Bevezetés az európai        kultúrtörténetbe                4. Ea.A kereszténység és Európa születése           Előadó: Ká...
A kereszténység• Eredetét tekintve nem európai, akárcsak a zsidó  vagy iszlám vallás, melyekkel rokon• A zsidó vándorprédi...
A kereszténység• Magát messiásnak nevezte  – ami a régi zsidó szent könyvek szerint a megváltót    (görögül khristos) jele...
A kereszténység• Utólag persze látható, hogy a kereszténység  kitöltött valamiféle szellemi űrt• Az is nyilvánvaló, hogy a...
A kereszténység• Szent Pál kétségkívül kulcsfigura  – az Újszövetségi írások nagy részét neki tulajdonítják• Pálfordulása ...
A kereszténység• E vallás zsidó eredetének tartós következményei  – a hamarosan szétszóródott (70) zsidók a Birodalom    m...
A kereszténység• A kereszténységnek azonban más vetélytársa is  akadt (Ízisz, Kübelé, Mithrász)  – de mind közül a kereszt...
A kereszténység• A Kánon évszázadok alatt formálódott  – Az Újszövetség törzsanyagát (4 evangélium, Pál 13    levele) már ...
A kereszténység• Keresztényüldözés  – megítélése ellentmondásos  – kezdetben szórványos, a 3-4. századra tömeges• Eretneks...
Rómából - Bizánc?• Konstantin 330-ra átköltöztette a birodalom  központját Roma Novába, Constantinopolisba  – ókor-középko...
Rómából - Bizánc?• A római császárság hanyatlása:  – évszázadokig tartott...  – a római világ keleti és nyugati fele közöt...
Rómából - Bizánc?• A Latin elem évről-évre csökkent• Az átmeneti időszak félezer évig tartott  – 4-5. században a nyugati ...
Rómából - Bizánc?– 8-9. sz. Vallási őrület tombolt a megmaradt  területeken (képrombolás - ikonoklaszmosz)   • vallási szi...
Bizánc• Az új civilizáció megkülönböztető jegyei  – állam és egyház szétválaszthatatlan egysége     • autokratór védte az ...
Népek vándorlása• A vándorlások ritmusa Róma számára  megjósolhatatlan volt, rendszertelenül érkezett  – többnyire Belső-Á...
Népek vándorlása• A betelepülő (és maradó) népek többsége  indoeurópai nyelveket beszélt  – kivételek (nomádok, zsidók, fi...
Népek vándorlása  – A szlávok, távoli keleti területeken éltek  – A balti népek (porosz, litván, lett) még nagyobb    elzá...
Népek vándorlása• Végül a hunok is megérkeztek (420 Pannónia),  akik Attila halálával szétszórattak• A hunok elvonulása ut...
Népek vándorlása• A szlávok a 6. században költöztek nyugatabbra  (cseh, szlovák, lengyel), délebbre (szlovén,  horvát, sz...
A pápaság önállósodása• Róma püspökei már felsőbbségi igényeik  megfogalmazása előtt is nagyfokú szabadságot  élveztek a k...
A pápaság önállósodása• Róma első “szerzetes feje”, I. Gergely (540-604)   – a pápai hatalom megalapozója      • jó szerve...
A pápaság önállósodása• Jeruzsálem hitetlen kézre kerülése után Róma  “ázsiója” sokat emelkedett• A Pápák szép bevételekre...
A kereszténység exportja                 “Kövessetek engem”• A kereszténység evangelizáló, hittérítő vallás• Pál ezt erősí...
A kereszténység exportja• Gallia esete példaértékű  – az itt élők már régen keresztények voltak, a bejövő    germánok zöme...
A kereszténység exportja• A keresztény térítés tehát évszázadok eredménye  – a Birodalom megtérítése 400 évig tartott  – a...
Az Iszlám térhódítása• 622-ben egy Mohamed nevű arab misztikusnak,  zavart keltő tanainak köszönhetően Mekkából  Medinába ...
Az Iszlám térhódítása• Bár a Korán nyelve miatt kötődött az arabhoz  – minden népet, minden osztályt és mindkét nemet meg ...
Az Iszlám térhódítása• A kalifák, a próféta helyettesei az egyesített  Arábiát egy teokratikus világbirodalom  központjává...
Az Iszlám térhódítása• 800 évig uralták a Pireneusi-félszigetet  – (Al Andalusz) első központja Cordobá lett (Mezquita)  –...
Az Iszlám térhódítása - Európa               befelé fordulása• A muszlim hódítások tették Európát a kereszténység  központ...
A keresztény Európa születése• A kereszténység és az iszlám híveinek egyaránt  a másik hitetlenségét tanította  – a félreé...
II. István - Pippin• II. Gergely, III. Gergely és Zakariás (715-752)  utódaként került furcsa körülmények közt a pápai  sz...
II. István - Pippin• II. István szorongatott helyzetében Pippinhez indult  (751-768) az Alpokon át   – 754 januárjában a s...
Nagy Károly• Uralkodása betetőzése a római pápaság és az  erősödő frank királyság szövetségének  – átmeneti jelenségnek bi...
Nagy Károly• A viszonylagos nyugati biztonság keletre  figyelést tett lehetővé, III. Leó pápával (795-816)  kölcsönös mege...
Nagy Károly• Károly udvarárában éled újra az ősi megjelölés:  – Európa, mely régi-új címkeként tett különbséget a    nem K...
Nagy Károly öröksége• 814-es halála után örökösei vitatkozni kezdtek  – polgárháborúk után 843-ban, Verdunben 3 részre    ...
Vikingek• Vagy normannok, 200 évig fosztogatták főként  Nyugat-Európát (700-900)• Nem telt el év, hogy puszta kalandvágybó...
Brit-szigetek• Itt a dán, viking nyomás különösen mély nyomokat  hagyott, Wessex királyai a 9. sz. második felétől  létüké...
Magyarok• Az utolsó hazát alkotó Közép-európai nomádok• 895-955-ig mind szemtelenebb hadjáratokat  vezettek a töredezett K...
Bevezetés az európai  kultúrtörténetbe        5. Ea. Európa középkora   Előadó: Kádas Csaba
Feudalizmus• A káosz méhéből született meg a hűbériség, a  feudalizmus    – a politikai hatalom korábban szétforgácsolódot...
Feudális rend• Nem egységes, uniformizált rendszer  – alávetettségi és szolgálói kötelezettségeket alakított ki,    szabál...
Feudális rend• Vazallitás (commendatio)  – a karoling korban a hűbérúr már hűségesküvel kötötte    életfogytig magához vaz...
Feudális rend• A hűbér osztatlan és elidegeníthetetlen volt  – a szerződés valamely fél halálával megsemmisült• A peresked...
Feudális rend• Persze e rendszer is kivételekkel teli és zavaros• A következmények azonban világosak  – szinte mindenki tá...
Feudális rend• Immunitas (mentesség)  – az állami adók, kötelezettségek alóli mentesség     • kezdetben az egyház volt a f...
Középkor• A feudalizmus az egyház életén is mély nyomokat  hagyott  – rendkívüli módon meggyengült a központi egyházi    t...
Középkor• A feudalizmus öröksége:  – erősen átalakította a beszéd és viselkedésmódot     • lovagi értékrend: becsület, hűs...
Középkor - város• A középkori társadalom túlnyomórészt rurális, az  élet a hűbérbirtokra összpontosult• De a fallal keríte...
Középkor - város• A városon belül élők kezdtek megszabadulni a  feudális kötöttségektől (önálló jogú városok)  – a szabads...
Középkor - az “új” császárság• I. Szász Ottó (936-973)  – állítólag Lech után már császárrá kiáltották ki a    német csapa...
Középkor - az “új” császárság• Aachen megmaradt koronázó városnak, de a  központ keletre költözött  – a karolingok lassan ...
Középkor - Kereszténység• Nagy Károlyt követő 300 évben a kereszténység  határai kitágultak  – az írástudó papság bejövete...
Középkor - Kereszténység• Bulgária (865)  – a birkózás görög sikert hozott (Kliment - cirill ABC)  – Borisz (852-888), aki...
Középkor - Kereszténység• Lengyelország  – Mieszko 965-ben szövetségre lépett a csehekkel  – a már létező szláv püspökség ...
Középkor - Kereszténység• Kijev Bizánctól vette fel a keresztet 988-ban  – Vladimir (980-1015) elvette II. Bazileosz csász...
Középkor - Kereszténység• Norvégiában Olaf Tryggvason (995-1000)  ugyan felvette a keresztet  – de csak erőszakosan térítő...
A keresztény kultúra kora• Nagy Egyházszakadás (11. sz.)• Invesztitúra-harc (11-13. sz.)  – A császárság és a pápaság harc...
Kereszténység - schisma• Mihály pátriárkát 1043-ban szentelték fel  – Dél-Itáliai területeken robbantott ki vitát, majd   ...
Bizánc hanyatlása• Mialatt nyugat hervadozott, támadt fel Bizánc (9.sz.)• 200 év virágzás köszöntött a régi császárságra a...
A pápaság önállósága• 1059-ben II. Miklós pápa dekrétumban rendelte el,  hogy a római bíboros püspökök választják a pápát ...
A pápaság önállósága• Róbert 10 év alatt elzavarta a szaracénokat és a  bizánciakat és 800 éves királyságot hozott létre  ...
A pápaság önállósága• A diktátumot elsőként a német császár  kérdőjelezte meg és bár látszólag az eszközök is  mellette ál...
A pápaság önállósága• II. Orbán, a hatalma csúcsán lévő pápaság feje  1095-ben a clermonti zsinaton szólította harcba a  k...
A pápaság önállósága  – a 3. Fülöp Ágost, B. Frigyes és O. Richárd vezette    (1189-92) hasztalanul  – a 4. Velencei kezde...
A pápaság önállósága• Mindennapos volt az evangélium nevében elkövetett  tömeggyilkosság (70 ezer civil áldozat - Jeruzsál...
A pápaság önállósága• erősítette a nyugati kereszténység, a feudalizmus és a  militarizmus összekapcsolását• hősies és érd...
