Cím: A könyvtár és a könyvtáros jövője Előadó: Dr. Tóth Máté (a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály munkatársa, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa) Program: "A jövő könyvtára felé..." webinárium-sorozat Időpont: 2016. május 31. 14:00 - 16:30 Helyszín: Miskolci Egyetem, KöLM Tanácsterem Youtube: https://youtu.be/W5tHlon6qUg A Miskolci Egyetem KöLM Tanácstermében zajló „A jövő könyvtára felé...” című előadássorozat keretében 2016. május 31-én Dr. Tóth Máté, a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztályának munkatársa, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa tartotta meg előadását „A könyvtár és a könyvtáros jövője” címmel. Az előadást élőben is lehetett követni. Akik nem tudtak az eseményen jelen lenni, azok blogunkon az Ambrus Attila József (PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont) informatikus-könyvtáros által szerkesztett, vetített diaképekkel kiegészített verziót tudják megnézni.

1. A könyvtár és a könyvtáros
jövője
könyvtári paradigmaváltás és a hibrid könyvtár
Fésületlen gondolatfoszlányok
TÓTH MÁTÉ
TOTH.MATE@OSZK.HU

2. A könyvtár 2050-ben
Módszerek:
1.Múlt trendjeinek,
tendenciáinak
kivetítése a jövőbe
2.Szcenárióelemzés
3.A kettő együtt

3. Merre megy a hajó?
Kérdések:
 Hány könyvtár lesz 2050-
ben?
 Hány könyvtáros lesz 2050-
ben?
 Hány könyvtárhasználó lesz
2050-ben?
 Hogyan alakul a nyomtatott
és az elektronikus
dokumentumok használata
2050-ben illetve 2020-ban?

9. A könyvtár 2050-ben
Egy szubjektív jövőkép főbb tartalmi elemei
JELENSÉG
 Kevesebb könyvtár
 Kevesebb könyvtáros, aki a
végzettsége szerint is
„könyvtáros”?
 A könyvtárak mellett magukat
elkötelezettek száma stagnál.
 A nyomtatott dokumentumok
forgalmának csökkenése mellett
növekvő távhasználat.
OKOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK
 Jóléti rendszerből fakadó
szükségszerűség
 – II –; Felsőoktatás kibocsájtása
 Demográfiai folyamatok
függvénye volt a múltban. Az lesz-
e a jövőben?
 Könyvkiadás jövője; a szabadidős
célú olvasás jövője; Digitalizálás

10. A könyvtár 2050-ben
Egy szubjektív jövőkép főbb tartalmi elemei
A tartalmak döntő többsége digitalizált formában van és a könyvtáron
kívül is elérhető.
 A használók alapvető elvárása.
 A tartalmak elérése távolról (otthonról, munkahelyen, egyetemről, utcáról
stb.) történik.
A tartalmakat kevés könyvtár szolgáltatja egységes rendszerben
 Egyedi katalógus  közös katalógus (kompatibilis IKR-ek); egyedi
tartalomszolgáltatás  közös tartalomszolgáltatás.
Mi az a hozzáadott érték, amit csak a könyvtár tud?
TALÁLKOZÁS - REFLEXIÓ

11. Találkozás
Reflexió:
Információra,
tartalomra
Egymásra, a közösségre
Közösségi információra
(azaz a fenti kettőre
egyszerre)

12. Információ
HASZNÁLAT ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁS

13. Használat és
újrahasznosítás
„Ha nyelvvel és ha felesel,
ha Cola Light, ha langy melasz,
ha pótkávé, mit teleszel
kenyérrel nénikém tavasz,
ha egyfogaddal megeszel,
a nyammogásod is vigasz,
ha fel-feldobott kő leszel,
ha óvatlan vagy épp ravasz,
és mondjuk puff, és rámesel,
hazám, hazám, te Mol, te Shell,
te szép aranykalászvegasz,
tiéd vagyok, bármit teszel,
tehozzád mindenem ragasz
kodik s adyk.”
(Parti Nagy Lajos: Szívlapát)

14. Használat és
újrahasznosítás

15. Használat és
újrahasznosítás
Példák

16. Használat és
újrahasznosítás
Példák

17. Használat és
újrahasznosítás
Példák

18. Használat és
újrahasznosítás
Az üzleti hasznosíthatóságot, hasznosságot is figyelembe vevő
megközelítések
 A kultúra nem finanszírozható csak azért mert ő a kultúra.
 Tisztázni, hogy mi a hozzáadott érték? (Value proposition)
Sok újrahasznosítható tartalom
 Szerzői jogi kérdés
 Ha mi nem csinálunk üzletet a tartalmainkból, akkor másoknak hagyjuk,
hogy ők üzleteljenek vele.
Elkötelezettség
Használók
Kreatív ipar
Kulturális örökség szektor

20. Közösség
A KÖNYVTÁR MINT KÖZÖSSÉGI TÉR

21. Elméleti keretek
Társadalmi tőke elméletek
 hidak és kötések
Harmadik hely
 Ray Oldenburg
Alacsony vs. Magas
intenzitású találkozóhelyek
 Ragnar Audunson

22. Elméleti keretek
Eltérő kulturális háttér miatt konfliktusokat hordozó rétegek:
1.A kozmopoliták (pl. egyetemi oktatók, kutatók, szakemberek,
médiaszemélyiségek, művészek stb.), akiknek az identitását elsősorban nem az
a hely határozza meg, ahol éppen élnek.
2.A gyermektelen, nőtlen/hajadon fiatalok, akik hasonlítanak a kozmopolitákhoz,
ugyanakkor a kulturális kötődéseik átmenetinek tekinthetők.
3.Az etnikai csoportok (emigránsok vagy etnikai kisebbségek tagjai).
4.A társadalmi kirekesztés által fokozottan fenyegetett rétegek (pl.
munkanélküliek, segélyből élők).
5.Lecsúszott rétegek, akik annak az indusztriális társadalom kultúráját és értékeit
hordozzák, amelyből éppen kifelé megyünk.
(Gans 1995)

23. A könyvtár mint közösségi
tér
Példák

24. A könyvtár mint közösségi
tér
Példák

25. A könyvtár mint közösségi
tér

26. Közösségi
információ
KÖZÖSSÉGI TUDÁS ÉS KÖZÖSSÉGI KREATIVITÁS

27. Web 2.0
A hálózat mint platform
(írható és olvasható web)
Tartalmak (re)mixelése
Tömegek bölcsessége (vs.
butasága)
Az oldalak értékét a
használat adja.

28. Közösségi tudás
Példák

29. Közösségi tudás
Példák

30. Közösségi kreativitás
Példák

31. Közösségi kreativitás
Példák

32. Közösségi kreativitás
Példák

33. Közösségi kreativitás
Példák

34. Összegzés
A könyvtár
 Egyetlen közös elektronikus formában hozzáférhető szöveg, amelyben
 Elmosódnak a határok az intézménytípusok (könyvtár, múzeum, levéltár,
audiovizuális intézmény), a tartalom előállítója és fogyasztója között.
 A könyvtár ezt tartja karban és erre építve nyújt szolgáltatásokat fizikai és
online térben.
A könyvtár híd (találkozóhely, kommunikációs csatorna stb.)
Az emberek és a tartalmak
Az emberek és az emberek
Az egyén és a közösség
Az emberek és a technológia
A tartalmak és a tartalmak
Stb.
között