1. Bevezetés az európai
kultúrtörténetbe
1. Ea.
Fogalmak és az európai
civilizáció hajnala
Előadó: Kádas Csaba

2. Civilizáció
• Civilizáció: az emberiség egészét foglalja magába
– civilizációk: térben és időben elszórt kulturális jegyek
és jelenségek összességei
• A modern „civilizáció” kifejezés 18. század végén
született Franciaországban
– Sokáig szinonimaként versengett a kultúrával
– Társadalmi, morális, technikai és intellektuális
haladást értettek alatta ≈ Felvilágosodás
– Német és angol nyelvterületen a civilizáció alatt
inkább az emberi élet anyagi oldalát értették
– a civilizáció ma általában állami szervezettséggel
rendelkező társadalmak kultúráját jelenti

4. Kultúra
• Ugyan a kultúra modern kifejezés (18. században
alakult ki), de eredete az antikvitásra nyúlik vissza
– a latin „colere” szóból származik
– Jelentése: ápolni, gondozni, megművelni (földet)
• másodsorban: díszíteni, imádni vagy tisztelni…
• Ciceró „az első”, aki az iskolázatlan lelket a
megműveletlen földhöz hasonlítja
– így jutunk el a cultura fogalomhoz - ami már a lélek
művelését jelenti
• Cultura animi
– az egyén saját erőfeszítései révén alakítja, kiműveli a
maga szellemi és erkölcsi képességeit

5. Kultúra
• A 18. századra a jelentést az egész
társadalomnak a jellemzésére átvitték
– A kultúra teszi lehetővé, hogy az emberek olyan
társadalomban éljenek, amely kifinomult társadalmi
létezésmódot enged meg
– Voltaire: „a talaj mindenhol ugyanaz, a különböző
gyümölcsöket a kultúra termi”
– A kultúra fogalom a haladás fogalmához társult
• Manapság a kultúra mindannak a jelölésére
szolgál, amit az emberek maguk hoztak létre

7. Európa
• Kezdetben nem volt Európa
• 5 millió éve még csak egy névtelen félsziget
– a jégkorszakok szüneteiben kezdtek betelepülni a
Neander-völgyi vagy a Cro-Magnoni barlanglakók
• 12 ezer éve, a jég legutóbbi visszahúzódásakor, új
betelepülők hulláma érkezett és vándorolt Ny-ra
– legismertebb nyomaik a kő és bronzkor határán emelt
megalitkő köreik (pl. Stonehenge)
• Időközben a bronzkor hajnalán (i.e. 2 ée.),
keletről, 3 hullámban megérkeztek a hellének is
– és napjainkig ható kulturális közösséget teremtettek

9. Európa legendája
• Európé mondája
– a krétai születésű Zeusz, fehér bika képében csalta lépre
a tengerparton játszó leányt és vitte „haza”
• Európé a föníciai (Phoinikia) király lánya volt
• A legenda sokféle utalást hordoz
– Minósz király (Kréta ura) anyja
• a legpatinásabb Földközi-tengeri civilizáció Ősanyja
– Európéval a nagy múltú, termékeny félhold dicsősége és
hatalmas kultúrája is utazott (Mezopotámia, Egyiptom)
• mitikus kapcsolatot és kontinuitást teremtve
• a görögök Kadmosz történetében nem is titkolják, hogy az írás
művészetét, a húgát kereső föníciai királyfi hozta Hellászba

11. Európa – a fogalom
• A földrajzi fogalom
• A politikai és kulturális tartalmak
– mára legalább egy tucat elfogadott rétegből áll
• antik görög és római
• keresztény
• katolikus, protestáns
• francia
• imperialista, marxista
• német (I. vh. és II. vh.)
• angolszász (USA)
• EU

12. Európa – az antik
• Az antikvitás Eu képe ≠ mai Európa fogalommal
– Az Európa fogalom egy konfliktus keretében (görög-
perzsa háborúk) kerül ábrázolásra
• Eu-Ázsia közötti társadalmi, politikai jellegű különbség
„Ettől kezdve a perzsák szilárdan ellenségüknek vallották a hellén
népet, mivel maguknak tekintették Ázsiát … Európát pedig
különálló területnek tartották.”
- Hérodotosz
– ezután a drámaíróktól a filozófusokig mindenki meg
volt győződve róla, hogy a perzsákat visszaverő
szabad görögök jelentik a civilizációt
• Róma és a későbbi korok átvették e hagyományt és a
civilizációt, nyugatot és Európát összekapcsolták

13. Európa – az antik
„Európával kell kezdenem a kontinensek leírását, mert
Európa nem csak formákban gazdag, hanem természettől
fogva a legalkalmasabb arra, hogy kiemelkedő embereket
és változatos kormányzati rendszereket hozzon létre”
Straton: Geografico
„Ebben a különös találkozásban fogant Európa eszméje,
minden arroganciájával,
minden felsőbbrendűségi igényével,
... minden ősiséget hangsúlyozó tételével,
minden arra irányuló következtetésével,
hogy joga van az uralkodáshoz.”
- Neil Ascherson, történész

14. Európa – a keresztény
• A középkorban újra megjelenik a fogalom,
kibővül és jelentése is megváltozik
„hajnalban az európaiak (europenses) megpillantották az arabok
táborát…Az európaiak pedig a zsákmányolt fegyverzet s egyéb
felszerelés igazságos elosztása után boldogan hazatértek”
- Cordobai Izidora, 8. sz.
“Európa tiszteletreméltó vezére, atyja, dísze”
- Anglibert: Nagy Károlyról
– Az újjászületés, a Frank Birodalom Európája már
nyugat-európai és egyben keresztény jelentéstartalmú
• A mediterrán központú antik világ átalakult és egy észak-
francia központú germán világgá vált

15. Európa – a keresztény
• Európa azonosságát a keresztény identitásban
találta meg
– “communitas christiana” (8-13. sz.)
• Az ezredforduló utáni törés ezen enyhített
– 1054 = Nyugati (katolikus) és keleti (ortodox)
kereszténység közötti különbségtétel
• De a keresztes háborúk felerősítették (11. sz-tól)
– keresztények ↔ muszlimok
“Most meg magában Európában, vagyis hazánkban, saját
házunkban, székhelyünkön támadnak, gyilkolnak bennünket”
- II. Pius, 15. sz.

16. Európa – a keresztény
• A késő középkorban a reneszánsz, a
humanizmus és a protestantizmus keltette
törések (vallási és nemzeti) idején Európa
ismét felerősödik
• Humanista írástudóknál természetesen a
nemzetekfelettiség szinonimája lett
• A 2 fogalom együtt él (Európa és
communitas christiana)

17. Európa – a francia
• A Felvilágosodás korában kulturális tartalommal
is feltöltődik (16-18. sz.)
– a szekularizációs folyamat is erősíti a kereszténység és
Európa fogalmának szétválását
– közös erkölcsiségre és szabályrendszerre épül
“Európa népei közösek az emberiesség bizonyos alapelveiben,
melyeket hiába keresnék a világ más tájain. Vallási alapjuk azonos,
még ha külön felekezetekre oszlanak is. Ugyanazok a törvények és a
politikai alapelvei, s ezek a világ más tájain ismeretlenek … a
keresztény európaiak ezért olyanok, mint a görögök, hiába
háborúznak, azért őrzik a közösség … bizonyos elemeit”
- Voltaire, 1751
– végül 1789 eszméivel is kiegészült

