Beszélgessünk a mozgásszerviBeszélgessünk a mozgásszervi
betegségekről !betegségekről !
 Reumatológia (rheumatologia): reumás
betegségekkel foglalkozó orvosi
szakágazat. Átfogja a mozgásszervi
betegségeket, foglalkozik a csont, izom és
ízületi elváltozásokkal, valamint különböző
gyulladásos reumatológiai kórképekkel is,
melyek immunológiai eltérésekkel is járnak.
 Reumatológus: a mozgásszervi
megbetegedésekkel foglalkozó
szakorvos.
 Mi a reuma?
Görög-latin eredetű orvosi kifejezés,
amely a kötőszövet elfajulásával járó,
rendszerint gyulladásos ízületi- vagy
izombetegségek összefoglaló neve.
 Gerincpanaszok: nyak-, hát- és
derékfájdalom
 Végtagfájdalmak: térd, csípő, váll, könyök,
boka
 Egyéb ízületi fájdalmak
 Köszvény
 Szédülés
 Csontritkulás (osteoporosis) okozta panaszok
 Bechterew-kór
 Rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás, PCP)
 leggyakoribb mozgásszervi
megbetegedés
 nem gyulladásos ízületi betegség
 hátterében az ízületi porc károsodása áll,
melyet később a csontok és a
szalagrendszer másodlagos elváltozásai
kísérnek
 Elsődleges formája:
› genetikai
› metabolikus
› életkori tényezők
 Másodlagos csoportja:
› Sérülések
› anyagcsere-betegségek
› korábban lezajlott fertőző ízületi gyulladások
 Diagnózis
› röntgen vizsgálat: segíti az artrózis
mértékének megfelelő kezelés kiválasztását.
 A terápia
› lehet gyógyszeres, sokszor a fájdalom
csillapítása elengedhetetlen
› gyógytorna - fizioterápia
› előrehaladott, az életminőség romlását
okozó esetekben műtét
 csont minőségi és mennyiségi változását jelenti,
melynek során károsodik a csont szerkezete
 fokozott törékenységgel jár
 kezdetben tünetmentes, néma kórként is
emlegetett betegség
 Magyarországon 900 000 embert érint, az Európai
Uniós adatok szerint pedig minden harmadik
menopauzán átesett nő és minden ötödik ötven év
feletti férfi szenved ebben a betegségben.
 menopauza
 fiatalkorban is előfordulhat az úgynevezett
osteopenia, amely a csontok kálcium- és a D-
vitamin anyagcseréjének zavarával függ össze.
 további hajlamosító tényezők, például a vékony,
alacsony testtípus, a családi halmozódás, a
kálciumhiányos táplálkozás, a túlzott alkohol, kávé
és az egyéb koffeintartalmú termékek fogyasztása,
a dohányzás és a tartós gyógyszerszedés
(általában a szteroidkészítmények esetében) is
gyorsítják.
 betegség leggyakrabban a gerincet,
főként annak alsó háti és deréktáji
szakaszait érinti
 éles háti vagy deréktáji fájdalom
 fokozódik a háti görbület
 nehézlégzéssel, fulladással járó panaszok
 alsóvégtagi érzés- és mozgászavarok,
 székelési és vizeletürítési panaszok is
jelentkezhetnek
 másik jellemzően érintett csont a combcsont- annak
törése
 csuklóízület ill. felkarcsont is érintett lehet
 csontritkulás szűrése
 A szűrést érdemes évente megismételni, a fokozott
kockázatnak kitett betegek esetében pedig
kiemelten fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok
(fokozott kockázatot jelenthet a korai menopauza, az
időskor, a fekélyes vastagbélgyulladás, a Crohn-
betegség, valamint a tartós szteroidkúra).
