1. A8. tétel
A magyar könyvtárügyi, könyvtári fejlődési modell; a hozzá kapcsolódó könyvtártudományi
kutatások főbb tendenciái, eseményei, teoretikusai
Felvezető: (ez a rész az államvizsgán nem kell ilyen részletesen)
Az egyetemes könyvkultúra jellemzői:
 A nagyipari nyomdászat elterjedése
 Tömeges termelés mind tartalmi, mind formai szempontból minőségi romlás =bibliofilia
szerepének növekedése
 A könyvkiadók szakosodása
 A könyvkereskedelem kiterjedése
 Könyvkiadói és könyvkereskedői nagyvállalatok alakulása (könyv+újság)
 A vállalatok terjeszkedése az országon kívül (multinacionális vállalatok)
 Az olcsó sorozat-üzlet megindulása
 A szervezett antikvár kereskedelem kialakulása
 Magyarországon a könyvtártani (praxis) szakirodalom kiadása – hasonlóan a nemzetközi
szakirodalomhoz – megelőzte a könyvtártudomány elméleti kérdéseiről szóló diskurzust.
A Magyarországi sajátosságok:
1. szakasz: 1849-1867
Sajtóügy és könyvkiadás:
 Az utólagos cenzúra bevezetése: a már elkészült kiadványok terjesztése lett
engedélyköteles öncenzúrakegyetlenebb, a kiadók csődjéhez vezet
 Lojális sajtó: Pesti Napló (1850-) - Kemény Zsigmond (a sajtó szerepe meghatározó, az
aktuális politikai hatalom elkötelezettje)
 Emigráns irodalom: röplapok, Kossuth írásai, sajtótermékekemigráns magyarok
szócsöve, itt él a valódi szabad sajtó, egészen 1956-ig működik)
 Az 1850-es évektől kezdve növekszik a sajtó- és a könyvkiadás, valamint a
könyvkereskedelem, mivel a szabályok enyhülnek
Olvasóközönség:
 Jelentős változások az olvasóközönség összetételében,
 a régiek mellett új olvasóközönség jelenik meg: kispolgárság, értelmiség, hivatalnokok
külföldről hazatért, tanult emberek
Nyomdászat:
 Többnyire a már 1848 előtt is tevékenykedő nyomdák működnek:
 Legfontosabbak:
 Landerer-Heckenast: Vasárnapi Újság (1854-) Franklin Társulat
 Emich Gusztáv: a legnagyobb sokszorosító üzem: újságok, szépirodalom, tudományos
folyóiratok Athenaeum Rt.

2.  Ráth Mór: előbb könyvkereskedő, majd a magyar irodalom legnagyobb kiadója csődbe
jut
 Egyetemi Nyomda: a forradalom és a szabadságharc hivatalos nyomdája volt
jelentősége csökken, de a kiegyezés után újra fontos szerep jut neki
 1867-ben Pesten már 15 könyvnyomda működött – a gyorssajtó használata általánossá
vált.
Könyvtárak:
 Nemzeti Könyvtár: stagnálás, kötelespéldány vita az Egyetemi Könyvtárral (19.sz. végén
kapja csak vissza a nemzeti)
 MTA Könyvtára: jelentős fejlődés (1865-ben elkészült az új székház, a könyvtár
odaköltözött és rendezte gyűjteményéta könyvtári szakirodalom kezdetei a szakmai
tapasztalatok alapján)
 Egyetemi Könyvtár: szűkös anyagi és elhelyezési körülmények, szolgáltatás szinte nem
működik
 Közkönyvtárak: reformkori hagyományok, olvasókörök, 1850-es évektől nagyobb szerep,
nagyobb réteg használja, a kiegyezést követően pedig egyre nagyobb nyilvánosságot kap
a sajtóban a közkönyvtárak állami létesítésének igénye, a közkönyvtárak támogatása,
segítése
2. szakasz: 1867-1920
(a magyar könyvtárügy aranykora)
Könyvkiadói és- kereskedelmi viszonyok:
 Teljes kiadói szabadság a kiadás és a nyomdászat szabadiparrá válása
 Nagy kiadói vállalatok létrejötte tömegtermelés
 Korszerű nyomdatechnika alkalmazása (olcsó, nagy példányszám)
 Közepes, kis- és törpekiadók alakulásaa nagykiadók uralják a piacot (70%)
 A vidéki könyvkiadás erősödése pl: Debrecenben erősödő nyomdászat
 A könyvkiadás = gazdasági vállalkozás, profitorientált
 A könyvkereskedői hálózatok kialakulása részletüzlet (részletre vásárlás)
 Hatalmas növekedés, a minőség azonban jelentősen romlik.