18. Európa – az imperialista, a marxista
• 19. sz.-ra Európa története = világtörténelem
– a fogalom egyfajta “civilizáltsági” fokmérő
– felsőbbrendű jelentést is kap
„Európa a teljesítmények olyan magas fokára ért, hogy a történelem
hozzá mérhetőt nem talál…A világ többi része rabszolgaságban és
nyomorban sínylődik…”
- Montesquieu: A törvények szelleméről
• A Marxista ideológia a birodalmi tükörképe
– Elfogadta az imperializmus fejlettségét, de annak
koraérettségére utalva (erre adott válaszként
forradalmakkal számolt) gyors hanyatlást jósolt

19. Európa – a német
• Mitteleuropa néven emlegették (20. sz.)
– Közép-Európa német-osztrák ellenőrzését hirdette
– táplálta a Franciaországgal való rivalizálás
– sugallta a németek k-európai civilizátori küldetését
• Az 1918-as és ‘45-ös német vereség mindezt
szétfoszlatta, de egyesek egész Európát eltemették
– europesszimizmus (Oswald Spengler: A Nyugat
alkonya 1918-22)
– Megszűnik a világtörténelem egységes folyamatként
való kezelése és elvész a világtörténelmi küldetéstudat
• Más civilizációk is vannak, a nyugati semmivel sem
kitüntetettebb, mint a többi

20. Európa – az angolszász
• Már az I. Vh. alatt kivirágzott
– amikor a brit és az USA érdekek azonosak lettek
• segítették a közös hagyományok és célok
(parlamentarizmus, protestantizmus, szokásjog, német
hegemónia ellenesség, angol nyelv világhódítása)
– a II. Vh. után az USA vált vezetőjévé
• a demokrácia és kapitalizmus amerikai eszméi szerint
• nyíltan ellenezte a “mások” birodalmi struktúráit
• de megmaradt a “különleges kapcsolat” a britekkel
• segítette a NATO-t és hátráltatta az EU integrációt
– kérdés hogy meddig távolodik még az “európai”
vonaltól

21. Európa – az EU
• Az I. Vh. után bukkant fel, de csak a II. Vh. és a
vasfüggöny leereszkedése után bontakozott ki
– alapját az a tapasztalat képezte, hogy Európa
elvesztette képességét, hogy a világban, sőt
Európában rendező legyen
– a francia-német megbékélés jó alapot képezett
• kénytelen volt elutasítani a gyarmati világot
• energiáit az EGK anyagi fellendülésére összpontosította és
ettől az elveszett presztízs visszaszerzését remélte
• titkon bízott az angolszász befolyás csökkenésben is
• a bővülések (Britek, Kelet-Európa) az önazonosság és a
szándékok terén komoly kihívásokat teremtettek

22. Az európai kultúrtörténet
• Európa?
• Történet?
– Ügyes kihagyásokkal a jelen szempontjai szerinti
mesét mondhatunk
– anakronizmussal, szándékos kortévesztéssel
mutathatunk be úgy mai jelenségeket,
csoportosulásokat, ideológiát mintha mindig is
léteztek volna
– érzelmekkel átszőtt stílus árnyalhatja mi a fontos és
mi a jelentéktelen

23. Az európai kultúrtörténet
• A legkártékonyabb, ha hiszünk a múltról festett
idealizált, és ezért hamis képnek
• “Mit köszönhetünk Európának?”
– 20. sz. propaganda: vallási türelem, emberi jogok,
demokratikus kormányzás, jogrend, tudományos
hagyomány, társadalmi modernizáció, kulturális
pluralizmus, szabad piacgazdaság, keresztény erények
(részvét, jótékonyság, egyén tisztelete)
– szokás hangsúlyozni a kereszténység döntő szerepét
• de a pluralizmus is kötelező
• sőt nehéz lenne igazolni, hogy a modernség, az erotika, a
pénzhajhászás, a sport vagy a popkultúra keresztény örökség

24. Az európai kultúrtörténet
• Válogatásra mégis szükség van
– ennek ellenére ne higgyük, hogy Európában mindenki
zseni, bölcselő, felfedező, demokrata vagy szent volt
– van utálatos, visszataszító, szörnyű és banális Európa is
• Mégis mi a közös?
– Nagyrészt indoeurópai kultúrájú és egymással
rokonságban álló népek alkotják
– Számos politikai, gazdasági és kulturális
együttműködés és átfedés jellemzi
– Közös örökösei a kereszténységnek

25. Az “egységes Európa”

26. Az európai civilizáció hajnala
• A Minószi Kréta (Knósszosz)
– i.e. 2200 körül jött létre
• közel 1000 évig állt fenn (Minósz I-III.)
• Tetőpontját valamikor i.e. 1750 körül élhette
– Nincs igazi pol-i történet, csak régészeti leletekből
lehet a Minószi Kréta kultúrájára következtetni
• etnikai eredetük ismeretlen (bizonyára nem görög)
– Lineáris A. írás nem megfejtett (kb. 150 kőtábla)
– A lineáris B. azonban már görög nyelvről tanúskodik
• Kis-ázsiai származást feltételeznek (Hettiták)
– a Hettiták Birodalma az i.e. 20-12 század között Anatóliai
központjából uralta a közel keletet (Egyiptom kapcsolatok)
» 1269-os békekötés agyagtáblája az első diplomáciai emlék

28. Az európai civilizáció hajnala
• Gazdasági élet
– Jelentős kereskedelem (Kis-Ázsia, Egyiptom)
– Mezőgazdaság → mediterrán polikultúra: gabona,
szőlő, olaj, konyhakert
– Saját iparágak: elefántcsont feldolgozás, vázakészítés
• Társadalom
– Hajótulajdonosok, kereskedők viszonylagosan
független rétege létezhetett
– krétai társadalom nem volt militarizált
– A flotta védte szinte az egész szigetet

29. Az európai civilizáció hajnala
• A minósziak életében a vallás létfontosságú volt
– imádatuk tárgya a Földanya (Rhea), Zeusz anyja
• Sokféle alakban megjelenhetett, szentélyei hegytetőkön,
barlangokban és a palotákban álltak
• a pecsétköveken mezetlen nők nagy gömbölyű köveket ölelnek
extázisban (az áldozati szertartásokban a bika kultusza játszotta
a főszerepet és rendre orgiák követték)
• legismertebb tárgyak: oltárasztalok, vérfelfogó vödrök,
termékenységi istennő szobrok, bikaszarv és kétélű bárd
– Görög mondák szerint Minotaurosz is itt született
• Minósz felesége, Pasziphaé beleszeretett egy áldozati bikába,
Daidalosz segítségével a szerelem gyümölcse lett Minótaurosz,
akinek Daidalosz aztán labirintust épített
• Thészeusz, Ariadné és Ikarusz története is...

31. Santorini

32. Az európai civilizáció hajnala
• Fejlődése kb. i.e. 1700-ig töretlen
– 1628-ban Théra sziget a levegőbe emelkedett
• Santorini szigeti vulkán kitörése + szökőár, hanyatló
szakasz kezdődik, Mükéné befolyása alá kerül Kréta
• Nem Théra pusztította el a Minószi Krétát, de
hatalmas csapást mért rá
– a veszteségekből Kréta sosem lett újra az ami volt és
nem tudott ellenállni az akháj (görög) harcosok
vasfegyvereinek
• Sok terület értéke ekkortájt átértékelődik, a hatalom
áttolódik azok kezébe, akik vaslelőhellyel rendelkeznek

34. Mükéné
• Kréta örökösei a Mükénéhez hasonló, militáns
görög városállamok lettek (lineáris B)
• Krétát és a félszigetet tehát ekkor özönlik el a
görögök (akhájok, dórok), akik megdöntik a
hanyatló Minószi Krétát
• Mükéné, már a peloponnészoszi félszigeten
válik a legerősebb központtá
• Mükéné korszakát is keresztbe töri azonban az
egész Közel-Keletet (még Egyiptomot is
megroppantó) elözönlő harcias, tengeri népek
vándorlása (i.e. 1200 táján)
• Ezzel lezárult Európa első ciklusa