 megfelelő étrend: Ca + D-vitamin
 kerülni kell az alkohol- és a koffeintartalmú
termékek fogyasztását, valamint a
dohányzást
 mozgás
 Reumatológus, endokrin, nőgyógyász szakorvos
laborvizsgálatokkal tovább folytatja a kivizsgálást,
majd ambulánsan beállítja a gyógyszeres kezelést
 léteznek hormonpótló készítmények a menopauza
utáni állapotokra, szintetikusan előállított hormonok
a csontanyagcsere befolyásolására (pl. kalcitonin),
D-vitamin-készítmények, valamint az úgynevezett
biszfoszfonátok, amelyek a csontot lebontó sejteket
gátolják. A különféle fluoridkészítményekkel
fokozható a csontépítő sejtek aktivitása, a sejtfal
szintjén ható készítmények (ún. receptor-
modulátorok) pedig a hiányzó ösztrogénhez hasonló
hatást váltanak ki.
 fájdalmas ízületi gyulladás, mely
általában rohamokban jelentkezik,
változó mértékű fájdalmat okozva.
 A gyulladást a szervezetben
felhalmozódott húgysav okozza, mely
normális körülmények között is jelen van
a testben.
 A köszvény eleinte jellemzően éjszaka okoz
panaszokat, ilyenkor egy vagy több ízületben éles,
erős fájdalom tapasztalható.
 Az érintett ízületek megduzzadnak, érintésre
fájdalmassá válnak.
 A felettük lévő bőr vörös, fényes és meleg tapintású.
 Egy idő után a bőrnek ezen területei viszketni és
hámlani kezdenek.
 Általános panaszok is kiegészíthetik a köszvény
jellegzetes tüneteit, mint amilyen például a láz, a
hidegrázás, vagy az általánosan rossz közérzet,
gyengeség.
 Életmódváltás: testsúlycsökkentés ( se
húgysavszint együtt változik a testsúllyal!),
rendszeres testmozgás, RR, vércukor
ellenőrzés, lehetőség szerint thiazid kerülése
 Diéta: bő folyadékfogyasztás (2,5-3 l),
alkoholmentesség (sör!), purinszegény
étrend (max. 300 mg /nap),
szénhidrátszegény? (IR szindr.)
Javasolt összetétel: 40 % szénhidrát,
30 % fehérje, 30 % zsír, össz. 1600 Kcal/nap.
 Colchicin
 NSAID-ok(nem-szteroid
gyulladásgátlók)
 Steroid az ízületbe adva
 Szisztémás steroid
 Nonsteroid-steroid
 Lokális hűtés, nyugalomba helyezés
 Colchicin 0,5 mg/nap
 Allopurinol (Milurit): 100-300 mg/die
 NSAID kis dózisban (pl. indometacinum
25-60 mg/nap, naproxen 275 mg /nap)
 A húgysavszint normalizálása után még
legalább 1 éven át kell folytatni!
 népbetegséggé vált: világszerte több
millióan, hazánkban - becslések alapján
- mintegy 80-90 ezren szenvednek tőle
 Elsősorban az aktív, fiatalabb közép-
korosztályt (az első tünetek jelentkezése
a 30-50 éves életkorban történik), s
közülük is közel kétharmad arányban a
nőket érinti
 autoimmun betegség: a szervezet védekező
mechanizmusa az, ami saját maga ellen fordul
 kialakulásának pontos oka egyelőre ismeretlen,
mindössze annyi bizonyos, hogy számos fehérje
játszik benne szerepet
 nem csak nagy fájdalommal jár együtt, hanem -
főleg a kézen - súlyos végtagdeformációhoz is
vezet, ami rendkívüli mértékben rontja a beteg és
környezete életminőségét
 betegség lefolyása egyénenként igen
eltérő ütemben, intenzitással zajlik,
végül gyakran terjed át az ízületekről
a tüdőre, szívre, egyéb belső
szervekre, súlyos szövődményeket
okozva ezáltal
 Gyógyszeres: fájdalomcsillapítás –
gyulladásgátlás (nem-szteroid, szteroid)
„Betegség-módosító” kezelés: pl. MTX
 Biológiai terápia
 Fizioterápia
 Gyógytorna, ízületvédelem
 Sebészi: pl.protézisek, ízület elmerevítése
 az injekcióban és infúzióban adott
készítmények nemcsak az igen fájdalmas
tüneteket csökkentik minden korábbi
szereknél hatékonyabban, hanem
meggátolják a betegség előrehaladtát, és
így megóvják a beteget a különböző
szövődményektől és az élettartam
megrövidülésétől.