A pápaság önállósága• A német birodalom pápaság elleni küzdelme a  keresztes-buzgalom alatt is folytatódott  – A német csá...
A pápaság önállósága• A latin egyház valójában sokkal inkább  befolyásolta a nagypolitikát, mint az egyszerű  emberek élet...
Bevezetés az európai    kultúrtörténetbe             6. Ea.Európa pestise, a katolicizmus          válsága        Előadó: ...
A középkori Európa - Hispania• A 13. századra a keresztes háborúk hispániai ága  is nyugvópontra érkezett  – VI. Alfonz in...
A középkori Európa - Hispania• A mórok megmaradt politikai központja Granada  lett, mely további 200 évig virágzott  – vis...
A középkori Európa - Hispania• Itt a kultúrák egyedülálló szintézise alakult ki  – 5 királyságban 3 fő vallást gyakoroltak...
A középkori Európa - Francia• A német császárság és a pápa harcából leginkább  Franciaország húzott hasznot  – 11. sz.-ban...
A középkori Európa - Francia• Fülöp Ágost (1180-1223) adta meg a végső lökést a  Francia királyság kialakulásához  – az in...
A középkori Európa - Francia• A capetingek utolsó 3 nemzedéke élt a pápaság és  császárság küzdelméből adódott történelmi ...
A középkori Európa - Anglia• Ebben a korszakban a francia és az angol ügyek  szorosan összefonódtak  – A plantagenet (anjo...
A középkori Európa - Anglia• A következő 150 év azonban 3 Eduárd  uralmával folytatódott (1227-1377)  – igényt formáltak A...
A középkori Európa - Császárság• Európa szívében a politika még mindig a Francia  király, a császár és a pápa versengésétő...
A középkori Európa - Császárság• A német fejedelmek állandósították kiváltságaikat,  megcsontosodott (1356 Aranybulla) a c...
A középkori Európa - Itália• Firenze a középkori Itália, hagyományosan a  császári hatalommal szembeni guelf város volt  –...
A középkori Európa - Itália• Dante Alighieri (1265-1321) a kereszténység  legnagyobb költője volt, aktív részese Firenze  ...
A középkori Európa - Itália• A 14. sz.-i Itália táptalaja volt a városok közötti és  belüli véres leszámolásoknak, de Euró...
A középkori Európa - Itália• VIII. Bonifác (1294-1303) a középkor utolsó pápája  – V. Celesztin-t kényszerítette lemondásr...
A középkori Európa - “Itália”• Az avignoni fogság Szép Fülöp ösztönzésére  kezdődött, aki V. Kelemennek parancsolt  – a kö...
A középkori Európa - Pestis• 1347-50 között pusztító fekete halál háttérbe  szorította Európa minden kicsinyes gondját-baj...
A középkori Európa - Pestis• A pestis felgyorsította a bomlás folyamatait  – a parasztok egyre gyakrabban váltották ki pén...
A középkori Európa - Pestis• A lélektani trauma mély volt, az egyház  meggyengült, de a népi vallásosság növekedett  – jót...
A nyugati schisma• 1378-1417 közötti nyugati egyházszakadás a pápák  Avignonból való visszatérése után kezdődött  – ellenp...
A középkori Európa - a 100 éves ...• Anglia és Franciaország között ezalatt dúlt a 100  éves háború (1337-1453)  – ami a k...
A középkori Európa - a 100 éves ...  – A fő hadi és diplomáciai események hátterében    Franciaország katasztrófális állap...
A középkori Európa - a 100 éves ...• A háború különösen Fr. számára hatott kijózanítólag  – népessége felére csökkent, a n...
A középkori Európa - a 100 éves ...• A korszak mellékterméke volt Burgundia is  – melyet a 15. sz. végére teljességgel szé...
A középkori Európa - Kelet-Európa• Bár a kelet-közép európai térségben a pestis  kevésbé tombolt, a 13. századi mongol bet...
A középkori Európa - Kelet-Európa• Magyarországon Károly és (Nagy) Lajos (1310-  82) komoly hatalomra tett szert• Melynek ...
A középkori Európa - Kelet-Európa• Csehország királya már a 13. sz.-ban örökletes  Birodalmi választó volt („zsíros falat”...
A középkori Európa - Kelet-Európa• Lengyelország Nagy Kázmér idején (1333-70)  újra életerős királyság lett  – nyugati ter...
A középkori kultúra• A kort gyakran nevezik teokratikusnak  – keresztény Isten mindent átfogó fogalma kormányoz  – minden ...
A középkori kultúra• A magas kultúra a művelt kisebbségtől: papoktól  és tanítványaiktól származott, így közel állt az  eg...
A középkori kultúra• Az ember félelemben és bizonytalanságban élt,  mely gátja volt a merész, független gondolatnak  – ter...
A középkori kultúra• A hit mindenféle irracionalitással és babonával  együtt létezett (a dogma még formálódott)  – gyónás,...
A középkori kultúra• A fekete mágia és a boszorkányság, mely a  középkor sajátja, a miszticizmussal alakult ki  – A boszor...
A középkori kultúra• A jogot is hierarchizálták  – elvileg az egyház által közvetített isteni törvény volt a    legmagasab...
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Eu Bev 2. Dia
Upcoming SlideShare
Loading in …5
×

Eu Bev 2. Dia

555 views

Published on

0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
555
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
3
Actions
Shares
0
Downloads
6
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Eu Bev 2. Dia

  1. 1. Bevezetés az európai kultúrtörténetbe 4. Ea.A kereszténység és Európa születése Előadó: Kádas Csaba
  2. 2. A kereszténység• Eredetét tekintve nem európai, akárcsak a zsidó vagy iszlám vallás, melyekkel rokon• A zsidó vándorprédikátor, a názáreti Jézus (i.e. 5- i.sz. 33) a nyughatatlan Judeából származott – történelmi okmány nem említi, római forrás sem említi – 4 rövid evangéliumon kívül (melyek részben ismételnek, részben egymásnak ellentmondanak) keveset tudunk életéről – tanait néhány példabeszédből, prédikátorsága alatti események, csodatételek alkalmával mondott szavaiból és kinyilatkoztatásaiból ismerjük • hegyi beszéd, bírái előtt, utolsó vacsora, keresztfa... • 1. Szeresd Uradat, Istenedet...; 2. Szeresd embertársaidat...
  3. 3. A kereszténység• Magát messiásnak nevezte – ami a régi zsidó szent könyvek szerint a megváltót (görögül khristos) jelentette• Nem kérdőjelezte meg a világi hatóságok hatalmát, Jeruzsálemben mégis keresztre feszítették – állítólag semmiben sem találták bűnösnek, csak a zsidó törvényhozói tanács kívánságát teljesítette Pilatus• Halála után nem hagyott hátra semmiféle egyházat – papságot, politikai végrendeletet, sőt szentírást sem...• Aligha lehettet megjósolni, hogy több mint 400 évvel később a Birodalom államvallása lesz
  4. 4. A kereszténység• Utólag persze látható, hogy a kereszténység kitöltött valamiféle szellemi űrt• Az is nyilvánvaló, hogy a feltámadás doktrínája, a halál feletti diadal nagy vonzerőt jelentett• A korai terjeszkedést megkönnyítette a Pax Romana• A térítő utakat tevők közül Pál a legjelentősebb – aki harcias, zsidó farizeusként élt megtérése előtt • ifjúkorától üldözte Jézus követőit, még Saulként jelen volt az első vértanú, István megkövezésénél is – Damaszkuszba menet azonban Pál lett
  5. 5. A kereszténység• Szent Pál kétségkívül kulcsfigura – az Újszövetségi írások nagy részét neki tulajdonítják• Pálfordulása után a legbuzgóbb apostollá lett – három missziós, pasztorális útja a legnagyobb serkentője lett az egyház növekedésének – A fordulat 2 tekintetben döntő • az új út nem kizárólag zsidóknak van fenntartva! • Másrészt Ő fektette le a keresztény teológia alapjait: – a bűnös emberiséget az isteni kegyelem Krisztus révén megváltotta – Krisztus feltámadása eltörölte a régi törvényt – Krisztus több mint messiás, Ő isten fia – Testében azonos az Egyházzal, amelyből a hívő ember a bűnbánat és az oltári szentség révén részesülhet, Krisztus 2. eljöveteléig
  6. 6. A kereszténység• E vallás zsidó eredetének tartós következményei – a hamarosan szétszóródott (70) zsidók a Birodalom minden városában feltűntek (diaszpóra) – egymás számára vetélytársak lettek • Krisztus hamis próféta, a messiás cím bitorlója, renegát, a keresztények ellopták az Írást, megsértették a szent tabukat • A zsidók pedig nem ismerték el Jézus isten voltát, sőt hóhérkézre juttatták (Krisztus-gyilkosok) – A zsidó-keresztény hagyomány e belső szakadását a mindkét oldalon meglévő erős árulásérzés gerjesztette • kereszténység = antiszemitizmus • judaizmus = antikrisztus
  7. 7. A kereszténység• A kereszténységnek azonban más vetélytársa is akadt (Ízisz, Kübelé, Mithrász) – de mind közül a keresztény, a zsidó és a görög filozófiát összekeverő Gnoszticizmus volt a legnagyobb • először hirdette, hogy Krisztusnak csak látszat teste volt, ezért feltámadása sem fizikai értelemben történt meg• Hosszú “vita” kezdődött Krisztus igazi természetéről, és nyilvánvaló lett, hogy szükség volna a Szentírás “mindenki” által elfogadott kánonjára (367-ben Athanasziosz teszi meg) – mely szent könyveket adta Isten?
