Kérdések kidolgozva

1. A PÉNZ IDŐÉRTÉKE, HOZAMA
Mi a kamat és a kamatláb közt a különbség?
A jövőbeni és a jelenbeli pénz nominális értéke közötti különbséget tekintjük a pénz időértékének,
más szóval kamatnak.
A kamat az adós által a kölcsönnyújtónak az elfogadott betét vagy az igénybevett kölcsön
használatáért, kockázatáért fizetendő pénzösszeg vagy egyéb hozadék. Ennek éves mértéke a betét-
vagy kölcsönösszeg százalékában kifejezve a kamatláb.
Mit értünk változó kamatláb alatt?
Változó kamatláb alkalmazásánál az induló kamatlábat határozzák meg, valamint azt a tényezőt,
amelynek függvényében a bank jogosult dönteni a kamatláb változásáról és annak időpontjáról, a erről
az ügyfelet köteles tájékoztatni.
Milyen kamatozási módokat ismer, mi a lényegük?
Egyszerű kamatozás: A futamidő alatt mindig csak az eredeti összeg kamatozik a hátralévő időben.
Kamatos kamatozás: A futamidő alatt nem csak az eredeti összeg, hanem a közben számított kamat is
kamatozik a hátralévő időben.
Sávos kamatozást lehet összeg és idő függvényében alkalmazni. Mind az összeg, mind a futamidő
magasabb sávjaiban a megelőző sávokénál magasabb a kamatláb.
Mit értünk jövőérték alatt?
A jövőbeni érték arra ad választ, hogy a jelenbeli pénzt befektetve mennyi lesz egy meghatározott idő
múlva az értéke. A jövőbeni érték és a jelenbeli érték különbsége a kamat.
Mi a jelenérték, nettó jelenérték, miért szükségesek az ilyen számítások?
Befektetéseknél az összehasonlítás csak azonos időpontra vonatkozó összegeknél ad reális képet. A
jövőbeni pénz jelenbeli értékének a meghatározását nevezzük jelenérték számításnak.
Azonos összegű jelenbeli pénz különböző befektetésekkel elérhető hozamainak összehasonlítására a
jelenérték alkalmas. A legtöbbször azonban a jelenbeli ráfordítás is különbözik, ez esetben csak a nettó
jelenérték alapján hozhatunk jó döntést. A nettó jelenérték a jövőbeli pénzáramlás jelenértékének és a
jelenbeli pénzáramlásnak a különbözete.
Mit fejez ki a diszkonttényező, miben különbözik a diszkontrátától?
A jelenérték számítás a kamatszámítás fordított művelete, a jövőbeni bevételeket egy alternatív
befektetési lehetőség kamatlábával diszkontáljuk, ez a kamatláb a diszkontráta.
A diszkontrátát és az időtényezőt együttesen a diszkonttényező (DF) vagy diszkontfaktor fejezi ki. A
diszkontfaktor azt fejezi ki, hogy a jelenérték milyen hányadát teszi ki egy adott időpontra vonatkozó
jövőbeni értéknek.
Mit fejez ki a belső megtérülési ráta?
Belső megtérülési rátának (IRR) azt a kamatlábat nevezzük, amely mellett NPV=0. A belső
megtérülési ráta minden befektetés esetén a tényleges hozamot, hitel esetén a tényleges költséget fejezi
ki.

2. Mit értünk járadék alatt és milyen fajtái vannak?
A meghatározott futamidőn belül meghatározott időszakaszonként azonos összegű pénzáramlást
annuitásnak, járadéknak nevezzük.
Örökjáradék: olyan annuitás, amelynek nincs lejárati ideje.
Annuitásos törlesztés: az a fajta hiteltörlesztés, amikor a tőke és a kamat összevontan, meghatározott
időn keresztül azonos összegekkel történik.
Mit fejez ki az EBKM, és miért van rá szükség?
Az egységesített betéti kamat mutató az elhelyezett betét és az adott bank módszere alapján a betétre
meghatározott jövőbeni értékből visszaszámítva, angolszász módszer szerint határozható meg az
egységesített kamatláb. (összehasonlíthatóságot fejez ki)
Mit jelent a THM és elsősorban milyen hiteleknél van jelentősége?