 Sajtótrösztök létrejötte (Pld. Miklós Andor: Athenaeum + Est Lapok)
A könyv- és folyóiratkiadás fejlődése:
1861-1900:
 háromszorosára növekedett a kiadványok mennyisége
 történelmi és emlékiratok számának növekedése
 földrajz 5-szörös mennyiség: már a kispolgárság is utazik
 néprajzi gyűjtés elindul
 magyar nyelv kutatása szakirodalom
Időszaki kiadványok adatai 1910-ben Magyarországon:

3.  kb. 1100 magyar nyelvű hírlap, 200 egyéb nyelvű
 460 tudományos folyóirat magyar nyelven, 77 egyéb nyelven
 a nemzetiségek is sokat tudtak megjelentetni
Olvasóközönség:
 Demográfiai robbanás + polgárosodás
 Az iskoláztatás szélesedése
 Nagyszámú olvasóközönség létrejötte
 Az olvasás tömeges elterjedése és divatja
 Városiasodás megindulása munkásrétegek kialakulása
 A szabadidő növekedése
 Modern közigazgatás tisztviselők, hivatalnokok
 Az értelmiségi, kutatói réteg olvasmányigényei (szakkönyvkiadás fellendítése)
 A nemzetiségek olvasmányigényeierre szakosodott kiadók
fontos elemei ezek a közkönyvtárak kialakulásának
Demográfiai robbanás:
 A magyar korona országaiban a 19. század közepén kb. 13 millió ember élt.
 1910-ben ez a szám: közel 21 millió.
 A növekedés kb. 60 %-os
Az iskoláztatás eredményei:
 csökken az analfabetizmus
 legdinamikusabban a leányiskolk nőneknői olvasóközönség
 1890-1917: 3szorosára nőtt az érettségizettek száma
 nagyszámú egyetemi és főiskolai hallgató
Modellek:
A 19. század második felében két nagy könyvtári modell alakul ki a közkönyvtári ellátásban.
1. Public library (USA, Anglia, skandináv országok)
 a polgárok által létrehozott modell
 a polgárok a sajátjuknak érzik, erőteljes miénk tudatsokkal inkább meg kell felelni a
felhasználóknak
 szolgáltató szemléletű modell
 első nyilvános könyvtár: Boston
 a free public library jellemzői:
o általános gyűjteményű, tudományos könyvtár, amely a tudományos kutatási igények
bizonyos szintű kielégítésére törekszik,
o erős szakirodalmi gyűjtemény,
o szervezett tájékoztatási szolgáltatás,
o helyben olvasási lehetőségek,

4. o gazdag állomány: bizonyos minőségi korlátozással minden irányú igénynek helyet ad,
o természetes megjelenési formája a nagy könyvtár.
o közösségi terek,
o hosszú nyitvatartási idő,
o külön gyermek és ifjúsági szolgálat.
2. Népkönyvtári modell (Európa többi részén)
 az állam által létrehozott modell
 az állam finanszírozza, neki kell megfelelni
 nevelő szemléletű könyvtári modell
 Jellemzői:
o erősen szelektált, „népművelési” célzatú szépirodalmi gyűjtemény és
ismeretterjesztő irodalom (mintajegyzékek, törzsgyűjtemény-jegyzékek),
o csak alacsony fokú igényeket elégít ki,
o sok, elaprózott könyvtár,
o általában csak kölcsönzőhely,
o a tömegek művelődési foka, illetve osztályhelyzete alapján korlátozza, szelektálja az
általa kínált irodalmat.
 Magyarország ide tartozik: bár vannak polgári kezdeményezések a public libraryk
létrehozására
Az első hatások Magyarországon:
A megjelent írások (könyvek, cikkek) alapján lehet megismerni, hogyan is zajlott a könyvtártudomány
kialakulása.
Michael Denis: Einleitung in die Bücherkunde 1777-1778.
 A Bécsi Tereziánumban tanított könyvtári ismereteket.
