Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszának magyar nyelvű fordítását Víg Julianna 2020. március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
We are publishing the translated response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
We are publishing a response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszát Víg Julianna 2020 március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
Néma tanúk vallomása a rák történetéről
Molnár Erika - Szegedi Egyetem, Embertani Tanszék
A rákos megbetegedések napjainkban világszerte a vezető haláloki tényezők közt szerepelnek, de máig vitatott, hogy kizárólag a modern kor emberét sújtó vagy a megelőző történeti korokban is pusztító kórról van-e szó.
Erre a kérdésre keressük a választ a régészet, a paleopatológia és a modern orvostudomány vizsgálati eszközeinek segítségével. A régészek által feltárt csontvázleleteken megfigyelhető kóros elváltozások néma tanúkként vallanak a rosszindulatú daganatok jelenlétéről az egykor élt emberek körében.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
Alternatív splicing változások elemzése rákgenom projektekben
Sebestyén Endre - Computational Genomics, Universitat Pompeu Fabra, Dr. Aiguader 88, E08003 Barcelona, Spain
Az elmúlt évtizedben a rákkutatást jelentősen elősegítette a különféle genomszekvenáló módszerek szédületes fejlődése, és az egyszerre előállítható adatmennyiség. Az e módszerekre alapuló tanulmányok nagy része azonban csak a DNS mutációk katalogizálásával foglalkozik, kevés figyelmet fordítva más változásokra. Az alternatív splicing mechanizmusa, amely lehetővé teszi, hogy egy génről több különböző mRNS változat, majd fehérje is képződjön, valószínűleg fontos szerepet játszik a rák kialakulásában, azonban átfogóan eddig nem vizsgálták. Munkánk során 9 ráktípushoz tartozó mintegy 4000 mintában kerestünk alternatív splicing változásokat, és elemeztük ezek kapcsolatát a DNS-ben fellépő mutációkkal. Több mint 250, mutációktól általában független, adott rákra jellemző, vagy több ráktípusban is előforduló konzisztens változást írtunk le, amelyek lehetséges jövőbeli terápiás célpontok, esetleg diagnosztikai módszerek fejlesztésében is felhasználhatók.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
BpSM 2014.09. - Haidegger Tamás: Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknélBudapest Science Meetup
Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknél
Haidegger Tamás - Óbudai Egyetem
A robotika, és ezen belül az orvosi robotika a modern alkalmazott tudományok egyik leggyorsabban fejlődő ága. A világon folyó több száz különböző sebészrobotikai kutatásnak az a lényege, hogy hatékonyabbá tegye a sebészeti eljárásokat. Egyszerűbb esetben például csak egy apró, a biopsziás tűhöz épített motor kompenzálja a sebész kezének fiziológiás remegését, míg más rendszereknél a cél egy integrált, intelligens, mobil sebészrobotikai központ megépítése, amely magas színvonalú ellátást nyújthat a harctéri sebesülteknek. Vitathatatlanul a legismertebb és legelterjedtebb sebészrobot a da Vinci rendszer. Ez valójában egy nagyon kifinomult távirányítású eszköz, amelyet a beavatkozás minden pillanatában a sebész irányít. Ilyen komplex rendszerek hátterében sok évtizednyi mérnöki tervezőmunka és innováció áll. Az előadás célja, hogy röviden betekintést nyújtson a fejlett sebészeti robotok világába; megismertesse a már rutinszerűen használt, illetve a még csak most körvonalazódó koncepciókat is a hallgatókkal. Kiderül az is, hogy mi mindenre van lehetőség K+F oldalon ma Magyarországon, mik azok az újítások és kutatási területek, ahol bekapcsolódhatunk mi is a világ vérkeringésébe.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
2014.06.: Ősi Attila - Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökos...Budapest Science Meetup
Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökoszisztéma nyomában
Ősi Attila - MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport
15 évvel ezelőtt kerültek elő Magyarország első dinoszaurusz maradványai. A 85 millió éves leletek az egykori Iharkút település határából egy külszíni bauxitbánya által feltárt folyóvízi, ártéri üledékes kőzetben lapultak. A dinoszaurusz maradványok mellett több mint 30 különböző gerinces csoportot ismertünk fel a halaktól kezdve a kétéltűeken, teknősökön, gyíkokon, krokodilokon, pteroszauruszokon át egészen a madarakig. Mára a leletek száma meghaladja a 10.000-et, melyek alapján számos új faj került publikálásra (pl. Ajkaceratops, Hungarosaurus, Iharkutosuchus). A lelőhelyről előkerült csontanyag mérhetetlenül fontos a kréta ősállatföldrajzi kapcsolatok tisztázása céljából.