35. Bevezetés az európai
kultúrtörténetbe
2. Ea.
A görög és a hellenisztikus
kultúra
Előadó: Kádas Csaba

36. A görög kultúra korszakai
• Hős kor i.e. XII.- IX. sz.
• Archaikus kor – i.e. VIII – VI. sz.
• Arché = kezdet / ős elv ~ kezdetleges kor
• Mozgalmas 200 év, ez érleli meg a görög kultúra
virágkorát, annak felvezetője
• Klasszikus kor – i.e. V.-IV. sz.
• Görög-Perzsa háborúk
• Peloponnészoszi háború zárja le
• A történelemszemlélet erősen Athén-központú
– Athén válsága = Hellász válsága, 338 behódolás Makedóniának
• Hellenizmus – i.e. III.-II. sz.
• A makedón Nagy Sándor és vezéreinek birodalmai

38. Hős kor
• A korszakról, a két hatalmas Homérosz által
megénekelt eposzból tudhatunk meg többet
• Az Iliász és az Odüsszeia nagy háborúról
számol be a kisázsiai Trója és az egyesült
görögséget vezető Mükéné között
– Héraklész, Aiax, Akhilleusz és Agamemnon
– Trója az Égei-tenger partján Anatóliában feküdt
– azóta feltárt település pusztulását i.e. 1184-re teszik
• A görögség betelepülése ezután is folytatódott,
mely a mükénei kor végét és a hellén kultúra
kezdetét jelentette
– Dórok, jónok és ajolok népesítették be a félszigetet
és a szigetvilágot (XII. sz.-tól)

39. Archaikus kor - gyarmatosítás
• Nagy görög gyarmatosítás (i.e. 8-6. sz.)
– mivel kevés a föld a túlnépesedésre is megoldás
• társadalmi feszültségek fokozódása (Földbirtokos
arisztokrácia irányít, sok nincstelen, adósrabszolga)
– a gyarmatok nem politikai, hanem kereskedelmi
kapcsolatokat jelentettek
• Politikailag teljesen függetlenek a metropolisztól
• Vallási v. politikai szimpátia a közös származástudatból
• Mindez számos klónozott hasonmásgyarmat alapításához
vezetett a 8. századtól (elsőként a fejlett Kis-ázsiai
városok és a görög belföld települései tettek így)
– Khalkisz, Eretria, Korinthosz, Megara, Phókaia és Milétosz

40. Archaikus kor - gyarmatosítás
• A legtöbb alapításra Szicíliában, Dél-Itáliában
és a „Vendégszerető” tenger partján került sor
• Idővel a gyarmatok is gyarmatokat szültek
– így egész városláncolatok jöttek létre
– Milétosz családtagjainak száma 80-ra rúgott
• Kherszonészosz, Olbia, Tanaisz...
– A legkorábbi gyarmatokon ma is hatalmas, híres
városok állnak
• Khalkisz 735-ben alapította Naxoszt és Messzanát
• Emporia (Ibéria), Masszalia (Fr.), Neapolisz, Szürakuszai,
Büzantion, Küréné (Afrika), Szinopé...

42. Archaikus kor - gyarmatosítás
• A szicíliai és Dél-itáliai görög gyarmatok (Magna
Graecia) különleges szerepet játszottak
– Akragasz (Agrigentum), Szelinusz (Selinante),
Posszeidonia (Paestum)
– kivált mikor a “központot” veszély fenyegette
– azt a régiót felügyelték, ahol a föníciaiak és a rómaiak
voltak a versenytársak
• Fönícia Görögországgal párhuzamosan fejlődött
– sőt gyarmatai (Karthágó) ősibbek voltak annál,
miként szülővárosaik (Szidón, Türosz) is
– Karthágó (810) gyarmatian keresztül a F-t nyugati
felének legnagyobbja lett (Gades, Tingis, Panormus...)

43. Archaikus kor - kelet
• Messze földön híresek voltak a i.e. 2. ée. óta a
föníciai part hajósai, kereskedői
– tudományukat azonban: a hajózást és a tengeri
kereskedelmet a görögök továbbfejlesztették
• 3 evezősoros hajók, fokozatosan kiszorítják a föníciaiakat
– A pénz megjelenése is a föníciai vonzáskörzetbe
tartózó Kis-ázsiai Lüdiából érkezett a görögökhöz
• először itt használták a kerek pénzformát - Nomiszma
• Lüdia (Frígia) legendásan gazdag vidék volt
– Herodotosz szerint Midász érintése aranyat ért
– Kroiszosz neve pedig a gazdagság szinonimájává lett
– Hangjelölő írás megjelenése (Kadmosz)

44. Klasszikus kor
• Egységes Görögországról nem beszélhetünk
– i.e. 776 az első Olimpiai játékok (a görög idő = 0)
• Hellászt poliszok, városállamok tagolják
– a sok kis államot csak a nyelv és a vallás köti
kulturális közösségbe
– lassan a görög áruk versenyre kelnek más népek
termékeivel
• „Anyaországban”, metropolisokban fellendül az ipar és a
kereskedelem (különösen a jón szigeteken vagy Athénban
és Korinthoszban)
– arisztokráciával szemben felemelkednek az iparos, kereskedő
rétegek
– Egyes városok kimaradtak a gyarmatosításból (Spárta külön útja)

45. A görög társadalom
• A poliszok államberendezkedése változatos
– Királyság, oligarchia, türannisz, demokrácia
– a folyamatos háborúskodásnak köszönhetően a
szövetségek és államformák változtak, sőt a politikai
egységek is alaposan átalakultak az évszázadok alatt
• A rabszolgaság közös jellemzője volt a görög
városállamoknak (andrapoda)
– a rabszolga ingóság volt, büntetlenül megölhető
– a rabszolgák nem katonáskodtak
– ha felszabadították (Athénban metoikosz lett belőle)
• Athénban: polgár, metoikosz, rabszolga

46. A görög társadalom
• Athén is rengeteget változott
– kezdve a drákoni törvények szigorától (7. sz.)
– a szolóni arisztokráciamentő reformjain át (6. sz.)
– Peiszisztratosz jóindulatú zsarnokságáig
– Drákón után 200 évvel pedig Periklész demokráciáját
a harminc zsarnok és Kleón dönti meg (5. sz)
• Az athéni demokrácia (a démoszt max. 50 ezer
athéni férfi alkotta)
– itt próbáltatik ki először az önmagát kormányzó
polgári közösség intézménye (bulé, ekklészia)
• mai értelemben meglehetősen tökéletlen demokrácia ez
– de nagy hatással volt az újkori köztársasági eszmékre

47. Klasszikus kor
• A görög-perzsa háborúk (490, 480)
– az aranykor nagy konfliktusát a Perzsa Birodalom
elleni háborúk jelentették
• Nagy Kürosz már a 6. század végére elcsatolta a keleti
görög földeket (a kisázsiai jón településeket)
• 490 Marathón, 480 Szalamisz és Thermopülai
– E háború azonban már társadalmi rendszerek
összecsapásaként rögzült a későbbi európai tudatban
– A háború a perzsa uralomtól megmenekült korabeli
görögökben is valamiféle azonosságtudatot keltett
• a szabad Görögországot tekintették a „dicső nyugatnak”, a
„szabadság földjének”, a szépség és a bölcsesség hazájának
• míg keleten rabság, kegyetlenség és tudatlanság honolt

