Mobil alkalmazások készítése közben gyakran készítenek perszónákat a fejlesztők, hogy közelebb hozzák a célcsoportot az appon dolgozókhoz és a megrendelőhöz. De vajon lehetséges-e, hogy ezek a perszónák ne a képzelet szüleményei legyenek, hanem valós júzer adatok alapján alkossuk meg őket?
A HWSW 2014-es App!Mobile konferenciáján elhangzott plenáris előadás.
Néhány hazai okostelefon adat - 2015-ös Mobile Hungary kutatói szekcióRobert Pinter
A 2015 március 4-i Mobile Hungary kutatói szekciójában bemutatott kutatási adatok a hazai okostelefon használatról az eNET 2014-es és 2015-ös kutatásai alapján.
Okostelefon-használók: Megvan a kétharmad!Robert Pinter
A 2015. november 19-i előadásom diáinak publikus változata, amit a HWSW Mobil konferenciáján adtam elő. Alap adatok a hazai okostelefon felhasználókról.
A nagy kérdésre jövő első válaszok: Miért és milyen reklámot érdemes mobilon...Robert Pinter
A 2016-os Internet Hungary reklám szekciójában az eNET és a Madhouse közös kutatását mutattam be a hazai felhasználók mobil reklámmal kapcsolatos elvárásairól.
Online videójáték: kevesek szórakozása vagy egy új piac?Robert Pinter
A 2016 októberi Internet Hungary-n elhangzott előadásom diái, amely az eNET 2016 nyári/őszi eSport és videójáték kutatásának első eredményeit mutatja be.
A jövő ma - inspirációs előadás a 2015-ös Samsung Business Fórumon elhangzott előadás, amely a jövő meghatározó fogyasztói, üzleti és technológiai trendjeivel foglalkozott.
A dilemma: mi változik, ha mindenkinek lesz okostelefonja?Robert Pinter
A 2012. november 20-i HWSW App! konferencián elhangzott előadásom diái. A vizsgált kérdés, hogy az okostelefon terjedésével mi változik meg: részben megváltozik az okostelefon használók profilja (egyre több szegmens lesz), részben megváltoznak a felhasználói szokások, végül ennek köszönhetően újra és újra fel kell fedeznünk a területet.
Negyedik rész: Új remény – A telefon visszatérRobert Pinter
Az NJSZT 6. Digitális Esélyegyenlőség konferenciáján elhangzott előadás diái. A téma, hogy vajon remény vagy illúzió, hogy az okostelefon csökkentheti a digitális szakadékot.
Néhány hazai okostelefon adat - 2015-ös Mobile Hungary kutatói szekcióRobert Pinter
A 2015 március 4-i Mobile Hungary kutatói szekciójában bemutatott kutatási adatok a hazai okostelefon használatról az eNET 2014-es és 2015-ös kutatásai alapján.
Okostelefon-használók: Megvan a kétharmad!Robert Pinter
A 2015. november 19-i előadásom diáinak publikus változata, amit a HWSW Mobil konferenciáján adtam elő. Alap adatok a hazai okostelefon felhasználókról.
A nagy kérdésre jövő első válaszok: Miért és milyen reklámot érdemes mobilon...Robert Pinter
A 2016-os Internet Hungary reklám szekciójában az eNET és a Madhouse közös kutatását mutattam be a hazai felhasználók mobil reklámmal kapcsolatos elvárásairól.
Online videójáték: kevesek szórakozása vagy egy új piac?Robert Pinter
A 2016 októberi Internet Hungary-n elhangzott előadásom diái, amely az eNET 2016 nyári/őszi eSport és videójáték kutatásának első eredményeit mutatja be.
A jövő ma - inspirációs előadás a 2015-ös Samsung Business Fórumon elhangzott előadás, amely a jövő meghatározó fogyasztói, üzleti és technológiai trendjeivel foglalkozott.
A dilemma: mi változik, ha mindenkinek lesz okostelefonja?Robert Pinter
A 2012. november 20-i HWSW App! konferencián elhangzott előadásom diái. A vizsgált kérdés, hogy az okostelefon terjedésével mi változik meg: részben megváltozik az okostelefon használók profilja (egyre több szegmens lesz), részben megváltoznak a felhasználói szokások, végül ennek köszönhetően újra és újra fel kell fedeznünk a területet.
Negyedik rész: Új remény – A telefon visszatérRobert Pinter
Az NJSZT 6. Digitális Esélyegyenlőség konferenciáján elhangzott előadás diái. A téma, hogy vajon remény vagy illúzió, hogy az okostelefon csökkentheti a digitális szakadékot.
