1. RÁDIÓS ÉS TELEVÍZIÓ
ORSZÓRÁS KIALAKULÁ
FEJLŐDÉSE

2. A rádiózás kezdetei
A rádiózás történetében két területet vizsgálnunk: egyik a technikai feltételek alakulása,
másik a rádiózás, mint kommunikációs folyamat értelmezése.
Technikai értelemben a rádiózás, a hangok elektromágneses hullámokká átalakítását,
azok végtelen számú vevőkészülékhez történő továbbítását jelenti.
Kommunikációs folyamatként a rádiózás többnyire egyirányú folyamat, melyben az adó
előre szerkesztett vagy élőben létrehozott hangzó tartalmak átkódolt jeleit eljuttatja az
ismeretlen vevőkhöz, és ebbe a folyamatba a vevők rádiókészülékeikkel dekódolva a jeleket,
tetszőlegesen kapcsolódnak be.

3. A rádió fejlődésének főbb állomásai
1887. MARCONI vezeték nélküli távírók készít.
1888. Magyarországon a 31. tc. kimondja, hogy a villamosság útján való írás-,
hír-, kép- és hangközvetítés állami monopólium.
1893. REGINALD A. Fessenden Pittsburghben hangot közvetít, melyet meglepett
hajós távírászok hallanak.
1893. Telefonhírmondó szórakoztató-információs műsorral jelentkezik Budapesten.
A telefonhírmondó feltalálója Puskás Tivadar.
1894. PUSKÁS halála után Popper István létrehozza a Telefonhírmondó Rt.-t,
kiépíti a saját hálózatot.
1894. MARCONI bemutatja a rádiót (wireless).
1895. POPOV kísérletei. Később az orosz bürokrácia felőrli idegeit.
1896. MARCONI szabadalmaztatja a vezeték nélküli (wireless) távírót.

4. A rádió fejlődésének főbb állomásai
1906. G. W. PICARD feltalálja a detektoros rádiót.
1912. A Broadcasting Act az USA-ban: megkezdődhet a rádió polgári alkalmazása.
1912. CHARLES HEROLD rádióamatőr San Joséban műsort szolgáltat. Ez volt az első
kívánságműsor: az egyik műsorvezető felolvasta a gramofonok címeit, és ezek
közül lehetett választani.
1924. Amatőrrádiós láz Budapesten. Rendelet a rádiókészülékek bejelentésére.
1924. A csepeli 250 W-os adó kísérleti üzeme. Detektoros vevők.
1926. DAVID SARNOFF megalapítja az NBC-t, az RCA lemeztársaság rádióját.
1926. A BBC elindulása Nagy-Britanniában: nem adhat reklámot.
1928. E. H. ARMSTRONG kidolgozza az FM-moduláció elvét.
1933. Elindul Lakihegy 120 kW-os adója.
1938. október. 30. Orson Welles H. G. Wells Világok harca (War of the Worlds) című
művének élő rádióváltozatával tömegpánikot kelt New Yorkban.
1939. Elkészül az Orion 933 rádióvevő-készülék.
1939-45. Propagandaadások: a harc az éterben is folyik

5. A rádió fejlődésének főbb állomásai
1968. A fiatalok a BBC popzenei műsorát hallgatják Magyarországon.
1969. A Holdra szállás élő közvetítése.
1965. Megjelenik a szovjet gyártmányú hordozható Sokol rádió.
1986. Elindul a Danubius, az első magyar kereskedelmi rádió. Az adás elsősorban
a hazánkba látogató turistáknak szól, német nyelven, a nyugati URH-sávban.
1993. A Szabad Európa Rádió beszünteti magyar adását.
1999. Műholdas digitális rádió.
1999. Már 3 ezer rádió műsorát lehet élőben hallgatni az Interneten.
1999. Az Újvidéki Rádió adóit lebombázzák.
1999. FM-rádióval egybeépített mobiltelefonok.
2000. Kísérletek a „digitális AM”-mel, a DRM-rádióval.
Digitális műholdas rádió 50-100 csatornával.
2000. Coca-Cola-reklám a zimbabwei rádióban.
2000. A csak internetes rádiók már a harmadik világban is megjelennek

