Successfully reported this slideshow.
We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime.
Sótonyi József:
Az élet keletkezése. Mi az élet? Kicsoda az ember?
- Darwin evolúciós teóriája kontra intelligens tervezet...
A bolsevik diktatúra marxista tradíciójától mentes későbbi tanulmányaim alapján megjegyzem: a DNS kettős
spirál olyan hata...
egyes fajok között minimális a genetikai különbség. Példaként említem: az ember és a csimpánz genetikai
állománya közötti ...
Ezzel szemben az élet nem véletlenszerűen, hanem elképesztő precizitással működik, ami tervezésre utal. Az
intelligens ter...
A tudósok később módosították az elméletet. Eszerint az élet mégsem a légkörben, hanem inkább a
tengerfenék azon pontjain ...
összetettség ” (irreducible complexity) elve miatt. Eszerint a sejt kizárólag csak akkor működik, ha annak
minden eleme eg...
intelligenciájával mégsem tud kommunikálni velük. Ráadásul a hangyákat abszolút nem érdekli az ember.
Egyébként mit mondan...
A kvantumfizika és a termodinamika főtételére épülő zseniális dolgozat világosan kifejti, hogy az élet a
természetes fizik...
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Hogyan keletkezett az élet? Mi az élet? Kicsoda az ember?

1,134 views

Published on

Amikor a gimnáziumban a biológia tanárom előadta a Charles Darwin féle világmegváltó teóriát, megkértem: kissé részletesebben fejtse ki az evolúciós folyamatot, melynek során kialakult az élőlények látásérzékelő szerve. Azért szorgalmaztam éppen a szem működését, mert biológia és video szakkörre jártam, ahol megállapítottuk: a szem olyan csodálatos optikai rendszerrel, információ-feldolgozó képességgel rendelkezik, amit a legmodernebb televíziós kamerák meg sem közelítenek.

A tanár hatalmas hévvel kezdte magyarázni, hogy a szem elképesztően bonyolult szerkezete a sejtmagban lévő genetikai információ, a DNS (dezoxiribonukleinsav) kettős spirál véletlenszerű megváltozásának szerencsés sorozata, mutáció eredményeképp alakult ki. Így aztán a szem a központi idegrendszerrel együttműködve puszta véletlenségből rendelkezik a környezet leképzéséhez szükséges fotoreceptorokkal, a fotonokat elektromos információvá alakító és közvetítő idegpályákkal, képfeldolgozó, térérzékelő rendszerrel. A természetes szelekciónak nevezett folyamat következményeképp spontán alakultak ki a képességei: fókuszálás, fénymennyiség szabályozás, színérzékelés, fehér egyensúly, feketeszint szabályozás, érzékenység, pupilla, stb. Véletlenszerű folyamat következtében nem egy, hanem rögtön két szem alakult ki, ami lehetővé teszi a távolság, a háromdimenziós tér érzékelését. A szem képfelbontó képessége véletlenül olyan jó, hogy a felbontása hozzávetőlegesen megfelel egy 150 megapixeles CCD (Charge Coupled Device) képfeldolgozó eszköznek. A szem puszta véletlenségből érzékeli a fény teljes spektrumának csak egy részét, nevezetesen az infravörös és ultraibolya közötti tartományt (420 nm - 720 nm), és a retinán fordítva megjelenő képet az agy véletlenül állítja helyre. Továbbá a sas szemének felbontó képessége azért jobb tízszer, mint a homo sapiens szeme, mert a sas jobb helyen állt, amikor a természet a „véletleneket” osztotta.

Published in: Science
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

Hogyan keletkezett az élet? Mi az élet? Kicsoda az ember?

  1. 1. Sótonyi József: Az élet keletkezése. Mi az élet? Kicsoda az ember? - Darwin evolúciós teóriája kontra intelligens tervezettség - - Egyszerűsíthetetlen komplexitás. Anyag és információ - - Föld nevű űrhajó - 1; Darwin evolúciós hipotézise súlyos sebektől vérzik. A DNS zseniális információs rendszere Amikor a gimnáziumban a biológia tanárom előadta a Charles Darwin féle világmegváltó teóriát, megkértem: kissé részletesebben fejtse ki az evolúciós folyamatot, melynek során kialakult az élőlények látásérzékelő szerve. Azért szorgalmaztam éppen a szem működését, mert biológia és video szakkörre jártam, ahol megállapítottuk: a szem olyan csodálatos optikai rendszerrel, információ-feldolgozó képességgel rendelkezik, amit a legmodernebb televíziós kamerák meg sem közelítenek. A tanár hatalmas hévvel kezdte magyarázni, hogy a szem elképesztően bonyolult szerkezete a sejtmagban lévő genetikai információ, a DNS (dezoxiribonukleinsav) kettős spirál véletlenszerű megváltozásának szerencsés sorozata, mutáció eredményeképp alakult ki. Így aztán a szem a központi idegrendszerrel együttműködve puszta véletlenségből rendelkezik a környezet leképzéséhez szükséges fotoreceptorokkal, a fotonokat elektromos információvá alakító és közvetítő idegpályákkal, képfeldolgozó, térérzékelő rendszerrel. A természetes szelekciónak nevezett folyamat következményeképp spontán alakultak ki a képességei: fókuszálás, fénymennyiség szabályozás, színérzékelés, fehér egyensúly, feketeszint szabályozás, érzékenység, pupilla, stb. Véletlenszerű folyamat következtében nem egy, hanem rögtön két szem alakult ki, ami lehetővé teszi a távolság, a háromdimenziós tér érzékelését. A szem képfelbontó képessége véletlenül olyan jó, hogy a felbontása hozzávetőlegesen megfelel egy 150 megapixeles CCD (Charge Coupled Device) képfeldolgozó eszköznek. A szem puszta