1. II. Rákóczi Ferenc 1676-1735
A
kuruc szabadságharc
vezére (1703)
A gyulafehérvári
országgyűlés fejedelemmé
választja (1704)
Magyarország vezérlő
fejedelme (1705,
Szécsény)
A fegyverletétel (1711)
után kíséretével emigrál,
Rodostóban hal meg
(eltemetve: kassai dóm)

2. II. Rákóczi Ferenc ifjúsága
I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia, mostohaapja
Thököly Imre, anyja 3 évig védi Munkácsot (1685-1688).
Elszakítják anyjától, jezsuita nevelést kap, de gyűlöli a
Habsburgokat.
1694-ben megnősül, Magyarországra települ. Főispán
lesz, birtokaival foglalkozik.
A hegyaljai felkelés (1697) leverése után cselekszik.

3. A Rákóczi szabadságharc előzményei 1.
1.
Bécsi udvar (I. Lipót) abszolutizmusa:
- alkotmány felfüggesztése
- nincs kinevezett új nádor
- végvári katonák elbocsátása
- rendkívüli adóemelés
- protestánsüldözés
2. 1697: Tokajhegyaljai lázadás (Rákóczi nem
vállalja a vezetését, Bécsbe utazik)
a pornép lázad → a császári haderő leveri, véres
megtorlás

4. A Rákóczi szabadságharc előzményei 2.
1700 Bercsényi Miklós rábeszélésére a Keleti megyékben
szervezkedik, segítségért fordul XIV. Lajoshoz,
DE rájönnek az összeesküvésre, és Bécsújhelyen börtönbe
vetik (1701), felesége kiszökteti
Lengyelországba megy. Értesül a Munkács környéki, Tiszaháti
jobbágyok lázadásáról, a jobbágyok vezetője Esze Tamás
felkéri vezetőjüknek →elvállalja →hazatér
Magyarországra.
Kedvező nemzetközi helyzet: a Habsburgok a franciákkal
harcolnak →XIV. Lajos minket támogat

5. Rákóczi intézkedései
 1703
brezáni kiáltvány az egész országot hadba hívja a
Habsburgok ellen
 Vetési
pátens (hadba lépő jobbágyok mentesülnek az állami adók
és földesúri szolgáltatások alól)
 Gyalui
 Latin
pátens (hadi rendtartás) a hadsereg megszervezése
nyelvű röpirat, majd újság a külföldiek meggyőzésére,
ő a magyar nemzet jogaiért küzd, nem lázadó
 Rézpénzt
veret a kiadások fedezésére
 Habsburg-ellenes
franciáktól anyagi támogatás (1709-ig)

6. A hadseregek
 Kurucok
(felkelő végváriak és bujdosók)
eleinte korszerűtlen hadsereg (nagyrészt
lovasság, kevés gyalogos, kevés képzett tiszt)
 Később tisztek: gazdag főurak, ill. tehetséges
alacsony származásúak pl. Esze Tamás, (Vak)
Bottyán János
↕
 Labancok (császáriak)
fegyelmezett, összehangolt
a jelentősebb várakat birtokolták (Buda, Várad,
Szeged)

7. Szabadságharc I. szakasza

8. Kuruc hódítások (1703-1705)
Tiszántúl
(1703 közepe)
Felvidék (1703 vége)
Duna-Tisza köze (1703-1704)
Dunántúl
(1705)
Erdély (hol császári, hol kuruc kézen)

9. A szabadságharc hódításai

10. Események (1704-1707)
1704
A gyulafehérvári országgyűlés
fejedelemmé választja
1705 szécsényi országgyűlés
- Rákóczi vezérlő fejedelem (teljhatalom)
- 24 tagú szenátus felállítása
1707 ónodi országgyűlés
- Habsburg-ház trónfosztása (I. József)
- Folytatják a háborút, de annak költségére
→ közteherviselés (mindenki adózik)

11. Események 1708-1710
1708
trencsényi csatavesztés
szabadságharc fordulópontja
a császáriak legyőzték a kuruc főerőket
kuruc hadsereg létszáma és az általa ellenőrzött területek
nagysága csökken
1708
sárospataki országgyűlés
jobbágyságot hajdúszabadság ígéretével akarta megnyerni
→ DE sikertelen: a parasztság nem bízik a győzelemben

12. Szabadságharc II. szakasza

13. A mozgalom hanyatlásának okai
Sok
nemes nem támogatja a kötelező adófizetést
XIV. Lajos megszünteti az anyagi támogatást
Szövetséges keresése, hasztalanul (orosz)
 A parasztság nem hisz a győzelemben
Szabadságharc Észak-Magyarországra szorul vissza
Pestisjárvány
Az ország belefáradt a háborúba, békét akar
→ Békekötés

14. 1711 szatmári béke
Kurucok
és a császáriak kötik (Károlyi Sándor-Pálffy
János)
Ígéretek: Résztvevőknek amnesztia
Alkotmány visszaállítása
Szabad vallásgyakorlat
országgyűlés összehívása
Nem állította vissza:
szabad királyválasztást
Aranybulla ellenállási záradékának jogát
önálló magyar hadsereget
Békekötés után a majtényi síkon fegyverletétel
Rákóczi kíséretével emigrál