 Az iskola igen kedvelt volt a magyar arisztokrácia körébenhazahozták a könyvszeretetet,
ami megpezsdítette az itthoni könyvtárakat
 Sokan közülük ennek hatására lettek szenvedélyes könyvgyűjtők, bibliofilek. (Széchényi
Ferenc, Apponyi Antal stb. saját gyűjtemény és jegyzék)
Toldy Ferenc (1805–1875): A könyvtártan kézikönyve
 akadémikus, a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója (1845–1875)
 könyvtártani szakmű megírása: csak az első rész jelent meg: A könyvtárakról címmel az
Athenaeum című folyóirat 1843-as évfolyamában (hazai és külföldi nagy könyvtárak
ismertetése)
 a második kötet tartalmazta volna a könyvtártan praktikum felöli megközelítését
Szász Károly
 Szász Károly 1869-ben kapott megbízást Eötvös kultuszminisztertől arra, hogy a
magyarországi közkönyvtárügyet és az országos könyvtár létrehozásának lehetőségeit és
körülményeit részleteiben ismerje meg.

5.  a magyarországi nagykönyvtárak integrációjáról, együttműködéséről
 elaprózott helyett nagykönyvtár
 a könyvtári feladatok harmonizálása
 ír helyzetelemzést, majd pedig stratégiai tervet is
 Szász Károly: Közkönyvtáraink és az egy országos könyvtár. – Pest : Athenaeum Nyomda,
1871. (A Pesti Napló különlenyomata)
o egységes könyvtári rendszer egyfajta ki nem mondott public library koncepció
(Eötvös halála miatt nem valósult végül meg)
 3 lehetőség:
o 1. a három nagy könyvtár egybevonása (Széchényi, MTA, Egyetemi Könyvtár)
o 2. a könyvtárak fölött közös igazgatóság, ami a szakmai irányítást végzi
o 3. a három gyűjtemény egyeztet egymással
ezek nem valósultak meg (jogi szabályozások, tulajdonjogok miatt)
Könyvtártani vonatkozású közlemények a Magyar Könyvszemlében (1876-)
 az egyik legrégebbi folyóirat, ami tartalmaz könyvtári témájú publikációkat, a közkönyvtári
ellátás egyik műhelye
szakirodalmi hivatkozásokban (1886-1913)
 a történeti könyvekben úgy jelenik meg mintha csak német hatás lett volna hazánkban,
azonban a hivatkozásokból kitűnik, hogy ez ilyen formában nem igaz
 markánsan figyelték az angol, skandináv országok könyvtárügyét
 2/3 német, 1/3 angol
 a századfordulón érlelődik a magyar szakirodalom, innentől lehet hivatkozni,
elsősorban monográfiákra hivatkoznak
önálló magyar munkák:
 Horváth Árpád: Néhány szó a budapesti m. k. egyetem könyvtárának rendezése és
czimtározása ügyében (1876.)
o egyetemi könyvtárúj rendszer a költözés után, ami képes kiszolgálni a nagy olvasói
igényt
o A rendezés és czímtározás minden ágában a szakrendszert kell keresztülvinni.
o A könyvtárnak nem szabad helyhez kötve lenni, minélfogva a könyvek signaturáikat
a szakok, és nem a szekrények után kapják.
o A könyvkészletnek egységes egészet kell képezni, minélfogva külön kézikönyvtár
felállítása nem engedhető meg  a gyűjteményt egységes egészként kell kezelni
o A szakokon belül a könyveket, a három formatum szerint különválasztva,
betűrendben kell felállítani, minélfogva a beékelést, az ugrószámok rendszerét kell
elfogadni, nem pedig a folyó számok rendszerét  új fajta elrendezés, katalogizálás
o Háromféle czímtárra van szükség: a) czédulaczímtárra, b) bekötött könyvekbe
vezetett egyetemes betűrendes névczímtárra és c) hasonló módon vezetett
szakczímtárakra.
 Barna Ferdinánd: A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Országos Könyvtárának
rendezéséről (1876.)

6. o A könyvek leírásának (katalogizálás) kérdései
o A könyvek tematikus felosztásának alapvetése (12 főosztály, 181 alosztály)
o saját maga talált ki kategóriákat
o minden könyvtárban megjelenik, de mindenki magának határozza meg, h miket
tesznek bele
 Szinnyei József: Az Egyetemi Könyvtár rendezéséről (1876.)
o Az Egyetemi Könyvtár új épületének birtokbavétele során alkalmazott új
szakrendről és a feldolgozási metódusokról.