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...Budapest Science Meetup
Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozások a középső és késő bronzkori Kárpát-medencében.
Hajdu Tamás - ELTE-TTK Embertani Tanszék, MTM Embertani Tár
A hazai régészeti kutatások a Kárpát-medence bronzkorából számos, az anyagi kultúrát és településszerkezetet érintő jelentős változást mutattak ki. Azt ugyanakkor a régészeti kutatási eredmények alapján egyelőre nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy ezek a változások vajon beáramló új népcsoportoknak köszönhetők-e, vagy pedig a korábbi népesség továbbélt, és a megfigyelt változások más területeken jellemző tárgytípusok, eszközök átvételének, ill. a közösségek belső fejlődésének köszönhetően jöttek-e létre.
Aliczki Manó: Kannabinoidkezelések a szorongásos zavarok terápiájában
Az 1990-es években fedezték fel az idegsejtek kommunikációját szabályozó ún. endokannabinoid rendszert, melyen keresztül a marijuana egyes hatóanyagai is kifejtik hatásaikat. A rendszer számos élettani és magatartási mechanizmus befolyásolása mellett bizonyítottan fontos szerepet tölt be az érzelmek és az azokhoz kötött magatartásformák kialakításában. Az utóbbi szerep kapcsán merült fel, hogy a rendszer gyógyszerekkel történő befolyásolásával gyógyíthatóvá válhatnak egyes érzelmekkel összefüggő mentális zavarok, elsősorban a szorongásos állapotok zavarai. Az esetleges terápiás lehetőségeket intenzíven tanulmányozni is kezdték, azonban a kedvező korai eredmények után a vizsgálatok sajnos megtorpantak, ugyanis komoly ellentmondásokhoz vezettek. Munkánkban az ellentmondások hátterét feltárva, új irányból megközelítve vizsgáljuk az endokannabinoidok szorongási hatásait, mely esetlegesen új terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez is vezethet.
Budapest Science Meetup, 2014.05.08.
BpSM 2014.04. - Vásárhelyi Gábor: Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbönBudapest Science Meetup
Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön
Vásárhelyi Gábor - ELTE TTK Biológiai Fizika Tsz
Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán.
Budapest Science Meetup, 2014.04.10.
Mit építsünk az élet anyagából?
Kopniczky Margarita - Centre for Synthetic Biology and Innovation, Imperial College London
A biológiai folyamatok technológiai felhasználása egyidős az emberiséggel. Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket. A Szintetikus Biológia célja komplex génrendszerek racionális tervezése, mérnöki megközelítéssel. A klasszikus géntechnológiából kinőtt új tudománytetület potenciálját és lendületességet jól illusztráló iGEM versenyen egyetemista csapatok teszik fel évről évre a kérdést: Mit építsünk az élet anyagából? Az Imperial College Plasticity projektjenek eredményeiről tartok beszámolót.
Budapest Science Meetup, 2014.04.10.
BpSM 2014.04. - Raffai Péter: Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel ...Budapest Science Meetup
Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel a BICEP2 gravitációs hullámok nyomát?