véletlenségből érzékeli a fény teljes spektrumának csak egy részét, nevezetesen az infravörös és ultraibolya közötti tartományt (420 nm - 720 nm), és a retinán fordítva megjelenő képet az agy véletlenül állítja helyre. Továbbá a sas szemének felbontó képessége azért jobb tízszer, mint a homo sapiens szeme, mert a sas jobb helyen állt, amikor a természet a „véletleneket” osztotta. Mivel már gimnazista koromban is forradalmi hevület fűtött, az egész osztály előtt bejelentettem, hogy a Darwin féle evolúciós elmélet a dialektikus materializmusra alapozott orbitális marhaság, amit érdemben nem igazol semmi. Ráadásul Darwin korában a tudománynak halvány segéd fogalma sem volt a sejtosztódást vezérlő DNS- ről, ami alapjaiban rendíti meg az egész elméletet. Ugyanis, ha a DNS vezérli az osztódást, akkor maga a DNS hogyan jöhetett létre? Ámbátor sokat lendített a teória terjesztésén, hogy a világfelforgató Karl Marx Darwin mesternek dedikálta A tőke (Das Kapital) című művét. Az embert lélek nélküli biológiai masszának tekintő marxisták lelkesedése azonban kevés a tudományos üdvösséghez. Soha senki nem bizonyította, hogy az élettelen anyag alkotórészeinek „spontán” szerveződése következményeképp élő organizmus, őssejt jött volna létre, ami aztán a természetes szelekciónak nevezett folyamatban valamiféle őshallá transzformálódott. Később a halak egy része - például a bojtosúszós hal - megunta a tengeri életet, kievickélt a szárazföldre és addig erőltette a kopoltyúját, amíg tüdővé változott, az uszonyaiból meg kínkeservesen szárnyakat növesztett, végül átalakult egy másik fajba, madárként felröppent a legközelebbi pálmafa tetejére és onnan szemlélte a világ folyását. Esetleg krokodil, dinoszaurusz, orrszarvú, zsiráf, kígyó, vagy házsártos nőszemély lett belőle. Megkértem a tanáromat, az arisztotelészi logika szabályai szerint indokolja meg, mi a fenének menne a hal a szárazföldre fulladozni, amikor a vízben kifejezetten jól érzi magát. Amint a szólás is mondja: „úgy él, mint hal a vízben”, viszont a „partra vetett hal” sorsa meglehetősen sanyarú. Ámde a Darwin féle hipotézis szerint a hal mégiscsak ki akart menni a partra, mert hajtotta a kíváncsiság, hogy mi lehet a Himalája csúcsán? Erre aztán kitört a botrány. Noha jeles tanuló voltam, a tanár azonnal adott egy kampót a rebellis megnyilvánulásomért és megfenyegetett, hogy félévkor meg fog buktatni, továbbá kaptam egy osztályfőnöki rovót és az igazgató behívatta apámat, aki egyébként gimnáziumi tanár. Az igazgató üvöltözve kiosztott a tanáriban, mondván: „visszaélek a tudással, ami hatalom”, veszélyes eszméket terjesztek, támadom pártunk és kormányunk marxista fundamentumát, amire a fényes szocialista jövőnk épül. Holott az lenne a dolgom, hogy a parasztsággal szövetséges munkásosztállyal együtt harcoljak az imperializmus és a klerikális reakció ellen.
  2. 2. A bolsevik diktatúra marxista tradíciójától mentes későbbi tanulmányaim alapján megjegyzem: a DNS kettős spirál olyan hatalmas mennyiségű információhalmazt és komplex utasításrendszert tartalmaz, ami több ezer oldalas könyvbe sem fér bele. A transznacionális hatalmi körök (Goldman Sachs, Global Governance) által vezérelt fogyasztói társadalom kommunikációját uraló Windows operációs rendszer atyja, Mr. Bill Gates csak álmodozhat olyan számítógépek megalkotásáról, amelyek utánozzák a DNS háromdimenziós információs struktúráját és párhuzamos jelátviteli rendszerét. Nem is beszélve arról, hogy a legegyszerűbb élő organizmus is analóg, folyamatos működésű, míg a digitális rendszer szakaszos, azaz a jel kvantálásával, mintavételezésével és interpolálásával csak megközelíti, de éri el nem az analóg működést. Áttörést jelenthetnek az úgynevezett kvantumszámítógépek, amelyek a kvantumfizika vívmányait felhasználva megsokszorozzák a teljesítményt. Ennek lényege a kvantumfizikából ismert Heisenberg féle határozatlansági reláció és a „Schödinger macskája” néven ismert paradoxon, amiről a cikk további részében részletesebben írok. Itt csupán megjegyzem: a klasszikus számítógépek információfeldolgozásának legkisebb egysége a bit, ami nulla és egyes állapotok láncolata. Ezzel szemben a kvantumszámítógép felhasználja az anyag azon különleges tulajdonságát, miszerint a szubatomi részecskék ugyanabban az időpillanatban több állapotban (helyzetben) is létezhetnek. Következőleg a legkisebb egység nem a bit, hanem a kvantumbit vagy kubit lesz, ami lehetővé teszi párhuzamos műveletek elvégzését, radikálisan megnövelve a számítógép adatfeldolgozási sebességét. 