1. 30 2015. november ÉLELMEZÉS
Értékhatárok, eljárások
Fõzõkonyháknál az élelmiszer-
nyersanyagok beszerzése esetén,
valamint a közétkeztetési szolgáltatá-
soknál 2016. évben is kizárólag az
uniós értékhatárt meghaladó
esetekben kötelezõ a közbeszerzési
eljárás lefolytatása. Ez az uniós érték-
határ önkormányzati intézményeknél
élelmiszer-nyersanyagokra nettó 207
000 euró (várhatóan mintegy 60,7
MFt), közétkeztetésnél 750 000 euró.
Mindkét euróban megadott adat
forintértékérõl a Közbeszerzési Ható-
ság weboldalán hivatalos tájékozta-
tót tesznek közzé.
Az élelmiszer nyersanyagok be-
szerzésére továbbra is nyílt eljárást
lehet lefolytatni, amelynek ajánlattételi
határideje fõ szabályként 35 napra
rövidül.
Az eljárás elõkészítése
Az ajánlatkérõnek már a közbe-
szerzési eljárás elõkészítése során
törekednie kell a magas minõségû
teljesítés feltételeinek biztosítására,
a környezet — beszerzés tárgyára
tekintettel biztosítható — védelmére
és a fenntarthatósági szempontok
figyelembevételére (Kbt. 28. § (1)
bek.).
A becsült érték meghatározása
céljából kötelezõ külön vizsgálatot tar-
tani, és azt dokumentálni. A vizsgálat
módszere lehet indikatív ajánlatok
bekérése, piackutatás, a Közbeszer-
zési Hatóság által kiadott árstatisztika,
vagy az ajánlatkérõ korábbi hasonló
tárgyra irányuló szerzõdéseinek
elemzése.
A közbeszerzések elõkészítése
során új lehetõség az elõzetes piaci
konzultáció független szakértõkkel,
hatóságokkal és piaci résztvevõkkel,
amely a tervezett beszerzésre és
annak követelményeire vonatkozik.
Ezen eljárási cselekményekkel
nem sértjük meg az összeférhetetlen-
ségi szabályokat, feltéve, hogy az
elõkészítés során az ajánlatkérõ nem
közölt a másik féllel „a közbeszerzési
Az Országgyûlés 2015. szeptember 22. napján új Közbeszerzési törvényt fogadott el (2015. évi CXLIII. törvény a
közbeszerzésekrõl, a továbbiakban: Kbt.), amely 2015. november 1. napjától hatályos. Jogalkotási rendünknek
megfelelõen, a közbeszerzések területén is európai uniós irányelveket alkalmazunk a magyar törvényben, így a jogal-
kotás alapja most is az irányelvek módosulása volt. Az alábbiakban felhívom a figyelmet néhány olyan változásra és gya-
korlatra, amelyre érdemes az új közbeszerzési eljárások során különös figyelemmel lenni!
eljárás során az összes ajánlattevõ
vagy részvételre jelentkezõ részére
rendelkezésre bocsátott adatok körét
meghaladó információt” (Kbt. 25. §
(7) bek).
Az eljárás elõkészítése, majd érté-
kelése során továbbra is háromfõs
bírálóbizottságot kell létrehozni, de az
ajánlatkérõ köteles felelõs akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadót be-
vonni:
— az európai uniós forrásból megva-
lósuló közbeszerzések,
— árubeszerzés és szolgáltatás meg-
rendelése esetén az uniós értékha-
tárt meghaladó közbeszerzések,
valamint
— az ötszázmillió forintot meghaladó
értékû építési beruházások esetén.
A közbeszerzési dokumentum
és a mûszaki leírás
Fô szabályként az ajánlatkérô köte-
les az érdeklôdô vállalkozók részére
KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOT
(új fogalom) biztosítani, amely tartal-
mazza a szerzôdéstervezetet, a
mûszaki leírást, az ajánlat részeként
benyújtandó igazolások, nyilatkoza-
tok jegyzékét, valamint az egységes
európai közbeszerzési dokumentum
mintáját.
A közbeszerzési dokumentumot
ajánlatonként legalább egy ajánlatte-
vônek, vagy az ajánlatban megneve-
zett alvállalkozónak elektronikus úton
el kell kérnie az ajánlattételi határidô
lejártáig.
Az ajánlatkérô köteles megadni a
közbeszerzés tárgyát, mennyiségét,
és a közbeszerzés tárgyára vonat-
kozó mûszaki leírást. A mûszaki leírás
tartalmazza az áru vagy szolgáltatás
tulajdonságait, megkövetelt jellemzôit.
A mûszaki leírásnak nem lehet ver-
senykorlátozó hatása.
Nem szabályos például élelmiszer
nyersanyagok beszerzése esetén az
élelmiszerek kiszerelésére irányuló
indokolatlan szûkítéseket tenni,
amellyel potenciális szállítókat tudna
kizárni az ajánlatkérô.
Üzleti titok
A korábbiakban az ajánlattevô az
ajánlatában, hiánypótlásában elkülöní-
tett módon elhelyezett, üzleti titkot tar-
talmazó iratok nyilvánosságra hozatalát
megtilthatta. Az új szabályozás szerint
viszont az ajánlattevô az üzleti titkot tar-
talmazó, elkülönített irathoz indokolást
köteles csatolni, amelyben részletesen
alátámasztja, hogy az adott információ
vagy adat nyilvánosságra hozatala
miért és milyen módon okozna számá-
ra aránytalan sérelmet.
