SlideShare a Scribd company logo
A galvánelemek
Felfedezésének története A galvánelem kifejezés Luigi Galvani (1737-1798) olasz anatómia professzor nevéből származik. Történt ugyanis Bolognában 1790-ben, hogy Galvani felesége náthás lett és az orvosa békacombból készült erősítő húslevest írt elő számára.
A békák nyúzása során azt tapasztalták, hogy a combok összerándultak, amint a szikével hozzáértek és a közelben egy dörzselektromos gépet működtettek. Galvani további kísérleteket is végzett, ám a jelenséget tévesen egyfajta állati elektromosságnak tartotta.
A békás kísérlet
1791-ben Galvani közzé tette megfigyeléseit, így a kor számos tudósa figyelt fel az érdekes jelenségre. A paviai egyetem professzora Alessandro Volta (1745-1827) is elvégezte a kísérleteket, majd egy 1792-ben írt levelében rámutatott arra, hogy a jelenség csak akkor megy végbe, ha két különböző fém érintkezik a békacombbal.
Az első galvánelem Az olasz Alessandro Volta 1799-ben újfajta áramforrást talált fel: a galvánelemet. A legelső galvánelem egy cink és egy ezüstkorongból, valamint a közéjük helyezett, sós vízzel átitatott papírlapból állt.
Felépítése Az elektronok felszabadulnak. A cukor oldódik vízben. Hasonlóképpen igen kis mértékben a fémek is oldódnak a savas vízben úgy, hogy egy-egy fématom válik le a fémről, és a folyadékba lép.
Miközben a fématom oldatba megy, nem viszi magával összes elektronjait, hanem egy-két elektront hátrahagy a fémdarabon. Ennek az lesz a következménye, hogy a folyadékba merülő fémen megszaporodnak a szabad elektronok, a fém negatív töltésű lesz. Cinkből több atom megy oldatba, mint a rézből. Ezért a kénsavas vízbe merülő cinken sokkal több elektron gyűlik össze, mint a rézen.
A cinknek nagyobb lesz az elektromos feszültsége, mint a réznek. A cinklemezen összegyülemlett nagyobb számú elektron a réz felé áramlik, ha a réz- és a cinklemezt a folyadékon kívül vezetővel összekötjük. Ha a réz- és a cinklemez közé zseblámpát iktatunk, az elektronáram izzásba hozza a lámpa szálát.
Aszerint, hogy kocsonyásított vagy folyékony anyagot tartalmaznak szárazelemnek, (pl.Leclanché-elem) vagy nedveselemnek (pl. Daniell-elem) nevezzük őket.  Daniell elem mellett számos más elemet is fejlesztettek ki, pl. a Bunsen, krómsav, Lalande, Leclanché elemeket.
A folyadékba merülő fémek negatív töltésűek. A cink negatív feszültsége nagyobb, mint a rézé.
A rézre áramlott elektronokat az odaúszó pozitív cinkionok felveszik.
Elkészítés Galvánelemet házilag is össze lehet állítani, legegyszerűbb módja, hogy citromba szúrunk, vagy ecetbe állítunk alumínium és réz rudakat.
Köszönöm a figyelmet!

More Related Content

What's hot

Introduction Of Ray Optics and Optical Instruments | Physics
Introduction Of Ray Optics and Optical Instruments | PhysicsIntroduction Of Ray Optics and Optical Instruments | Physics
Introduction Of Ray Optics and Optical Instruments | Physics
askIITians - Creating Engineers & Doctors
 
Makalah tentang saturnus
Makalah tentang saturnusMakalah tentang saturnus
Makalah tentang saturnus
Santos Tos
 
Rockopera
RockoperaRockopera
Rockopera
Zenei Könyvtár
 
Prominent Space Agencies in the World with emphasis on ISRO
Prominent Space Agencies in the World with emphasis on ISROProminent Space Agencies in the World with emphasis on ISRO
Prominent Space Agencies in the World with emphasis on ISRO
Chaitanya Kayandepatil
 
astronomi paralaks bintang
astronomi paralaks bintangastronomi paralaks bintang
astronomi paralaks bintang
Ajeng Rizki Rahmawati
 