Hitelek esetében az összehasonlításnál figyelembe kell venni a hitelfelvételkor fizetendő díjakat.
Ezekkel a felvett hitel összegét csökkentjük, s az ún. nettó hitelre terheljük a továbbiakban esedékes
kifizetéseket, ez mutatja a hitellel kapcsolatos összes teher arányát, amit teljes hiteldíj mutatónak
nevezünk. A THM számításának elsősorban a lakossági és a viszonylag kisebb összegű vállalkozási
hitelek esetében van jelentősége.
Az egységesített mutatók miért alkalmasak a különböző konstrukciók összehasonlítására?
A különböző betétkonstrukciók éves kamatlábbal történő összehasonlítása torzíthat, mert eltér a
kamatszámítás módszere, a kamatozás módja és a kamatfizetés ideje. A különböző ajánlatok
összehasonlíthatósága és az ügyfelek megfelelő tájékoztatása érdekében egységesített számítások
alapján is meg kell adni az adott konstrukcióval elérhető kamatlábat, hozamot, illetve az igénybe vett
hitel után fizetendő, összes terhet kifejező mutatót.
ÉRTÉKPAPÍROK ÁRFOLYAMA ÉS HOZAMA
Határozza meg az értékpapír fogalmát!
Az értékpapír vagyoni jogot megtestesítő, forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő összeg,
illetve elektronikus jel.
Csoportosítsa az értékpapírokat vagyoni jog és hozam szerint!
vagyoni jog alapján: követelést/hitelviszonyt megtestesítő (váltó, kötvény, állampapírok); részesedést,
tulajdoni hányadot kifejező (részvény); áruval kapcsolatos jogot megtestesítő (közraktárjegy)
hozam szerint: nem kamatozó; kamatozó
A kötvény esetében milyen hozamok lehetségesek?
Kamathozam és/vagy árfolyamnyereség.
Sorolja fel a részvény típusait jogosultság szerint!
elsőbbségi (osztalék, szavazat); kamatozó; amortizálódó; dolgozói
Milyen hozamokra tehet szert a részvény tulajdonosa?
osztalék; árfolyamnyereség
Hogyan határozzuk meg a kötvény aktuális árfolyamát?
A kötvény mindenkori árfolyama nem más, mint a hátralévő bevételek jelenértéke.

3. Milyen tényezők és hogyan befolyásolják a kötvény árfolyamát?
piaci kamatláb változása; időtényező; a kockázat változása
Milyen hozamszámítási módszereket ismer a kötvény esetében, mi ezek között a különbség?
névleges kamatláb; szelvényhozam; egyszerű hozam (nem veszik figyelembe a pénz időértékét);
lejáratig számított vagy tényleges hozam; ex post hozam.
Milyen tényezők határozzák meg a részvény árfolyamát?
rövid távon a nemzetközi és az adott ország gazdasági, politikai változásai befolyásolják nagyobb
mértékben, hosszabb távon viszont a vállalkozás működése alakítja.
Milyen hozamok számíthatók a részvénynél?
egyszerű hozam;realizált pénzáramlásokból számított átlaghozam
Hogyan kell értelmezni a részvény kockázatát?
A részvény kockázatát az éves hozam szórásával mérjük. Minél nagyobb a szórás, annál nagyobb a
kockázat.
Mit értünk portfólió alatt?
A portfólió kifejezés eredetileg értékpapír-együttest (értékpapírtárcát) jelentett, ma szélesebb
értelemben használatos.
PÉNZÜGYEK A VÁLLALKOZÁSOKNÁL
Mit értünk pénzügyi tervezésen?
A pénzügyi terv a vállalkozás tervének egyik legfontosabb része. A megvalósítás eszköze, amely saját
döntéseink megalapozására szolgál, valamint a vállalkozás jövőképét fogalmazza meg. Tartalmazza az
üzletre vonatkozó elképzeléseket, ötleteket és elgondolásokat. Eszköz arra, hogy visszatekintsünk a
múltba.