Raffai Péter - ELTE TTK Fizikai Intézet
Március 17-én a BICEP2 távcsővel dolgozó kutatók tudománytörténeti jelentőségű bejelentést tettek: a csillagászati felvételükön megtalálták az Ősrobbanás utáni pillanatok gravitációs hullámainak nyomát. A gravitációs hullámok a téridő tovaterjedő fodrozódásai, amelyet mozgó tömegek és nagyenergiájú folyamatok bocsátanak ki. A bravúros felfedezés — amennyiben megerősítést nyer - egyszerre jelent igazolást a világegyetem fénynél gyorsabb tágulására az Ősrobbanás utáni pillanatokban, megerősíti a gravitációs hullámok létezését, és kapcsolatot teremt a világegyetem legkisebb és legnagyobb méreteit uraló - megértésükben máig nehezen összeegyeztethető - szabályai között. Az eredmény újabb lépés az űrkutatás egy új ága, a gravitációshullám-csillagászat megszületése felé, amelyben a készülő észlelőberendezéseinkkel várhatóan néhány éven belül közvetlenül figyeljük majd meg űrbéli források gravitációs hullámait. Előadásomban a bejelentett felfedezés mibenlétét, tudományos hátterét és jelentőségét fogom bemutatni.
Budapest Science Meetup, 2014. április 10.
BpSM 2014.03. - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai mó...Budapest Science Meetup
A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.
Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.
Varjú Zoltán: Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulá...Budapest Science Meetup
Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.
A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.
BpSM 2013.12. - Molnár László: A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módraBudapest Science Meetup
Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.
Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.
A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire. Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.
BpSM 2013.11. - Kocsis Zsuzsa: DNS hibajavítás, rák és RecQ helikázokBudapest Science Meetup
Külső hatások és természetes sejtbeli folyamatok révén akár 100.000 DNS-hiba is keletkezhet egy sejtben egy nap alatt. A DNS-ben tárolt információ megőrzésének, és részben a rák kialakulásának megakadályozásához ezen hibákat ki kell javítani. Rendkívül érdekes stratégiákat tárnak fel számunkra a hibajavítási útvonalak, és az egyikükben szerepet játszó RecQ helikáz fehérjék.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszának magyar nyelvű fordítását Víg Julianna 2020. március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
We are publishing the translated response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
We are publishing a response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszát Víg Julianna 2020 március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
Néma tanúk vallomása a rák történetéről
Molnár Erika - Szegedi Egyetem, Embertani Tanszék
A rákos megbetegedések napjainkban világszerte a vezető haláloki tényezők közt szerepelnek, de máig vitatott, hogy kizárólag a modern kor emberét sújtó vagy a megelőző történeti korokban is pusztító kórról van-e szó.
Erre a kérdésre keressük a választ a régészet, a paleopatológia és a modern orvostudomány vizsgálati eszközeinek segítségével. A régészek által feltárt csontvázleleteken megfigyelhető kóros elváltozások néma tanúkként vallanak a rosszindulatú daganatok jelenlétéről az egykor élt emberek körében.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
Alternatív splicing változások elemzése rákgenom projektekben
Sebestyén Endre - Computational Genomics, Universitat Pompeu Fabra, Dr. Aiguader 88, E08003 Barcelona, Spain
Az elmúlt évtizedben a rákkutatást jelentősen elősegítette a különféle genomszekvenáló módszerek szédületes fejlődése, és az egyszerre előállítható adatmennyiség. Az e módszerekre alapuló tanulmányok nagy része azonban csak a DNS mutációk katalogizálásával foglalkozik, kevés figyelmet fordítva más változásokra. Az alternatív splicing mechanizmusa, amely lehetővé teszi, hogy egy génről több különböző mRNS változat, majd fehérje is képződjön, valószínűleg fontos szerepet játszik a rák kialakulásában, azonban átfogóan eddig nem vizsgálták. Munkánk során 9 ráktípushoz tartozó mintegy 4000 mintában kerestünk alternatív splicing változásokat, és elemeztük ezek kapcsolatát a DNS-ben fellépő mutációkkal. Több mint 250, mutációktól általában független, adott rákra jellemző, vagy több ráktípusban is előforduló konzisztens változást írtunk le, amelyek lehetséges jövőbeli terápiás célpontok, esetleg diagnosztikai módszerek fejlesztésében is felhasználhatók.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
