Lőrincz András - Molekuláris mesterlövészet: Nanotechnológia a daganatterápiában - Budapest Science Meetup Október

•Download as PPTX, PDF•

0 likes•223 views

Budapest Science Meetup

Education

Molekuláris mesterlövészet:
Nanotechnológia a
daganatterápiában
Lőrincz András

Richard Feynman 1959
1
„Bőven van hely a
mélyben”
Nanotechnológia

Mi a cél?
• Gyógyszer keringésben tartása
• Mellékhatás csökkentése
• Célszövetben/célsejtben való feldúsítása
• Hatásnövelés
• Farmakológiai optimalizáció

Példák hordozókra
Liposzoma
Nanopartikulum

Passzív célzás: EPR
Enhanced Permeability and Retention
Egyes makromolekulák tumorszövetben jobban
akkumulálódnak
erek abnormális felépítése:
beidegzés hiányos, simaizomhiányos
endothel fenesztrált
széles lumen
limphatikus elvezetés hiányos
Abnormális molekuláris és folyadéktranszport
Nature Reviews Drug Discovery 2, 347-360 (May 2003)
Aktív célzás
Daganatspecifikus fehérjék ellenes ellenanyagok, receptorligandok, folsav
Irányított hatóanyag felszabadulás (targeted release): Hővel, fénnyel, pH-
val, daganatspecifikus enzimmel

Tesztelés Xenograft modellen
1. sejtvonal oltása SCID egérbe
2. Hordozó oltása
farokvénába
3. Metszetek készítése

Liposzoma in vivo
Agy Máj
Vese Daganat
Piros: Laminin (BM)
Zöld: Liposzoma

In vivo / Ex vivo imaging
1.
2.
1: Kezelt
2: Kontroll
Kezelt Kontroll
Daganat

Köszönöm a figyelmet
1.
2.
1: Kezelt
2: Kontroll
Kezelt Kontroll
Daganat
NKFP_07_AK_NanoDrug

More from Budapest Science Meetup

Bereczki Zsolt: Agyafúrt ősök - Koponyasebészeti beavatkozások kutatásának ak...

Budapest Science Meetup

Néma tanúk vallomása a rák történetéről Molnár Erika - Szegedi Egyetem, Embertani Tanszék A rákos megbetegedések napjainkban világszerte a vezető haláloki tényezők közt szerepelnek, de máig vitatott, hogy kizárólag a modern kor emberét sújtó vagy a megelőző történeti korokban is pusztító kórról van-e szó. Erre a kérdésre keressük a választ a régészet, a paleopatológia és a modern orvostudomány vizsgálati eszközeinek segítségével. A régészek által feltárt csontvázleleteken megfigyelhető kóros elváltozások néma tanúkként vallanak a rosszindulatú daganatok jelenlétéről az egykor élt emberek körében. Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.

BpSM 2014.09. - Molnár Erika: Néma tanúk vallomása a rák történetéről

Budapest Science Meetup

Alternatív splicing változások elemzése rákgenom projektekben Sebestyén Endre - Computational Genomics, Universitat Pompeu Fabra, Dr. Aiguader 88, E08003 Barcelona, Spain Az elmúlt évtizedben a rákkutatást jelentősen elősegítette a különféle genomszekvenáló módszerek szédületes fejlődése, és az egyszerre előállítható adatmennyiség. Az e módszerekre alapuló tanulmányok nagy része azonban csak a DNS mutációk katalogizálásával foglalkozik, kevés figyelmet fordítva más változásokra. Az alternatív splicing mechanizmusa, amely lehetővé teszi, hogy egy génről több különböző mRNS változat, majd fehérje is képződjön, valószínűleg fontos szerepet játszik a rák kialakulásában, azonban átfogóan eddig nem vizsgálták. Munkánk során 9 ráktípushoz tartozó mintegy 4000 mintában kerestünk alternatív splicing változásokat, és elemeztük ezek kapcsolatát a DNS-ben fellépő mutációkkal. Több mint 250, mutációktól általában független, adott rákra jellemző, vagy több ráktípusban is előforduló konzisztens változást írtunk le, amelyek lehetséges jövőbeli terápiás célpontok, esetleg diagnosztikai módszerek fejlesztésében is felhasználhatók. Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.

BpSM 2014.09. - Sebestyén Endre: Alternatív splicing változások elemzése rákg...