Milyen céljai és típusai vannak a pénzügyi tervezésnek?
A tervezés konkrét célokat fogalmaz meg, akciótervet dolgoz ki a kijelölt célok elérésére, és egyben a
vállalkozásra vonatkozó konkrét üzleti elképzelések tervezett eredményeinek, megvalósítási
feltételeinek és forrásainak számszerű megjelenítésére szolgáló dokumentum. Funkciói: informáló;
orientáló; ellenőrzési.
Milyen részekből áll a pénzügyi terv, milyen szempontokat kell érvényesíteni a pénzügyi tervezés
során?
Pénzügyi terv összetevői: helyzetelemzés; mérleg előrejelzés; eredményterv; likviditási terv; cash-
flow.
A tervezéssel szembeni alapvető elvárások: realitás; szakszerű és lényegre-törő legyen; igényesség;
konzisztens.
Mutassa be a mérlegtervet és az eredménytervet!
A mérlegtervben előirányozzuk az üzleti terv megvalósításához az optimális eszközszükségletet,
amely maradéktalanul elegendő és csak annyi forrást köt le, amellyel a tőkeköltségek a szükséges
szintet nem haladják meg. Tipikus állományszemléletű terv.
Az eredményterv fontos dokumentum, amely a vállalkozás adott időszakra vonatkozó árbevételeinek

4. és költségeinek összegzése, illetve az ezek különbségeként keletkező eredmény vagy veszteség
kimutatása.
Sorolja fel és értékelje a nettó cash-flow részeit!
Működési cash-flow: a működési cash-flow és a befektetési pénzigény arány mutatja, hogy a
vállalkozás saját működési pénzforrásaiból milyen arányban képes beruházás finanszírozásra, illetve
ahhoz milyen arányban képes beruházás finanszírozásra, illetve ahhoz milyen mértékű külső
forrásbevonás és/vagy tőkeemelés szükséges.
Befektetési-beruházási cash-flow: negatív értéke beruházásra, befektetésre utal, míg folyamatos
pozitív érték a vagyontárgyak eladását jelenti, amelyeknek hátterében általában likviditási problémák
vannak.
Pénzügyi cash-flow: klasszikus esetben pozitív pénzügyi cash-flow hitelfelvételt, míg a negatív
hiteltörlesztést jelent.
Ismertesse a vagyon és tőkestruktúra vizsgálatának néhány módszerét!
Vagyonstruktúra: tartósan befektetett eszközök aránya; forgóeszközök aránya
Tőkestruktúra: saját tőke aránya; az eladósodás alakulása; forgótőke alakulása; forgótőke aránya;
befektetett eszközök fedezettsége (fedezet I-II.)
Mit értünk jövedelmezőség alatt, melyek a főbb mutatók?
Jövedelmezőségi mutatón általában valamely eredménynek az azt létrehozó egységnyi tényezőre
vetített értékét, arányát értjük. Mutatók: árbevétel arányos nyereség; összes tőke jövedelmezősége;
saját tőke jövedelmezősége; tőkearányos eredmény (ROE); eszközök jövedelemtermelő képessége
(ROA)…
Mit fejez ki a P/E ráta?
Azt fejezi ki, hogy az aktuális árfolyam hány évi nyereségnek felel meg, vagyis a részvény árfolyama
hányszorosa az egy részvényre jutó nyereségnek.
Milyen hosszú távú finanszírozási stratégiákat ismer?
szolid: a tartós eszközöket tartós forrással (saját tőke és hosszú lejáratú idegen tőke), az átmeneti
eszközöket átmeneti (rövid lejáratú) forrásokkal finanszírozzuk. Átlagos finanszírozási költséggel és
átlagos kockázattal jár.
konzervatív: az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásból finanszírozzuk. Biztonságos, de a
legdrágább finanszírozási forma.
agresszív: a tartós eszközök egy részét is átmeneti forrásokkal finanszírozzák. Nagyon kockázatos, de
a legolcsóbb.
Miért lényeges a pénzgazdálkodás egy vállalat életében?
