Dr. Kovács Attila Előadása

1. Beszélgessünk a mozgásszerviBeszélgessünk a mozgásszervi
betegségekről !betegségekről !

2.  Reumatológia (rheumatologia): reumás
betegségekkel foglalkozó orvosi
szakágazat. Átfogja a mozgásszervi
betegségeket, foglalkozik a csont, izom és
ízületi elváltozásokkal, valamint különböző
gyulladásos reumatológiai kórképekkel is,
melyek immunológiai eltérésekkel is járnak.

3.  Reumatológus: a mozgásszervi
megbetegedésekkel foglalkozó
szakorvos.
 Mi a reuma?
Görög-latin eredetű orvosi kifejezés,
amely a kötőszövet elfajulásával járó,
rendszerint gyulladásos ízületi- vagy
izombetegségek összefoglaló neve.

4.  Gerincpanaszok: nyak-, hát- és
derékfájdalom
 Végtagfájdalmak: térd, csípő, váll, könyök,
boka
 Egyéb ízületi fájdalmak
 Köszvény
 Szédülés
 Csontritkulás (osteoporosis) okozta panaszok
 Bechterew-kór
 Rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás, PCP)

5.  leggyakoribb mozgásszervi
megbetegedés
 nem gyulladásos ízületi betegség
 hátterében az ízületi porc károsodása áll,
melyet később a csontok és a
szalagrendszer másodlagos elváltozásai
kísérnek

7.  Elsődleges formája:
› genetikai
› metabolikus
› életkori tényezők
 Másodlagos csoportja:
› Sérülések
› anyagcsere-betegségek
› korábban lezajlott fertőző ízületi gyulladások

8.  Diagnózis
› röntgen vizsgálat: segíti az artrózis
mértékének megfelelő kezelés kiválasztását.
 A terápia
› lehet gyógyszeres, sokszor a fájdalom
csillapítása elengedhetetlen
› gyógytorna - fizioterápia
› előrehaladott, az életminőség romlását
okozó esetekben műtét

9.  csont minőségi és mennyiségi változását jelenti,
melynek során károsodik a csont szerkezete
 fokozott törékenységgel jár
 kezdetben tünetmentes, néma kórként is
emlegetett betegség
 Magyarországon 900 000 embert érint, az Európai
Uniós adatok szerint pedig minden harmadik
menopauzán átesett nő és minden ötödik ötven év
feletti férfi szenved ebben a betegségben.

10.  menopauza
 fiatalkorban is előfordulhat az úgynevezett
osteopenia, amely a csontok kálcium- és a D-
vitamin anyagcseréjének zavarával függ össze.
 további hajlamosító tényezők, például a vékony,
alacsony testtípus, a családi halmozódás, a
kálciumhiányos táplálkozás, a túlzott alkohol, kávé
és az egyéb koffeintartalmú termékek fogyasztása,
a dohányzás és a tartós gyógyszerszedés
(általában a szteroidkészítmények esetében) is
gyorsítják.

12.  betegség leggyakrabban a gerincet,
főként annak alsó háti és deréktáji
szakaszait érinti
 éles háti vagy deréktáji fájdalom
 fokozódik a háti görbület
 nehézlégzéssel, fulladással járó panaszok
 alsóvégtagi érzés- és mozgászavarok,
 székelési és vizeletürítési panaszok is
jelentkezhetnek

13.  másik jellemzően érintett csont a combcsont- annak
törése
 csuklóízület ill. felkarcsont is érintett lehet
 csontritkulás szűrése
 A szűrést érdemes évente megismételni, a fokozott
kockázatnak kitett betegek esetében pedig
kiemelten fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok
(fokozott kockázatot jelenthet a korai menopauza, az
időskor, a fekélyes vastagbélgyulladás, a Crohn-
betegség, valamint a tartós szteroidkúra).

