1. Egyensúly, vagy egyen súly?
avagy
Hogyan lehet fenntartható a közösségi
közlekedés?
Szeged, 2012. november 22. Dr. Dabóczi Kálmán
Igazgató
Stratégiai Projekt Igazgatóság
5. A fenntartható rendszerek
alapkérdései
Célfüggvény
Mit és miért akarunk fenntartani?
Stratégia
Hogyan akarjuk fenntartani?
Teherviselés
Ki fogja fenntartani?
6. A fenntartható fejlődés…
„…olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen
szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a
jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is
kielégíthessék szükségleteiket."
(Brundtland Report)
7.
8. Mi következik ebből?
• Környezetterhelés /-szennyezés
• Közlekedési módok aránya
• Abszolút/fajlagos emissziós terhek vizsgálata
• Pénzügyi fenntarthatóság
• Eladósodás megállítása
• Hozzáférhetőség biztosítása
• Infrastrukturális feltételek + járművek
• Igénybevehetőség
– tágan értelmezett akadálymentesség
– Alapellátás kérdése
– Anyagi elérhetőség (versenyképesség)
– Tarifa- és kedvezményrendszer
9. Mi múlik a közösségi közlekedésen?
Forrás:Wikipedia
16. Az Alaptörvény
„Magyarország törekszik arra, hogy az
„Mindenkinek, aki törvényesen
emberhez méltó lakhatás feltételeit és a
tartózkodik Magyarország területén,
közszolgáltatásokhoz való hozzáférést
joga van a szabad mozgáshoz és
mindenki számára biztosítsa.”
tartózkodási helye szabad
megválasztásához.”
„Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei
szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához
hozzájárulni.”
„Az állam - a működésének hatékonysága,
a közszolgáltatások színvonalának
emelése, a közügyek jobb átláthatósága és
az esélyegyenlőség előmozdítása
érdekében - törekszik az új műszaki
megoldásoknak és a tudomány
eredményeinek az alkalmazására.”
17. Mit mond az Alkotmánybíróság?
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a
preambulumban szereplő szociális
piacgazdaság csak államcél, nem pedig
alkotmányos jog, így abból önmagában az
állam ellátási kötelezettsége, illetve az
egyénnek a szolgáltatások meghatározott
mértékéhez való jogosultsága nem vezethető
le.
33/1993. (I. 28.) AB határozat, ABH 1993, 247.,
249.
18. Mit mond az Alkotmánybíróság?
(folyt.)
Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az
Alkotmányból az állami beavatkozás mértéke, vagy
annak tilalma közvetlenül nem vezethető le, és így az
állam gazdaságpolitikájának terén a jogalkotás széles
hatáskörrel rendelkezik.
33/1993. (V. 28.) AB határozat, ABH 1993, 249-250.
Egy másik határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette,
hogy a szociális kihatású normák megalkotásakor a
jogalkotó igen nagy szabadsággal bír, s széles körben
gyakorolhatja mérlegelési jogát a tekintetben, hogy a
számos tényező közül melyeket milyen súllyal vesz
figyelembe. Döntéseinek alapja, s egyben korlátja is az
ország mindenkori teherbíró képessége.
698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716-717.
20. Piaci, együttműködési modellek és elvek
• Szabályozott verseny, liberalizáció vagy protekcionizmus
• Távolsági (országos besorolású) autóbusz-közlekedés
• Állami/önkormányzati tulajdonú társaságokon kívüli szereplők
„beengedése”
• Regionalizáció vagy országos szervezés
• Mennyiben kell lekövetni más ellátórendszerek működési
modelljét?
• Mennyire kell követni a közigazgatási területi határokat?
• Milyen mértékben kell figyelembe venni a helyi szempontokat?
• Ellátási felelősök együttműködése
• Sztv. Új dimenziót nyitott
• „Hic Rhodus, hic salta!”
• A közösségi közlekedés költséghely,
vagy beruházás
• Mikor ismerjük el a gazdaság működéséhez
való valós hozzájárulását?