Mobilozás. Te is mobilozol? Egyre többször halljuk a kifejezést és egyre több mindent jelent. Az előadás a mobilozás témakörnek a hirdetés részét járja körül, 12 pontban foglalja össze, hogy mik azok a területek, lehetőségek, megoldások vagy épp akadályok, amiket érdemes figyelembe venni, akár megugrani, hogy a mobil mint reklámhordozó sikeresen tudjon integrálódni a vállalatok kommunikációs stratégiájába.
Is there a stat for that? Nemzetközi adatok a mobil alkalmazásfejlesztés vilá...Robert Pinter
A HWSW App!2011 konferenciáján elhangzott előadás diái. Az előadás a mobil alkalmazásfejlesztéssel kapcsolatos érdekesebb nemzetközi statisztikákat próbálta egy csokorba összegyűjteni. Szándékos, hogy helyenként hiányérzetünk lehet, ugyanis nincs mindenre kész, adekvát statisztika (ezért a kérdés: is there a stat for that?)
Pintér Róbert: Ipsos mobil trendek kutatás (Smartmobil 2011 előadás)Robert Pinter
Pintér Róbert előadása a 2011 áprilisi Smartmobil konferencián, amelyben az Ipsos 2011 márciusi, okostelefonokkal kapcsolatos online kutatásának eredményeit ismerteti.
A 2011. május 4-i Mobil eszközök a turizmusmarketingben konferencián elhangzott előadásom (a Smartmobilos konferencia anyaga kiegészítve nemzetközi anyagokkal).
Digitális Világ Gazdaságtana 11-12: Kutatási adatok keresése, rendszerezése, ...Robert Pinter
A Corvinuson folyó DVG kurzus 11-12-ik óráinak összevont előadása, amely a rendszeres infodiéta fontosságával és a kutatási adatok keresésével, felhasználásával foglalkozott.
A 2011. június 1-i Telenoros Jövőkutató Szimpóziumon tartott előadásom, amely az m-learning trendekkel, adatokkal foglalkozott. Érdemes letölteni, mert a jegyzet nézetben látszanak a diához fűzött gondolatok.
Az előadás íve blogposztban is olvasható: http://netidok.postr.hu/ne-tiltsuk-ki-a-mobilt-az-iskolakbol
A 2012 március 22-i tapolcai MédiaPiac konferencián elhangzott előadásom a (nem csak) okos készülékekről és hogy hogyan használjuk őket, milyen trendek várhatóak.
De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepeRobert Pinter
„De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepe” c. előadás
Pintér Róbert és Vicsek Lilla (Corvinus Egyetem) - Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projekt
NJSZT eHétköznapok Szakosztály
„AI, avagy a jövő elkezdődött? Hétköznapi kérdések egy nem hétköznapi technológiai forradalom árnykában” workshop
2023. december 8.
Mobilozás. Te is mobilozol? Egyre többször halljuk a kifejezést és egyre több mindent jelent. Az előadás a mobilozás témakörnek a hirdetés részét járja körül, 12 pontban foglalja össze, hogy mik azok a területek, lehetőségek, megoldások vagy épp akadályok, amiket érdemes figyelembe venni, akár megugrani, hogy a mobil mint reklámhordozó sikeresen tudjon integrálódni a vállalatok kommunikációs stratégiájába.
Is there a stat for that? Nemzetközi adatok a mobil alkalmazásfejlesztés vilá...Robert Pinter
A HWSW App!2011 konferenciáján elhangzott előadás diái. Az előadás a mobil alkalmazásfejlesztéssel kapcsolatos érdekesebb nemzetközi statisztikákat próbálta egy csokorba összegyűjteni. Szándékos, hogy helyenként hiányérzetünk lehet, ugyanis nincs mindenre kész, adekvát statisztika (ezért a kérdés: is there a stat for that?)
Pintér Róbert: Ipsos mobil trendek kutatás (Smartmobil 2011 előadás)Robert Pinter
Pintér Róbert előadása a 2011 áprilisi Smartmobil konferencián, amelyben az Ipsos 2011 márciusi, okostelefonokkal kapcsolatos online kutatásának eredményeit ismerteti.
A 2011. május 4-i Mobil eszközök a turizmusmarketingben konferencián elhangzott előadásom (a Smartmobilos konferencia anyaga kiegészítve nemzetközi anyagokkal).