 Fraknói Vilmos számos írása
o katolikus püspök, rendszeresen ír a katalogizálásról
o MKOF főfelügyelője, MNM könyvtárának őre
o A történeti vonal képviselője volt: kiadástörténet, nyomdászattörténet, kodikológia
stb.  történeti jellegű kutatások, könyvtáros tudása nem volt
 Dolinay Gyula (1850-1915)
o Iskolai és Népkönyvtár című folyóirata, saját pénzen kiadva (1878 szeptembere és
1879 júniusa között jelent meg) „Az iskolai és népkönyvtár használatát be kell
illeszteni a tantervbe.” napirendi pontba tűzik ezt a kérdést
o Könyvet a népnek! In: Az iskolai és népkönyvtárak kérdése (1879) „Iskolai- és
népkönyvtár alatt a népiskolák mellett felállított könyvgyűjtemény értendő, mely
úgy a kisebb, mint a serdülő gyermekeknek és a népnek alkalmas olvasni valókat
foglaljon magában.”
 György Aladár: A Magyarországon működő könyvtárak részletes számbavétele
o Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. – Bp. : Országos Statisztikai
Hivatal, 1886.
o „Világszerte általános tendencia, hogy a kölcsönkönyvtárakból, a kaszinói és egyleti
könyvtárakból, valamint a népkönyvtárakból sorra fejlődnek ki a nyilvános
könyvtárak, ám hazánkban ez a folyamat csupán kezdeti stádiumban van.”
o milyen könyvtárak működnek, a legjobb helyzetelemző felmérés
Az összeírás legfontosabb adatai:
o kb. 2500 könyvtár
o sok könyvtárunk van, de nagyon elaprózódott (népkönyvtári rendszer)
o nyilvános csak 44 van, de nagy gyűjteménnyel
o üzleti alapon működő kölcsönkönyvtárak
o jelentős magánkönyvtári gyűjtemények a több ezer között
o csak 400-500 könyvtárat nem ért el
 Kudora Károly (1851-1916): A könyvtártan (1893)
o Munkahelye a Budapesti Egyetemi Könyvtár volt;
o Könyvtártani összefoglalója nem tudományos, hanem népszerűsítő céllal készült;
o kiáll a public library mellett
A kötet tartalma:
o könyvtártörténet, (írás, nyomdászat stb.);
o a könyvre vonatkozó általános ismeretek;

7. o a könyvek állagvédelme;
o könyvtártani (=könyvtártudományi) ismeretek: raktározás, feldolgozás; katalógusok;
olvasók kiszolgálása
o könyvtártudományi bibliográfia: magyar és idegen nyelvű szakirodalom (jelentős az
angol nyelvű anyag);
o a hazai könyvtári helyzet elemzése;
o saját könyvtárpolitikai elvei;
o a könyvtárosok munkája, hivatása.
 Gyalui Farkas (1866-1952)
o 1891 óta dolgozott a kolozsvári egyetemi könyvtárban.
o 1897 tavaszán-nyarán Wlassics Gyula miniszternek köszönhetően állami ösztöndíjból
több hónapos európai körutat tett Németország, Svájc, Franciaország, Belgium,
Hollandia és Ausztria jelentős könyvtárainak, illetve a könyvtártudomány külföldi
eredményeinek megismerésére.  a közkönyvtári ellátás nemzetközi szinten a
legfontosabb kérdésköri az egyes országok könyvtárügyeiben
o Külföldi közkönyvtárakról. 1. köt. Kolozsvár : Ajtai, 1900.
o 1901. kinevezték a kolozsvári egyetem könyvtártudományok magántanárává,
o 1918-19-ben próbálja menteni a könyvtár román tulajdonba vételét. 
eredménytelenül. (a 60as években visszaadják az ősnyomtatványokat)
o 1918-1926-ig ő irányította az egyetemi könyvtár munkáját.
o 1926-ban – etnikai okok miatt – nyugdíjazták .
Könyvtártani művei:
o A nyomdatermékek köteles példányai. Kolozsvár : Minerva, 1897.
o Külföldi közkönyvtárakról : Tanulmány Németország, Svájc, Franciaország, Anglia,
Hollandia, Belgium és Ausztria nevezetesebb közkönyvtárairól. Kolozsvár : Ajtai,
1900.
o A könyvtári tudományok célja és feladata Magyarországon. Kolozsvár : Ellenzék Ny.,
1903.
o Legkedvesebb könyveim. Budapest : Singer és Wolfner, 1902.
o A magyar könyvtárak jövőjéről. Budapest : Franklin, 1904.
