Kovács GáborMÁGIA ÉS HIT                 Copyright © Kovács Gábor, 2006.       1
Sztrilich Ágnes SSS:                                 Rendhagyó előszó                                    Köszönet!  Uram, ...
az Élet útja, és néven nevezhetjük a támadó szellemi valóságokat, amegtévesztés okkult, spiritiszta jelenségeit, a vallási...
Bevezetés     E könyv anyaga először tizenhat előadás formájában hangzott el a Mária Rádióban. Félórásidőkeretben kellett ...
Manipuláció    Lánclevél – A mágia átfogó rohama – Mi számít mágiának? – A numinózum manipulációja –               A Bibli...
mondotta édesapám – , „nem fájt.” A lourdes-i víz megszüntette fájdalmait. Vajon ez mágikuseljárás volt?   Jézusnak a vako...
Az Ószövetségben a következőt olvassuk:         Ha majd bemégy a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, vigyázz, ne...
misztérium igazságát. A hit Isten ajándékaként kezeli a rációt, miközben Isten magasabbajándékait is élvezi.    A mágia vi...
Működik     A kapitány és a démon – A médium nyüzsgő férgei – Figyelmeztető tábla – A Hegyi Mester ésaz ellenség – Démoni ...
Az az idő, a 19. század, a racionalizmus virágkora volt, amikor sokaknak kényelmetlen lettvolna szembenézni a szellemi vil...
felelőssége, nem követi el az öngyilkosság bűnét – de attól még halálra zúzza magát. Nekem, akitudom, hogy ott a szakadék,...
az erkölcstani részben foglal helyet, célja a cselekedetek erkölcsi minősítése. A mágia bűnébe ezekszerint az is beleesik,...
papírt, mire a lány visszaesett betegségébe, de később a hívők imájára teljesen kigyógyult. Azeset világos: a talizmán oly...
Tudatelváltozás     Angyalszárnyakon – Elváltozott tudatállapot – Silva és az agyféltekék – Agykontroll – Alfa-    állapot...
kreatív működés az agy jobb hemiszférájának munkája. Az újabb kutatások fényében, bár vankülönbség a két agyfélteke működé...
Ezt a passzív „meditációt” követi a dinamikus meditáció, amikor kívánunk valamit,elképzeljük, hogy megvalósul, és valóban ...
márpedig a Magasabb Intelligencia nem akar ártani az embereknek. Ez a MagasabbIntelligencia Silva szerint, bár feltétlenül...
kérdés. Silva dicsekvése, hogy mindent tudományos szinten, reprodukálhatóan bizonyított,ebben a kérdésben teljesen irreáli...
nem biztos, hogy azokat kapják, akiket hívnak, vagy hogy úgy viselkednek, ahogy elképzelikróluk. Egy agykontroll-tanuló Wi...
csak hajnalok hajnalán aludhattam el. Ekkor már éjjel-nappal a történtek              foglalkoztattak. Eljutottam egy olya...
Kontextus        Agykontrollos tudósok – Kit mikor visz el az ördög – Ártatlan területek? – Ártalmak és     veszélyek – Sz...
hiteles válaszra. Az alfa-állapotban végzett autoszuggesztió technikája tartalmaz egyellentmondást: egyrészt ellazított, p...
Olyan ez, mint ahogy nemcsak a bűnt kell kerülni, hanem a bűnre vezető alkalmat is;amennyiben pedig nem tudjuk elkerülni a...
Sokáig nem olvastam el a sorozatot, mert nem érdekelt, és mert tisztán láttam, hogy akörülötte folyó viták voltaképpen a m...
féltem, és ekkor már meglehetősen untam is a történetet, nem az izgalom tartott ébren. Adémon tartott ébren. Mihelyt elűzt...
– I am afraid. (Félek.)         – What are you afraid of? (Mitől félsz?) – kérdezte barátom.         – Monsters (szörnyekt...
Móka    Kísértet a kéményben – Madách cigányasszonya – Az értelem kritikája – Egy médium trükkjei – Aki gonoszat tesz, gyű...
látszat mellette szól, hanem előbb fontolóra veszi, nem lett-e illúzió vagy megtévesztésáldozata. Bűvészek és illuzionistá...
A kísérletező úriemberek teljesen járatlanok voltak a metafizikában. Szellemi lényre nemhat a fény vagy más fizikai jelens...
enyém. Az árnyék maradt. Váltogattam a kifejezéseket, fölhasználtam gazdag szókincsemet. Akerek árnyék nem nevetett éppen ...
Szimlában egy Hume nevű magas állású úr házában eltűnt egy értékes melltű.           Blawatskyné29 vendége volt a háznak, ...
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Kovács Gábor magia és hit
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Kovács Gábor magia és hit

1,514 views

Published on

Published in: Spiritual
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
1,514
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
65
Actions
Shares
0
Downloads
30
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Kovács Gábor magia és hit

  1. 1. Kovács GáborMÁGIA ÉS HIT Copyright © Kovács Gábor, 2006. 1
  2. 2. Sztrilich Ágnes SSS: Rendhagyó előszó Köszönet! Uram, Te tudod, milyen hálás szellemi örömmel olvastam II. János Pál enciklikáját, a Veritatis splendor-t (Az Igazság ragyogását), értettem meg, hogy korunkban már nem „csak” Jézust a Krisztust, s ezzel a maga isten- képiségét utasítja el az ember, hanem a Hazugság Atyja az Isten Igéjét, az Igaz Szót, sőt már a fogalmi gondolkodás előfeltételeit, az ítéletalkotás jogát támadja. Uram, köszönöm, hogy Gábor atyában a Szentlélek által sajátosan kibontakoztattad az ajándékot, hogy papi hatalmával a szentségek kiszolgáltatásában, a tanításban, az Igazság szabadító ragyogásával szolgálhassa Tieidet. Köszönöm a tudást és a tapasztalatot, mellyel Gábor atya, éppen a homályban és a halálos árnyékban ülők érdekében alaposan megvizsgálja a jelenségeket, hogy kiderülhessen számunkra, kinek-minek a jelei, tünetei, merre vezetnek, mire mutatnak. Köszönöm, hogy ma, amikor az elidegenedés, a szeparáció, az „én magam” – olyan kiszolgáltatottan magányossá és védtelenné teszi az embert, Gábor atya rámutat a „dolgok, jelenségek kontextusára” – szellemi, de valóságos kontextusára, melyben felismerhető kapcsolatuk a Teremtővel, és igen, velem az emberrel is. Köszönöm, hogy valóban csókot vált a Szeretet és Igazság, hogy a valódi Szeretet – lumen cordium – fény a szívnek, ahogyan a Szentlélek-himnuszban énekeljük. Köszönöm az iránymutatást, ma, amikor az elméleti és gyakorlati materializmus után a Krisztust nem ismerő posztmodern – poszt-keresztény? – ember önmagán túlit, szellemi valóságot, hatalmat keresve ősi módon vétkezik az egy, igaz, élő Isten ellen, s így a saját élete ellen is. Köszönöm, Istenem, hogy valóban az az élet, hogy megismerjenek Téged, Uram, egyedül igaz Istent, s akit küldtél, Fiadat, Jézus Krisztust! Köszönöm, Uram, hogy értelmünk és szívünk megragadhat, és felismerhetjük, megismerhetjük, hogy bár az atyai házban sok lakóhely van, de azt a lélekben és igazságban keresőknek készíted és nem a bálványimádóknak. Köszönöm, Uram, hogy Te vagy az Úr, és a Te Igazságod 2
  3. 3. az Élet útja, és néven nevezhetjük a támadó szellemi valóságokat, amegtévesztés okkult, spiritiszta jelenségeit, a vallási spekulációk zsákutcáit,mert ígéreted és hűséged szerint velünk van a Te Igazságra vezetőSzentlelked, szól a Tanító Egyházban, és tanít papjaidban.Kérlek, Uram, őrizd meg bennünk a szív tisztánhallását, és a hálásengedelmességet Kinyilatkoztatásod és a Tanító Egyház iránt.Óvj meg, Uram, minket, kicsinyeidet, az „ordító oroszlántól, mely körben jár,keresvén, kit nyeljen el!” – add, hogy az izajási jövendölés gyermekekéntjátszadozhassunk a Földed kerekségén, akkor is, ha igen sok az áspiskígyó ésviperafészek.Oltalmazz bennünket, és mindazokat, akik ezt a könyvet olvassák, SzentVéred által, a gonoszlélek minden támadásától, és legyen ez a tiszta tanítás aSzentlélek szabadító eszköze a tudatlanok és csapdába esettek számára.Dicsőség Neked, Veritatis Splendor!Dicsőség Neked, győzelmes Ige!Dicsőség neked, aki igen-t mondtál az emberre, pedig ismered!Dicsőség Neked, Szabadító Igazság!Dicsőség Neked, Szabadító Világosság!Dicsőség Neked, értelmünk Fénye!Dicsőség Neked, akiben felismerjük a teremtés vonatkoztatási rendszerét!Dicsőség Neked, hogy minden Belőled, Általad, Érted van – aki érkezel azidők jeleiben. Amen. 3
  4. 4. Bevezetés E könyv anyaga először tizenhat előadás formájában hangzott el a Mária Rádióban. Félórásidőkeretben kellett egy-egy alkalommal viszonylag kerek egészet nyújtanom. Összefüggő írottformába átdolgozva, a szöveg még mindig magán viseli eredetének nyomait, ismétlések ésteljesen ki nem bontott gondolatmenetek formájában, a tematika bizonyos ötletszerűségében,valamint olykor stílusában is. Mégis azt remélem, kivehető az egységes teológiai koncepció,amely a hívő és imádkozó katolikus olvasónak segítséget nyújt a mágia felismerésében ésleküzdésében. Köszönet mindenkinek, aki segített tisztán látnom, elsősorban a Hagioszlevelezőlista tagjainak. Dicsőség Istennek, aki szuverén Szentség és tündöklő Igazság. Kovács Gábor 4
  5. 5. Manipuláció Lánclevél – A mágia átfogó rohama – Mi számít mágiának? – A numinózum manipulációja – A Biblia tilalma – Az Egyház tanítása – Az értelemhez való viszony A múlt század hetvenes éveinek elején történt. Hitoktató voltam egy faluban. Egy kislányaggódva kérdezte: „Tisztelendő bácsi, maguk küldték azt a levelet?” Csodálkozva érdeklődtem,milyen levélről van szó. Kitűnt, hogy egy babonás Szent Antal-lánc jár körben postai úton aközségben. „Másold le tíz példányban, és küldd tovább tíz embernek. Szerencse fog érni. Egyasszony széttépte a levelet, és meghalt!” Nosza, megkértem a leánykát, hozza be nekem azt azirományt. Mihelyt kézbe kaptam a lánclevelet, hősi pózt öltöttem, és az osztály színe előtt apródarabokra téptem, hadd lássák, hogy nem hal szörnyet, aki nem veszi komolyan a mágikusfenyegetést. Később szereztem egy további példányt, amelyet aztán a templomban, a szentmisehomiliája keretében szaggattam ízekre, hogy nyilvánvaló legyen, miképpen gondolkodik azEgyház a mágiáról. Lassan alább is hagyott a babonás levélhullám. Ott és akkor. Ennek ellenére a mágia nem hal ki. Éppen ellenkezőleg, kultúránk a mágikus gondolkodásreneszánszát éli. Templomainkban is mindig újból megjelennek a különféle babonáslevélláncok, ma már korszerű eszközökkel sokszorosítva, de a szokásos primitív ígéretekkel ésfenyegetésekkel. Ezeket feltehetőleg csekély műveltségű személyek terjesztik, ami gyakran ahelyesírási hibákból is látszik. Ám magas műveltségű képviselői is vannak a New Agemozgalomnak, az „ezoterikus” bölcsességeknek, a varázslás tankönyveinek, a mindentudományos alapot nélkülöző „alternatív” gyógyító eljárásoknak, a táltosságnak, sámánságnak,boszorkányságnak. Mivel ez üzletnek is kitűnő, sohasem lehetünk százszázalékig biztosakbenne, hogy az „okkult tudás” hirdetői valóban hisznek szellemi termékeikben, detagadhatatlan, hogy tömegek hisznek nekik. Üzemel az inga és a varázsvessző, gyógyszerészekés orvosok is együttműködnek az áltudományossággal. A mágikus gondolkodás átfogó rohamátéljük. Mielőtt bármilyen vitát kezdenénk arról, hogy a fölsorolt jelenségek valóban a mágiakörébe tartoznak-e, tegyük föl a kérdést, hogy mi voltaképpen a mágia. Mágiának kell-eminősítenünk minden olyan eljárást, amely szellemi eszközökkel próbálja befolyásolni avalóságot? Mágia-e, ha valaki azért imádkozik, hogy Isten angyalai oltalmazzák? Mágia-e, havalaki Istentől kér gyógyulást betegségében? Mágia-e, ha valaki szentek ereklyéit hordjamagával? Mágia-e, ha valaki megáldatja az autóját, abban a reményben, hogy így jobbanelkerülheti a baleseteket? Boldogult édesapámnak halálos betegségében nem gyógyuló, állandóan nedvező seb volt azarcán, amelyre kötést vagy kendőt helyezett. Fájdalmai csillapítására tablettákat kellettszednie. Édesanyámnak, aki ápolta, az a gondolata támadt, hogy a seben lévő kendőtmegnedvesíti lourdes-i vízzel, vagyis a Szűzanya lourdes-i jelenései idején és helyén fakadtforrás vizével, amelytől sokan meggyógyultak, noha nem tartalmaz gyógyhatású ásványianyagokat. Miután megtette, változást tapasztalt: édesapám fájdalomcsillapítóját érintetlenültalálta az éjjeli szekrényen. Amikor ez ismétlődött, rákérdezett. „Nem éreztem szükségét” – 5
