1. Dr.Péter László irodalomtörténész
Szeged
ny. egyetemi
tanár, irodalomtörténész, várostörténész, nyelv
ész, folklorista
(Jánoshalma, 1926. jan. 21.)

2. Péter László 86 éves
„Szigorú olvasó , fáradhatatlan író és tanító”
(Újszászi Ilona)
86. Születésnapján
a szőregi könyvtárszobájában

3. A "legkiválóbb népi mesemondó„
ALBERT ANDRÁS
1905. július 13. -1949. nov. 15.
• „Nem akarom Benedek Elek
nagyságát kétségbe
vonni, érdemeit
kisebbíteni, csupán nagyon
határozott különbséget tenni:
Benedek Elek a legnagyobb
magyar meseíró; ám akinek
méltatlanul elfeledett alakját föl
akarom idézni, és kiválóságát
főként szülőföldje, a
székelység, de általában a
magyarság tudatába be
szeretném plántálni, a Kárpát-
medence eddig megismert népi
mesemondó-egyéniségeinek
legkiválóbbika, Albert András.”
• Péter László

4. A mesemondó gazdag népmesekincse
Belatini Braun Olga
budapesti néprajzkutatónak köszönhetően
maradt az utókorra,
aki 1943-ban gyűjtött Csíkszentdomokoson

5. Albert András nyomtatásban megjelent
meséi
• Szép András. = Uo. 512—532.
• ALBERT ANDRÁS kézirata 1943-ból, Csíkszentdomokos. Mesénk a két nemzetközileg
is jól ismert típus: a Hattyúlányok és az Üveghegyi királykisasszonyok igen logikus
összekapcsolása. Egyéb változatok híján egyéni alakulatnak látszik, gyanúnk szerint
azonban székelyföldi lokálredakció (720).
•
• A táltoskanca és a libapásztorlány. = Uo. 2. k. 370—384.
• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS 1943, Csíkszentdomokos.Gyűjtötte
Belatini Braun Olga. Az előbbi mese sajátos egyéni változata. Asztrálmitológiai és
samanisztikus elemei külön tanulmányt érdemelnének (987).
•
• Peterke. = Uo. 385—396.
• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS 1942-ben
Csíkszentdomokoson, Gyűjtötte Belatini Braun Olga. Mesénk tipikus változata egy
kevés figyelemre méltatott magyar népmesetípusnak, melynek változatait eddig
még a környező népeknél sem sikerült megtalálni. Krisztus szerepeltetése ebben a
mesében minden valószínűség szerint későbbi behelyettesítés, s ez a mesénk is
mesekincsünk samanisztikus elemeket őrző keleti rétegéhez tartozik (987—988).

6. Albert András nyomtatásban
megjelent meséi
• A három bolond. = Magyar népköltészet. 3. k. Népmesék. Szerk., Ortutay Gyu-
• la. Bp., 1955. 520—525. Szépirodalmi Könyvkiadó. /Magyar Klasszikusok./
• Mondotta ALBERT ANDRÁS, Csík m., Csíkszentdomokos. Gyűjtötte B. Braun Olga, kéziratos
gyűjtemény. Közölt szövegünk két trufának összefoglalása igen jó szerkezetbe, s a
mesemondó is a jó mesélők közé tartozik(638).
• Estefia, Éjfélfia, Hajnalfia. = Magyar népmesék. Szerk. Ortutay Gyula.
• Válogattta és jegyz. ellátta Dégh Linda és Kovács Ágnes. Bp., 1960. 1. k. 90—114.
• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS (1908) Csíkszentdomokoson (Csík m.)
1942-ben.Gyűjtötte Belatini Braun Olga. ALBERT ANDRÁS egyike a legkiválóbb, név
szerint ismert mesemondóinknak. Mesekincse úgyszólván kifogyhatatlan. Figyelemre
méltó gazdag teremtő fantáziája, mellyel új meseelemeket alkot (ló, tehén, juhcsordává
változtatott emberek, asszonyok és gyerekek, emberré változtatott egér, bogár stb.), és a
jól ismert motívumokat összefűzi, valamint fordulatos, költői nyelve (710).
• Kígyók királya. = Uo. 690—700.
• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS Csíkszentdomokoson 1943-
ban.Gyűjtötte Belatini Braun Olga.

7. Albert András nyomtatásban
megjelent meséi
• Bot Jankó. = Uo. 251—269.
• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS kézírása 1942-
ből, Csíkszentdomokosról.Gyűjtötte Dégh Linda. Az előbbi mese sajátos egyéni
változata, tele olyan motívumokkal, melyek ALBERT ANDRÁS mesevilágán kívül
ismeretlenek: a muzsikáló hatlovas hintó, a hét hattyú által vont
búvárcsónak, Bot Jankó palotája, birodalma (Eldorádó), Juliska menekülése
stb. mind, mind a mesemondó leleménye (713).
• A hétlábú paripa. = Uo. 381—386.
• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS 1943-ban, Csíkszentdomokoson (Csík
m.). *Gyűjtötte+ Belatini Braun Olga. Archaikus jellegű mesetípusunk egyéni
változata. ALBERT ANDRÁS egyéni módon olvasztja egy mesévé az égitest-
szabadító, Tündér ilona és Rózsa és Ibolya meséjének jól ismert elemeit. A
mesének ebben a formájában változatai eddig nem kerültek lejegyzésr (715).