26. MÁV Csoport átalakítás és a
költségvetési hatások
„Fizetni mindenképpen többet kell, a
kérdés csak az, hogy miért fizetünk!”
Átalakítással Átalakítás nélkül
Eredő: Növekvő Eredő: Növekvő
összköltség összköltség
Növekvő színvonal
Romló hatékonyság
költséghatása
költséghatása
Javuló hatékonyság
költséghatása Romló színvonal
költséghatása
28. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Fehér Könyve
Beavatkozási területek
1. Személyközlekedés 2. Áruszállítás fejlesztése 3. Közlekedési 4. Horizontálisan ható
fejlesztése infrastruktúra fejlesztése tényezők
1. Gazdasági
1. Közlekedési 1. Közlekedési
versenyképességet
munkamegosztás munkamegosztás 1. Közlekedésbiztonság
biztosító főközlekedési
hálózat
2. Fenntarthatósági
2. Környezetkímélő elvárások a
2. Komodalitás
infrastruktúra 2. A személy- és személyközlekedés és
intenzívebb áruszállítás elérhetőségi az áruszállítás
használata elvárásai területén
3. Mobilitási 3. Korszerű szállítási 3. Fenntarthatósági
3. Nagyvárosi
esélyegyenlőség módok elvárások érvényesítése
agglomerációk
közösségi közlekedése a közlekedési
infrastruktúra terén
4. Intermodális logisz- 4. Innovatív, korszerű
4. Gazdasági 4. Az EU kötelezettségek
tikai szolgáltató megoldások
fenntarthatóság teljesítéséből eredő út-
központok alkalmazásának
hatékonyabb elhasználódás
terjesztése a közlekedés
működése megelőzése
minden területén
29. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Fehér Könyve
Célok
1. Személyszállítás 3. Közlekedési infrastruktúra
2. Áruszállítás fejlesztése 4. Horizontális témák
fejlesztése fejlesztése
1. A gazdasági 1. A közúti közlekedési
1. A személyközlekedési 1. Az áruszállítási
versenyképességet javító balesetben elhunytak
munkamegosztás munkamegosztásban a
főhálózati szerkezet számának évi 500 fő alá
optimalizálása a közösségi környezetkímélő ágazatok
kialakítása történő csökkentése
közlekedés részarányának részarányának az EU25 átlaga
EU25 átlaga feletti feletti arányának biztosítása
megőrzésével
2. A térségi elérhetőség
javítása különböző 2. Környezet kímélőbb,
2. A közösségi közlekedési 2. A környezetkímélő szállítási szinteken energia hatékony szállítási
munkamegosztás módok jövedelmező képessége, rendszerek kialakítása
hatékonyságának javítása azok infrastruktúra fenntartó
a komodalitás képességének javítása
biztosításával 3. A városi és elővárosi
közösségi közlekedés
infrastruktúrájának 3. A fenntarthatóság hosszú
fejlesztése távú biztosítása tudatos
3. Növekvő mobilitás elérése a 3. A kombinált áruszállítás infrastruktúra fejlesztéssel
mobilitási esélyegyenlőség részarányának növelése
biztosítása mellett
4. A növekvő tengelynyomású
4. A személyközlekedés közúti járművek
gazdasági közlekedéséből eredő 4. Az ITS alkalmazások
4. Az intermodális logisztikai fokozott út elhasz-nálódás
fenntarthatóságának bevezetési ütemének
szolgáltató központok megelőzése
biztosítása racionális gyorsítása
hatékonyságának javítása
szervezéssel
33. Az elvárás-rendszerek harca
Szervezeti
morál
Jogszabályok, „Közmorál”
törvények
A kényelem törvénye:
Tendenciaszerűen a kisebb
Személyes értékrend, ellenállás, a kevesebb
világnézet konfrontációt jelentő szektor,
vagyis a kényelmesebb
megoldás győz.
