A ppt anyag, mint a címében is áll, az auditív és a vizuális megjelenítők témáját dolgozza fel. Az elején a vizuális megjelenítőkről esik szó, a közepén az auditív információhordozókról, a végén pedig az audiovizuális anyagokról, illetve az iskolai felhasználásukról.
4. Makett, modell, metszet
3D-s megjelenítés
Makett: építményeket, szerkezeteket, azok alaki tulajdonságait
mutatja be, kicsinyített vagy nagyított formában; csak a
legfontosabb jellemzőket emeli ki, nem mutat meg minden
részletet
Modell (3D): a valóságos tárgy méretarányosan kicsinyített
vagy nagyított, rendszerint működő mása
Metszet: valóságos tárgyak, alakzatok egy síkkal történő
elmetszése a belső struktúra bemutatása céljából
5. Faliképek
Elterjedt, házilag is elkészíthető
szöveges és rajzolt elemek
Konvencionális jelhasználat
Dekorációs cél
frontális és csoportos munka segítése
Fajtái: - egyszerű, szemléltető – egy-egy tanítási témához
kapcsoltak, cserélése célszerű
- összefoglaló, összehasonlító – pl.: nyelvtani táblázat
- dekorációs célú – hangulatteremtés
- poszterek – egy jól körülhatárolt téma teljes körű
tematikus feldolgozás
6. Nyomtatott ábrák, fényképek,
rajzok, albumok
Elsősorban a kiscsoportos és az egyén
ismeretszerzést szolgálják
Frontális foglalkozáson csak szükségmegoldás
− Felmutatva csak kis távolságból látható
− Kézbe adva nehéz a figyelemirányítás
− Nagyon gyors az elhasználódás
Kivetítés episzkóppal történhet
→ episzkóp: nyomtatott anyagok közvetlen kivetítésére
szolgáló állóképvetítő
7. Applikációs eszközök, ábrák
Papírból, fából, fémből, textilből stb. készített
különböző alakzatok, melyeket az anyaguknak
megfelelő táblára lehet felhelyezni vagy
írásvetítővel kivetíteni
Alsófokú oktatásban nagy a jelentőségük
Előny: alakzatok síkbeli vagy térbeli
elhelyezésének rugalmas változtatása
(halmazképzés, idegen nyelvi szituációk
kialakítása, manipulációs készség fejlesztése)
8. Auditív információhordozók
Meghatározó szerepet töltenek be az információszerzésben →
hogyan hallgathatunk pl. a rádióműsort vagy egy idegen nyelvi
anyagot?
A hanginformációk feldolgozása eltér a képekétől:
megjelenésében domináns az időtényező
Megjelenési formájától függően a második
jelzőrendszerre, érzelmekre és a tudalattira is hatással
van
Különbség van az élő hang és a „konzerv” műsorok között
→ az élő hangot metakommunikációs elemek is kísérhetik, így
nagyobb hatású lehet
9.
Fő fajtái:
beszéd: elő vagy rögzített (alkalmazkodás, változtatási
lehetőségek: hangerő, hangszín)
Zene: aláfestő jellegű
Zaj: atmoszféra vagy tanítandó, megfigyelendő
Hanglemez, CD lemez – zenei felvételek, szépirodalmi
alkotások, nyelvi anyagok → zenei aláfestés
Rádióműsorok – rögzítés szükséges
Magnófelvételek – más auditív információk behelyettesítési;
központi anyagok adaptálása; képanyagok hangosítása
Nyelvoktató anyagok: szövegfelvétel, dialógus, fonetikai,
hallás utáni megértést és beszédkészséget fejlesztő,
nyelvtani gyakorlatok...
Számítógéppel megjeleníthető, letölthető anyagok (hangos
honlapok, webrádió, MP3)
10. Audiovizuális információhordozók
Szoros tartalmi kapcsolatban lévő kép- és hanganyag
– szinkronizáció a két csatorna között
A két érzékelési csatornára hatás egyidejűsége – ha
egymást megerősítol, hatékonyabbá válik a tanulás
Fajtái:
Hangosított diasorozatok, diaporáma műsorok
Filmek, videofelvételek
Televízió műsorok
11. Hangosított diasorozatok,
diaporáma
Hangosított diasorozat fajtái
Oktatási célú, egyrészes: egy-egy rövidebb téma kifejtése,
részletes, tanulási célok
Többrészes, többfunkciós: egy témakör több témáját
magába foglaló
Tanulásirányító: programozott anyag (lejátszásához
automata diavetítő és magnó szükséges)
Diaporáma: átmenet az álló- és mozgóképi megjelenítés között,
inkább művészi céllal készül (lejátszáshoz szinkronrendszerrel
működő két diavetítő és magnó szükséges)
12. Filmek, videofelvételek
AV kommunikáció előnyei: kép-hang-mozgás
Valósághű bemutatás – tér- és időkorlátok átlépése
Sokoldalú szemléltetés – technikai trükkök → animáció,
lassítás, gyorsítás, idősűrítés, képkivágások stb.
Oktatófilmek és fajtáik: többféle csoportosítás
Jelenségfeltáró
Komplex
Ismeretterjesztő pl. Mindentudás egyeteme
Tv-műsorokból, videofelvételekből szerkesztett
egyedi anyagok
13. AV eszközök és anyagok
Előnyök:
Előre elkészítettség,
dokumentumszerűség
A megismerés határainak
kiterjesztése (tér- és időbeli
korlátok átlépése)
Többszöri felhasználás és
többszörözési lehetőség
Esztétikus megjelenítés, jó
minőség
Tanári motiválás, rugalmas
alkalmazkodás lehetősége
Hátrányok
„konzerv jelleg”
Sokszor bonyolult a technikai
előállítás, előkészítés és
alkalmazás
Helyhez kötöttség
Speciális, egyedi eszközök
Zömében frontális- és
csoportmunka keretében
alkalmazhatók
Zárt információs rendszer
Nehéz individualizálni
Gyakori a tanulói passzivitás
14. Az oktatásban
audiovizuális médium, információ hordozó → audiovizuális program,
tanszer: a taneszközök speciális részcsoportja, amelynek elemeit
hangsúlyosan az auditív és/vagy vizuális csatornákon történő
információfelvételre tervezik és készítik
Ez a megnevezés, amelyet a 60-as években kezdtek elterjedten
alkalmazni, összevontan magában foglalja az információ
megjelenítéséhez szükséges oktatástechnikai eszközt (pl.: diavetítő,
írásvetítő, televízió készülék, magnetofon), illetve a megjeleníteni
kívánt információhordozót, médiumot (pl.: diakép, oktatófilm,
hangfelvétel)
Megjelenésük már a két világháború között megkezdődött, bár ez a
megnevezés még nem honosodott meg
15. Tankönyvek
Még ma is az egyéni tanulás legfontosabb eszközeinek
tekinthetőek
Milyen a jó tankönyv – tankönyvbírálati, értékelési
szempontok (tartalom, logikai-strukturális szerkezet, stílus,
nyelvezet, motiválás, problémafelvetés és kérdések,
feladatok stb.)
Közoktatási tankönyvjegyzék: http://tankonyv.lap.hu