48. Klasszikus kor
• A görögségtudat kialakulása azonban együtt járt
a barbár világ kialakulása is
– a görög dráma pedig ideális közvetítő közeg lett
• élen járt ebben a Marathonnál is harcolt kiváló drámaíró
Aiszkülosz: Perzsák című művével (törvényt nem ismerő,
szolgalelkű, hivalkodó, szemtelen, kegyetlen)
“ A barbárok (barbarosz) szolgaibb természetűek mint a hellének. Az
ázsiai barbárok pedig szolgaibb természetűek mint az európaiak.
Ezért minden zúgolódás nélkül eltűrik a hatalmat ... és a
királyságuk a despota zsarnokságon alapszik” - Arisztotelész

49. Klasszikus kor
– Békés évtizedek kezdődnek: virágzás
– Athénben: Periklész kora, demokrácia csúcspontja
– Ezt követte a görög városok testvérháborúja
• A peloponnészoszi háború (431-404)
• Spárta dicstelenül perzsa segítséggel győzi le Athént
• Később pedig Thébai kegyetlenül elnyomja Spártát
– Majd a “szabadság” elvesztése
• Makedónia
• Róma
• Bizánc
• Oszmán Birodalom

51. Társadalom (Athén - Spárta)
• A perzsa iga alóli megszabadulás és a Spártával
kezdődő pusztító háború között élte Athén
aranykorát (480-431)
– politikai, szellemi, kulturális csúcs
– Periklész athéni kortársai (Anaxagórasz, Szókratész,
Euripidész , Aiszkülosz, Pindarosz, Pheidiasz, Antiphón,
Arisztophanész, Démokrítosz, Hippokratész, Hérodotosz,
Tuküdidész)
• A lakedaimónnak is nevezett Spárta volt az örök
rivális és későbbi korok visszataszító példája - lakonikus
– Despotikus oligarchia (Epheroszok, 2 király), kevés
gyarmat (túlnépesedés- Taigetosz), 7 éves kortól közös
nevelés a fiúknak, katonás szellem

52. A görög vallás
• A görög pantheon az i.e. 9. századra
megszilárdul (ötvözve a keleti és indogermán
isteneket)
• Emberi alakot öltött isteneik nagy része az
Olümposz hegyén élt, boldogságban és
pompában, emberi gyarlóságoktól nem mentesen
• Egy-egy istent más és más polisz „karolt fel”
– Zeusz feleségének, Hérának (házasság, anyák)
Szamoszon volt kiváltságos kultusza
– Poszeidont (a tenger ura) az egyik legsikeresebb
kereskedő és gyarmatosító: Korinthosz magasztalta
– Athénét (városvédelmező), Athén dicsőítette

53. A görög vallás
• A vallásos kötelességek a szertartások
elvégzésére összpontosultak
– végigkísérték az élet minden valamirevaló eseményét
– átfogták az egész közösséget
• A templom az ókorra jellemző módon, “csak” az
isten lakhelye, ahol valóságosan jelen van
– a szertartások a templomon kívül történtek az erre
rendelt papság vezetésével
– a papság szerepe mindössze a szertartások helyes
lebonyolítása (a pap sosem különlegesen képzett)
– a templomban áll az isten szobra, ami ugyan egy
képmás (műalkotás), de az isten jelen van benne

54. A görög vallás - képzőművészet
• A kultuszhelyek központi szerepet töltöttek be a
görögség életében, így nem csoda, hogy a jelentős
hely köré szerveződő polisz ápolja városállama
jelképét, az isten palotáját
– az istenszobrok és ajándékok elhelyezése
oszlopcsarnokos templomot kívánt, mely kincstárrá lett
• így vált műgyűjteménnyé és műalkotássá a templom (7-6. sz)
– a polisz a templom mellett számos más középületet is
emeltetett, melyeket szintén díszítettek szobrok, reliefek
• ilyen az agóra körüli sztoa, vagy a tornatér, a színház...
• A leghíresebb szobrászmesterek:
– Müron, Pheidiasz, Polükleitosz, Praxitelész...

56. A görög vallás
• Sajátos helyet foglal el Delphoi a görög vallásban
– itt ölte meg Apollón Pütónt, a kígyóistent
– minden görögök jósdája, a föld köldöke (Omphalosz)
– Püthia jóslatait a kecskebak áldozatok bemutatása után
extázisban tette, híres hexameterjeiben
– a delphoi jóslatok a poliszok politikájába, háborúiba is
“beleszólhatott”, sőt nem görög “hívői is voltak”
• Kroiszosz Perzsia elleni terveikor...: “ha háborút indítasz
roppant birodalmat fogsz megdönteni”
• Néró: “ ‘73-tól várd a rosszat”
– Semmit se szertelenül
– Ismerd meg önmagad

57. A görög vallás
• Ugyancsak egyedi Dionüszosz alakja
– a minden bizonnyal trák közvetítéssel érkezett keleti
istenséggel az istennel való érzéki egyesülés is a
görög vallásosság része lett (6. sz)
– mivel isten és a természet a görög hit szerint egy, a
természettel való egyesülést próbálja kifejezni
• ebbe pedig a lerészegedéstől az orgiáig minden belefért
• dionüsziákon tomboló hívők gyülekezetében alakult ki a
kecskeének (tragodia), később az együtt éneklőkből kivált
a felelő... majd többszereplős előadások születtek

58. A görög vallás - dráma
• A Dionüszosz-kultusszal függ össze és így
lényegében vallásos alapja van a görög
drámának
– mindössze 32 db tragédia maradt fenn belőlük
– az első athéni drámákat a Dionüszosz-ünnepeken
adták elő (ezeket is versenyszerűen rendezték meg)
– A legnagyobbak: Aiszkülosz, Szophoklész és
Euripidész tragédiái még a mítoszokból táplálkoztak
• Heten Thébai ellen, Oreszteia, Élektra, Antigoné, A
leláncolt Prométeusz, Médeia, Ödipusz király...
– Az arisztophanészi politikai szatíra, komédia
születése már a demokrácia hanyatlására esik

59. Dráma - humanizmus - retorika
• Mivel a színház a kultusz körébe tartozik, látogatása
szintén kötelező a polgárok számára
“sok van mi csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb”-
Szophoklész
• Az ékesszólás, a szónoklat művészetét (retorika)
nem csak a színház formálta
– bírósági tárgyalások, népgyűlések
– A szavak művészetét a szürakuszai Korax írta (5. sz.)
– Aiszkhinészt is megszégyenítő mester lett
Démoszthenész (4. sz.) - híres philippikáiban támadta II.
Philipposzt

60. Dráma - Irodalom
• Kezdetben epikus költészet formájában létezett a
görög irodalom (eposz nem kizárólag görög)
– Homérosz (8. sz.) korábbi szóbeli hagyományt jegyzett le
– az írott irodalom feltétele azonban az írás (ennek
importja éppen a 8. sz.-ra nyúlik vissza - Kadmosz)
• Hangjelölő írás megjelenése a szótagírás helyett szabadabb
gondolatközlést tett lehetővé
– A technikailag kötött írásmód az ókori keleten összekapcsolódott vagy
a vallás, vagy a politika témáival (uralkodót dicsőítő szövegek)
– nincs olyan papi réteg, mely egységes vallási tradíciót jelentene és
kisajátítaná magának az írásbeliséget
• Világi jellegű történetek, költemények is születhetnek
– Hésziodosz (eposz), Kallinosz, Xenophanész (elégiák), Szapphó,
Pindarosz, Anakreón (dalköltészet)

61. A görög vallás - sport
• Évente egyszer rendeztek áldozati ünnepeket
– négyévente ezek mérete és pompája sokszorozódott
• A többnapos ünnepségeket nemcsak lakoma,
tánc és körmenet gazdagította, hanem
sportversenyeket is rendeztek (atléták)
– kiemelkedett mind közül az olümpiai, mely alatt a
poliszok tartózkodtak a háborúktól is
– a 6. századra a görögségnek minden évre jutott nagy
“sportesemény”, mert a püthiai, az isztmoszi és a
nemeai játékok egymást követő években rendeződtek