Fake Moon Landing Conspiracy Theory
Fake Moon Landing Conspiracy TheoryFake Moon Landing Conspiracy Theory
Fake Moon Landing Conspiracy Theory
guest3c07f6
 
Keplar's laws of planetary motion Class 11 physics
 Keplar's laws of planetary motion Class 11 physics Keplar's laws of planetary motion Class 11 physics
Keplar's laws of planetary motion Class 11 physics
DevangSPSingh
 
Bintang Ganda
Bintang GandaBintang Ganda
Bintang Ganda
Muhamad Dzaki Albiruni
 
Constelatiile
ConstelatiileConstelatiile
Constelatiile
elena1r
 
Teori atom niels bohr
Teori atom niels bohrTeori atom niels bohr
Teori atom niels bohr
Diah Puji Astuti
 
Optical telescope
Optical telescopeOptical telescope
Optical telescope
karbin kamaran
 
Optics part ii
Optics   part iiOptics   part ii
Optics part ii
Solo Hermelin
 
Legea atractiei universale
Legea atractiei universaleLegea atractiei universale
Legea atractiei universaleCristina Anghel
 
Proiect fizica Isaac Newton- State-Alin si Magala Stefan
Proiect fizica Isaac Newton- State-Alin si Magala StefanProiect fizica Isaac Newton- State-Alin si Magala Stefan
Proiect fizica Isaac Newton- State-Alin si Magala Stefan
Alin Marian
 
94876305 solusi-osn-2011
94876305 solusi-osn-201194876305 solusi-osn-2011
94876305 solusi-osn-2011
eli priyatna laidan
 
Atomul
AtomulAtomul
Solusi osk astro 2012 kode s3
Solusi osk astro 2012   kode s3Solusi osk astro 2012   kode s3
Solusi osk astro 2012 kode s3
Mariano Nathanael
 
Astronomi dan astrofisika rev.3(1)
Astronomi dan astrofisika rev.3(1)Astronomi dan astrofisika rev.3(1)
Astronomi dan astrofisika rev.3(1)
Jo Jabal
 
Cometa
CometaCometa
Cometa
Azq2
 

What's hot (20)

Introduction Of Ray Optics and Optical Instruments | Physics
Introduction Of Ray Optics and Optical Instruments | PhysicsIntroduction Of Ray Optics and Optical Instruments | Physics
Introduction Of Ray Optics and Optical Instruments | Physics
 
Makalah tentang saturnus
Makalah tentang saturnusMakalah tentang saturnus
Makalah tentang saturnus
 
Rockopera
RockoperaRockopera
Rockopera
 
Telescopul
TelescopulTelescopul
Telescopul
 
Prominent Space Agencies in the World with emphasis on ISRO
Prominent Space Agencies in the World with emphasis on ISROProminent Space Agencies in the World with emphasis on ISRO
Prominent Space Agencies in the World with emphasis on ISRO
 
astronomi paralaks bintang
astronomi paralaks bintangastronomi paralaks bintang
astronomi paralaks bintang
 
Fake Moon Landing Conspiracy Theory
Fake Moon Landing Conspiracy TheoryFake Moon Landing Conspiracy Theory
Fake Moon Landing Conspiracy Theory
 
Keplar's laws of planetary motion Class 11 physics
 Keplar's laws of planetary motion Class 11 physics Keplar's laws of planetary motion Class 11 physics
Keplar's laws of planetary motion Class 11 physics
 
Bintang Ganda
Bintang GandaBintang Ganda
Bintang Ganda
 
Constelatiile
ConstelatiileConstelatiile
Constelatiile
 
Teori atom niels bohr
Teori atom niels bohrTeori atom niels bohr
Teori atom niels bohr
 
Optical telescope
Optical telescopeOptical telescope
Optical telescope
 
Optics part ii
Optics   part iiOptics   part ii
Optics part ii
 
Legea atractiei universale
Legea atractiei universaleLegea atractiei universale
Legea atractiei universale
 
