This presentation is in hungarian.I made it for lesson history.

1. SZELLEMI FORRADALOM-
A FELVILÁGOSODÁS
Forrás: http://erettsegi.com/tetelek/tortenelem/a-
felvilagosodas-kora-europaban/

2. I. A FELVILÁGOSODÁS KITERJEDÉSE
1. Az angol polgári forradalom megmutatta a kivezető utat a
feudalizmus válságából, s a világtörténet új korszakát nyitotta meg.
2. Anglia a polgári fejlődés vezető országa lett.
3. A forradalmat ( másfél évszázados) nagyon ellentmondásos korszak
követte → a feudalizmus tovább élt → erősödött az abszolút
monarchia
- Nemesség élősködő jellege
- A polgárság szívósan küzdött politikai jogaiért

3. 5. Termelő erőinek az uralkodó, sőt az uralkodó osztály számára is hasznos
fejlődése egyre sürgetőbbé tette a feudális akadályok elhárítását.
6. Súlyossá vált a feszültség Franciaországban.
- Angliában indult el, de itt bontakozott ki a polgári kultúra nagy eszmei
áramlata, a forradalmat is előkészítő felvilágosodás, az egész Európát
meghódító ideológia.

4. II. VONÁSAI
1. Newtoni rendszer: A világon minden megismerhető és kiszámítható,
mindent a természeti erők határoznak meg. Isten törvényei
elavultak.
- az élet minden színterét racionálisan átgondoltak.
→ racionalizmus: A megismerés kizárólagos forrása a józan
ész,logika.
2. A világ megváltoztatható → kulcsa az ember → felvilágosítás,
nevelés → jobb világ,igazságos társadalom
3. Fontos a fejlődés jelenléte

5. 4. Vallási türelem (tolerancia) a hívőkkel szemben
5. Szabadság a zsarnokság helyett
6. A felvilágosultak intoleránsak az egyházakkal szemben, szerintük a
papok a babona terjesztői és a nép ámítói
7. Főúri és polgári szalonok
8. Enciklopédiák ás lexikonok kiadása → Diderot és d’Alambert :
Enciklopédia (XVIII. század közepe)
9. Szabadkőműves mozgalom
10.„ Egyenlőség,testvériség,szabadság”
11. Montesquieu gondolatai
12.A felvilágosodás vezéralakja Voltaire: deizmus
13.Rousseau: népuralom, a demokratikus köztársaság, amelyben a
törvények valamennyi polgár érdekeit fejezik ki

6. John Locke Jean Jacques
Rousseau
Denis Diderot

7. Jean le Rond d’
Alambert
François-Marie
Arouet Voltaire
Sir Isaac Newton

8. III. EURÓPA FEJLŐDÉSE
1. A manufaktúra-ipar munkaszervezetével és technikájával már nem
tudott eleget tenni a növekvő igényeknek.
2. Szükség volt az olcsó tömegtermelésre, hatékony gépek, energia
források.
3. A XVII-XVIII. században elkezdődött az áttérés a gyáriparra.
4. Az Angliában kibontakozó ipari-technikai forradalmat a polgári
forradalom tette lehetővé.
5. Új találmányok születtek,és a feltalálók kivándoroltak a
szigetországból, elhárultak a tőkés termelés akadályai

9. 6. A fejlődés a textiliparban indult meg: repülő vetélő, a fonógép, a
mechanikus szövőszék
7. Gyártelepeket alapítottak, amik folyó közelében helyezkedtek el → gőz
energia → gőzgép
- James Watt 1769-ben szabadalmaztatta gépét, s ez lett az ipari
forradalom erőgépe.
8. A gépesítés más iparágakban is megindult.
9. Hatalmas ütemben fejlődött a szén és a vastermelés
10.Megindult a mezőgazdasági technika átalakulása is. Általánossá vált a
vetésforgós rendszer, és a mélyebben szántó eke használata. A század
folyamán megjelentek az első vető és aratógépek, s a modern
cséplőgépek előfutárai.

10. IV. ANGLIA
1. Angliában megszületett a polgári liberalizmus, itt bontakozott ki a polgári
demokrácia
2. XVII. Század második felében fellendült a természettudomány.
3. Forradalmiságtól tartózkodó, humanista-racionalista szemlélete elterjedt
és kiszorította a nemesség miszticizmusra hajló barokkos szemléletét
4. Polgári regény ((( a műfaj nemcsak történést ír le, hanem lelki
folyamatokat is életre kelt. Az első ilyen regényeknek is lenyűgöző hatásuk
volt, mert hitelesek, kalandok és csodák nélkül ábrázolják az új, polgári
életet. Az olvasók tábor egyre nőtt, rendszeresen vásároltak
könyveket.)))=nem kell leírni

11. V. FRANCIAORSZÁG
1. XVII. Században kezdődött a felvilágosodás; „a nagy század”
- XIV. Lajos uralkodásának ideje, az udvari művelődés fénykora
2. A központ Versailles, az ízlés, a modor, a társadalmi szokások és a
művelődés irányítója. A király művészei életjáradékot kaptak.
3. A király abszolutista módon uralkodik.
4. Kiformálódnak a polgári kultúra eszmények.
5. Versailles-i ragyogás az 1680-as években hanyatlani kezd, ezekre az
évekre a szellemi forrongás, az útkeresés a jellemző: a felvilágosodás korai
szakasza ekkor kezdődött. A századfordulón pedig már nyilvánvalóvá vált,
hogy az abszolút monarchia a polgári fejlődés akadálya.

