A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása és fejlődése

1. A RÁDIÓS ÉS TELEVÍZIÓS MŰSORSZÓRÁS
KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

2. Rádiózás kutatói
Nicola Tesla
Alexandr Sztyepanovics Popov
Guglielmo Marconi
Lee de Forest
Sir John Ambrose Fleming
Alexander Meissner

3. Hol volt, hol nem volt… kezdetben a rádiót egy adott ponttól egy másik pontig való
távközlés eszközének tekintették. A rádió egy központi állomás által kibocsátott
elektromágneses hullámok hordozta hangok gyakorlatilag végtelen számú vevőkészülékhez
történő továbbításának eszköze.
Pontos megegyezés nincs arról, hogy ki találta fel a rádiót. Nikola Tesla, Guglielmo Marconi
és Alekszandr Popov mind feltalálták a szikratávírót; egymástól teljesen függetlenül.
Az elektronikus erősítőcső 1906-os feltalálásával Lee De Forest a „rádió atyjának” számít.
Az 1920-as években a rádiós műsorszórás vált a hírszolgáltatás és a propaganda fő
területévé.
Az első magyar rádióadás 1925. december 1-re tehető.
Funkciói: tájékoztatás, kulturális ismertetés, különböző rádiójátékok közvetítése.
Mi is a rádió történetének kezdete?

4. A RÁDIÓ KELETKEZÉSE ÉS FEJLŐDÉSÉNEK
NEMZETKÖZI ÁLLOMÁSAI
1893. február 15. A telefonhírmondó szórakoztató-információs műsorral jelentkezik.
1894. Marconi bemutatta a rádiót és 1896-ban szabadalmaztatja a vezeték nélküli távírót (azaz
a szikratávírót)
1906. Detektoros rádió
1912. A Broadcasting Act az USA-ban: megkezdődhet a rádió polgári alkalmazása.
1912. A Titanic S.O.S jeleket közvetít szikratávírón.
1926. David Sarnoff megalapítja az NBC-t.
1928. E.H. Amtrong kidolgozza az FM-moduláció elvét.
1938. október 30. Orson Welles H.G. Wels Világok harca című művének élő rádióváltozatával
tömegpánikot kelt New Yorkban, a rádiózás történetének legnagyobb hatású rádiójátéka.
1939-45. Propaganda adások.
1969. A holdraszállás élő közvetítése.
1965-74. Megjelenik a szovjet gyártmányú hordozható „Sokol” rádió.
2000. A csak internetes rádiók már a harmadik világban is megjelennek.

5. Magyar rádiótörténet fő állomásai
1924. Amatőr rádiós-láz Budapesten
1924. A csepeli 250 W-os adó kísérleti üzeme.
1925. Kísérleti adások.
1933. Elindul Lakihegy 120 KW-os adója.
1939. A magyar néprádiót piacra dobják.
1986. Elindul a Danubius, az első magyar kereskedelmi rádió.
1993. A Szabad Európa Rádió beszünteti magyar adását.

6. A RÁDIÓZÁS KRITIKÁJA
A gép közbeékelődése meghamisítja az
ember és a valóság közti viszonyt, megbontja a
természetes és közvetlen mű-közönség
viszonyt.
A rádió csak gépi közvetítő és nem teremt új
művészetet.
A hallgató csak passzív befogadó, aktivitása
csökken.
Háttérbe szorul az alkotó.

7. A RÁDIÓ JÖVŐJÉT BIZTOSÍTÓ TÉNYEZŐK
A rádió gyors, olcsó és hatékony.
A rádiót háttérnek lehet használni.
Megszületett az összetett műsor,
nagyblokkos szerkesztés, a vegyes műsorok
számtalan típusa, és vele együtt a mű-
sorvezető, a rádiós személyiség.

8. A FILM ÉS RÁDIÓ
A rádió jelentősége ma is meghatározó. Mobilizálható: a konyhától az autóig állandó társ,
hírforrás. Állandóvá vált a háttérrádiózás. A beszélgetések pörgősek, komolyabb dolgokról
igazából csak a közszolgálati rádiókban és a késő esti órákban esik szó. A rádió auditív
tulajdonsága, rugalmassága és olcsósága miatt leginkább a hírek közlésére, a reklámozásra és
zenehallgatásra szakosodott.
A rádiójátékok mára szinte már teljesen eltűntek az éterből. A film audióvizuális volta miatt
meggyőzőbb az emberek számára, mint a rádió. Az emberek inkább szórakozni járnak moziba.
A film és üzenete sokkal kevesebb emberhez jut el, mint a rádióban elhangzó üzenetek,
azonban akik megnézik a filmeket, azokban még hetekig, hónapokig, sőt sokszor évekig is élhet
a moziélmény, a színészek játéka, a mozgó-kép és a hang együttes hatása.