Digitális Világ Gazdaságtana 11-12: Kutatási adatok keresése, rendszerezése, ...Robert Pinter
A Corvinuson folyó DVG kurzus 11-12-ik óráinak összevont előadása, amely a rendszeres infodiéta fontosságával és a kutatási adatok keresésével, felhasználásával foglalkozott.
A 2011. június 1-i Telenoros Jövőkutató Szimpóziumon tartott előadásom, amely az m-learning trendekkel, adatokkal foglalkozott. Érdemes letölteni, mert a jegyzet nézetben látszanak a diához fűzött gondolatok.
Az előadás íve blogposztban is olvasható: http://netidok.postr.hu/ne-tiltsuk-ki-a-mobilt-az-iskolakbol
A 2012 március 22-i tapolcai MédiaPiac konferencián elhangzott előadásom a (nem csak) okos készülékekről és hogy hogyan használjuk őket, milyen trendek várhatóak.
De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepeRobert Pinter
„De akkor ki fog dolgozni? Az AI munkaerőpiaci szerepe” c. előadás
Pintér Róbert és Vicsek Lilla (Corvinus Egyetem) - Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projekt
NJSZT eHétköznapok Szakosztály
„AI, avagy a jövő elkezdődött? Hétköznapi kérdések egy nem hétköznapi technológiai forradalom árnykában” workshop
2023. december 8.
Munkát vagy munkahelyet vesz el a BI és az MI a cégeknél? Robert Pinter
Előadás a Magyar Termék évadzáró üzleti reggelijén 2023. december 7-én.
Az előadás kulcs üzenetei voltak a kkv-döntéshozókból álló hallgatóság számára:
1. Az MI-ben tartós tavasz / akár nyár is várható, itt fog velünk maradni, érdemes felkészülni rá.
2. Vita van azzal kapcsolatban, hogy az MI munkát vagy munkahelyeket vesz-e inkább el – de a munka világa egész biztosan átalakul.
3. Az MI / BI ígérete az adatvezéreltség, ami egy hatékonyabb, versenyképesebb, ügyfélbarát és munkavállaló centrikus munkahely / cég létrehozása.
4. Az MI használatának alap feltétele, hogy megfelelő adatvagyonnal rendelkezzetek.
5. Az MI-t többféleképpen lehet használni. A kkv-k számára a SaaS MI megoldások a leggyorsabban és legolcsóbban kipróbálhatók.
6. A kollégáitokat be kell vonni az MI megoldások cégen belüli alkalmazásába, különben bizalmatlanok lesznek és szabotálni fogják azt.
Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?Robert Pinter
2023. november 29-én, szerdán rendezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az NMHH közreműködésével a „Teremtett világok – a mesterséges intelligencia, mint probléma és mint lehetőség – Konferencia a mesterséges intelligencia aktuális kérdéseiről” c. konferenciát. A rendezvényen Rab Árpád felkérésére a Mesterséges intelligencia és társadalom szekcióba kaptunk meghívást Vicsek Lillával közösen, ahol végül „Hogyan haladtuk meg az „elveszik-e a gépek a munkánkat” vitát?” címmel adtam elő. Az előadás a Visions on Artificial Intelligence and Society OTKA kutatási projektünk részeként készült irodalomkutatásra támaszkodott. Az MI és munka jövője kapcsán két fő nézőpontot emeltem ki: azokét, akik szerint az MI hasonló hatást gyakorol majd, mint az ipari forradalom, és azokét, akik utópikusan vagy disztópikusan látják a folyamatot, félve vagy ünnepelve a munkahelyek elvesztését. Az előadásban rámutattam arra, hogy az akadémiai viták egyre kevésbé fekete-fehér módon értelmezik az MI és a munka kapcsolatát. Az empirikus kutatások azt hangsúlyozzák, hogy a kulcskérdés nem a robotok munkahelyekre gyakorolt általános hatása, hanem az, hogy hogyan változik a munka természete az MI terjedésével, és milyen következményekkel jár a dolgozókra nézve. Az új szemlélet lehetőséget teremt az ember-gép interakció középpontba állítására a túlzottan nagy társadalmi jelenségek helyett, és az emberi munka nélkülözhetetlen szerepére hívja fel a figyelmet.
A mesterséges intelligencia fogalmától az értő felhasználáson át a bizalmi ké...Robert Pinter
Vajon egy magyar kkv cégvezető számára mit érdemes tudni a mesterséges intelligenciáról, hogyan tudja azt munkára fogni a saját cégében? Tegnap részben erről a témáról tartottam egy közel 40 perces előadást a Bizalmi Kör klubjában a 200–500 milliós árbevétellel rendelkező cégeket tömörítő tagozatban cégvezerőknek.
