1. A televíziózás története
Kommunikációelmélet
Készítette:
Szőlősi Szabina
Mozgóképkultúra és médiaismeret tanár MA szak
I. évfolyam, levelező tagozat
Oktató:
Dr. habil. Forgó Sándor
tanszékvezető, főiskolai tanár
Karácsond, 2012. november
2. A televízió története
A televíziózás története összeköthető azzal a
technikai folyamattal, amelynek lényege a jelek
átalakítása elektronikus jelekké, azok továbbítása,
majd egy dekódolásra alkalmas eszköz
segítségével az ember számára újra érzékelhető
jellé, kép- és hangjelekké történő visszaalakítása.
3. George Carey
130 éve, amikor a technikai háttér még csak meg sem
közelítette a megvalósításhoz szükséges fejlettségi szintet,
George Carey megfogalmazott egy olyan rendszert, amely
képes volt arra, hogy mozgóképet közvetítsen vezetéken
keresztül „A” pontból „B” pontba oly módon, hogy
fényérzékeny cellák segítségével alakítja az átvinni kívánt
képről visszavert fényt. Ekkor – 1875-ben indult meg a
„televíziózásnak” csak 1900-tól nevezett képátviteli
technológiának az elmélet i háttere.
5. Katódsugárcső- ‘97
- az előzőhez hasonlóan szintén Németországban Karl Ferdinand
Braun kifejleszti katódsugárcsövet, mely egy különleges
vákumcső, ami képeket jelenít meg fluoreszkáló felületen
elektromos sugár hatásra. A képernyők ma is ezen az elven
működnek.
2. ábra: Katódsugárcső
Karl Ferdinand Braun- 1897
6. Mélies- Braun
- George Mélies Utazás a holdba című filmjében
megjelenik két tudós, akik 1907-ben képet
közvetítenek egy a szoba egyik sarkából a másikba.
Ekkor már ismerték a katódsugárcsőt.
Telechor : hazánkban Mihály Dénes 1919-ben a Telefongyár
laboratóriumában végzett sikeres kísérleteket képek
elektromos úton történő továbbítására, majd 1928-ban
már a német posta kiállításán mutatta be a telechort,a
televízió ősét. Ekkor már mesterséges fényforrás nélkül
sikerült emberek képeit átvinni, még este is.
7. Ikonoszkóp:
1923. december 19: Az USA- ba kivándorolt orosz fizikus, Vladimir Zworkyn
elkészíti az elektronikus ikonoszkópot, mely az első „ tévékamera”. Az
elektronikus képletapogatással működő képfelvevő mellett Zworykin
képmegjelenítő csövet is készít. A kinetoszkóp az első képcső volt. Szintén
ekkor készült az első televíziókészülék, elindult az első rendszeres, nyilvános
televíziós adás az USA-ban. 4.ábra: Ikonoszkóp - Zworykin
3.ábra: Telehor- Mihály Dénes
8. 1925: Zworykin bejegyzi a színes tv szabadalmát
1926: ekkor szabadalmaztatta teljesen
elektronikus televízió rendszerét Tihanyi Kálmán.
A korszerű televízió alapelvére és felépítésére
vonatkozó találmányt a Telefunken és a
Siemens lelkesen fogadta, ennek ellenére a
mechanikus televízió továbbfejlesztése mellett
döntöttek.
5. ábra: Katódsugárcső – Tihanyi Kálmán
9. Televíziózás története a II.
világháború előtt
A televízió elmélete már a 30-as években készen állt a mai
elektronikus rendszerrel , de a kísérleti adások még részben
mechanikus készülékekkel indultak.
‘30-as évek eleje: 30 soros rendszerű, állított gyufaskatulya
méretű képernyőre tervezett kísérleti televízióadás. A BBC
először 1929-ben közvetített Baird 30 soros rendszerében kísérleti
tévéadást. Ezek az adások rövid és középhullámú sávban
történtek, így több ezer km távolságból is foghatók voltak. Az
első műsorok 30 percesek voltak.
1936: BBC 405 soros felbontású adásai
‘40-es évek: Amerikában, Nagy- Britanniában,
Németországban és Oroszországban is voltak már a maihoz
hasonlóan nagy felbontású kísérleti adások, melyeket a II.
világháború félbeszakított.
