1. A tradicionális oktatás eszközei,
csoportosításuk, és a felhasználás
módszertani kérdései
Funkcionális jellemzők; alkalmazási
lehetőségek
2. Tartalom
1. A médium/taneszköz fogalom értelmezései
– Információ hordozója, közvetítő közege – ált. eszköz funkció
tükröződése.
– Tömegkommunikációs eszköz (mass-media): rádió, tv, sajtó,
Internet
– Taneszköz – tárgyi-technikai eszköz, amely átalakít, tárol,
közvetít, cselekvő tapasztalatszerzéshez juttat pedagógiai céllal
a hatékonyság és a könnyebb megértés érdekében.
– Taneszköz-rendszer: oktatócsomag, pedagógiai
programcsomag
1. Taneszközök/médiumok csoportosítása:
érzékszervi hatás; Schramm-féle felosztás; teljesnek mondható
felosztás
2. A hagyományos taneszközök funkcionális jellemzői
és alkalmazási lehetőségei
3. Taneszközök csoportosítása
• Érzékszervi hatás:
• Schramm felosztása: történetiség, nemzedékek
– Valóságos tárgyak illetve verbális, vizuális
megjelenítéseik - kezdetektől
– Nyomtatott anyagok: általános és speciális anyagok
1650-es évek
– Audiovizuális eszközök és anyagok: 1920-as évek
– Programozott oktatás és eszközrendszere – 1950-es
évek
– ?
4. Schramm-féle felosztás
Nemzedékek Jellemző eszközök és anyagok
Valóságos tárgy vagy
verbális, vizuális
megjelenése (vizuális
vagy taktilis eszközök)
Természeti tárgyak (ásvány, kőzet…)
Képek, térképek, makettek, modellek
Kísérleti eszközök, táblák…
Nyomtatott taneszközök Általános és speciális.
Tankönyvek, munkafüzetek, kézikönyvek, szótárak,
lexikonok…
Audiovizuális eszközök
és információhordozóik
(hardver, szoftver)
Auditív: lemezjátszó – hanglemez; magnó –
hangszalag; rádió – rádióműsor; CD-lejátszó –CD
Vizuális: diakép – diavetítő; transzparens –
írásvetítő; episzkóp, néma mozgófilm – vetítő
Audiovizuális: hangos dia- és mozgófilm-vetítő –
hangosított diasor, hangosfilm; televízió – tv-műsor;
videomagnó – videofelvétel; projektorok
Programozott oktatás és
eszközrendszere
Oktatóprogramok, oktató- és vizsgáztató gépek,
nyelvi laboratórium, számítógépek és programok
(CD-I, multimédia…)
5. Teljesnek mondható felosztás
Csoportok Jellemző eszközök és anyagok
Háromdimenziós eszközök
(tanári és tanulói segédletek
csoportosításban)
Természeti tárgyak (ásvány, kőzet…)
Tanulókísérleti és tanári demonstrációs eszközök
Modellek, makettek…
Nyomtatott taneszközök
(tanári és tanulói segédletek)
Tankönyvek, munkafüzetek, kézikönyvek, szótárak,
lexikonok…
Oktatástechnikai
eszközök és anyagok
(hardverek és szoftverek)
Auditív: lemezjátszó – hanglemez; magnó –
hangszalag; rádió – rádióműsor; CD-lejátszó –CD-
DA
Vizuális: diakép – diavetítő; transzparens –
írásvetítő; episzkóp, néma mozgófilm – vetítő
Audiovizuális: hangos dia- és mozgófilm-vetítő –
hangosított diasor, hangosfilm; televízió – tv-műsor;
videomagnó – videofelvétel; projektorok
Oktatóprogramok, oktató- és vizsgáztató gépek,
nyelvi laboratórium, számítógépek és programok
(CD-I, multimédia…)
8. Makett, modell, metszet
• 3D-s megjelenítés
• Makett
Építményeket, szerkezeteket, azok alaki
tulajdonságait mutatja be, kicsinyített vagy nagyított
formában. Csak a legfontosabb jellemzőket emeli ki,
nem mutat meg minden részletet. A legtöbbször
statikus.
• Modell (3D!)
A valóságos tárgy méretarányosan kicsinyített vagy
nagyított, rendszerint működő mása.
• Metszet
Valóságos tárgyak, alakzatok egy síkkal történő
elmetszése a belső struktúra bemutatása céljából.