  8. 8. A kereszténység• A Kánon évszázadok alatt formálódott – Az Újszövetség törzsanyagát (4 evangélium, Pál 13 levele) már 130 körül elfogadták – Az Ószövetséget 220 körül – Az Apokalipszist, a Jelenések könyvét még később is sokan vitatták• A teológiai vitákból fakadt az igény az egyházi tekintélyre is (Római Kelemen) “Te vagy Péter, s egyházamat e kősziklára fogom építeni” – keresztény vezetők akkor törvényesek, ha kinevezésük visszavezethető a 12 apostolig – presbiter, episzkoposz (püspök), patriarcha
  9. 9. A kereszténység• Keresztényüldözés – megítélése ellentmondásos – kezdetben szórványos, a 3-4. századra tömeges• Eretnekség – elfogult fogalom, így néhány egyházatya is azzá lett később, különösen Arius (250-336) szerepe kiemelendő, hiszen az Ő tanai provokálták ki az első egyetemes zsinatot (325- Nicaea)• A zsinatok krisztológiai kérdésekkel foglalkoztak – kegyelem, bűnbocsánat, egyház, szentség, keresztelés, úrvacsora, és mindenekelőtt a szentháromság
  10. 10. Rómából - Bizánc?• Konstantin 330-ra átköltöztette a birodalom központját Roma Novába, Constantinopolisba – ókor-középkor határa? – A költözéssel azonban még nem járt együtt, hogy a múlt örökségénél az újítások fontosabbá váltak volna• Konstantin által elültetett magból azonban később kinőtt a meggyőződés, hogy a kereszténység és a nagypolitika megférnek egymással – előtte a keresztények nem törekedtek politikai szerepvállalásra, ügyüket nem a hatalom megragadásával igyekeztek előremozdítani – Ezután azonban kéz a kézben járt
  11. 11. Rómából - Bizánc?• A római császárság hanyatlása: – évszázadokig tartott... – a római világ keleti és nyugati fele közötti szakadék mélyülése – barbár népek szüntelen nyugatra nyomulása – a kereszténység exportja a barbár népek felé – az iszlám felemelkedése• Ezt a 4-500 évet címkézték „sötét kornak”
  12. 12. Rómából - Bizánc?• A Latin elem évről-évre csökkent• Az átmeneti időszak félezer évig tartott – 4-5. században a nyugati provinciák elvesztek • Róma utolsó felvonását 476-ban játszották • keleten az ősi pogányság minden elemét fölszámolták – 6. sz. Justinianus (527-65) kísérletet tett a kapcsolatok újraélesztésére (533-54) • Ezalatt azonban a Balkán elvesztésével (szlávok) a maradék latin terület is kikerül a Birodalomból • Ugyanakkor jogi kodifikációja maradandónak bizonyult – 7. sz. Perzsák (Herakleiosz), majd az arabok rohanják le az értékes keleti tartományokat
  13. 13. Rómából - Bizánc?– 8-9. sz. Vallási őrület tombolt a megmaradt területeken (képrombolás - ikonoklaszmosz) • vallási szint (képimádás felszámolása) • társadalmi-politikai szint (egyházi vagyon megszerzése, egyház szorosabb állami ellenőrzése, centralizálás)– A belső “reformokat követően” trónra léptek a Makedón császárok, akik Bizánc, eltörpült „birodalmi” helyzetét megszilárdították
  14. 14. Bizánc• Az új civilizáció megkülönböztető jegyei – állam és egyház szétválaszthatatlan egysége • autokratór védte az ortodox (helyes) pátriárka egyházát, cserébe az egyház dicsőítette a császárt – császári udvar központosított birodalmat igazgat (hatalmas hivatalnoksereg) – a despotikus külsőségek erősödtek... • Bizánc = a szervilizmus, titkos ügyintézés, kamarilla-politika • a régi intézményi külsőségei megmaradtak, de valójában funkcionáriusok gyülekezetévé vált • paternalista gazdaság és társadalomirányítás – a taxisz, a dolgok változatlan harmonikus, hierarchikus rendje (terebélyes politikai rituálé...)
  15. 15. Népek vándorlása• A vándorlások ritmusa Róma számára megjósolhatatlan volt, rendszertelenül érkezett – többnyire Belső-Ázsia sztyeppéin történt “változás” idézte elő – a kártyavár effektus utolsói pedig Rómára estek• A Hunok már jóval európai megjelenésük előtt végigsöpörtek Ázsián – 2. századra már a Kaszpinál éltek, 4. században pedig a Fekete-tenger vidékére költöztek • ekkor lökték a germánajkú “gótokat”, majd az alánokat és a vandálokat Rómára
  16. 16. Népek vándorlása• A betelepülő (és maradó) népek többsége indoeurópai nyelveket beszélt – kivételek (nomádok, zsidók, finnugorok, cigányok, törökök, “bolgárok”) – Az első indoeurópaiak “északon” a kelták voltak, akik benépesítették a “maradék” Európát – A római kor germánjai, a másik legnagyobb barbártömeg Európában • északi (skandináv -rúna írás), nyugati (alemann, batáv, fríz, frank, jütt, angol, szász), keleti csoportok (sváb, longobárd, burgundi, vandál, gepida, gót)
  17. 17. Népek vándorlása – A szlávok, távoli keleti területeken éltek – A balti népek (porosz, litván, lett) még nagyobb elzártságban éltek• A népáradat az osztrogótokkal “kezdődött” 376-8 – szarmata-alán szövetségeseikkel tönkreverték Valens császár légióit (hadtörténeti középkor kezdete) – majd Alarich vizigótjaival folytatódott (akik végül Hispániában találtak hazára 507) • a vizigót pusztításra a nyugati határok védelme elvékonyodott, ekkor be is özönlöttek (406) a vandálok, a szvévek és az alánok (a vandálok kivételével végül szintén Hispániában álltak meg) – a Brit-szigeteket 410-ben adta föl Róma (jütt, angol, szász)
  18. 18. Népek vándorlása• Végül a hunok is megérkeztek (420 Pannónia), akik Attila halálával szétszórattak• A hunok elvonulása után a gepidák, az avarok (Közép-Európa) és az osztrogótok is fellélegeztek – A gót Teoderik vezetésével Itália nagy részére rá tették kezüket (5. század második fele) • A 6. század végén azonban az erre vándorló Longobárdok vették át a hatalmat• Ezalatt a száli frank Klodvig Gallia tartományban győz le mindenkit 496-ra – a keresztvíz is segíti elismerését, Konstantinápolyból “királyi korona” és tiszteletbeli konzuli cím is érkezik
  19. 19. Népek vándorlása• A szlávok a 6. században költöztek nyugatabbra (cseh, szlovák, lengyel), délebbre (szlovén, horvát, szerb + a balkán elszlávosodása) – kivétel a vlach vagyis későbbi román nyelv
  20. 20. A pápaság önállósodása• Róma püspökei már felsőbbségi igényeik megfogalmazása előtt is nagyfokú szabadságot élveztek a központtól való távolságnak köszönhetően• Róma latin jellegének hangsúlyozása – az 5. századra (I. Leo nevéhez köthető) • a politikai ellenőrzés ekkorra szűnt meg • a világi és egyházi hatalom szétválása megkezdődött – Justinianus kísérletekor, majd a longobárdok idején Róma pátriarchái kénytelenek voltak eltűrni a császári hatalom átmeneti visszatérését (Silveriust és Vigiliust,
  21. 21. A pápaság önállósodása• Róma első “szerzetes feje”, I. Gergely (540-604) – a pápai hatalom megalapozója • jó szervezőkészség, kiváló közigazgatási ismeretek és szilárd elvek (Lelkipásztorkodás kézikönyve) – tiltakozott a Konstantinápolyi pátriárka ökumenikus címe ellen• I. Márton (655) az utolsó vértanú-pápa• Leo császár Ravenna visszahódítására tett kísérlete kudarc (732), Róma elszakad a császárságtól• A 8. sz. második felére már erőfitogtatásra sem futja Bizánc erejéből, Róma önállóan választja vezetőit...
