2.  A múzeum áthatolhatatlan aurával rendelkező
kulturális intézmény
 Rejtélyes, erős „múzeumforma”
 Érték hozzáadása a benne őrzött dolgokhoz
 Történelem újraírása  „modern” múzeum

3.  A keresztények nem kedvelték a múzsákat
 A múzsák a tudás közvetítőiből a politikai hatalom
élettelen szimbólumaivá váltak
 „Sophia”  filozófia  paideia (harmonikus nevelés)
 Alexandriai Muszeion: első formális intézményes
kapcsolat a politikai hatalom és az értelmiség között
  Muszeion = állami értelmiség (görögöknél)

4.  Katolikus magatartás változása: a hatalom a múlt
birtokbavételével is növelheti erejét
 A reneszánsz az első kor, amely múltat választott
magának  az antik kultúrában valami mást ismernek
fel  azonosulás
 Polgári társadalmi viszonyok  társadalmi másság
tudatossá válása
 A „reneszánsz ember” a jelenségek okait kutatja
 Lorenzo Il Magnifico kora  Mediciek műgyűjtése
 Tezaurálás (felhalmozás)

5.  A Medici-udvar humanistái lemásolják az alexandriai
Museion példáját
 De: nem jutott eszükbe a gyűjteményt múzeummá
rendezni
 A kultúrateremtéshez szükséges munkaeszközöknek
vélték a gyűjtemény darabjait, nem megcsodálandó
látványosságoknak
 Hercegi és templomi kincstárak
 Az észak-európai uralkodók már saját maguknak
szentelik ritkasággyűjteményeiket (nem rendszerezik)

6.  III. Kallixtus tiltja az antik márványok használatát új
építkezésekhez
 IV. Sixtus korlátozza a magán-műkereskedelmet
 A Kapitóliumi Múzeumban mutatják be a római
szobrokat  ezzel a múzsák iránti keresztény
ellenszenv időszakának vége szakad
 A humanista értelmiség számára Róma a kulturális
hatalom központjává válik

7.  Giovio múzeuma Comóban – 150 híres ember arcképe
 Újdonság: olyan bemutatási rendszer, mely az egyes
arcképekhez hozzáadja a tárlat egészének jelentését
 Elógiumok: magyarázó feliratok a portrékhoz
 A volt humanisták elvesztik hatalmukat  akadémiák
 Új katolikus kultúra megszervezése
 Aldrovandi halakat, Ghini növényeket gyűjt és
rendszerez
 A 16. sz. második felében ez a legnagyobb
természettudományi gyűjtemény

8.  Enciklopédikus múzeum: az összes állati, növényi
és ásványi példány bemutatása a célja
 Gioviónál emberi rend || itt természeti rend
 A jezsuiták pedagógiai szerepe erősödik
 Borromeo terve egy Szépművészeti Akadémia
létrehozása, mely a tridenti zsinat esztétikai elveit
propagáló festészetet és szobrászatot alkotja meg
 De pictura Sacra: Borromeo esztétikájának
elméleti és gyakorlati összefoglalása

9.  Biblioteca Ambrosiana, Collegio Ambrisoano,
Pinacoteca Ambrosiana
 Campanella: Napváros (falak nélküli, kerek templom)
 A tudományoknak szentelt épület
 Utópisztikus kultúraszervezési mód
 Újabb, többnyire eklektikus múzeumok jönnek létre
 Jezsuita múzeum Collegio Romanóban (ig. Kirchner,
majd Bonanni)
  ezt kibővítve megteremti Európa legnagyobb
szabású múzeumát!

10.  Royal Society (London)  baconi hatás; tudományos
kutatások  Franciaország: filozofikus gondolkodás
 British Museum (London), Jardin du Roi (Párizs)
 A B. M. gyűjteményei tudományos munkaeszközök is
 Académie des Sciences
 A gyűjtemény értékét (már) az esztétikai minőség adja
 A 18. sz. közepére a múzeum társadalmilag elismert
kulturális intézmény lett

11.  A fr. forradalom idején 4, egy-egy tudományágra
szakosított múzeum jön létre:
 Képzőművészeti ( később Musée Napoleon)
 Természettudományos
 Történelmi
 Technikai
 Bővül a látogatók köre
 Brera képtár (Milánó)
 „Rendszer”-alkotás a múzeumon kívül is
 National Gallery; Victoria and Albert Museum
(London)

12.  Glyptoteka (München); Ermitázs (Szentpétervár)
 Amerikai múzeumok születése:
 Metropolitan Museum of Art (New York)
 Egyiptomi Ásatási Alapítvány támogatása (1895)
 Concoran Gallery (Washington)
 Museum of Fine Arts (Boston)
 A gyűjtemények régi és kortárs európai
műalkotásokból állnak
 Az új tudományágak és művészeti technikák iránt
nyitottak (pl. avantgárd)

13.  Európai stílusú múzeumépítészet Amerikában
 Meghatározott szerep az áruforgalomban
 Kelet-Európában átszervezések (propaganda)
 Cél: a történelmi folyamatok bemutatása a széles
tömegek számára érthető eszközökkel
 Tárlatvezetők (Ermitázs)  „munkásegyetemek”
 Orosz Múzeum
 Muzeológiai Kutatóintézet (Moszkva)
 Európai múzeumok „gyengülése”  amerikaiak

14.  Kivétel: hitleri Németország muzeológiája
 Linzi múzeum
 „Linz-hadművelet”

15.  A II. vh. után K-Európában a szovjet típusú
 Ny-Európában pedig az amerikai múzeummodell
terjed el  a régi európai múzeumok elpusztulnak
 ‘68-as mozgalmak  „életre keltésük” lehetősége
 Havannai Forradalmi Múzeum (Kuba)
 Nyíltan politikai intézmény ( európai múzeumok)
 Franciaország és Olaszország: múzeumi láz
 Georges Pompidou Központ
 Haladó európai és élő amerikai múzeum egysége
 A múzeumforma minden változásnak ellenáll