2; Elmentem a Galapagos - szigetekre, hogy a gyakorlatban tanulmányozzam Darwin elméletét A második diplomám megszerzését követően külszolgálatot teljesítettem Dél-Amerikában, és a tudományos kíváncsiságtól hajtva elmentem a Galapagos - szigetekre, hogy a gyakorlatban tanulmányozzam az evolúció elméletét, amit Darwin 1835-ben ott „fedezett fel”. A saját szememmel láttam, tapasztaltam, hogy a XIX. század természettudományát forradalmasító darwini művek fölöttébb ingatag lábakon állnak: The Transformation of Species (A fajok átalakulása), The Origin of Species (A fajok eredete). Az Ecuadortól nyugatra fekvő Galapagos-szigetek élővilága lenyűgöző: tengeri és szárazföldi leguán, óriásteknős, tarisznyarák, pingvin, fóka, pelikán, albatrosz, kormorán, kék lábú szula, pinty, stb. Nekem különösen tetszett, ahogy a kék lábú szulák, szenzációs táncot járva kommunikálnak egymással. A tapasztalataim szerint az élőlények tulajdonságai valóban változnak, de csak egy fajon belül. Az egyik jellegzetes különbség az állatok viselkedése, ami teljesen eltér Latin-Amerika más tájain élő állatok magatartásától, ugyanis a Galapagos- szigeteken élő fajok nem rendelkeznek félelmi ösztönnel. Odamentem egy kék lábú szulához és mindössze fél méter távolságból készítettem róla felvételt, de meg sem mozdult. Miért? Azért, mert az ottani állatok mind a tengerből táplálkoznak, nem kell félniük ragadozóktól, következőleg nem alakult ki, illetve elsatnyult bennük a védelmi ösztön. A madár egyszerűen nem értette, hogy mi a csudának megyek a közelébe, hiszen évezredek során azt tapasztalta, hogy egyetlen élőlény sem zaklatja. Ugyanez jellemző a többi állatra is. Az egyik fóka például szabályosan megkergetett, de nem támadó szándékkal, hanem csak kíváncsiskodott, hiszen az ember az ottani őshonos természeti környezetben kuriózum. A fóka felém jött, szaglászott, majd elment, mert megtapasztalta, hogy számára az ember érdektelen lény. Feltéve persze, hogy a homo sapiens profitorientált uralkodási hajlama nem fog kiterjedni a védett Galapagos-szigetekre. Személyesen tapasztalhattam: az állatok alkalmazkodnak a különböző természeti viszonyokhoz és életkörülményekhez, az adott fajon belül változik a viselkedés, változnak a képességek, változnak egyes szervek, kialakulnak különféle fajták. Ez természetes folyamat, ami nemcsak az állatokra, hanem az emberre is jellemző. Az emberi fajon belül is vannak fajták, többnyire földrajzi meghatározottság függvényében: europoid, mongoloid, negroid, ausztroloid, stb. (A köznyelv tévesen „fajelméletnek” nevezi az emberfajták közötti differenciálást). 3; Mi célból hozott létre az evolúció a pattintott kőkorszakban akkora agykapacitást, amivel kutatni lehet a kvantumfizika rejtelmeit, például a Higgs-bozont? Miért szelektív az evolúció? A fajon belüli evolúciós folyamat eredménye a változó körülményekhez való alkalmazkodás, a túlélés, a jobb adottságú egyedek, egészséges utódok fennmaradása. Nyilvánvalóan a gyorsabb gazellák örökítik át a képességeiket az utódokra, mivel a gyengébbek a gepárd karmai közt fejezik be a földi pályafutásukat. A természetes szelekció azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a folyamat áttöri a faj alapvető jellemzőit és az egyik faj szép lassan átalakul egy másikba, mondjuk a gazellából zsiráf lesz, ha kitartóan nyújtogatja a nyakát. Erre semmilyen bizonyíték nincs, ez egetverő baromság. A transzformáció még akkor is lehetetlen, ha 2
  3. 3. egyes fajok között minimális a genetikai különbség. Példaként említem: az ember és a csimpánz genetikai állománya közötti különbség mindössze 1,6%. Ha a Darwin féle teória igaz, akkor miképp lehetséges, hogy évmilliók alatt nem növekedett az agy térfogata? Sőt, a cro-magnoni ősember agyának térfogata közel megegyezett a mai ember 1300 cm3 agytérfogatával. Mi célból rendelkezett ilyen „logikátlanul” az evolúció? Ha a DNS alapján sikerülne reprodukálni egy ősembert, képes lenne diplomát szerezni a Harvard University kvantummechanikai szakán. Minek kellett a pattintott kőkorszakban akkora agykapacitás, amivel kutatni lehet a kvantumfizika rejtelmeit, például a Higgs- bozont, ami állítólag felelős az univerzum működését meghatározó gravitációért? Az ősi életkörülmények nyilván nem indokoltak ekkora agykapacitást, de mégis volt. Ha viszont már volt, akkor miért nem fejlődött tovább? Parciálisan megállt az evolúció? És az evolúció miért szelektív? Miért kizárólag az embert vértezte fel olyan intellektuális képességekkel, amivel uralkodhat a többi élőlény fölött? Idővel a többi élőlény is gondolkodni és beszélni fog? Ha az evolúció igaz, akkor a szorgalmas majom hamarosan megingatja az ember egyeduralmát, egy szép napon emberi minőségre tesz szert, megoldja a Schrödinger egyenleteket, megdönti Einstein speciális relativitáselméletét, majd eljátssza Chopin cisz-moll keringőjét, végül indul a parlamenti választásokon. Ha az evolúció igaz, akkor a majom idővel eléri, sőt meghaladja az emberi értelmet, ami egyes hatalomgyakorló korifeusok vonatkozásában már most is közel áll a valósághoz. Miért szelektív az evolúció? Mi a helyzet például az egysejtű csillós állatkákkal? A papucsállatkák (Paramecium) miért nem fejlődtek, miért rekedtek meg a két milliárd évvel ezelőtti állapotban? Továbbá meddig fejleszti az evolúció a képességeket? Vegyük például a gazellák és a gepárdok versenyfutását a túlélésért folytatott küzdelemben. Az idő folyamán a gazella gyorsasága egyre javul, amihez a gepárd kénytelen alkalmazkodni, különben éhen hal. És a folyamat végén mi lesz? A gepárd szuperszonikus sebességgel száguldozna a Seregneti szavannáin, ha a fizika törvénye nem szólna bele Darwin hipotézisébe. 