  22. 22. A pápaság önállósodása• Jeruzsálem hitetlen kézre kerülése után Róma “ázsiója” sokat emelkedett• A Pápák szép bevételekre tettek szert az erre “kényszerült” zarándoklatokból• Hamarosan kodifikálják a kánonjogot – így a dekrétumgyűjtemények jogi ereje is megnő• Szent Péter öröksége, az egyházi földbirtokok gyorsan növekedni kezdtek• A gazdasági tényezővé is lett hatalmat a harcias longobárdok, majd a frankok vették szárnyuk alá
  23. 23. A kereszténység exportja “Kövessetek engem”• A kereszténység evangelizáló, hittérítő vallás• Pál ezt erősítette meg azzal, hogy a kereszténység nyitva áll mindenki előtt• Mikor azonban a birodalom vallása lett, a hittérítés politikai kérdéssé vált – az uralkodók számára a hit exportja már nem egyes lelkeket célzott, hanem nemzeteket• A műveltség, a kultúra és a kereskedelem terén nagy jelentősége lett – hogy valamely nép Rómából, Konstantinápolyból vagy egyikből se vette fel a keresztet
  24. 24. A kereszténység exportja• Gallia esete példaértékű – az itt élők már régen keresztények voltak, a bejövő germánok zöme (frankokat leszámítva) szintén, bár az „eretnekké lett” ariánusi irányzatot követték – Klodvig megkeresztelkedése a Merovingek (frankok) szövetségét jelentette az “őslakossággal”• Ugyanakkor a keresztény világ még rogyadozott a “barbár inváziók” következményeitől – 3 módszert találunk a keresztény hitre térítésre • szerzetesi missziók (pl: az ír Columba 521-597, Brit-szigetek) • Justinianus hadjáratai az arianusok ellen, pl. Hispánia, Rekkared (586-601) megkeresztelése • I. Gergely taktikája (Longobárdok megkeresztelkedése 588)
  25. 25. A kereszténység exportja• A keresztény térítés tehát évszázadok eredménye – a Birodalom megtérítése 400 évig tartott – a Birodalom újrakeresztelése újabb 400 évig • germania visszahódítása Wilfred és Bonifác missziós munkáival kezdődtek • Mindezt vérrel egészítették ki a frankok a 8. század végig • Bizánc a 8. század végéig élet-halál harcot folytatott a magterület megőrzéséért, így ereje nem maradt a “szláv tengerre” és a közeli bolgárok megkeresztelésére – a provinciák határain túl eső területeké pedig 600 évig
  26. 26. Az Iszlám térhódítása• 622-ben egy Mohamed nevű arab misztikusnak, zavart keltő tanainak köszönhetően Mekkából Medinába kellett menekülnie• Gábriel jövendölte meg prófétai küldetését – de egy évtizedig hasztalan hirdette radikális eszméit – az ex-tevehajcsár 624-ben fegyverezte föl először híveit, majd 628-ban már 10 ezer fegyveressel vonult Mekkába, Kába körzetét megtisztította, majd 4 évig tanított itt, bölcsességeit lejegyezték, melyből megszületett a szent könyv, a Korán• Az “engedelmesség” jelentésű iszlám hit kezdettől fogva univerzális volt
  27. 27. Az Iszlám térhódítása• Bár a Korán nyelve miatt kötődött az arabhoz – minden népet, minden osztályt és mindkét nemet meg akarta szólítani (forradalmi hitvallás volt) • támadta az uralkodó elit kiváltságait, a nők alávetett sorsát és a sémi népek vérszomjas törvényeit • társadalmi, gazdasági, politikai egyenlőségről beszélt • az elnyomottak, a nők jogait hangsúlyozta • a jótékonyság és a részvét kötelessége sokak számára jelentett felszabadulást• Az Iszlámnak 5 fő pillére van – a hit megvallása, a rituális ima, a jótékonykodás, a böjt és a zarándoklat – de mindenekfölött a Korán tanításának követése
  28. 28. Az Iszlám térhódítása• A kalifák, a próféta helyettesei az egyesített Arábiát egy teokratikus világbirodalom központjává tették – Abu Bakr, Omár, Oszmán (632-656) seregei meghódították Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot • Alexandria védelmére flottát építettek, majd a tenger urai lettek – Ali (Mohamed unokatestvére és veje) alatt vallási elégedetlenség tört ki – Az Omajjádok (661-754) helyreállították az egységet • visszaszorították a síitákat, Damaszkuszba tették a fővárost • meghódították É-Afrikát és Tarik átkelt Hispániába
  29. 29. Az Iszlám térhódítása• 800 évig uralták a Pireneusi-félszigetet – (Al Andalusz) első központja Cordobá lett (Mezquita) – a kalifátus a 10. századra a legerősebb muszlim fejedelemségnek látszott• 732-ben az arab lovasok már a Loire-parti Toursnál jártak, Poitiersnél azonban Martell Károlynak (a Merovingek majordomuszának) sikerült legyőznie őket• A muszlimok a Pireneusig húzódtak vissza
  30. 30. Az Iszlám térhódítása - Európa befelé fordulása• A muszlim hódítások tették Európát a kereszténység központjává – az iszlám pólyája meggátolt szinte minden kapcsolatot a kereszténység és más régiók között • a kereszténységnek nem maradt más, mint az iszlám elleni harc és a pogányok megtérítése • az iszlám sorompója önmagába fordította Európát – kereskedelmi, politikai és intellektuális együttműködéseket átformálta – nyugat elhanyagolására kényszerítette Bizáncot • ez független, magát megvédeni, ellátni, irányítani képes entitások kialakulásához vezetett (út a feudalizmushoz) • az görög-római központból egyszerre a belső részekre vándorolt a politikai kezdeményezés (Francia)
  31. 31. A keresztény Európa születése• A kereszténység és az iszlám híveinek egyaránt a másik hitetlenségét tanította – a félreértések, ellenségeskedések, negatív sztereotípiák sora végtelen – a 3 nagy egyistenhívő (zsidó, keresztény, iszlám - közös gyökerű) vallás azonosságait elhallgatták – az éles ellentét hagyományához (a keresztény Nyugat és az iszlám Kelet között) minden kor hozzá tett• Miközben a muszlim hódítás következményeit emésztették, elhintették az új rend magvait is – Róma “kitalálta” a pápaság intézményét és ehhez a frankok asszisztáltak
  32. 32. II. István - Pippin• II. Gergely, III. Gergely és Zakariás (715-752) utódaként került furcsa körülmények közt a pápai székbe (hamar a frankokhoz sietett segítségért)• A nyugat-római területek legnagyobb utódállama a frank volt (Merovingok) – a 8. századra a királyi dinasztia mindenütt elveszítette hatalmát, ami az örökletessé tett majordomuszé lett – 751-ben Pippin hatalmának “szentesítését” kérte• II. István nem tudta föltartóztatni Aistulfot, aki Ravenna bevétele után Rómától adót követelt – így Róma és Frankföld az alkura késznek látszott
  33. 33. II. István - Pippin• II. István szorongatott helyzetében Pippinhez indult (751-768) az Alpokon át – 754 januárjában a szövetség megköttetett• Pippin “meggyőzte” a frankokat és a longobárdok ellen vonult (754, 756), sikerrel – Ravenna területeit Rómának adományozta, Pippint újra megkoronázta a Pápa – a „Bizánc” elvesztette Ravennát és Róma “hűségét”• Róma a fentiek ősiségért, hitelesítésért hamísította a Donatio Constantini (Pápai állam) adománylevelet• Míg a későbbi francia királyok viselhették a legkeresztényibb uralkodó címet ...
  34. 34. Nagy Károly• Uralkodása betetőzése a római pápaság és az erősödő frank királyság szövetségének – átmeneti jelenségnek bizonyult, alig élte túl létrehozóját és 10 év múlva teljesen eltűnt – hatása azonban mély volt• Nagy Károly (768-814) – Martel Károly unokájaként egyesítette az elődök birtokait – sőt egy nyeregben töltött életnek köszönhetően: 53 hadjáratban azt alaposan ki is terjeszti • Longobárd királyság (774), Szászföld (775), Bajorföld (788), Karintia (799), Bretagne (786), + őrgrófságok
  35. 35. Nagy Károly• A viszonylagos nyugati biztonság keletre figyelést tett lehetővé, III. Leó pápával (795-816) kölcsönös megerősítések történtek – 800-ban történt a császári koronázás színjátéka• Ettől fogva létezett egy nyugati, katolikus császárság, függetlenül Bizánctól – a császárságot vándorló udvara ellenőrizte, közvetve pedig a comesek (grófok) irányították a 300 grófságot – kialakulóban volt egy új központosított rend – királyi és egyházi jogrend, melyben a püspökök és a grófok gyakorolták a hatalmat • még az egyházi birtok is királyi hűbéradománynak minősült
  36. 36. Nagy Károly• Károly udvarárában éled újra az ősi megjelölés: – Európa, mely régi-új címkeként tett különbséget a nem Karolingok uralta bizánci keresztényektől és az iszlám „sötétjébe” borult déltől – ez az első Európa, azonban nem élte túl Károlyt • pedig Károly buzgón épített, szónokokat, jog és vallástudósokat alkalmazott (Aachen) • kéziratokat gyűjtött, Bibliát ellenőriztetett, történelemkönyveket, balladákat íratott • tűzzel-vassal terjesztette az igét (král) • szentté avatása azonban 351 évig váratott magára
  37. 37. Nagy Károly öröksége• 814-es halála után örökösei vitatkozni kezdtek – polgárháborúk után 843-ban, Verdunben 3 részre osztották a birodalmat – latin nyugat, a későbbi “Franciaország” – a germán kelet, későbbi “Németország” – és a közép, a “csont”, melyen e kettő marakodhatott• a karolingok (királyfik) közötti viszály is Károly öröksége lett, a belső viszályt az északról és a keletről érkező veszedelem ki is használta – vikingek, magyarok
  38. 38. Vikingek• Vagy normannok, 200 évig fosztogatták főként Nyugat-Európát (700-900)• Nem telt el év, hogy puszta kalandvágyból ne indultak volna fosztogatni, zsoldba állni – az első száz évben inkább a Brit-szigeteket és Németalföldet prédálták – a másodikban inkább Frankföldet fosztogatták• Norvég (Vörös Erik) és Svéd “irányok” (Rurik) – Shetland, Feröer, Izland, Grönland, Vinland – Baltikum, Visztula, Novgorod, Dnyeper, Kijev• Dán vonal csúcsa Dánia és Anglia egyesítése (Knut) –
  39. 39. Brit-szigetek• Itt a dán, viking nyomás különösen mély nyomokat hagyott, Wessex királyai a 9. sz. második felétől létükért küzdöttek, Nagy Alfréd végül a wedmore-i szerződéssel megosztotta a szigetet – létrejött a Danelaw, a “Nagy Dánia”, mely 1066-ig a sziget keleti felét is magába foglalta – Skócia megteremtője McAlpin (840)• 1066-ban Eduárd halálakor Hardrada, Godwinson és “fattyú” Vilmos lépett fel trónkövetelőként – a 9-10. században megteremtett Normadiából meg is kaparintotta hatalmat
  40. 40. Magyarok• Az utolsó hazát alkotó Közép-európai nomádok• 895-955-ig mind szemtelenebb hadjáratokat vezettek a töredezett Karoling örökségbe – 899 Itália, 904 Morávia, 907 Bajorföld, 922 Szászország, ... 940-es évekre Apulia, Aragónia és Aquitánia is prédájukká vált• 955-ben Lech-mezei vereség után a letelepült életmód művészetét sajátították el – kreatív tényezői Európa középkori kialakulásának • Morva Birodalom szétzúzása (szlávok kettévágása) • Német fejedelmeket egységre kényszerítették, II. Ottót császárrá tették és utat nyitottak a német terjeszkedésnek
  41. 41. Bevezetés az európai kultúrtörténetbe 5. Ea. Európa középkora Előadó: Kádas Csaba
  42. 42. Feudalizmus• A káosz méhéből született meg a hűbériség, a feudalizmus – a politikai hatalom korábban szétforgácsolódott – a helyi erők magárahagyottsága sajátos fejleményekkel járt • politikai, társadalmi, gazdasági, katonai, törvénykezési ...• Nehézlovasság, lovagság• Vazallus-rendszer• Hűbérbeadás• Immunitás• Magánvárak
  43. 43. Feudális rend• Nem egységes, uniformizált rendszer – alávetettségi és szolgálói kötelezettségeket alakított ki, szabályozta (két szabad ember viszonyát, úr-vazallus)• Nehézlovasság – Bizáncból terjedt el nyugaton • meghonosítását Martell Károlyhoz kötik, aki a nagyszámú lovasság eltartásához szekularizálta az egyházi birtokokat is! – A kengyel forradalma ütőképessé tette a lovasságot – már csak az állandóan bevethető társadalmi csoport, a lovagság kialakítása váratott magára... • Készenlétben tartás, fenntartás költséges • a lovagi osztály lett a feudális világ eszenciája – a földbirtok és a lovas hagyomány kéz a kézben járt
  44. 44. Feudális rend• Vazallitás (commendatio) – a karoling korban a hűbérúr már hűségesküvel kötötte életfogytig magához vazallusát • zászló, lándzsa, marék föld, szerződés• Feudum (hűbér) – ellenszolgáltatásért (kezdetben lovas katona kiállítása volt a mértékegység) tehát földbirtokot adott az úr • idővel ez finomodott, időben és térben eltért • hamar kiegészült a várvédelemmel, fegyveres kísérettel, bírósági szolgálattal, consiliumban, auxilimban való részvétellel • majd pénzben is megváltható lett a szolgálat – egy év bevétele + 4 segítség (hozomány, keresztes hadjárat...) – a vazallus a gyakorlatban a föld bevételeit élvezhette és a
  45. 45. Feudális rend• A hűbér osztatlan és elidegeníthetetlen volt – a szerződés valamely fél halálával megsemmisült• A pereskedés persze járványos méreteket öltött – számos hűbéri törvénykönyv, önálló bíróság• A hűbériség igazán akkor kezdett működni, mikor a hűbér valóban örökletes lett – a vazallitás esküje és a hűbéres saját érdeke innentől lesz igazán összeegyeztethetetlen (árulások, feszültségek)• a szerződéses viszonnyal átszőtt középkori társadalom rendkívül hierarchizált volt – a pápán és a császáron kívül mindenkinek volt ura
  46. 46. Feudális rend• Persze e rendszer is kivételekkel teli és zavaros• A következmények azonban világosak – szinte mindenki társadalmi helyét szigorú jogi és érzelmi függőségek szabták meg • bizonyos biztonságérzetet, azonosságtudatot adott • ugyanakkor sebezhetővé tette az egyént (kizsákmányolás, megtorlás) önkéntelen sérelemmel szemben • a középkori társadalmat az egyéni szabadság hiánya jellemzi • nem véletlen, hogy a személyes sors feletti tehetetlenség érzése erősítette a vallást (túlvilágba vetett hitet...)
