BpSM 2013.09. - Ferenci Tamás: Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsánBudapest Science Meetup
A védőoltások a megelőző orvostudomány olyan eszközét jelentik, mely a szélesebb, laikus közvélemény előtt is sokszor képezi viták tárgyát. Ebben az előadásban e viták egyik kicsi, de - a laikus érdeklődő közönség számára is - igen fontos részkérdéséről fogok beszélni. Mint minden gyógyszer esetén, a védőoltásoknál is két fő kérdés merül fel: a hatásosság és a biztonság. (Ezt egészíti ki a minőség kérdése, és - manapság egyre gyakrabban - a költséghatékonyságé.)
Ezek közül a hatásosság kapcsán nem sok kérdés van: azt, hogy a védőoltások általánosságban véve - bár eltérő hatásfokkal és különböző ideig - de valóban védenek a megcélzott betegség ellen, a legelborultabb oltás-elleneseken kívül valószínűleg senki nem vonja kétségbe. Az viszont, hogy a védőoltások a fenti jótékony hatás elérése közben milyen súlyosságú mellékhatásokat tudnak okozni, és milyen gyakorisággal, sokkal összetettebb kérdés. Önmagában az a tény, hogy mostanában több oltást adunk, és mostanában bizonyos betegségekből (pl. T1DM, gyermekrák, autizmus) több fordul elő, nyilván nem bizonyít semmit... de ettől még a felvetést vizsgálni kell tudományos alapon is.
Az előadásomban ezt a kérdést fogom röviden körüljárni; beszélek az okozatiság megállapításának módszereiről, arról, hogy az időbeli egybeesés mennyiben és hogyan tekinthető bizonyítéknak, végül kitérek arra is, hogy ha nem a védőoltásokkal hozható összefüggésbe az említett betegségek növekvő előfordulása, akkor vajon mi lehet a magyarázat.
Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.
A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire. Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.
BpSM 2014.09. - Haidegger Tamás: Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknélBudapest Science Meetup
Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknél
Haidegger Tamás - Óbudai Egyetem
A robotika, és ezen belül az orvosi robotika a modern alkalmazott tudományok egyik leggyorsabban fejlődő ága. A világon folyó több száz különböző sebészrobotikai kutatásnak az a lényege, hogy hatékonyabbá tegye a sebészeti eljárásokat. Egyszerűbb esetben például csak egy apró, a biopsziás tűhöz épített motor kompenzálja a sebész kezének fiziológiás remegését, míg más rendszereknél a cél egy integrált, intelligens, mobil sebészrobotikai központ megépítése, amely magas színvonalú ellátást nyújthat a harctéri sebesülteknek. Vitathatatlanul a legismertebb és legelterjedtebb sebészrobot a da Vinci rendszer. Ez valójában egy nagyon kifinomult távirányítású eszköz, amelyet a beavatkozás minden pillanatában a sebész irányít. Ilyen komplex rendszerek hátterében sok évtizednyi mérnöki tervezőmunka és innováció áll. Az előadás célja, hogy röviden betekintést nyújtson a fejlett sebészeti robotok világába; megismertesse a már rutinszerűen használt, illetve a még csak most körvonalazódó koncepciókat is a hallgatókkal. Kiderül az is, hogy mi mindenre van lehetőség K+F oldalon ma Magyarországon, mik azok az újítások és kutatási területek, ahol bekapcsolódhatunk mi is a világ vérkeringésébe.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
BpSM 2013.12. - Molnár László: A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módraBudapest Science Meetup
Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.
BpSM 2014.04. - Vásárhelyi Gábor: Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbönBudapest Science Meetup
Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön
Vásárhelyi Gábor - ELTE TTK Biológiai Fizika Tsz
Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán.
Budapest Science Meetup, 2014.04.10.