  6. 6. mondotta édesapám – , „nem fájt.” A lourdes-i víz megszüntette fájdalmait. Vajon ez mágikuseljárás volt? Jézusnak a vakon született emberrel való találkozása alkalmával ezt olvassuk: Földre köpött, sarat csinált a nyálból, a sarat a vak szemére kente, és azt mondta neki: »Eredj, mosakodj meg a Siloe tavában!« Ez küldöttet jelent. Elment tehát, megmosdott, és ép szemmel tért vissza (Jn 9,6-7). Jézus vajon mágus volt? Varázslatot űzött? A hívő szívében spontán születik a válasz: nem, Jézus nem volt varázsló, gyógyító hatalmanem mágián alapult, a hívő imája sem varázslat, a kegytárgyak és ereklyék hívő használatasem. A mágiában valami más van. Bármilyen külső hasonlóság legyen is a keresztény hit és amágia között, belső tartalmuk egészen más. A hívő talán nem tudja szabatosan megfogalmaznia különbséget, de világosan érzi. Ebben különbözik a racionalistától, aki mindent mágiánakminősít, ami nem esik a fizikai szükségszerűség határain belülre. A racionalista számára babonavagy hit egyremegy. A keresztény számára a hit élet, a mágia bűn. A kulcsszó a manipuláció. Mind a hit, mind a mágia kapcsolatban áll valamilyen numinózummal, vallási értékkel. Anuminózummal való kapcsolatuk azonban lényegesen különböző. A keresztény hívő számáraminden numinózum kizárólagos forrása az egyetlen, transzcendens és abszolút Szentség,Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, aki Jézus Krisztusban, az örök Igében nyilvánítja ki magát.Minden szakralitásban, minden numinózus, vallási jellegben az ő egyedülálló szentségetükröződik. Ő pedig nem manipulálható, hanem feltétlen odaadást kíván tőlünk,teremtményeitől. Azért a hittel mondott ima (történjék szavakkal vagy szimbolikus tárgyakhasználatával) messzemenően nem jelentheti azt, hogy Istent, kellő eszközökkel, rábírjukakaratunk teljesítésére. Akik így fogják fel a kérő imát, örökké panaszkodnak, hogy Isten nemhallgatja meg őket, és joggal, mert az ilyen ima nem keresztény, és teljesen közömbösen hagyjaIstent. „Az imádságban pedig ne fecsegjetek, mint a pogányok, akik úgy gondolják, hogy abőbeszédűségükért nyernek meghallgatást” (Mt 6,7). Ez nem a hosszas ima tilalma, hiszenJézusról is tudjuk, hogy hosszan szokott imádkozni; hanem a manipulatív ima tilalma,amelyben az ima tömegével akarjuk lenyomni Isten mérlegét. A keresztény ima azt jelenti:ráállunk Isten hullámhosszára, hogy imánkon keresztül megtehesse azt, amire készül. „Tudja ati Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek őt” (Mt 6,8). Imádságunk nem tesziIstent a mi eszközünkké, hanem bennünket tesz Isten eszközévé. Ez pontosan ellenkezője amanipulációnak. A mágia, éppen megfordítva, manipulálni akarja a numinózumot. Hogy van-e ennekvalamilyen hatása, az további kérdés, amellyel pillanatnyilag nem foglalkozunk. Egyelőreelegendő az, hogy a mágikus megközelítés mögött mindig a numinózumról, a vallási értékrőlalkotott hamis kép áll. A mágia egyik alapokmánya, a Tabula Smaragdina szerint „ami lent van,az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van”. Anuminózumot a „lenti dolgok” sémájára kell elképzelni, ez teszi lehetővé a varázslatot. A Bibliatranszcendens istenképe, mely szerint Isten „megközelíthetetlen világosságban lakik” (1Tim6,16), a numinózum manipulálhatatlanságát jelenti. Az embernek alázatos bizalommal kellközelítenie a Szentségeshez, kiejtve kezéből minden manipulációt. Ezért a mágia bűn Istenszentsége ellen. 6
  7. 7. Az Ószövetségben a következőt olvassuk: Ha majd bemégy a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, vigyázz, ne akard utánozni azoknak a nemzeteknek az utálatosságait. Ne akadjon közötted, aki fiát vagy lányát átviszi a tűzön, hogy megtisztítsa, vagy aki jósoktól tudakozódik, aki álmokat s jeleket magyaráz, ne legyen varázsló, se bűbájos, se aki ördöngősöktől vagy jósoktól kér tanácsot, se aki halottaktól kérdez igazságot. Mindezt ugyanis utálja az Úr, s az effajta vétkekért törli el azokat a nemzeteket utadból (MTörv 18,9-12). Ne képzeljük, hogy ez csak valami ószövetségi rituális törvény, amely az újszövetségbenérvényét veszítette, akár a sertéshús tilalma. Olvassuk el Csel 19,18-19-et, ahol Efezusban, amágia ókori fővárosában ötvenezer ezüst értékű mágikus irodalmat égetnek el a keresztényhívők. Ha pedig valaki azt gondolná, hogy ez csupán az ártó, „fekete” mágiára vonatkozik,keresse ki Csel 16,16-19-et, ahol egy rabszolganőből azért űzi ki Pál apostol a jós lelket, mertazt kiabálja utánuk: „Ezek az emberek a magasságbeli Isten szolgái, akik az üdvösség útjáthirdetik nektek” (16,17). Ez már csak nem „fekete” kijelentés; de a szellemnek távoznia kell,mert Pál tudja, hogy minden okkult tevékenység bűn. A Katolikus Egyház Katekizmusa kimondja, hogy a jóslás és a varázslás bűn. A horoszkópok, az asztrológia, a tenyérjóslás, a kártyavetés, a jelek értelmezése, a jövőbe látás, a jósokhoz (médiumokhoz) való fordulás mind arra törekszik, hogy hatalma legyen az idő, a történelem és végső soron az emberek fölött; ugyanakkor kegyessé akarják tenni a titokzatos hatalmakat. Mindezek ellentmondanak a szerető félelemhez kapcsolódó tiszteletnek és imádásnak, mellyel egyedül Istennek tartozunk (KEK 2116). A mágia és a varázslás valamennyi fajtája, melyekkel az emberek úgy tesznek, mintha hatalmuk lenne az okkult hatalmak fölött, mintha szolgálatukra tudnák kényszeríteni őket és természetfölötti hatalomhoz jutnának általa felebarátjuk fölött – még ha az egészségét akarnák is visszaadni – , súlyosan ellenkezik a vallásosság erényével (KEK 2117). Nem vitás tehát, hogy a mágia és a keresztény hit két ellentétes út. Az embernekválasztania kell közöttük. Van azonban egy további különbség is a két út között: különböző azértelemhez való viszonyulásuk. A keresztény hit egy olyan igazság befogadása, amely fölötteáll az emberi értelemnek. Ez azonban nem jelenti az értelem elvetését. A racionalizmus csakolyan valóságot hajlandó elfogadni, amely elfér az emberi értelem keretei között; ilyenformánvéges értelmünk mércéjévé válik a határtalan létnek és a végtelen Istennek. Ezt a korlátozástmi nem fogadjuk el. A valóság akkor is valóság, ha túllépi az emberi értelem korlátait. Ámdesaját határaik közt az értelem normái érvényben vannak. Mi nem utasítjuk el az ésszerűségkövetelményét, csak azt hangoztatjuk, hogy ami túllépi emberi értelmünk teljesítőképességét,az ettől még nem válik okvetlenül ésszerűtlenné. Pusztán értelmünk eszközeivel nem tudjuklevezetni; csakhogy ugyanezekkel az eszközökkel nem tudjuk megcáfolni sem. KisfaludyÁrpád Béla, a dogmatika egykori professzora a budapesti teológián, így fogalmazott: „Akit nemérek föl azért, hogy megsimogassam, azt nem érem föl azért sem, hogy megpofozzam.” A rációnem tudja bizonyítani a misztériumot, mert az magasabb nála. Nem tudja megdönteni sem,mert magasabb nála. Ellenőrizheti a misztérium hihetőségét, de nem ellenőrizheti a 7
  8. 8. misztérium igazságát. A hit Isten ajándékaként kezeli a rációt, miközben Isten magasabbajándékait is élvezi. A mágia viszont hátat fordít a rációnak. Az idézett hermetikus elv szerint („ami lent van,az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van”) aztvárnánk, hogy a ráció hatáskörét a felsőbb világra is kiterjeszti; ám éppen az ellenkezőjét teszi,fölmond a rációnak e világ dolgaiban is. Egymással ellentétes dolgokat tart igaznak, bizonyításnélküli állításokat közöl, nemcsak vallási és filozófiai, hanem természettudományos éstörténelmi szinten is. Példának – egyelőre – legyen elegendő felhozni az előadás elejénemlített babonás lánclevelet. Ha továbbküldöd a levelet, teljesül a kívánságod! Ha nem küldödtovább, baj ér! A legcsekélyebb utalás sincs arra nézve, hogy ezek az információk honnanszármaznak. Az ésszerűség minden követelménye mellőzve van. Apriori, bizonyításra nemszoruló tételként vannak előadva meglehetősen ésszerűtlen állítások. Elutasításukhoz nem isvolt szükség a keresztény hitre; elegendő volt a józan ész. Kiáltanék, sikoltanék: „Emberek, legalább a józan eszeteket őrizzétek meg!” Hallgat-e rám valaki? Nemrég egy katolikus internetes levelezőlistára valaki egy Power Point fájlt küldött, azzal,hogy kedves. Angyalokról szólt (fölöttébb ízléstelen módon ábrázolt angyalokról), és azzalvégződött: „Küldd tovább ezt egy órán belül öt embernek, és kívánj valamit. Kívánságodteljesülni fog.” Irgalom Atyja, ne hagyj el. 8
  9. 9. Működik A kapitány és a démon – A médium nyüzsgő férgei – Figyelmeztető tábla – A Hegyi Mester ésaz ellenség – Démoni hatalmak – Vérzéscsillapító formula – Kislány talizmánnal – Sátáni csodák – A győztes oldalon A tizenkilencedik század híres francia papjában, Vianney Szent Jánosban, az arsi plébánosban,gyakran föllépett a Szentléleknek az az adománya, amelyet 1Kor 12,8 logosz gnószeósz, „az ismeretszava” néven említ. Olvasott a lelkekben. Számos egyéb természetfölötti jelenség is előfordultkörülötte. Charles Montluisant százados sokat hallott ezekről. Néhány tiszttársával kíváncsiságbólfölkereste Jean-Marie Vianneyt. – Plébános úr – kérdezte tőle – , ugye ezek a történetek nem valósak? Ugye ez mindcsak képzelődés? A különös pap hosszan szemébe nézett a fiatal katonatisztnek. – Kedves barátom – szólalt meg végül – , úgy tűnik, mégiscsak tud valamit a dologról.Különben nem tudott volna megszabadulni attól. Többet nem mondott. Montluisant zavarba jött, egy árva szót se szólt többé. Társai nemértették, mi történt. Faggatásukra később elbeszélte, mi volt az, amire az arsi plébános célzott. – Fogalmam sincs, honnan tud róla ez a pap – mesélte Montluisant – , de tény, hogypárizsi diák koromban beléptem egy emberbaráti társulatba, amely valójában fedőnévenműködő spiritiszta egyesület volt. – Miután oda kezdtem járni, egyik napon, ahogy hazamentem, az az érzésem támadt,hogy nem vagyok egyedül a szobában. Mintha egy láthatatlan lény ott volna és lesne rám. – Nyugtalan lettem. Benyitottam a mellékhelyiségekbe, kitártam a szekrényajtót,benéztem az ágy alá. Sehol semmi. Mégis gyötört az a különös érzés. Egyre fojtogatóbbá vált.És egyszercsak azt éreztem, hogy valósággal fojtogat: egy láthatatlan kéz szorítani kezdte atorkomat... – Akkor még hívő voltam. Szenteltvizet hoztam a templomból, s azzal behintettem aszoba minden zugát. Ettől kezdve az ismeretlen jelenlét érzése tökéletesen megszűnt. – Többet be nem tettem a lábamat a spiritiszta társaságba. Nyilvánvaló, hogy az arsipap célzása erre az esetre vonatkozott. Nagy hallgatás követte a százados elbeszélését. Aztán, mintha valami illetlen dolgotmondott volna, Montluisant tiszttársai másra terelték a szót.11 TROCHU: Az arsi plébános. Ecclesia, Bp. 1988. 203-204. o. 9