A mesterséges intelligencia megértéséhez a meghatározásán keresztül vezet az út. Valójában egy gyűjtőfogalomról van szó, ami alá számos dolog tartozik a gépi tanulástól kezdve a mélytanulásig. Jelenleg csak célra szabott, szűk MI-k léteznek (pl. fordításra, navigációra stb.), de a ChatGPT-ről ismert Open AI saját bevallása szerint már dolgozik az általános MI-n, ami idővel elvezethet az embernél okosabb szuperintelligenciához is.
Az MI alkalmazása napjainkban több féle lehet, leggyakrabban észrevétlen módon használjuk az eszközeinkben és a szoftvereinkben. A legtöbb kkv a dobozos, szoftver szolgáltatások (SaaS - Software-as-a-Service) révén képesek az MI-ben rejlő hatalmas potenciálok kiaknázására, bár lehetséges saját, személyre szabott fejlesztéseket is indítani. Utóbbihoz a digitalizációval kapcsolatos nyitottságra és elsősorban sok saját adatra van szükség, amin betanítható az MI-modell. Az MI-t már napjainkban is tucatnyi területen lehet felhasználni, a FutureTools AI katalógusa alapján több mint 2000 bárki számára elérhető MI alkalmazás létezik a világon. Pár, a hazai vállalkozások számára izgalmas use case-t röviden én is bemutattam az előadás során.
Az MI egyre szélesebb körű terjedése több szinten is felvet bizalommal kapcsolatos kérdéseket is: elhiszi-e a munkavállaló, hogy nem fogják gépekkel helyettesíteni; a deepfake terjedésével bízhatunk-e továbbra is az idegenekben vagy a médiában - hihetünk-e a saját érzékszerveinknek; az olyan emberi találmányaink, mint a vallás, a nemzetállam, a pénz vagy a vállalatok milyen kihívásokkal szembesülnek? Végül röviden kitértem arra is, hogy mit tesz az EU, az USA és az egyes kormányok, hogy az egyre fokozódó MI versenyfutás (AI race) közben humánus maradjon a világ.
Az előadás kulcs üzenetei:
- Az MI-t többféleképpen lehet használni. A kkv-k számára a SaaS MI megoldások a leggyorsabban és legolcsóbban kipróbálhatók.
- Az alkalmazottakat be kell vonni az MI megoldások cégen belüli alkalmazásába, különben bizalmatlanok lesznek és szabotálni fogják azt.
- Az MI-t megbízható módon kell fejleszteni, ebben az EU, az USA és további közel 30 ország egyetért egymással.
- Az AI race fokozódik, egyelőre úgy tűnik nem várható újabb MI-tél a közeljövőben.
Possible drastic social and economic consequences of artificial intelligence Robert Pinter
Slides from a presentation held by Robert Pinter (Corvinus University of Budapest, Dep. of Information and Communication) for
Grandhouse, Budapest
26.10.2023. This presentation shortly introduces the term artificial intelligence, the recent developments of AI, possible positive and negative aspects, the relation of AI and work and finally the possible futures.
Adatvezérelt (e)kereskedelem: csak beszélünk róla vagy csináljuk is?Robert Pinter
A 2023. október 18-i Simpletrends konferencia előadása az adatvezéreltségről (data-driven decision-making - DDDM).
Az előadás főbb gondolatai:
- az adatvezéreltség (DDDM: data-driven decision making) ígérete az adatvezérelt kapitalizmus, ahol a cégek hatékonyabban tudnak működni, a kollégák kevesebb felesleges munkát végeznek és a fogyasztók gyorsabban, jobb minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá
- ugyanakkor ennek a fonákja a megfigyelési kapitalizmus (Shoshana Zuboff, harvardi szociálpszichológus fogalma), ahol egyre több cég megfigyel minket és ez alapján hoz döntéseket, fejleszt termékeket stb. - tehát az adataink, mi magunk is termékké válhatunk
- de visszatérve az adatvezérelt kapitalizmusra (tehát a pozitív oldalra) ezt igen nehéz jól csinálni, hiába neveznek ki cégek ezért felelős vezetőket (egy 2022-es kutatás szerint a nagy cégek 3/4-énél van ilyen pozíció, 40% szerint sikeres és csak 26% szerint működik a cég adatvezérelten)
- miért ilyen rossz ez az arány? Mert a DDDM nem az adatokról, a technológiáról szól, hanem a döntéshozás módjáról, ami szervezeti kultúrán múlik, ez pedig lassan változtatható (van, aki szerint 20-25 év is kell neki mire egy cég ténylegesen adatvezérelt módon tud működni, sokan megrekednek félúton) - hiszen Peter Drucker óta tudjuk, hogy a kultúra megeszi a stratégiát reggelire :-)
- mi a megoldás? A kuvaiti Gulf Bank szerint adat-nagykövetek kinevelése, alkalmazott adattudományi tréningek nyújtása a kollégáknak és a közös motiváció, hogy ezzel a szervezet inkább el tudja érni a célját (pl. egy kórházban az adatvezéreltebb működés gyorsabb gyógyulást, kevesebb halálesetet, meghosszabbított életet jelent a betegeknek - ezzel a céllal pedig mindenki azonosulni tud).
