4. TÁRSADALMI BERENDEZKEDÉS Kereskedelmi expedíciók révén-zsarnok birodalmakhoz hasonló ÁLLAM Legfőbb, leggazdagabb kereskedő a KIRÁLY PALOTÁK-ban való berendezkedés: műhelyek, raktárak, kereskedelmi központok MŰHELYEKBEN: korongot használó ázsiai fazekasok, üvegfúkók, freaskófestők
5. VALLÁSUK TERMÉSZET IMÁDÁS FŐ SZEREP A NŐI ISTENSÉGÉ=Termékenység istennők „KRÉTAI SZABADEMBER” képe= életstílus - szabadság - könnyű életmód - kényelem szeretete
6. KRÉTA 3 NAGYOBB KORSZAKRA OSZTHATÓ 1/ KORA MÍNOSZI KOR: i.e. 2400-2100 2/ KÖZÉP MÍNOSZI KOR: i.e. 2100-1500 3/ KÉSŐ MÍNOSZI KOR: i.e. 1500-1300
7. ÓKORI KRÉTAI KERÁMIAMŰVESSÉG JELLEMZŐI Déli területeken egyiptomi hatás Egyedülálló díszítőművészet Megteremtették az első európai civilizációt, ami a tengerrel függött össze Késő mínoszi kor a csúcspont Művészetük: palotafreskók, vésett drágakövek, fazekasság
8. KRÉTAI FAZEKASSÁG Tengeri- és szárazföldi formák ábrázolásának gyönyöre mediterráneumnövényzetének meseszerű dekoratív felfogással keveredett fényképszerűen realista ábrázolása
9.
10.
11. A városi élet fejlődésével kerültek ide Ázsiából fazekasok Fejedelmi udvarokban, palotákban dolgoztak Az urak nem voltak annyira gazdagok, hogy arany és ezüst tárgyakat használjanak Finom mívű gyönyörű kerámiaedények
12. KORA MÍNOSZI KERÁMIA Forma:magas talpú tálak, ivócsészék, főzőedények, csőrös kancsó, női idolok Díszítés: Csiszolt mintázás(csonttal fényesre simították) Szín: sötétszürke vagy fekete, vagy vörös-világosforma Technika:a falvastagság idővel csökken, a formák kifinomultak, és a tálakat kiloccsanás gátlóval látták el
13. KÖZÉP MÍNOSZI KERÁMIA Forma: azonos formák a korabeli fémedényekkel Díszítés: díszes festés, növényi stilizálás Szín:sötét alapon világos Technika:Minden festett edényt (engobe) firniszes bevonattal látták el. Ez gyantás anyagok alkoholos oldata lenolajjal emulgálva, mely tartós védőréteget képzett a nedvesség, és levegő ellen.
14. KÉSŐ MÍNOSZI KERÁMIA „Új paloták kora” Politikai központ: Knosszosz Forma: korabeli fémedényeket utánozza „Tengeri stílus”:rendkívül élethű polipok, és tengeri élőlények. Az ornamentika egészében emlékeztet a falfestményekre, és a tenger állandó mozgását idézi. Amfórák,és kulacsok. „Palota stílus”: megmerevedett tengeri stílus. Agyonfinomított formák. Absztrakt minták megjelenése, erősödött a figurális ábrázolás.
15. MÜKÉNÉ Pelloponészoszi-félsziget (Közép Görögország) Krétai, egyiptomi és anatóliai civilizációkra épült Régészeti emlékek: leggazdagabb sírlelet:Henrich Schliemann, 1876, aknasírokból előkerült kerámia edények, és tárgyak
16. MÜKÉNÉI KÉZMŰVESSÉG Krétai hatás (főleg a „tengeri stílus” és „palota stílust” folytatták) Szinte a krétai kerámiák másolatai Kialakultak a későbbi görög edényformák típusai, és a díszítmények alapvető karaktere: sávos geometrikus ornamens, fősávban figurális elbeszélő jelenetek