BpSM 2014.09. - Haidegger Tamás: Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknélBudapest Science Meetup
Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknél
Haidegger Tamás - Óbudai Egyetem
A robotika, és ezen belül az orvosi robotika a modern alkalmazott tudományok egyik leggyorsabban fejlődő ága. A világon folyó több száz különböző sebészrobotikai kutatásnak az a lényege, hogy hatékonyabbá tegye a sebészeti eljárásokat. Egyszerűbb esetben például csak egy apró, a biopsziás tűhöz épített motor kompenzálja a sebész kezének fiziológiás remegését, míg más rendszereknél a cél egy integrált, intelligens, mobil sebészrobotikai központ megépítése, amely magas színvonalú ellátást nyújthat a harctéri sebesülteknek. Vitathatatlanul a legismertebb és legelterjedtebb sebészrobot a da Vinci rendszer. Ez valójában egy nagyon kifinomult távirányítású eszköz, amelyet a beavatkozás minden pillanatában a sebész irányít. Ilyen komplex rendszerek hátterében sok évtizednyi mérnöki tervezőmunka és innováció áll. Az előadás célja, hogy röviden betekintést nyújtson a fejlett sebészeti robotok világába; megismertesse a már rutinszerűen használt, illetve a még csak most körvonalazódó koncepciókat is a hallgatókkal. Kiderül az is, hogy mi mindenre van lehetőség K+F oldalon ma Magyarországon, mik azok az újítások és kutatási területek, ahol bekapcsolódhatunk mi is a világ vérkeringésébe.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
2014.06.: Ősi Attila - Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökos...Budapest Science Meetup
Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökoszisztéma nyomában
Ősi Attila - MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport
15 évvel ezelőtt kerültek elő Magyarország első dinoszaurusz maradványai. A 85 millió éves leletek az egykori Iharkút település határából egy külszíni bauxitbánya által feltárt folyóvízi, ártéri üledékes kőzetben lapultak. A dinoszaurusz maradványok mellett több mint 30 különböző gerinces csoportot ismertünk fel a halaktól kezdve a kétéltűeken, teknősökön, gyíkokon, krokodilokon, pteroszauruszokon át egészen a madarakig. Mára a leletek száma meghaladja a 10.000-et, melyek alapján számos új faj került publikálásra (pl. Ajkaceratops, Hungarosaurus, Iharkutosuchus). A lelőhelyről előkerült csontanyag mérhetetlenül fontos a kréta ősállatföldrajzi kapcsolatok tisztázása céljából.
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...Budapest Science Meetup
Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozások a középső és késő bronzkori Kárpát-medencében.
Hajdu Tamás - ELTE-TTK Embertani Tanszék, MTM Embertani Tár
A hazai régészeti kutatások a Kárpát-medence bronzkorából számos, az anyagi kultúrát és településszerkezetet érintő jelentős változást mutattak ki. Azt ugyanakkor a régészeti kutatási eredmények alapján egyelőre nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy ezek a változások vajon beáramló új népcsoportoknak köszönhetők-e, vagy pedig a korábbi népesség továbbélt, és a megfigyelt változások más területeken jellemző tárgytípusok, eszközök átvételének, ill. a közösségek belső fejlődésének köszönhetően jöttek-e létre.
Aliczki Manó: Kannabinoidkezelések a szorongásos zavarok terápiájában
Az 1990-es években fedezték fel az idegsejtek kommunikációját szabályozó ún. endokannabinoid rendszert, melyen keresztül a marijuana egyes hatóanyagai is kifejtik hatásaikat. A rendszer számos élettani és magatartási mechanizmus befolyásolása mellett bizonyítottan fontos szerepet tölt be az érzelmek és az azokhoz kötött magatartásformák kialakításában. Az utóbbi szerep kapcsán merült fel, hogy a rendszer gyógyszerekkel történő befolyásolásával gyógyíthatóvá válhatnak egyes érzelmekkel összefüggő mentális zavarok, elsősorban a szorongásos állapotok zavarai. Az esetleges terápiás lehetőségeket intenzíven tanulmányozni is kezdték, azonban a kedvező korai eredmények után a vizsgálatok sajnos megtorpantak, ugyanis komoly ellentmondásokhoz vezettek. Munkánkban az ellentmondások hátterét feltárva, új irányból megközelítve vizsgáljuk az endokannabinoidok szorongási hatásait, mely esetlegesen új terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez is vezethet.