15.  megfelelő étrend: Ca + D-vitamin
 kerülni kell az alkohol- és a koffeintartalmú
termékek fogyasztását, valamint a
dohányzást
 mozgás

16.  Reumatológus, endokrin, nőgyógyász szakorvos
laborvizsgálatokkal tovább folytatja a kivizsgálást,
majd ambulánsan beállítja a gyógyszeres kezelést
 léteznek hormonpótló készítmények a menopauza
utáni állapotokra, szintetikusan előállított hormonok
a csontanyagcsere befolyásolására (pl. kalcitonin),
D-vitamin-készítmények, valamint az úgynevezett
biszfoszfonátok, amelyek a csontot lebontó sejteket
gátolják. A különféle fluoridkészítményekkel
fokozható a csontépítő sejtek aktivitása, a sejtfal
szintjén ható készítmények (ún. receptor-
modulátorok) pedig a hiányzó ösztrogénhez hasonló
hatást váltanak ki.

17.  fájdalmas ízületi gyulladás, mely
általában rohamokban jelentkezik,
változó mértékű fájdalmat okozva.
 A gyulladást a szervezetben
felhalmozódott húgysav okozza, mely
normális körülmények között is jelen van
a testben.

18.  A köszvény eleinte jellemzően éjszaka okoz
panaszokat, ilyenkor egy vagy több ízületben éles,
erős fájdalom tapasztalható.
 Az érintett ízületek megduzzadnak, érintésre
fájdalmassá válnak.
 A felettük lévő bőr vörös, fényes és meleg tapintású.
 Egy idő után a bőrnek ezen területei viszketni és
hámlani kezdenek.
 Általános panaszok is kiegészíthetik a köszvény
jellegzetes tüneteit, mint amilyen például a láz, a
hidegrázás, vagy az általánosan rossz közérzet,
gyengeség.

20.  Életmódváltás: testsúlycsökkentés ( se
húgysavszint együtt változik a testsúllyal!),
rendszeres testmozgás, RR, vércukor
ellenőrzés, lehetőség szerint thiazid kerülése
 Diéta: bő folyadékfogyasztás (2,5-3 l),
alkoholmentesség (sör!), purinszegény
étrend (max. 300 mg /nap),
szénhidrátszegény? (IR szindr.)
Javasolt összetétel: 40 % szénhidrát,
30 % fehérje, 30 % zsír, össz. 1600 Kcal/nap.

21.  Colchicin
 NSAID-ok(nem-szteroid
gyulladásgátlók)
 Steroid az ízületbe adva
 Szisztémás steroid
 Nonsteroid-steroid
 Lokális hűtés, nyugalomba helyezés

22.  Colchicin 0,5 mg/nap
 Allopurinol (Milurit): 100-300 mg/die
 NSAID kis dózisban (pl. indometacinum
25-60 mg/nap, naproxen 275 mg /nap)
 A húgysavszint normalizálása után még
legalább 1 éven át kell folytatni!

25.  népbetegséggé vált: világszerte több
millióan, hazánkban - becslések alapján
- mintegy 80-90 ezren szenvednek tőle
 Elsősorban az aktív, fiatalabb közép-
korosztályt (az első tünetek jelentkezése
a 30-50 éves életkorban történik), s
közülük is közel kétharmad arányban a
nőket érinti

26.  autoimmun betegség: a szervezet védekező
mechanizmusa az, ami saját maga ellen fordul
 kialakulásának pontos oka egyelőre ismeretlen,
mindössze annyi bizonyos, hogy számos fehérje
játszik benne szerepet
 nem csak nagy fájdalommal jár együtt, hanem -
főleg a kézen - súlyos végtagdeformációhoz is
vezet, ami rendkívüli mértékben rontja a beteg és
környezete életminőségét

28.  betegség lefolyása egyénenként igen
eltérő ütemben, intenzitással zajlik,
végül gyakran terjed át az ízületekről
a tüdőre, szívre, egyéb belső
szervekre, súlyos szövődményeket
okozva ezáltal

29.  Gyógyszeres: fájdalomcsillapítás –
gyulladásgátlás (nem-szteroid, szteroid)
„Betegség-módosító” kezelés: pl. MTX
 Biológiai terápia
 Fizioterápia
 Gyógytorna, ízületvédelem
 Sebészi: pl.protézisek, ízület elmerevítése

30.  az injekcióban és infúzióban adott
készítmények nemcsak az igen fájdalmas
tüneteket csökkentik minden korábbi
szereknél hatékonyabban, hanem
meggátolják a betegség előrehaladtát, és
így megóvják a beteget a különböző
szövődményektől és az élettartam
megrövidülésétől.