A pénzgazdálkodás a pénzállomány optimális szinten tartását célozza. Egy vállalat esetében a tartósan
felesleges pénzt a vállalat tevékenységének bővítésére, termékeinek, szolgáltatásainak
minőségjavítására kell felhasználnia. A vállalatnál fontos pénzügyi feladat a fizetőképesség
biztosítása, ennek érdekében a likviditás fenntartása.
Hogyan kezelhetők egy vállalkozás fizetési problémái?
konszolidáció (az adós tevékenységének újraszervezése); reorganizációs program; pénzügyi
stabilizáció
Mikor alkalmazunk passzív és mikor aktív pénzügyi eszközöket a konszolidációnál?
A passzív pénzügyi eszközök alkalmazása akkor célszerű, ha a pénzügyi folyamatok reorganizációja

5. biztosítja a megfelelő likviditást, és gátat szab az újra-eladósodásnak. Amennyiben a pénzügyi
reorganizáció nem elégséges, de a reálfolyamatok reorganizációja révén oly mértékben javul az üzleti
tevékenység eredménye, hogy tőkeakkumulációra ad módot, célszerű a teljes reorganizáció
végrehajtása. Ehhez azonban aktív pénzügyi eszközök is szükségesek.
Passzív: tartozás elengedés, mérséklés; átütemezés; fizetési moratórium; kamatpreferencia; tartozás-
tulajdon konverzió; hitel-kötvény konverzió; egyéb eszköz (vagyonértékesítés, adósváltás)
Aktív: friss tőkeinjekció; hitel; kötvénykibocsátás (garanciával); tőkeemelés
BERUHÁZÁSI-BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK
Melyek a beruházási - befektetési döntések vizsgálati szempontjai?
megtérülési idő, belső megtérülési ráta (IRR); jövedelmezőségi index; nettó jelenérték
Sorolja fel a megtérülési idő meghatározásának típusait, és jellemezze azokat!
egyszerű megtérülési idő: azt fejezi ki, hogy hány év alatt éri el az összes várható nettó jövedelem az
eredeti befektetés összegét ( nem számol az időtényezővel; figyelmen kívül hagyja a megtérülés utáni
jövedelmet; nem veszi figyelembe a tőke alternatív ktg-ét)
módosított megtérülési idő: már a későbbi jövedelmeket is figyelembe veszi, számításánál a beruházás
költségét az egy évi átlagos jövedelemhez viszonyítjuk, ez sem számol az időtényezővel és az
alternatív költséggel
diszkontált megtérülési idő: a pénzáramlásokat diszkontálja; ez sem veszi figyelembe a megtérülés
utáni jövedelmeket
optimális megtérülési idő: ha a bevételek viszonylag egyenletesek a beruházás élettartama alatt, akkor
ezt használjuk
Mit értünk belső megtérülési rátán, és hogyan dönthetünk ez alapján?
Az IRR jövedelmezőségi mutató, az a megtérülési ráta, amely mellett a nettó jelenérték nulla. A belső
megtérülési ráta minden befektetés esetén a tényleges hozamot, hitel esetén a tényleges költséget fejezi
ki.
IRR>r, arra utal, hogy a program NPV-je pozitív;
IRR=r, arra utal, hogy az NPV=0;
IRR<r, arra utal, hogy az NPV negatív.
Milyen esetekben kell módosítani az IRR szabályt?
két vagy több IRR; nincs IRR; egymást kölcsönösen kizáró lehetőségek
Mitől függ, hogy hány belső megtérülési ráta jellemez egy projektet?
Egy projektnek annyi IRR-je van, ahányszor előjelváltás van a pénzáramlásban.
Mi a jövedelmezőségi index, és hogyan segíti a döntést?
A pénzáramlások jelenértékének és az eredeti ráfordításnak a hányadosa. (PI>1)
(egységnyi erőforrásra jusson minél több fajlagos nettó jelenérték)
Milyen szempontokat kell figyelembe venni a pénzáramok meghatározásánál?
A diszkontálandó pénzáramok meghatározásánál csak a tényleges pénzkiadások számítanak, a
programnál nem az átlagos, hanem a pótlólagos hozamokat, ráfordításokat, eredményt vesszük
figyelembe.