6. A rádió és a rádióhallgató
A rádió jelentősége ma is meghatározó, ugyanis általa az információ befogadása
nem helyhez kötött.
A tudatos rádiózás mellett általánossá vált a háttérrádiózás, és ehhez a
rádióműsoroknak is alkalmazkodni kellett. A beszélgetések pörgősek, komolyabb
dolgokról igazából csak a közszolgálati rádiókban és a késő esti órákban esik szó,
amikor annak a rétegnek, melyet valóban érdekel az aktuális téma, van ideje leülni
és csak a rádióra koncentrálni.
Néhány közszolgálati rádió kivételével, a rádiók leginkább a hírek közlésére,
reklámozásra és zenehallgatásra szakosodtak. A történetmesélés, vagyis a
rádiójátékok, mára már szinte teljesen eltűntek az éterből.

7. A rádió, mint tömegkommunikációs eszköz
A tömegkommunikációs eszközök legfontosabb közös jellemzője a tömegszerűség
és a vele együtt járó demokratizmus, a technikai berendezések segítségével történő
tartalom előállítás és megsokszorozás.
A rádió esetében a tartalom megsokszorozásán a jelek sugárzását értjük. Ma sok
rádió az egész világon hallgatható. Az Internetes rádiózással akár a lokális adók is
bekapcsolódhatnak a globális rádiózásba.
A tömegkommunikáció tartalmi vonatkozásai összetettek. Része úgy a tájékoztatás,
mint a szórakoztatás, művelődés és a politikai és fogyasztói manipuláció.
A rádió sem kivétel ez alól.

8. A rádió jövőjét biztosító tényezők
Nagy előnye, hogy nem helyhez kötött a befogadás.
Gyors, olcsó, hatékony, könnyen tud reagálni minden változásra és eseményre
A rádiózás nem kényszeríti a befogadót teljes passzivitásra. A hallott dolgokat el
kell képzelni, így a befogadó rákényszerül képzelete működtetésére a gondolkodásra.
Megfigyelhető a szakosodás, a specializáció. Műfajcsaládokon belül is tovább
tagolódott a tematikus lebontás. Pl. a zene terén könnyű-, komolyzene, könnyűzenén
belül akár korszakonként folytatódott az osztódás.
Megteremtette, és állandóan fejleszti a regionális és lokális rádiózást, sőt, ma már
nem ritka az egyszemélyes rádió főleg az Interneten.
Rádiózásban sokkal könnyen megteremthető az interakció. Ha van pl. nálunk
mobiltelefon, elegendő technika áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy alkalomadtán
egy műsor részesei legyünk.

9. A televízió története
A televíziózás története is összeköthető azzal a
technikai folyamattal, melynek lényege a jelek
átalakítása elektronikus jelekké, azok továbbítása,
majd egy dekódolásra alkalmas eszköz segítségével az
ember számára újra érzékelhető jellé, esetünkben kép-
és hangjelekké történő visszaalakítása.

10. A televízió története
1884. Németországban Paul Nipkow kifejleszt egy készüléket, mely képes arra,
hogy egy fotocellával a képet elektromos jellé alakítsa át. Ennek alapja egy
spirálisan lyukakkal ellátott lemez, mely a kép és egy szeléniummal bevont
felület között forog, lehetővé téve a kép felbontását fénysugarakra. A szerkezet
másik végén az elektromos jel ismét fénnyé alakult, és egy hasonló korong
képpé alakítja a tárgyat.
Az (opto)mechanikus képátvitel – Nipkow tárcsa. 1884.

