500 éves a reformáció

1. www.ujremeny.hu Szarka János
Reformáció 500 – Solus Christus
Solus Christus – Egyedül Krisztus
A reformáció során méltó helyére került a dogmatika egyik leggrandiózusabb
tanítása is a Krisztológia, amely Krisztus személyéről szól. Ez a tantétel elismeri
Jézus Krisztus kizárólagosságát az üdvösség minden területén.
Közbenjárás fontossága:
Az egyik ilyen kizárólagosság a közbenjárás területéhez kapcsolódik. Ez
tulajdonképpen papi tevékenység, amely minden hívőt arra bátorít, hogy
imádkozzon másokért, annak javára. Pl. Gyógyulásért, szabadulásért, megtérésért,
helyreállásért…stb. Ezt teszi Jézus is a mennyben, amikor az Atyánál jár közben
értünk. Jól látható, ezt csak élő emberek tehetik meg, de nem az elhunytak.
Bármilyen hívő életet éltek is, szerepük addig tartott, míg meg nem haltak. De ők
sem tudtak beimádkozni senkit a mennybe vagy kieszközölni Isten ítéletének
megváltoztatását az elhunytak esetében. A Szentírásban erre nincs példa. Éppen
ellenkezőleg, a halottakkal mindennemű kapcsolatfelvétel tilos!
A katolikus teológia szerint az Úsz.-ben Jézus csak főszereplője a
közbenjárás szolgálatának, de mások is részt vesznek benne. Így az apostolok,
elhunyt mártírok, szentek, angyalok egyaránt végzik ezt a szolgálatot, Isten és
ember között. A szentmisében pedig az ilyen közbenjárók imáit egyesíteni is
szokták. Krisztus szerepe így teljesen háttérbe szorult és helyét egyre inkább az
elhunytak, mennyei lények és főként Szűz Mária vették át.
Mária szerepe közbenjáró lett a Közbenjáró és az ember között. Már
Athanasziusz elkezdte a Mária szerepét kiemelni és a reformáció korára az
üdvösség megkerülhetetlen szereplője lett. Csak néhány idézet:
Szent Ambrus: „Ó Mária, nyisd meg előttünk a paradicsom kapuit, hisz nálad
vannak annak kulcsai”. A hívek mondják erre, hogy „Te vagy a kapu.”
Szent Bonaventura: „Márián keresztül jött le Isten a világba, tehát Márián
keresztül juthat az ember is a mennybe”

2. www.ujremeny.hu Szarka János
„Figyeljetek nemzetek! Aki a mennybe kíván jutni, annak szolgálnia és tisztelnie
kell Máriát. Ha ezt teszi, minden bizonnyal elnyeri az örök életet!”
Szent Bernát: "Ahogy az örökkévaló Atyához is csak Jézus Krisztus által van
menetelünk, ugyanúgy csak Márián keresztül juthatunk Jézushoz.
Általad mehetünk csak a Fiúhoz, ó, áldott szűz, életnek és üdvösségnek anyja..."
S végül részlet egy imádságból: „Ugyanis, ha te védelmezel engem, drága anya, nem
félek semmitől; még a bűneimtől sem, hiszen teáltalad megbocsátást nyernek. Még
Jézustól, az én ítélőbírómtól sem félek, mert egyetlen imáddal ki tudod őt
engesztelni irányomban.”
Értehető, hogy a reformátorok látva az egyre mélyebbre süllyedő, népi
vallásossággal megterhelt, pogány elemekkel elegyített kultuszt, igyekeztek ezt
is biblikusan helyretenni.
Kálvin tömör megfogalmazása:
Minő ürüggyel mentik majd magukat azért, hogy mikor ezekben a litániákban
Krisztus közbenjárásáról mélységesen hallgatnak, ugyanakkor a megholtak közül
tetszésük szerint a közbenjárok egész seregét választják ki maguknak? Miben
egyezik meg akár a Szentírás tanításával, akár a régi jámbor emberek
határozataival az, hogy mellőzvén Isten és az emberek közötti egyetlen
közbenjárót, névleg felsorolják azokat, akiket tetszésük szerint tettek meg
közbenjáróknak és hogy végül a szentek egész karát mintegy egy csomóba
foglalva hívják segítségül?
Úgy tűnik, a reformáció korára, Jézus Krisztus ismeretlen Istenné vált a
kereszténységben. Mindent tiszteltek rajta kívül és teljesen homályban tartották
szerepét. Az ébredési mozgalmak valamelyest ellensúlyozták ezt a dolgot és
előkészítették a reformáció számára az utat. Nem volt hiábavaló az
előreformátorok munkája és áldozata. Őket is Krisztus szeretete szorongatta,
mint utódaikét. Jézus Krisztus személye végül az első helyre került és minden
mást, ami ennek útjában állt megtagadták és elvetették. Krisztus szolgálatának ez
a közbenjárói aspektusa a főpapi szolgálatához kapcsolódik. Ezt az igazságot
ismerték fel a reformátorok és rakták le újra alapjait, hogy az embereket az igazi
ismeretre juttassák el. A tridenti zsinat ennek ellenére a következőket szögezi le
az ellenreformáció során:

3. www.ujremeny.hu Szarka János
[1755] 5. kánon. Ha valaki azt állítaná, hogy csalás a szentek tiszteletére misét
bemutatni, és hogy elnyerjük közbenjárásukat Istennél, amint az Egyház
szándékában áll: legyen átkozott!
Hány közbenjáróról tanít az Írás?
Több igevers is beszámol Jézus Krisztus szerepéről, amit Isten és az ember
között végez jelenleg is. Zwingli, Luther, Kálvin ezekre alapozták tantételeiket s
érdemes elidőzni és elmélyedni bennük, mert nagyon sok üzenet van bennük
számunkra. Jó felfrissíteni és emlékezni rá, hogy növekedjünk a kegyelemben és
Isten megismerésében.
Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember
Krisztus Jézus. 1Tim 2,5
Ez a „locus classicus” kijelentés, amely világosan és egyértelműen határozza
meg, hogy Jézus Krisztuson kívül nincs más közbenjáró. Ezt a szolgálatot
Krisztustól nem bitorolhatja el senkisem. Pál azért hangsúlyozza az emberi
mivoltát, hogy emlékeztessen arra; emberré lett értünk. Átment mindazokon a
dolgokon, amelyek emberek mennek át és teljesen azonosulni tudott a
szenvedésekkel, nyomorúságokkal. Ismeri gyengeségeinket, félelmeinket,
harcainkat. Mindenben kísértést szenvedett, de Ő nem bukott el. Győzött és
dicsőségben feltámadva ült az Atya jobbjára.
Ott végzi ezt a főpapi tevékenységét és szüntelenül közbenjár mindazokért
akik az övéi. Különösen a sátán vádlásaival szemben ad támogatást és
természetfeletti erővel ajándékozza meg megváltottait. Olyan jó tudni, hogy
amikor nincs már erőnk vagy úgy érezzük, vesztesek vagyunk, elcsüggedtünk nem
vagyunk egyedül. Van Örökkévaló közbenjárónk. A zsidókhoz írt levél más
összefüggésre is rámutat ezzel kapcsolatban.
Most azonban annyival kiválóbb szolgálatot nyert, amennyivel jobb szövetségnek
közbenjárója, amely jobb ígéretek alapján köttetett. Zsid 8,6
Az Ószövetségben a főpap volt az, aki a népet képviselte Isten előtt. Ő
végezte az éves áldozatot is Jom Kippur napján. Mivel ez elégtelennek tűnt, már a
korabeli zsidóságban feltűnik egy tökéletes, papi-Messiás gondolata, aki minden
gyarlóságot nélkülöz és tökéletes áldozatot mutat be a népért. Ez Ószövetségi
előképe volt Krisztus szolgálatának.

4. www.ujremeny.hu Szarka János
S azt olvassuk, hogy részünkre jobb szövetség köttetett. Ugyanis ez tökéletes
szövetség és megismételhetetlen. Nincs még egy olyan tiszta, szent áldozat, mint
a Krisztusé volt. Az újszövetségnek a kegyelmi ígérete, jóval több és gazdagabb,
mint ami a törvény uralma idején volt az Ószövetségben. Mennyei örökség, a Szent
Szellem hívőkben való lakozása, - akinek Parakletosz szolgálata is van -
újjászületés, Isten Atyai szeretete…stb., mind-mind a mienk. Ami az
Ószövetségben a maximum volt, amit egy izraelita a törvény által elérhetett, onnan
indul az Újszövetség. Ezt képviseli Krisztus.
A vér a Jézus drága vére
És az újszövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintésnek véréhez, mely
jobbat beszél, mint az Ábel vére. Zsid 12,24
Szintén világos az igevers jelentése. Az Újszövetség legitim közbenjárója
Krisztus. Nincs másnak erre felhatalmazása. Hozzá kell fordulnia mindenkinek,
aki rendezni akarja az életét Istennel. Az Ő vére az, amellyel megtisztulhatunk és
részeseivé lehetünk Krisztus Testének. Hiszen Ő maga volt az áldozat s vitte be
a vérét a mennybe, hogy azt is megtisztítsa. Ez a főpapi szolgálat alapja. Az Ő
vére különb és nagyobb, mint Ábel vére. Ábelé ítéletért kiáltott az Úré
kegyelemért. Ábel vére eltaszította Káint Istentől, az Úré visszahozza az embert
az Atyai házba.
Ma is ezt kellene felismernie az Egyháznak és erőt merítenie belőle. Nem a
programokban, szokásokban, emberi erőfeszítésekben van az erő, hanem Krisztus
vérében. Krisztus, ha felemeltetik mindeneket vonzani fog magához. Bízzunk
benne, legyen Ő minden mindenekben!