Budapest Science Meetup, 2014.05.08.
BpSM 2014.04. - Vásárhelyi Gábor: Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbönBudapest Science Meetup
Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön
Vásárhelyi Gábor - ELTE TTK Biológiai Fizika Tsz
Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán.
Budapest Science Meetup, 2014.04.10.
Mit építsünk az élet anyagából?
Kopniczky Margarita - Centre for Synthetic Biology and Innovation, Imperial College London
A biológiai folyamatok technológiai felhasználása egyidős az emberiséggel. Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket. A Szintetikus Biológia célja komplex génrendszerek racionális tervezése, mérnöki megközelítéssel. A klasszikus géntechnológiából kinőtt új tudománytetület potenciálját és lendületességet jól illusztráló iGEM versenyen egyetemista csapatok teszik fel évről évre a kérdést: Mit építsünk az élet anyagából? Az Imperial College Plasticity projektjenek eredményeiről tartok beszámolót.
Budapest Science Meetup, 2014.04.10.
BpSM 2014.04. - Raffai Péter: Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel ...Budapest Science Meetup
Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel a BICEP2 gravitációs hullámok nyomát?
Raffai Péter - ELTE TTK Fizikai Intézet
Március 17-én a BICEP2 távcsővel dolgozó kutatók tudománytörténeti jelentőségű bejelentést tettek: a csillagászati felvételükön megtalálták az Ősrobbanás utáni pillanatok gravitációs hullámainak nyomát. A gravitációs hullámok a téridő tovaterjedő fodrozódásai, amelyet mozgó tömegek és nagyenergiájú folyamatok bocsátanak ki. A bravúros felfedezés — amennyiben megerősítést nyer - egyszerre jelent igazolást a világegyetem fénynél gyorsabb tágulására az Ősrobbanás utáni pillanatokban, megerősíti a gravitációs hullámok létezését, és kapcsolatot teremt a világegyetem legkisebb és legnagyobb méreteit uraló - megértésükben máig nehezen összeegyeztethető - szabályai között. Az eredmény újabb lépés az űrkutatás egy új ága, a gravitációshullám-csillagászat megszületése felé, amelyben a készülő észlelőberendezéseinkkel várhatóan néhány éven belül közvetlenül figyeljük majd meg űrbéli források gravitációs hullámait. Előadásomban a bejelentett felfedezés mibenlétét, tudományos hátterét és jelentőségét fogom bemutatni.
Budapest Science Meetup, 2014. április 10.
BpSM 2014.03. - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai mó...Budapest Science Meetup
A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.
Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.
Varjú Zoltán: Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulá...Budapest Science Meetup
Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.
A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.
BpSM 2013.12. - Molnár László: A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módraBudapest Science Meetup
Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.
Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.
A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire. Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.
BpSM 2013.11. - Kocsis Zsuzsa: DNS hibajavítás, rák és RecQ helikázokBudapest Science Meetup
Külső hatások és természetes sejtbeli folyamatok révén akár 100.000 DNS-hiba is keletkezhet egy sejtben egy nap alatt. A DNS-ben tárolt információ megőrzésének, és részben a rák kialakulásának megakadályozásához ezen hibákat ki kell javítani. Rendkívül érdekes stratégiákat tárnak fel számunkra a hibajavítási útvonalak, és az egyikükben szerepet játszó RecQ helikáz fehérjék.
BpSM 2013.11. - Kocsis Zsuzsa: DNS hibajavítás, rák és RecQ helikázok
BpSM 2015.03. - Markó Bálint: A szociálparazitizmus mindennapjai hangyáknál
1. Szociobiológiai Munkacsoport
Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet
Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Kolozsvár
Markó Bálint
BUDAPEST
SCIENCE MEETUP
Orgyilkosok, rablók
és láthatatlan manipulátorok:
a szociálparazitizmus mindennapjai hangyáknál
2. A társas viselkedés, mint problémás evolúciós
vívmány:
● Miért élünk csoportosan?