 A Bechterew-kór idült, fokozatosan
előrehaladó gyulladásos ízületi betegség,
amely elsősorban a csigolyák közötti,
továbbá a keresztcsont-csípőcsont
ízületeket sújtja, de az esetek harmadában
előfordulhat a térd, a csípő, a bordák
ízületeiben, sőt az inakban és a
szalagokban is, azok csontokhoz történő
tapadási helyén. A betegség jellemzője az
ízületek és a szalagok elmeszesedése,
aminek következménye a botmerev gerinc
kialakulása.
 A betegség 100 000 emberből mintegy 130-at érint csupán,
főként fiatal férfiaknál jelentkezik, leggyakrabban 16 és 45
éves kor között, férfiaknál 7-szer gyakoribb.
 A spondylitis ankylopoetica pontos oka ismeretlen, de
előfordulása családi halmozódást mutat, kialakulásában a
genetikai hajlamnak van szerepe. Erre utal az a tény, hogy a
betegek döntő többsége egy örökletes gént, a HLA B27
antigént hordozza, amely egészségesek között csak 7-8%-
ban fordul elő. Létrejöttében a környezeti tényezők és a fizikai
trauma szerepe vitatott, autoimmun eredet nem
bizonyítható.
A betegség kezdeti tünete általában a deréktáji
vagy háti, főleg éjjel, illetve a hajnali órákban
jelentkező fájdalom, amely változó erősségű, de az
idővel fokozatosan súlyosbodik.
Tipikus a hát reggeli merevsége, ami a fájdalommal
együtt a mozgásra enyhül.
E tünetek a Bechterew-kórban általában 45 éves kor
előtt és fokozatosan, lassan alakulnak ki. A kórkép
kezdete alattomos, nem jár jellemző tünetekkel, így a
diagnózisig eltelt idő hosszú lehet.
A hátfájdalomhoz az esetek majdnem felében
egyéb ízületek, inak gyulladása is társul.
A későbbiekben, a betegség súlyosbodásával
elégtelen mellkastágulás, hajlott testtartás,
gerincmerevség, fáradtság, étvágytalanság,
fogyás, a szem szivárványhártyájának
gyulladása (iritisz) következhet be.
 fizikális vizsgálat
 Képalkotó eljárások: A diagnózis alapja a hagyományos
röntgen-vizsgálat, de az enyhébb és korai formák ezzel
rejtve maradhatnak. Alapos gyanú esetén csontizotóp,
számítógépes rétegvizsgálat (CT) vagy nukleáris
mágnesrezonancia vizsgálat (MRI) lehet segítségünkre.
 A vér laboratóriumi vizsgálata: A betegség különösen aktív
szakaszában a vérsejtsüllyedés magasabb a normálisnál.
Jellemző a vérszegénység - a vörösvérsejtek számának
csökkenése. A HLA B27 jelzésű vérfehérje kimutatása
fontos. Megléte nem bizonyítja a Bechterew-kórt, hiánya
viszont erősen ellene szól.
 A kezelés elsődleges célja a fájdalom, az ízületi
merevség enyhítése, valamint a késői
komplikációk megelőzése. Legfontosabb része a
rendszeres gyógytorna.
 Gyógyszerek:
nem szteroid gyulladásgátlók
betegségmódosító, reumaellenes gyógyszerek
szteroid gyulladásgátlók
tumor nekrózis faktor (TNF) gátlók
 A Bechterew-kór ma még nem
gyógyítható. Megfelelő kezeléssel a
beteg életminősége elfogadhatóvá
tehető. Hatékony és időben kezdett
fizikoterápiával elérhető, hogy a gerinc
elmerevedése egyenes gerinc mellett
következzen be, mely önmagában is
rendkívüli jelentőséggel bír a beteg
későbbi életében, munkaképességében.