Nem nyilváníthatók üzleti titoknak
különösen
a) azok az információk, adatok,
amelyek elektronikus, hatósági vagy
egyéb nyilvántartásból bárki számára
megismerhetôk,
b) a közérdekbôl nyilvános adatok,
c) az ajánlattevô által az alkalmas-
ság igazolása körében bemutatott,
korábban teljesített közbeszerzési
szerzôdések tartalmára és teljesítésé-
re vonatkozó információk és adatok,
d) a gépekre, eszközökre, beren-
dezésekre, szakemberekre, tanúsítvá-
nyokra, címkékre vonatkozó informá-
ciók és adatok, valamint — kivételesen
indokolt eseteket kivéve — az ajánlat-
ban meghatározott áruk, szolgáltatá-
sok leírása sem.
A közbeszerzési ajánlatok
értékelése
Értékelési szempontként alkalmaz-
hatóak
a) a legalacsonyabb ár,
b) a legalacsonyabb költség, ame-
lyet az ajánlatkérô által meghatározott
költséghatékonysági módszer alkal-
mazásával kell kiszámítani, vagy
c) a legjobb ár-érték arányt megje-
lenítô olyan — különösen minôségi,
környezetvédelmi, szociális — szem-
pontok, amelyek között az ár vagy
költség is szerepel.
Az ajánlatkérô köteles a legalacso-
nyabb költség vagy a legjobb ár-érték
arányt megjelenítô értékelési szem-
pontok alkalmazására.
Új Közbeszerzési törvény

2. ÉLELMEZÉS 2015. november 31
Az ajánlatkérô csak akkor választ-
hatja a legalacsonyabb ár egyedüli
értékelési szempontját, ha az ajánlat-
kérô igényeinek valamely konkrétan
meghatározott minôségi és mûszaki
követelményeknek megfelelô áru
vagy szolgáltatás felel meg, és a gaz-
daságilag legelônyösebb ajánlat kivá-
lasztását az adott esetben további
minôségi jellemzôk nem, csak a leg-
alacsonyabb ár értékelése szolgálja.
Az értékelési szempontrendszer
kidolgozása így új feladat lesz a köz-
beszerzések során.
Alapvetô feladatok
1. A Kbt. 26. § (1) bekezdése alap-
ján, 2015. november 30. napjáig vala-
mennyi ajánlatkérô köteles a Kbt. hatá-
lya alá tartozásáról a Közbeszerzési
Hatóság részére nyilatkozatot küldeni.
2. A Kbt. hatálybalépését követôen
szükséges a közbeszerzési szabály-
zatok újraírása.
3. Indokolt az éves közbeszerzési
tervek felülvizsgálata, valamint felké-
szülni a 2016. évi közbeszerzések ter-
vezésére, és a közzétételi kötelezett-
ségek teljesítésére.
Kisfalvi István
hivatalos közbeszerzési tanácsadó
(nyt. 1169)
A felmondással mind a határozott
idejû, mind pedig a határozatlan idejû
munkaviszonyt meg lehet szüntetni. A
felmondási idõ hossza attól függ, hogy
ki kezdeményezte a felmondást, a mun-
kaadó vagy a munkavállaló.
Ha a munkaadó mond fel nekünk,
úgy, hogy határozatlan idejû szer-
zõdésünk van, akkor kötelessége
megfelelõen és szabályosan megindo-
kolni döntését, indoklása három feltétel-
nek kell, hogy megfeleljen, valós indok-
nak kell lennie, ezt világosan és
érthetõen kell a munkavállalónak fel-
mondania és a felmondásnak oksze-
rûnek kell lennie.
Csak a következõ esetekben mond-
hat fel így a munkaadó: ha a munkavál-
laló ellenszegül a kiadott munkaadói
utasításoknak • Ha a munkavállaló szak-
mailag vagy képességei miatt alkalmat-
lan a további munkavégzésre • A fel-
mondás oka lehet egy esetleges átszer-
vezés, illetve létszámcsökkentés is.
A felmondás körül mindig sok a kérdés, hogyan mûködik, mik a szabályai,
mikor jár a végkielégítés, milyen esetekben és hogyan kell megindokolni.
Munkajog
Felmondási idõ
A felmondási idõ legrövidebb idõtar-
tama 30 nap, de nem lehet több 6 hónap-
nál abban az esetben, ha a munkáltató
kezdeményezte a felmondást. A Munka
törvénykönyvének legfrissebb szabályo-
zása szerint a munkavállalónak mind-
össze 30 nap felmondási idõ van, ha õ
mond fel. Aki a felmondási idejét tölti, az
még munkaviszonyban áll a céggel, az
csakis a felmondási idõ letelte után
szûnik meg teljesen.
Végkielégítés 2015
Ha munkavállalóként azonnali hatály-
lyal mondasz fel és a felmondásod
jogszerû, akkor jár a végkielégítés, kivéve,
ha valaki a munkaviszonyának meg-
szûnése idõpontjában nyugdíjas, õt a tör-
vény kizárja a végkielégítés alól. Más
összegek vonatkoznak azokra is, akiket a
munkaadó az öregségi nyugdíjba
vonulás elõtti öt éven belül bocsát el.
Forrás: palyazatok.co