 Ferenczi Zoltán: A könyvtártan alapvonalai Bp. : MKOF, 1903.
o 1899-1925 között a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója
o Wlassics egyik tanácsadója
o 1900 és 1902 közötti könyvtárnoki tanfolyamon tartott könyvtártani előadásai
alapján készült kézikönyv.
o 1. rész: a könyvtár épülete és berendezése
o 2. rész: a könyvtár kezelése (a könyvek beszerzése, leltárba vétele, katalógusok,
kölcsönzés, az olvasóterem használatával kapcsolatos munkák, adminisztráció,
állományvédelem stb.
 Neményi Imre: Az ifjúsági könyvtárak és ifjúsági olvasmányok a nevelés szolgálatában. Bp.:
Lampel, 1902.
o hogyan kell irányítani az iskolai könyvtárakat, az olvasás szerepe, hatása, a
pedagógus és a szülő szerepe, hogyan viszonyultak az olvasáshoz abban a korban
o 1. A pedagógusok és a szülők feladatai az olvasmányok kiválasztásában

8. o 2. A jó olvasmány ismérvei
o 3. Az életkor figyelembevétele az olvasmányok kiválasztásánál
o 4. Az illusztráció igényessége
o 5. Az iskolai könyvtárak kezelésével kapcsolatos ismeretek
A századforduló közkönyvtári ellátásának vitáit tükröző szakirodalom
 Szabó Ervin: Emlékirat községi nyilvános könyvtár létesítéséről Budapesten. In: Városi
Szemle, 1910. 6. sz. 446-490. p.
o Könyvtárszervezési, könyvtárellátási kérdésekkel foglalkozik; public library modell.
o Hármas megoldást javasolt:
o specializálás és munkamegosztás (a központi ún. reference library és a kerületi
fiókkönyvtárak között),
o kooperáció más könyvtárakkal (a város kisebb, egyesületi intézményeivel az
„adok, hogy adj!” jelszó jegyében),
o kooperáció a határos (agglomeráció) községekkel (mintegy 30 település 200-250
000 lakosáról volt szó)
o Pénzügyi és politikai okok miatt csak szerényebb formában (5 fiókkal működő
központi könyvtár, nem új épületben) valósultak meg elképzelései.
o bárhol hozzá lehet férni a központti szolgáltatásokhoz, gyűjteményi átjárhatóság
o lényegében ma is erre szerveződik a fővárosi ellátás
 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának meghatározó személyiségei:
o Ferenczi Zoltán, Wlassics Gyula, Gulyás Pál mind a public library felé mozdul,
kivéve Gulyás, aki a népkönyvtári modellen belül akar megújulni
 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének a közkönyvtári ellátási kérdéseiről
szóló szakirodalma
o Ferenczi Zoltán: A népkönyvtárak nemei In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1907.
Centralizált ellátási modell: "valami olyan ez, mint a városi középponti könyvtár
mellett ugyanennek a fiókkönyvtárai. „
o Wlassics Gyula: Emlékirat a közkönyvtárak ügyének fokozottabb fejlesztése
érdekében (Apponyi Albert vkm-hez) In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1909. A, B és
C típusú könyvtárak létrehozása.
o Gulyás Pál: .A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése. Bp., MKOT, 1909.
Gyakorlati jellegű kézikönyv (a népkönyvtárügy fejlődése, a népkönyvtárak
feladatáról és típusairól, a népkönyvtárak szervezésével kapcsolatos ismeretek, a
népkönyvtárosokkal szemben támasztott követelmények, gazdálkodási kérdések,
épületek és berendezés, az állomány gondozása, védelme, a könyvek egészségtana,
leltározás, czímtározás, könyvtár katalógus fajai, a könyvanyag fölállítása
(raktározása) és beköttetése, könyvtári állományellenőrzés, könyvtár használata
(olvasóterem, kikölcsönzés, a forgalom fokozása).
 Két közkönyvtári felfogás ütköztetése a nagy nyilvánosság előtt
o 1. Szabó Ervin előadásában a paternalista-nevelő könyvtárral szemben új könyvtári
ideálképet vázolt fel: a következetesen liberális polgári könyvtárét . "Nem tartozik a
föladatai közé, hogy a "hazafiságot"; a "vallást"; a "nemzeti eszmét" stb, védelmezze,
terjessze...", hanem az ismeretátadás.