32.  A Bechterew-kór idült, fokozatosan
előrehaladó gyulladásos ízületi betegség,
amely elsősorban a csigolyák közötti,
továbbá a keresztcsont-csípőcsont
ízületeket sújtja, de az esetek harmadában
előfordulhat a térd, a csípő, a bordák
ízületeiben, sőt az inakban és a
szalagokban is, azok csontokhoz történő
tapadási helyén. A betegség jellemzője az
ízületek és a szalagok elmeszesedése,
aminek következménye a botmerev gerinc
kialakulása.

34.  A betegség 100 000 emberből mintegy 130-at érint csupán,
főként fiatal férfiaknál jelentkezik, leggyakrabban 16 és 45
éves kor között, férfiaknál 7-szer gyakoribb.
 A spondylitis ankylopoetica pontos oka ismeretlen, de
előfordulása családi halmozódást mutat, kialakulásában a
genetikai hajlamnak van szerepe. Erre utal az a tény, hogy a
betegek döntő többsége egy örökletes gént, a HLA B27
antigént hordozza, amely egészségesek között csak 7-8%-
ban fordul elő. Létrejöttében a környezeti tényezők és a fizikai
trauma szerepe vitatott, autoimmun eredet nem
bizonyítható.

35. A betegség kezdeti tünete általában a deréktáji
vagy háti, főleg éjjel, illetve a hajnali órákban
jelentkező fájdalom, amely változó erősségű, de az
idővel fokozatosan súlyosbodik.
Tipikus a hát reggeli merevsége, ami a fájdalommal
együtt a mozgásra enyhül.
E tünetek a Bechterew-kórban általában 45 éves kor
előtt és fokozatosan, lassan alakulnak ki. A kórkép
kezdete alattomos, nem jár jellemző tünetekkel, így a
diagnózisig eltelt idő hosszú lehet.

36. A hátfájdalomhoz az esetek majdnem felében
egyéb ízületek, inak gyulladása is társul.
A későbbiekben, a betegség súlyosbodásával
elégtelen mellkastágulás, hajlott testtartás,
gerincmerevség, fáradtság, étvágytalanság,
fogyás, a szem szivárványhártyájának
gyulladása (iritisz) következhet be.

37.  fizikális vizsgálat
 Képalkotó eljárások: A diagnózis alapja a hagyományos
röntgen-vizsgálat, de az enyhébb és korai formák ezzel
rejtve maradhatnak. Alapos gyanú esetén csontizotóp,
számítógépes rétegvizsgálat (CT) vagy nukleáris
mágnesrezonancia vizsgálat (MRI) lehet segítségünkre.
 A vér laboratóriumi vizsgálata: A betegség különösen aktív
szakaszában a vérsejtsüllyedés magasabb a normálisnál.
Jellemző a vérszegénység - a vörösvérsejtek számának
csökkenése. A HLA B27 jelzésű vérfehérje kimutatása
fontos. Megléte nem bizonyítja a Bechterew-kórt, hiánya
viszont erősen ellene szól.

38.  A kezelés elsődleges célja a fájdalom, az ízületi
merevség enyhítése, valamint a késői
komplikációk megelőzése. Legfontosabb része a
rendszeres gyógytorna.
 Gyógyszerek:
nem szteroid gyulladásgátlók
betegségmódosító, reumaellenes gyógyszerek
szteroid gyulladásgátlók
tumor nekrózis faktor (TNF) gátlók

39.  A Bechterew-kór ma még nem
gyógyítható. Megfelelő kezeléssel a
beteg életminősége elfogadhatóvá
tehető. Hatékony és időben kezdett
fizikoterápiával elérhető, hogy a gerinc
elmerevedése egyenes gerinc mellett
következzen be, mely önmagában is
rendkívüli jelentőséggel bír a beteg
későbbi életében, munkaképességében.