2014.06.: Ősi Attila - Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökos...Budapest Science Meetup
Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökoszisztéma nyomában
Ősi Attila - MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport
15 évvel ezelőtt kerültek elő Magyarország első dinoszaurusz maradványai. A 85 millió éves leletek az egykori Iharkút település határából egy külszíni bauxitbánya által feltárt folyóvízi, ártéri üledékes kőzetben lapultak. A dinoszaurusz maradványok mellett több mint 30 különböző gerinces csoportot ismertünk fel a halaktól kezdve a kétéltűeken, teknősökön, gyíkokon, krokodilokon, pteroszauruszokon át egészen a madarakig. Mára a leletek száma meghaladja a 10.000-et, melyek alapján számos új faj került publikálásra (pl. Ajkaceratops, Hungarosaurus, Iharkutosuchus). A lelőhelyről előkerült csontanyag mérhetetlenül fontos a kréta ősállatföldrajzi kapcsolatok tisztázása céljából.
Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.
Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.
Néma tanúk vallomása a rák történetéről
Molnár Erika - Szegedi Egyetem, Embertani Tanszék
A rákos megbetegedések napjainkban világszerte a vezető haláloki tényezők közt szerepelnek, de máig vitatott, hogy kizárólag a modern kor emberét sújtó vagy a megelőző történeti korokban is pusztító kórról van-e szó.
Erre a kérdésre keressük a választ a régészet, a paleopatológia és a modern orvostudomány vizsgálati eszközeinek segítségével. A régészek által feltárt csontvázleleteken megfigyelhető kóros elváltozások néma tanúkként vallanak a rosszindulatú daganatok jelenlétéről az egykor élt emberek körében.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
Aliczki Manó: Kannabinoidkezelések a szorongásos zavarok terápiájában
Az 1990-es években fedezték fel az idegsejtek kommunikációját szabályozó ún. endokannabinoid rendszert, melyen keresztül a marijuana egyes hatóanyagai is kifejtik hatásaikat. A rendszer számos élettani és magatartási mechanizmus befolyásolása mellett bizonyítottan fontos szerepet tölt be az érzelmek és az azokhoz kötött magatartásformák kialakításában. Az utóbbi szerep kapcsán merült fel, hogy a rendszer gyógyszerekkel történő befolyásolásával gyógyíthatóvá válhatnak egyes érzelmekkel összefüggő mentális zavarok, elsősorban a szorongásos állapotok zavarai. Az esetleges terápiás lehetőségeket intenzíven tanulmányozni is kezdték, azonban a kedvező korai eredmények után a vizsgálatok sajnos megtorpantak, ugyanis komoly ellentmondásokhoz vezettek. Munkánkban az ellentmondások hátterét feltárva, új irányból megközelítve vizsgáljuk az endokannabinoidok szorongási hatásait, mely esetlegesen új terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez is vezethet.
Budapest Science Meetup, 2014.05.08.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszának magyar nyelvű fordítását Víg Julianna 2020. március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
We are publishing the translated response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
We are publishing a response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszát Víg Julianna 2020 március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
BpSM 2013.09. - Ferenci Tamás: Nehéz kérdések a védőoltások biztonsága kapcsánBudapest Science Meetup
A védőoltások a megelőző orvostudomány olyan eszközét jelentik, mely a szélesebb, laikus közvélemény előtt is sokszor képezi viták tárgyát. Ebben az előadásban e viták egyik kicsi, de - a laikus érdeklődő közönség számára is - igen fontos részkérdéséről fogok beszélni. Mint minden gyógyszer esetén, a védőoltásoknál is két fő kérdés merül fel: a hatásosság és a biztonság. (Ezt egészíti ki a minőség kérdése, és - manapság egyre gyakrabban - a költséghatékonyságé.)
Ezek közül a hatásosság kapcsán nem sok kérdés van: azt, hogy a védőoltások általánosságban véve - bár eltérő hatásfokkal és különböző ideig - de valóban védenek a megcélzott betegség ellen, a legelborultabb oltás-elleneseken kívül valószínűleg senki nem vonja kétségbe. Az viszont, hogy a védőoltások a fenti jótékony hatás elérése közben milyen súlyosságú mellékhatásokat tudnak okozni, és milyen gyakorisággal, sokkal összetettebb kérdés. Önmagában az a tény, hogy mostanában több oltást adunk, és mostanában bizonyos betegségekből (pl. T1DM, gyermekrák, autizmus) több fordul elő, nyilván nem bizonyít semmit... de ettől még a felvetést vizsgálni kell tudományos alapon is.