62. A görög filozófia
• A bölcsesség szeretete a szokványos vallásos
magatartással szemben alakult ki
• Az első görög gondolkodók, természetfilozófusok
voltak (természetbölcselet - sophia)
– az élet keletkezésének/az eredetnek (arché) ősi
problémáját akarták megoldani
• Thalész, Anaximenész, Diogenész, Herakleitosz szerint a víz,
a levegő és a tűz az arché
• Empedoklész szerint a 4 elem együtt
– az anyag azonban nem elég, kell valami mozgató ok
• Parmenidész szerint a szeretet
• Pütagorasz szerint a számok

63. A görög filozófia
• A Szókratészi kor már az emberrel foglalkozik
– Gondolatait Platón (4. sz) foglalta rendszerbe (idealisták)
• szerintük a megismeréshez a beszélgetés tudománya, a
dialektika visz közelebb,
– kérdések sorával tárta fel a kijelentések mögött húzódó feltételezéseket,
amely később a racionális gondolkodás alapja lett
• tanítvány Platón volt az idealista, aki megalkotta a formák és a
hallhatatlanság elméletét vagy a szerelem híres elemzését
– barlanghasonlatának lényege, hogy a világot csak közvetve érzékeljük
– tanait az Akadémoszról elnevezett ligetben adta át Akadémia
– Arisztotelész (4. sz) tanait a bérelt Lükeionban oktatta
• Platónnal szemben a józan ész ihlette gyakorlati gondolkodó
• enciklopédikus munkássága (etikát, csillagászatot, politikát...)

64. A görög filozófia
– Epikurosz a boldogság keresőinek vezetője
• szerinte azonban a természet megismerése is az “abszolút
lelki nyugalom” elérésének szolgálatában áll
– Pürrhon a szkeptikusok vezetője volt (4. sz.)
• semmiről nem tehetünk szert biztos tudásra
– Diogenész pedig a cinikusok vezére
• hitt a vágytól megfosztott személyiségben
– Zénon, Khrüszipposz (sztoikusok)
• a legfontosabb az ember erkölcsi magatartásának
szabályozása: az etika
• az ember célja az erényes élet megvalósítása (cselekvés a
közösség szellemében)
– Rómában nagyon népszerű lesz (Epiktétosz, Seneca, Marcus
Aurelius)

65. A görög tudomány
• Egyszerűen a filozófia egy ága volt
– Elsőként a jón városok tűntek ki (6-5. sz)
• a milétoszi Thalész (csillagászat, geometria)
• a szamoszi Püthagorasz (matematika, zene)
• a kószi Hippokratész (orvoslás) - hisztéria (hüsztera)
• Később Magna Greaciában mindenütt
– Alexandriai Eukleidész (4. sz., geometria)
– Szürakuszai Arkhimédesz (fizika)
– Eudoxosz, Arisztotelész, Hipparkhosz (csillagászat)
• Arisztarkhosz heliocentrikus világkép (4. sz)
• Ptolemaiosz (2. sz.) geocentrikus világkép összefoglalója
• Eratoszthenész Geógraphia-ja (3. sz)

66. A görög nevelés
• A görög fiúkat 2 területen képezték, versenyeztették
(bizonyítvány híján)
– musziké (a lelki) és gümnasztiké (a testi)
– a cél: szép és jó ember formálása
• írás, olvasás, számtan, zene, testnevelés
• Felnőtté válást a katonaság (később “főiskola” követte)
• A gümnaszion (a csarnokok mellett) a viták,
előadások, majd nevelés (enküklopaideia) tere
– először az álbölcselettel vádolt szofisták fedezték fel
maguknak, de később Platón, Arisztotelész...
– a hellenizmusban a legkomolyabb “egyetemek” fejlődtek
rajtuk ki

67. Nevelés - férfiközpontúság -
szexualitás - homoszexualitás
• A homoszexualitás központi helyet foglalt el a
görög társadalom normarendszerében
– Régebben a tudósok e “természetellenes
erkölcstelenségről” inkább hallgattak
– mára mindez hajlam v. személyes beállítottság kérdése
• A női homoszexualitás ugyanolyan magától értetődő
– akkor nem Leszbosz szigetéről nevezték el a jelenséget
• A szexualitásról vallott nézeteiket nagyban
befolyásolta, hogy rabszolgatartó társadalom volt
– a férfi természetesnek tartotta, hogy az alacsonyabb
rendűeket kényére kedvére használhatja

68. Hellenizmus
• Makedónia felemelkedése (4. század)
– II. Fülöp és fia, Nagy Sándor (359-336, 336-323)
• egy sor ragyogó hadjáratban az Indus partjáig terjesztette a
görögség világát
– Jelentős előny a többi polisszal szemben:
• királyság, jelentős földbirtokkal, sok emberrel (katonaság)
• közel volt Hellász, ezért hatot rá a görög kultúra, de
haditechnikai vívmányok is...
• Nagy Sándor folytatta apja Perzsia elleni tervét
– Tiszavirág életű hódításának következménye a hellén
kultúra exportja lett a kelet-mediterraneumba
– utódai feldarabolták birodalmát

69. Hellenizmus
• A görög kultúra azonban szívós volt
– Az Indus völgyében, a i.e. 1 század közepéig görög
királyok uralkodtak
– Makedóniában Sándor félszemű hadvezére által
alapított dinasztia az Antagonidák uralkodtak a római
hódításig (i.e. 168) Thermé
– Szíria, Perzsia és Kis-Ázsia - a Szelukidák uralkodtak a
római hódításig (i.e. 69), aktív görögösítők voltak
Antiokheia, Seleukeia, Pergamon, Palmüra...
– Egyiptomban a Ptolemaioszok uralkodhattak Róma
érkezéséig (i.e. 31) Alexandria

71. Hellenizmus
• Nagy Sándor elpotyogtatott Alexandráiból számos
ma is meghatározó
– Hodzsent (Ta), Kandahár (Af), a szíriai Alexandria
• A hellenisztikus városok közül kétségkívül az
egyiptomi Alexandria volt a legkiválóbb
– a Ptolemaioszok alatt csak Róma volt gazdagabb
– soknemzetiségű (makedón, egyiptomi, zsidó...)
– a Rosette-i követ 2 nyelven fogalmazták
– A kor tudományos világítótornya a Muszeion (Múzsák
csarnoka) volt, melyben 700 ezer kötetes könyvtár is
helyet kapott (a régi görög kultúra gyűjteménye)
– a hajósok hírhedt iránytűje pedig Pharosz volt

72. Hellenizmus
• A polisz világa leáldozott, birodalmak váltották
– Több százezres nagyvárosok születnek (a klasszikus
kor max. ötvenezres városállamokat ismert)
– a görög mellett tovább él a helyi kultúra (kelet és
nyugat egyesülése)
– „nagyipar” alakul a növekvő igények kielégítésére
– a luxus beköltözhet mind szélesebb rétegek életébe
– Tudomány, eszmék… távolabbra áramlása
• Koiné - a közgörög nyelv
– az új (lingua franca) a hellenisztikus övezetben
• ezen mindenki képes volt megértetni magát
• Róma lesz majd a hellenisztikus kori görög
kultúra megőrzője, fejlesztője és exportőre

73. Hellenizmus
• Hosszú távon a görög tengerparti civilizáció nem
bírt a szárazföldi hatalmak nyomásával
– Perzsia 5. sz, Makedónia 4.sz., Róma 3. sz.,
• Magna Graecia a pürhosszi háborúkkal elveszett (266)
• Szicília (Szürakuszai) 212-ben lett Róma áldozata
• Makedónia Püdnánál bukott el 168-ban
• Hellászt pedig 146-ban szervezték provinciává (Achaea)
• A hellenisztikus birodalmakat már láttuk