8. Albert András nyomtatásban
megjelent meséi
• Csillag királyfi és Tündér Ilona. = Uo. 496—511.
• Mesélte ALBERT ANDRÁS 1942-ben Csíkszentdomokoson. Gyűjtötte Belatini Braun
Olga. Az Árgirus mese közeli változata. A szöveg, amely alig tér el a klasszikus
népkönyvtől, arra enged következtetni, hogy a népszerű széphistória ma is kedvelt
olvasmány a Székelyföldön, s alighanem mesénk közvetlen forrása lehetett (720).
• A negyven rabló. = Uo. 717—735.
• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS Csíkszentdomokoson. Gyűjtötte
Belatini Braun Olga. Ezt az Ezeregyéjszakából származó mesét nemcsak ALBERT
ANDRÁS lokalizálja, Kriza gyűjteményéből is ismerünk egy csonka szöveget Marosi
Gergely gyűjtéséből, amely ugyanilyen hangú. Érdekes volna ismerni annak a
ponyvafüzetnek a szövegét, mely a mesét a Székelyföldön
elterjesztette, lehetséges, hogy már az átteszi a színteret a keleti miliőből hazaiba
(994—995).
• Az engedetlen Halál = Uo. 348—351.
• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje (1069).

9. Albert András nyomtatásban
megjelent meséi
• A bíró és a katona = Uo. 741—747.
• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje az ismert anekdota egyéni
keretben, valóságos novellává kiszélesítve (1086).
• János és a bíró = Uo. 823—832.
• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje.
• Bodor ügyvéd = Uo. 868—871.
• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje keleti eredetű
anekdota, nyomát találjuk az olasz novellairodalomban, az európai népi
szájhagyományban, így nálunk is közismert (1090).
• Kilenc tyúk meg a kakas = Uo. 971—975.
• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje (1096).
•
• A szőrdisznyó és az őz = Uo. 1014—1016.
• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje (1098).
•

10. Albert András nyomtatásban
megjelent meséi
• Csillagszemű juhász = Uo. 3. k. 51—58.
• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS, Csíkszentdomokos, 1943. Gyűjtötte
Belatini Braun Olga. Ennek a szép mesének, mely gyermekmesekönyvekből, iskolai
olvasókönyvekből, továbbá mesejáték és hangjáték formájában annyira
ismert, népi változatát alig ismerjük. ALBERT ANDRÁS szövegéről sem állapítható
meg teljes bizonyossággal, hogy a szájhagyományból vagy pedig olvasmányaiból
származik (1057—1058).
• A suszterból lett király = Uo. 239—247.
• Kézirat, első közlés. Mesélte ALBERT ANDRÁS 1943-ban Csíkszentdomokoson.
Gyűjtötte Belatini Braun olga. Ez a Gesta Romanorumból származó történet a
Székelyföldön láthatólag még a közelmúltban is ismeretes volt, s bizonysága
kedvelt népkönyveink rendkívül hosszú életének (1066).
• Az ecsém lakodalma = Uo. 884—891.
• Kézirat, első közlés. ALBERT ANDRÁS meséje az utána következő néggyel
együtt a képtelen kalandok csoportjába tartozik (1091).

11. Albert András önéletrajza (97o.)
-az ELTE archivumában található

12. 1.oldal

13. Az önéletrajz bevezető sorai
• (1) I szöris Nevem Albert András, születem 1905-ben 7 ho 13
án és ezen időtől kezdödöleg már csak halványan
emlékszem a csecsemö koromra mivel hogy I sö gyermeke
voltam apámnak s anyámnak de késöb mikor 4. éves voltam
ara az idöre már jol emlékszem.-de hogy elöre kezem a
dolgot Minálunk ugy akori tájba mint a mai világba ojan volt
a szokás a székely nép között hogy a katholikus sok minden
esztendőbe kétszer el szoktak meni bucsura a pünkösd hetin
Csok Somlyóra- ez a kos városka épen Csik szereda melet van
alig 1. kilométer távolságban és a második bucsózás öszel
van Nagy Boldog aszonykor

14. A népi „polihisztor”
Lakodalmi gazdaként
tevékenykedett, festészettel, jóslással
,sőt
repülőalkalmatosság készítésével is
foglalkozott.

16. Utcarészlet
Albert András

18. Házasságkötés -1945. november 15.
Albert András és felesége Máthé Vilma

19. Gyermekeik
Albert Attila (1947 szept .3 - ) Albert Matild (1949 márc.4. - )

20. Mákszem György (4 mese)
Sinka Ferenc (6)
Guzrán József(2)
Kosz Márton (2)
Kovács Albert (6)
Máté János (1)
Péter Ignácné(5)
Péter Lajos (1)
Péter Mihály (5)
Sally András (1)
Sándor Márton (10)
Szakács András (6)
Székely Antal (1)
Székely Áron (1)
Zsók János (4)