11. A televízió története
1897-ben Németországban Karl Ferdinand Braun kifejleszti a katódsugárcsövet.
Ez egy különleges vákuumcső, mely képeket jelenít meg fluoreszkáló felületen
elektromos sugár hatásra. A képernyők ma is ezen elv szerint működnek.
Karl Ferdinand Braun és az általa kifejlesztett katódsugárcső

12. A televízió története
Magyarországon Mihály Dénes 1919-ben a Telefongyár laboratóriumában
végzett sikeres kísérleteket képek elektromos úton történő továbbítására, majd
ugyanő 1928-ban már a német posta kiállításán mutatta be a telechort, a
televízió ősét. Egy év múlva a Berlin-Witzlebeni rádióállomás rendszeresen
kezdett sugározni mozgó képeket. Ekkor már mesterséges fényforrás nélkül
sikerült emberek képeit átvinni, még este is. Másodpercenként mintegy 10
képet sugároztak, képenként 1800 képpontot. Ami 3 személy arcának a
képtávírónál élesebb átvitelét tette lehetővé, mivel az egymást követő képek
mintegy „kiegészítették” egymást.
Mihály Dénes és Telechor készüléke

13. A televízió története
1923. december 19. Az Egyesült Államokba kivándorolt orosz fizikus, Vladimir
Zworikyn elkészíti az elektronikus ikonoszkópot, mely az első tévékamera. Az
elektronikus képletapogatással működő képfelvevő mellet Zworikyn
képmegjelenítő csövet is készít – a kineszkópot, mely az első képcső volt.
Ugyanekkor készítették az első televíziókészüléket elindult az első
rendszeres, nyilvános televíziós adás az USA-ban.
Zworikyn az általa fejlesztett ikonoszkóp modellekkel

14. A televízió története
1925. Zworykin bejegyzi a színes tv szabadalmát.
1926-ban szabadalmaztatta teljesen elektronikus televízió rendszerét Tihanyi
Kálmán. Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves
megoldásokhoz, működési koncepciója épült, mely a töltéstárolás elve néven
vált híressé. A korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkozó találmányt,
bár a Telefunken és Siemens cégek igen lelkesen fogadták, végül mégis a
mechanikus televízió továbbfejlesztése mellett döntöttek.
A Tihanyi-féle töltéstárolás elvén működő katódsugárcső

15. A televízió története
1929. A berlini rádiókiállítás szenzációja a képrádió. Itt mutatják be
Karolus, Mihály Dénes és Baird különféle mechanikus rendszereit. Utóbbi kettő a
Nipkow-tárcsát használja, a kép 1000-2000 képpontból áll, ennél többet a 9 kHz-
es sávszélesség (középhullámon) nem is tett lehetővé.
Baird mechanikus televíziója

16. A televízió története
1931. Manfred von Ardenne sikeres kísérleteket végez a teljesen elektronikus
képátvitellel. Ugyanakkor Zvorykin megszerkeszti az első használható képfelvevő csövet.
1935. Berlinben megkezdik az első rendszeres, csak elektronikus tévéadások (előzőleg
filmszalagra vett műsorral) a Paul Nipkow-ról elnevezett adóval.
1936. Fontos év a televízió történetében: már közvetítést adtak a berlini olimpiáról:
megkezdte kísérleti adásait Londonban a BBC, és az USA-ban is sugároztak képeket a New-
York-i Empire State Building tetejéről, 1938-ban. Mégis az igazi „tévé-civilizációról”, úgy
kontinensünkön, mint Amerikában, csak a második világháború lezárását követő
időszaktól beszélhetünk.
1936. Angliában kísérleti adások 240 soros Baird-, illetve 405 soros Marconi- rendszerben.
Az első adás a BBC-nél Adele Dixon Television című számával indult.
1937. Angliában beindul a Marconi-rendszerű adás a koronázási ceremónia
közvetítésével.
1939. április. A New York-i világkiállításon az RCA pavilonja a szenzáció, ahol az NBC zárt
láncú műsorát nézhetik a látogatók.
1948. John Walson koaxiális kábellel kollektív antennát szerel – az első kábeltévé-hálózat
(CATV – USA): Community Antenna Television.
1949. Színes tv az RCA gyártól az USA-ban, mely visszafelé nem kompatibilis.
1949. Az NTSC (National TV System Committee) kidolgozza a színestévé- szabványt.