74. Bevezetés az európai
kultúrtörténetbe
3. Ea.
A Római kultúra
Előadó: Kádas Csaba

75. Róma esszenciája
• Róma csak utánozza, folytatja a görög kultúrát?
– A görög minőségi - A római mennyiségi?
– A görög eredeti - A római származékos?
– A görög feltalált - A római alkalmazott?
• Róma a görögség lekötelezettje:
– örökbe fogadták az egész Olimposzt
• Zeusz - Jupiter, Héra - Junó, Árész - Mars, Aphrodité...
– Az irodalomban a latinok követték a görögöket
• a művelt római beszélt görögül
– örökölték az erkölcsfilozófiát is
• különösen a sztoicizmus lett népszerű

76. Róma esszenciája
• Róma mégsem csak egy görög kistestvér
• Róma zsenialitása:
– jog
– hadügy
– közigazgatás
– műszaki tudományok
• Római “bűnök”:
– szigorú rabszolgatartás
– mértéktelen kegyetlenkedés
– idővel növekvő dekadencia

77. Róma esszenciája
• A szétszórt görög világgal szemben Rómát
egységben tartotta a fizikai, szervezeti és
pszichológiai ellenőrzés
– fizikai: minden provinciában ott a laktanya és a
Rómához kötő úthálózat
– szervezeti: közös jog, közigazgatás, hivatalnoksereg
(közös viselkedési szabályokat teremt)
– lélektani: félelemre és büntetésre épült
• A görög világ kulcsa a hajó volt, Rómáé a
szárazföldön masírozó légiók lettek
– területi hódítások révén gyarapodott

78. A római kultúra - öröksége
“Mások tán majd lágyabb lelket vésnek a bronzba, lesznek, akiktől
élő arccá válik a márvány,
lesz, aki meggyőzőbben szónokol,
és aki jobban írja le, hol kél fel a nap, s hol nyugszik az égen a
csillag:
Ám te uralkodj minden népen, Római, tudd meg, mesterséged
békés törvényt adni a földnek, megkímélni, ki meghódolt,
leigázni a dölyföst!”
- Vergilius: Aeneis

80. Róma esszenciája
• Róma számára a legfontosabb a terület
– megszervezése, ellenőrzése, kiaknázása, védelme
• A latiumi parasztság kötődése a földhöz és ezen
életforma stabilitása alakította ki a római erényeket
– gravitas (felelősségérzet), pietas (családhoz, földhöz
való kötődés), iustitia (rend iránti érzék)
“A földművesek közül kerülnek ki mind a legedzettebb férfiak, mind a
legkitartóbb katonák, övék a legtisztességesebb, a legállandóbb, a
legkevésbé irigyelt foglalkozás, s legkevésbé helytelen
gondolkodásúak azok, akik ezt a foglalkozást űzik”
- Cato

81. Római idő
• Róma története az “örök város” alapításától (i.e.
753) Bizánc elestéig 1453 tart
– 2206 év
• Ha a nyugati birodalom bukást nézzük
– akkor is 1000 év
• i.e. 753 a római 0. év (ab urbe condita - a.u.c.)
• a naptár azonban csak 10 hónappal és 304 nappal kalkulált
• consuli időszámítás
• Caesar módosítása, Augustus reformja
– Julianus naptár - 365 + 1/4 nap lett egy év

82. A római kultúra korszakai
• Királyság kora – i.e. VII. – VI. sz.
• Köztársaság kora – i.e. V. – I. sz.
• a nyújtózkodó városállam százada (5. sz)
• a kolonizáló Róma, szövetségek, háborúk Itáliában (4. sz)
• Itália meghódítása és a Pun háborúk (3. sz)
• A Földközi-tenger meghódításának kezdete (2. sz)
– a hellenisztikus kultúra térhódítása
• A politikai és társadalmi átalakulás (2.-1. sz)
– Gracchus, Marius, Sulla, Caesar, Augusztus
• Császárság kora – i.e. I. sz. – i.sz. V. sz.
• a császárság szétválása (3.-4. sz.)

83. Királyság kora
• A római kezdet mondai távolságba vész
– A mese az Aeneastól származó, Romulust és Rémust,
az árva ikerpárt szoptató anyafarkastól i.e. 510-ig tart,
amikor elűzték az utolsó királyt
– E kb. 250 év írásos emlékek nélküli
• Itáliát eltérő nyelvű és kultúrájú népek lakták
(görög, szamnisz, latin, kelta, etruszk...stb.)
• A fejlett, de polisztípusú görög kolóniák mellett
az etruszkok álltak magasabb fejlettségi fokon
– Etrúria ennek megfelelően uralja Észak- és Közép-
Itáliát (így a “latin királyok” is oda adóznak)

84. Királyság kora
• Romulus, az alapító nevéhez fűződik a szomszédos nép
asszonyainak (szabinok) elrablása, így Róma benépesítése
• A szabin Numa Pompilius vezette be a naptárat és a
hivatalos vallásgyakorlást
– Ő alapította Janus templomát
• Tullus Hostilius elsöpörte a rivális Alba Longát
• Ancus Marcius hozta létre a plebset (idegen foglyokból)
• Servius Tullius adta az első alkotmányt és hozta létre a
Latin szövetséget
• Az utolsó 2 Tarquinius (etruszkok) vezette be a
közmunkákat (és épült Róma alatt csatornahálózat)

85. Köztársaság kora
• A vidéki ismeretlenségtől (i.e. 509 az etruszk
király elűzésétől) a mediterraneum urává
válásig, Octavianus dinasztialapításáig állt
fönn (478 év)
– Szüntelen hódító háborúk
• 5. sz.: a szomszédok legyőzése (822 km2)
• 4. sz.: gallok visszaverése
• 3. sz.: szamnisz háborúk Közép-Itália ellenőrzése

86. Köztársaság kora
• 3. sz.: Pürrhosz (282-272), Epirusz királyának
legyőzése
– Dél-Itáliai görög kolóniák ellenőrzése (kivéve Szicília)
• 3. sz.: A Pun háborúk e déli hódítások kapcsán indultak
először Szicíliáért (264-241)
• majd a nyugati mediterraneumért (Hispánia, É-Afrika)
(218-201) - Hannibál
• 2. sz.: Adria és Balkán: Makedónia, Görögország (146)
• 1. sz.: Kis-Ázsia, Szíria, Palesztina (67-61)

87. Köztársaság kora - polgárháború
• A megnövekedett birodalom „új rendet kívánt”
• Az utolsó száz év háborúi mellett egy sor
polgárháború tanúskodik erről
– egyesek (a Gracchusoktól Caesarig) új államformát
igyekeznek kialakítani (diktatúra)
• a földosztás, a gyarmatosítás és a polgárjog kiszélesítése, az
amellyel tömegeket lehetett megnyerni
– sikeres hadvezérek igyekeztek kézbe venni a kormányt
• Marius (i. e. 105) teremti meg intézményesen a római
zsoldoshadsereget, de egyúttal Ő az első, aki a hatalom
megszerzése érdekében a hadseregre támaszkodik
– hadseregbe proletárokat (földnélküliek) is besoroztak
– A katona már a zsákmány, a föld reményében harcol

88. Köztársaság kora - polgárháború
• Társadalmi-gazdasági átalakulás (2. sz.)
– Az egyiptomi gabonával versenyezni fölösleges
– a földből a római paraszt, a hadsereg gerince (a folyton
harcoló katona) megélni már képtelen
– latifundiumok alakulnak (rabszolgamunkával), melyek az
állattenyésztésre, szőlő v. olajbogyó termesztésre állnak át
– aki nem harcol városi proletarrá lesz, de polgárjogából
még meg tudni élni (a kliensek szavazatukat árulják)
– a sikerek gyümölcsét nemcsak a nobilesek (senatorok),
hanem sokkal inkább az equitesek aratják le
• akik a birodalmi kereskedelem, szállítmányozás, adóbérlés
intézményeiből válnak a leggazdagabb arisztokratákká