Az előadásomban ezt a kérdést fogom röviden körüljárni; beszélek az okozatiság megállapításának módszereiről, arról, hogy az időbeli egybeesés mennyiben és hogyan tekinthető bizonyítéknak, végül kitérek arra is, hogy ha nem a védőoltásokkal hozható összefüggésbe az említett betegségek növekvő előfordulása, akkor vajon mi lehet a magyarázat.
Az előadásban áttekintjük a földi éghajlati rendszer elemeit és azt, hogy ennek az összetett rendszernek a megváltoztatásában mekkora szerepet játszik az ember. Bemutatjuk, hogyan lehetséges (lehetséges-e egyáltalán) előrejelezni az éghajlat jövőbeli alakulását. Röviden ismertetjük az erre szolgáló éghajlati modellezés alapjait, s vázoljuk a modellek legfontosabb eredményeit, különös tekintettel a Magyarországon várható változásokra. Kitérünk az éghajlattal és az éghajlat megváltozásával kapcsolatos sztereotípiákra, például arra, hogy értelmezhető-e az a kérdés, hány fok lesz 2021. szeptember 12-én. Megpróbáljuk eloszlatni azt a tévhitet, hogy egy előrejelzés csak tökéletesen jó vagy rossz lehet, helyette megismertetjük a hallgatóságot az árnyaltabb valószínűségi szemlélettel.
A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire. Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.
BpSM 2014.09. - Haidegger Tamás: Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknélBudapest Science Meetup
Sebészrobotok nálunk és más nemzeteknél
Haidegger Tamás - Óbudai Egyetem
A robotika, és ezen belül az orvosi robotika a modern alkalmazott tudományok egyik leggyorsabban fejlődő ága. A világon folyó több száz különböző sebészrobotikai kutatásnak az a lényege, hogy hatékonyabbá tegye a sebészeti eljárásokat. Egyszerűbb esetben például csak egy apró, a biopsziás tűhöz épített motor kompenzálja a sebész kezének fiziológiás remegését, míg más rendszereknél a cél egy integrált, intelligens, mobil sebészrobotikai központ megépítése, amely magas színvonalú ellátást nyújthat a harctéri sebesülteknek. Vitathatatlanul a legismertebb és legelterjedtebb sebészrobot a da Vinci rendszer. Ez valójában egy nagyon kifinomult távirányítású eszköz, amelyet a beavatkozás minden pillanatában a sebész irányít. Ilyen komplex rendszerek hátterében sok évtizednyi mérnöki tervezőmunka és innováció áll. Az előadás célja, hogy röviden betekintést nyújtson a fejlett sebészeti robotok világába; megismertesse a már rutinszerűen használt, illetve a még csak most körvonalazódó koncepciókat is a hallgatókkal. Kiderül az is, hogy mi mindenre van lehetőség K+F oldalon ma Magyarországon, mik azok az újítások és kutatási területek, ahol bekapcsolódhatunk mi is a világ vérkeringésébe.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
BpSM 2013.12. - Molnár László: A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módraBudapest Science Meetup
Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.
BpSM 2014.04. - Vásárhelyi Gábor: Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbönBudapest Science Meetup
Drón vs. galamb - csoportos mozgás a köbön
Vásárhelyi Gábor - ELTE TTK Biológiai Fizika Tsz
Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán.
Budapest Science Meetup, 2014.04.10.
2014.06.: Ősi Attila - Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökos...Budapest Science Meetup
Dinoszauruszok Magyarországon: egy 85 millió éves ökoszisztéma nyomában
Ősi Attila - MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport
15 évvel ezelőtt kerültek elő Magyarország első dinoszaurusz maradványai. A 85 millió éves leletek az egykori Iharkút település határából egy külszíni bauxitbánya által feltárt folyóvízi, ártéri üledékes kőzetben lapultak. A dinoszaurusz maradványok mellett több mint 30 különböző gerinces csoportot ismertünk fel a halaktól kezdve a kétéltűeken, teknősökön, gyíkokon, krokodilokon, pteroszauruszokon át egészen a madarakig. Mára a leletek száma meghaladja a 10.000-et, melyek alapján számos új faj került publikálásra (pl. Ajkaceratops, Hungarosaurus, Iharkutosuchus). A lelőhelyről előkerült csontanyag mérhetetlenül fontos a kréta ősállatföldrajzi kapcsolatok tisztázása céljából.