  47. 47. Feudális rend• Immunitas (mentesség) – az állami adók, kötelezettségek alóli mentesség • kezdetben az egyház volt a fő kedvezményezett • hamarosan azonban, egyéni, intézményi, társasági immunitások is kialakultak – a politikai, törvénykezési és gazdasági hatalom szétdarabolódik, nem marad kizárólag a királyé • helyi hatalmak születnek (apátságok, körzetek, városok), melyeket külön chartákban leírtak szerint kormányoztak • a helyi hatalmak és a rend védelme érdekében nem csak a lovagság állt lassan rendelkezésre, a várépítések is a 9. században indultak, majd a magyar-viking rablások után a helyükön maradva okoztak nehézséget a központi hatalomnak
  48. 48. Középkor• A feudalizmus az egyház életén is mély nyomokat hagyott – rendkívüli módon meggyengült a központi egyházi tekintély • a helyi hatalmasságok hozzászoktak, hogy letegyenek vagy kinevezzenek püspököket, papokat, pápákat – A szerzetesség jelentett kivételt, különösen Cluny apátságának nőtt a pápai székig a tekintélye, hatalma • 250 éves nagy korszakában (910-) 314 monostorból álló európai hálózatot hozott létre • II. Orbán, a pápai monarchia “főépítésze” is Cluny apát volt
  49. 49. Középkor• A feudalizmus öröksége: – erősen átalakította a beszéd és viselkedésmódot • lovagi értékrend: becsület, hűség, szerénység, udvariasság, bátorság – védeni az egyházat, a gyengéket, nőket, engedelmeskedni az urának, harcolni a hitetlenek ellen, megtartani a törvényeket, az adott szót – sajátos észjárást alakított ki a tulajdon, a törvények, az állam és az egyén közti viszony fogalmáról • szerződéses viszony, a jogok és kötelességek hangsúlyozásával – a kölcsönös bizalom, az adott szó fontosságának tudata
  50. 50. Középkor - város• A középkori társadalom túlnyomórészt rurális, az élet a hűbérbirtokra összpontosult• De a fallal kerített városok, bármilyen embrionálisak és kicsik voltak, biztonságot jelentettek (a jövő és a kultúra) – a város elősegítette társadalmi csoportok elkülönülését, mely külön jogálláshoz, politikai tudat kialakulásához vezetett – kikötőknél, gázlóknál, piacoknál, püspöki székhelyek mellett jöttek létre – a 12. századra Európa több régiójában is élénk, tartós városok születtek
  51. 51. Középkor - város• A városon belül élők kezdtek megszabadulni a feudális kötöttségektől (önálló jogú városok) – a szabadság a polgárság jogi állapotává válik • a szabadság nemcsak egyéni kiváltság, hanem a város területi kiváltsága lett (gettó)• A kereskedelmi hálózatok, útvonalak alig változtak • Hanza (Lübeck, Hamburg, Narva, Tallin, Wisby, Krakkó) • Genova, Velence vette át Konstantinápoly levantei szerepét • az Alpokat átszelő folyosó két végén Lombardia és a Rajna- vidék városai emelkedtek ki • Champagne grófsága pedig valamiféle szabadkereskedelmi övezet korai formáját alakította ki
  52. 52. Középkor - az “új” császárság• I. Szász Ottó (936-973) – állítólag Lech után már császárrá kiáltották ki a német csapatok (valójában 962 Róma) – már apja Madarász Henrik megerősítette Szászországot• Ottó a jó alapokon érsekséget (Magdeburg) és püspökségeket szervezett, falakat emelt és kikötőt épített (Hamburg) – hadjáratai (3) Itáliába (951-972), Itália alávetéséhez vezetett és okos házasságok útján (Frankföld, Lotharingia, Svábföld, Bajorország) is visszataláltak a birodalomba
  53. 53. Középkor - az “új” császárság• Aachen megmaradt koronázó városnak, de a központ keletre költözött – a karolingok lassan hatalmuk vesztették Capet Hugó (987-996) új országot épített (Francia), mely már csak Nagy Károly emlékére és Lotharingiára tartott igényt, a császárságot elengedte...• Ottó itáliai hadjáratai során a maradék bizánci birtokra is rátette a kezét és visszaadásukat császári címének elismeréséhez kötötte – az elismerést fia bizánci frigye pecsételte meg – a pápaságot lenézte: XIII. János beiktatása, császárrá koronázásának előjátéka volt csupán
  54. 54. Középkor - Kereszténység• Nagy Károlyt követő 300 évben a kereszténység határai kitágultak – az írástudó papság bejövetele megerősítette a kiskorú monarchiákat: Morávia, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Kijev – a jelentős súrlódások ellenére a latin és görög egyház a missziókat közös érdekként kezelte• Morvaországba a 8. században érkeztek Bajorföldről térítők – a 9. sz.-ban német püspök keresztelte meg az uralkodót és szentelt fel templomot Nyitrán – Cirill, Methód ökumenikus szerepe (szláv biblia)
  55. 55. Középkor - Kereszténység• Bulgária (865) – a birkózás görög sikert hozott (Kliment - cirill ABC) – Borisz (852-888), aki frank szövetséggel is kacérkodott végül a Bizánccal kötött béke jeleként a konstantinápolyi pátriárka kezéből vette fel a keresztet – Simeon pedig a teológiai képzést indította el• Csehország – Borivoj (855-891) még morva rítus szerint keresztelkedett – de fia már Regensburgban került keresztvíz alá, Prága püspöke pedig Mainz érseke alá rendelődött
  56. 56. Középkor - Kereszténység• Lengyelország – Mieszko 965-ben szövetségre lépett a csehekkel – a már létező szláv püspökség mellett az első latin központ Poznanban keletkezett – Merész Boleszlav (992-1025) Kijevet és Prágát is megostromolta, központja Krakkó lett, a katolicizmus új, keleti fellegvára• Magyarország – hiába érkezett előbb bizánci püspök hazánkba, Lech után a német befolyás nőtt (Géza megkeresztelkedése) • István házassága Gizellával és pápai korona
  57. 57. Középkor - Kereszténység• Kijev Bizánctól vette fel a keresztet 988-ban – Vladimir (980-1015) elvette II. Bazileosz császár testvérét, Annát – népét tömegesen hajtotta keresztelésre a Dnyeperhez, a nemes ifjakat külön neveltette az új hitre, melyet Szent Kliment honosított meg a Balkánon • szláv liturgia, cirill ABC, hűség Konstantinápolyhoz• Skandináviának sem volt erőszakmentes megtérése – Dániában Harald 960-ban vette fel a latin keresztet (Schleswig, Aarhus), de fia Sven a pogány ellenzék vezére lett és csak Nagy Kanut (1016-35) alatt érkeztek újra brit földről térítők
  58. 58. Középkor - Kereszténység• Norvégiában Olaf Tryggvason (995-1000) ugyan felvette a keresztet – de csak erőszakosan térítő utóda Olaf Haraldson (1016-28) járt sikerrel• Svédföldön Olaf Skutkonung (995-1022) megkeresztelkedett ugyan, de az ellentábor nagyobb volt és 100 éves harc kezdődött• Északon Trondheim, Uppsala és Lund lett érsekség a 12. századra
  59. 59. A keresztény kultúra kora• Nagy Egyházszakadás (11. sz.)• Invesztitúra-harc (11-13. sz.) – A császárság és a pápaság harca – Canossák• Keresztes-háborúk (11-13. sz.) – vallásos áhitat és a föld utáni sóvárgás – Reconquista, Baltikum és a Szent-Föld• Belső reform és eretneküldözés (10-12. sz.) – Cluny, Citeaux …, Ferencesek, Domonkosok – pl. katharok, valdensek elleni harc
  60. 60. Kereszténység - schisma• Mihály pátriárkát 1043-ban szentelték fel – Dél-Itáliai területeken robbantott ki vitát, majd hamarosan a latin rítusú templomokat is bezáratta• IX. Leó pápa, a császár unokatestvére is erős küldetéstudattal volt megáldva – küldöttsége Konstantinápolyba azért indult, hogy elismertesse a pápa főhatalmát Konstantinápoly felett, persze kitört a botrány – Leó ezalatt meghalt, mégis megtörtént a kölcsönös kiközösítés (latin gyakorlat és hitvallás elítélése)• A szakadás Nyugati katolikus és Keleti ortodox világot teremtett
  61. 61. Bizánc hanyatlása• Mialatt nyugat hervadozott, támadt fel Bizánc (9.sz.)• 200 év virágzás köszöntött a régi császárságra a Makedón-dinasztia alatt – visszahódítottak Közel-keleti és Dél-itáliai területeket – A bolgárokat megszelidítették – a politikai feltámadás kulturális reneszánszot hozott, amely főként enciklopédikusságában kiemelkedő• Hamarosan azonban, a schisma után a normannok nyugaton, a törökök keleten vetnek véget a birodalmi illúzióknak (az erőforrások eltörpülnek) – Bizánc gondjai begyűrűztek az ortodox szláv világba is