89. Köztársaság kora -
polgárháború
• Róma bár győz minden külső fronton, de
– a polgárjog kiszélesítése napirenden marad:
• Szövetséges háború után (Itália római polgárjogot kap)
• de a reformok nem állíthatók meg (politikai rendszer?)
• A konzulok túlhatalma az i.e. 1. sz.-ra tarthatatlanná teszi a
politikai rendszer fennmaradását
– a konzulok, prétorok hivatali idejük után rendszerint a provinciák
élére kerülnek, ahol igyekeztek „behozni” a hivatalért folytatott
kiadásaik fedezetét és persze még többet
– a provinciákat tehát két oldalról sanyargatták (állam - az
adóbérlőkön keresztül és a prokonzul...)
– A rátermettebb konzulok valójában már úgy
viselkedhettek, mint a királyok (Sulla, Pompeius...)

90. Köztársaság - Császárság
• A hódítások már egyéni érdekeket szolgálnak
• Róma valójában már király nélküli monarchia
• A konzulok (diktátorok) belső viszályai után
– létrejön az első triumvirátus
• Caesar, Pompeius, Crassus,
• Caesar (100-44) neve a teljhatalom szinonimája lett
– a második triumvirátus után i.e. 31-ben Octavianus
(63-14) vet véget a polgárháborúnak
• elfoglalta Egyiptomot és felvette az Augustus címet
• majd a Caesar alatt „bevezetett” örökös, klasszikus címek
felvétele mellett „visszaállította a res publica-t” ≈
gyakorlatban lefektette a principatus alapjait

91. Császárság
• Principatus: kezdetben a császárság elnevezése
– Az Atlanti-Óceántól a Perzsa öbölig Pax Romana
• Stabil, intenzív virágzás az első 200 évben
– Britannia 43, Örményország 63, Dacia 105
– a császárok habitustól függően engedtek a szenátori
köröknek beleszólást Róma ügyeibe
– hatékony központi igazgatás
• kis apparátus, kis (300-350 ezres) hadsereg
– a romanizáció a birodalom minden csücskébe elér
(nyelv, politikai-közigazgatási rendszer, kultúra)
– városi önkormányzatok nagy halmazaként működött,
tetején a központi hatalommal

92. Császárság
– Ki nem mondott alku
• uralkodó (sereg) támogatása a helyi elit által
• a helyi adó csak kicsi részben kerül át a központi
büdzsébe, helyi önkormányzatok megerősödnek
– Itália „elkényelmesedik”
• folyamatosan elveszti a befolyását a vezető posztokon,
internacionalizálódik a birodalom
• lassan a provinciákból érkeznek a becsvágyó, rátermett
vezetők (idővel minden római családi szál nélkül)
• hamarosan a császárok is

93. Császárság
• Augustust követő 8 császár erőszakos halált halt
– Degenerált uralkodók sora következett
– Tiberius, Caligula, Claudius, Nero, Galba, Vespasianus, Titus,
Domitianus
• Majd virágzó száz év következett
– Nerva, Traianus, Hadrianus, Antonius Pius, Marcus Aurelius
• A következő 90 évben azonban már 80 uralkodója volt
Rómának
– A hadsereg válik a birodalom egyetlen hatalmává, végső soron
összetartójává
– A római városi elit lassan elveszti a birodalomi vezetés
illúzióját is

94. Császárság válsága
• A három kihívás (front) összeroppantja a
birodalom hadseregét is
– 280-ig anarchia a vezetésben is
– Diocletianus (284-305) és a tetrarchia
• négy hatalom elve: 2-2 császár (előre felosztott provinciák)
• számtalan reform (új birodalmi hierarchia,
kormánygépezet)
• Hagyományos hadrendszer radikális átalakítása
– Új hadrendszerben állandó, központi, mozgó alakulatok is (fontos
már a lovasság) döntőek lesznek, a határ menti seregek mellett
– 6-800 ezres sereg, fenntartása már csak a helyi elittől való adók
elvonással oldható meg (új adók)

95. Császárság válsága - Róma bukása
• helyi-császári adminisztráció kiépítése, városi
önkormányzatok sorvadása
• Társadalmi átalakulás is felgyorsul
• Az anarchikus 3.sz. után meglepő erővel kerül felszínre
a kereszténység (mely ellen minden eszközzel harcolt)
– Constantinus (a tetrarchia tagja) emelkedett ki
mind közül, de őt már a társcsászárok helyett fia
– Nagy Constantinus (306-337) követte, aki
uralkodása alatt két, a jövőt gyökeresen
megváltoztató intézkedést hozott
• kereszténység felvétele, Konstantinápoly megalapítása
• ...

96. Róma társadalma
• A Római Köztársaság sikerének okai?
– a hatalommegosztás logikája
• demokratikus, arisztokratikus és monarchikus elvek
– Róma belső konfliktusainak, társadalmi
feszültségeinek (patrícius-plebejus) megoldása
• saját alapítású itáliai kolóniákban vezeti le
• Róma területi államot hoz létre
– Hódít (külső fenyegetés felszámolása), szövetségi rendszert alakít ki
Itáliában
– A plebs is a hódítás haszonélvezője lesz, ugyanakkor a katonai réteg
szélesedik ← paraszti középosztálytól függ (2. sz. - 100 ezres
hadsereg!)
– a meghódítottak egyetlen célja a (római) polgárjog megszerzése,
mely fokozatosan (krízisekkel tarkítva) kibővül

97. Róma társadalma
• Polgár - nem polgár (szabad - nem szabad)
alapvető jogi megkülönböztetésére épült
• A római polgárjogot i.e. 89-ben kapta meg Itália
– de a provinciák szabadjai csak 212-ben kapták u.ezt
• A korai köztársaságban a patres elkülönült a plebstől
– a patríciusok uralták a várost (gazdaság, politika) a
szenátuson keresztül (3.sz.-ban ennek vége szakadt)
• A kései Köztársaság patríciusaiból kiemelkedett
– a gentes maiores (arisztokrácia)
– nobiles az volt, akinek legalább 1 őse konzul volt
– Equites (lovagok - tehetősek)

98. Róma társadalma
– A város - vidék eltérő jellege mindvégig megmaradt
• A hatalmas városok mind több iparost, kereskedőt
és proletárt kellett eltartsanak (panem et ciercenses)
– A felszabadított rabszolgák (libertini) dinamikus részét
képezték a társadalomnak
• a hódítások végével csökken a rabszolgák száma – Spartacus
• A különbségek ellenére kevés az összeütközés
• A patríciusok és a plebs rendszeresen gyűlésezett
– ahol a consulokat, tribunusokat, questorokat és
aediliseket választottak
– hadügyekben együttes ülést tartottak (Mars mező)

99. Róma társadalma - szenátus
• A gyűléseken a vagyonos patrícius
(patronus) földdel, pénzzel vagy hivatallal
“nyerte” meg (cliens) az alsóbb osztálybelit
jelöltje támogatására
• A népgyűlések (formálisan) választották
meg a fő tisztviselőket, akik aztán
kinevezték a senatust
– valójában a szenátorok uralták a köztársaságot
• a kényes belső egyensúly a clienteliak, klánok
pillanatnyi viszonyától függött (időnként diktátort is
választottak)