17. A televízió története
1957. A Magyar TV hivatalosan megkezdi adását a május 1-jei felvonulás közvetítésével.
1959. Telefonhívás az MTV-stúdióba: „Könyörgöm, várjanak még pár percet a film
kezdésével, a vendégeim kicsit késnek!”
1962. Telstar-1: az első tévéközvetítés az USA és Európa között.
1965. Képek a Marsról – épp kráteres felszínt mutattak, ami alapján eleinte azt
hitték, hogy a felszín a Holdhoz hasonló (Mariner 4)
1969. A Holdra szállás élőben. Az MTV 2 indulása.
1972. Az első fizetős kábeltévé, az HBO (Home Box Office) Wilkes-Barre-
ban, Pennsylvaniában.
1980. Elindul a CNN amerikai hírcsatorna. Első adását 2 millió kábeles néző láthatta.
1984 körül. Sony hordozható tv: Watchman.
1987. Az Egyesült Államokban a háztatások fele kábeltévé hálózatokhoz van
csatlakoztatva;
1988. Astra műhold. 1988. Magyar tévéműsor.1988. Kábeltévé Székesfehérváron
műholdas műsorokkal.
1991. a CNN élőben közvetít az Öböl-háborúról, azonban a nagy cégek lemondják
reklámaikat a háborús képek miatt. A CNN több millió dollárt veszít;
1993. V-chip34 az erőszakot közvetítő tévéadások kizárására; az USA-ban
1993. az amerikai háztartások 98 %-ban van tévé;

18. A televízió története
1995. a Sony bemutatja lapos TV-készüléket;
1992. A Duna TV 1992. december 24-én kezdi meg rendszeres adását az Eutelsat II. F3
műholdján. II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszönti az első
magyar műholdas adás nézőit.
1994. HDTV az USA-ban.
1995. a DBS (Direct Broadcast Satellite) tévéhálózat;
1996. TBS (Turner Broadcasting System) a világ legnagyobb médiabirodalma;
1996. A Sony web-tv-je.
1990-es évek. Plasma tv. Az óriási, lapos képcsövű tv-k megjelenése
1997. Az MTV 2 adása műholdra kerül. Elindulnak a magyar országos kereskedelmi
tévéadások (RTL Klub és tv2).
1999. A digitális műholdas vétel elterjed (BSkyB) Nagy-Britanniában.
1999. Az első DVB-T, digitális földi tévéadás Budapesten.
2000. Kísérletek a digitális DVB-(Digital Video Broadcasting: digitális videó –
műsorszórás), tévével. Az USA-ban 100, Magyarországon 50 csatornás hálózatok.

19. A televíziózás jövője
A televíziózásra is nagy hatást gyakorolt a digitalizáció. A hatás már érzékelhető. Záros
határidőn belül az analóg televíziózást ki fogja szorítani a digitális televíziózás, minek
tartalmi, műfaji következményei is lesznek.
A technikai változások elsősorban a jelminőségre, a tartalom feldolgozás és továbbítás
sebességére valamint a befogadási körülmények bővülésében lesz mérhető leginkább.
A digitális jel, ha megfelelő az átviteli keresztmetszet, jelveszteség nélkül
kezelhető, továbbítható. Ma is megvalósítható már, hogy akár a természet lágy ölén
élőben vagy archívból megnézzünk pl. egy híradót. Természetesen mindezeknek műfaji
következményei is vannak. A tévéalkotóknak mindezekkel számolniuk kell, és létre kell
hozniuk olyan tartalmakat, ki kell találni új műfajokat, amelyek mondjuk egy vonat
csatlakozásának megvárásának körülményeire, mint befogadási körülményre adaptáltan
fogyaszthatók.
A tárolt tartalmak felhasználási lehetőségei még nem rajzolódtak ki teljesen, de
feltételezhető, hogy megvalósulhat a személyre szabott televíziózás. De
valószínű, azért nem fog kiveszni a klasszikus tévézési forma sem, melynek az a
lényege, hogy este leülünk a készülék elé és megnézzük, mi is a kínálat. Ez a stratégia az
emberi lustaságra épít. Mindig lesznek olyan tévézők, akik nem veszik még azt a
fáradságot sem veszik, hogy saját programot állítsanak össze és töltsenek le a
tévétársaságok tárhelyeiről.

20. Köszönöm a figyelmet!
Készítette:
Szegedi Krisztián
OUWHVY
Felhasznált irodalom:
Dr. Forgó Sándor – Médiumismeret II.