Budapest Science Meetup

Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknél Haidegger Tamás - Óbudai Egyetem A robotika, és ezen belül az orvosi robotika a modern alkalmazott tudományok egyik leggyorsabban fejlődő ága. A világon folyó több száz különböző sebészrobotikai kutatásnak az a lényege, hogy hatékonyabbá tegye a sebészeti eljárásokat. Egyszerűbb esetben például csak egy apró, a biopsziás tűhöz épített motor kompenzálja a sebész kezének fiziológiás remegését, míg más rendszereknél a cél egy integrált, intelligens, mobil sebészrobotikai központ megépítése, amely magas színvonalú ellátást nyújthat a harctéri sebesülteknek. Vitathatatlanul a legismertebb és legelterjedtebb sebészrobot a da Vinci rendszer. Ez valójában egy nagyon kifinomult távirányítású eszköz, amelyet a beavatkozás minden pillanatában a sebész irányít. Ilyen komplex rendszerek hátterében sok évtizednyi mérnöki tervezőmunka és innováció áll. Az előadás célja, hogy röviden betekintést nyújtson a fejlett sebészeti robotok világába; megismertesse a már rutinszerűen használt, illetve a még csak most körvonalazódó koncepciókat is a hallgatókkal. Kiderül az is, hogy mi mindenre van lehetőség K+F oldalon ma Magyarországon, mik azok az újítások és kutatási területek, ahol bekapcsolódhatunk mi is a világ vérkeringésébe. Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.

BpSM 2014.09. - Haidegger Tamás: Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknél

Budapest Science Meetup

Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökoszisztéma nyomában Ősi Attila - MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport 15 évvel ezelőtt kerültek elő Magyarország első dinoszaurusz maradványai. A 85 millió éves leletek az egykori Iharkút település határából egy külszíni bauxitbánya által feltárt folyóvízi, ártéri üledékes kőzetben lapultak. A dinoszaurusz maradványok mellett több mint 30 különböző gerinces csoportot ismertünk fel a halaktól kezdve a kétéltűeken, teknősökön, gyíkokon, krokodilokon, pteroszauruszokon át egészen a madarakig. Mára a leletek száma meghaladja a 10.000-et, melyek alapján számos új faj került publikálásra (pl. Ajkaceratops, Hungarosaurus, Iharkutosuchus). A lelőhelyről előkerült csontanyag mérhetetlenül fontos a kréta ősállatföldrajzi kapcsolatok tisztázása céljából.

2014.06.: Ősi Attila - Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökos...

Budapest Science Meetup

Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozások a középső és késő bronzkori Kárpát-medencében. Hajdu Tamás - ELTE-TTK Embertani Tanszék, MTM Embertani Tár A hazai régészeti kutatások a Kárpát-medence bronzkorából számos, az anyagi kultúrát és településszerkezetet érintő jelentős változást mutattak ki. Azt ugyanakkor a régészeti kutatási eredmények alapján egyelőre nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy ezek a változások vajon beáramló új népcsoportoknak köszönhetők-e, vagy pedig a korábbi népesség továbbélt, és a megfigyelt változások más területeken jellemző tárgytípusok, eszközök átvételének, ill. a közösségek belső fejlődésének köszönhetően jöttek-e létre.

BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...

Budapest Science Meetup

Aliczki Manó: Kannabinoidkezelések a szorongásos zavarok terápiájában Az 1990-es években fedezték fel az idegsejtek kommunikációját szabályozó ún. endokannabinoid rendszert, melyen keresztül a marijuana egyes hatóanyagai is kifejtik hatásaikat. A rendszer számos élettani és magatartási mechanizmus befolyásolása mellett bizonyítottan fontos szerepet tölt be az érzelmek és az azokhoz kötött magatartásformák kialakításában. Az utóbbi szerep kapcsán merült fel, hogy a rendszer gyógyszerekkel történő befolyásolásával gyógyíthatóvá válhatnak egyes érzelmekkel összefüggő mentális zavarok, elsősorban a szorongásos állapotok zavarai. Az esetleges terápiás lehetőségeket intenzíven tanulmányozni is kezdték, azonban a kedvező korai eredmények után a vizsgálatok sajnos megtorpantak, ugyanis komoly ellentmondásokhoz vezettek. Munkánkban az ellentmondások hátterét feltárva, új irányból megközelítve vizsgáljuk az endokannabinoidok szorongási hatásait, mely esetlegesen új terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez is vezethet. Budapest Science Meetup, 2014.05.08.

BpSM 2014.05.: Aliczki Manó: Kannabinoidkezelések a szorongásos zavarok teráp...

Budapest Science Meetup

Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön Vásárhelyi Gábor - ELTE TTK Biológiai Fizika Tsz Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán. Budapest Science Meetup, 2014.04.10.

BpSM 2014.04. - Vásárhelyi Gábor: Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön

Budapest Science Meetup

Mit építsünk az élet anyagából? Kopniczky Margarita - Centre for Synthetic Biology and Innovation, Imperial College London A biológiai folyamatok technológiai felhasználása egyidős az emberiséggel. Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket. A Szintetikus Biológia célja komplex génrendszerek racionális tervezése, mérnöki megközelítéssel. A klasszikus géntechnológiából kinőtt új tudománytetület potenciálját és lendületességet jól illusztráló iGEM versenyen egyetemista csapatok teszik fel évről évre a kérdést: Mit építsünk az élet anyagából? Az Imperial College Plasticity projektjenek eredményeiről tartok beszámolót. Budapest Science Meetup, 2014.04.10.