  10. 10. Az az idő, a 19. század, a racionalizmus virágkora volt, amikor sokaknak kényelmetlen lettvolna szembenézni a szellemi világ valóságával. Mi azonban most éppen ezzel kívánunkszembesülni. Az előző fejezetben tudatosan nyitva hagytam a kérdést, hogy a mágia valósággalműködhet-e. Láttuk azt, hogy a mágikus megközelítés hamis numinózum felé fordul, azaz hibásanfelfogott vallási érték előtt nyílik meg. Következik-e ebből, hogy nem nyílik meg semmiféle valóságelőtt? A racionalizmus szerint igen. Irracionális megközelítésnek semmi reális eredménye nemlehet. Legyen szabad azonban rámutatni, hogy a ráció emberi egzisztenciánk egyik leglényegesebbdimenziója, ezért ha vétünk ellene, igen kínos realitásokba botolhatunk. Ha valaki végképpfelmond a rációnak, elmegyógyintézetbe kerül. A rációnak való részleges felmondás ne járna valóskövetkezményekkel? A racionalista végzetesen megcsonkítja az emberi egzisztenciát, amikortagadja, hogy az igenis belenyúlik olyan dimenziókba is, amelyek értelemmel teljesen át nemfoghatók. Ha föladjuk a ráció kontrollját – ahogy az okkult manipulációkban történik – , vajonsemmilyen balesettel nem kell számolnunk ezekben a dimenziókban? Montluisant kapitány esetérea racionalista csak ügyetlen magyarázatokat tud adni, pedig a mágia hasonló ártalmai nem is olyanritkák. Néhány éve hallottam valakiről, aki hasonló fojtogatást észlelt, miután agykontrollalfoglalkozott. Sylvester, az amerikai spiritiszta médium pedig, akivel Agnes Sanford episzkopálisírónő találkozott, úgy érzékelte a körülötte nyüzsgő szellemi lényeket, mint a férgeket. – „Állandóan nyaggatnak” – panaszkodott. – „Tudja, mondom nekik, hogy menjenek el, de nem mennek. Tyű! Látom őket fölfele mászni a vizespoharamon...” – A szerencsétlen fiatalember arról is panaszkodott, hogy minden szeánsz után iszonyú fejfájása van, és leheletébe elviselhetetlen bűz keveredik. 2 Maga Mrs Sanford csak egyetlen szeánszán vett részt Sylvesternek, de az se maradtkövetkezmények nélkül: másnap annyira kimángoroltnak érezte magát, hogy alig tudott mozdulni,mély depresszió telepedett rá, és leheletében érezni kezdte azt a bűzt, amelyről Sylvester beszélt.Kínnal imádkozta ki magát ebből az állapotból, megígérve Istennek, hogy többet közelébe se megyspiritiszta ülésnek. Több barátja szűknek nevezte emiatt felfogását. „Az is! – mondja ez a hívőprotestáns hölgy. – Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre visz” (Mt 7,14).3 Nem vagyunk racionalisták, hitből élünk. Nem bocsáthatjuk el a mágiát egy kézlegyintéssel,mondván, hogy tudatlan emberek ártalmatlan hobbijával állunk szemben. Mikor sajátplébániámon is babonás lánclevelek jelentek meg a templomban, keményen szót emeltem amágia bűne ellen. Egy idős diakónus testvérem utána széles mosollyal mondta: ezek egyszerűemberek, nem kell olyan komolyan venni tévedésüket. Meggyőződésem szerint nem fogta föl adolog lényegét. A jóhiszemű tudatlanság természetesen csökkenti vagy meg is szünteti az erkölcsifelelősséget. Nekem azonban kötelességem volt ezt a tudatlanságot fölszámolni, mert ajóhiszeműen űzött mágia is ártalmas. Ha valaki véletlenül zuhan egy szakadékba, nincs erkölcsi2 SANFORD, Agnes: Sealed Orders. Logos International, Plainfeld, New Jersey, 1972. 152. o.3 Uo. 10
  11. 11. felelőssége, nem követi el az öngyilkosság bűnét – de attól még halálra zúzza magát. Nekem, akitudom, hogy ott a szakadék, az a felelősségem, hogy elhelyezzem a figyelmeztető táblát. Gilbert Keith Chesterton, a konvertita katolikus író roppant egészségesen gondolkodottebben a kérdésben. Egyik novellájában (The Red Moon of Meru) egy kiállítási sátorban ahindu Hegyi Mester olvas a tenyerekből. Chesterton katolikus paphőse, a rejtélyeket hívőintuícióval fölfedő Father Brown, ezt a megjegyzést teszi rá: – Persze, ha ez tiszta csalás... Mire a kiállítást rendező lady közbevág: – Ó, de a Hegyi Mester egy csöppet sem csaló! Ő egyáltalán nem közönséges bűvészvagy jövendőmondó. Nagy megtiszteltetés tőle, hogy egyáltalán leereszkedik jósolni az énvendégeimnek. Saját hazájában ő nagy vallási vezető, próféta és látnok. Jövendőmondása semközönséges jóslás a prózai jövendőről. Nagy spirituális igazságokat mond az embereknekönmagukról, saját ideáljaikról. – Éppen ez az – feleli Father Brown. – Ez az, amit kifogásolok. Azt akartam az előbbmondani, hogy ha ez tiszta csalás, nem olyan nagyon bánom. Nem lehet sokkal nagyobb csalás,mint a legtöbb dolog az ilyen látványos bazárokban; bizonyos értelemben csak ugratás. De haez vallás, ha spirituális igazságokat jelent ki – nos, akkor az egész olyan hamis, mint maga apokol, és én szóba nem állok vele. – Ez némileg paradoxon – jegyzi meg az egyik vendég. – Nem tudom, mi benne a paradoxon – feleli eltünődve a pap. – Nekem úgy tetszik,eléggé nyilvánvaló. Azt gondolom, nem sokat ártana, ha valaki német kémnek öltözne,4 és úgytenne, mintha közölt volna a németekkel mindenféle hazugságot. De ha akad egy ember, akiaz igazságot szolgáltatja ki a németeknek – nos, tessék! Ugyanígy, ha egy jövendőmondóigazságban utazik – – Valóban azt gondolja – kezdi a másik. – Igen – csattan rá Brown atya. – Azt gondolom, hogy az ellenséggel üzletel.5 Chesterton, saját, paradoxonokat kedvelő irodalmi stílusába öltöztetve, kimondta a döntőszót: ellenség. Héber eredetű szóval: sátán. A túlélezett paradoxon ne tévesszen meg bennünket: minden csalás bűn, minden hazugság árt.A jövendőmondó akkor is a hazugág atyjának, a sátánnak szolgája, ha egyszerűen csal és hazudik.De ha ismeri rólam az igazságot, amit természetes úton nem ismerhet, akkor – szorosabban vagylazábban, burkoltan vagy kifejezetten – kapcsolatban áll a Sötétség Fejedelmével, tőle kapinformációt. A működő mágia a sátán és a bukott angyalok – démonok – műve. Értsük meg jól. Ahhoz, hogy valaki a mágia bűnét elkövesse, nem szükséges, hogy mágiájaműködjék. A Katekizmus korábban már idézett, világos tanítása szerint elegendő, ha „az emberekúgy tesznek, mintha hatalmuk lenne az okkult hatalmak fölött, mintha szolgálatukra tudnákkényszeríteni őket” (KEK 2117). A bűn el van követve, akár valóságos a mágia, akár nem. AKatekizmus itt nyitva hagyja a kérdést, hogy lehet-e a mágia valóságos. Elvégre az idézett mondat4 Ne feledjük, Angliában vagyunk.5 CHESTERTON, G. K.: The Secret of Father Brown. Penguin Books, 1975. 132.o. 11
  12. 12. az erkölcstani részben foglal helyet, célja a cselekedetek erkölcsi minősítése. A mágia bűnébe ezekszerint az is beleesik, aki csak szimulálja a mágiát (amit Chesterton Father Brownja, a meglepőparadoxon kedvéért, nem olyan nagyon bán). Továbbá az is elköveti a mágia bűnét, aki csakszándékolja a varázslatot, anélkül, hogy sikerülne neki. A Szent Antal-láncok küldői ez utóbbikategóriába tartozhatnak; többé-kevésbé elhiszik, hogy a lánc működni fog, jóllehet alighaműködik. Én legalábbis nyilvánosság előtt szaggattam szét a láncleveleket, és a hajam szála segörbült. Bevallom, egy pillanatra eszembe jutott: mi lenne, ha most szörnyet halnék – az egész faluhinni kezdene a babonában. Ám úgy gondoltam, az már Isten gondja, hogy az ilyen hamis jeltőlmegoltalmazzon. Attól nem tartottam, hogy a levelek mágikus ereje végez velem. Túl nyilvánvalóvolt az aránytalanság ok és okozat között ahhoz, hogy ettől komolyan kelljen félni. Akkora démonierő mégse lehetett ezekben a tudatlan nénikék által jóhiszeműen másolgatott levelekben. De igenislétezik működő mágia is. Hallottam olyan esetről, amikor egy iskolásgyerek feketemágia-tankönyvhöz jutott, és kellemetlen tanárnőjére elkezdte alkalmazni a halált idéző varázslatot. Atanárnő ugyan nem halt meg, de rosszul lett. (Bájos gyerek lehetett, büszkesége szüleinek.) Létezik működő mágia. Minden mágikus cselekmény manipulatív szándékú megnyílásvalamilyen numinózum, vallási érték előtt. Ez egy hamisan elképzelt numinózum, mertmanipulálhatónak van beállítva; Isten és a szent angyalok nem manipulálhatók; ám létezik hamissávált, eltorzult numinózum is, a sátán és az ő angyalai személyében; a numinózus dimenzió előtti hibásmegnyílás alkalmat adhat a sötét szellemi hatalmaknak, hogy belépjenek életünkbe. Ez nem attólfügg, hogy szándékunk szerint őket szólítjuk-e meg. Éppen elég, ha óvatlanul nyitva hagyjukszellemünk ajtaját a transzcendencia előtt. Az ördög nem gentleman, aki nem jön oda, ahol nem látjákszívesen, hanem ordító oroszlán, amely „körüljár, keresve, kit nyeljen el” (1Pt 5,8). Belopakodikminden nyitott ajtón, akár hívtuk, akár nem. Egyetlen ajtó nyílik a numinózumra, amelyet nyugodtankitárhatunk: Jézus Krisztus, az egyetlen közvetítő Isten és ember között (1Tim 2,5). Ezen az egyetlenajtón keresztül nem lép be az életünkbe pervertált numinózum, bukott angyal – ezt az egyetlenbejáratot reszketve kerüli. Létezik működő mágia. Emilien Tardif atyának, amikor egy lelkigyakorlaton a mágia ellenbeszélt, egy szerzetes-elöljáró kijelentette: „Én ismerek egy titkos formulát, amellyel a vérzéstel lehet állítani.” Először nem volt hajlandó elárulni a szöveget, de Tardif unszolta: „Mondd elnekünk, csak így tudjuk fölfedni, mi áll mögötte!” Nagy nehezen elmondta a szöveget – afranciában ez egy szójáték – : „Júdás, Júdás, Júdás! Parancsolj megállást ennek a vérzésnek,ahogy Jézust is megfogtad!” Júdás szólítása nyilvánvalóvá teszi a formula démoni jellegét. És aformula működött! Az illető hangsúlyozta, hogy ismételten sikeres volt, azonnal elállította avérzést.6 Ez az az eset, amikor „a sátán is a világosság angyalának tetteti magát” (2Kor 11,14). Létezik működő mágia. Corrie ten Boom beszéli el a következő esetet.7 Egy kislánysúlyosan megbetegedett. Valakitől kapott egy talizmánt, amelyet a nyakában kellett viselnie, ésnem volt szabad kinyitnia. A talizmán felvétele után a lány meggyógyult. Lelkében azonbanelsötétült, tizenkét éves korában öngyilkosságot kísérelt meg. Lelkészt hivattak, aki rájött,hogy a kislány talizmánt visel a nyakában. Elkérte, és a hozzá fűzött fenyegetések ellenérefölnyitotta. A szelencében összehajtogatott papír volt ezzel a szöveggel: „Parancsolom neked,sátán, hogy tartsd egészségben ezt a testet, amíg a lelket a pokolra viheted”. A lelkész elégette a6 TARDIF, Emiliano: In Jesus ist Heil. Charismatische Gemeindeerneuerung, Linz, 1990. 59-60. o.7 BOOM, Corrie ten: Jézus nevének ereje. Kiadó és évszám nélkül. 31. o. 12
  13. 13. papírt, mire a lány visszaesett betegségébe, de később a hívők imájára teljesen kigyógyult. Azeset világos: a talizmán olyan személytől származott, aki szövetséget kötött a sátánnal. Ilyesminemcsak a Faust-legendában vagy a boszorkányperek kínzással kicsikart vallomásaibanszerepel, ma is szólnak róla valóságos tanúságtételek. Jelen esetben a Gonosz „jó fiú” akartlenni, amikor a testi betegséget meggyógyította, aztán a hatalom segítségével, amit a talizmánrévén nyert a lány fölött, érvényesítette volna igazi szándékait. Lehetséges ez? A sátán és a démonok is művelhetnek csodákat? Nos, szoros értelemben vettcsodákat, amelyekhez Isten mindenhatósága kell, nem; de létrehozhatják Isten csodáinak démoniutánzatát. Ezek az utánzatok nagyon hatásosak is lehetnek. Olvassuk Mt 24,24-et: „Hamis krisztusokés hamis próféták támadnak, nagy jeleket és csodákat művelnek, hogy ha lehet, még a választottakat istévedésbe ejtsék” – mondja Jézus. Vagy olvassuk az Antikrisztus apokaliptikus vízióját Jel 13,13-ban:„Nagy jeleket művelt, s még azt is megtette, hogy tűz szálljon le az égből az emberek szeme láttára.”Igen, hitünk szerint ez így van. Valóságos szellemi erőkkel állunk szemben. „Nem a vér és a test (=ember) ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, a sötétségvilágának kormányzói ellen, a gonoszságnak az ég magasságaiban lévő szellemei ellen” (Ef 6,10-12). Minderre szeretik azt mondani, hogy az „ördöggel való riogatás”, és „félelmet ébreszt”. Mindenbizonnyal kényelmesebb egy olyan teológia árnyékában élni, amely szerint a sátán és a démonokkülön személyekként nem is léteznek; tulajdonképpen nem mások, mint az ember és a történelemnegatív tendenciáinak megszemélyesítései. Csakhogy ez a teológia hamis. Ellentétben áll aSzentírással, a Szenthagyománnyal és a katolikus Egyház tanítóhivatalával. Az ördög létezik éskörüljár; perverz, de magasrendű intelligencia kutatja, hogyan árthat nekünk, Isten elleni vadgyűlöletében. A figyelmeztető táblákat ki kell tenni. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogyféljünk. Éppen azért nem kell félnünk, mert tudjuk, honnan fenyeget a veszély. Részemről semmifélefélelmet nem érzek, amikor az Ellenség szándékait leleplezni törekszem. Jézus Krisztus, amikormeghalt a kereszten és dicsőségben föltámadt, legyőzte a sátánt. „Ennek a világnak a fejedelmemegítéltetett” (Jn 16,11). Ha Jézus neve van szívünkben és ajkunkon, mi a győztes oldalon állunk.„Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, s minden ellenséges hatalmon, éssemmi sem fog ártani nektek” (Lk 10,19). Nincs okunk rettegni a Gonosztól. Taposunk rajta! 13