Mit tartogat a mesterséges intelligencia az e-business és a kereskedelem szám...Robert Pinter
Az FMCG Top 2023 júniusi konferenciáján elhangzott inspirációs előadás a mesterséges intelligencia jelenlegi és várható fejlettségéről az e-kereskedelem és e-business vonatkozásában. Az MI fogalmának meghatározásán túl konkrét példákat hozok arról, hogy már 2023-ban mire lehet használni az MI-t az e-kereskedelemben.
Kürt Akadémia – Reacty Digital e-kereskedelmi trendspotting, 2023. tavaszRobert Pinter
A 2023. március 7-i Neti Hetes meetupon elhangzott e-kereskedelmi trendspotting kutatás diasora. A kutatás a Kürt Akadémia és a Reacty Digital együttműködésében készült és a magyar e-commerce trendeket azonosítja 2023 tavaszán. A kutatás eredményeinek ismertetését követően aktuális friss híreket beszéltek meg a meetup e-kereskedelemmel foglalkozó kerekasztal vendégei.
A Corvinus Egyetem – Alap- és osztatlan képzések nyílt napján a gazdaságinformatikus szak iránt érdeklődő diákok számára készült előadás. Az előadás körbejárja, hogy mi a digitalizáció, milyen szinteken zajlik, mi a különbség a digitizáció, digitalizáció és a digitális transzformáció között.
Data driven market research for startupsRobert Pinter
A presentation about market research for startup teams in the stage between product idea and development process. The presentation was given in Budapest at The Next Step – Towards a Data-Driven Business (ACCELERATE-EEE Workshop), on November 11th, 2022.
A Digiméter legfrissebb kutatási adatai a kkv-k digitális versenyképességéről...Robert Pinter
A PP KKV Smart Company konferencián 2022. szeptember 29-én elhangzott előadás diasora a Digiméter 2022 őszi, kis- és középvállalkozások digitalizációjáról szóló kutatásának főbb adataival és az eredmények értelmezésével.
Kürt Akadémia – Reacty Digital e-kereskedelmi trendspotting, 2022. őszRobert Pinter
A 2022. szeptember 8-i Magyar E-kereskedelem Napján elhangzott e-kereskedelmi trendspotting kutatás diasora. A kutatás a Kürt Akadémia és a Reacty Digital együttműködésében készült és a magyar e-commerce trendeket azonosítja 2022 őszén.
Kürt Akadémia e-kereskedelmi trendspotting, 2022. tavaszRobert Pinter
A 2022. június 2-i HD Marketing és Rapid Search workshopon elhangzott e-kereskedelmi trendspotting kutatás diasora. A kutatás a Kürt Akadémia e-kereskedelmi képzésének oktatóival közösen készült és a magyar e-commerce trendeket azonosítja 2022 tavaszán.
A 2019. május 7-i, Média Hungary-n bemutatott eNET-es e-sport és videojátékos kutatás publikus diasora. (Érdeklődés esetén ettől bővebb adatok is rendelkezésre állnak a 2016 óta folyó kutatásban).
A nagy MI körbecsukó - Ki, hogy csinálja? Régiós kitekintés a mesterséges int...Robert Pinter
Vajon melyik világrégió (USA, Kína, EU) hol tart a mesterséges intelligencia versenyfutásban? Melyik innovációs ciklusa milyen? Miben erősek és miben küszködnek kihívásokkal?
A 2019 április 2-án megrendezésre került Smart konferencia mesterséges intelligencia szekciójában elhangzó elődásom.