9. Faliképek
• Elterjedt, házilag is elkészíthető; szöveges és rajzolt
elemek; konvencionális jelhasználat; dekorációs cél
Frontális és csoportos munka segítése.
• Fajtái:
- egyszerű, szemléltető – egy-egy tanítási témához
kapcsoltak, cserélése célszerű
- összefoglaló, összehasonlító – pl. nyelvtani táblázat
- dekorációs célú – hangulatteremtés
- poszterek – egy jól körülhatárolt téma teljes körű
tematikus feldolgozása
• Méretük: A/0 vagy A/1
12. Episzkóp: nyomtatott anyagok
közvetlen kivetítésére szolgáló állóképvetítő.
Episzkóp: nyomtatott anyagok
közvetlen kivetítésére szolgáló állóképvetítő.
Nyomtatott ábrák, fényképek,
rajzok, albumok
• Elsősorban a kiscsoportos és az egyéni
ismeretszerzést szolgálják.
• Frontális foglalkozáson csak szükségmegoldás
felmutatva csak kis távolságból látható
kézbe adva nehéz a figyelemirányítás
nagyon gyors az elhasználódás
• Kivetítés episzkóppal történhet
13. Applikációs eszközök, ábrák
• Papírból, fából, fémből, textilből stb... készített
különböző alakzatok, melyeket az anyaguknak
megfelelő táblára lehet felhelyezni vagy
írásvetítővel kivetíteni.
• Alsófokú oktatásban nagy a jelentőségük
• Előny: alakzatok síkbeli vagy térbeli
elhelyezésének rugalmas változtatása
(halmazképzés, idegennyelvi szituációk kialakítása,
manipulációs készség fejlesztése)
15. Táblai vázlat, táblai rajz
• Célja: a megértés segítése, lényegkiemelés
- otthoni tanulás segítése (tanulási algoritmusként
szolgál)
• Követelmények:
- könnyen áttekinthető
- rövid, tömör szövegezés
- jelrendszere és nyelvezete kapcsolódjon a
tanítási folyamathoz
• Legtöbbször a tanítás folyamatában készül.
ELŐNYÖK és HÁTRÁNYOK
- együttes munka - időigényes
- mintaként szolgál - esztétikai problémák
ELŐNYÖK és HÁTRÁNYOK
- együttes munka - időigényes
- mintaként szolgál - esztétikai problémák
16. Nyomtatott anyagok
• Az egyik legrégebbi taneszköz-nemzedék. Még
ma is az egyéni tanulás legfontosabb
eszközeinek tekinthetők pl. a tankönyvek.
• Fajtái:
- tankönyvek
- munkafüzetek
- lexikonok, kézikönyvek, szótárak
- feladatlapok, tesztek
- tanári segédkönyvek…
17. Tankönyvek
• Még ma is az egyéni tanulás
legfontosabb eszközeinek
tekinthetők.
• Milyen a jó tankönyv –
tankönyvbírálati, értékelési
szempontok
(Tartalom, logikai-strukturális szerkezet;
stílus, nyelvezet; motiválás;
problémafelvetés és kérdések,
feladatok…)
• Közoktatási tankönyvjegyzék
http://tankonyv.lap.hu
19. • Meghatározó szerepet töltenek be az
információszerzésben.
Hogyan hallgathatunk pl. rádióműsort vagy egy idegennyelvi
anyagot?
• A hanginformációk feldolgozása eltér a képekétől:
- megjelenésében domináns az időtényező
- megjelenési formájától függően a II. jelzőrendszerre, az
érzelmekre és a tudatalattira is hatással van.
• Különbség van az élő hang és a „konzerv”
műsorok között.
- Az élő hangot metakommunikációs elemek is kísérhetik, így
nagyobb hatású lehet.
Auditív információhordozók
20. • Fő fajtái:
- Beszéd: élő vagy rögzített
(alkalmazkodás; változtatási lehetőségek: hangerő,
hangszín…).
- Zene: aláfestő jellegű – hangulatteremtés;
domináns elem – zeneművek, irodalmi alkotások
bemutatása
- Zaj: atmoszféra vagy tanítandó,
megfigyelendő domináns elem pl. gépek zaja
Auditív információhordozók
Megjegyzés: a tanári (élő) beszéd a leggyakrabban
használt médium, így fontos tisztázni a vele szemben
támasztott követelményeket is, mind tartalmi, mind formai
szempontból.