  14. 14. Tudatelváltozás Angyalszárnyakon – Elváltozott tudatállapot – Silva és az agyféltekék – Agykontroll – Alfa- állapot – Dinamikus meditáció – Magasabb Intelligencia – Négy megjegyzés – Semleges és vallásos homlokzat – Mágikus technika – Tanácsadók – Szorongás – Az ördög, mint ordító oroszlán Valahol az amerikai tengerparton egy hívő katolikus hölgy ajándékboltra bukkant, amelyezt a nevet viselte: On Angels Wings, „Angyalszárnyakon”. Kíváncsiságból bement. Nehéztömjénillat fogadta, és valami nyomasztó érzése a sötétségnek. Nem az a friss, könnyűatmoszféra, amit az angyalokkal asszociált volna. Megkérdezte a tulajdonost, honnan vette abolt nevét. A férfi fekete homlokpántot viselt, kancsalított és pislogás nélkül nézett a hölgyszemébe. Ijesztő volt. Ezt válaszolta: „Akkor találtam erre a névre, amikor elváltozotttudatállapotban voltam.” A látogató fölismerte, hogy sötét szellemi manipulációk fellegvárábatévedt, és rémülten menekült.8 Mi az, hogy elváltozott tudatállapot? Normális állapotban tudatunkat a logikusgondolkodás kontrollálja. Ha alszunk, a logikus gondolkodás megpihen. Racionálisan nemkontrollált asszociációk kergetik egymást ilyenkor agyunkban, s nem egyszer elfojtotttudattartalmak is a tudatküszöb fölé bukkannak egy-egy álomban, amelyre ébren is visszatudunk emlékezni. Hasonló, racionálisan nem kontrollált állapotok előidézhetőkmanipulációkkal is: hipnózissal, kábítószerrel, bizonyos meditációs módszerekkel. Ezekben alogikus elme kontrollja megszűnik vagy talán inkább lecsökken, s bár nem vagyunkeszméletlenek, a tudatunkban lejátszódó események többé-kevésbé függetlenné válnak tőlünk.A tudat nem alszik ki, de a racionális gondolkodás nem ellenőrzi többé a tudattartalmakat. Arészeg badarságokat beszél, a kábítószeres azt képzeli, lebegni tud, a meditáló olyan dolgokatlát, amelyeket testi szemével nem látna, és így tovább. Elváltozott a tudatállapotuk. Az elváltozott tudatállapot tehát nem egyszerűen alvás, hanem az öntudatot többé-kevésbémegőrző állapot, amelyben azonban a logikus gondolkodás nem tud (teljes) kontrolltgyakorolni a tudattartalmak fölött. Ilyen elváltozott tudatállapot példának okáért a félálom, amikor, mondjuk elalvás közben,egyrészt öntudatnál vagyunk és halljuk a külső neszeket, másrészt az agykéreg egy része márgátlás alá került, a tudat ellenőzése lazulóban van, és a tudatküszöb alól spontán feltörőasszociációk már jelentkeznek egy-egy álomkép formájában. A texasi José Silva, aki 1999-ben, nyolcvanötödik évében halt meg, arra a gondolatra jutott,hogy megfelelő módszerrel sokkal jobban ki lehet használni az agy logikán-túli működését,mint azt az emberek általában teszik. Felfogását kombinálta azzal az egy ideig divatoselmélettel, hogy míg az agy logikus működéséért a bal agyfélteke felelős, az érzelmi, intuitív és8DRAHOS, Mary: Angels of God, our Guardians Dear. Servant Publications, Ann Arbor, Michigan, 1995. 131-132. o. 14
  15. 15. kreatív működés az agy jobb hemiszférájának munkája. Az újabb kutatások fényében, bár vankülönbség a két agyfélteke működése között, ez inkább a működés stílusára vonatkozik, demind a logikus, mind az intuitív tevékenységben mindkét félteke résztvesz, mindkettőfolytonosan rászorul a másik munkájára.9 Így tehát Silva állítása, hogy akik főképp agyuk balféltekéjét használják, gyakrabban kapnak pszichoszomatikus betegségeket, hajlamosabbak abalesetekre, gyakrabban követnek el tévedéseket és kevésbé sikeresek az életben, mint azok,akik a jobb féltekével gondolkodnak és a ballal cselekszenek, mára már értelmét veszítette.10 Az agyféltekékről szóló elmélet azonban nem a lényegét teszi Silva álláspontjának. Alényeget akkor értjük meg, ha a kétféle tevékenység, a racionális gondolkodás és az intuitív-asszociatív gondolkodás különbségét tartjuk szem előtt, függetlenül az agyféltekéktől. Silva afélálomhoz közelálló, kreatív-intuitív állapotba kívánja helyezni az agyat, miközben, atudatosságot azért megőrizve, mégis irányítani kívánja az agytevékenységet. Innen a Silva-módszer nálunk használatos elnevezése: agykontroll. Ehhez hozzá kell tennünk, hogyAmerikában soha nem használták a brain control kifejezést, ami az agykontroll pontosmegfelelője lenne, hanem csak a mind control elnevezést, ami szószerint „elmekontrollt”jelent. A „mind control” azonban rossz csengésű, mert az agymosással rokonértelműkifejezésként is használatos, mások gondolkodásának erőszakos külső befolyásolására, ami aszektákra és a diktatúrákra jellemző. Ezért Amerikában most már inkább csak a „Silva-módszer” kifejezés dívik. Silva szerint a kreatív-intuitív állapotba (az ő terminusával: alfa-állapotba) helyezett agyolyan teljesítményeket tud nyújtani, amelyekre normál tudatállapotunkban (amit ő béta-állapotnak nevez) soha nem volnánk képesek. Az „alfa” és „béta” elnevezések azelektroenkelográffal kimutatható agyhullámok másodpercenkénti ciklusszámával (CPS)függenek össze: 14 fölötti CPS esetén béta-hullámokról beszélünk, 7 és 14 közötti CPS eseténpedig alfa-hullámokról.11 Tudatos gondolkodás, koncentráció, valamint stressz idején az agytöbb béta-hullámot bocsát ki, ellazult állapotban, félálomban, ábrándozás, koncentrációhiányidején több alfa-hullámot. Silva úgy gondolja, hogy az ellazuláskor fellépő alfa-állapot során azemberi elme kreatívabb, és arra alapozza módszerét, hogy ezt az elváltozott tudatállapotot megkell tanulnunk bármikor előidézni és használni. Az eredmény javuló egészség, csökkenőstressz, élénkülő intuitív képesség és kreativitás, kapcsolataink javulása, jobb koncentráció,pozitívabb beállítottság, a szorongástól való megszabadulás lesz. Az alfa-állapot előidézése autohipnotikus technikával történik. Hunyd be a szemed,csukott szemhéjad mögött nézz fölfelé 20°-os szögben, majd kb. két másodperces időközökbenszámolj visszafélé 100-tól 1-ig. Később már csak 50-től, 25-től, aztán 10-től, s legvégül csak 5-től kell visszafelé számolnod, a 20° pedig, ki tudja miért, 45°-ra változik. Ebben az állapotbantanulj meg egy vizualizációs technikát: egy képzeletbeli képernyőre vetíts oda valamilyenismerős tárgyat, mondjuk egy almát.129McCRONE, John: Right Brain or Left Brain – Myth Or Reality? Lásd: http://www.rense.com/general2/rb.htm— 2006. 03. 14.10 CARROLL, Robert Todd: The Skeptics Dictionary. Silva Method. Lásd: http://skepdic.com/silva.html — 2006.03. 14.11 SILVA, José – MIELE, Philip: Agykontroll Silva módszerével. Dr Domján László, Budapest, 1989. 13. o.12 U.o. 21-22. o. 15
  16. 16. Ezt a passzív „meditációt” követi a dinamikus meditáció, amikor kívánunk valamit,elképzeljük, hogy megvalósul, és valóban meg is történik. A taxisofőrnek nincs kuncsaftja, dedinamikusan meditál Silva módszerével: elképzeli, hogy jön egy férfi, bőrönddel a kezében, akia Kennedy-repülőtérre akar menni – és második próbálkozására csakugyan jön egy bőröndösférfi, aki a Kennedy-repülőtérre tart. Utána már gyerekjáték a következő bőröndös emberfelidézése, természetesen útban a Kennedy-repülőtérre. Hogy tolonghattak a repülőtéren abőröndös férfiak, akiket mind ugyanaz a gépkocsivezető vizualizált oda! Iróniámmal korántsem azt akarom jelezni, hogy tagadom a Silva-féle dinamikus meditációműködését. Magam is tudok eseteket, amikor működött. Csak az olvasóban önkénytelenülfeltámadó kételynek adok hangot: az a tény, hogy én alfa-szinten vagyok (azaz elváltozotttudatállapotban), miért ok arra, hogy jöjjön egy férfi, bőrönddel vagy anélkül, aki az éntaximmal akar utazni? Ha ugyanazt tudatos állapotban, béta-szinten csinálom, miért nem jön akuncsaft? Honnan az agy alfa-állapotának külső hatékonysága? A válasz, amit Silvánál erre a kérdésre találunk: az agykontrollos technika segítségévelkapcsolatba kerültünk egy Magasabb Intelligenciával.13 Boldogult édesanyám ritkán volt beteg. Egy alkalommal azonban, amikor vidékikáplánként hazalátogattam szüleimhez, éppen akkor támadta meg egy előzmények nélkülisúlyos rosszullét. Szédült és hányt; mint később kiderült, az agyvérzés határán járhatott.Édesapám mellette maradt, én pedig elindultam, hogy orvost hívjak. Otthon, a kommunizmusjóvoltából, nem volt telefon. Fülkéből telefonáltam az orvosi rendelőbe. A doktornő aztválaszolta, hogy nincs kocsija, azért csak úgy jöhet ki, ha elhozzuk. Nekünk se volt autónk, hátmegindultam az orvosi rendelő felé, imádkozva, hogy találkozzam egy taxival, merttaxiállomás csak nagyon messze volt, és fülkéből nem lehetett taxit hívni. Rövidesenkikanyarodott egy szabad taxi egy mellékutcából. Mentünk a doktornőért. Nem mentem lealfába, nem vizualizáltam a beforduló taxit, csak kiáltottam tehetetlenségem mélyéről aLegmagasabbrendű Intelligenciához, aki létezik. Nem technika segített rajtam, hogy jöjjön akocsi. Isten hallgatott meg. Az imádság valódi kapcsolat vele. Hogy Silva technikái milyen intelligenciákkal hoznak kapcsolatba, annakmegválaszolásával még várjunk egy kicsit. Annyit biztosan mondhatunk: az elváltozotttudatállapot önmagában még nem elegendő ok arra, hogy a taxisofőr utast kapjon, mint ahogyén se tudatállapotom révén kaptam taxit. Mindenesetre az agykontroll hihetetleneredményeket ígér: memóriánkat javíthatjuk, lefogyhatunk, leszokhatunk a dohányzásról,meggyógyulhatunk betegségeinkből, sorsjátékon nyerhetünk és így tovább. Silva megtanít,hogyan terjesszük ki érzékelésünket érzékszerveink határain túlra. Kivetíthetjük tudatunkatkülső tárgyakba, növényekbe, sőt más emberek testébe. Ilyenformán diagnosztizálhatjukbetegségeiket, sőt gyógyíthatjuk is azokat. Nem kell félnünk, mert alfa-szinten nem lehetártani.14 Ez meglehetősen valószínűtlen állítás, de Silva ragaszkodik hozzá. Azzal indokolja, hogyaki dinamikusan dolgozik az alfa-szinten, az a Magasabb Intelligenciával kerül kapcsolatba,13 Uo. 39. o.14 Uo. 26. o. 16