10. Baird 30 soros rendszerében készült kísérleti
televízióadásból képgrafonomra is rögzítettek
műsorokat. Marcus Games felvételeit mai
technológiával újra láthatóvá tették. Ezen Betty
Boltont, kora egyik legismertebb énekesét
láthatjuk.
Betty Bolton, brit színésznő ( 1906- 2005)
11. Televíziózás a II. világháború
után
1948: az USA-ban az FCC frekvenciamoratóriumot hirdetett
televíziókra. Ezt a színes tévés szabvány bevezetése után, 1952-
ben oldották fel.
1957: a Magyar Tv hivatalosan megkezdi adását a május 1-jei
felvonulás kezdetével
1962: ekkor került sor az első műholdas transzatlanti
tévéközvetítésre (Telstar), és a 60-as években indultak be a
színes tévéadások: Kelet-Európában és Franciaországban a
SECAM, Nyugat-Európában PAL, Amerikában és Japánban az
NTSC rendszerben.
6.ábra: Telstar,1962
12. Európai és amerikai modell
Általános modelljét tekintve a televíziózásra is - a rádióhoz
hasonlóan - az európai és az amerikai modelljei
érvényesek. Műsorukat tekintve a reklámokat leszámítva
az 1950-es évekig a két modell hasonló műsorstruktúrát
eredményezett. Európában a választék bővülését először
a 60-as években az ITV és a Channel 4 magánadók
megjelenése jelentette.
1965: Képek a Marsról: eleinte azt hitték, hogy a felszíne a
Holdhoz hasonló.
1969: Holdra szállás élőben. Az MTV 2 indulása
13. 70-es, 80-as évek televíziózása
1972: első fizetős kábeltévé , az HBO (Home Box
Office) Wilkes Barre-ban, Pennsylvaniában.
1980: elindul a CNN amerikai hírcsatorna. Első
adását 2 millió kábeles néző látta.
Európában a 80-as évek végén indultak az egyéni
vételre szánt műholdas programok. A legnagyobb
műholdas szolgáltatása Nagy-Britanniának van,
ahol a Sky ma már digitális csomagjában több
tucat tematikus csatorna programja közül
válogathat az előfizető.
1984: Sony hordozható Tv: Watchman
14. 1987: USA-ban a háztartások fele kábeltévéhez
van csatlakozva
1988: - Astra műhold / Magyar tévéműsor /
Kábeltévé Székesfehérváron műholdas
műsorokkal.
15. 90-es évek
1991: a CNN élőben közvetít az Öböl-háborúról,
azonban a nagy cégek lemondják reklámaikat a
háborús képek miatt. A CNN több millió dollárt veszít.
1993: V-Chip 34 az erőszakot közvetítő tévéadások
kizárására
1993: amerikai háztartások 98 %-ban van tévé
1994: HDTV az USA-ban
1995: Sony bemutatja lapos TV-készüléket
1996: TBS: a világ legnagyobb médiabirodalma/ Sony
web-tv – je
1999: elterjed a digitális műholdas vétel Nagy-
Britanniában (BSkyB)
A 90-es években megjelenik a Plasma tv, óriási lapos
képcsövű tv-k.
16. Magyarország és a televíziózás
A Magyar Televízió 1954-ben kezdte kísérleti adásai
sugárzását, hivatalosan 1957. május elsején indult. Kezdetben a
műsorok zöme élőben ment vagy filmre készült (más
képrögzítési technológia még nem volt). A televízió ebben a
korszakban közösségi esemény volt: egy készülékkel rendelkező
családnál gyűltek össze a szomszédok a tévé nézésére. 1958-
ban jelentkezett az első TV-Híradó. 1973-ban válnak rendszerré
a 2. program műsorai. A kettes program oktatási programokat
sugárzott és itt voltak az ismétlések is. A hetvenes években
egyre több a színes műsor. 1974-ben az MTV intézményileg
leválik a Magyar Rádiótól. 1989-ben jelentkezett az első
magántelevízió és egyben az első reggeli műsor
Magyarországon: a Magyar TV frekvenciáin jelentkezett a Nap
TV.