Megjegyzés: a tanári (élő) beszéd a leggyakrabban
használt médium, így fontos tisztázni a vele szemben
támasztott követelményeket is, mind tartalmi, mind formai
szempontból.
21. Auditív információhordozók
• Információhordozók fajtái és alkalmazási
lehetőségeik:
- hanglemez, CD-lemez
zenei felvételek, szépirodalmi alkotások, nyelvi
anyagok,
zenei aláfestés…
- rádióműsorok (rögzítés szükséges)
- magnófelvételek (más auditív információk
helyettesítése; központi anyagok adaptálása; képanyag
hangosítása;
nyelvoktató anyagok: szövegfelvétel, dialógus,
fonetikai, hallás utáni megértést és beszédkészséget
fejlesztő, nyelvtani gyakorlatok …).
- számítógéppel megjeleníthető, letölthető anyagok
(hangos honlapok, webrádió, mp3…)
22. Írásvetítő transzparensek
• Alapvetően az értelmi nevelést szolgálják. Átlátszó
fóliára készített rajzos, szöveges anyagok. Tanári
magyarázat kíséri. Csoportosításuk többféle
szempontú
– Szín- és tónusvisszaadás
monokróm-színes; tónusos-vonalas
- Lapok száma
- egylapos (önálló, kiegészítéses, takarásos,
segéd)
- többlapos (felépülés vagy lebontás;
sorrendiség: kötetlen, kötött)
- Transzparens-sorozatok: egy téma v. témakör
feldolgozását segítő, egymással szoros logikai
kapcsolatban lévő, egységes ábrázolásmóddal rendelkező
képsorozat. Elemei: önállóak v. egymásra épülők
23. • Fotóeljárással és/vagy számítógépes tervezéssel
(slide show) készülnek.
• Diaképek fajtái (fotóeljárással készítettek)
- méret szerint
18x24mm, 24x36mm, 60x60mm
- felvételtechnikai szempont
élőfelvétel, reprodukció
- szerkesztésmetodikai szempont
tárgydia, realisztikus dia, sematikus diakép
• Diasorozat/számítógépes bemutató
Tartalmilag összetartozó, egymással szoros logikai
kapcsolatban lévő képek alkotják. Egységes
ábrázolásmód, egységes színhasználat jellemzi.
Diaképek, diasorozatok
24. • Szoros tartalmi kapcsolatban lévő kép- és
hanganyag; szinkronizáció a két csatorna között
• A két érzékelési csatornára hatás egyidejűsége:
ha egymást megerősítik, hatékonyabbá válik a tanulás.
• Fajtái:
- hangosított diasorozatok, diaporáma műsorok
- filmek, videofelvételek
- televízió műsorok
Audiovizuális információhordozók
25. Hangosított diasorozatok,
diaporáma
• Hangosított diasorozat fajtái
- oktatási célú, egyrészes: egy-egy rövidebb téma
kifejtése; részletes, tanulási célok
- többrészes, többfunkciós: egy témakör több
témáját magába foglaló;
- ismeretterjesztő: egy téma tájékoztató jellegű
kifejtése; közérthetőség,
- tanulásirányító: programozott anyag
(Lejátszásához automata diavetítő és magnó szükséges)
• Diaporáma
Átmenet az álló- és mozgóképi megjelenítés
között; inkább művészi céllal készül.
(Lejátszáshoz szinkronrendszerrel működő két diavetítő és
magnó szükséges; vö. Oktatástechnológia jegyzet 96-97 o.)
26. Filmek, videofelvételek
• AV kommunikáció előnyei: kép+hang+mozgás
• Valósághű bemutatás – tér-és időkorlátok
átlépése
• Sokoldalú szemléltetés – technikai trükkök
animáció, lassítás, gyorsítás, idősűrítés, képkivágások, plánok
mint kifejezőeszközök…
• Oktatófilmek és fajtáik: többféle csoportosítás
- jelenségfeltáró
- komplex
- ismeretterjesztő: pl. Mindentudás egyeteme
- tv-műsorokból, videofelvételekből szerkesztett
egyedi anyagok
Fontos a helyes módszertani felhasználás!