  17. 17. márpedig a Magasabb Intelligencia nem akar ártani az embereknek. Ez a MagasabbIntelligencia Silva szerint, bár feltétlenül jóindulatú, nem azonos Istennel. Magasabb Intelligencián én nem Istent értem. Nagybetűvel írom le a nevét, mert tisztelem, de számomra nem Isten. ... Én az intelligencia számtalan szintjének egy folyamát látom, ami az élettelen dolgoktól, a növényeken és az állatokon keresztül, majd az emberen és a Magasabb Intelligencián át, az Istenig tart. Olyan tudományos csatornákat találtam, ahol minden szinttel kommunikálni tudok, az élettelentől kezdve a Magasabb Intelligenciáig. Ellenőrzött körülmények között kísérleteket folytattam, és ismétlések során bizonyítottam azok eredményeit. Bárki, aki e könyvet olvassa, vagy résztvesz az Agykontroll tanfolyamon, meg tudja ezeket ismételni. Ezt értem a „tudományos” szó alatt. A többi csak elmélkedés és hit, de ez nem.15 Mielőtt továbbmennénk, tegyünk néhány megjegyzést, hogy kellő összefüggésbenszemlélhessük a tudományosságával kérkedő szerző teóriáit. Első megjegyzésünk az, hogy a tudomány egyáltalán nem támogatja Silva módszerénekalapját: azt a tételt, hogy az emberi agy „alfa-állapotban” kreatívabb, mint „béta-állapotban”.Ellenkezőleg, amikor az agy a legnagyobb teljesítményeket nyújtja, túlnyomóan béta-sugarakatbocsát ki. Amikor az alfa-sugárzás túlnyomó, az agy bágyadtan működik.16 Ha Silva állításaitudományos hitelűek volnának, a kísérleti agykutatás magáévá tette volna azokat. Második megjegyzésünk: Silva dinamikus meditációja, amellyel befolyásol távoli dolgokatvagy éppenséggel eleven embereket, belenyúlva vasba, élőfába, emberi belekbe és a Kennedy-repülőtér forgalmába, a telepátia, extraszenzoriális percepció, szuggesztió és hasonlójelenségek, egyszóval a parapszichológia tartományába esik, ami természettudományosszempontból fölöttébb kétséges terület. Az egzaktság és reprodukálhatóság hiánya miatt atermészettudomány szkeptikus az ilyen jelenségekkel szemben. Amennyiben Silva magabiztoskijelentései igazak volnának, ez fordulatot hozott volna a parapszichológia tudományosértékelésében. De nem hozott. Silvát az egzakt tudomány nem veszi komolyan, módszerét asok divatos hókuszpókusz egyikeként könyveli el. Ésszel élő ember számára már ez is elégfigyelmeztetés. Harmadik megjegyzésünk: Silvának az az állítása, amely szerint „alfában nem lehet ártani”,bizonyíthatatlan, felelőtlen és veszélyes. Mindennel lehet ártani, ha rosszul használjuk.Silvánál ez nem is természettudományos állítás, hanem világnézeti tétel: „Ha meditatív szintenolyan intelligenciára akarnál hangolódni, amelyik valami gonosz tervben nyújt segítséget,akkor az afféle meddő próbálkozás lenne, mintha rádióddal nem létező adóállomáshullámhosszára próbálnál ráállni”.17 Más szóval: nem léteznek gonosz szellemek. Nos, akeresztény hit szerint igenis léteznek gonosz szellemek. De ez világnézeti kérdés és nemtermészettudományos. Negyedik megjegyzésünk: egy magasabb intelligencia létezése vagy nem-létezése, továbbáIstennel való azonossága vagy nem-azonossága semmiképpen nem természettudományos15 Uo. 85-86. o.16 CARROLL, i.m.17 SILVA i.m. 26. o. 17
  18. 18. kérdés. Silva dicsekvése, hogy mindent tudományos szinten, reprodukálhatóan bizonyított,ebben a kérdésben teljesen irreális. Ez a témakör a filozófiára és a hitre tartozik. A hivatalos magyar agykontroll-oldalon ezt olvassuk: „Az agykontroll nem vallás. Ateistaember ugyanúgy megtanulhatja elméje hatékonyabb használatát, mint az istenhívő, ahogyvilágnézetétől függetlenül mindenki megtanulhat például úszni is.”18 Ezek szerint azagykontroll csak pszichológiai módszer, amellyel többek között hatékonyabban tudunktanulni, ezért pedagógusoknak, sőt diákoknak is ajánlott. Sőt „pedagógusoknak és egészségügyiszakdolgozóknak akkreditált (40 pontot ér) a 4 napos agykontrolltanfolyam”19. Vagyis hivatalosszervek is úgy kezelik a Silva-módszert, mint ami világnézetileg semleges és veszély nélkülhasználható. A parapszichológiai jelenségekre ezen a weboldalon csak nagyon óvatos utalástörténik. Ez a bemutatkozás egy világnézetileg semleges homlokzat mögé rejti a Silva-módszervallási érdekeltségű vonásait. Létezik azonban egy másik, keresztény homlokzat is, amelyhívőknek, papoknak, szerzeteseknek akarja bebizonyítani, hogy a Silva-módszer voltaképpen akeresztény imádság hasznos technikája. Jézus, amikor „szemét az égre emelte”, alfába ment,mondotta egy „keresztény agykontrollos” előadó (fültanú információja). A keresztényinterpretációt erősen szorgalmazza a hazánkban is többször járt ferences szerzetes, Justin Belitzatya.20 Ő azt állítja, hogy, Silva véleményével ellentétben, az agykontrollozók igenis magávalIstennel kerülnek kapcsolatba, és így a módszer még a hit terjesztésére is szolgálhat. Valaminagy illetékességet azonban nem tulajdonítok Justin atyának a keresztény hit dolgaiban,minthogy a reinkarnációról úgy nyilatkozik, hogy az a halál utáni tisztulás egyik lehetősége, atisztítótűz a másik, és tulajdonképpen nem lehet tudni, melyik az igaz. Ha a bibliai hit és akatolikus dogma ennyire közömbös számára, az agykontroll és a keresztény hit viszonyatekintetében se várhatunk tőle hiteles eligazítást. Tegyük föl most a kérdést: mi az agykontroll valójában, a keresztény hit fényénél,akármelyik homlokzat mögött? Válaszom teljes határozottsággal ez: az agykontroll mágikustechnika. A mágia a numinózum manipulációja. Akár Istennek tartja valaki az agykontrollbanfelidézett erők forrását, akár nem, mindenképpen numinózumként kezeli, hiszen valamimagasabbrendűt vár tőle, Silvánál kimondottan beteljesülést és boldogságot; a módszer a jézusimegváltás helyébe kerül, amely Silvánál semmiféle szerepet nem játszik. Silva állítása, hogymindez a természettudomány keretein belül történik, mint fent láttuk, egyszerűen nem igaz.Ahol pedig a numinózumot manipulálni próbálják, a menny ajtaja bezárul, és gonosz szellemihatalmak lépnek működésbe. Jézus nevének emlegetése ezen semmit nem változtat, mert magaa dolog ellentétes az evangélium szellemével. Jézus neve nem mágikus formula, hanemszemélyének egészét képviseli. Aki kételkedik ebben, azt talán meggyőzi az agykontroll-tanfolyamnak egy eddig nememlített részlete. A meditálóknak két tanácsadót kell segítségül hívniuk. Hívhatnak élő vagymeghalt személyeket (halottidézés!) és ezek képzeletük vetítővásznán meg is jelennek, bár18 Mi az agykontroll és mire jó? Lásd: http://www.agykontroll.hu/miaza.htm — 2006. 03. 15.19 Uo.20 BELITZ, Justin: Vallás és agykontroll? Agykontroll, Bp. 1992. 18
  19. 19. nem biztos, hogy azokat kapják, akiket hívnak, vagy hogy úgy viselkednek, ahogy elképzelikróluk. Egy agykontroll-tanuló William Shakespeare-t és Sophia Lorent hívta megtanácsadónak, s azok „kezet fogtak, kedvességeket mondtak egymásnak, majd a homokrazuhantak, és hánykolódni, vergődni, hörögni és visítozni kezdtek”21. E némileg meglepőviselkedés ellenére hasznos segítséget nyújtottak egy beteg diagnózisában. Kik ezek a tanácsadók? Bár az agykontrollos számára nagyon valóságosnak tűnnek, Silvanem tudja: „Talán csak a képzelet kitalációi, talán egy belső hang megtestesülései, talán ennélis többek”22. Silva szerint nem léteznek démonok. A keresztény hit szerint léteznek. MinthogyIsten angyalai nem viselkednek a fent leírt módon (van méltóságuk), amennyiben valóságosszemélyek, csak gonosz lelkek lehetnek. Akadtak jószándékú hívők, akik, nem ismerve azagykontroll lényegét, résztvettek ilyen tanfolyamon, s amikor erre a lépésre került sor, Jézustés Máriát hívták segítségül. Jézus és Mária nem jelent meg. A hiteles numinózum nemmanipulálható. Erre nézve több beszámolót ismerek. Kaptam azonban olyan információt is, amely ellenkező esetről értesít. Magánlevélbőlidézek: Ismertem olyan keresztény agykontrollos testvért, aki Máriát kérte tanácsadóul meg valamelyik szentet, és ő „szentül” meg volt győződve róla, hogy tényleg ők a tanácsadói. Neki ugyanis megjelentek. Persze, nem Mária és az a szent, hanem vagy a saját képzelete vagy megtévesztő démoni erők, de ő azt hitte és azt terjesztette mindenkinek. Honnan lehet tudni, hogy „nem Mária és az a szent” jelent meg? Idézem azt, amit a mágialényegéről mondtam: a kulcsszó a manipuláció. Akár csak a képzelet játékai a tanácsadók, akár– mint Silva mondja – „ennél is többek”, mindenképpen mi magunk idéztük meg őket.Gondoljunk arra a szuverén önállóságra, ahogy a hiteles Mária-jelenésekben, mondjukLourdes-ban vagy Fatimában, a Szent Szűz megmutatkozott az áhítattól lenyűgözöttlátnokoknak! A hiteles numinózum nem játékszer. A manipulálható numinózum nemvalóságos, vagy ha valóságos, akkor démon, „tisztátalan lélek”, és valójában ő manipulálbennünket, miközben „a világosság angyalának tetteti magát”. A misztika történetében nagyonismert jelenség a Gonosztól származó hamis Jézus- vagy Mária-látomás. Igen, az agykontrollban sötét szellemi hatalmak működnek. Sokan számolnak be arról,hogy az agykontroll-tanfolyam elvégzése után félelmet keltő jelenlétet éreznek szobájukban.Volt olyan, aki úgy érezte, az ismeretlen személy fojtogatja, mint az előző előadásban szerepeltMontluisant kapitányt. Egyikükről a takaróját is rángatni kezdte. Gál Péter atya közöl egy(névvel ellátott) beszámolót, amelyben valaki először sikerrel gyógyította magát a könyvbőlelsajátított agykontroll segítségével, és nagyon jó viszonyban volt a szobájába látogatószellemmel, de később ez a tapasztalat negatívra fordult. Ami hamarosan jelentkezett: patt-patt, kopogtató jelzéssel figyelmeztetett, hogy itt van. Majd közeledett a fejemhez egy simogató sugár, és csakhamar körbevette egész testemet. Én illendően megköszöntem és hálálkodtam a „szeretetéért”. ... Ahogy teltek-múltak a gyógyító éjszakák, egyre többet és többet szorongtam, sőt féltem! Sokat írtam, és sírva szólongattam az Atyát, Jézust és a Szűzanyát. Rendre21 SILVA–MIELE i.m. 68. o.22 U.o. 19
  20. 20. csak hajnalok hajnalán aludhattam el. Ekkor már éjjel-nappal a történtek foglalkoztattak. Eljutottam egy olyan pontra, amikor azt mondtam, nem akarom ezt csinálni tovább. Húztam, halasztottam a lefekvést, bármilyen késői időpont ébren talált. Átmentem a másik szobába aludni. Utánam jött. Szépen kértem, hagyjon el, mert nagyon félek, és nincs se éjjelem, se nappalom. Ekkor – másképp nem tudom megfogalmazni – úgy éreztem, kis híján kihúzta belőlem a lelket. Szörnyű volt.23 A bajba került asszony végülis plébánosához fordult. Két pap imádkozott érte. Életgyónástvégzett, szentáldozáshoz járult. A zaklatások fokozatosan megszűntek. Nincs kétség arról, hogyezek démoni zaklatások voltak. Nincs kétség arról, milyen „intelligenciákkal” kerülkapcsolatba az agykontrollozó. Térjünk vissza oda, ahonnan kiindultunk. Az elváltozott tudatállapot veszélyes. Nemagyunk teljesítőképességét fokozza fel, hanem védtelenné tesz bennünket a szellemitámadásokkal szemben. „Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mintordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el” (1Pt 5,8). Minden módszer rossz, legyen bármilyen ékes homlokzata, ha ajtót-ablakot kinyit az ártószellemi hatalmak előtt.23 GÁL Péter: A New Age – keresztény szemmel. Negyedik kiadás, Szegletkő, Bp. – Pécs, 1996. 391. o. 20
