1. Az Újmagyar kor -
A nyelvújítás
módszerei
Gerhát Karina

2. „Szókat kell
csinálnunk. Újságok
által ugyan igen
megbántják a fület,
de a fül hozzászokik
az új szókhoz, s
nyertünk általa. „

3. Tartalom
 Nyelvújítás
 Szakaszai
 Módszerei
 Összegzés

4. Nyelvújítás
• A nyelvújítás fogalma:
A nyelv életébe való tudatos
beavatkozás, a magyar nyelv újmagyar
kori történetének egyik fontos szakasza a
19. század elején.
• Mi volt a nyelvújítás célja?
- a nyelv európai színvonalúvá emelése
- esztétikusabbá tétele
- igényes nyelvhasználat elterjesztése

5. Bevezetés
• Mi volt a kitűzött cél?
- a magyar nyelv jogainak helyreállítása
- államnyelvvé tétele
• Ki volt a mozgalom vezéralakja?
- Kazinczy Ferenc

6. Nyelvfejlesztést sürgetők
Kazinczy Ferenc Kölcsey Ferenc
Bessenyei György

7. Nyelvfejlesztést sürgetők
Révai Miklós Fazekas Mihály

8. Szakaszai
 A nyelvújítás első hulláma (1770/80-as évek)
 Az ortológia ellentámadása (1790-es évek)
 A döntő küzdelmek (1800-as évek eleje)
 A reformkori nyelvújítás (1825-48)
 A nyelvújítás az önkényuralom éveiben
(1849-67)

9. A nyelvújítás módszerei
1.) Az új szavak
 Bankár: bankúr, pénzcsűrnök,
pénzkereskedő.
 Téglalap: hosszas négyszegelet,
lapegyközény, egyközű négyszög,
közarány.
 Rögtönző: improvizátor, hevenyező,
rögtön verselő, gyors költész, rögtönész.

10. A nyelvújítás módszerei
2.) Szóképzés
 restnök ('lajhár')
 lomhár ('szamár')
 mozgony ('gép')
 útnaklat ('küldetés')
 emléz ('emlékezik')
 éldel ('élvez')

11. A nyelvújítás módszerei
3.) Szóelvonás
Így keletkezett:
 a gyönyör (a gyönyörűből)
 a vizsga (a vizsgálból)
 az emlék (az emlékeztetőből)
 a szomj (a szomjazikból)
 az ék (az ékesből)

12. A nyelvújítás módszerei
4.) Szóösszetétel
 a jelzős (helyesírás),
 a tárgyas (hőmérő)
 a határozós (alvajáró)
 a legtermékenyebb elő- és utótagok
között voltak a következők:
egy-, elő-, erő-, ész-, fény-, had-, kör-,
köz-, mű-, nép-, nyelv-, ön-, rend-

13. Kiknek a szobrai lehetnek?

14. Kinek a szobra lehet?

15. Kiknek a szobrai lehetnek?

16. A nyelvújítás módszerei
5.) Elavult szavak felújítása
 Azonos jelentésben élt tovább, például:
tartalom, szerkezet, év
 Két régi jelentés közül az egyikkel vezették
be újra a szót, például: hölgy (régen: 'nő' és
'menyét')
 Régi magyar személyneveket is felújítottak:
Zoltán, Ákos, Gyula

17. A nyelvújítás módszerei
6.) Nyelvjárási szavak közkinccsé tétele
 barangol
 csapat
 cserkészik
 csökönyös
 doboz
 érdes

18. A nyelvújítás módszerei
7.) Idegen szavak, szószerkezetek fordítása
 A képzett szavak hasonló átfordítása ritkább
volt.
Például:
pincér (a német Kellner mintájára),
hangulat (a német Stimmung után)
 Személyneveket is lefordítottak:
Szilárd (Constantinus), Győző (Victor)

19. A nyelvújítás módszerei
8.) Idegen szavak magyarosítása
 A latin eredetű szavak -us nélküli formái -
amelyek közvetlenül a németből is
származhattak:
pedagóg, filozóf, dialóg
 S már saját korukban sem találtak
követőkre az effélék:
paradíz, frizűr, karikatűr

20. Mi lehet az új szó?
 mindeményedelem
 dolgász
 festékeny
 tudósítalom
 szabda
 téget, tégez, teget, téz
 a törtszám felsője, felső, részet, hányító,
ill. a törtszám alsója, alsó, nemező

21. Összegzés
 Nyelvújítás fogalma
 Kitűzött cél
 Nyelvújítás célja
 Mozgalom vezéralakja és sürgetői
 Nyelvújítás szakaszai
 Nyelvújítás 8 módszere

22. Köszönöm, hogy ezen a
csodálatos utazáson velem
Tartottatok!
Karina

23. Elérhetőségem
 g.karina@freemail.hu