A mobil csak egy megálló, de nem a végállomás. Vajon honnan jutottunk el idáig és merre mehet tovább az internet és a számítástechnika közös története? Előadásom diái a 2016-os Mobil Weekend-ről.
Internet, internet mondd meg nékem: ki vagyok én?Robert Pinter
A Neumann János Számítógéptudományi Társaság 9. Digitális Esélyegyenlőség konferenciáján elhangzott előadás. Fókuszban a digitális identitás, az én reprezentációja, a digitális identitásmenedzsment, az interperszonális kommunikáció és a közösségi média használat.
Egy mobil alkalmazást nem elég elkezdeni tesztelni a fejlesztés legvégén. Már az elejétől érdemes megfontolni a felhasználók bevonását és az ötlettől a koncepción át a design megalkotásáig és utána is szondázni mindig az elkészült dolgokat. A prezentáció 2014 végén induló mobil alkalmazás kutatási rendszert, az AppDevCare-t és kutatási megoldásait mutatja be példákon keresztül.
A HWSW 2014 november 12-én rendezett App!Mobile konferenciáján elhangzott előadás.
2. 2
I. Kiinduló kérdés
Vajon alátámaszthatók-e kemény kutatási adatokkal az
okostelefon felhasználói profilok (perszónák), vagy jobb, ha
egyszerűen csak sztereotípiák alapján dolgoznak a fejlesztők?
3. 3
Az adatok háttere
2014 októberi adatfelvétel
Online önkitöltős kérdőív (CAWI)
Minta: 2028 fős, 18 feletti internethasználó
Súlyozva nem, korcsoport és régió szerint
friss eNET kutatás
4. Okostelefon penetrációról röviden
4
De vajon milyenek
ezek a felhasználók?
61%
…már a felnőtt netezők közel
kétharmadának van okostelefonja…
Közel az abszolút többség!
Forrás: eNET online kutatás, 2014. október. N=2028 fő, 18+ rendszeres internetező
5. Perszónákról röviden
5
CÉL: tipikus felhasználó valós
alapokon nyugvó megszemélyesítése
Reprezentál, arcot ad a júzernek,
segíti a fejlesztő munkáját
6. Nem tudjuk mennyire jó egy perszóna
6
… vagy kitalált karakter?
Megoldás: statisztika
alapú perszóna építés
… vagy elválaszt tőlük?
… vagy alaptalan?
Felhasználói profilon alapul…
Összeköt a valódi júzerekkel…
Megalapozott módszertanú…
7. 7
Kevesebb statisztika, több perszóna!
Forrás: eNET online kutatás, 2014. október. N=2028 fő, 18+ rendszeres internetező
100%
80%
60%
40%
20%
0%
Határozottan
NEM intenzív
NEM intenzív Intenzív Kifejezetten
intenzív
Nem szoktam Ritkábban Háromhavonta Havonta Hetente
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Kifejezetten intenzív
Intenzív
NEM intenzív
Határozottan NEM intenzív
Főváros Megyei jogú város Egyéb város Község, falu
8. 8
Koncepciónk hátterében…
Klaszterek: okostelefonok és
alkalmazások használata alapján
Négy intenzitáscsoport
=
négy perszóna?
9. 9
Általános okostelefon alkalmazáshasználói klaszterek
Határozottan intenzív alkalmazáshasználó
Intenzív alkalmazáshasználó
Nem intenzív alkalmazáshasználó
Határozottan nem intenzív alkalmazáshasználó
10. 10
HATÁROZOTTAN INTENZÍV ALKALMAZÁSHASZNÁLÓ
Gábor (23)
- Budapest
- Egyetemista
- Egyedülálló
- Apple rajongó
Gábor jelenleg egy neves gazdaságtudományi egyetem hallgatója.
Tehetősebb család gyermeke, nagyon fiatalon megkapta első
okostelefonját, mindig megengedhette magának a legújabb Apple
készüléket is.
Alkalmazásokat hetente tölt le, telefonján mindig van legalább félszáz
applikáció (most pontosan 57), melyek jelentős részét a legkülönbözőbb
célokra rendszeresen használja. Netezni általában saját mobilinternetről
szokott.
Ha csak öt perce van akár metrón vagy villamoson, akkor információt
keres („Milyen idő lesz ma délután négykor?”, „Meddig tart nyitva az a
pizzázó a Dob utcában, amiről Anna mesélt?”), csetel, fészbukozik vagy
játszik a telefonján (Candy Crush, 2048, Bad Land), olvas. Mindeközben
kedvenc zenéit hallgatja.