Magyarországon ma négy atomerőművi blokk termel villamos energiát, egy kutatóreaktor működik Csillebércen, és a BME NTI üzemelteti az Oktatóreaktort. A világon jelenleg hetvenegy atomerőművi blokk épül, a nemzetközi kutatási programokban pedig hat alapkoncepciót jelöltek ki, mint jövőben kifejlesztendő reaktortípusokat. Az előadásban első sorban a BME NTI-ben zajló negyedik generációs típusokkal kapcsolatos kutatások közül a sóolvadékos reaktor(ok)ról lesz szó, de a végén lenne egy nagyon rövid kitekintés a világon épülő korszerű harmadik generációs atomerőmű típusokra (pl. EPR, AP1000, VVER-1200) is.
Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.
Néma tanúk vallomása a rák történetéről
Molnár Erika - Szegedi Egyetem, Embertani Tanszék
A rákos megbetegedések napjainkban világszerte a vezető haláloki tényezők közt szerepelnek, de máig vitatott, hogy kizárólag a modern kor emberét sújtó vagy a megelőző történeti korokban is pusztító kórról van-e szó.
Erre a kérdésre keressük a választ a régészet, a paleopatológia és a modern orvostudomány vizsgálati eszközeinek segítségével. A régészek által feltárt csontvázleleteken megfigyelhető kóros elváltozások néma tanúkként vallanak a rosszindulatú daganatok jelenlétéről az egykor élt emberek körében.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
Aliczki Manó: Kannabinoidkezelések a szorongásos zavarok terápiájában
Az 1990-es években fedezték fel az idegsejtek kommunikációját szabályozó ún. endokannabinoid rendszert, melyen keresztül a marijuana egyes hatóanyagai is kifejtik hatásaikat. A rendszer számos élettani és magatartási mechanizmus befolyásolása mellett bizonyítottan fontos szerepet tölt be az érzelmek és az azokhoz kötött magatartásformák kialakításában. Az utóbbi szerep kapcsán merült fel, hogy a rendszer gyógyszerekkel történő befolyásolásával gyógyíthatóvá válhatnak egyes érzelmekkel összefüggő mentális zavarok, elsősorban a szorongásos állapotok zavarai. Az esetleges terápiás lehetőségeket intenzíven tanulmányozni is kezdték, azonban a kedvező korai eredmények után a vizsgálatok sajnos megtorpantak, ugyanis komoly ellentmondásokhoz vezettek. Munkánkban az ellentmondások hátterét feltárva, új irányból megközelítve vizsgáljuk az endokannabinoidok szorongási hatásait, mely esetlegesen új terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez is vezethet.
Budapest Science Meetup, 2014.05.08.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszának magyar nyelvű fordítását Víg Julianna 2020. március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
We are publishing the translated response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
We are publishing a response given by Sally Goddard Blythe to a lecture that was held by Julianna Víg at our March 12, 2020 Budapest Science Meetup event. Please note that Budapest Science Meetup is not responsible for the content of this presentation, but we hope that by publishing it, we can help facilitate further constructive discussion.
Itt publikáljuk Sally Goddard Blythe válaszát Víg Julianna 2020 március 12-én, a Budapest Science Meetup-on tartott előadására. A meetup nem felelős a jelen prezentációban foglalt tartalomért, de reméljük hogy a megosztása segíthet konstruktív párbeszéd kialakításában.
The document discusses regulatory definitions of GMOs in relation to organisms developed through genome editing. It provides historical context on the development of biotechnology and biosafety regulations. Key definitions are examined, including those used in the US, EU, Canada, and Cartagena Protocol. The EU definition of a GMO as an organism with genetic material altered in a way not occurring naturally through specified techniques is discussed in relation to whether organisms developed through new breeding techniques like genome editing would fall under this. Interpretation of the definition by the EU and others is considered.