Proiect fizica Isaac Newton- State-Alin si Magala Stefan
Proiect fizica Isaac Newton- State-Alin si Magala StefanProiect fizica Isaac Newton- State-Alin si Magala Stefan
Proiect fizica Isaac Newton- State-Alin si Magala Stefan
 
94876305 solusi-osn-2011
94876305 solusi-osn-201194876305 solusi-osn-2011
94876305 solusi-osn-2011
 
Atomul
AtomulAtomul
Atomul
 
Solusi osk astro 2012 kode s3
Solusi osk astro 2012   kode s3Solusi osk astro 2012   kode s3
Solusi osk astro 2012 kode s3
 
Astronomi dan astrofisika rev.3(1)
Astronomi dan astrofisika rev.3(1)Astronomi dan astrofisika rev.3(1)
Astronomi dan astrofisika rev.3(1)
 
Cometa
CometaCometa
Cometa
 

A galvánelemek

  • 2. Felfedezésének története A galvánelem kifejezés Luigi Galvani (1737-1798) olasz anatómia professzor nevéből származik. Történt ugyanis Bolognában 1790-ben, hogy Galvani felesége náthás lett és az orvosa békacombból készült erősítő húslevest írt elő számára.
  • 3. A békák nyúzása során azt tapasztalták, hogy a combok összerándultak, amint a szikével hozzáértek és a közelben egy dörzselektromos gépet működtettek. Galvani további kísérleteket is végzett, ám a jelenséget tévesen egyfajta állati elektromosságnak tartotta.
  • 5. 1791-ben Galvani közzé tette megfigyeléseit, így a kor számos tudósa figyelt fel az érdekes jelenségre. A paviai egyetem professzora Alessandro Volta (1745-1827) is elvégezte a kísérleteket, majd egy 1792-ben írt levelében rámutatott arra, hogy a jelenség csak akkor megy végbe, ha két különböző fém érintkezik a békacombbal.
  • 6. Az első galvánelem Az olasz Alessandro Volta 1799-ben újfajta áramforrást talált fel: a galvánelemet. A legelső galvánelem egy cink és egy ezüstkorongból, valamint a közéjük helyezett, sós vízzel átitatott papírlapból állt.
  • 7. Felépítése Az elektronok felszabadulnak. A cukor oldódik vízben. Hasonlóképpen igen kis mértékben a fémek is oldódnak a savas vízben úgy, hogy egy-egy fématom válik le a fémről, és a folyadékba lép.
  • 8. Miközben a fématom oldatba megy, nem viszi magával összes elektronjait, hanem egy-két elektront hátrahagy a fémdarabon. Ennek az lesz a következménye, hogy a folyadékba merülő fémen megszaporodnak a szabad elektronok, a fém negatív töltésű lesz. Cinkből több atom megy oldatba, mint a rézből. Ezért a kénsavas vízbe merülő cinken sokkal több elektron gyűlik össze, mint a rézen.
  • 9. A cinknek nagyobb lesz az elektromos feszültsége, mint a réznek. A cinklemezen összegyülemlett nagyobb számú elektron a réz felé áramlik, ha a réz- és a cinklemezt a folyadékon kívül vezetővel összekötjük. Ha a réz- és a cinklemez közé zseblámpát iktatunk, az elektronáram izzásba hozza a lámpa szálát.
  • 10. Aszerint, hogy kocsonyásított vagy folyékony anyagot tartalmaznak szárazelemnek, (pl.Leclanché-elem) vagy nedveselemnek (pl. Daniell-elem) nevezzük őket.  Daniell elem mellett számos más elemet is fejlesztettek ki, pl. a Bunsen, krómsav, Lalande, Leclanché elemeket.
  • 11. A folyadékba merülő fémek negatív töltésűek. A cink negatív feszültsége nagyobb, mint a rézé.
  • 12. A rézre áramlott elektronokat az odaúszó pozitív cinkionok felveszik.
  • 13. Elkészítés Galvánelemet házilag is össze lehet állítani, legegyszerűbb módja, hogy citromba szúrunk, vagy ecetbe állítunk alumínium és réz rudakat.