4; Darwin: A fajok eredete - On the Origin of Species by Means of Natural Selection Charles Darwin A fajok eredete című forradalmi művét sajnos nem pontosan szokták lefordítani. Az 1859-ben publikált könyv rettenetes hosszúságú eredeti címe imígyen szól: On the Origin of Species by Means of Natural Selection, or the Preservation of Favoured Race in the Struggle for Life. A szerintem helyes fordítás: A fajok eredete természetes szelekció által, vagy a kiváltságos fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben. Már a maratoni körmondat is jelzi, hogy a szerző önmaga sincs meggyőződve a teóriája hitelességéről. Darwin úgy vélte, az életet vak természeti erők hozták létre az idő, a véletlen és a természetes szelekció révén. Mi bizonyítja ezt az állítást? Semmi. Ráadásul Darwin egy árva szóval nem említi, honnan a csudából lett az első sejt, amiből az elméletét levezeti. Nem is beszélve arról, hogy a kortárs tudománynak halvány fogalma sem volt a sejt bonyolult szerkezetéről, működéséről és az osztódást vezérlő DNS-ről. Ami az evolúció tudományos megalapozottságot illeti, azt maga Darwin is kétségbe vonja. A könyv széljegyzetében a következőket mondja: Be kell vallanom, lehetetlennek tartom a feltevést, miszerint a szem utánozhatatlan szerkezetének, a látásélességet a távolsághoz igazító, a különböző fénymennyiségeket átengedő, valamint a szferikus és kromatikus hibákat kiküszöbölő képessége természetes szelekció útján alakult ki. Továbbá kifejti: Ha lehetne bizonyítani olyan komplex szerv létezését, ami nem keletkezhetett számos, egymást követő apró, kumulálódó változások révén, akkor az elméletem abszolút összeomlana. (If it could be demonstrated that any complex organ existed which could not possibly have been formed by numerous, successive slight modifications, my theory would absolutely break down.) Igenis létezik ilyen komplex szerv. Mégpedig maga a sejt és benne a reprodukciót vezérlő DNS, amelynek komplexitását a Darwin korabeli tudomány nem ismerte. Ha Darwin valami isteni csoda révén feltámadna a poraiból, akkor a tudomány jelenlegi állása alapján ő maga cáfolná meg a saját evolúciós elméletét. De maradjunk a szemnél! A szem és általában az élet véletlenszerű keletkezésének teoretikusan van esélye. Hozzávetőlegesen annyi a valószínűsége, mintha feldobnánk a levegőbe egy F 16-os vadászbombázó alkatrészeit és azok összeszerelve esnének le. Ha dobókockákra írnánk az ABC betűit, akkor van esély, hogy végül kijön a Himnusz szövege, csak kitartóan kell próbálkozni, mondjuk tíz milliárd évig. Az élet véletlenszerű keletkezésének abszurditását illusztrálandó, Scott M. Huse imígyen fogalmazott: Ha elég sok majom elég hosszú ideig püfölné az írógép billentyűit, akkor valamelyiknek bizonyára sikerülne megírni egy szótárt. 3
  4. 4. Ezzel szemben az élet nem véletlenszerűen, hanem elképesztő precizitással működik, ami tervezésre utal. Az intelligens tervezettség bizonyítéka például a modern tudomány által nemrégiben felfedezett „ostoros motor”. Ez egy szabályos felépítésű, tengellyel, rotorral rendelkező „molekuláris gép”, ami hihetetlen specifikációval rendelkezik, például 10 KHz frekvenciával forog, ámde fél periódus alatt képes irányt váltani, ami romba dönti a klasszikus fizika törvényeit. 5; Nincs adat, ami hitelesen bizonyíthatná a fajok közötti transzformációt. Evolúciós hipotézis A fajok átalakulását bizonyítandó, Darwin többek között arra hivatkozott, hogy a Galapagos-szigeteken élő pinty populáció csőrei különböznek, mert alkalmazkodtak az ottani viszonyokhoz. Ez helytálló megállapítás. Ámde egy dolog az egész pinty és más dolog a csőre. Mit bizonyít a csőrök különbözősége? Azt biztosan nem, hogy az egyik faj átalakulhat egy másikba, mondjuk a pintyből kondorkeselyű lesz, ha nagyon igyekszik. Ellenben azt bizonyítja, hogy egy fajon belül működik a természetes szelekció. A pintyek közül azok az egyedek maradtak fenn, amelyek a genetikai kód apró módosulása következtében hosszabb csőrrel rendelkeztek. Miért? Az ok egyszerű: a kicsit hosszabb csőrrel született utódok hozzá tudtak jutni a klímaváltozás és a biodiverzitás következményeképp némileg módosult táplálékforráshoz, ámde a rövidebb csőrűek éhen haltak, következőleg nem volt módjuk átörökíteni a tulajdonságaikat az utódokra. A Galapagos-szigetek érintetlen világában élő fajok olyanok, mint más vidékek állatai, kivéve egyes jellemzőket, amelyek az adott környezet hatására alakultak ki, de ez abszolút nem jelenti azt, hogy a „túlélésért folytatott harcban” egy faj átalakulna másik fajba. Nem létezik semmiféle tudományos adat, ami bizonyítaná a közbenső állapotot. A tudósok évszázadok óta keresik, de ez idáig nem találtak „átmeneti fajokat” a fosszilis leletek között. Az iskolában a tojásrakó kacsacsőrű emlőst (Ornithornyncus anatinus) szokták emlegetni bizonyíték gyanánt. Ugyan már! A kacsacsőrű emlős önálló faj, ami évmilliók óta nem változott semmit. Miért nem? A kacsacsőrű emlős számára exkluzíve megállt az evolúció? Hasonló a helyzet a kihaltnak vélt bojtosúszójú hallal (Latimeria Chalumnae), amelynek jellegzetessége, hogy az úszójukban izmok és csontok vannak. A darwinisták lenini magaslatokba ívelő logikával azonnal levonták a következtetést, miszerint a gerincesek végtagjai ezekből a speciális úszókból alakultak ki. Csakhogy keletkezett egy kis