Alternatív splicing változások elemzése rákgenom projektekben
Sebestyén Endre - Computational Genomics, Universitat Pompeu Fabra, Dr. Aiguader 88, E08003 Barcelona, Spain
Az elmúlt évtizedben a rákkutatást jelentősen elősegítette a különféle genomszekvenáló módszerek szédületes fejlődése, és az egyszerre előállítható adatmennyiség. Az e módszerekre alapuló tanulmányok nagy része azonban csak a DNS mutációk katalogizálásával foglalkozik, kevés figyelmet fordítva más változásokra. Az alternatív splicing mechanizmusa, amely lehetővé teszi, hogy egy génről több különböző mRNS változat, majd fehérje is képződjön, valószínűleg fontos szerepet játszik a rák kialakulásában, azonban átfogóan eddig nem vizsgálták. Munkánk során 9 ráktípushoz tartozó mintegy 4000 mintában kerestünk alternatív splicing változásokat, és elemeztük ezek kapcsolatát a DNS-ben fellépő mutációkkal. Több mint 250, mutációktól általában független, adott rákra jellemző, vagy több ráktípusban is előforduló konzisztens változást írtunk le, amelyek lehetséges jövőbeli terápiás célpontok, esetleg diagnosztikai módszerek fejlesztésében is felhasználhatók.
Budapest Science Meetup, 2014. szeptember 11.
BpSM 2014.06.: Hajdu Tamás - Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozá...Budapest Science Meetup
Kulturális hatás vagy vándorlás? Népességváltozások a középső és késő bronzkori Kárpát-medencében.
Hajdu Tamás - ELTE-TTK Embertani Tanszék, MTM Embertani Tár
A hazai régészeti kutatások a Kárpát-medence bronzkorából számos, az anyagi kultúrát és településszerkezetet érintő jelentős változást mutattak ki. Azt ugyanakkor a régészeti kutatási eredmények alapján egyelőre nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy ezek a változások vajon beáramló új népcsoportoknak köszönhetők-e, vagy pedig a korábbi népesség továbbélt, és a megfigyelt változások más területeken jellemző tárgytípusok, eszközök átvételének, ill. a közösségek belső fejlődésének köszönhetően jöttek-e létre.
Mit építsünk az élet anyagából?
Kopniczky Margarita - Centre for Synthetic Biology and Innovation, Imperial College London
A biológiai folyamatok technológiai felhasználása egyidős az emberiséggel. Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket. A Szintetikus Biológia célja komplex génrendszerek racionális tervezése, mérnöki megközelítéssel. A klasszikus géntechnológiából kinőtt új tudománytetület potenciálját és lendületességet jól illusztráló iGEM versenyen egyetemista csapatok teszik fel évről évre a kérdést: Mit építsünk az élet anyagából? Az Imperial College Plasticity projektjenek eredményeiről tartok beszámolót.
Budapest Science Meetup, 2014.04.10.
BpSM 2014.04. - Raffai Péter: Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel ...Budapest Science Meetup
Kozmikus dallam a múltból - Hogyan fedezte fel a BICEP2 gravitációs hullámok nyomát?
Raffai Péter - ELTE TTK Fizikai Intézet
Március 17-én a BICEP2 távcsővel dolgozó kutatók tudománytörténeti jelentőségű bejelentést tettek: a csillagászati felvételükön megtalálták az Ősrobbanás utáni pillanatok gravitációs hullámainak nyomát. A gravitációs hullámok a téridő tovaterjedő fodrozódásai, amelyet mozgó tömegek és nagyenergiájú folyamatok bocsátanak ki. A bravúros felfedezés — amennyiben megerősítést nyer - egyszerre jelent igazolást a világegyetem fénynél gyorsabb tágulására az Ősrobbanás utáni pillanatokban, megerősíti a gravitációs hullámok létezését, és kapcsolatot teremt a világegyetem legkisebb és legnagyobb méreteit uraló - megértésükben máig nehezen összeegyeztethető - szabályai között. Az eredmény újabb lépés az űrkutatás egy új ága, a gravitációshullám-csillagászat megszületése felé, amelyben a készülő észlelőberendezéseinkkel várhatóan néhány éven belül közvetlenül figyeljük majd meg űrbéli források gravitációs hullámait. Előadásomban a bejelentett felfedezés mibenlétét, tudományos hátterét és jelentőségét fogom bemutatni.
Budapest Science Meetup, 2014. április 10.