Okoskészülékét gyakran használja webshopos, kuponos vásárlásra is.
Forrás: eNET online kutatás, 2014. október. N=2028 fő, 18+ rendszeres internetező
11. 11
INTENZÍV ALKALMAZÁSHASZNÁLÓ
Péter (35)
- Budapest
- Termékmenedzser
- Házas
- Android felhasználó
Péter diplomás értelmiségiként a fővárosban egy IT nagykereskedőnek
dolgozik. A nagyvállalat jól megfizeti, így volt képes családjával
Budakalászra költözni. Okostelefonnal mintegy 2-3 éve rendelkezik,
jelenleg egy Samsung Galaxy S III tulajdonosa.
Alkalmazásokat havonta vagy gyakrabban tölt le, telefonján nagyjából 30
applikáció lehet (talán több), melyek mintegy felét jól behatárolt célokra
használja rendszeresen. Netezni mobilinternetről és publikus WiFi-ről
szokott.
Ha éppen nem autóval közlekedik, akkor HÉV-en és metrón utazva
szokott híreket olvasni, információt gyűjteni, családjának és barátainak
írni, ritkábban játszani szokott készülékén. Ha éppen van pár perce, akkor
háromból kétszer okostelefonján foglalja el magát.
Vásárolni is szokott, leginkább autópályamatricát, vagy parkolójegyet.
Webáruházakat elvétve keres fel okostelefonról.
Forrás: eNET online kutatás, 2014. október. N=2028 fő, 18+ rendszeres internetező
12. 12
Nem intenzív alkalmazáshasználó
Pisti (29)
- Felsőörs
- Villanyszerelő
- Élettársi kapcsolatban
- Low end készülékkel
Pisti villamossági szerelőként dolgozik Veszprémben egy önkormányzati
fenntartású intézményben. Szakiskolai végzettséggel rendelkezik, képzett
szakmunkás. Okostelefonját kevesebb mint egy éve vette, döntésében
nem játszott szerepet sem a márka, kedvenc operációs rendszere sincs.
Alkalmazásokat azóta közel havonta tölt le, telefonján nagyjából 15
applikáció található, ezek közül 5-6 alkalmazást használ rendszeresen.
Telefonjával jellemzően nem szokott netezni.
Alkalmazásokkal akkor foglalja el magát, ha éppen nagyon unatkozik,
ekkor fészbukozni szokott, esetleg videókat néz, játszik. Ha van pár perce
sem jellemző, hogy telefonjával foglalná el magát.
Vásárlásra döntően nem használja készülékét.
Forrás: eNET online kutatás, 2014. október. N=2028 fő, 18+ rendszeres internetező
13. 13
Határozottan nem intenzív alkalmazáshasználó
Teréz (63)
- Debrecen
- Nyugdíjas
- Házas
- Low end készülékkel
Teréz nyugdíjas tanárnő, házas. Pedagógusképzőn végzett, majd egy helyi
általános iskolában tanított. Symbian operációs rendszerű, már használt
Nokia okostelefonját mintegy fél éve kapta unokájától.
Alkalmazást unokája tölt le neki, mikor látogatóba jön. A telefonon most
tíznél kevesebb alkalmazás fut, Teréz csak néhány applikációt használ
(alapfunkciók).
Nem szereti használni okostelefonját, sem mikor unatkozik, sem egyéb
célból.
Vásárlásra egyáltalán nem használja készülékét. Ha van pár perce sem
foglalja el magát mobiljával, készülékén internetezni sem szokott.
Forrás: eNET online kutatás, 2014. október. N=2028 fő, 18+ rendszeres internetező
14. 14
A perszóna építés módszere
1. klaszterek létrehozása:
Statisztika alapú perszóna:
a klaszterek „csomópontja”
tipikus személybe oltva, a
szignifikáns változókkal
jellemezve
• App-letöltések gyakorisága,
• Alkalmazások száma összesen,
• Rendszeresen használt alkalmazások száma
2. klaszterek jellemzése kemény
demográfiai adatokkal:
• Nemi megoszlás,
• Korcsoportok,
• Régió,
• Településtípus,
• Végzettség,
• Családi állapot,
• Munkaerőpiaci helyzet,
• Foglalkoztatottság típusa,
• Személyes havi nettó jövedelem,
• Okostelefon jellemzők,
3. megszemélyesítés:
• Név • Alkalmazáshasználati jellemzők
• Kerettörténet
15. 15
A megoldás kiterjesztése / fókuszálása
Ez csak az általános kép, ha ennél
specifikusabb a célcsoport, akkor arra
külön lehet statisztika alapú perszónát
építeni.