● Miért kooperálunk?
● Kivel kooperálunk?
...út a csaláshoz: ahol van altruizmus ott
megjelenik az önzés is?
3. Hogyan szűrjük ki a csalókat?
Stratégia:
- csaló-felismerés
- társ-felismerés
Diszkriminációs jellegek:
- nyelv
- szokások
- egyenruha
- stb.
Örök versenyfutás?
Egyre pontosabb felismerési mechanizmusok,
egyre jobb álcázási stratégiák
4. Alex Wild fotója
A hangya, mint egyszerű és
nagyszerű modell
társas lény, ráadásul euszociális, azaz:
reproduktív munkamegosztás:
szaporodóképes (királynő) és steril
(dolgozó) nőstények
- evolúcióbiológiai bónusz: haplodiplonták,
azaz a hímek haploidok (= megtermékenyí-
tetlen petesejtből jönnek létre)
- sokan vannak egy kolóniában (10 1010
egyed), és rokonok...
- megéri őket parazitálni
Szociálparazita: a társas
életmód előnyeit kihasználó
szervezet, pl. az utódgondozási
viselkedést, a felhalmozott
forrásokat
5. Hogyan szűrd ki az idegent?
- látás???
- szaglás! hosszú szénláncú vegyületek,
főleg alkánok, alkének és alkadiének
- CHC-profil: örökletes (fajspecifikus) +
szerzett (fészekspecifikus)
Alex Wild fotója
Alex Wild fotója
Egy Formica faj CHC-profilja (Lenoir és mtsai. 2001)
6. Hangya hangyának... szociálparazitája:
- a kolóniaalapítás, mint kritikus pillanat – alig 2%-
os siker!
- jó stratégia beülni egy már megépített házba
- időszakos parazita: elfoglalja és átalakítja, a
gazdafaj idővel kihal
- állandó parazita: (a) rabszolgatartó, azaz
állandó dolgozó utánpótlást igényel vagy (b)
inkvilin, azaz életbenhagyja a gazdakirálynőt és
nem kell utánpótlás a dolgozókból
W
AN
T
E
D
!
15. Hogyan kopogjunk?
- Polyergus rufescens királynő – kezdetben
“láthatatlan”, majd riasztó anyagokat
termel, s közben az általa megölt
királynőről átveszi a szaganyagot és
magára keni
- Formica subintegra, F. pergandei –
pánikferomon (Dufour-mirigy – C10, C12
és C14 acetátok, 2-tridekanon, tridekán
- csecsemő az ajtó előtt – Formica
pressilabris királynő összegömbölyödik a
bejárat előtt, a gazdadolgozók beviszik
Poirot-hipotézis: a tettest
mindig keresd a rokonok és az
ismerősök között először
Emery-szabály: a
szociálparaziták a gazdafajok
közeli rokonai
16. előtte utána
és a referencia: a megpuccsolt
gazdakirálynő
Az amazonkirálynő színeváltozása
(Lenoir és mtsai. 2001)
Alex Wild fotója
17. Illeszkedjetek be és sokasodjatok!
Beilleszkedési stratégiák (Lenoir és mtsai.
2001, Martin és mtsai. 2007):
- kémiai álcázás - a szag gazdától való
folyamatos beszerzése – sampon-hangyák
(Formicoxenus provancheri, F. quebecensis)
aktivitásának 45%-át a gazdaszervezet
folyamatos nyalogatása teszi ki
- kémiai mimikri – a parazita maga
szintetizálja a szagot
- láthatatlan-ember effektus
- elriasztás – Formicoxenus nitidulus
18. egységnyi rabszolgaerõ
543210-1
életidõ
120
100
80
60
40
20
0
Observed
Logarithmic
Amazonok és rabszolgáik
- rabszolgatartó amazonhangya (Polyergus rufescens)
- a rabszolga feladatai: MINDEN, kivéve a hadjárat
- rabszolgatartó feladatai: SEMMI, kivéve a hadjárat
- az életidő a rabszolgától függ (Pálfi és mtsai. előkészületben)
Alex Wild fotója
Alex Wild fotója
amazonok életideje a
“rabszolgaerő” függvényében
19. Lázadás!
Protomognathus americanus – nászrepülése után
a rabszolgakolóniáknak akár 20%-át is képes
sikeresen lerohanni (Pamminger és mtsai. 2012).