6. Mit értünk reál megtérülési rátán?
Ha a tervezést folyó árakon végezzük, nominális diszkontrátát, ha változatlan áron számítjuk, akkor
reál diszkontrátát alkalmazunk.
Hogyan vehetők figyelembe az erőforrások korlátai?
Korlátlan erőforrások esetén minden pozitív nettó jelenértékű beruházást érdemes megvalósítani,
továbbá dönthetünk a nulla NPV-jű programok mellett is.
Korlátozott tőkeköltségvetés esetén olyan projektet választunk, amely a lehető legnagyobb NPV-t
biztosítja, fajlagosan.
Az egymást kizáró befektetések esetében hogyan járunk el az IRR és a PI alapján való
döntésnél?
Az egymást kölcsönösen kizáró projektekre az IRR-szabályt módosítással lehet alkalmazni, mégpedig
úgy, hogy azt a pénzáramok különbségére számítjuk.
A KOCKÁZAT ÉS A HOZAM ÖSSZEFÜGGÉSEI
Sorolja fel az értékpapír kockázatát befolyásoló tényezőket!
Milyen típusait ismeri a kockázatnak, és ezek miből erednek?
piaci kockázat (az egész gazdaságra kiterjedő veszélyforrásokból következik)
egyedi kockázat (adott vállalatra vonatkozó veszélyforrásokból ered)
Hogyan lehet kezelni a kockázatot?
A kockázat csökkenthető többféle értékpapír együttes vásárlásával, azaz portfólió-képzéssel.
Mi a béta, és hogyan számítjuk?
Egy értékpapír vagy portfólió esetében vizsgáljuk, hogy annak hozama, árfolyama milyen érzékenyen
reagál a piaci mozgásokra. Az érzékenységet kifejező tényezőt nevezzük bétának (ß). A béta azt méri,
hogy 1%-os piaci árfolyam-változás esetén mennyivel változik az értékpapír árfolyama.
Jellemezze a tökéletesen diverzifikált portfóliót!
A portfólióképzéssel történő kockázatcsökkentést más elnevezéssel diverzifikálásnak nevezzük. A
diverzifikáció után megmaradó átlagos kovariancia nem más, mint a piaci kockázat. A diverzifikált
portfólió több, különböző kockázatú és hozamú értékpapírból áll, lehet: jól diverzifikálható (piaci
kockázat jellemzi); rosszul diverzifikálható (egyedi+ piaci kockázat jellemzi)
Mit nevezünk átlagos kockázati díjnak?
kockázati díj= a befektetés (értékpapír) nominális hozama – „kockázatmentes” értékpapír nominális
hozama
Ismertesse a tőkepiaci árfolyamok modelljét!
A modell (CAPM) lényege: a várható kockázati díj arányos a ß értékével. Az értékpapírok hozamát a
piaci index függvényeként fejezi ki úgy, hogy a piaci indexszel, mint múlbeli adatokkal határozzuk
meg a jövőbeli várható hozamokat.
Mi jellemzi a legkisebb kockázatú értékpapírt?
A legkisebb kockázatot a rövid lejáratú állampapír hordozza, mivel nominális hozama fix; éven belüli
(általában 3 hó) lejáratú; árfolyama viszonylag stabil

7. Mi az értékpapír piaci egyenes, és mit mutat meg?
Az értékpapír piaci egyenes a legkisebb kockázatú befektetés hozama és a teljes értékpapír piac
átlagos hozamát összekötő és annak meghosszabbított egyenese. Minden befektetés az értékpapír piaci
egyenesen helyezkedik el
Milyen kapcsolat van a ß és a várható kockázati díj között?
A várható kockázati díj arányos a ß értékével.
VÁLLALATÉRTÉKELÉS
Mivel magyarázza a vállalati értékmeghatározás szükségszerűségét?
A vállalatértékelés célja az alapvető változókon (javak, teljesítmények) alapuló értékfelmérés piacon
való elismertetése, realizálása céljából.
