2. Krízis fogalma
Krízis: nem az esemény fajtája határozza meg, hanem az, hogy
hogyan észleljük az eseményt, helyzetet, és hogy mennyire
érezzük úgy, hogy meg tudunk vele küzdeni.
3. Krízis definíció
A krízisállapot külső események hatására kialakult, lélektanilag kritikus
állapot, melyre jellemző, hogy a személy kénytelen a veszélyeztető
körülményekkel szembenézni, azaz nem elkerülhető.
Ezeknek a fenyegető közelsége számára aktuálisan mindennél fontosabbá
válik, minden figyelme és erőfeszítése erre irányul,
ugyanakkor az adott időben a veszélyeket sem elkerülni, sem pedig szokásos
problémamegoldó eszközeivel, eddig használt elhárító mechanizmusaival
megoldani nem képes
• Általában átmeneti állapot
• Lehetséges tünetek:
– Szorongás
– Depresszió
– Dezorganizáltság (kognitív, viselkedéses, érzelmi)
Lehetséges kimenetek
– Negatív: önértékelés csökkenés, mások megbecsülésének elvesztése
– Pozitív: új élmények, újrakezdés, új készségek szerzése, belátások
4. Öngyilkos magatartás
• Sokak számra az öngyilkosság tűnik az egyedüli
megoldásnak krízishelyzetben
• „Őrült pillanat?” moralizálás szuicid jelzések
elbagatellizálása háttértényezők figyelmen
kívül hagyása.
Gyakori, hogy valódi segítség nélkül távozik a
beteg a kórházból
nagyobb a valószínűsége annak, hogy az
öngyilkossági kísérlet megismétlődik
5. Téves hiedelmek
„Azok a személyek, akik beszélnek az öngyilkosságról, csak ijesztgetnek, és
valójában soha nem követnének el öngyilkosságot.”
„Az öngyilkosok meg akarnak halni”
A legtöbb öngyilkos vagy nyíltan beszél a szándékáról vagy valamilyen
formában jelzi azt, mielőtt megpróbálja megölni magát.
Az öngyilkos nem meghalni akar, hanem máshogy élni
Az orvosi gyakorlatban minden önsértő magatartást komolyan kell venni,
mert a kutatások szerint a megelőző öngyilkos magatartás a legnagyobb
rizikófaktor az öngyilkosság miatt bekövetkező halálnak.
6. Preszuicidális szindróma (Ringel)
• Pszichopatológiai konstelláció
• Jellemzők:
1. Fokozódó dinamikus beszűkülés: kognitív funkciók,
érzelmek, viselkedés, kapcsolatok csökken a megoldás
lehetőségének valószínűsége
2. Gátolt agresszió, amely a szelf felé fordul (okok:)
– Frusztráció
– Szégyenérzés
– Önbüntető tendenciák
– Ambivalens kapcsolatok
– Izoláció
7. 3. Menekülés a fantáziavilágba: a beszűkült személy befelé fordul
és a fantáziavilágba menekül – itt ölt formát az öngyilkossági
szándék először
Ezen jelenségek együttes előfordulása mutatja az
öngyilkossági szándékot, és a felismerés szükséges a
megelőzéshez
8. Megelőzés lehetősége
• Az öngyilkosságot megkísérlők vagy elkövetők
többsége gyakori kapcsolatban állt orvosával –
40%-uk az öngyilkosság előtt egy hónapon belül
járt nála
• 18%-uk az öngyilkosság napján is igénybe vett
valamilyen egészségügyi ellátást
• Az öngyilkosság előtt a legtöbb jelzik valamilyen
formában a szándékukat
Cry for help = az ambivalencia kifejezése
direkt kommunikációtól az utalásos közlésig
9. „Egy texasi lány hat óra leforgása alatt 144 twitter-üzenetet küldött ki arról, hogy
egy családtagja molesztálta és prostitúcióra akarja kényszeríteni. Ezután a 18
éves Ashley Billasano megírta körülbelül ötszáz követőjének, hogy megöli magát,
és így is tett, írta meg a Newser.com. A Fox News Houston szerint Ashley online
ismerősei közül egy sem próbált meg segíteni rajta. (…) Végül nyilvánosságra
hozta öngyilkosságával kapcsolatos terveit. Arról írt, hogy szívesen meghallgatná,
mit mondanak róla, de addigra ő már nem lesz köztünk.
Ashley egy neten talált módszerrel fojtotta meg magát a rendőrségi szóvivő
szerint, aki úgy gondolja, nyilvánvaló, hogy a lány beszélni szeretett volna a
problémáiról, ezért is írta a számtalan üzenetet.”
http://index.hu/bulvar/2011/11/12/twitteren_jelentette_be_hogy_megoli_magat/
10. gyakran nem könnyű felismerni a jeleket
A felismeréssel lehetőség nyílik a
beavatkozásra
11. Állapot feltérképezése
• Depresszió mint rizikófaktor
– Beck: kognitív triád: negatív gondolatok a világra, a jövőre
és önmagára vonatkozóan
A jövőbeli tervekre vonatkozó kérdések:
Mit tervez a következő napokra?
Jelek: bizonytalanság, ambivalencia, vagy a tervek
teljes hiánya
Halálvágy vagy öngyilkossági szándék említése;
elmúlásra, meghalásra vonatkozó kifejezések vagy
analógiák (elaludni örökre, elmenni)
Kis panaszok
12. Hogyan viselkedjünk?
Támogató és empatikus magatartás – lehetőség,
hogy a beteg beszéljen a gondolatairól
Ha felmerül az öngyilkosság gyanúja, tisztázó
kérdések
Téves elképzelés: ötleteket adhatunk a betegnek,
ha rákérdezünk az öngyilkossági szándékára
13. Lehetséges kérdések
„Látom, hogy nagyon lehangolt. Volt olyan, hogy esetleg
arra gondolt, hogy jobb lenne nem is élni?”