9. o 2. A paternalista könyvtár elvei: Tóth Rezső fejtette ki: "Mi igenis irányítani akarjuk,
hogy a magyar nép mit olvasson és miben gyönyörködjék!"
 Káplány Géza: Könyvtárak korszerű rendezése és fejlesztése, 1-2. köt. (1943)
o a könyvtárak rendezésére és használatára vonatkozó általános tudnivalók,
o a Dewey-féle decimális osztályozó rendszer
o dokumentáció
o a háború megszakította a könyvtárügy, könyvtártan, könyvtártudományi
szakirodalom terjedésétnem igazán foglalkoznak ezzel
A bibliográfiai vonal
 A bibliográfia elméleti kérdéseivel majd csak a 20. sz. elejétől foglalkozik a magyar
szakirodalom, de bibliográfiák már jóval korábban is megjelennek.
 Retrospektív nemzeti bibliográfiai produktumok:
o Czvittinger Dávid: Specimen Hungarie Literatae (1711) : biobibliográfia
o Bod Péter: Magyar Athenas (1766): biobibliográfia
o Sándor István: Magyar Könyvesház (1803): A művek megjelenésének kronológiája
o Szabó Károly: RMK (1879-1898) 1-2. köt+ Szabó Károly - Hellebrandt Árpád: RMK
(1896-1898) 3/1-2. köt. : az 1711 előtti Hungarica anyag számbavétele
o Petrik et al. ciklusok (1712-1920)
A magyarországi könyvtári, könyvtártudományi szaksajtó 1918-ig
19. század második fele: elindulnak az egyes diszciplínákat képviselő szakmai folyóiratok
Magyar Könyvszemle:
 Az indulási év 1876 –
 az első tudományos folyóirat a könyvtártudomány területén
 Közreadója: a MNM Könyvtára
 Főként könyv- és könyvtártörténettel és bibliográfiai kérdésekkel foglalkozik.
 A századfordulóhoz közeledve egyre gyakrabban jelennek meg benne könyvtártani,
könyvtárelméleti kérdések és a külföldi könyvári gyakorlat módszeres bemutatása.
 A századfordulót követő években a közkönyvtári ellátás kérdéseivel foglalkozó írások sora
jelenik meg a folyóiratban.
 operatív segítője volt a könyvtárügy fejlődésének, főként a külföldi példák bemutatása miatt
 az első vh után ismét a históriai vonal kerül előtérbe
Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1907-1918
 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának folyóirata
 Szerkesztője: Mihalik József (Wlassics egyik tanácsadója)
 Mint hivatalos közlöny, a tanulmányok és módszertani jellegű írások mellett a közreadó
testület jelentéseit és állásfoglalásait adta közre.
 külföldi közkönyvtári példák bemutatása

10. Népmívelés (későbbiekben: Népművelés) 1906-1918.
 fontos szerepe volt ennek a lapnak a közkönyvtárügy fellendítésében
 A népművelési mozgalom részének tartott közkönyvtári ellátás kérdései.
 Népkönyvtárak kérdései.
 A népiskolai könyvtárak,ifjúsági könyvtárak.
 Az olvasás értéke, haszna, szükségessége.
 Az olvasás és a gyermek, az iskola kapcsolata.
Könyvtári Szemle 1913-1918., majd 1934-1935.
 Fővárosi Könyvtár gondozásában
 Szerkesztője: formálisan Kőhalmi Béla, de valójában Szabó Ervin.
 Témája: a modern nyilvános könyvtárügy.
 A második ciklus sokkal eredménytelenebb.
1945 után: Hogyan épüljön fel az új magyar könyvtári rendszer? (praxis felőli megközelítés)
 a két vh között csak a Magyar Könyvszemle létezik
 a közkönyvtárak megsemmisülnekúj rendszer kell
 1945-1948 között
o Polgári demokratikus értékrend mentén szerveződjék
o Külön a közkönyvtári irányítás (szoros együttműködésben az Országos Szabad Művelődési
Mozgalommal) művelődéshez való szabad jog
o ez a három év pozitívumokat hozott
o civil szerveződések alakulnak
o művelődési egyletek, olvasóegyletek
o reneszánsz a könyvtárak létrejöttében
o Külön a tudományos kollekciók irányítása
o 1948-ban ezt szakítják meg az államosítással
o újraosztás: 250 kötetes könyvtárak létrehozása: elaprózottság
 1952. évi minisztertanácsi határozat + 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendelet
o A magyar könyvtárügy egységes rendszer, minőség irányába fejlesztés
o Csak a rendszer egésze képes a differenciált igények kielégítésére kooperáció
o A magyar könyvtári rendszer hálózati elven történő rendszerbe foglalása.