BpSM 2014.03. - Molnár János: A mangalica genom jellemzése bioinformatikai mó...Budapest Science Meetup
A mangalica Magyarországon őshonos mezőgazdasági sertésfajta. Kialakulása az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, a 19. század közepére tehető. Feltehetően az akkoriban gyakori Kárpát-medencei fajták, a bakonyi, szalontai, alföldi és a Szerémségből származó sumadia fajta keresztezéséből jött létre. Három színváltozata létezik, a szőke, a fecskehasú és a vörös, amelyeket az őshonos állatok védelméről szóló jogszabály külön fajtaként ismer el. A mangalicából készült termékeket prémium kategóriájuk és magas áruk miatt előszeretettel hamisítják, ezért különösen veszélyeztetettek. Ezt a rossz piaci magatartást megelőzendő, a MANGFOOD kutatási konzorcium azért jött létre, hogy molekuláris genetikai markereket fejlesszen a mangalicából készült termékek eredetvédelme céljából. Emellett célul tűztük ki azt is, hogy minél szélesebb módon jellemezzük a mangalica teljes genetikai állományát. Ennek érdekében elindítottuk Magyarország első haszonállat genom programját, melynek kapcsán nagy áteresztőképességű, új generációs szekvenáló rendszerek által generált adatok bioinformatikai feldolgozása volt szükséges. A kapott adatokat nemzetközi adatbázisban található sertés szekvencia adatokkal hasonlítottuk össze, és mangalicára jellemző genetikai markereket azonosítottunk. A különböző markerjelölteket saját, ezernél is több mintát tartalmazó biobankunkon és élelmiszermintákon teszteltük. Kutatásunk során sikerült olyan markert találni amelynek segítségével megbízhatóan el lehet különíteni a mangalicából készült termékeket a hamisítványoktól.
Varjú Zoltán: Miért vagy olyan negatív? - tartalomelemzés és kognitív torzulá...Budapest Science Meetup
Miért nem kérdez pozitívan a média? Miért nem hír, hogy kinyílott a pitypang? Tényleg negatív és szomorkodó a magyar? Miért érnek el extra hozamot a negatív szentimentre alapozott hírelemzéses kereskedési stratégiák? Az internetes tartalomelemzés segítségével példákon keresztül igyekszünk megválaszolni a fenti kérdéseket és bemutatni hogy ezek jelentős részét a nyelv működésében rejlő szisztematikus "hiba", ún. kognitív torzulás okozza.
A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.
BpSM 2013.11. - Kocsis Zsuzsa: DNS hibajavítás, rák és RecQ helikázokBudapest Science Meetup
Külső hatások és természetes sejtbeli folyamatok révén akár 100.000 DNS-hiba is keletkezhet egy sejtben egy nap alatt. A DNS-ben tárolt információ megőrzésének, és részben a rák kialakulásának megakadályozásához ezen hibákat ki kell javítani. Rendkívül érdekes stratégiákat tárnak fel számunkra a hibajavítási útvonalak, és az egyikükben szerepet játszó RecQ helikáz fehérjék.
A világ minden részéről 22 csapat állja még a sarat napjaink talán legizgalmasabb versenyében. A Google Lunar XPRIZE résztvevőinek 90%-ban magánerőből kell elkészíteniük és eljuttatniuk egy felderítő robotot a Holdra, amely ott legalább fél kilométert megtesz, és panorámaképeket, videókat küld vissza a Földre. Az egyedüli magyar induló, a Puli Space csapatának beszámolója a verseny kihívásairól, a 2010 júniusa óta elért eredményeikről, a rájuk váró további feladatokról, terveikről.
BpSM 2013.10. - Müller Viktor: Megállíthatnánk-e a HIV-járványt, ha igazán ak...Budapest Science Meetup
Noha a HIV-fertőzés ellen máig nincsen hatékony védőoltás, és végleges gyógyulás sem érhető el a fertőzötteknél, a vírus elleni fegyvertárunk évről évre bővül. Nemcsak a fertőzöttek életét tudjuk megmenteni, hanem a vírus továbbterjedését is egyre több féle módon akadályozhatjuk. Az előadásban sorra vesszük ezeket a fegyvereket és módokat, és -- matematikai modellekre is támaszkodva, de szigorúan egyenletek nélkül -- megvizsgáljuk, vajon (csupán) a jelenlegi eszközeink szélesebb körű alkalmazásával visszaszorítható lenne-e a járvány.