Milyen vállalati belső érték meghatározási szempontokat ismer?
vagyonérték; hozamérték; működés szempontjából: továbbműködési érték, likvidációs érték
Jellemezze az értékelési eljárásokat!
könyv szerinti érték: az eszközök kötelezettségekkel csökkentett, nettó értékét jelenti. Számviteli
fogalom, amely jelentősen eltérhet a pillanatnyi piaci értéktől.
költség alapú értékelés: az újraelőállítási érték költségekből kiinduló becslése
jelenérték: a jövőbeli hozamokból számított érték
üzleti érték: felfogható az egyes eszközök piacon jellemző adás-vételi árából számított értéknek. Más
megközelítésben jelenérték számítással kapjuk meg, ezt nevezzük diszkontált cash-flow modellnek is
(DCF).
Mi jellemzi a Gordon modellt?
Az osztalékhozamra alapozott tőkeértékelési felfogás szerint a vállalat annyira értékes, amennyiben
osztalék nyerhető a működés nettó eredményéből.
Az állandó növekedési ütemű osztalékértékelési modell szerint a vállalat feltételezett értéke annál
nagyobb, minél magasabb az egy részvényre jutó osztalék; minél alacsonyabb az elvárt hozam, azaz a
tőkésítési ráta; minél nagyobb az osztalék várható növekedési üteme.
Magyarázza el a kapcsolatot az osztalék kifizetés és az osztalék növekedési üteme között!
állandó osztalékfizetési arány esetén az osztalék növekedési üteme (g) = a nyereség növekedési
ütemével
Mit fejez ki a P/E ráta?
Azt fejezi ki, hogy az aktuális árfolyam hány évi nyereségnek felel meg, vagyis a részvény árfolyama
hányszorosa az egy részvényre jutó nyereségnek.
Hogyan lehet a vállalat értékét meghatározni a P/E ráta segítségével?
Az egyes iparágakban más és más P/E ráták jellemzők. A vállalat értéke a képlet alapján iparági P/E
rátából is meghatározható. Különösen akkor alkalmazzuk ezt a számítási módot, ha az adott vállalat
részvényei nem forognak a piacon, nincs megbízható árfolyamérték. (Po=EPS*P/E
Mi adja a MM tételek lényegét, és mi határozza meg a vállalat értékét?
Modigliani-Miller elmélete szerint a vállalat értékére a beruházási, a finanszírozási és a termelési
döntések hatnak. Modelljükben az osztalékot figyelmen kívül hagyják. Az értéket a vállalat

8. eszközeinek jövedelemtermelő képessége és beruházás politikája alakítja. A vállalati érték növekedése
függ: a beruházás volumenétől; az új beruházás megtérülési rátájától.
Mit nevezünk vállalati tőkeköltségnek, és mi hogyan lehet meghatározni?
Tőkeköltségnek nevezzük az összes eszköz hozamát, de számítható az idegen és a saját tőke elvárható
hozamainak súlyozott átlagaként is. Az idegen tőke és a saját tőke adja az összes tőkét, amely
megegyezik az összes eszköz értékével. Az összes eszköz hozamát, a vállalati tőkeköltséget
megkapjuk a működési eredmény és az összes eszköz hányadosaként, de számítható az egyes
tőkeelemek hozamának tőkearányokkal súlyozott átlagaként.
Milyen összefüggés van a vállalati érték és a tőkeszerkezet között?
Egy vállalat értékét az eszközök változatlansága esetén a tőkeszerkezetben végbemenő változás nem
módosítja. A vállalkozás értékét a különbözőképpen szétosztott pénzáramlás nem változtatja meg, azt
az eszközök reálértéke határozza meg.
Mitől függ a tőkeáttételes vállalat saját tőkéjének hozama?
A tőkeáttételes vállalat részvényeinek várható hozama arányosan nő a piaci értékén számított idegen
tőkehányadossal, a növekedés üteme pedig függ az átlagos tőkeköltség és az idegen tőke hozamának
különbségétől.
Mikor tekintjük optimálisnak a tőkeszerkezetet?
A tőkeszerkezet optimalizálása növeli a vállalat értékét, a tőkeszerkezet akkor optimális, ha a saját
tőke hozama a tőkeszerkezet változásával növekszik.