  21. 21. Kontextus Agykontrollos tudósok – Kit mikor visz el az ördög – Ártatlan területek? – Ártalmak és veszélyek – Szellemi kontextus – Harry Potter – Mese vagy mágia? – Álmatlanság – Azelkergetett démon – Ratzinger bíboros levelei és a Fleetwood-nyilatkozat – Angolóra szörnyekkel – Jézus a győztes Az előző fejezetben az elváltozott tudatállapotról beszéltem, példának használva azagykontrollt vagy Silva-módszert, amelyről megállapítottam, hogy nem tudományos eljárás,hanem mágikus technika. Próbálom belehelyezni magam a módszer híveinek helyébe. Vajonmit válaszolnának erre a kritikára? Elsősorban talán azt, hogy jogtalanul nevezem az agykontrollt tudománytalannak, hiszenszámos tudós is követi azt. Nos, akadhatnak és akadnak is egyetemi tanárok a módszer híveiközött, de ez nem jelenti, hogy a tudomány mint olyan magáévá tette azt. Néhány tudós mégnem „a” tudomány. Ha valóban egyértelmű tudományos bizonyítékok szólnak egymegállapítás mellett, azt előbb-utóbb a tudósok összessége egyhangúlag elfogadja. Ahogypéldául vitán felül áll, hogy a Koch-bacillus okozza a tuberkolózist, vagy hogy azelektromosságtan alapjai a Maxwell-egyenletekkel írhatók le. A Silva-módszer esetében ilyenmegegyezés messzemenően nincs. Sőt, hozzáteszem, kilátás sincs rá, mert leglényegesebbállításai metafizikai természetűek, természettudományosan nem ellenőrizhetők. Avilágnézetileg semleges homlokzat csak álcázása a módszer lényegének. Második ellenvetés lehetne az agykontroll hívei részéről, hogy nem mindenki tapasztalnegatív szellemi jelenségeket, aki a módszert használja. Nem mindenki érez nyomasztó idegenjelenlétet, vagy fojtogatást a torkán. Ez minden bizonnyal így is van. Ám ha egy erdőbenszámosan találkoznak medvével, akkor abban az erdőben vannak medvék, még ha nem isminden arra járó találkozott velük. Ha szabad erőteljesen és kissé népiesen kifejeznemmagamat: hogy kit mikor és hogyan visz el az ördög, az nagyon különböző lehet, de én aztszeretném, ha egyáltalán nem vinne el, ezért nem foglalkozom agykontrollal. A harmadik lehetséges ellenvetésnek nagyobb súlya van. Mi van akkor – kérdezheti valaki– , ha nem merészkedünk az agykontroll dinamikus meditációjáig, nem keressük a kapcsolatotsemmiféle „magasabb intelligenciával”, nem idézünk meg „tanácsadókat”, hanem csupán amódszer autoszuggesztiós részét alkalmazzuk? Nem kapcsolódunk be filozófiai előfeltevésekbe,hanem az „alfa-állapotban” pusztán „a stressz levezetésére, alvászavar megszüntetésére,ébresztőóra nélküli, időzített ébredésre, élénkítőszer nélküli felfrissítésre (példáulautóvezetéskor) ... , a memória fejlesztésére, gyorsabb és hatékonyabb tanulásra”24 éshasonlókra törekszünk? Elvégre ez ártatlan terület, nem idéz meg démonokat. Válaszom három részből áll. Az első rész nem tartozik a teológia területére, ezért csakhipotetikusan fogalmazom meg, mert ebben nem vagyok szakember. A pszichiátria illetékes a24 Mi az agykontroll és mire jó? Lásd: http://www.agykontroll.hu/miaza.htm — 2006. 03. 21. 21
  22. 22. hiteles válaszra. Az alfa-állapotban végzett autoszuggesztió technikája tartalmaz egyellentmondást: egyrészt ellazított, passzív állapotba helyezzük az agyat, hogy fogékony legyena szuggesztív parancsokra, másrészt tudatosan, aktívan használjuk, amikor szuggesztívparancsokat adunk ki önmagunknak. Vajon ez az ellentmondásos használat nem káros azagyműködésre nézve? A válasz, hangsúlyozom, az elmegyógyászokra tartozik, de én márhallottam olyanról, hogy valakit az angykontrollal való kísérletezés juttatott a pszichiátriára. Válaszom második része viszont teológiai. Az elváltozott tudatállapot veszélyes. Nemszükséges, hogy démonokat idézzünk, elég az, hogy védtelenné válunk velük szemben. Alogikus gondolkodás ellenőrzésének elvesztése után ki vagyunk szolgáltatva a körüljáró,zsákmányra leső gonosz lelkeknek. Mint az afrikai vadász, aki őrtűz nélkül a szabadban alszik.Lehet, hogy nem eszi meg az oroszlán, viszont az is lehet, hogy megeszi. (Manapság már ritkaaz oroszlán Afrikában, de az ártó szellemek minden földrészen gyakoriak.) Az elváltozotttudatállapottal később még kell foglalkoznunk, itt legyen elég annyit megjegyezni, hogy akábítószerhasználat, amely nem jár együtt idegen szellemek megidézésével, gyakran okozdémoni megszállottságot, pusztán mert a lélek védtelenné, kiszolgáltatottá vált a kábítószerhatására, a tudatos önkontroll elvesztése révén. Válaszom harmadik részét részletesebben is ki szándékozom fejteni. E válasz alapja aszellemi kontextus fogalma. Sokan érvelnek úgy, hogy nem folyamodnak mágiához, valamelymágikus eljárásnak csak az ártatlan részét használják, tehát nem érheti őket baj. Ezek a démonijelenlétet valahogy úgy képzelik el, mintha egy fazék krumpliba belehelyeznénk egykapszulába zárt méregtablettát. Amíg csak a krumplit eszem és a mérget tartalmazó kapszulátelkerülöm, nem érhet baj. Csakhogy a démon nem szilárd anyag, amelyet körülhatárol a tér, ésígy be lehet zárni egy dobozba. A bukott angyal szellemi valóság, nem körülhatárolt módonvan jelen az anyagban, hanem szellemi működése révén. Ez a működés pedig arra a területreterjed ki, amelyet birtokba vett. Olykor fizikai területre – gondoljunk csak az előző előadásbanemlített „Angyalszárnyakon” elnevezésű boltra, amelynek belsejében szinte tapintani lehetetta sötét, nyomasztó démoni jelenlétet. Máskor azonban a démon működése egy szellemiterületre terjed ki. Ilyenkor jelenléte addig tart, amíg az illető terület szellemi határaiterjednek. Minden, ami szellemi összefüggésben áll az illető területtel (résztvesz annakmegalapozásában, módszertanában, gondolkodásmódjában), a démoni jelenlét határán belülesik. Akkor is, ha önmagában jó. Elvégre önmagában rossz dolog, magán a bűnön kívül, nincsis. Isten minden létezőt jónak teremtett. A dolgok csak a szellemi kontextus révén válhatnakrosszá. A démon tehát nincs dobozva zárva, hanem az egész összefüggő szellemi területenműködik. Jelenlétét olyan méregéhez hasonlíthatjuk, amelyet föloldottunk egy tányérlevesben. A levesnek nem lesz ártatlan része. Egységes egészet alkot, egységes egészként vanmegmérgezve. Persze a hasonlat némileg sántít, az agykontroll nem homogén, mint egyfolyadék, vannak veszélyesebb, töményebben mérgezett részei (pl. a tanácsadók megidézése),és vannak kevésbé méregdús területei (pl. a memória javítása). De mérgezetlen területenincsen. Nem egy részterület mérgezett, hanem az egész szellemi kontextus. Nemcsak azönmagukban mágikus dolgokat kell elkerülnünk, hanem a mágiával szellemi kontextusban állóterületeket is. Vagyis az agykontroll kerülendő az alfa-állapotba való helyezkedéstől kezdve amágikus gyógyításig minden téren. 22
  23. 23. Olyan ez, mint ahogy nemcsak a bűnt kell kerülni, hanem a bűnre vezető alkalmat is;amennyiben pedig nem tudjuk elkerülni az alkalmat, használnunk kell szellemi fegyvereinket,amelyek megoltalmaznak a kísértéstől – mindenekelőtt az imádságot. Elmondok egy történetet, amikor én magam merészkedtem szellemileg veszélyes területre,méghozzá tudva és akarva, előre megfontolt szándékkal. Sok vitát váltottak ki kereszténykörökben a Harry Potter-meseregények, amelyeknek szerzője a nagyon tehetséges angol írónő,Joanne Kathleen Rowling, röviden Jo Rowling. Ezek a könyvek olyan jól vannak megírva,hogy lekötik az érdeklődést, nemcsak a serdülőkét, hanem a felnőttekét is. Rowling fantáziájagazdag, meseszövése leleményes, jó a humora, és sikerült olyan témát találnia, amely manapságrendkívül népszerű. Ennek köszönheti világsikerét. Ami könyveit egyrészt népszerűvé,másrészt problematikussá teszi, az, hogy ifjú hőse, Harry Potter, varázsló. A mesékvarázsvilágba vezetnek bennünket, a Kings Cross pályaudvar kilenc és háromnegyedikvágányáról a Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába lehet utazni, ahol hihetetlenkalandok várják Harryt. Ezek eddig hat köteten át tartottak, és a történet még nem ért véget. Egyesek azt állítják, hogy a Harry Potter-könyvek ártatlan mesék. Elvégre a mese mindigtartalmazott mágikus elemeket, amilyen Csipkerózsika bűvös álma, vagy Aladdincsodalámpája. Ezeket azonban sose vettük komolyan. A gyerek, akinek meséltek, tudta jól,hogy a valóságban nincsenek „terülj-terülj” asztalkák vagy palackból előbújó szellemek. Amese elemei gyanánt elfogadta őket, de nem ösztönözték arra, hogy maga is varázsolnipróbáljon. A mese elhatárolja magát a valóságtól, magától értődően az irrealitás közegébenmozog. Éppen ez teszi mesévé: a tudatosan vállalt képtelenség. A mesét nem lehetösszetéveszteni a valósággal. Ha tehát a mesében mágia fordul elő, ez még nem jelenti a mágiahelyeslését, vagy propagandát a varázslás mellett. Maga Rowling sem hisz abban amesevilágban, amelyet könyveiben megteremtett. Ez a világ a fantáziában létezik, a valóságbannem. Mások azonban másképp gondolkodnak. Egy barátom írta: „Mély benyomást tett rám 10éves unokaöcsém, aki a 3. kötetet már csak nappali világosságban, két felnőtt jelenlétébenmerte kézbe venni, mert rettegett a sok sötét varázslattól, ami a könyvben előfordul, a többikötetet pedig nem is olvasta már el.” Bizony Rowling asszony nem igen kíméli olvasói idegeit,különösen a negyedik kötet végétől, ahonnan kezdve igen gonosz dolgok történnek. Ennélazonban többről is szó van. A könyvben nagy vita folyik a mágia értékeléséről. A Harrytnevelő család gyűlöli és megveti a mágiát, elnyomja a szegény fiút, az olvasó pedig ösztönösenaz ártatlan Harry oldalára áll. Annak a Harrynek oldalára, akinek igazi világa a varázslóiskola.Ezzel szimpatikussá válik az olvasó számára a mágia, s ellenszenvessé válnak azok, akik hallanisem akarnak a mágiáról. És fontoljuk meg: olyan korban élünk, amely hátborzongatóankomolyan veszi, terjeszti és vallja a mágiát. Az olvasó, ugyanabban a könyvesboltban, ahol JoRowling meséit megvette, mágia-tankönyvek sorozatát is megvásárolhatja, Varázslatokkönyve, Boszorkánykönyv és hasonló címekkel. Nem egy nemlétező, mesebeli boltba kellenemennie a varázslóiskola tankönyveiért: itt állnak a valóságos könyvespolcokon! Ebben akontextusban vajon állítani lehet-e, hogy minden aggodalom nélkül adhatjuk Harry Pottertgyermekeink kezébe? Biztos-e, hogy Rowling leleményes varázsvilágának gazdagon feldíszítettépülete mindenestül az irrealitás talaján áll? Nem csoda, hogy sok keresztény aleghatározottabban kijelenti: a Potter-szága mágia, s mint ilyen, elutasítandó. 23