100. Róma társadalma - consul
• A 2 consul egy évig volt hivatalban
• eredetileg imperiumot (jogot hadvezetésre) kapott a
népgyűléstől
– Később már elnököltek a szenátusban és együtt
döntöttek velük külügyekben
– Ellenőrizték a preatorokat, a censorokat,
questorokat, az aediliseket és a főpapot
– A tribunusokkal együtt őrködtek a nép és a szenátus
közötti békén (S.P.Q.R)
– Sulla és Marius reformjainak köszönhetően
elveszítették a hadsereg feletti közvetlen ellenőrzést,
de cserében számolhattak a proconsulsággal

101. Róma társadalma - Kultúra
• Róma politika fejlődése (görög és keleti kultúra
i.e. 2. sz. utáni megismerése, birodalmi méret)
erősen befolyásolta a kulturális életet
– Róma mindennél többre tartotta a közügyekkel való
foglalkozást, a társadalmi megbecsülés csúcsának az
így szerzett méltóságot, tekintélyt tartotta
• a vallás, az állam és a család hagyományai is ezt szolgálták
– a közélettől visszavonult életet (tudomány, művészet)
nem sokra becsülték
– a gyakorlati élet elsőbbségének szemüvegén keresztül
tekintettek a szellemi életre, a művészetekre és a
tudományokra is

102. Róma társadalma - Kultúra
• A hellenizmus és a keleti kultúrák megismerése
egybeesik a birodalommá válással
• A császárságra váltó Rómában már táptalajra hull
a görög és a keleti kultúra
– a finom, részletekre ügyelő görög művészet helyett
azonban a pazarló birodalom a gazdagságot, a luxust
és a munumentalitás hellenisztikus elemeit látja csak
(főként az építészetben)
• A római hagyományok és a művészetek
finomabb példái a birodalmi központtól távol
maradnak fenn vagy fejlődnek tovább
(provinciák)

103. A római kultúra - Építészet
• Római építészet kimagasló és többnyire eredeti
(praktikusak vagy vallásosak)
– Inkább mérnökiek, mint művésziek
– fürdők, villák, amfiteatrumok, templomok…
• Pantheon, Colosseum, Caracalla fürdője, Circus Maximus…
– császárkorra felfedezik a márványt
– később a beton (cement) többemeletes házakat, hatalmas
boltíveket tesz lehetővé
– a praktikus égetett tégla és üveg is mindenhova eljut a
hadseregnek köszönhetően
• Vitruvis: De Architectura című könyve a császárkor
kezdetén foglalta össze a római tudást

105. A római kultúra - Művészet
• A céltalan szépségért csak akkor áldoztak, ha az a
vallás, a római erkölcs vagy még inkább a
politika szolgálatába szegődött
• A római művészet nem törekedett újra, volt miből
merítenie (eklektika)
– kezdetben az etruszk művészet (bronzfarkas…)
segítette ki a rómaiakat, később a háborúkkal járó
kincsáradat borította el a Várost
– a birodalom minden valamirevaló művésze Itália
földjén talált megrendelőre, a császárkorra azonban
már a provinciák is képesek voltak megtartani őket

106. A római kultúra - Művészet
• A szobrászatban teljességgel a klasszikus görög
stílus átvétele figyelhető meg
– ugyanakkor újat jelent, hogy a portrészobrászat
továbbfejlődött (nem csak egészalakos), főként az arc
realisztikus ábrázolására koncentrált
– a másik új jelenség, hogy megjelent a domborműveken
a történelem
• a sajátosan római épületeken, mint a diadalív v. emlékoszlop
– ugyanakkor a mindennapi élet ábrázolása egy-egy
márványkoporsókra is felkerült
• Festészetről a falfestmények tanúskodnak
– sokkal inkább jellemző a mozaikművészet

108. A római kultúra - Irodalom
• Kivételes, mivel állandóan szembehelyezkedik a
katonás, nyárspolgári társadalmi ethosszal
– Ezért is alakult ki olyan későn (i.e. 3. századtól)
• Addig az irodalom görög volt, de pl. Plautus komédiáinak
köszönhetően a színház divattá válik
• Ezért került elsőként át a komédia (és igazán csak a szatíra
válik saját, római műfajjá – Enniusnak köszönhetően)
– A latin irodalom mesterei: Vergilius, Horatius,
Ovidius, Catullus, Plinius, Lucanus, Quintilianus,
Petronius, Juvanalis, Martialis, Tibullus, Propertius
• Történetírás és életrajzírás szintén virágzott
– Livius, Caesar, Sallustius, Tacitus, Suetonius

109. A római kultúra - Tudomány
• Szinte minden, amit az antik Róma tudományának
ismerünk hellenisztikus forrásból táplálkozott
(Róma érdeme elsősorban a gyűjtés)
– M. T. Varro (i.e. 1. sz.-ban) 74 könyvben összegezte az
addig ismert tudást (enciklopédia)
• a tudományokat 9 szabad művészetbe sorolta:
– grammatica, dialectica, rhetorica, geometria, arithmetica,
astronomia, musica, medicina, architectura
– Plinius: Naturalis Historia
• műveltség fokmérője, a szakmai megalapozottság
bizonyítéka a korábbi munkákra való hivatkozás!
• Az építészeten túl az orvoslás tekintélye volt magas
– A görög Galenosz a vérkeringést is ismerte

110. A római kultúra - Jog
• A római polgárjog a legtartósabb „dolog” (lex)
– A 12 táblás törvényekig nyúlik vissza, amelyet az
egyenlő jog forrásának tekintettek
• Római polgárt nyilvános bírósági tárgyalás nélkül elítélni
nem lehetett
– ártatlanság vélelme, védőügyvéd, tanúk…
• Reneszánsz idején a római jog újrakodifikálása kezdődött,
(jogi modell/háttér lesz a kapitalista rendszerhez!)
– közjogra és magánjogra osztható
• a közjog az állammal szembeni kötelességek és jogok
viszonyát gyűjti csokorba
• a magánjog a polgárok egymás közötti viszonyát (pactum)
– első rendszer, mely az egyéni tulajdont hangsúlyozza

111. A római kultúra - vallás
• Ősi hitvilág lényege, hogy az egyéntől az egész
népig mindennek megvan az istene (melyeknek
szertartásokkal kell áldozni - relegio)
– genius = egyén (férfi) védőistene
– de totemállatokat is tiszteltek
• Funkcionális istenek
– Pales (nyáj), Robigus (gabona), Ponoma
(gyümölcs), Silvanus (erdő), Vulcanus (kovács)
• Emberi lét “nagy” istenei
– Juppiter, Mars, Quirinius
– Juppiter, Juno, Minerva (6. sz) - Etruszk hatás

112. A római kultúra - vallás
• Idővel azonban a görög szomszédság okán is nőtt
az igény, hogy az olümposzi isteneknek
meglegyen a latin megfelelője
• Az ima, ajándék vagy áldozat (szertartás) csak
adott helyen (időben) történhetett
– ezen helyek a templumok
• A római és görög származású (római) istenek
mellett az ismert világ szinte minden kultusza
betette lábát Rómába
– számos követőre találtak a misztériumvallások, melyek
rejtett tudást és halál utáni életet ígértek
• Kübelé, Mithrász, Ízisz… út a kereszténység felé

113. A római kultúra kora
• Az elgörögösödött Kelet és a későbbi nyugati
kultúra között Róma lett a nagy közvetítő
– különösen erősen látható a hellenizmus teljes
térhódítása, mikor Róma kilép Itáliából (2. sz.)
– a politikai tehetség áll szemben a kulturálissal
– Róma saját belső fejlődésének eredménye, hogy kis
városállamból nagybirodalommá alakult
– Róma kitágul és felszív minden útjába kerülőt
• így válik a hellenizmus (és más keleti civilizációk) minden
tudása és kultúrája Róma alapvető műveltségévé
• Róma egyedi politikai fejlődése példa a későbbi Európának