Temnothorax longispinosus – megnövekedett
agresszió a rabszolgatartó Protomognathus
americanus-szal szemben (Scharf et al. 2011).
rabszolgalázadás: a rabszolgatartó bábok
elpusztítása (eltér a szaguk a rabszolga-bábétól) –
új stratégia a rabszolgák részéről? Lassabban nő a
rabszolgatartó kolónia így ritkábban rabol, s a
környékbeli, rokon rabszolga-kolóniákra
nehezedő nyomás csökken (Pamminger és mtsai.
2014)
20. Erdélyi parazita tájkép, Kolozs megye:
három hangya-szociálparazita lepkefaj
található együtt
Hangyaboglárka (Maculinea) fajok:
- 1. gazda: egy növény (tárnics, vérfű)
- 2. gazda: hangya – Myrmica fajok
stratégia:
- 1. kakukk – etetik a hangyák
- 2. ragadozó – hangylárvát eszik
A táj egyedisége: egy helyen fordulnak
elő. Kompetíció? Ráadásul az egyik
fajnak (M. alcon) két ökotípusa is jelen
van – eltérő gazdanövény és
-hangyahasználat
Nekem igazán
elhiheted:
királynőlárva
vagyok!
A szépséges manipulátor
21. Parazita-interferenciák
Mi történik, ha van egy másik parazita is a rendszerben, amely
befolyásolhatja a CHC-profilt és/vagy az érzékelést?
GAZDA
Szociál-
parazita
Ekto-
parazita
?
?
22. Ha a hajam parazita lenne – egy gyöngéd manipulátor
A Rickia wasmannii (Ascomycetes: Laboulbeniales) a Myrmica hangyákon
élősködik. A hangyagazdák élettartamát csökkenti, ugyanakkor nő a
kölcsönös tisztálkodás gyakorisága jelenlétében (Csata és mtsai. 2014).
23. A fertőzöttek és az egészségesek által adoptált lárvák
NS
NS
NS
fertőzött egészséges
Csata, Timuș és mtsai. előkészületben
24. ~2 nap
Pandora-szelencéje – a csúcs-manipulátor
Pandora myrmecophaga gombafaj
manipulálja a fertőzött egyedet:
- a fertőzött egyed felmászik egy
fűszálra a hangyafészek szélén
- ráharap a rágóival és elpusztul
- 2 napra rá megjelennek a
termőtestek és szórják a spórákat
Hogyan lehet védekezni?
25. Pandora myrmecophaga gombafaj
manipulálja a fertőzött egyedet:
- a fertőzött egyed felmászik egy
fűszálra a hangyafészek szélén
- ráharap a rágóival és elpusztul
- 2 napra rá megjelennek a
termőtestek és szórják a spórákat
Hogyan lehet védekezni?
A hangyák szétszerelik a fészek
közeli fűszálakon talált tetemeket
(Erős és mtsai. előkészületben)
<1 nap
Pandora-szelencéje – a csúcs-manipulátor
26. ♀
♀
B B B
B b
b
Bennünk van a kutyavér!
zöld szakál gén a tűzhangyáknál
(Solenopsis invicta) (Keller és Ross 1998)
- a Gp-9 génre heterozigóta dolgozók,
amelyek a b allélt hordozzák (Bb) megölik
azokat a királynőket, amelyek
homozigóták (BB). A bb homozigóta
királnyők korán elpusztulnak.
- a dolgozók szag alapján azonosítják a
királynőket, ebben a Gp-9-nek van szerepe
- A szociális szupergén? Gp-9 szerepe a
szociális struktúra alakításában – poligínia
gén? (Krieger és Ross 2002) Alex Wild fotója