BpSM 2013.05. - Képiró Miklós: Lézerek és gyógyszerek: célzott hatás
BpSM 2012.12. - Kereszturi Ákos: Gurul a marsi labor, keresi az ősi életnyomokat
1. Gurul a marsi labor, keresi
az ősi életnyomokat
Budapest Science Meetup
2012.12.20.
Kereszturi Ákos
MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont,
Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
Magyar Csillagászati Egyesület, Polaris Csillagvizsgáló
NASA Astrobiology Institute TDE Focus Group
2. Mars Science Laboratory (MSL, Curiosity)
• legnagyobb, legnehezebb, legjobban felműszerezett
• cél: egykori lakhatóság vizsgálata (biológiai potenciál, geológiai
fejlődéstörténet, elérhető biomarkerek, felszíni sugárzási viszonyok
MSL
Sky-crane system
3. Célpont
• Gale kráter (155 km, 3,8 mrd év)
• peremen befelé folyóvölgyek
• 5 km magas üledékes hegy
agyagásványok
4. Célpont
• Gale kráter (155 km, 3,8 mrd év)
• peremen befelé folyóvölgyek
• 5 km magas üledékes hegy
agyagásványok
6. Leszállás kivitelezése
• eddigi legkisebb leszállási ellipszis (utolsó: 6x19 km)
• pontos érkezés (ellipszis centrumától 100 m)
• légi daru 650 m-re csapódott be porfelhő
• magasból megfigyelhető 6 db helyzet stabilizáló
nehezék becsapódása
Veszélyelkerülő kamera porsapka
ledobása előtt / után
8. Űrben levált egységek
becsapódásnyomai
• műszaki egység 2 perccel belépés
előtt levált
• zuhanás alatt 2 darabra tört
• 2 db 75 kg-os wolfram nehezék is
levált
• 3-5 m-es kráterek
• lapos becsapódások
aszimmetrikus törmelék mintázat
9. Leszállóhely tájképe
• Gale-kráter pereme kb. 27 km-re
• sötét dűnesáv
• max. 5-8 cm-es kövekkel borított vidék
• üledékes hegy (Mount Sharp, Aeolis-hegy)
• 4 MarsCam kép
Sol. 3., 8 perc alatt
19. Vizsgált sziklák
• Jake Matijevic
• vizsgálat robotkarral
• 40x25 cm
• MAHLI robotkar felvétele
• kevés por a kőzet felszínén
• sok földpát, sok Mg,
• kevés Fe
• földi kőzeteknél vízben
gazdag magmából
• nagy nyomású
kristályosodással
• Marson ?
23. Meteorológiai viszonyok
• légnyomás ismétlődő napi ciklus szerint
• 10%-nyi napi változás
• nappali besugárzás, feláramlás,
nyomáscsökkenés
• évszakos emelkedés (déli tavasz,
szublimáló CO2 jégsapka)
• másodperces nyomáscsökkenés +
szélirányváltozás a 75. marsi napon (sol)
(NASA/JPL-Caltech/ CAB (CSIC-INTA))
24. Porvihar 1000 km-re
• regionális porvihar november 10-től
• 1300 km távolságban
• napi légnyomásgörbe változás
25. Sugárzási viszonyok
• RAD detektor: Mars felé haladva + bolygó felszínén
• oda úton 5-6 CME
• Marson kisebb, de ott sem konstans
26. Sugárzási viszonyok
• légnyomás / légsűrűség hatása napi
ciklus, nappali maximum
• lassú növekedés a küldetés első 30
napjában
(NASA/JPL-Caltech/SwRI)
28. Regolit
• kékes szürke apró gömbök:
• vulkáni olvadékcseppek?