probléma, ami aláaknázta a bizonyítást: kiderült, hogy a bojtosúszós hal mégsem halt ki. Tudományos szenzációként hatott, amikor 1938-ban kihalásztak egy példányt, ami úgynevezett „élő kövület”, hiszen a fosszíliákhoz képest nem változott semmit, azaz az úszók az évmilliók során maradtak úgy, ahogy voltak, nem alakultak át lábakká. További példaként említhető a hidasgyík (Spenodon punctatus), ami 200 millió éve, a triász kor óta nem változott. Ugyanez vonatkozik más élőlényekre. Például a hangyák döbbenetesen jól szervezett társadalma szintén kivonta magát a Darwin féle evolúciós folyamatból, hiszen a hangyák manapság éppen úgy néznek ki, mint 500 millió évvel ezelőtt. És mi van az egysejtű csillós állatkákkal? A papucsállatkák (Paramecium) miért nem fejlődtek, miért rekedtek meg a két milliárd évvel ezelőtti állapotban? Olybá tűnik, a növények szintén ellenállnak a Darwin féle evolúciónak. Fosszíliák bizonyítják, hogy a páfrányfenyőfélék családjába tartozó, gyógynövénynek tartott Ginkgo biloba levelei most is olyanok, mint kétszáz millió éve voltak. 6; Az élet alapvető komponensei: matéria és információ. Honnan származik a sejt reprodukcióját vezérlő DNS-ben kódolt információ? Pán-spermia elmélet Az evolucionisták szerint a Föld ősi légköre metánt, ammóniát, hidrogént és vízgőzt tartalmazott, amely elemek a napsugárzás és az elektromos kisülések (villámok) hatására aminosavakká alakultak, majd önszerveződéssel komplex fehérje láncokat alkottak, és aztán csodák csodájára, az élettelen anyagból virágzó élet jött létre. Az Alexander Oparin által felvetett „prebiotikus evolúció” teóriát többen megpróbálták bizonyítani. Stanley Miller professzor az 1950-es években konstruált egy berendezést, amellyel modellezni akarta az ősi légkört, és izgatottan várta az élet megszületését az „őslevest” tartalmazó lombikban. De az élet csak nem akart megszületni. Több okból sem. Az óvodában is közismert, hogy a Nap fényspektrumának ultraibolya komponense elbontja az ammóniát és megsemmisíti a fehérjét, következőleg az ősi Föld légkörében aligha lehetett ammónia, fehérje meg pláne nem. Következőleg azon túlmenően, hogy a bizonyítás kudarccal zárult, a kísérlet feltételei sem feleltek meg az ősi légkörnek. Maga Stanley Miller is belátta, hogy az élet keletkezése sokkal bonyolultabb annál semmint, hogy egy lombikban elő lehetne állítani. 4
  5. 5. A tudósok később módosították az elméletet. Eszerint az élet mégsem a légkörben, hanem inkább a tengerfenék azon pontjain jött létre, ahol vulkanikus tevékenység következtében rendelkezésre álltak a fehérjéket alkotó aminosavak kialakulásához szükséges elemek, és oda nem jut el a káros ultraibolya sugárzás. Ilyen kísérletek jelenleg is folynak. Az eddigi eredmény jó közelítéssel egyenlő a nullával. Más notabilitások a „pán-spermia” hipotézisre esküsznek, amely szerint az élet építőkövei a kozmoszból érkeztek meteoritok, üstökösök révén. Tegyük fel, hogy az élet egy másik bolygóról, mondjuk a Marsról érkezett, mivel ott valaha volt víz, oxigén, légkör és megfelelő hőmérséklet. Ebből esetleg levezethető a földi élet eredete, de abszolút nem ad magyarázatot az élet keletkezésére. Ugyanis az élethez két alapvető komponens egyidejű jelenléte szükséges: anyag és információ. Így aztán üstökös ide, meteorit oda, továbbra is fennáll a nagy dilemma: hogyan keletkezett az első sejt és honnan származik a sejt reprodukcióját vezérlő DNS-ben kódolt információ? Darwin nem sokat bíbelődött az eredendő problémával, nevezetesen azzal, hogy miképp jött létre az élet, az első sejt, amire az egész evolúciós hipotézist építi. Ott volt és kész. Azt gondolták a sejtről, hogy az valami langyos pocsolyában kialakult protoplazmaszerű képződmény, ami életjelenségeket mutat, de nem ismerték a hihetetlenül komplex szerkezetét és működését. Mindenesetre mágikus képességekkel rendelkezhetett, mert „önszerveződő” módon, kis változásokkal elkezdett spontán fejlődni, szép fokozatosan cápa, kardhal, dinoszaurusz, tarajos gőte, kőszáli sas, zebra, gepárd, jaguár, végül homo sapiens lett belőle. Ez a tudományos tételként aposztrofált teória égbekiáltó baromság, ami példa nélkül áll az emberi civilizáció történetében a pattintott kőkorszakig visszamenően. Sőt, alulról súrolja az egysejtűek szellemi szintjét. Az emberi civilizáció mezopotámiai kultúráig visszavezethető tízezer éves története során a „hivatalos tudomány” mindig hajlamos volt azt hirdetni önmagáról, hogy valami isten feletti metafizikai fórum, diktátumokat közöl, amiket a társadalom alacsonyabb rendű tagjainak el kell fogadniuk akkor is, ha nem bizonyított. Később aztán belátják, hogy időnként tévednek, mint Giordano Bruno esetében, aki csak a máglyára vezető úton terjeszthette a rebellis nézeteit, mert a Római Inkvizíció földközpontúságot deklaráló tudományos joghatósága éber volt. Az élet spontán keletkezését illetően is ilyen „tudományos” megalapozottságú tézisek láttak napvilágot. Az állították például: elég egy darab hús, amiből idővel kukacok fognak kikelni, tehát lám, az élettelen anyagból spontán jönnek létre élőlények. Később köztudottá vált, hogy a kukacok nem a romlott húsból keletkeztek, hanem a legyek által terjesztett lárvákból, amelyek kifejlődéséhez a hús csupán táptalajként szolgált. Másokkal egyetemben Louis Pasteur is egyértelműen bizonyította: izolált térben semmiféle élő organizmus nem keletkezik élettelen anyagból. Ha nem így lenne, a baktériumoknál bonyolultabb szervezetek nem sokáig élnének, a vírusok és a baktériumok átvennék az uralmat. Noha mostanában információs társadalomban, demokratikus jogállamban élünk, amelyben a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos jog, az akadémiai szemléletet áttörni nem kis merészség. A renitens tudósnak nem kell ugyan máglyára mennie, de villámgyorsan megismerkedhet a munkanélküliek széles táborával, ahol aztán akadálytalanul terjesztheti a forradalmi nézeteit élete végéig. 