Képsíkok (plánok)     A különböző  képsíkokat plánoknak  nevezzük. (Plán: francia szó, síkot jelent).  A plánok szerepe rendkívül fontos. A rendező a plánok segítségével irányít. Egyrészt a. plán választásakor dönti el, hogy  mit lásson a néző , másrészt azt is kifejezésre juttatja, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít a bemutatott valóság-részletnek .
1. Mikroszkopikus felvétel Az ember a tárgyak, jelenségek "mélyére" hatol. Megeleveníti az élettelen vagy annak tűnő dolgok világát.  A felvétel elkészítéséhez mikroszkóp szükséges, amely a jelenségeket felnagyítja, a hozzá csatlakozó kamera közvetíti a képet.
2. Nagyközeli (szuperplán) A valóságrészletet egészen közelről mutató képsík. A nagyon apró részleteket emeli ki, teszi jelentőssé. Főszereplői rendszerint a szemek, a száj, a kezek vagy egy tárgy bizonyos része.
3. Közeli (premierplán) Az emberi alakra vonatkoztatva a premierplán a mellképet jelenti.  A környezet elemeit nem mutatja .
4. Kistotál Teljes egészében mutatja az alakot, vagy alakokat, de nem távolodik el jelentősen tőlük.  A környezetnek itt már van jelentéstartalma.
5. Totál  A teljes környezettel együtt ábrázolja az alakot, alakokat, tehát a totál egy helyszínt bemutató plán, ahol a szereplők mozdulatai jól követhetőek.   
7. Nagytotál Távoli felvétel, a legtágasabb képsík.  A képsík nagy részét táj, környezet stb. foglalja el.  Egészében átfogja  azt a színhelyet, ahol valamilyen konkrét cselekmény játszódik.
Kameramozgások  Svenk:   A kamera helyet nem változtat,  csak  függőleges, vagy vízszintes  tengelye körül forog.  Többnyire leíró jellegű, megismertet a környezettel.  A kamera  függőleges tengelye  körüli vízszintes mozgását  panorámázásnak  nevezzük. Ha a kamerát  vízszintes tengelye  körül forgatjuk függőlegesen,  le- vagy fel svenkről  beszélünk.
Kocsizás (Fahrt) A kamera a helyszínen mozgó, gördülő szerkezetre van szerelve, és a szereplőkhöz, tárgyakhoz viszonyítva mozog. A dolgoktól, személyektől való távolságát változtatja, de ha azok is mozognak, velük együtt is haladhat a távolságot tartva .  1. Az előrekocsizás   ráközelít valamilyen tárgyra, kiemel. Leggyakrabban használt kocsizási forma.
2. A hátrakocsizás A kamera eltávolodik, ezáltal nagyobb egészbe, szélesebb környezetbe ágyazódik a kompozíció
3. Az oldalkocsizás rendszerint leíró jellegű. Pl. az emberek előtt végig guruló kamera bemutatja az ott álló személyeket.
Lendítés A lendítés rendkívül felgyorsítja a látott képet. A nagy sebesség következtében a kiinduló kép és a befejező kép között elmosódnak, absztrakt mintává folynak szét a tárgyak. Ezt a jelenetek, riportok szétválasztására szokták alkalmazni.
Daruzás A daruzás a helyváltoztatást szintváltoztatással oldja meg (háromdimenziós mozgás).  Fajtái:emelkedő, süllyedő, átlós és kombinált   A kamerának ilyen fajta mozgatása komoly technikai felszereltséget igényel. Egészen egyszerű formája a  liftezés .  Ilyenkor az operatőr maga mozog daruszerűen (kézi kamera).
Variózás Optikai (látszólagos) mozgás: a képsíkok folyamatos átmenete, változtatása, közeledés vagy távolodás a felvétel tárgyához a  kamera egészének elmozdítása nélkül , csupán  optikai  eszközök segítségével.  Két formája van: a közelítés és a távolítás.
Gépállások   Objektív  gépállás:, ha a kamera szemmagasságban van elhelyezve.  Szubjektív gépállás: eltér attól, ahogyan normálisan látjuk a világot, valamilyen érzelmet közvetítünk a nézőnek.  Alsó gépállás esetén a világot a normálisnál lejjebbről szemléljük, így a kamera előtt lévő személy, tárgyak nagyobbnak látszanak. Pl.: békaperspektíva  Felső gépállásnál miden és mindenki kisebb lesz, mint a valóságban, tehát kisebbítjük a világot. Pl.:Madárperspektíva Ferde gépállás: kamera nem függőlegesen áll, ezért a képen ferde lesz a világ, egy könnyebb, feldobottabb hangulatot fejezhetünk ki ezzel, például egy koncerten.
Képkompozíció   A legfontosabb alakító elemek: a pont, a sík, a test (tömeg), a tér (idő), a szín.   Egyteres  beállítás: amikor a mondanivalónk, a téma, a kamerától egy bizonyos távolságra van, mélységben egy síkon helyezkedik el.
Két, három, vagy többteres  kompozíció Mélységben több képsík van, vagyis egymás mögött több dolog, ami meghatározó, fontos a képen.
Szimmetrikus  beállítás: Ha valaki, vagy valami a függőleges középtengelyre szimmetrikusan van beállítva a képen.  Aszimmetrikus  kompozíció: Ha a téma főtengelye a középtengelytől jobbra, vagy balra eltér.  Átlós  kompozíció: A fő esemény a képen átlósan helyezkedik el Ansnittes  beállítás: a fő téma szemből van felvéve, de egy tárgy, személy sziluettje is benne van a képben akkor ez az.

Képsíkok_1

  • 1.
