Drogkutatások episztemológiai és ontológiai háttere. A tudományos kísérlet és a publikáció. Figyelem, a prezentáció ironikus elemeket tartalmaz (ami pusztán a diák által, nem biztos, hogy érezhető)!
Dr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Drogkutatások episztemológiai és ontológiai háttere. A tudományos kísérlet és a publikáció. Figyelem, a prezentáció ironikus elemeket tartalmaz (ami pusztán a diák által, nem biztos, hogy érezhető)!
Dr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Dr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Dr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkbl
Dr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkbl
Mai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkbl
Tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkbl
Horváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Meleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
Dr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkbl
A Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Dr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Dr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkbl
Dr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkbl
Mai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkbl
Tények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkbl
Horváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Meleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
4. Miről lesz szó?
Miért lehetséges azt állítani egy elméletről, hogy teljességgel
bizonyítatlan, miközben léteznek kísérleti bizonyítékai?
• A bizonyítékoknak relevánsaknak kell lenniük. Olyan megfigyelések,
amelyek nem az eredeti állítást bizonyítják vagy cáfolják, nem
vehetők figyelembe.
• A bizonyítékok és a cáfolatok (negatív bizonyítékok) összességét
együttesen kell figyelembe venni. A bizonyítékoknak egy irányba
kell mutatniuk.
• A bizonyítékok értékelése nem választható el teljesen a lehetséges
hatásmechanizmustól, attól, hogy az mennyire tekinthető
plauzibilisnek (hihetőnek, valószínűnek) a jól megalapozott elméleti
ismeretek fényében.
5. Ötven elemű pénzfeldobás-sorozatok
p(n=50,k>31) = 0,0325
Ha jó sokszor dobunk ötvenes sorozatot egy szabályos pénzérmével, akkor várhatóan a
sorozatok 3,25%-ban 31-nél több fejet fogunk kapni. Tehát ezer ilyen ötvenes sorozatból
harmincnál több ilyen esetünk lesz. Ezt tudva, ha csak egyetlen ötvenes sorozatot
dobunk és 32 fejet kapunk, abból mit állapíthatunk meg?
6. A „szignifikáns” szó jelentésváltozása
*A statisztikai módszerek kidolgozásakor+ a szót a késői
tizenkilencedik századi értelemben használták, azaz hogy a
számítások jeleztek (signify), mutattak valamit. Ahogy az
angol nyelv elért a huszadik századba, a „significant” szó
kezdett más jelentést felvenni, mindaddig, amíg felvette a
mai jelentését, hogy valami nagyon fontos.
David Salsburg: THE LADY TESTING TEA How Statistics Revolutionized Science in the Twentieth
Century Holt paperbacks 2002, p. 97-98
7. Oxford CEBM Bizonyítékok Hierarchiája
http://www.cebm.net
Szint Bizonyíték
1
Randomizált kontrollált vizsgálatok szisztematikus szakirodalmi
áttekintése
2
Randomizált kontrollált vizsgálatok vagy drámai hatású megfigyeléses
vizsgálatok
3 Nem randomizált kohort és követéses vizsgálatok
4 Esetismertetések, eset-sorozatok vagy idősoros elemzések
5
Hatásmechanizmus-alapú érvelés, szakértői vélemény, alapkutatási
eredmények, tudományos alapelvek
8. JREF 1M dolláros kihívás
• Eredeti kiírás részlete:
Nem érdekel, milyen elméletek vagy magyarázatok szolgálhatnak a
bemutatásra kerülő képességek alapjául; ilyen anyagokat ne is
küldjenek be nekünk.
• Újabb kiírás részlete:
Feltételezések, hipotézisek vagy magyarázatok arról, hogy vajon
hogyan működik a jelzett képesség szerepet játszhatnak a
protokoll kidolgozásában. Egyébként nem szükséges ilyesmit
mellékelni a jelentkezéshez.
http://www.randi.org
9. Bizonyítékok és ítélet
• Angolul
Evidence – bármi, ami egy állítás alátámasztására szolgál. Lehet
gyenge, erős, irreleváns stb.