7; Egyszerűsíthetetlen komplexitás . Evolúció kontra intelligens tervezettség. Szentágothai János professzor úr álláspontja A magyar és egyetemes tudomány kiemelkedő személyisége, Szentágothai János az élet keletkezését illetően imigyen vélekedik az intelligens tervezettség és a véletlen viszonyáról: Az istenhitemnek egyik legerősebb oszlopa és támasza az a csodálatom, hogy a világ, az élő természet milyen csodálatos berendezkedésű, milyen hajszálpontosan illeszkednek össze a különböző állatok, növények, tehát minden élőlény akár a vízben, akár a barlangok mélyén, akár a magas hegyekben, akár az Északi-sark közelében élnek is. Ez a csodálatos harmónia és szépség, amilyennek én a teremtett világot látom, énbennem azt a gondolatot ébreszti, hogy ez nyilvánvalóan nem jöhetett létre magától vagy véletlenül, hanem emögött egy teremtő gondolata, egy teremtő akarat áll. Amint Szentágothai professzor úr véleménye is kifejezi, a Darwin féle teória dolgában a tudományos világ egyre inkább megosztott. Nemzetközi presztízsnek örvendő biokémikusok, köztük Michael Behe állítják, hogy a természetes szelekció nem ad magyarázatot az élet keletkezésére. Már rögtön az alapokkal is baj van, miszerint a sejt evolúció eredménye lenne. A tudományosnak titulált szentenciákkal szemben a sejt szerkezete és működése sokkal inkább intelligens tervezés, mint természetes szelekció eredménye, mégpedig az „egyszerűsíthetetlen 5
  6. 6. összetettség ” (irreducible complexity) elve miatt. Eszerint a sejt kizárólag csak akkor működik, ha annak minden eleme egyidejűleg van jelen. Ha egyetlen összetevő is hiányzik, akkor az egész sejt működésképtelen, ami viszont romhalmazzá dönti az evolúciós elméletet. További probléma: Darwin csak az evolúcióról beszél a „forradalmi” művében, de egy árva szóval nem említi, hogy miképp jött létre maga az ősi sejt, amire az egész evolúciót alapozza. Az akkori tudománynak fogalma sem volt arról, hogy a fehérjéket aminosav láncok alkotják, amelyek a DNS- ben kódolt információ szerint, bonyolult struktúrában kapcsolódnak egymáshoz. Ha rossz az összeszerelési sorrend, akkor nem jön létre fehérje, illetve a sejt kiveti magából a hibás molekulát. Az immunrendszer, a szervezet védekező képességének éppen az a lényege, hogy a fehérjék egy fajtája, az úgynevezett falósejtek, limfociták megtámadják a DNS utasítás által szabályozott működésbe nem illő micro-organizmusokat, baktériumokat. A sejtek közötti kötőszövet, a vér szerepe az oxigén és tápanyag ellátás mellett a sejtműködés során keletkezett széndioxid és egyéb égéstermékek áramoltatása a kiválasztó szervekbe (tüdő, vese, máj, bőr) és a limfociták szállítása a fertőző organizmusok helyére. Az evolúcióelmélet felkent hívei szerint a természetes szelekció válogat a véletlenszerűen megjelenő vegyületek között, és az élettelen anyag valamilyen talányos inspiráció hatására, vagy spontán elkezd „önszerveződni”, aminek eredményeképp lassacskán létrejön a virágzó élet. Ez totális kontradikció, ami egyszerű logikával könnyedén bizonyítható. A természetes szelekció nyilvánvaló előfeltétele az osztódásra képes organizmusok létezése. Osztódás azonban nem lehetséges DNS nélkül, hiszen a DNS tartalmazza a genetikai kódot, ami elengedhetetlenül szükséges a reprodukcióhoz. DNS nélkül tehát nem lehetséges osztódás, osztódás nélkül viszont nem létezhet természetes szelekció, hiszen nincs miből szelektálni. Következőleg a természetes kiválasztódás elmélete önmagába visszacsatolt abszurditás, hiszen eleve feltételezi azt, aminek az eredetét meg akarja magyarázni (öngerjesztő feedback). A hamvába holt evolúciós teóriában még hinni sem lehet, nemhogy elfogadni, de a hit nem tudományos kategória. Hol van a tényekre alapozott tudományos magyarázat? Honnan származik a DNS és a benne tárolt irdatlan információmennyiség? A darwinisták szerint sehonnan. Csak úgy van és kész. És ez a 150 éve rögzült „tudományos” maszlag a kommunikációs propaganda révén jelenleg is szilárdan tartja magát. A tervezettség és a spontán keletkezés ellentmondásának illusztrálására mondok egy példát a fizikatudományt forradalmasító Isaac Newton idejéből. Newtont meglátogatta egy tanítványa, akinek nagyon tetszett az asztalon fekvő naprendszer modell, amiről a következő dialógus zajlott: Tanítvány: Jaj de érdekes ez a naprendszer modell. Ki csinálta? Newton: Senki. Tanítvány: Az nem lehet. Valaki csak csinálta. Newton: Magától jött létre. Tanítvány: Képtelenség. Newton: Látod fiam, ez a baj a te gondolkodásoddal. Erről az egyszerű kis modellről alkotót feltételezel, de az ennél milliószor bonyolultabb eredeti Naprendszerről meggyőződésed, hogy magától jött létre. 