17. A frekvenciamoratórium bevezetése után a születő
demokráciában a lakosok információigényét a kis városi
kábeltévék elégítették ki. A közösségi antennák (CA-TV: community
antenna TV) nálunk a nyolcvans években jöttek divatba,
elsősorban azért, hogy egy magas tetőantennáról szétosszák a
magyar mellett a környező országok miénknél népszerűbb
tévéprogramjait (osztrák, csehszlovák, jugoszláv tévék). A 80-as
évek végén a lakótelepeken már megjelentek az első
parabolaantennák is. Így hamarosan a kábeltévék kínálata a
magyar, a legközelebbi szomszédos ország, és 3-4 műholdas
csatorna mellett a helyi városi tévé adása volt. Miután a
kábelrenszerek összekapcsolása is tilos volt, országos "hálózatos"
műsor készítésére egy megoldás kínálkozott: videokazettán száznál
is több példányban lemásolni a műsort, elküldeni a kábeltévék
központjába és ott azt mindenhol egyidejűleg elindítva lejátszani.
Ilyen kazettás terjesztéssel indult el a Szív TV, a TV4 és a HBO is.
1997-ben indultak a kereskedelmi országos tévék, a TV2 és az RTL
Klub. Ezzel egyidejűleg megszünt a Magyar Televízió 2.
programjának földi sugárzása: ezentúl csak műholdról lehetett
fogni.
20. A televízióval elterjedő technikai lehetőség volt a
teletext rendszer, melyben a nézők szöveges
oldalakat hívhatnak le a képernyőre. Bár
különlegesen nagy népszerűségre nem tett szert,
mindmáig (Európában) szinte minden állomás
működtet teletext szolgáltatást. Amerikában
ugyanakkor kifejlesztett egy feliratozó rendszert,
melyet ma már minden készülékbe beépítenek:
ezzel eredeti vagy spanyol nyelven olvashatják a
nyelvtanulók vagy süketek a tévéműsorokat, a
híradóktól a filmekig.
21. Televíziózás jövője
A televíziózásra is nagy hatást gyakorolt a digitalizáció. A hatás
már érzékelhető. Záros határidőn belül az analóg televíziózást ki
fogja szorítani a digitális televíziózás, minek tartalmi, műfaji
következményei is lesznek.
A technikai változások elsősorban a jelminőségre, a tartalom
feldolgozás és továbbítás sebességére valamint a befogadási
körülmények bővülésében lesz mérhető leginkább.
A digitális jel, ha megfelelő az átviteli keresztmetszet,
jelveszteség nélkül kezelhető, továbbítható. A tartalom
feldolgozás is gyorsul, a szalagos kamerák kezdenek kiszorulni,
már ma is sokféle mobilis szerkesztő berendezés, műholdas
mobil bejátszók léteznek. Akár az esemény helyszínéről kész
anyag küldhető a tévétársaság székhelyére.
Nagyobb szerepet kapnak már most is a nem hivatásos
kommunikátorok, vagyis a nézők is, hiszen akár otthonról
feltölthetnek tartalmakat az Interneten keresztül.
22. Az Internet, a tartalmak tárhelyeken történő
szerepeltetése befolyást gyakorol a befogadási
körülményekre. Ma is megvalósítható már, hogy akár a
természet lágy ölén élőben vagy archivból megnézzünk
pl. egy híradót. Természetesen mindezeknek műfaji
következményei is vannak. A tévéalkotóknak
mindezekkel számolniuk kell, és létre kell hozniuk olyan
tartalmakat, ki kell találni új műfajokat, amelyek mondjuk
egy vonat csatlakozásának megvárásának
körülményeire, mint befogadási körülményre adaptáltan
fogyaszthatók.
A tárolt tartalmak felhasználási lehetőségei még nem
rajzolódtak ki teljesen, de feltételezhető, hogy
megvalósulhat a személyre szabott televíziózás. De
valószínű, azért nem fog kiveszni a klasszikus tévézési
forma sem, melynek az a lényege, hogy este leülünk a
készülék elé és megnézzük, mi is a kínálat.
