7. • A mérés a mért mennyiség összehasonlítása
egy kiválasztott mennyiséggel. Számmal és
betűvel jelöljük: pl. 1 m
• Az ellenőrzés is összehasonlítás, de csak
megállapítjuk, hogy a munkadarab méretei
bizonyos határon belül vannak-e.
8. A leggyakrabban használt mérések a
gépiparban
• hosszúság mérése
• szögek mérése
• tömeg mérése
• nyomaték mérése.
9. A hosszúság mérése
Alapmennyiség, alapmértékegysége a méter,
jele m, felosztása: dm, cm, mm.
A mm felosztása: 0.1mm, 0.01mm,
0.001mm=1μ (mikron).
• A hosszúságot mérőléccel, vonalzóval vagy
mérőszalaggal végezzük.
10. • Hol használunk mérőlécet? Pl. tanterem
lemérése.
• Vonalzót? Technikai rajzoknál az iskolában.
• Mérőszalagot? Varrónők használják.
• A műhelyekben fontos, hogy nagyon pontos
legyen a mérés, milliméter pontosságú, vagy még
kisebb.
• Ilyen mérésekhez tolómérőt vagy mikrométert
használunk.
Mérőléccel, vonalzóval, mérőszalaggal tudtok
már mérni, most meg tanulunk mérni
tolómérővel.
11. Mérés tolómérővel
A tolómérő fő részei:
• milliméter és hüvely-beosztású mozdulatlan
szár,
• mozgatható, milliméter és hüvely-beosztású
nóniusz (szán).
Végezhetünk vele: kűl-, bel- és mélység mérést.
12.
13. • A mozdulatlan száron van a főskála,
millimétereket jelöl, a nóniuszon, a
mozgatható szánon, 9mm hosszúság fel van
osztva 10 részre, 1 rész kisebb, mint 1 mm.
• Amikor megmérünk valamit, a nóniusz 0
vonalkája mutatja a főskálán (a mozdulatlan
száron) a millimétert. A tizedmillimétert pedig
a nóniusznak az a beosztása mutatja, amely a
főskála egyik vonalkáját fedi.
14. Mérés mikrométerrel
A még pontosabb méréshez mikrométert
használunk.
Fő részei:
• a mozdulatlan mérőhüvely,
• a mérődob.
15.
16.
17. • A mérőhüvely beosztása mm és fél mm, a
mérődobon a század millimétereket lehet
leolvasni, 50 beosztása van.
• Ha a mérőhüvelyen egész mm látható, a
mérődobról azt az értéket (számot) adjuk
hozzá, amit a mérődobon látunk.
• Ha a mérőhüvelyről fél mm olvasható le (felső
sor), akkor a mm-hez hozzáadjuk a 0,5 mm, és
a mérődobon látható számot.
19. Szögek mérése
A hajlásszögeket szögmérővel mérjük. 0o
– 360o
–
ig terjedő szögek rajzolására és leolvasására
szolgálnak.
Mértékegysége: a szögfok és szögperc.
A hajlásszög ellenőrzését:
• Sablonokkal és derékszögekkel végezzük.
20. Mértékegysége a kilogramm, kg.
A tömeget mérleggel mérjük.
A mérlegek lehetnek:
• tizedes mérleg,
• technikai mérleg,
• laboratóriumi mérleg,
• analitikai mérleg,
• elektronikus mérleg.
Tömeg mérése
23. A nyomaték mérése
• A nyomaték (forgónyomaték) az erő F és az
erőkar l szorzata.
• M = F * l
• Mértékegysége a newtonméter Nm.
• A nyomatékot nyomatékmérő kulccsal mérik.
• A nyomatékmérése fontos az autógyártásban
(csavarkötéseknél).
25. Mielőtt valamilyen anyagot elvágunk,
fűrészelünk, hajlítunk, meg kell jelölni a
vonalak helyét.
• A vonalakat, fémeken:
acél jelölőtűvel jelöljük.
• A furatok középpontját:
pontozóval jelöljük.
• A körívek rajzolását: acélkörzővel.
• Gyakran szoktak sablont – megfelelő
mintát használni a vágás helyének a
jelöléséhez.
26. Az előrajzolás feladata a
megmunkálni kívánt rész kijelölése,
furatok helyének meghatározása.
Erre használhatjuk, pl. a rajztűt és a
körzőt. A pontosság érdekében
törekedni kell a még jól látható
legvékonyabb vonal létrehozására. A
rosszul kialakított rajztű
vonalvastagsága 0,5 mm-es méretet
is elérheti. Az ilyen mértékű hiba
bizonyos esetekben az elkészített
alkatrész használhatatlanságát vonja
maga után.
28. Befejező rész:
• Mi a mérés és mi az ellenőrzés?
• Magyarázd el a mérést tolómérővel!
• Magyarázd el a mérést mikrométerrel!
• Sorold fel a fémekhez használatos
jelölőeszközöket!