8; Az élethez kialakulásához és fenntartásához szükséges makro környezet. Csupán egy százalék az esélye annak, hogy az emberi civilizáció nem pusztítja el önmagát. Föld nevű űrhajó Ami az élet keletkezéséhez és fenntartásához szükséges Naprendszer és benne a Föld nevű bolygó felépítését illeti, azt itt nem elemzem, csupán megemlítem: rengeteg olyan összetevő van, amelyek véletlenszerű, együttes létrejöttének valószínűsége aszimptotikus jelleggel konvergál a nullához. Ám azok nélkül nem létezhetne szénvegyületekre (aminosav láncok, fehérjék) alapozott élet, amire a legnagyobb veszélyt éppen a fogyasztói társadalmat irányító profitorientált hatalmi körök természetromboló tevékenysége jelenti. A híres csillagász, Frank Drake héttényezős formulája szerint csupán egy százalék az esélye annak, hogy az emberi civilizáció nem pusztítja el a környezetét és önmagát. Mire használja az ember a hatalmas intelligenciáját és miképp kommunikál más élőlényekkel? Ha egy extraterresztriális lény (UFO) ide vetődne, hogyan kommunikálna velünk? Ha létezik a felfoghatatlan nagyságú univerzumban idegen civilizáció, az ottani lényeknek több millió fényévet kellene utazniuk, ami nagyságrendekkel fejlettebb intelligenciát feltételez, mint amivel az ember rendelkezik. Hogyan kommunikálnánk egymással? A helyzet modellezhető, mondjuk a hangyák társadalma és az emberi civilizáció közötti különbséggel. A hangyák társadalma kétségtelenül jól szervezett, de az ember a hatalmas 6
  7. 7. intelligenciájával mégsem tud kommunikálni velük. Ráadásul a hangyákat abszolút nem érdekli az ember. Egyébként mit mondanánk nekik? Hasonlóképpen, az extraterresztriális lények mit mondanának nekünk? És miért gondoljuk, hogy a földi élőlények közül az idegeneket éppen az egocentrikus ember érdekli? Ez a dilemma messzire vezet, inkább maradjunk a jó öreg Földünknél! A Föld úgy is felfogható, mint egy kozmoszban száguldó űrhajó, ami tökéletes védelmet nyújt az utasainak. Amíg az ember tönkre nem teszi! A nagyszerű Carl Sagan nevével fémjelzett SETI (Search for Extraterrestrial Intelligense) és egyéb programok 60 éve kutatják a hozzávetőlegesen 200 milliárd csillagot tartalmazó Tejútrendszert és más galaxisokat, de nem találtak olyan bolygót, ami a Földhöz hasonló jellemzőkkel rendelkezne. Amint az élet maga, a Naprendszer egyedülállóan különleges felépítése is intelligens tervezésre utal. De ha mégsem, akkor valószínűtlenül sok a véletlen. Példaként említem az alábbiakat: 1; A jelenleg is intenzíven fejlődő galaxisokkal ellentétben a mi galaxisunk (Tejútrendszer) teljesen kialakult, a működése stabil, alig fiatalabb, mint a 13,7 milliárd éves Univerzum. 2; A Naprendszer biztonságos távolságban, 800.000 km/óra sebességgel kering a Tejútrendszer középpontjában lévő, mindent bekebelező, elképesztően nagy gravitációjú, szingularitást eredményező fekete lyuk körül. (A köznyelv szerinti fekete lyuk valójában fekete test, amiben az anyag atommagja és a szubatomi részecskéi egyetlen pontba zuhantak össze. A klasszikus felépítésű anyagszerkezet összeomlása irtózatos erejű gravitációt eredményez, ami még a fényt is befogja, tehát ezért fekete. Létrejön az úgynevezett eseményhorizont, ahol megszűnnek a fizika törvényei, felbomlik a tér-idő kontinuum, megáll az idő.) 3; Az életciklusa közepén lévő 5 milliárd éves Nap belsejében zajló hidrogén-hélium magfúzió 5800 Kelvin fokos (1,5 millió Celsius fok) felszíni hőmérsékletet eredményez, ami konstans sugárzással biztosítja a Föld megfelelő hőmérsékletét és a növények fotoszintéziséhez szükséges fényenergiát. 4; Ideális a Nap - Föld közötti 150 millió km távolság, ami biztosítja az élethez szükséges legfontosabb feltételeket. 5; A Föld belső szerkezetének kémiai összetétele biztosítja a stabilitást és a technikai civilizáció működéséhez szükséges anyagokat, fémeket. 6; Stabilizált felszíni hőmérséklet a folyékony halmazállapotú víz és a fehérjemolekulák létezéséhez. 7; Éppen megfelelő vízmennyiség. Ha egy kicsit több lenne, nem lenne szárazföld, ha kevesebb lenne, akkor nem alakult volna ki légkör; illetve idővel elvékonyodott volna és a víz elpárolgott volna, pontosan úgy, ahogy a Marson megtörtént. 8; Az atmoszféra összetétele és nyomása ideális, ami egyenletes hőmérséklet eloszlást eredményez. Légköri folyamatok nélkül cirka 140 Celsius fok lenne nappal és mínusz 120 fok éjszaka. 9; A Föld mágneses mezeje véd a Nap káros sugárzásától (napszélnek nevezett plazma sugárzás, halálos gamma sugárzás). Mágneses erőtér nélkül minden élőlény elpusztulna perceken belül. Az északi és déli pólus közötti mágneses mezőt a vas-nikkel tartalmú belső mag körül áramló magma hozza létre a Föld éppen megfelelő szögsebességű forgása következményeképp. Amikor a plazma sugárzás interferál a Föld mágneses terével, akkor keletkezik a gyönyörű sarki fény. 10; Az ózonréteg véd a napfény ultraibolya spektrumától, ami pusztítja a sejteket alkotó fehérjemolekulákat. 