27. A filmek és videofelvételek felhasználása
• Közoktatási funkciók:
– Oktatási és nevelési feladatok
történések, tantárgyi, kísérletek bemutatása, gyakorlás
lehetősége, sokoldalú bemutatás, képességfejlesztés,
– Iskolai élet, események dokumentálása:
felvételek készítése, szerkesztése, vágása - stúdiók
• Pedagógusképzési funkciók:
– Szakismeret
új tudományos eredmények, új módszerek, korszerű szemlélet
– Önismeret
valós önismeret, önértékelés, képességfejlesztés,
pályaalkalmasság
– Szakmai továbbképzések
28. Módszertani ajánlás a tanórai alkalmazáshoz
• A tanulókat mindig fel kell készíteni a befogadásra.
– szükséges előismeretek, megfigyelési szempontok
• A film/videó megtekintése után a szempontok alapján
mindig meg kell beszélni a látottakat.
– frontális vagy csoportos munka
• Ha hosszabb a film, megfontolandó a legfontosabb
részletek kiemelése vagy a részletekben történő
bemutatás.
• Nem szabad elmulasztani a legfontosabb információk
vázlatba rögzítését.
Mindezek nélkül a vetítés csekély hatékonyságú („mozizás”).
29. Különböző médiumok értékei és hiányosságai
Médium típusa Előnyök Hátrányok
Valóságos
tárgyak
(természeti
tárgyak,
növények,
ásvány,
kőzet…- erdei
iskola)
- természetközelség
- közvetlen megismerés
valamennyi előnye
- pozitív és negatív
tapasztalatok szerzésének
lehetősége
- tanári motiváció lehetősége
- időbeli, térbeli korlátok a
megismerésben – időhöz és helyhez
kötöttség
- tanulás szempontjából nem lényeges
tulajdonságok
- frontális oktatás – egyedi eszköz;
- költségek magasak lehetnek
Verbális, vizuális
szimbólumok,
képek,
térképek,
modellek,
makettek,
applikációs
eszközök
- egyszerű hozzáférés,
- tanulás szempontjából
lényeges elemek
megjelenítése, több
érzékszervi egyszerű
bevonása (taktilis)
- manipulációs tevékenység –
kisiskolás korban fontos
- tanári motiváció megoldható
- közvetettség
- drága előállítás
- elöregedés, gyors elhasználódás
- zárt információs rendszer
- frontális és csoportmunka
-individualizálás nehéz
- tanári irányítás dominanciája
Hagyományos
tábla
- egyidejűségből eredő előny
- fokozatosság és
folyamatosság biztosítása
- modellalkotás, példa nyújtása
- a közös tanulásból származó
- eltérő tanulási sebességet nem
támogatja
- sokszor nem esztétikus
- nem maradandó
- hátrányok az interaktív táblával
30. Szempontok
Hagyományos (papír alapú)
könyv
Elektronikus könyv
Hitelesség
Ha kitépünk egy lapot, vagy
áthúzunk néhány sort, az
könnyen észrevehető, nem is
beszélve a módosításról
Nincs általánosan használt és
elfogadott módszer; egy dolgot
tehetünk, gyanakodunk...
Olvashatóság Tipikusan bárhol, bármikor...
Képernyőről nehezebb olvasni;
általában helyhez kötött, számítógép
kell hozzá
Keresés a
könyvben
Akár órákig is eltarthat
Gyors és hatékony, bonyolult
feltételek szerint is történhet –
hipertext; keresés-csere funkció
Ár Viszonylag magas
Alacsony (nyomtatásra nincs
szükség), legvonzóbb tulajdonság!
Minőség
Az idő múlásával a könyvek
"állaga" jelentősen romlik,
Öregedésről, minőségi romlásról nem
beszélhetünk; veszély az elektronikus
szövegformátumok elavulása
Külcsín
Bizonyos könyveket kifejezetten
jó érzés kézbe venni;
hozzájárulnak a hangulat
megteremtéséhez is
Hiányzik a „könyves” hangulat.
