2. Megújuló könyvtári funkciók, formák
a hagyományostól a digitális könyvtárig
Kulturális feladat, a felhalmozott emberi tudás és kultúra dokumentumainak gyűjtése,
rendszerezése, őrzése és rendelkezésre bocsátása,
Együttműködés az információforrások beszerzésében, feldolgozásában és használatában.
Digitalizálás, elektronikus dokumentumok és információforrások…
Közművelődési - a lakossági művelődési és szórakozási magánfogyasztás alternatívájának
megteremtése
Könyvtárhasználók igényeinek kielégítése - nyílt könyvtár, korlátlan könyvtárhasználat „Éjjel-
nappal" szolgálat
Információközvetítő - virtuális/digitális tájékoztatás, információ-szolgáltatás, „a könyvtár jön
el az olvasóhoz"
Ismeretközvetítő - szolgáltatások az oktatás és a kutatás igényeinek kielégítésére
Oktatás - komplex tájékoztatás az oktatás és kutatás részére
3. A könyvtár közoktatást támogató szerepe
Hagyományos feladat, új formák, megközelítések
Szórakoztató, illetve tananyagtámogató olvasmányok
Változó, gyorsuló világunkban az arány egyre nagyobb mértékben tolódik el az
oktatást, képzést támogató könyvek, könyvkiadás felé – mind a formális, az
iskolarendszerű oktatás, mind a nem formális tanulás terén.
A könyvtár és az iskola természetes és szükségszerű partnerek:
- pedagógusok felkészülése
- tanulók felkészülése, kutatásai.
Az iskola és a könyvtár kapcsolatának jogi szabályozása:
USA 1960-tól, Norvégia 1986-tól, Dánia, Svédország 1980-as évektől.
Tartalma kiterjed a formalizált együttműködésben (együttműködési megállapodás a
fenntartón keresztül).
Az iskolai könyvtár hídszerepet tölt be.
4. Elvárások az iskola és a könyvtár
együttműködésétől
Komplex szolgáltatás a pedagógusok, tanulók, családok számára, oktatást
támogató, tananyagot kiegészítő foglalkozások megtartása.
„A könyvtár és az iskola között az ideális kapcsolat nagyon szoros. Ez a
kapcsolat azon a közös igényen alapul, hogy a pedagógusok szándéka
felkelteni az olvasás igényét, a könyvek szeretetét, ami minden tanulás
alapja, illetve hogy meg akarják mutatni az utat az információ, a tudás
megszerzéséhez. Ebben a szándékban pedig a könyvtáros a legfontosabb
partner, aki folyamatosan, színvonalasan és naprakészen a pedagógus
mellett áll, segíti őt a könyvtár adottságaival, korszerű eszközeivel.
A könyvtáros rendszeresen részt vesz a tantestületi megbeszéléseken, ismeri
a tantervet, az iskolai munkát, az elvárásokat. A tanulási-tanítási programok
kialakításának és megvalósításának tevékeny közreműködője, az iskolai
csoportokat, osztályokat rendszeresen fogadja a könyvtárban. A gyerekek és
a szülők is névről, személyesen ismerik a könyvtárost, aki a mindennapos
tanulásban segítségükre van.” (Essential connections: school and public
libraries for lifelong learning. Dr Alan Bundy, 2002)
Működést meghatározó, illetve befolyásoló tényezők
5. A hazai helyzet a könyvtár közoktatást támogató
szerepében
Paradigmaváltás folyamatban:
Az egész életen át tartó tanulás jelentősége fokozottan előtérbe került,
megnövekedett a nem formális tanulás iránti igény.
– a könyvtári funkciók és eszközrendszer modernizálódott,
- megújult a könyvtárosi szerep,
- gyors „fogyasztói” változások mutatkoztak a jelentkező igényekben,
- a digitális írástudás térhódítása felgyorsult, kihívásai erősödtek,
- a tanulók, fiatalok motiválása a tanulás, az olvasás iránt egyre nagyobb
feladat az iskola és a könyvtár számára is.
6. A könyvtár közoktatást támogató szerepének
indokai
A hazai közoktatás helyzete a nemzetközi mérések tükrében
1. PISA 2016 Programme for International Student Assessment
A háromévente végzett világszintű (72 ország) kompetenciafelmérésben
szinte mindig az OECD-átlag alatt teljesítettünk. Ám ezúttal rosszabb lett a
helyzet: a régióban is sereghajtók lettünk, mivel amíg az OECD átlag 500
pont, a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. A posztszovjet
országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország
(499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk mindössze
Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok
közül. Az első helyre Szingapúr került 561 ponttal. (Világgazdaság, 2017.
nov.)