o A könyv és könyvtár művelődéspolitikai jelentőségének korszerű megfogalmazása,
társadalmi funkcióinak meghatározása, az állami és tömegszervezeti könyvtáraink
helyének kijelölése művelődéspolitikában.
o kizárólagos állami fenntartás (néhány egyházi gyűjtemény: könyvmúzeumként)
Az 1950-es évek közepétől könyvtártudomány fogalmi értelmezésének kísérletei
Miért pont az 1950-es évek közepén?
 1950-ben megindult az egyetemi szintű könyvtáros képzés ELTE
 1953-ban megalakult az Országos Könyvtárügyi Tanács, amelynek egyik fő feladata lett a
könyvtártudományi kutatások szorgalmazása.

11.  1954 márciusában az I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya keretében életre hívta a
Könyvtártudományi Főbizottságot s ezzel a bibliográfiai, írás-, könyv-, nyomdászat-, sajtó- és
könyvtártörténeti, könyvtártani és dokumentációs kutatás irányítását szervezett formában
akadémiai feladattá tette.
 Jogszabályi megerősítés: az 1956. évi 5. sz. törvényerejű rendelet és a végrehajtására kiadott
rendeletek tartalmazták a könyvtártudomány művelésének követelményeit.
A könyvtártudomány fogalmi értelmezései
 Varjas Béla: A könyvtártudomány elvi alapja és rendszere (Magyar Könyvszemle,1955)
o kísérlet a könyvtártudomány alapjainak meghatározására
A könyvtártudomány két szegmense:
1. Könyvtörténet:
o könyvismeret, (könyvkiadás, -termelés és -forgalmazás története,
bibliográfiatörténet)
o könyvtárismeret, (könyvtártörténet, könyvtáros képzés története, könyvtárügy
története)
2. Könyvtártan:
o a könyv, a dokumentum előállításával és terjesztésével kapcsolatos ismeretek.
o a bibliográfia elméleti kérdései
o könyvtárelmélet (a könyvtár fogalma, típusai, gyűjteményszervezés, könyvtári
funkciók, olvasószolgálat, olvasáslélektan, könyvtártudományi kutatások,
könyvtárközi együttműködés, könyvtárigazgatás
o a könyvtárépítészet, könyvtárberendezés, a könyvtárosok képzése.
o Könyvtárügy: könyvtárpolitika, könyvtárügyi szervezetek, könyvtárhálózatok,
jogszabályalkotás stb.
leegyszerűsített, de jó definíció
 Kovács Máté (1906-1972)
o oktatásügyért felelős államtitkár, majd a Debreceni Egyetemi Könyvtár élére kerül,
aztán pedig a fővárosba
o Könyvtártudomány a szocialista tudománypolitikában című tanulmánya (1961).
o Az oktatási reform és a könyvtárak című tanulmánya (1961): a különböző
könyvtáraknak a kultúrában, elsősorban az oktatásban és a tudományokban játszott
szerepét.
o A könyvtáros képzés új képzési rendszerének kidolgozása, bevezetése.
o a társadalmi kommunikáció részeként határozza meg a könyvtárak feladatait (jobban
kiszélesíti a fogalmat, mint Varjas)
o a tudomány fejlődésében milyen szerepet vállalnak a könyvtárak, a tudás közvetítése
a cél
o tematika a magyar könyvtáros képzéshez

12. Könyvtártudomány-elméleti felfogásának alapjai:
o A könyvtártudomány az írásos-nyomtatásos közlésmód társadalmi folyamatának
része.
o Az írás, a könyv és a könyvtári kultúra hogyan tölti be társadalmilag meghatározott
funkcióját a társadalom különböző tevékenységi területein?
o Hogyan juttatja el különböző területekre - tudomány, kutatás, művelődés, oktatás,
nevelés stb. - a szükséges információkat, ismereteket?
o Ebben az értelemben a könyvtártudomány a legszorosabb kapcsolatban a
szociológiával, a kommunikációelmélettel, az írás és olvasás történetével, valamint
annak szociológiai vetületével mutat legközelebbi rokonságot.