Orvos
Orvos

Orvos

  • 1.
    Beszélgessünk a mozgásszerviBeszélgessünka mozgásszervi betegségekről !betegségekről !
  • 2.
     Reumatológia (rheumatologia):reumás betegségekkel foglalkozó orvosi szakágazat. Átfogja a mozgásszervi betegségeket, foglalkozik a csont, izom és ízületi elváltozásokkal, valamint különböző gyulladásos reumatológiai kórképekkel is, melyek immunológiai eltérésekkel is járnak.
  • 3.
     Reumatológus: amozgásszervi megbetegedésekkel foglalkozó szakorvos.  Mi a reuma? Görög-latin eredetű orvosi kifejezés, amely a kötőszövet elfajulásával járó, rendszerint gyulladásos ízületi- vagy izombetegségek összefoglaló neve.
  • 4.
     Gerincpanaszok: nyak-,hát- és derékfájdalom  Végtagfájdalmak: térd, csípő, váll, könyök, boka  Egyéb ízületi fájdalmak  Köszvény  Szédülés  Csontritkulás (osteoporosis) okozta panaszok  Bechterew-kór  Rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás, PCP)
  • 5.
     leggyakoribb mozgásszervi megbetegedés nem gyulladásos ízületi betegség  hátterében az ízületi porc károsodása áll, melyet később a csontok és a szalagrendszer másodlagos elváltozásai kísérnek
  • 7.
     Elsődleges formája: ›genetikai › metabolikus › életkori tényezők  Másodlagos csoportja: › Sérülések › anyagcsere-betegségek › korábban lezajlott fertőző ízületi gyulladások
  • 8.
     Diagnózis › röntgenvizsgálat: segíti az artrózis mértékének megfelelő kezelés kiválasztását.  A terápia › lehet gyógyszeres, sokszor a fájdalom csillapítása elengedhetetlen › gyógytorna - fizioterápia › előrehaladott, az életminőség romlását okozó esetekben műtét
  • 9.
     csont minőségiés mennyiségi változását jelenti, melynek során károsodik a csont szerkezete  fokozott törékenységgel jár  kezdetben tünetmentes, néma kórként is emlegetett betegség  Magyarországon 900 000 embert érint, az Európai Uniós adatok szerint pedig minden harmadik menopauzán átesett nő és minden ötödik ötven év feletti férfi szenved ebben a betegségben.
  • 10.
     menopauza  fiatalkorbanis előfordulhat az úgynevezett osteopenia, amely a csontok kálcium- és a D- vitamin anyagcseréjének zavarával függ össze.  további hajlamosító tényezők, például a vékony, alacsony testtípus, a családi halmozódás, a kálciumhiányos táplálkozás, a túlzott alkohol, kávé és az egyéb koffeintartalmú termékek fogyasztása, a dohányzás és a tartós gyógyszerszedés (általában a szteroidkészítmények esetében) is gyorsítják.
  • 12.
     betegség leggyakrabbana gerincet, főként annak alsó háti és deréktáji szakaszait érinti  éles háti vagy deréktáji fájdalom  fokozódik a háti görbület  nehézlégzéssel, fulladással járó panaszok  alsóvégtagi érzés- és mozgászavarok,  székelési és vizeletürítési panaszok is jelentkezhetnek
  • 13.
     másik jellemzőenérintett csont a combcsont- annak törése  csuklóízület ill. felkarcsont is érintett lehet  csontritkulás szűrése  A szűrést érdemes évente megismételni, a fokozott kockázatnak kitett betegek esetében pedig kiemelten fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok (fokozott kockázatot jelenthet a korai menopauza, az időskor, a fekélyes vastagbélgyulladás, a Crohn- betegség, valamint a tartós szteroidkúra).
  • 15.
     megfelelő étrend:Ca + D-vitamin  kerülni kell az alkohol- és a koffeintartalmú termékek fogyasztását, valamint a dohányzást  mozgás
  • 16.