Proof – igazolások összessége, amely alapján egy állításról ki lehet
mondani, hogy igaz
• Magyarul
Bizonyíték – A peres eljárásban a bizonyítékok csak szempontok az
ítélet meghozatalához. A bizonyíték egyik legfontosabb válfaja az,
amikor a tanú elmondja, hogy mit látott. Innen származik az
evidencia terminus, amely a video (látni) igéből ered.
Evidencia/evidens – valamely tételnek, állításnak bizonyításra
nem szoruló, nyilvánvaló volta (Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára)
10. Megfigyelések alapján elmélet?
• Általános az az elképzelés, hogy előbb vannak a
megfigyelések, amelyek egyre gyűlnek, amíg egyszer csak
elméletté állnak össze.
• Einsteinnek homlokegyenest ellenkező volt a véleménye.
Az volt a felfogása, hogy a fizika alapvető elméleteit nem
a kísérletekből dedukáljuk, hanem „szabadon
kigondoljuk” őket.
11. Anomália-vadászat
• A null hipotézis tesztelését a valós életben mindig számos
„zaj” nehezíti.
• Bármit is teszünk, zaj mindig lesz. A zaj önmagában nem
bizonyíték konkrétan semmire.
• Ha a zajban mintát, jelet vélünk felfedezni, akkor arra
hipotézist lehet alapozni és ez alapján lehet a kísérletet
javítani, a jel/zaj arányt javítani.
• Csupán arra hivatkozva, hogy „valami van az adatokban”
folytatni a kutatást, általában nem kifizetődő.
• Ha évtizedekig csak zajt figyelünk meg, az nem azt jelenti,
hogy van ott valami, hanem valószínűleg azt, hogy nincs.
12. Anomália-vadászat: pszí-kutatás
J Pers Soc Psychol. 2011 Mar;100(3):407-25.
Feeling the future: experimental evidence for anomalous retroactive
influences on cognition and affect
Bem DJ. – Department of Psychology, Uris Hall, Cornell University,
Ithaca, NY 14853, USA.
13. Anomália-vadászat: pszí-kutatás
“Az általános tudományos megközelítés szerint először egy elmélet
alapján hipotéziseket állítunk fel; teszteket tervezünk és hajtunk végre
e hipotézisek tesztelésére; az eredményeket analizálva megállapítjuk,
hogy azok alátámasztják vagy cáfolják a hipotézisünket; majd
publikáljuk ezt az eseménysorozatot. (…) De valójában a mi
vállalkozásunk nem így működik. A pszichológia ennél sokkal
izgalmasabb…”
Bem, D. J. (2000). Writing an empirical article. In R. J. Sternberg (Ed.),
Guide to publishing in psychology journals (pp. 3–16)
14. Anomália-vadászat: pszí-kutatás (2)
“Vizsgáljuk meg [az adatokat] minden oldalról! Analizáljuk a nemeket
külön-külön! Alkossunk kombinált változókat az adatokból! Ha az
adatok valami új hipotézist sugallnak, próbáljunk az adatokból bárhol
erre további igazolást találni! Ha valami mintázat halvány jelét fedezed
fel, szervezd át az adatokat, hogy napfényre hozd azt. Ha nem tetszik
egy kísérleti alany, vagy ha egy kísérlet, szereplő nem passzoló
adatokat ad, akkor időlegesen tedd ezeket félre, hátha valami
koherens mintázat formálódik ezáltal. Bátran halássz az adatok közt
valamiért, bármiért, érdekesért!”