11; A Föld forgási frekvenciája, 24 órás periodicitása biztosítja a napszakok változását és a bioritmust. 12; A Föld keringési sebességéből (110.000 km/ó) eredő 365 napos periodicitás alapvető fontosságú. 13; A Föld 23,5 fokos dőlésszöge okozza az évszakok változását, ami döntően befolyásolja az életfolyamatokat. 14; A szokatlanul nagy tömegű Hold gravitációs hatása stabilizálja a Föld pályáját és dőlésszögét. A Hold stabilizáló hatása nélkül a Föld tengelye kaotikusan ingadozna, mint a Mars esetében, amely instabilitás ellentétes az élet keletkezésének és fenntartásának feltételeivel. 15; A hatalmas tömegű külső gázbolygók (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) gravitációs vonzása védelmi rendszert képez, elhárítja a Naprendszerbe belépő, a Földet veszélyeztető aszteroida becsapódásokat. 16; A Föld 6000 trillió tonna tömege ideális az élethez. Ha nagyobb lenne, a gravitációs erő összelapítaná az embert, ha kisebb lenne, akkor a gravitáció hiánya izomsorvadást és csontritkulást okozna. 9; Mi az élet? Végezetül szólok néhány szót az élet és a fizikai törvények viszonyáról. A Scientific American kiírt egy pályázatot, amelynek tárgya az élet. Rengeteg tanulmány érkezett, az evolucionisták és a tervezés pártiak könyvtárnyi terjedelemben tárgyalták az élet keletkezését és értelmét. A művek többnyire egocentrikus konklúzióval záródtak: az ember a teremtés csúcsa, aki éppen az univerzum közepén helyezkedik el. Ezzel szemben Erwin Schrödinger megírta a reveláló erejű tanulmányát, amelynek címe: Mi az élet? 7
  8. 8. A kvantumfizika és a termodinamika főtételére épülő zseniális dolgozat világosan kifejti, hogy az élet a természetes fizikai folyamatokkal ellentétes jelenség. Megpróbálom másodfokú differenciálegyenletek nélkül, szemléletesen vázolni a lényeget. A genetikusok és a fizikusok egyetértenek abban, hogy a gén, a kromoszóma-részecske egy óriási fehérjemolekulának tekinthető. A gén szabályos és állandó tevékenységet mutat, kivéve a mutáció jelenségét. A mutáció tulajdonképpen kvantum-ugrás az anyag atomszerkezetében, amelynek következményeképp izomér, azaz ugyanazokat az atomokat tartalmazó, de más vegyi és fizikai tulajdonságú molekulák keletkeznek. A fizika klasszikus törvényeitől eltér a kvantumfizika, ami különös jelenségeket produkál. Például a fény kettős természetű: korpuszkuláris (foton) és hullám. A Heisenberg féle határozatlansági relációval összefüggésben a szubatomi részecskék ugyanabban az időpillanatban több állapotban (helyzetben) létezhetnek. A „Schrödinger macskája” - ként ismert paradoxon szerint az élő és döglött macska között csak a szubatomi részecskék kvantumállapotban van különbség. Sőt, a határozatlansági reláció szerint a zárt rendszerben vizsgált (dobozba zárt) macska ugyanabban a pillanatban lehet élő és döglött is. A határozatlanság a vizsgálat befejezésével, a doboz felnyitásával szűnik meg, amikor a kvantumállapot a klasszikus anyagi állapotba omlik össze. Ezek után nézzük, mi az élet jellemző vonása. Mikor mondható egy anyagról, hogy élő? Nyilván akkor, ha nem nyugalmi állapotban, hanem állandó mozgásban van és a környezetével folyamatosan kommunikál, anyagot, energiát cserél. Mozgást természetesen az élettelen anyag is tud produkálni. Csakhogy a mozgás idővel meg fog szűnni, mert a fizika törvényei szerint az élettelen test elveszti a kinetikus energiáját, például a súrlódás miatt. Bekövetkezik tehát a nyugalmi állapot, amit a fizika tudománya termodinamikai egyensúlynak vagy maximális entrópiának nevez. Mi tehát az élet lényege, mit is csinál az élő szervezet? Arra törekszik, hogy elkerülje a maximális entrópia állapotát, azaz késlelteti a nyugalmi állapot, vagyis a halál bekövetkezését. A régi görögök természetfölötti erővel (vis viva entelecheia) magyarázták az élő szervezet azon képességét, hogy meg tudja akadályozni a termodinamikai egyensúly beállását, azaz a halál bekövetkezését. Legalábbis néhány évtizedig. Aztán vége a dalnak. Győz a fizika törvénye. Hogyan késlelteti az élő szervezet a maximális entrópia bekövetkezését? Úgy, hogy a metabolizmusnak nevezett anyagcsere folyamattal (evés, ivás, lélegzés) energiát von el a környezetétől. Más szavakkal: a szervezet negatív entrópiával táplálkozik. Amíg képes a termodinamikai egyensúlyhoz, azaz a maximális entrópiához vezető folyamatot késleltetni, addig él. Megközelíthetjük a kérdést Boltzmann egyenletével is, ami így írható fel: Entrópia = k log (1/D), ahol a D a rendetlenség mértéke. Következőleg a D reciproka azaz 1/D a rend mértéke. Íly módon tehát a szervezet alacsony entrópia szinten tartja magát azzal, hogy folyamatosan rendet von el a környezetétől. A fentiek sajnos azt bizonyítják, hogy az élet tulajdonképpen „rendetlenség”, szabálytalanság a világegyetemben, hiszen késlelteti, de nem tudja megakadályozni a fizika törvényei szerinti termodinamikai egyensúly létrejöttét. A szervezet addig él, amíg sikerül lassítania az entrópiája növekedését. Aztán óhatatlanul megismerkedik Dante Divina Commedia (Isteni színjáték) című örökbecsű remekművének híres feliratával a pokol kapujában: Omnem dimittite spem, a vos interantes. Egyesek azt hiszik, hogy a mennybe mennek. És az jobb? Honnan tudják? 8

×