     Reumatológus, endokrin,nőgyógyász szakorvos laborvizsgálatokkal tovább folytatja a kivizsgálást, majd ambulánsan beállítja a gyógyszeres kezelést  léteznek hormonpótló készítmények a menopauza utáni állapotokra, szintetikusan előállított hormonok a csontanyagcsere befolyásolására (pl. kalcitonin), D-vitamin-készítmények, valamint az úgynevezett biszfoszfonátok, amelyek a csontot lebontó sejteket gátolják. A különféle fluoridkészítményekkel fokozható a csontépítő sejtek aktivitása, a sejtfal szintjén ható készítmények (ún. receptor- modulátorok) pedig a hiányzó ösztrogénhez hasonló hatást váltanak ki.
  • 17.
     fájdalmas ízületigyulladás, mely általában rohamokban jelentkezik, változó mértékű fájdalmat okozva.  A gyulladást a szervezetben felhalmozódott húgysav okozza, mely normális körülmények között is jelen van a testben.
  • 18.
     A köszvényeleinte jellemzően éjszaka okoz panaszokat, ilyenkor egy vagy több ízületben éles, erős fájdalom tapasztalható.  Az érintett ízületek megduzzadnak, érintésre fájdalmassá válnak.  A felettük lévő bőr vörös, fényes és meleg tapintású.  Egy idő után a bőrnek ezen területei viszketni és hámlani kezdenek.  Általános panaszok is kiegészíthetik a köszvény jellegzetes tüneteit, mint amilyen például a láz, a hidegrázás, vagy az általánosan rossz közérzet, gyengeség.
  • 20.
     Életmódváltás: testsúlycsökkentés( se húgysavszint együtt változik a testsúllyal!), rendszeres testmozgás, RR, vércukor ellenőrzés, lehetőség szerint thiazid kerülése  Diéta: bő folyadékfogyasztás (2,5-3 l), alkoholmentesség (sör!), purinszegény étrend (max. 300 mg /nap), szénhidrátszegény? (IR szindr.) Javasolt összetétel: 40 % szénhidrát, 30 % fehérje, 30 % zsír, össz. 1600 Kcal/nap.
  • 21.
     Colchicin  NSAID-ok(nem-szteroid gyulladásgátlók) Steroid az ízületbe adva  Szisztémás steroid  Nonsteroid-steroid  Lokális hűtés, nyugalomba helyezés
  • 22.
     Colchicin 0,5mg/nap  Allopurinol (Milurit): 100-300 mg/die  NSAID kis dózisban (pl. indometacinum 25-60 mg/nap, naproxen 275 mg /nap)  A húgysavszint normalizálása után még legalább 1 éven át kell folytatni!
  • 25.
     népbetegséggé vált:világszerte több millióan, hazánkban - becslések alapján - mintegy 80-90 ezren szenvednek tőle  Elsősorban az aktív, fiatalabb közép- korosztályt (az első tünetek jelentkezése a 30-50 éves életkorban történik), s közülük is közel kétharmad arányban a nőket érinti
  • 26.
     autoimmun betegség:a szervezet védekező mechanizmusa az, ami saját maga ellen fordul  kialakulásának pontos oka egyelőre ismeretlen, mindössze annyi bizonyos, hogy számos fehérje játszik benne szerepet  nem csak nagy fájdalommal jár együtt, hanem - főleg a kézen - súlyos végtagdeformációhoz is vezet, ami rendkívüli mértékben rontja a beteg és környezete életminőségét
  • 28.
     betegség lefolyásaegyénenként igen eltérő ütemben, intenzitással zajlik, végül gyakran terjed át az ízületekről a tüdőre, szívre, egyéb belső szervekre, súlyos szövődményeket okozva ezáltal
  • 29.
     Gyógyszeres: fájdalomcsillapítás– gyulladásgátlás (nem-szteroid, szteroid) „Betegség-módosító” kezelés: pl. MTX  Biológiai terápia  Fizioterápia  Gyógytorna, ízületvédelem  Sebészi: pl.protézisek, ízület elmerevítése
  • 30.
     az injekcióbanés infúzióban adott készítmények nemcsak az igen fájdalmas tüneteket csökkentik minden korábbi szereknél hatékonyabban, hanem meggátolják a betegség előrehaladtát, és így megóvják a beteget a különböző szövődményektől és az élettartam megrövidülésétől.