16. 16
Mit tartsunk szem előtt? Konklúziók
ha sablonossá válik a perszóna gyártás egy gyorsan bővülő
felhasználói piacon, akkor ez félreviheti a fejlesztéseket
ha a perszóna nem reprezentálja a júzereket, akkor inkább
kárt okoz, mint hasznot
a perszóna alkotáshoz használt változók (mik a döntők) nem
stabilak, hanem dinamikusan változhatnak
Vajon alátámaszthatók kemény kutatási adatokkal az okostelefon felhasználói profilok (perszónák), vagy jobb, ha egyszerűen csak sztereotípiák alapján dolgoznak a fejlesztők?
Kép forrása: http://mashable.com/wp-content/uploads/2011/12/mr-android-big-new.jpg
Kép forrása: http://mobileappstuff.blogspot.hu/2014/01/questions-that-help-you-make-decisions.html
Magyar internetezők százalékában (~ 4 775 809 fő összesen, mintából felsúlyozva)
Kép forrása: http://fedconnects.com/wp-content/uploads/2007/04/keyboard.jpg
A magyar internetezők 60,5%-a már rendelkezik okostelefonnal (mintegy 2,9 millió fő).
A szám becslés, az offline és online népességet is tartalmazzák, illetve a korábban eladott készülékeket (főleg okostelefonokat)!
Kép forrása: http://images.bagittoday.com/0/images/product/236504/Devante_Cheers_C1_Smart_Phone__Black_900X900_01_0.jpg
„A perszónák a célközönség kitalált, meghatározott, konkrét képviselői. A perszóna a felhasználó arca, megjegyezhető, megfelelő célként szolgálva a design-hoz.”
(Idézet forrása: http://szofterg.elte.hu/dokuwiki/doku.php?id=modszerek:perszona Levétel időpontja: 2014.11.07)
Kép forrása: http://geoinformatics.fsv.cvut.cz/wiki/images/thumb/2/21/Developing_web_map_application_based_on_user_centered_design-persona.png/600px-Developing_web_map_application_based_on_user_centered_design-persona.png
A perszónák reprezentálnak-e felhasználói profilokat, vagy ténylegesen nem többek kitalált karaktereknél?
Valóság-e a felhasználó-központúság vagy csak egy divatos palást, mely megkerüli az érintkezést az igazi felhasználókkal?
Létezik-e kidolgozott, egységes módszertan a perszónák előállítására?
Vajon megragadhatóak-e az okostelefonhasználatot reprezentáló perszónák statisztikai alapon?
Négy felhasználói klasztert különítettünk el az alkalmazások (és általában az okostelefon) intenzív használata szerint…
A klasztereket három változó segítségével hoztuk létre: (1) alkalmazások letöltésének gyakorisága, (2) okostelefonon lévő alkalmazások száma összesen és (3) a rendszeresen használt alkalmazások száma.
A három változó négy stabil és jól leírható klasztert alkot, melyek kellő mélységben válnak szét egymástól, köztük a különbségek jól interpretálhatóak.
Kép forrása: http://tctechcrunch2011.files.wordpress.com/2014/04/shutterstock_169338014.jpg
A klaszterek relatív mérete egymáshoz viszonyítva – legtágabb kört a nem intenzív, majd a határozottan nem intentenzív alkalmazáshasználók foglalják magukba, ezt az intenzív júzerek követik, majd a határozottan intenzív felhasználók következnek.
Kép forrása: http://farm9.staticflickr.com/8307/7832687084_2d292a6279.jpg
Kép forrása: http://www.msquared.com/blog/wp-content/uploads/2013/06/iStock_000017741574_BusinessMan.jpg
Kép forrása: http://image.slidesharecdn.com/apictureisworthathousandwordspdfwithnotes-140617172543-phpapp02/95/safetyfundamentals-a-picture-is-worth-a-thousand-words-15-638.jpg?cb=1403095583
Kép forrása: http://th06.deviantart.net/fs71/PRE/i/2011/219/4/b/old_woman_portrait_ii_stock_by_borda-d45pwqk.jpg
Kép forrása: http://edentalimage.com/blog/wp-content/uploads/2012/10/using-smartphone.jpg
Kép forrása: http://www.nhchildreninnature.org/wp-content/uploads/2010/09/NHCINC_JGB_birdwatching.jpg