2. PIRLS 2016 Progress in International Reading Literacy Study
50 ország, szövegértési kompetencia mérése
Elfogadható pontszám: 500
Magyarország: 554 pont, 13. hely
7. A nem kielégítő hatékonyság okai
Tanárközpontú oktatás tanulóközpontú oktatás helyett.
A frontális oktatás dominanciája a tanításban.
A korszerű módszerek alkalmazásának elégtelensége.
Túlzsúfolt tananyag.
Magas óraszámok.
A pedagógusképzés korszerűsítésének hiánya.
Korszerűtlen oktatási környezet.
Túlterhelt pedagógusok.
Növekvő tanárhiány.
Iskolaszerkezeti változások.
A taneszközök minősége.
Gyakori kísérletek és reformok.
Tanügyigazgatási változások stb.
8. Az én könyvtáram
A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt könyvtári
programja: „Az én könyvtáram”.
A fejlesztés céljai:
˗ Az országos könyvtári rendszer segítése, továbbfejlesztése.
˗ A köznevelés hatékonyságát és eredményességét szolgáló, új típusú
kompetencia- és készségfejlesztő, tanulást támogató szolgáltatások
alkalmazása.
˗ Országos könyvtári szaktanácsadói hálózat kialakítása és működtetése.
A fejlesztés irányai:
1. az olvasáskultúra-fejlesztés támogatása,
2. a digitális írástudás közvetítése,
3. a könyvtárhasználat, információkeresés fejlesztése,
4. a szövegértés támogatása, fejlesztése, különös tekintettel a digitális
szövegértésre, az egyéni és közösségi tanulásra.
9. Mintaprogramok fejlesztése
Jó gyakorlatokból modulrendszerű mintaprogramok készülnek az olvasáskultúra-
fejlesztés támogatása, a digitális írástudás közvetítése, a könyvtárhasználat,
információkeresés fejlesztése, szövegértés támogatása, fejlesztése célokkal.
90 mintaprogram készül el a közoktatás teljes vertikumára, minden korosztály
számára korszerű, hatékony pedagógiai módszerek alkalmazásával a
kompetenciaalapú oktatás elvei alapján.
A mintaprogramok szabadon felhasználhatók, adaptálhatók lesznek.
Milyen eredmények várhatók a mintaprogramok felhasználásától?
- A nem formális tanulási környezetben nagyobb kedvvel, élvezetesebben, sokszínű
foglalkozásokon a tanulók érdeklődése, együttműködő készsége fejlődik.
- Kulcskompetenciáik megalapozottabbak lesznek (olvasás-szövegértés-
szövegalkotás, szociális kompetencia stb.)
10. A pedagógus, az iskola mint partner
Ellentmondásos, szélsőséges a hazai helyzet az együttműködést illetően:
Nincs/elérhetetlen az együttműködés,
könyvtári hirdetések, szórólapok, a honlapon közzétett programok közvetve és esetlegesen
érik el az iskolát,
a „kötelező” könyvtári látogatások az óvodás és kisiskolás korban lezajlanak,
alkalmankénti rendezvényeken való részvétel, személyfüggő kapcsolatok,
rendszeres gyermekkönyvtári látogatások, a felső tagozaton, középfokú oktatásban
megritkulnak, megszűnnek,
rendszeres és gyümölcsöző együttműködés, foglalkozások a közoktatással és a
felsőoktatással.
11. Feladatok
Szektorközi együttműködés megvalósítása kormányzati szinten:
- Könyvtárpedagógiai órák/foglalkozások elismerése tanórának
- Könyvtáros – könyvtárpedagógus
- Az oktatási intézmény és a könyvtár együttműködési lehetőségei jogi hátterének
megteremtése
- Az én könyvtáram program eredményeinek hasznosítására közös PR tevékenység
- A Nat szakmai vitában való egyeztetés, a könyvtár tanulás-tanítási folyamatban
betöltött jelentőségének, szerepének méltó megjelenítése.
Települési szint:
- Vezetői szintű együttműködés és közös tervezés
- Pedagógus-könyvtáros szintű folyamatos tervezés, értékelés, korrekció.