  24. 24. Sokáig nem olvastam el a sorozatot, mert nem érdekelt, és mert tisztán láttam, hogy akörülötte folyó viták voltaképpen a mesében foglalt kettősség különböző értelmezéseirevezethetők vissza. Egy idő múlva azonban szükségét kezdtem érezni, hogy állást foglalhassak, sehhez ismernem kellett a vita tárgyát. Körülbelül három hét alatt végigolvastam a HarryPotter-sorozat hat kötetét, a hatodikat, amely akkor még nem jelent meg magyar fordításban,angolul. Eleinte érdekelt a fordulatos cselekmény, az iskolai sportesemények és diákszerelmekjótollú ábrázolása, később kissé unalmassá vált a dolog, de olvastam, mert végére akartam járni.(Megjegyzem itt, hogy a Harry Potter-filmeket nem láttam, azokról tehát továbbra se tudoknyilatkozni.) Félelmet belőlem nem váltottak ki a könyvek, mágikus tartalmuk pedig nemnyugtalanított, hiszen máskor is kellett már olvasnom mágikus tartalmú könyveket, hogycáfolhassam őket, és soha semmi bajom nem lett tőlük. Tudtam, hogy Jézushoz tartozom, ésoltalom alatt állok. Azonban a harmadik hét elején emésztési zavarok kezdtek gyötörni. Aztán egy este nembírtam elaludni. Ez nagyon szokatlan nálam. Nem vagyok valami híres alvó, de csak az éjszakamásodik felében szoktam fölriadni. Este mindig hamar elalszom, néha már nyolc óra tájbanbóbiskolni kezdek. Most nem így történt, hiába álmosodtam el, hiába tettem le a Potter-könyvet, álom nem jött a szememre. Gyógyszeres fiókomban találtam altatót – évekkel ezelőttszedtem éjszakai fölébredések alkalmával, aztán abbahagytam, mert reggel csak annálálmosabb voltam tőle. Bevettem egy tablettát, és nyugtalanul ugyan, de végigaludtam azéjszakát. Következő este azt reméltem, hogy hamar elalszom, hiszen előző éjszaka nemaludtam ki magam. Nem így történt, megint nem tudtam elaludni. Újrakezdtem az olvasást,aztán megint aludni próbáltam – mindhiába. Megint bevettem egy tabletta altatót, és nagykeservesen elszunnyadtam. A harmadik estén már biztos voltam benne, hogy kitűnően fogokaludni, hiszen két éjszakai adósságot kell törlesztenem. Ám az álmatlanság megismétlődött.Amikor már úgy éreztem, kellően elálmosodtam, félretettem a Potter-mesét és agyam széplassan kezdett elhomályosodni, hirtelen, mintha megcsiklandozták volna a tudatomat, újbólfölélénkültem. Éjfél elmúlt, aludni nem tudtam, és nem volt már több altatóm. Ekkor aztán gondolkodni kezdtem. Föltettem magamnak a kérdést, amit egy zsidó fiúnakmindig föl kell tennie a széder-estéken: „Miben különbözik ez az éjszaka minden máséjszakától?” A válasz egyértelmű volt. „Abban, hogy Harry Pottert olvasok.” Igen, az előző ésazelőtti éjszaka is ez történt. Fölhagytam gyanútlanságommal, és föltételeztem, hogy akönyvek mágikus tartalma miatt démoni befolyás alá kerültem. Nincs szó ilyenkor„megszállottságról”, teológiai nevén ez az állapot obreptio daemonica, démoni behatolás(szószerint: odacsúszás). A démon annyi hatalmat nyert fölöttem, hogy zaklatni képes,vegetatív idegrendszeremet izgatni tudja. Tudtam, mit kell tennem. Jézus nevében, az ő megváltó vérének erejével imádkozva,elküldtem a gonosz lelket, kértem magamnak Isten és szent angyalai oltalmát, és hogy tudjakaludni. Aztán félretettem a Potter-könyvet, egy Jókai-regényt kezdtem olvasni, de sokáig nemjutottam benne. Pár perc múlva aludtam. Altató nélkül. A történet önmagáért beszél. Bemerészkedtem egy démonizált területre, egy mágiátólátjárt területre. Hozzáteszem: kissé töményen vettem magamhoz a Potter-époszt.Gondolkodásom nem fogadta be a mágikus üzenetet, de az embernek fantáziája is van.Képzeletvilágomba behatoltak a varázsvilág mágikus összefüggései. Hangsúlyozom, hogy nem 24
  25. 25. féltem, és ekkor már meglehetősen untam is a történetet, nem az izgalom tartott ébren. Adémon tartott ébren. Mihelyt elűztem, aludtam. Nem hittem a mágiában. Nem űztem mágiát. De beléptem abba a szellemi kontextusba,ahol a sötétség hatalmai jelen voltak. Kicsit meggondolatlanul, kellő oltalomkérés nélkül.Ennek következményei még néhány napig eltartottak: nyugtalanító elemekkel találkoztamfantáziámban, álmaimban. De Jézus oltalmát kérve, végigolvastam a sorozatot, és ettől kezdverendesen tudtam aludni. Ez eldönti a Potter-könyvek értékelését. Igenis, veszélyesek. Meg kell jegyeznem, hogyugyanez a véleménye XVI. Benedek pápának is. 2003-ban Gabriele Kuby német írónőmegküldte a Potter-mesék mágikus tartalmát bíráló könyvét a Hittani Kongregáció akkoriprefektusának, Joseph Ratzinger bíborosnak, jelenlegi Szentatyánknak. A bíboros 2003.március 7-én kelt levelében ezt írja Kubynak: Hálás köszönet február 20-án kelt kedves leveléért és a tanulságos könyvért, amelyet mellékelt. Jó az, hogy a Harry Potter dolgokra fényt derít, mert azok kifinomult csábítások, amelyek észrevétlenül és éppen ezért mélyen hatnak, és lerombolják a lélekben a kereszténységet, mielőtt egyáltalán kellően felnövekedhetett volna.25 A Hittani Kongregácó New Age-szakértője, Peter Fleetwood, azt nyilatkozta a VatikániRádiónak, hogy ő nem lát veszélyt Jo Rowling meseregényeiben, a bíboros-prefektusnak ezt alevelét pedig akár a titkárság is fogalmazhatta. Fleetwoodnak ezt a magánnyilatkozatát a sajtó„vatikáni nyilatkozat” címen propagálta (fájdalom, a katolikus sajtó is), a későbbi pápavéleményét pedig meglehetősen agyonhallgatta. Pedig biztosan a pápa saját véleményéről vanszó. Egyrészt, mert amit aláír, azt feltehetően el is szokta olvasni. Másrészt, mert egy további,május 27-én kelt levélben engedélyt adott Kubynak, hogy véleményét nyilvánosságra hozza.Harmadrészt pedig, mert ugyanazon év karácsonyára üdvözlőkártyát küldött a németírónőnek, ezzel a sajátkezűleg írt szöveggel: „Szívélyes köszönet az Ön bátor kiállásáért azokkultizmussal és mágiával szemben.”26 Félreértés ne essék: a Szentatyának ez a véleménye is csak magánvélemény. Hivatalosegyházi nyilatkozat nem született a Potter-mesékről. Ágyúval nem szokás verébre lőni. Deazért a két magánvélemény súlyában van némi különbség, s a Szentatya véleményéhezszemélyes tapasztalatom alapján is csatlakozom. Jo Rowling könyveiben van karácsony, denincs Jézus; van ünnep, de nincs hit; a varázslóiskolára Isten nélküli égbolt borul. Ezt aszuggesztív üzenetet kiegészíti a másik, amely a mágikus cselekményből árad. Nem mindenkitfog álmatlanság gyötörni, aki ezeket a könyveket olvassa; de olyan szellemi területetjelentenek, ahol a sötétség hatalmai jelen vannak. Egy nyelvtanár barátom angolórát tartott egy tizenéves fiatalembernek. Társalgásigyakorlatban megkérdezte tőle: – How are you? (Hogy vagy?) A válasz meglepő volt.25 A levél eredeti szövegét és fotokópiáját lásd: http://www.lifesite.net/ldn/2005/jul/05071301.html — 2006. 03.21.26 Uo. 25
  26. 26. – I am afraid. (Félek.) – What are you afraid of? (Mitől félsz?) – kérdezte barátom. – Monsters (szörnyektől) – hangzott az újabb meglepő válasz. Barátom ezekután magyarra fordította a szót. A beszélgetésből kiderült, hogy a fiúrémfilmet látott videón, s ennek szörnyei megterhelték fantáziáját. Tanára, hívő kereszténylévén, tudta, hogy ez nem merőben pszichológiai probléma. Imádkozott, hogy a fiatal fiúthagyja el a félelem lelke, és őt is megtanította oltalomért imádkozni. A félelmi tünetekfokozatosan megszűntek, a gyerek újból tudott aludni. Jézus a Szabadító. Háborúban vagyunk. Amíg Jézushoz tartozunk, a győztes oldalon állunk. Ha azonbanátmegyünk az ellenség területére, fogságba eshetünk. Hittel és értelemmel kell megvívnunk ajó harcot. 26
  27. 27. Móka Kísértet a kéményben – Madách cigányasszonya – Az értelem kritikája – Egy médium trükkjei – Aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot – Egy rémes történet – Helena Blavatsky – Satya Sai Baba – Fele se móka Szerb Antal szellemes regényében, A Pendragon legendában, Osborne, a fiatal arisztokrata,kísértetet imitál a walesi főúri kastélyban: a kéményben elbújva különböző titokzatosszövegeket mond, énekel és játszik le gramofonról, halálra ijesztve a cselédséget. Nővére, akifolklórkutatással foglalkozik, szemrehányást tesz neki, amiért humbugot kever a hitelesnéprajzi anyaghoz. Osborne így válaszol: – Ez a helyes, régen is így lehetett: a fele csoda, és a fele móka.27 Teljesen igazat adhatunk a tréfás kedvű ifjú Pendragonnak abban, hogy a régi embersemmivel sem volt kevésbé hajlamos a csalásra és hamisításra, mint a mai. A mágia ésokkultizmus története egybefonódik a szélhámosság és szemfényvesztés történetével. Azemberi hiszékenység szinte határtalan, és mindig akadtak, akik ezt ügyesen kihasználták. Példákkal és bibliai elvekkel egyaránt igazoltuk, hogy a mágia olykor működik, és haműködik, a sötétség hatalmai működtetik. Láttuk, hogy az agykontroll is valósággalműködőképes, még ha nem mindenki arat is benne ugyanolyan babérokat. Hiba volna nemvenni erről tudomást. Ugyanakkor működik az is, amit Osborne Pendragon mókának nevez: azálmágia, a csalás, amit Madách jövendőmondó cigányasszonya űz Az ember tragédiája londoniszínében. CIGÁNYASSZONY Mert énelőttem nem létez titok, Ki a sátánnal régen cimborálok. LUCIFER (félre) No, még az kéne csak, te vén szipirtyó. A cigányasszony nincs közvetlen kapcsolatban a sátánnal és angyalaival, egyszerűen csal éshazudik, anyagi érdekből. Nem mágiát űz, hanem megjátssza a mágiát. Azok, akik racionalistamódon gondolkodnak, minden mágiát csalásnak vagy képzelődésnek tartanak. A bibliai hitszámol a mágia tényleges működésével, de egy dologban azért osztozik a racionalizmussal: élaz értelem kritikájával. Nem szükségképpen és mindenütt tételez föl működő mágiát, ahol a27 SZERB Antal: A Pendragon legenda. 13. kiadás, Magvető, Budapest, évszám nélkül. 67. o. 27
  28. 28. látszat mellette szól, hanem előbb fontolóra veszi, nem lett-e illúzió vagy megtévesztésáldozata. Bűvészek és illuzionisták hihetelen látványokat tudnak produkálni, pedig nem anuminózumot manipulálják, hanem a közönséget, éspedig bevallottan. Voltak a történelembentehetséges bűvészek, akik mágus-szerepet játszottak előadásaikon, és voltak olyanok is, akik aztakarták elhitetni, hogy tényleg mágikus képességeik vannak, jóllehet csak ügyes trükkökkeldolgoztak. Ilyenformán a gyakorlatban nem egyszer meglehetősen elmosódnak a bűvészet és amágia határai. Van tiszta, csalásmentes bűvészet, amely egyszerűen csak szórakoztatni akar, ésnem csinál titkot abból, hogy trükköket alkalmaz; ez természetesen nem mosódik egybe amágiával; de van mágiát mutató trükközés is, ahol az okkult álmisztika ügyes illúziókeltésselpárosul. Aki találkozik ezzel a jelenségcsoporttal, annak állandóan résen kell lennie, és nemszabad minden szokatlan jelenségre természeten kívüli magyarázatot keresnie. Aszemfényvesztők lecsapnak a hiszékenységre. Nem is sejtjük, hogy komoly, tudományosgondolkodású, minden felelőtlen hipotézist elutasító emberekben is mennyi hiszékenységlakik. Nem jó az okoskodó szkepszis, de ugyanolyan ártalmas a fantasztikum iránti mohófogékonyság is. Magyarországon az első világháború utáni években egy László László (sic!) nevű médiumorránál fogva vezetett egy egész, művelt és tisztességes emberekből álló, spiritiszta jelenségeketkutató társaságot. Pedig rendkívüli óvatossággal jártak el. Hogy a csalást kiküszöböljék, LászlóLászlót a leggondosabban ellenőrizték: a szeánszok előtt levetkőztették, megfürdették,testnyílásait megvizsgálták, és más ruhát (régi, felsőrészes férfi fürdőruhát) húztak rá, hogy nehasználhasson ruhájában elrejtett kellékeket. A szeánszok alatt László ragaszkodott asötétséghez, állítása szerint a szellemek csak így hajlandók működni („fényérzékeny”szellemek?). Hogy csalni mégse tudjon, két ember ült mellette és fogta a kezét, kizárva abűvésztrükköket. És mégis: László összejövetelein nemcsak hangok hallatszottak, hanem kőhullott a semmiből, és az alig derengő világításban fehér, fényképezhető „ektoplazmák”jelentek meg; ezek később nyomtalanul eltűntek. Az égből esett kő viszont ottmaradt – sajátosállaga mutatta, hogy „valóban a túlvilágról jött”. Szenzációs volt! Az okkultisták izgalombajöttek. Egy ismert német szakember is Budapestre utazott, hogy tulajdon szemével lássa ajelenségeket. Teljesen meggyőzve ment haza, és tanúságot tett a pesti kísérlet hiteleseredményeiről. Pedig az egész nem volt egyéb közönséges csalásnál. A dupla nevű (és elméjű) László mégfelöltözve bevitte a szobába a kellékeket, a padlóra ejtette egy nem feltűnő ponton, és amikormár a fürdőruhában volt, lábujjaival fölvette azokat. Ha a szeánsz közben trükkre készült,köhögési rohamot produkált, ilyenkor elengedték a kezét. Így tette fejére a fura kavicsot, éskésőbb, amikor köhögése már feledésbe ment és már hosszabb ideje újból fogták a kezét,befejelte a szoba közepére. Az „ektoplazmához” libazsírral átitatott gézt használt, amit aköhögés közben a szájába tett, és onnét fújt ki később, mialatt mindkét kezét fogták. Előbb-utóbb a kutató társaság mégis gyanút fogott, felkészültek leleplezésére, és egyik trükkjeközepén rágyújtották a villanyt. Utána igen-igen szomorúak voltak... A csaló viszontszégyentelenül arra hivatkozott, hogy a tudományt akarta szolgálni a spiritizmusmegcsúfolásával.2828 TÁBORI Kornél: Pesti spiritiszták. Tolnai Világlapja, Budapest, 1924. 28