  62. 62. A pápaság önállósága• 1059-ben II. Miklós pápa dekrétumban rendelte el, hogy a római bíboros püspökök választják a pápát – korábban Róma népe és klérusa közfelkiáltással – újabban a német császár jelölte ki a pápákat• Hamarosan az iratok már római udvarról és kormányról, római Kúriáról beszélnek• Még ‘59-ben Miklós az eddig ellenségnek tartott normann, Róberttel köt “üzletet” – beiktatta az elfoglalandó Dél-itáliai és szicíliai földek uralkodójának (ha sikerül szép summa járt a Pápának, mint hűbérúrnak)
  63. 63. A pápaság önállósága• Róbert 10 év alatt elzavarta a szaracénokat és a bizánciakat és 800 éves királyságot hozott létre – A másik normann ifjú, Vilmos Anglia elleni harcát is szentesítette, 1066• 1075-ben az új pápa VII. Gergely (1073-85) közétette a Dictatus Papae-t (27 rendelkezés) – törvényhozói és bírói főhatalom a keresztény világban – akár világi, akár egyházi uralkodót letehet a pápa• Hamarosan formálisan is elrendelte azon királyok kiátkozását, akiket Róma nélkül neveztek ki
  64. 64. A pápaság önállósága• A diktátumot elsőként a német császár kérdőjelezte meg és bár látszólag az eszközök is mellette álltak, hosszú távon patthelyzet alakult ki – kiátkozásokkal kezdődött, de IV. Henrik hamarosan vezekelni kényszerült (Canossa járás) – hamarosan fordult a kocka, az ismét kiátkozott Henrik elfoglalta Rómát, az Angyalvár megvédte Gergelyt és a normannok (szaracénok) elzavarták Henriket • Gergely azonban száműzetésben kellett meghaljon – végül új szereplőkkel a wormsi konkordátum (1122) kompromisszuma zárta az invesztitúra harcot, mindkét fél invesztitúra jogot kapott
  65. 65. A pápaság önállósága• II. Orbán, a hatalma csúcsán lévő pápaság feje 1095-ben a clermonti zsinaton szólította harcba a keresztényeket Jeruzsálem felszabadítására – a felhívást az egész latin egyház felkapta – 6 nemzedéken keresztül hercegek, királyok, közemberek, sőt gyerekek sereglettek egybe a Szentföldért• E háborúk őrülete kudarccal végződött – 200 év alatt 7 nagy és számos kicsi keresztes hadjárat – az elsőt (1096-99) francia grófok vezették és Jeruzsálem sikeres elfoglalása követte (Latin királyság) – a másodikat (1147-49) VII. Lajos és III. Konrád vezette
  66. 66. A pápaság önállósága – a 3. Fülöp Ágost, B. Frigyes és O. Richárd vezette (1189-92) hasztalanul – a 4. Velencei kezdeményezésre indult, de inkább Konstantinápoly elfoglalására használták (1204) – az 5-6. Egyiptomban (1221, 1254) a 7. Tuniszban (1270) ért véget, ahol Szent Lajos járványban halt meg – 1291-ben Akkon is elesett, de válasz már nem jött..• A keresztesek viselkedése megdöbbentő volt – fosztogatás, pogromok, elvesztegetett életek és erőfeszítések (a német császár folyóba fulladt, az angol királyt a német ejtette foglyul, egy harmadikat akkor közösített ki a pápa, amikor harcba indult...)
  67. 67. A pápaság önállósága• Mindennapos volt az evangélium nevében elkövetett tömeggyilkosság (70 ezer civil áldozat - Jeruzsálem) – a borzalmak elfedik a mélyebb mozgató okokat • az éhínséggel, a túlnépesedéssel és járványokkal sújtott társadalom elégedetlensége párosult a vallási fanatizmussal • A lovagokat persze számban felülmúlták a szegények hordái • fegyveres zarándoklat volt, kollektív Imitatio Christi, tömeges áldozatvállalás, melynek jutalma a megdicsőülés • a keresztes harcok persze nem korlátozódtak a Szentföldre, jutottak harcosok a Baltikumba és a hispániai reconquistára is – a hadjáratoknak azonban egyéb mély hatásai is voltak • megújult és megnőtt a kereskedelem és hajózás keletre • a latin egyház közösségi tudata és a Pápa vezetése megerősödött
  68. 68. A pápaság önállósága• erősítette a nyugati kereszténység, a feudalizmus és a militarizmus összekapcsolását• hősies és érdekes irodalmi és filozófiai témát szolgáltattak• lovagrendek alakultak (johanniták, templomosok, német) – Ciprus, Rodosz, Málta; Szép Fülöp; Német Lovagrend 1230-95• a görögök megundorodtak a latin rémtettektől, gyakorlatilag ellehetetlenült a kereszténység újraegyesítése – kiemelhető ebből a 4. keresztes hadjárat műve (2 császárság)• harcok kezdődhettek az eretnekek ellen (khatarok 1209-55)• mindenekfölött azonban megszilárdították az iszlámmal kialakított határokat• ... a keresztesek rossz hírbe hozták a kereszténységet
  69. 69. A pápaság önállósága• A német birodalom pápaság elleni küzdelme a keresztes-buzgalom alatt is folytatódott – A német császárnak továbbra is meg kellett küzdenie • a gergelyi ideológiával, a Németföldön belüli dinasztikus vetélkedéssel (Welf – Hohenstauf), lombard városok ellenállásával, Rómával és Szicíliával – Ezen akadályok megugrása többé-kevésbé csak I.-II. Frigyesnek és VI. Henriknek sikerült • Barbarossa (1155-90) canossája Velencében zajlott • II. Frigyes (1211-1250) harcai sem tették örökletessé a trónt és hamarosan Szicíliát is kijátszották alóluk• III. Sándor, III. Ince, IX. Gergely alatt a pápaság tovább növelte hatalmát – a konklavét véglegesítették – Szicíliát sikerült átpasszolni, most már az Anjouknak • bár hosszú távon, a győztes pápa a francia királyok függésébe került
  70. 70. A pápaság önállósága• A latin egyház valójában sokkal inkább befolyásolta a nagypolitikát, mint az egyszerű emberek életét – Általánossá vált az eretnekség, a pogány hithez való visszatérés, a pápaság gazdagodása elleni lázadozás• III. Ince (1198-1216) nemcsak a hatalommal üzletelt ügyesen (számos „hűbérországa volt”) – De szabad utat engedett a mindkét nemnek alapított, szegénységet fogadó domonkos és ferences szerzetesrendnek (Szent Ferenc) – A szerzetesek fontos szerepet játszottak a korban kialakuló egyetemek „megtűrésében” és a világi tudás értékének felemelésében is (Bologna, Párizs, Oxford)
  71. 71. Bevezetés az európai kultúrtörténetbe 6. Ea.Európa pestise, a katolicizmus válsága Előadó: Kádas Csaba
  72. 72. A középkori Európa - Hispania• A 13. századra a keresztes háborúk hispániai ága is nyugvópontra érkezett – VI. Alfonz indította Toledo bevételével (1085) – Alfonz hős lovagja 10 év múlva már Valenciába lovagolhatott (El Cid) – Az áttörés 1212-ben Las Navas de Tolos hágójánál következett be, súlyos mór vereséggel – 1236 Cordoba, 1248 Sevilla, 1266 Murcia is keresztény kézre került – A móroktól azonban sok minden átdiffundált a keresztény kultúrába • Arisztotelész tisztelete (Ibn Rusd - Avarroes), tízes számrendszer a matematika tudományával és papírgyártás
  73. 73. A középkori Európa - Hispania• A mórok megmaradt politikai központja Granada lett, mely további 200 évig virágzott – visszahódított területek városaiban azonban zsidó-mór többség maradt, míg az egész terület nyelvében spanyol – A félsziget többi részét Portugália (1179-től), Navarra (Pireneusokban), Leon és Kasztília és Aragónia uralta• Kasztília lassan folytatta a visszahódítást – a Mesetán a merinó juhot terjesztette el, majd vált Európa fő gyapjú szállítójává• Portugália és Aragónia a tenger felé fordult – csakhamar a szigetek kezükre kerültek, Aragónia urai a 15. sz-ban pedig megszerzik Dél-Itáliát
  74. 74. A középkori Európa - Hispania• Itt a kultúrák egyedülálló szintézise alakult ki – 5 királyságban 3 fő vallást gyakoroltak – 7 nyelvet beszéltek – a spanyol zsidók a mór toleranciának köszönhetően mindenütt jelen voltak • a közigazgatásban, pénzügyekben, gyógyításban, oktatásban, kereskedelemben; (Maimonides, Samuel Halevi, Solomon Halévi - Pablo de Santa Maria) • kezdetben vallási viták rontották helyzetüket, majd förtelmes pogromok robbantak ki (14. sz) – a szimbiózis legszebb példája az építészetben figyelhető meg (román, gót, keleti, mudejar )
  75. 75. A középkori Európa - Francia• A német császárság és a pápa harcából leginkább Franciaország húzott hasznot – 11. sz.-ban a Capetingek csak Párizs környékén voltak valódi királyok, a VI.-VII. Lajos hosszú uralkodása (1108-1180) alatt azonban sikeres déli hódításokat indíthattak, a meggazdagodott és népességében megnőtt északnak köszönhetően • VII. Lajos már az ország teljes lovagságát rávette keresztes kalandjára, és később is magára hagyhatta az országot zarándoklatai alatt (Compostella, Canterbury) • A válság csak Aquitaniai Eleonórától való válásakor kezdődött, aki nyomban riválisával II. Henrikkel állt össze