• becsapódásos olvadékok?
agyagásványok
1.9 x 2.2 cm
150 mikrométeres szitált
homok
6.5 - 7.6 mm
eltérő
leszállóhelyek
29. Első mintavétel
• 1,3-cm-es szigetelésdarab
• légi daruról hullhatott a roverre
• homok rétegzés:
• legfelül finom por
• alatta 0.5-1.5 mm-es szemcsék
kb. 0.5 cm vastagon, kissé
cementált
• alul sötétebb, finomabb homok
• benne néhol eltérő színű,
réteg jellegű alakzatok
agyagásványok
30. Regolit
• hasonló a három leszállóhelyen:
• Gale-kráter
• Maridiani Planum
• Gusev-kráter
• grafikon:
• SiO2 és vas-oxidok 10-szeres
kicsinytéssel
• Ni, Zn, Br 100-szoros
nagyítással
• globális homogenitás szél hatás
agyagásványok
1.9 x 2.2 cm 6.5 - 7.6 mm
NASA/JPL-Caltech/University of Guelph
31. Sample Analysis at Mars (SAM)
• cél:
• élet szempontjából fontos molekulák és elemek azonosítása
• szerves molekulák keresése, izotópok azonosítása
• felépítés: 3 műszer együttese:
• Quadrupole Mass Spectrometer (QMS): anyag azonosítás
• Gas Chromatograph (GC): anyag szeparáció
• Tunable Laser Spectrometer (TLS): C, O, N, S, H izotóparányok
• mintavétel, továbbítás:
• sample manipulation system (SMS)
• Chemical Separation and Processing Laboratory (CSPL)
minta útja a SAM műszereihez
32. Regolit elemzés
• Rocknest homok
• 2012.10.02–16. (sol 56-100)
Eredmény:
• H2O, kén, klór
• deutérium dúsulás
• tipikus vulkáni anyag
• vártnál magasabb H2O koncentráció
• O, Cl perklorát lehetett
• CH3Cl, CH2Cl2, CHCl3
agyagásványok
33. Regolit elemzés
• kérdések:
• klorometánt a műszer tisztítására
használták a Földön (egyéb forrásból is
jöhet, start hőhatása)
• diklorometán keletkezhet: szerves
anyag + hő + perklorát
• metán is keletkezett (?) a kamrában a
hevítéskor szén földi szennyezés?
Eredmény:
• szerves anyag nem volt
• szerves anyag lehetett, de lebomlott
agyagásványok
34. Szerves anyag a Marson
• évente 108 g meteorikus szén érkezik, ebből kb.
1000 t szerves
• marsi meteoritok: akár 1 % szerves anyag is
(kerogén típusú)
• Viking: szerves anyagot (pirolízis), nem talált
Szerves anyag pusztul:
• mm-cm mélységig UV elpusztítja,
• m mélységig kozmikus sugarak ?
• oxidálószerek (oxidánsok) mállás
metastabil termékek karbonsav (hangyasav
(HCOOH), benzoensav (C6H4(COOH)2), oxálsav
(C2H2O4), ecetsav (CH3COOH))
• Viking GCMS nem tudta volna kimutatni
• ezek sói sem látszanak GCMS-el
• nem illó szervesek sem „látszanak”
Benner et al. PNAS 2000
35. Szerves anyag a Marson
Agresszív oxidánsok a felszínen
• H2O2, MgClO4
• keletkezés:
• UV: H2O H+ + OH- (hematit, goethit katalizál), H2
elszökhet H2O2 halmozódhat
• porördögök elektromos tere H2O2
Ettől szerves anyag bomlás
• elmúlt 3 milliárd évben (szárazság)
• kg/m2 benzoensav keletkezett ( 100 ppm)
• nagyenergiájú sugárzástól bomlik részekre:
perklorát, meteorikus szerves anyag …
• + fém oxidok sók
Ami van a Marson:
• metán
• klór tartalmú szénhidrogén ? (Viking, Curiosity)
Ahogy keresni lehetne:
•„kis molekulákra” kellene vadászni (SAM jó erre)
• „fiatal” helyeken (célpont kijelölés)
• nem illó szerves molekulákat keresni (legközelebb)
36. További tervek
• dűnék átszelése biztonságos helyen
• hegylábánál idős agyagásványok
• távolság min. kb. fél év
37. További tervek
• hegymászás vagy „séta” a hegy lábánál?
• min. élettartam 1 marsi év
• hegyre feljutni kevés…
• de valószínűleg sokkal tovább fog működni…