Bem, D. J. (2000). Writing an empirical article. In R. J. Sternberg (Ed.),
Guide to publishing in psychology journals (pp. 3–16)
15. Anomália-vadászat: éterelmélet
Az éter (pontosabban az éterszél) meglétét
tesztelő híres Michelson-Morley
interferométeres kísérlet és azok replikációi
mind negatívok voltak. Az egyetlen kivétel
pont a legtöbb mérésen alapuló Dayton
Miller-féle teszt (1902-1904).
Ezek szerint az éter léte egy kicsit bizonyítva
van? Ezt csupán fizikusok egy elszigetelt
csoportja gondolja. Az elfogadott vélemény
szerint a kísérletben, esetleg az adatok
értékelésében valamilyen ismeretlen hiba
lehetett.
16. Anomália-vadászat: akupunktúra
Acupuncture-point stimulation for chemotherapy-induced nausea or
vomiting (Cochrane elemzés, 2011.)
Az elemzés azt vizsgálja 11 kiválasztott klinikai teszt (1247 páciens)
alapján, hogy a csuklón levő P6 akupunktúrás pont ingerlése alkalmas-
e a kemoterápia után fellépő émelygési és hányási tünetek
enyhítésére.
Kezelt csoport: antiemetikum + akupunktúrás kezelés
Kontroll csoport: csak antiemetikum
http://www.cochrane.org/reviews/en/ab002285.html
17. Anomália-vadászat: akupunktúra
Acupuncture-point stimulation for chemotherapy-induced nausea or
vomiting (Cochrane elemzés, 2011.)
Elemzők konklúziója:
Ez az elemzés kiegészíti az eddigi operáció utáni émelygési és hányási
tünetekre vonatkozó ismereteket és azt valószínűsíti, hogy az akupunktúrás
kezelésnek van biológiai hatása kemoterápiás kezelés után is. Az
elektroakupunktúra csökkenti az első napi hányás gyakoriságát, de további
kutatások szükségesek modern antiemetikumokkal történő együttes
kezelésekkel ahhoz, hogy megállapítható legyen a klinikai alkalmazhatóság.
A páciensek saját maguk által használható akupresszúrája (SeaBand)
csökkenti az első napi émelygés erősségét. A nem behatoló
elektroakupunktúra (ReliefBand) nem tűnik klinikailag hatásos kiegészítőnek
a modern antiemetikumok mellett.
http://www.cochrane.org/reviews/en/ab002285.html
18. Anomália-vadászat: akupunktúra
http://gabor.hrasko.com/Acupuncture_20091013.pdf
Akupresszúránál (amely nem szúrás, hanem csak felszíni nyomás) általában a
SeaBand akupresszúra csuklópántot használták: http://www.sea-band.com
A nem behatoló elektromos akupunktúra kísérletekben az elektromos impulzusokat
kibocsátó ReliefBand készüléket alkalmazták, amely a TENS (transcutaneous
electrical nerve stimulation – bőrön keresztüli elektromos ideg ingerlés) technikán
alapul: http://www.reliefband.com
19. Anomália-vadászat: akupunktúra
http://gabor.hrasko.com/Acupuncture_20091013.pdf
Teszt Résztvevők
száma
Típus Akut
hányás
Akut
émelygés
McMillan 1991 16 TENS ? ?
Pearl 1999 42 Nem behatoló e-akupunktúra
Treish 2003 49 Nem behatoló e-akupunktúra
Roscoe 2002 42 Nem behatoló e-akupunktúra
Roscoe 2003 747
Nem behatoló e-akupunktúra
Akupresszúra
Dibble 2000 17 Akupresszúra
Noga 2002 120 Akupresszúra
Dundee 1987 10 E-akupunktúra
Dundee 1988 20 E-akupunktúra
Shen 2000 104 E-akupunktúra
Streitberger 2003 80 Manuális akupunktúra
20. Anomália-vadászat: homeopátia
A Benveniste féle homeopátia tesztekben a hatékonyság nem követte
a potenciálás szabályának megfelelő változást, hanem véletlenszerű
ingadozást (“ciklikusság”) mutatott.