  76. 76. A középkori Európa - Francia• Fülöp Ágost (1180-1223) adta meg a végső lökést a Francia királyság kialakulásához – az invesztitúra harcok alatt 3x növelte a királyi földeket – központi államigazgatást vezetett be • mely a nemzeti hadsereg alapja lett – ezután visszaverte nagyhűbéreseit és a Plantagenetek próbálkozásait (Földnélküli Jánostól a bírósági ítéletek után karddal vette el franciaországi birtokait)• VIII. és IX. (szent) Lajos (1223-1270) mindenütt megszilárdította a hatalmát (Gótika) • volt jogi tanácsadója, a francia IV. Kelemen lett a pápa (1265), aki egy évre rá Anjou Károlyt tette Szicília-Nápoly királyává
  77. 77. A középkori Európa - Francia• A capetingek utolsó 3 nemzedéke élt a pápaság és császárság küzdelméből adódott történelmi eséllyel – III. (Merész)-IV. (Szép) Fülöp (1270-1314) és fiai (14-28)• Szép Fülöp hatalmas országot kormányzott, jól szervezett közigazgatással és komoly adókkal – királyi tanács, királyi kincstár, parlament (törvényszék) – egyetlen területnövekedése Lyon megszerzése volt – gyakran hamis pénzt veretett – Összeütközésbe került a pápával – felszámolta a templomosokat és minden vagyonuk bekebelezte, százféle ürügyet talált alattvalói megkopasztására (melyhez jogi gépezetet is teremtett)
  78. 78. A középkori Európa - Anglia• Ebben a korszakban a francia és az angol ügyek szorosan összefonódtak – A plantagenet (anjou) dinasztiát Hódító Vilmos lánya és Anjou grófja alapította • fiúk II. Henrik (1154-1189) véget vetett az istváni anarchiának, hosszú uralkodása Aquitaniai Eleonórával megalapozta a dinasztia jövőjét (egészen 1399-ig) • bírói reform, Írország elfoglalása, utazgatás Gascogne és Anglia között, egyház visszaszorítása (Becket meggyilkolása) • Fiaik: Oroszlánszívű Richárd keresztes háborúval töltötte idejét • Földnélküli János (1199-1216) pedig elvesztette Normadiát, – majd alattvalói bizalmát és a politikai kezdeményezést is, mely a Magna Charta (1215) engedményeihez vezetett, fia III. Henrik (1216- 72) tehetetlenségéről lett híres (House of Commons)
  79. 79. A középkori Európa - Anglia• A következő 150 év azonban 3 Eduárd uralmával folytatódott (1227-1377) – igényt formáltak Aquitaniára és igyekeztek Anglia elsőségét érvényre juttatni a Brit- szigeteken – a belső viszonyok rendezése és a minta- parlament működése biztosította a hátországot – Skócia leigázása azonban átmenetileg kudarcba fulladt (Wallace és Bruce ellenállásán)
  80. 80. A középkori Európa - Császárság• Európa szívében a politika még mindig a Francia király, a császár és a pápa versengésétől függött – mindhárom erős helyi kényszereknek volt kitéve, így nemzetközi győztes nem lehetett • németek az interregnum alatt teljesen elhanyagolták Itáliát • a pápa úgy belekeveredett az itáliai harcokba, hogy Avignonban kötött ki • Franciaország pedig reménytelenül pusztult a 100 éves háborúban (Burgundia, Svájc, Aragónia függetlensége...)• A Hohenstaufok bukása meggyengítette a császárságot (Konradin kivégzés Nápolyban)
  81. 81. A középkori Európa - Császárság• A német fejedelmek állandósították kiváltságaikat, megcsontosodott (1356 Aranybulla) a császár- választás mechanizmusa (7 választó) – IV. (Luxemburgi) Károly (1346-78) törvényesítette az anarchiát, melyet alkotmánynak neveztek el... – 1273 (Habsburg Rudolftól) - 1437 (Luxemburgi Zsigmondig) sokan igyekeztek talpra állítani a birodalomat • kevés sikerrel• A Hohenstaufok Itáliában is keserű örökséget hagytak – Észak: Milánó, Velence és Firenze ellenőrzése alá került – A pápai államon 1275 óta a császár nem rendelkezett – Délen az Anjouk garázdálkodtak • mely Szicília Aragón kézre kerülésével és Nápoly elleni 20 éves háborúval járt
  82. 82. A középkori Európa - Itália• Firenze a középkori Itália, hagyományosan a császári hatalommal szembeni guelf város volt – 13. sz.-ra 100 ezren lakták, aranypénze a florino (forint) Európa-szerte konvertibilis fizetőeszköz – a várost a választott Tanács irányította, amely a Podestát is ellenőrizte, a hivatalokat rotálták • a nép, a céhek és a nemesek is részt vettek bennük • a fentieket rendre felülíró alkotmányok sem tudtak véget vetni azonban a belső rivalizálásoknak – hamarosan a Medicik önkényuralma következett – a zavargások azonban nem gátolták a kultúrális életet (Dante, Petrarca, Boccaccio)
  83. 83. A középkori Európa - Itália• Dante Alighieri (1265-1321) a kereszténység legnagyobb költője volt, aktív részese Firenze politikai életének (írásai a középkor lenyomatai is) – Vita Nuova - ember legbensőbb érzelmeiről szól – De Monarchia - a császárság visszaállításáról beszél – De Vulgari Eloquentia - érvelés a beszélt nyelv mellett – Commedia (Isteni színjáték)• Franceso Petrarca (1304-74) – pompás szerelmes verseivel szerzett hírnevet
  84. 84. A középkori Európa - Itália• A 14. sz.-i Itália táptalaja volt a városok közötti és belüli véres leszámolásoknak, de Európa első kereskedelmi bankjainak is – különösen Genova és Velence háborúzott – de a pápamentes Róma is “forradalmak színtere” lett – Nápoly pedig anarchiába sülyedt Johanna (1343-82) és négy férje alatt – a bankok megtanulták hogyan húzhatnak hasznot a konfliktusokból (váltók, biztosítás, könyvvitel) • Európa egésze megtanulta e fogalmakat Itáliától (computatio) • a kapitalizmus első lépései ezek
  85. 85. A középkori Európa - Itália• VIII. Bonifác (1294-1303) a középkor utolsó pápája – V. Celesztin-t kényszerítette lemondásra, majd fogságra – eltökélt szándéka volt, hogy saját rokonságát gazdaggá míg a rivális famíliát (Colonna) koldussá teszi – továbbá az Anjouk hatalmának visszaállítására törekedett – ugyanakkor neki köszönhető a Sextus, a kánonjog 3. része, a Szent Év (1300) és az Unam Sanctam – végül a francia királysággal történt összeütközése után fogságban halt meg• A pápaság hitvány végének az avignoni száműzetés bizonyult (1309-77)
  86. 86. A középkori Európa - “Itália”• Az avignoni fogság Szép Fülöp ösztönzésére kezdődött, aki V. Kelemennek parancsolt – a következő 7 pápa francia volt • Avignon kezdetben bérbe, majd örökbe került a pápa kezébe – az avignoni pápákat nem mindenütt ismerték el • miszticizmusba menekülők vagy népi szekták alakultak, melyeket persze kegyetlenül üldözött az inkvizíció – a közös a hit és az volt bennük, hogy az intézményes egyház részéről árulás történt... • John Wicliff (1330-84) éles kirohanásokat rendezett az egyház gazdagsága, a pápa felsőbbsége és az átlényegülés tannal szemben (mágján hamvait el is égették) – tanai erősen hatottak a cseh Jan Hus-ra is...
  87. 87. A középkori Európa - Pestis• 1347-50 között pusztító fekete halál háttérbe szorította Európa minden kicsinyes gondját-baját – 3 pestis (bubó, vér, tüdő) halálos kombinációja egyszerre csapott le Európára • Közép-Ázsiából indult először keletre, majd 1347-ben Messinába érkezett az első hajó a Krímről... – Rémület és vad tivornyázás volt a válasz a tehetetlenségre – Uralkodó meggyőződés volt, hogy ez Isten büntetése – veszteségek: 30 millió halott (minden 3. ember) – Következményei mélyrehatóak voltak – Ez volt a döntő pont a roskadozó feudális világ hanyatlásában (a kereskedelem visszaesett, városok, uradalmak elnéptelenedtek, munkaerőhiány...)
  88. 88. A középkori Európa - Pestis• A pestis felgyorsította a bomlás folyamatait – a parasztok egyre gyakrabban váltották ki pénzben a robotot, a hűbéresek is így váltották meg katonai és törvénykezési kötelezettségeik – a kereslet nőtt, a bérek emelkedtek – a pénzgazdálkodás kezdett kibontakozni – veszélybe kerültek a társadalmi korlátok • a középkor vége a prostitúció aranykora, sok városban engedélyezték, az egyház nem tiltakozott, ha már létezik a gonosz, medret kell neki szabni, a szabályozott kicsapongás, betörte a férfiakat a házassági kötelességek igájába...