BpSM 2014.04. - Kopniczky Margarita: Mit építsünk az élet anyagából?

Budapest Science Meetup

Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel a BICEP2 gravitációs hullámok nyomát? Raffai Péter - ELTE TTK Fizikai Intézet Március 17-én a BICEP2 távcsővel dolgozó kutatók tudománytörténeti jelentőségű bejelentést tettek: a csillagászati felvételükön megtalálták az Ősrobbanás utáni pillanatok gravitációs hullámainak nyomát. A gravitációs hullámok a téridő tovaterjedő fodrozódásai, amelyet mozgó tömegek és nagyenergiájú folyamatok bocsátanak ki. A bravúros felfedezés — amennyiben megerősítést nyer - egyszerre jelent igazolást a világegyetem fénynél gyorsabb tágulására az Ősrobbanás utáni pillanatokban, megerősíti a gravitációs hullámok létezését, és kapcsolatot teremt a világegyetem legkisebb és legnagyobb méreteit uraló - megértésükben máig nehezen összeegyeztethető - szabályai között. Az eredmény újabb lépés az űrkutatás egy új ága, a gravitációshullám-csillagászat megszületése felé, amelyben a készülő észlelőberendezéseinkkel várhatóan néhány éven belül közvetlenül figyeljük majd meg űrbéli források gravitációs hullámait. Előadásomban a bejelentett felfedezés mibenlétét, tudományos hátterét és jelentőségét fogom bemutatni. Budapest Science Meetup, 2014. április 10.

BpSM 2014.04. - Raffai Péter: Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel ...

Budapest Science Meetup

A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.

BpSM 2014.03. - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai mó...

Budapest Science Meetup

Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.

Yamaji Bogdán: A jövő atomreaktora(i)

Budapest Science Meetup

Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.

Varjú Zoltán: Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulá...

Budapest Science Meetup

A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.

BpSM 2013.12. - Markó Ferenc: Biometrikus azonosítás Afrikában

Budapest Science Meetup

BpSM 2013.12. - Molnár László: A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módra

Budapest Science Meetup

Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.

BpSM 2013.11. - Paszternák András: Nano - Tudomány - Kommunikáció

Budapest Science Meetup

A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire. Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

BpSM 2013.11. - Szabó Róbert: Exobolygók mindenhol

Budapest Science Meetup

Külső hatások és természetes sejtbeli folyamatok révén akár 100.000 DNS-hiba is keletkezhet egy sejtben egy nap alatt. A DNS-ben tárolt információ megőrzésének, és részben a rák kialakulásának megakadályozásához ezen hibákat ki kell javítani. Rendkívül érdekes stratégiákat tárnak fel számunkra a hibajavítási útvonalak, és az egyikükben szerepet játszó RecQ helikáz fehérjék.

BpSM 2013.11. - Kocsis Zsuzsa: DNS hibajavítás, rák és RecQ helikázok

Budapest Science Meetup

A világ minden részéről 22 csapat állja még a sarat napjaink talán legizgalmasabb versenyében. A Google Lunar XPRIZE résztvevőinek 90%-ban magánerőből kell elkészíteniük és eljuttatniuk egy felderítő robotot a Holdra, amely ott legalább fél kilométert megtesz, és panorámaképeket, videókat küld vissza a Földre. Az egyedüli magyar induló, a Puli Space csapatának beszámolója a verseny kihívásairól, a 2010 júniusa óta elért eredményeikről, a rájuk váró további feladatokról, terveikről.

BpSM 2013.10. - Pacher Tibor: Pulit a Holdra! - Három év krónikája

Budapest Science Meetup

Noha a HIV-fertőzés ellen máig nincsen hatékony védőoltás, és végleges gyógyulás sem érhető el a fertőzötteknél, a vírus elleni fegyvertárunk évről évre bővül. Nemcsak a fertőzöttek életét tudjuk megmenteni, hanem a vírus továbbterjedését is egyre több féle módon akadályozhatjuk. Az előadásban sorra vesszük ezeket a fegyvereket és módokat, és -- matematikai modellekre is támaszkodva, de szigorúan egyenletek nélkül -- megvizsgáljuk, vajon (csupán) a jelenlegi eszközeink szélesebb körű alkalmazásával visszaszorítható lenne-e a járvány.

BpSM 2013.10. - Müller Viktor: Megállíthatnánk-e a HIV-járványt, ha igazán ak...

Budapest Science Meetup

More from Budapest Science Meetup (20)