9. A TELEVÍZIÓ SZÜLETÉSE KIALAKULÁSA,
FEJLŐDÉSE
Az elsőként megjelenő korszakalkotó eljárás, a fotográfia volt (fotografikus rögzítés), mely
maradandóan képes a látványt ahhoz megtévesztően hasonló illuzionisztikus formában
leképezni. A film képi kommunikációs eszköz, amely jelentős különbséget és előnyt jelent a
sajtótermékek és a rádióval szemben.

10. TELEVÍZIÓZÁS
Már 1929-ben megindulnak a nyilvános adások az Egyesült Királyságban, a televízió, azonban
tömegmédiummá csak a II. Világháború után válhatott. 1936-ban a berlini olimpia volt az első nagy
televíziós esemény, amely túllépte az ország határait és több országban is közvetítették.
Csökkent a lapok olvasására fordított idő, és ahol a televíziózás elterjedt, csaknem teljesen
kiiktatódott a mindennapi életből az a szokás, hogy az emberek osztatlan figyelmét a rádiózás köti
le.
A televízió hatékonyan tölti be az összes tömegkommunikációs funkciót, azonban a szórakoztató
funkció egyre uralkodóbb pozícióra tesz szert. A televíziózás során a mozivászonhoz képest kis
képernyő miatt, a környezet egy része is belekerül a néző látószögébe, és így könnyen elterelődhet a
figyelme. A háttérrádiózás elterjedése után egyre általánosabbá válik a háttér-televíziózás is.

11. A TELEVÍZIÓ TÖRTÉNETE
A Nipkow tárcsától, a telechoron át a televízióig.
A XX. század felfedezései: elektroncső, mely alapja a rádiótechnikának, s a későbbi
időszakban az első számítógép elkészítésének is meghatározó momentuma. és ennek
alkalmazása erősítésre (1912) létrehozta a XX. század első felének hírtovábbító, információközlő
eszközét a rádiót, mely egyben megalapozta a XVIII. század elejétől létező
tömegkommunikációs eszköz, a sajtó privilégiumának megszűnését.
A fejlődés következő állomása a rádió volt. Létrehozásához az alapot két találmány, az
elektroncső John A. Fleming (1904), és a trióda Lee Forest(1906) találmánya a feltalálása adta.
Az első műsorsugárzó rádióállomás 1920-ban kezdett el működni az USA területén.

13. A TELEVÍZIÓ TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKKAL
1884. Németország, Paul Nipkow készüléke: egy fotocellával a képet elektromos jellé alakít.
1897. Németország Karl Ferdinand Braun katódsugárcső.
1923. december 19. Vladimir Zworkyn elkészíti az elektronikus ikonoszkópot, a kineszkópot.
1923-ban készítették el az első televíziókészüléket.
1935. Berlin az első rendszeres, csak elektronikus tévéadások, Telefunken berendezéssel.
1936. közvetítést adtak a berlini olimpiáról; megkezdte kísérleti adásait Londonban a BBC.
1949. Színes tv az RCA gyártól.
1957. A Magyar TV hivatalosan megkezdi adását.
1962. Telstar 1. az első tévéközvetítés az USA és Európa között.
1969. A Holdra szállás élőben.
1972. Az első fizetős kábeltévé, az HBO.
1992. A Duna TV kezdi meg rendszeres adását.

14. A FILM ÉS TELEVÍZIÓ
A sötét moziteremben a néző a vetítőgép és a
vászon között foglal helyet, és ezzel a vetített kép
elveszti azt a realitás-érzetet, amit a TV képernyő
nyújt. Az óriási vetítővászon viszont teljesen kizárja
a külső világot. A filmeknél a reklámblokk a film
elején van, nem zavarja meg az előadást. A moziban
bemutatott filmeknek nagyobb presztízsük van.
Nincsen zavaró tényező, nincs megszakítás, az
ember akkor és ott csakis arra az egy történetre
koncentrál.

15. A TELEVÍZIÓZÁS JÖVŐJE
Ahogy mindenre, a televíziózásra is nagy hatást gyakorol a technika fejlődése. A hatás már
érzékelhető. A változások elsősorban a jelminőségre, a tartalmi feldolgozás és továbbítás
sebességére valamint a befogadási körülmények bővülésére hatnak. A digitális jel, ha
megfelelő az átviteli keresztmetszet, jelveszteség nélkül kezelhető, továbbítható. Manapság
már a mobilunkon is nézhetünk televíziós adásokat.
A tárolt tartalmak felhasználási lehetőségei még nem rajzolódtak ki teljesen, de
feltételezhető, hogy megvalósulhat a személyre szabott televíziózás a jövőben. De mindig
lesznek olyan nézők, akik nem veszik azt a fáradságot sem, hogy saját programot állítsanak
össze és töltsenek le a tévétársaságok tárhelyeiről, egyszerűen csak végigzongorázzák a
műsorokat este, és adott pillanatban döntenek, mit is néznek majd aznap.