„Ebben a nehéz helyzetben volt olyan, hogy arra gondolt,
hogy az lenne a legjobb, ha véget vetne az életének?”
Segít a betegnek felfedni, megosztani a problémáit
Ha fennáll az öngyilkosság veszélye, segít eldönteni,
hogy szükség van-e azonnali kórházi ellátásra
14. Mit ne tegyünk
Ne bagatellizáljuk a helyzetet – elvész az
orvosba vetett hit és a kapcsolat
Nem próbáljuk meg felvidítani a beteget
(Szedje össze magát, nincs itt semmi baj)
15. Nehézségek az öngyilkosságot elkövető
betegek kezelésében
• Szomatikus kezelés elsődleges
• DE: hiba, ha a beteg anélkül hagyja el a
kórházat, hogy pszichológiai segítséget kapott
volna
• Enélkül gyakori, hogy az öngyilkossági kísérlet
megismétlődik, súlyosabb formában
16. Öngyilkosság orvosoknál
NŐK
• Nő orvosoknál nagyobb az öngyilkosság előfordulási
aránya, mint az átlagpopulációban és mint más
tudósok körében (Hawton et al., 2001, Arnetz, 1987)
FÉRFIAK
• Férfi orvosoknál nem magasabb az öngyilkosság
aránya, mint az átlagpopulációban, de magasabb az
arány más akadémiai szakmákkal összehasonlítva
(Hawton et al., 2001, Arnetz, 1987)
19. Érzelmi kimerültség
• Mennyire élvezetes a munka
• Mennyire érzed magad kimerültnek a nap
végén
• Apátia, letargia, energiátlanság, depresszió
• Motiválatlanság, az embernek nincs kedve
semmit sem csinálni
20. Deperszonalizáció
• Ahogyan az emberekkel bánunk
• A személyek tárgynak, arctalan, névtelen
lényeknek tekintése
• Érzelmeket nélkülöző, imperszonális magatartás
a betegekkel
• cinizmus
• Annak a jele, hogy másoktól visszahúzódsz,
mert a velük való kapcsolat túl intenzív
• Így jut az ember levegőhöz
21. Személyes hatékonyságérzés
• Mennyire észleled magadat hatékonynak
• Annak az érzése, hogy van értelme annak,
amit csinálsz
• Gyakran annak abból következik, hogy
mennyire vagy jó abban, amit csinálsz
• Hatékonyság
• A célok és az értékek egyezése
22. Burnout kiváltói
Emberekkel való foglalkozás
• Krónikus betegek – sokszor kevés az esély a
gyógyulásra
• Mások élete függ tőled
• Másoknak rád van szüksége
• Mások terhének cipelése
• Kevés a pozitív visszajelzés
• Rossz munkaközösség
23. Burnout kiváltói
Munkakörülmények
• Stresszes környezet: nyomás, betegek,
munkafeltételek, eszközhiány
• Kontrollhiány – merev vezetés, beleszólás
lehetőségének hiánya
• A „piszkos munka” elvégzése
• Nem működik együtt a team
24. Munkakörülmények:
nem stresszes orvosok is hasonló
munkakörülmények között dolgoznak
Nincs vagy csak nagyon gyenge a korreláció a
munkával eltöltött órák, az egy orvosra jutó betegek
száma és a stressz vagy a kiégés között
Nem a munkaterhelés önmagában a megterhelő,
hanem a befektetések és a jutalmak
aránytalansága – sok munka kevés jutalomért
(anyagi, pszichológiai, szociális vagy szakmai)
ez vezet leginkább kiégéshez
26. Depresszió
• Az élet minden
területén
jelentkezik
Burnout
• A munkához
kapcsolódik
• helyzetspecifikus
• Az értelmesség
érzésének hiánya
• A munka fontosságával
összefügg
Stressz
• A munkaterheléshez
köthető
27. A burnout megelőzése és kezelése
Személyes szempontok
• megfelelő táplálkozás
• tarts szünetet, sétálj egyet
• tanuld meg kezelni a frusztrációt, haragot,
irritációt
• ne vedd magadra a dolgokat
• gondolkodj pozitívan
• tanulj relaxációs technikákat
• sportolj rendszeresen
28. A burnout megelőzése és kezelése
Társas és szervezeti szempontok
• tanulj meg nemet mondani
• ne hagyd, hogy a munka begyűrűzzön a
magánéletedbe
• használj hatékony kommunikációs stílust
• legyen valaki, akiben megbízol
• szánj időt és energiát valami értelmes dologra
• szórakoztasd magad humorral
• állj ki azért, amit fontosnak tartasz
29. Irodalom
• Csabai & Molnár (1999) Egészség, betegség, gyógyítás.
Budapest, Springer Kiadó.
• Major J., Ress K., Hulesch Bors, Túry F.(2006) A kiégés
jelensége az orvosi hivatásban. LAM (Lege Artis
Medicinæ). Letölthető:
http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0604/11.htm
• Pilling (2008) Orvosi kommunikáció
• McManus (2007) Stress in health professionals. In
Ayers, S. (Ed.), Baum, A., McManus, I. C., Newman, S.,
Wallston, K., Weinman, J. et al., Cambridge Handbook
of Psychology, Health and Medicine (2nd
ed.). Cambridge: Cambridge University Press