    Képsíkok (plánok)   A különböző képsíkokat plánoknak nevezzük. (Plán: francia szó, síkot jelent). A plánok szerepe rendkívül fontos. A rendező a plánok segítségével irányít. Egyrészt a. plán választásakor dönti el, hogy mit lásson a néző , másrészt azt is kifejezésre juttatja, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít a bemutatott valóság-részletnek .
  • 2.
    1. Mikroszkopikus felvételAz ember a tárgyak, jelenségek "mélyére" hatol. Megeleveníti az élettelen vagy annak tűnő dolgok világát. A felvétel elkészítéséhez mikroszkóp szükséges, amely a jelenségeket felnagyítja, a hozzá csatlakozó kamera közvetíti a képet.
  • 3.
    2. Nagyközeli (szuperplán)A valóságrészletet egészen közelről mutató képsík. A nagyon apró részleteket emeli ki, teszi jelentőssé. Főszereplői rendszerint a szemek, a száj, a kezek vagy egy tárgy bizonyos része.
  • 4.
    3. Közeli (premierplán)Az emberi alakra vonatkoztatva a premierplán a mellképet jelenti. A környezet elemeit nem mutatja .
  • 5.
    4. Kistotál Teljesegészében mutatja az alakot, vagy alakokat, de nem távolodik el jelentősen tőlük. A környezetnek itt már van jelentéstartalma.
  • 6.
    5. Totál A teljes környezettel együtt ábrázolja az alakot, alakokat, tehát a totál egy helyszínt bemutató plán, ahol a szereplők mozdulatai jól követhetőek.  
  • 7.
    7. Nagytotál Távolifelvétel, a legtágasabb képsík. A képsík nagy részét táj, környezet stb. foglalja el. Egészében átfogja azt a színhelyet, ahol valamilyen konkrét cselekmény játszódik.
  • 8.
    Kameramozgások Svenk: A kamera helyet nem változtat, csak függőleges, vagy vízszintes tengelye körül forog. Többnyire leíró jellegű, megismertet a környezettel. A kamera függőleges tengelye körüli vízszintes mozgását panorámázásnak nevezzük. Ha a kamerát vízszintes tengelye körül forgatjuk függőlegesen, le- vagy fel svenkről beszélünk.
  • 9.
    Kocsizás (Fahrt) Akamera a helyszínen mozgó, gördülő szerkezetre van szerelve, és a szereplőkhöz, tárgyakhoz viszonyítva mozog. A dolgoktól, személyektől való távolságát változtatja, de ha azok is mozognak, velük együtt is haladhat a távolságot tartva . 1. Az előrekocsizás ráközelít valamilyen tárgyra, kiemel. Leggyakrabban használt kocsizási forma.
  • 10.
    2. A hátrakocsizásA kamera eltávolodik, ezáltal nagyobb egészbe, szélesebb környezetbe ágyazódik a kompozíció
  • 11.
    3. Az oldalkocsizásrendszerint leíró jellegű. Pl. az emberek előtt végig guruló kamera bemutatja az ott álló személyeket.
  • 12.
    Lendítés A lendítésrendkívül felgyorsítja a látott képet. A nagy sebesség következtében a kiinduló kép és a befejező kép között elmosódnak, absztrakt mintává folynak szét a tárgyak. Ezt a jelenetek, riportok szétválasztására szokták alkalmazni.
  • 13.
    Daruzás A daruzása helyváltoztatást szintváltoztatással oldja meg (háromdimenziós mozgás). Fajtái:emelkedő, süllyedő, átlós és kombinált A kamerának ilyen fajta mozgatása komoly technikai felszereltséget igényel. Egészen egyszerű formája a liftezés . Ilyenkor az operatőr maga mozog daruszerűen (kézi kamera).
  • 14.
    Variózás Optikai (látszólagos)mozgás: a képsíkok folyamatos átmenete, változtatása, közeledés vagy távolodás a felvétel tárgyához a kamera egészének elmozdítása nélkül , csupán optikai eszközök segítségével. Két formája van: a közelítés és a távolítás.
  • 15.
    Gépállások Objektív gépállás:, ha a kamera szemmagasságban van elhelyezve. Szubjektív gépállás: eltér attól, ahogyan normálisan látjuk a világot, valamilyen érzelmet közvetítünk a nézőnek. Alsó gépállás esetén a világot a normálisnál lejjebbről szemléljük, így a kamera előtt lévő személy, tárgyak nagyobbnak látszanak. Pl.: békaperspektíva Felső gépállásnál miden és mindenki kisebb lesz, mint a valóságban, tehát kisebbítjük a világot. Pl.:Madárperspektíva Ferde gépállás: kamera nem függőlegesen áll, ezért a képen ferde lesz a világ, egy könnyebb, feldobottabb hangulatot fejezhetünk ki ezzel, például egy koncerten.
  • 16.
    Képkompozíció A legfontosabb alakító elemek: a pont, a sík, a test (tömeg), a tér (idő), a szín. Egyteres beállítás: amikor a mondanivalónk, a téma, a kamerától egy bizonyos távolságra van, mélységben egy síkon helyezkedik el.
  • 17.
    Két, három, vagytöbbteres kompozíció Mélységben több képsík van, vagyis egymás mögött több dolog, ami meghatározó, fontos a képen.
  • 18.
    Szimmetrikus beállítás:Ha valaki, vagy valami a függőleges középtengelyre szimmetrikusan van beállítva a képen. Aszimmetrikus kompozíció: Ha a téma főtengelye a középtengelytől jobbra, vagy balra eltér. Átlós kompozíció: A fő esemény a képen átlósan helyezkedik el Ansnittes beállítás: a fő téma szemből van felvéve, de egy tárgy, személy sziluettje is benne van a képben akkor ez az.