  • 32.
     A Bechterew-kóridült, fokozatosan előrehaladó gyulladásos ízületi betegség, amely elsősorban a csigolyák közötti, továbbá a keresztcsont-csípőcsont ízületeket sújtja, de az esetek harmadában előfordulhat a térd, a csípő, a bordák ízületeiben, sőt az inakban és a szalagokban is, azok csontokhoz történő tapadási helyén. A betegség jellemzője az ízületek és a szalagok elmeszesedése, aminek következménye a botmerev gerinc kialakulása.
  • 34.
     A betegség100 000 emberből mintegy 130-at érint csupán, főként fiatal férfiaknál jelentkezik, leggyakrabban 16 és 45 éves kor között, férfiaknál 7-szer gyakoribb.  A spondylitis ankylopoetica pontos oka ismeretlen, de előfordulása családi halmozódást mutat, kialakulásában a genetikai hajlamnak van szerepe. Erre utal az a tény, hogy a betegek döntő többsége egy örökletes gént, a HLA B27 antigént hordozza, amely egészségesek között csak 7-8%- ban fordul elő. Létrejöttében a környezeti tényezők és a fizikai trauma szerepe vitatott, autoimmun eredet nem bizonyítható.
  • 35.
    A betegség kezdetitünete általában a deréktáji vagy háti, főleg éjjel, illetve a hajnali órákban jelentkező fájdalom, amely változó erősségű, de az idővel fokozatosan súlyosbodik. Tipikus a hát reggeli merevsége, ami a fájdalommal együtt a mozgásra enyhül. E tünetek a Bechterew-kórban általában 45 éves kor előtt és fokozatosan, lassan alakulnak ki. A kórkép kezdete alattomos, nem jár jellemző tünetekkel, így a diagnózisig eltelt idő hosszú lehet.
  • 36.
    A hátfájdalomhoz azesetek majdnem felében egyéb ízületek, inak gyulladása is társul. A későbbiekben, a betegség súlyosbodásával elégtelen mellkastágulás, hajlott testtartás, gerincmerevség, fáradtság, étvágytalanság, fogyás, a szem szivárványhártyájának gyulladása (iritisz) következhet be.
  • 37.
     fizikális vizsgálat Képalkotó eljárások: A diagnózis alapja a hagyományos röntgen-vizsgálat, de az enyhébb és korai formák ezzel rejtve maradhatnak. Alapos gyanú esetén csontizotóp, számítógépes rétegvizsgálat (CT) vagy nukleáris mágnesrezonancia vizsgálat (MRI) lehet segítségünkre.  A vér laboratóriumi vizsgálata: A betegség különösen aktív szakaszában a vérsejtsüllyedés magasabb a normálisnál. Jellemző a vérszegénység - a vörösvérsejtek számának csökkenése. A HLA B27 jelzésű vérfehérje kimutatása fontos. Megléte nem bizonyítja a Bechterew-kórt, hiánya viszont erősen ellene szól.
  • 38.
     A kezeléselsődleges célja a fájdalom, az ízületi merevség enyhítése, valamint a késői komplikációk megelőzése. Legfontosabb része a rendszeres gyógytorna.  Gyógyszerek: nem szteroid gyulladásgátlók betegségmódosító, reumaellenes gyógyszerek szteroid gyulladásgátlók tumor nekrózis faktor (TNF) gátlók
  • 39.
     A Bechterew-kórma még nem gyógyítható. Megfelelő kezeléssel a beteg életminősége elfogadhatóvá tehető. Hatékony és időben kezdett fizikoterápiával elérhető, hogy a gerinc elmerevedése egyenes gerinc mellett következzen be, mely önmagában is rendkívüli jelentőséggel bír a beteg későbbi életében, munkaképességében.