Az írásos-nyomtatásos közlésmód tárgykörei:
o az írásos-nyomtatásos kommunikáció megjelenési formái: írásművek, kiadványok,
nyomtatványok,
o az írásos-nyomtatásos kommunikáció tevékenységi körei: a szerzői és szerkesztői
tevékenység, a könyvkiadás, a könyvnyomtatás, sokszorosítás, könyvkereskedelem és
könyvterjesztés, könyvgyűjtés és bibliofília, könyvtári munkafolyamatok, bibliográfiai
és dokumentációs tevékenység,
o az írásos-nyomtatásos kommunikáció intézményei: kiadó, nyomda, könyvkereskedés,
könyvtárak.
A könyvtártudomány kutatási tárgykörei
o az írás és olvasáskultúra: a könyv- és könyvtári kultúra társadalmi alapjai és
összefüggései, társadalmi szükségletek és igények, társadalmi hatás;
o írásos-nyomtatásos közlésmód és más kommunikációs rendszerek kapcsolata;
o az olvasás és olvastatás pedagógiai, pszichológiai és szociológiai problémái;
o könyvkultúra, ezen belül könyvkiadás, időszaki sajtó és kiadványszerkesztés,
nyomdászat, tipográfia és könyvművészet, papírismeret, könyv- és lapterjesztés,
o a kiadványok rendszerezése és tartalmi feltárása: bibliográfia, dokumentáció;
o a könyvtári kultúra: magán- és közkönyvtárak, a könyvtárban lévő információk
társadalmi felhasználása, könyvtárügy, könyvtári munkafolyamatok, könyvtártan.
o Kovács Máté (szerk.): Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében 1-2. köt.
elkészült a 3. kötet is, csak nem jelent meg
 Sallai István-Sebestyén Géza : A könyvtáros kézikönyve (1. kiad. 1956.; 2. kiad. 1965.)
o A könyvtártudomány fogalmának értelmezése: elmélet, gyakorlat és történet.
A magyarországi könyvtári, könyvtártudományi szaksajtó 1945-től napjainkig
Könyvtárügyi Szemle (1950-1951)
 Összesen kilenc száma jelent meg.
 Első száma még kizárólag szovjet közlemények magyar fordítását tartalmazta; ez mindvégig
megmaradt (személyi kultusz időszaka)
 könyvtárosok figyelmét a Szovjetunióra fordítani
 A későbbi füzetekben már eredeti írások, magyar publikációk is helyet kaptak.

13.  A szabványosítás, a műszaki könyvtárak, a könyvtári jogalkotás, a szakkönyvtárak.
 Recenziók, hírek stb.
 Egyértelműen a szakkönyvtárak közlönye funkcióját igyekezett betölteni.-->közkönyvtárakkal
nem foglalkozott
A könyvtáros
 1951-1952: Könyvbarát : Könyvtárosok és könyvterjesztők havi folyóirata.
 1953-1954-ben A Könyvtáros
 1955-ben A Könyv
 1956-tól A Könyvtáros
 1964-től Könyvtáros – 1992-ben megszűnt.
 elvileg mostani 3K
Könyvtári Figyelő
 1955-1957. Könyvtári tájékoztató (külföldi lapszemle, könyvtártudományi referáló folyóirat)
 1958- Könyvtári Figyelő (KMK - OKDT)
 1962-től már önálló írások is megjelentek benne  a referáló lap funkcióját átvette a KDSZ.
Tudományos és műszaki tájékoztatás
 1954-1963. Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója (OMK)
 1963-tól Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (OMKDK)
Könyvtári Levelező/lap
 1989- KIKIKSZ FOLYÓIRATA
 inkább hírlapszerű
Könyv, könyvtár, könyvtáros
 1992 decemberében - több havi szünet után - a Könyvtáros utódaként indult meg
ISKOLAI KÖNYVTÁRI FOLYÓIRATOK
Könyv és nevelés
 1959- Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatója
 1966-tól 1987-ig OPKM-MM
 Újraindulás: 1999.
 2005- EKEN
Iskolakönyvtáros 1994-
Könyvtárhasználattan 1999-2002 (?)
Public Library csata 1968-ban

14.  Sallai István: Közművelődési könyvtárügyünk fejlődési iránya (Előterjesztés az Országos
Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács 1968. évi június 19-i békéscsabai ülésére)
 nem hozták nyilvánosságra, túlságosan szabad, az alapkoncepció nem fért össze a
diktatúrával