Hatalmas lehetőségek (hypertext,
mozgó kép, hang, egyszerűen
kereshető adatbázis
31. Audiovizuális eszközök és anyagok
Általános előnyök
– Előre elkészítettség,
dokumentumszerűség
– A megismerés határainak
kiterjesztése (tér-és időbeli
korlátok átlépése),
– Többszöri felhasználás és
többszörözési lehetőség
– Esztétikus megjelenítés, jó
minőség
– Tanári motiválás, rugalmas
alkalmazkodás lehetősége
Hátrányok
– „Konzerv jelleg”
– Sokszor bonyolult a
technikai előállítás,
előkészítés és alkalmazás
– Helyhez kötöttség
– Speciális, egyedi eszközök
– Zömében frontális- és
csoportmunka keretében
alkalmazhatók
– Zárt információs rendszer
– Nehéz individualizálni
– Gyakori a tanulói passzivitás
32. És akkor a számítógépek…
• Régebben csak programokra
gondoltak:
• begyakorló programokat (bizonyos jártasságok, készségek
gyakorlását segítik, állandóan visszajeleznek, megerősítik a helyes
megoldást, értékelik a teljesítményt);
• új ismeretet közlő, tanító programokat;
• problémamegoldó (felfedeztető) programokat (adott a probléma, a
tanuló önállóan próbálkozik, ehhez adatokat, kiegészítő információkat
kaphat az adatbankként is működő számítógéptől);
• szimulációs programokat (a valóság mesterségesen előállított
másának segítségével lehet különböző műveleteket elsajátítani;
például pilóták felkészítéséhez használják, lehet drága vagy közvetlen
megfigyelést kizáró jelenségeket – például atomrobbanás – is
bemutatni segítségükkel, kísérletek végzésére is alkalmas);
• játékprogramokat (például a koncentrálóképesség fejlesztésére,
motiválás céljára felhasználhatók az oktatás során is).
33. Ma már:
Németh (é.n.) szerint a leggyakrabban használt
infokommunikációs eszközök az alábbiak:
•interaktív tábla
•projektor
•dokumentumkamera
•kézitábla
•diák PC
•interaktív oktatórendszer
•osztályterem-hangosítás
•webkamera
•e-könyv olvasó
•interaktív iskolai asztal
•EZEK HARDVERESZKÖZÖK
34. Illetve:
A lista további hardvereszközökkel is
kiegészíthető például Molnár (2013)
alapján:
•feleltetőrendszerek
•új generációs projektorok
•digitális palatábla
•mobilkommunikációs eszközök, iPad
•LEGO-robotok
•kinect xbox 360
•vékonykliens-technológia
35. A szoftverek oldaláról nézve:
Web 2.0 nélkül használható:
•statikus dokumentumok (jellemzően .doc,
.pdf, egyszerű prezentációk)
•álló- és mozgóképek, hangok, multimédiás
tartalmak
•valamely szerzői rendszerrel (pl. Flash) vagy
célszoftverrel (pl. eXelearning) elkészített
interaktív oktatóanyagok
•egy adott tantárgyhoz, tananyaghoz
kapcsolódó (pl. tervező, szerkesztő, rajzoló)
szoftverek
36. További szoftverek
• A web 2.0
lehetőségei:
Horváth (2008) az alábbiakat tekinti át:
• levelezési listák
• fórumok
• csevegőcsatornák
• naplók (weblog)
• Wikipédia
•
Török (2014) szerint pedig:
• csevegés,
• levelezőlista,
• fórum,
• faliújság,
• szavazás,
• véleménynyilvánítás,
• közös mappa,
• dokumentumfeltöltés és dokumentumtárolás (lásd még:
Szabó, 2013)
• verziókövetés,
• ötletelés
37. Web 2.0
Molnár (2013) néhány további web 2.0-
alapú alkalmazást ismertet, ezek:
•a MOODLE rendszer
•az e-portfólió
•3D virtuális környezet, virtuális kampusz
Az említetteken kívül számtalan ingyenes web 2.0 alapú eszköz áll potenciálisan
mindenki, így a pedagógusok rendelkezésére is. Némi keresgélés után gondolattérkép-
rajzoláshoz (mindmeister.com), időegyenes készítéséhez (dipity.com), online vitához
(tricider.com) is találhatunk alkalmazást, de online osztálytermi táblát használhatunk
virtuális csevegőszobában (vyew.com, twiddla.com) vagy diagramot szerkeszthetünk
egy adott témához (www.exploratree.org.uk). Gyűjtőmunkát pedig nem csak portfólióban,
hanem például egy saját wikipédia oldalon is szervezhetünk, amivel a tanulók
fogalomalkotása fejleszthető.