  29. 29. A kísérletező úriemberek teljesen járatlanok voltak a metafizikában. Szellemi lényre nemhat a fény vagy más fizikai jelenség. Éppen azért szellemi lény, mert nem anyagi síkon létezik.Gyanakodniuk kellett volna tehát annál az állításnál, hogy a szellemek igénylik a sötétséget.Akiknek sötétségre van szükségük, azok nem a szellemek, hanem a csalók. Jézus mondja:„Mindaz, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy el nemarasztalják a cselekedeteit” (Jn 3,20). Az efezusi levélben pedig ezt olvassuk: „Ne vegyetekrészt a sötétség meddő cselekedeteiben, sőt inkább korholjátok azokat. Mert amiket őktitokban tesznek, még kimondani is szégyen” (Ef 5,11-12). Utóbbi közvetlenül a pogányrituális kéjelgésekre vonatkozik, de jól alkalmazható a csaló trükkökre és mindarra, amitrejteni kell az emberek szeme elől. A spiritizmusban meglehetősen gyakori az az állítás, hogy aszellemekkel sötétségben kell kommunikálni, mert a fény zavarja őket. Részemről ezt úgyfordítom le, hogy a spiritizmusban meglehetősen gyakori a csalás. Szeghy Ernő atya mondjavalahol, hogy amikor egy bűvésszel beszélgetett a spiritizmustól, a bűvész azt állította: nincsolyan spiritiszta jelenség, amit ő megfelelő bűvésztrükkel utána ne tudna csinálni. Ezzeltávolról sem akarom azt mondani, hogy a spiritiszta szeánszokon egyáltalán nem történnektermészetkívüli jelenségek. Csakhogy ha történnek, azok a gonosz lelkektől valók. Másodikelőadásomban idéztem Montluisant kapitány és Sylvester, az amerikai médium esetét, akikmindketten negatív szellemi erőket tapasztaltak meg a spiritizmusban. Mondanivalóm tehátnem az, hogy a spiritiszta jelenségek soha nem lehetnek – bizonyos értelemben – valódiak,hanem az, hogy ne legyünk hiszékenyek és képzelődők, ne tételezzünk föl túl könnyenrendkívüliséget. Használjuk az eszünket akkor is, ha szokatlan jelenséggel állunk szemben. László Lászó esete után elmondok a hiszékenységgel és képzelődéssel kapcsolatban egymásik történetet is, de előre kell bocsátanom, hogy rendkívül rémes történet. Velem esett meg.Rendkívül rémes helyen laktam akkor, embertől alig lakott táján szép fővárosunknak, egy elsőemeleti plébánosi lakásban. Több hónapja éltem már ott, amikor is egyik este, miután márlefeküdtem, a mennyezeten lévő árnyékokra bámészkodva, egy szokatlan, kerek, sötétárnyékra figyeltem föl, ami ott volt a szoba mennyezetén, körülbelül az íróasztalom fölött.Ágyamból éppen ráláttam. Minek az árnyéka ez? Íróasztalomon nem égett a lámpa, amúgy islefelé volt irányítva, nem vetíthette föl semmiféle tárgy árnyékát; de nem is láttam olyantárgyat, aminek az árnyéka ilyen lehetett volna – nagy, lapos, kerek folt. Sötétebb volt, mintazok az árnyékok, amelyeket az utcai világítás vetített szobám mennyezetére, ez egyébként isferdén ért szobámba, ennek megfelelően nyújtózkodtak a kinti fák és a benti csillárhalványabb szürke árnyékai. Ez a különös árnyék azonban majdnem fekete volt,elhelyezkedésénél fogva semmiképpen nem származhatott az utcai lámpáktól, és nememlékeztem arra sem, hogy korábban láttam volna. A jelenség megmagyarázhatatlannak tűnt. Sok karizmatikus irodalmat olvashattam akkoriban, amelyben a démonok elűzése gyakranelőfordul. Mi van akkor, gondoltam, ha az a kerek folt démoni eredetű? Ez se látszott túlvalószínűnek, de más magyarázatot nem találtam. Hátha egy gonosz lélek les rám, ijesztgetve aszokatlan árnyjelenséggel? Nosza, imádkozni kezdtem, elűzve a démont Jézus nevében.(Magyarázatul annyit, hogy nem exorcizmust alkalmaztam, mert az püspöki engedélyhez vankötve. Egyszerű szabadító imát végeztem. Később áll szándékomban kifejteni, mi a különbség akettő között.) A kerek, sötét árnyék mozdulatlan maradt. Nem jött közelebb, de nem is tűnt el.Igyekeztem nagyon erélyes lenni vele, bevetve mindazt a szabadító erőt, ami Jézusban az 29
  30. 30. enyém. Az árnyék maradt. Váltogattam a kifejezéseket, fölhasználtam gazdag szókincsemet. Akerek árnyék nem nevetett éppen rajtam, de ott maradt mozdulatlanul, ahol volt. Az okosabb enged. Mivel az imádság nem használt, fölhagytam vele, és békébenelszunnyadtam. Félelmet egyáltalán nem éreztem, csak valami furcsa csodálkozás volt bennem:ilyesmi nincs. Csakhogy volt, ott volt a plafonon. Másnap, hajnali félhomályban, még mindig ott feketéllett a kerek árny. De ahogyközelebbről megvizsgáltam az íróasztalt, nyomban fény derült a titokra. A közelmúltbanugyanis kicseréltem a telefont egy új, üzenetrögzítős készülékre. Ezen volt egy kis zöld lámpa,amely jelezte, hogy a készülék áram alatt van. Erre nem gondoltam. Halvány kis fénye nemlátszott az ágyból, ahol feküdtem, de ahhoz elég volt, hogy amikor a szobában mindenvilágítást eloltottam, árnyékot vetítsen a mennyezetre. Az árnyék pedig íróasztali lámpámburájának árnyéka volt. Annak formája ugyan egészen más, kupola-alakú, de szinténkörszimmetrikus, így odafönt kerek, lapos, tányérszerű vetület formájában jelent meg. Vagyis: démont fantáziáltam oda, ahol egyszerű optikai jelenséggel álltam szemben. Pedigáltalában józanságra törekszem és az illúziók leleplezésére. Ezúttal nem sikerült. Mi következik ebből? Először is az, hogy rémesen nagy szamár voltam. (Mondtam, hogyrémes történet lesz.) Olyan naiv babonába estem, ha nem is szándékosan, mint a máremlegetett Szent Antal-láncok küldözgetői. Másodszor pedig az, hogy a szabadító ima előttnem szabad elmulasztani a lelkek megkülönböztetését, amiről 1Jn 4,1 beszél: „Vizsgáljátok mega lelkeket.” Ha imádságban kerestem volna a választ arra, hogy valóban démoni jelenséggelállok-e szemben, nagyon hamar kitűnt volna, hogy nem ez a helyzet. Már annak is el kellettvolna gondolkodtatnia engem, hogy egyáltalán nem éreztem félelmet. Ha egy bukott angyalveszi a fáradságot és kerek, sötét árnyékkal ijesztget, az már csak hat egy kicsit azidegrendszeremre is! Én tudok félni, rendkívül gyáva nyúl tudok lenni, s ha a démon valódilett volna, aligha aludtam volna el olyan zavartalan békességben. De különben is, haimádkozom, a Szentlélek világosságában minden bizonnyal hamarosan ösztönzést éreztemvolna, hogy tovább folytassam a természetes magyarázat keresését, és ha fölkelek az ágyból ésmegnézem az íróasztalt, könnyen megpillantottam volna azt a kis zöld fényforrást, ami azegész jelenséget kielégítően megmagyarázta. Nem űztem volna csúfot a szabadító imából. Mertaz imádság nem játék. Nos, rossz szándék nem volt a dologban, de hadd vonjam le a harmadikkonzekvenciát. Ez pedig imígyen hangzik: „Mielőtt démont űznél, nézd meg jól azíróasztalodat!” Vagyis: ne siess a természetkívüli okokat keresni, hanem fordulj makacsul ajózan észhez. Isten azért adta értelmünket, hogy használjuk. Ne váljunk illúziók áldozatává.Egyszer azzá váltam, de még egyszer nem akarok. Felsülésemmel Isten megtanított arra, hogynagyon kritikusan kell nézni a természetkívüli jelenségeket. A kritikus elme, a természetes magyarázat keresője számos esetben talál csalást ott, aholmások rendkívüli tüneményeket látnak. Helena Blavatsky, a teozófia alapítója, állítólagcsodálatos dolgokat művelt: jóslatai beváltak, elveszett tárgyakat megtalált, eltört csészéketösszeforrasztott, szellemek sugallatára írt könyveket. Mi volt csodái mögött? A hölgyközönséges csaló volt. 30
  31. 31. Szimlában egy Hume nevű magas állású úr házában eltűnt egy értékes melltű. Blawatskyné29 vendége volt a háznak, s egy vacsora alkalmából úgy irányította a társalgást, hogy az eltűnt melltű kerüljön szóba. A társaságban voltak kételkedők is. Mindig akadnak ilyen kellemetlen emberek. De Blawatskyné lefegyverezte őket, csodát művelt. Rövid elmélkedés után a tibeti nagy szellemek, Morja és Koot Homi elárulták neki, hogy a melltű a kert egyik bokra alatt van elásva. Mindannyian kimentek a kertbe, lámpással megkeresték a kijelölt helyet, csakugyan megtalálták a melltűt sértetlenül. A csoda híre bejárta India egész sajtóját. Ez a sajtóvisszhang lett a veszte Blawatskynénak: az újságokból tudomást szerzett az esetről az a bombayi ékszerész is, akinél az ellopott ékszert elzálogosították, s akitől Blawatskyné azt kiváltotta. A zálogcédulát a tolvajtól vette meg. Később a ház kertésze is jelentkezett azzal, hogy kis baksisért aznap este ásta el a melltűt tartalmazó dobozt a bokrok alá.30 A jeles alapítónak nem ez volt az egyetlen csalása. Amikor a „hívők” kérdésekkel fordultakszellemeihez, a „szellemek válaszait” ő maga írta és csempészte egy nyitható hátú szekrénybe.(A szellemek érdekes módon ugyanazokat a nyelvi hibákat követték el, amelyek az őangolságát is jellemezték.) „Szellemektől diktált” könyve közönséges ollózás. Amikor tibetitartózkodásáról beszél, amelynek alkalmából állítólag beavatták a titkos tudományokba, leírástad Tibetről, ahova akkor még nem igen jutott be európai. Mihelyt azonban a rejtelmes országmégiscsak ismertté vált, kiderült, hogy Blavatskyné leírásai egyáltalán nem illenek rá azhelyszínre: a misztikus szerző fantáziájának termékei. A Teozófiai Társaság alapítója egészegyszerűen nem volt tisztességes. A szélhámosságából kinőtt Társaság harmadik elnöke, AliceBailey kezdeményezte a New Age mozgalmat... Erről a szellemi tájékról származik az egészmai okkult-mágikus-ezoterikus divat. Ha a szellemi kontextus fogalmát megértettük, ezbizonnyal mond valamit számunkra. Mágia és szélhámosság nem ugyanaz, de komolyátfedések vannak közöttük. Nézzünk meg egy érdekes esetet. Satya Sai Baba 1926-ban született Puttaparthiban, AndraPradesh indiai államban, földműves szülőktől. Eredeti neve Satyanarayan Raju. Még nem volttizennégy éves, amikor egy sor különös élményen ment keresztül, amelyeket szülei és másokdémoni megszállásnak tartottak. Nem sokkal ezek után bejelentette, hogy az 1918-ban elhunythíres guru, a Shirdi-beli Sai Baba szelleme költözött bele, és mostantól fogva ő is Sai Baba,Shiva és Sakti istenek megtestesülése. Viselkedésével engem kísértetiesen emlékeztet RejtőJenő hősére, a Csodálatos Nalayára, aki egy szép napon azzal a hírrel állít be egy csapatbenszülötthöz, hogy ő a királyuk. Csak az a tragikus, hogy míg Rejtő ezt viccnek szánta,hősünk teljes komolysággal az istenséget választotta életpályának. Önmagát az istenségmegtestesülésének vallja, míg Buddha, Krisztus és Mohammed szerinte nem voltak „avatarok”,megtestesülések. „Némi isteni erejük volt ... Az én erőm végtelen” – mondja szerényen. Számos adat van arról, hogy Sai Baba valóban rendkívüli jelenségeket produkál.Milliószámra vannak követői, akik teljes komolysággal imádkoznak hozzá. Mi persze nemhisszük el Sai Babának, hogy ő az Isten. Mit szóljunk azonban Satya Sai Baba csodatételeihez,29Megőrzöm forrásom helyesírását, ám amennyire én tudom, a nevet szimpla v-vel kell írni. HAJNÓCZY Rózsa, G.: Bengáli tűz. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, évszám nélkül. 263-264.o. (A könyv30regényműfaja ellenére az ismeretterjesztő részletek megbízhatók, az igazi szerző Germanus Gyula orientalista.) 31

×