  89. 89. A középkori Európa - Pestis• A lélektani trauma mély volt, az egyház meggyengült, de a népi vallásosság növekedett – jótékonysági szervezetek alakultak, divatba jött a buzgóság (meg kell békíteni az Istent) • áldozati bárányok kellettek, a leprások, majd a zsidók (uzsora) következtek (pogromok söpörtek végig nyugaton) – népi felkelések kezdődtek, mikor az életben maradt parasztoktól, munkásoktól mind többet követeltek • a francia jaquerie, a firenzei ciompi már egy generációval később, a középkor általános betegségre adott válaszok voltak • az 1381-es brit felkelés, John Bull pap vezetésével, majd Wat Tayler és Jack Straw közreműködésével bontakozott ki
  90. 90. A nyugati schisma• 1378-1417 közötti nyugati egyházszakadás a pápák Avignonból való visszatérése után kezdődött – ellenpápák már korábban is voltak, de a mostaniakat ugyanaz a bíborosi kollégium nevezgette ki • rendre háborúkkal és kiátkozásokkal fenyegették egymást – a szentnek csak nehezen nevezhető VI. Orbán vagy VII. Kelemen helyzete is súlyos botrány volt • a békítő zsinatra el sem mentek, így 3. Pápát is kreáltak melléjük, végül Konstanz teszi le mind és ad egy V. Mártont• 1417-es zsinaton tetőzött a zsinati szellem, melyet Luxemburgi Zsigmond hozott össze – pápai hatalom korlátozása, Husz megégetése...
  91. 91. A középkori Európa - a 100 éves ...• Anglia és Franciaország között ezalatt dúlt a 100 éves háború (1337-1453) – ami a középkoriságban megvetésre méltó az jellemezte ezt a folyamatosnak korántsem nevezhető konfliktust • öldöklés, babonaság, hitszegő lovagok, önérdekek... – Fr. bajai részben a Valois-dinasztia családi problémáiban és a nagyhűbéresek önállóskodásában keresendő – Anglia érdekelt volt a Plantagenetek trónigényének és területeik megtartásában, és a Flandriához fűződő kereskedelmi kapcsolatok megőrzésében • a 6 nagy Angol hadjárat és csodás sikerei (Crecy 1346, Poitiers ‘56, Azincourt 1415) kevésbé tipikusak, mint a regionális fegyveres bandák garázdálkodásai
  92. 92. A középkori Európa - a 100 éves ... – A fő hadi és diplomáciai események hátterében Franciaország katasztrófális állapotba került • 1347-49 pestis, 1358 jacquerie, 1382-es felkelés, a mészárosok lázadása, Etienne Marcel országgyűlése... • A burgundiak és az armagnacok harca – VI.-VII. Károlynak (1380-1461) nem sok nyugodt perce volt• Az 1420-as évek a konfliktus csúcsa, amikor Angliának állt a zászló és Orléans volt a Valois-ák utolsó mentsvára (‘28-ban ostrom alá vették) – Jeanne d’Arc-kal senki sem számolt... • A konfliktus irama csökkent, Burgundia lekapcsolódott Angliáról (1453-ra csak Calais maradt angol kézen)
  93. 93. A középkori Európa - a 100 éves ...• A háború különösen Fr. számára hatott kijózanítólag – népessége felére csökkent, a nemzeti újjászületés e mély pontról indult, IX. Lajos (1461-83) mesterien szövögette diplomáciai hálóját és Burgundiát is leszerelte• Angliában is a nemzeti közösség kialakításában hozott újat (a dinasztikus Plantagenet birodalomból, a Lancasterek szigetországi királysága lett) – öntudatosan angol, biztonságos, de elkülönült lett – a Franciaországban “kieresztett gőz” kialakította a közös hazafiság szellemét • melyet a hamarosan kibontakozó testvérháború (York- Lancaster) sem vetett vissza és a Tudorok uralmát hozta
  94. 94. A középkori Európa - a 100 éves ...• A korszak mellékterméke volt Burgundia is – melyet a 15. sz. végére teljességgel szétmarcangoltak – e zsíros falatból jutott a feltörekvő Habsburgoknak is (Németalföld), akik ugyan 1438 óta folyamatosan a császári trónon ültek, de nem emelkedtek még ki vetélytársaik közül• A korszakban az Anjou, a luxemburgi, a Habsburg és a Jagelló dinasztia váltakozó szerencséjén múlt kié lett a Közép-európai hatalom – Az ősi uralkodóházak (1301 Árpád, 1306 Premysl, 1370 Piast) kihaltak
  95. 95. A középkori Európa - Kelet-Európa• Bár a kelet-közép európai térségben a pestis kevésbé tombolt, a 13. századi mongol betörések (1207-1287) Kijev, Moszkva, Novgorod államait vissza- és alávetették• A Magyar és a Lengyel királyság függetlenségét megőrizte, de hatalmas emberveszteségeket szenvedett el (német, flamand betelepítések) – Csehországhoz hasonlóan mindkettőben erős nemesség alakult ki, jogaikat megerősítették, és nélkülük a trón betölthetetlen lett
  96. 96. A középkori Európa - Kelet-Európa• Magyarországon Károly és (Nagy) Lajos (1310- 82) komoly hatalomra tett szert• Melynek a török feltűnése szabott gátat – Luxemburgi Zsigmond nikápolyi keresztes kudarcát – Jagelló Ulászló várnai katasztrófája követte – II. (Jagelló) Lajos pedig szintén a törökkel szemben, de már magyar földön, Mohácsnál esett el• Utolsó fényes, hazai király Corvin Mátyás (1458- 90), aki pazar magyarországi reneszánsz udvarából ura volt Bécsnek és Prágának egyszerre
  97. 97. A középkori Európa - Kelet-Európa• Csehország királya már a 13. sz.-ban örökletes Birodalmi választó volt („zsíros falat”)• Csehország utolsó hazai uralkodója Podjebrád György (1458-71) volt, aki 2 évtizednyi függetlenséggel ajándékozta meg a cseheket – a század első negyedében a Husziták mozgalma borzolta a régió „belső békéjét” – Husz követői hamar túlmentek a teológiai javaslatokon, halálhírére a mozgalom végletekig politikai lett, nemzeti felkelés robbant ki
  98. 98. A középkori Európa - Kelet-Európa• Lengyelország Nagy Kázmér idején (1333-70) újra életerős királyság lett – nyugati területekről lemondott – befogadta a nyugatról menekülő zsidókat – szerződött Nagy Lajossal, akinek Hedvig lánya a frissiben megkeresztelkedett Jagellóhoz (Litvánia királya) ment nőül• A Lengyel-Litván egyesült királyság hatalmas erőket mozgósított a keleti földek megszerzésére (különösen a dicstelen Német Lovagrend ellen harcoltak buzgón és sikerrel 1410)
  99. 99. A középkori kultúra• A kort gyakran nevezik teokratikusnak – keresztény Isten mindent átfogó fogalma kormányoz – minden jelenséget Istennel magyaráztak – minden valamirevaló emberi cselekedet célja, hogy Istent szolgálja – Istenről való elmélkedés pedig maga volt a szellemi alkotások legmagasabb foka• Oka elsősorban az, hogy szinte minden, amit a korról tudunk egyházi emberek tollából ered – nézőpontja alapvetően vallásos (torz tükör) – de a keresztény hit központi szerepe tagadhatatlan
  100. 100. A középkori kultúra• A magas kultúra a művelt kisebbségtől: papoktól és tanítványaiktól származott, így közel állt az egyházi tanításhoz• A társadalom nagy többsége analfabéta volt – nők semmiféle oktatást nem kaptak, de közoktatás sem volt, az arisztokraták zöme sem (pogányság maradványai)• A természethez közelebbi élet a jellemző – Az embereknek kevés eszköze volt információik ellenőrzésére, amit érzékelt, annak hitelt adott • természetes-természetfeletti, tény-kitaláció, jelen-múlt... – Az időt az éjszaka-nappal, az évszakok, a vetés-aratás formálta (az óra feltalálása 8. sz. Kína, EU- 13. sz.)
  101. 101. A középkori kultúra• Az ember félelemben és bizonytalanságban élt, mely gátja volt a merész, független gondolatnak – természeti erők, háborúk, banditizmus, járványok – az ember gyenge, az Isten nagy... – Az erős lélek csak a biztonságot nyújtó kolostori falak mögött alkothatott (a szaktudás csak lassan nőtt) • a tudományos kísérlet = boszorkányság • az első emberi boncolás a 14. sz. történt• A középkori filozófia épp ezért megmaradt a teológia egy ágának (Aquinói Szent Tamás, Roger Bacon, John Duns Scotus, William Ockham)
  102. 102. A középkori kultúra• A hit mindenféle irracionalitással és babonával együtt létezett (a dogma még formálódott) – gyónás, vezeklés kötelező lett (1215) – a hét szentséget 1439-ben vezették be, ekkor alakították át az átlényegülés doktrínáját is – hivatalos lett Mária kultusza (Ave Maria) – lovagoktól céhekig, mindennek volt védőszentje – az egyház hivatalos tanításában a Sátán, mint bukott angyal tűnt fel és a sötétség erői ellen harcolni kellet – a Pokol hálás témát adott a prédikációknak és a képzőművészetnek
  103. 103. A középkori kultúra• A fekete mágia és a boszorkányság, mely a középkor sajátja, a miszticizmussal alakult ki – A boszorkányüldözés a korszak végétől lett tömeges – az egyház hivatalos bullái után mindenki tudta, hogy a Sátán légióinak élén romlott nők állnak... – A nők még gyengébb, alacsonyabb rendű lények lettek, akik képtelenek ellenállni a kísértéseknek• Az erkölcsöt a társadalmi rend szabta meg – alacsonyabb rendűnek alá kellett vetni magát... – A hét fő bűnt megkülönböztették a kis bűnöktől • házasságtörés, hazaárulás, eretnekség, isten káromlás
  104. 104. A középkori kultúra• A jogot is hierarchizálták – elvileg az egyház által közvetített isteni törvény volt a legmagasabb (kánonjog, királyi rendelet, szokásjog) • délen a római, északon a germán, szláv törzsi jog volt az alap• A középkori oktatás egyházi kézben volt – alapiskolák papi vezetésűek (trivium), középiskolák a székesegyházak mellett alakultak, egyetemek...• A művészet is a vallást szolgálta – templomdíszek, ikonok, oltárképek, díszes Bibliák• A középkori építészetet 2 kőépítmény uralta – a templom és a vár (gótika a latin kereszténységben)

×