12. 6. A “filozófusok századának” legnagyobb irodalmi és tudományos
vállalkozása a felvilágosodás eszméinek összefoglalása, a nagy francia
Enciklopédia elkészítése.
- A forradalom nagy hatású előkészítője.
7. Kritikai szellem általános elterjedése és erősödése, melyben szerepet
játszott a szalonok és kávéházak elterjedése.
8. Megjelentek a tudományos és szakfolyóiratok, újféle társaságok
alakultak.
9. Az ötvenes években a nép nyomora ijesztővé vált: sok ember halt éhen.
10.A felvilágosodás általános európai mozgalom lett, minden országban
sajátos nemzeti vonatkozásokkal.

14. VI. FEJLŐDÉSEK
1. A legfontosabb tudományos központok London és Párizs
(((- 1662. London: Royal Society; 1666. Párizs: Francia Tudományos
Akadémia)))
2. XVII. században a heliocentrikus világkép kidolgozásának befejezése
3. Newton igazolta az általános gravitáció elméletét és a gravitáció
törvényéből levezette az égitestek mozgásának Kepler által feltárt
törvényeit.
4. Carl von Linné: Állatok és növények osztályozása
5. Megjelent a geológia: ásványkincsek tanulmányozása.

15. 6. Charles Darwin megalkotta az evolúció elméletét.
7. Az ipari forradalom korának nagy eredménye a racionális kémia
kialakulása.
8. A politikai gazdaságtan Adam Smith munkásságával magas tudományos
szintre emelkedett.
9. 1792-ben múzeumot létesítettek a Louvre-ben
10. Comenius rendszerének sarkalatos pontja az iskola teljes megújítása.
Megjelentek a népművelés kezdeti formái.
11. kialakult a teremkönyvtár, a párizsi királyi könyvtárat nemzeti
könyvtárrá nyilvánítottá
12. A fejlődést az államhatalom a cenzúrával, az egyház az indexszel
akadályozta. A nyomdaalapítást engedélyhez kötik. Az angol forradalom
ezen akadályok egy részét elsöpörte, de a könyvtárügyben a döntő
változást a francia forradalom hozta.

16. 13.Gyermekeknek szóló könyvek jelentek meg.
14.(((A XVIII. században a polgárság a nyomdászatban is újat teremtett.
Eltűntek az öles, néha többlapos címek, alázatos ajánlások, barokk
cifraságok. ))) Megszületett a klasszicizáló könyvstílus.

17. Carl von Linné Charles Darwin Adam Smith

18. VII. A KOR FILOZÓFIÁJA
1. A kor filozófiája lényegében materialista (Bacon, Hobbes, Locke,
Gassendl, Spinozza)
2. A mechanikai mozgás tudománya nem ismer minőségeket, nem
létezik számára a fejlődés gondolata. A filozófia pedig a mechanika
törvényeit egyetemes mozgástörvényeknek fogadta el, a
világegyetemet gépezetnek tekintette, amelynek működését
mechanikai, fizikai törvényekkel le lehet írni.
3. Determinizmus elv: A valóság nem káosz, hanem egységes,
meghatározott rendszer.

19. 4. Deizmus: Szemben áll a hagyományos vallásokkal, magát természetes
vallásnak tartja. Isten megteremtette a világot, s az a továbbiakban
beavatkozás nélkül, a maga törvényei szerint fejlődik.
5. A francia felvilágosodás filozófiában is legjelentősebb a materialista
irányzat.
6. Kibontakozik az ateizmus (isten tagadás)

20. VIII. MŰVÉSZET
1. Az új művészet nemcsak a abszolutizmust, de a klasszicizmust is
erősen támadta
2. Ellenáll a kötöttségeknek, a szabadság hívei,
3. Rokokó ( 1720-1760 ): Díszes tetszetős, hagyományos elemek, a
virtuóz megformálás fontosabb benne, mint a mélyebb emberi
tartalom. (((Újszerűsége mégis szembetűnő. Nem lenyűgözni akar,
hanem a könnyedebb, érzékibb, finomabb formákkal tetszésre
pályázik)))

21. 4. Az udvar barokk-rokokó hagyományát fokozatosan felváltotta a polgári
művészet
5. Ismét jelentkezett az új klasszicizmus,de nem tartott sokáig
6. A század végén pedig uralkodóvá vált a polgári művészet
7. Az antik hagyományokhoz nyúlt vissza, de nem folytatta a
klasszicizmust. Az ízlésváltozás fő jellemzője az egyszerűségre, a
valószerűségre törekvés, a harmónia igénye a klasszikus példák
mintájára.
8. Az ész fanatizmusával szemben az érzelmek kultuszát hirdető másik
művészeti irány is született: a szentimentalizmus.
- előzménye a következő korszak nagy irányzatának, a romantikának
- Érdeklődése az érzelmek kultusza mellett a természet felé fordult
- nem csak gyönyörködést,de nevelést is ígért
9. A forradalom évei nagyarányú demokratizálási folyamatot indítottak el a
művészetben.