Csapó Endre - így leszünk nácik...

300 views

Published on

Published in: News & Politics
0 Comments
0 Likes
Statistics
Notes
  • Be the first to comment

  • Be the first to like this

No Downloads
Views
Total views
300
On SlideShare
0
From Embeds
0
Number of Embeds
1
Actions
Shares
0
Downloads
2
Comments
0
Likes
0
Embeds 0
No embeds

No notes for slide

Csapó Endre - így leszünk nácik...

  1. 1. Így leszünk nácik... Zentai Károly ausztrál állampolgárkiadatási ügyében augusztus 15-én hozta megdöntését az ausztrál Legfelsôbb Bíróság,amelynek az Ausztrália és Magyarországközött érvényben lévô kiadatási egyezménytfigyelembe véve azt kellett megvizsgálnia,hogy az ügyre vonatkozik-e a „kettôsbüntethetôség” elve, amelynek követelménye,hogy a szóban forgó cselekmény mind azelfogatóparancsot kiadó, mind az aztvégrehajtó állam jogrendje szerintbûncselekménynek minôsüljön. A 2005-benbenyújtott magyar kiadatási kérelem„háborús bûncselekmény” elkövetése gyanújaalapján történt, amit Efraim Zuroff izraeliszemély kezdeményezett bûnügyi eljárásérdekében. A Legfelsôbb Bíróság (High Court)helybenhagyta a Szövetségi Bíróság (FederalCourt) korábbi döntését, amely szerintolyan, hogy „háborús bûncselekmény” nemszerepelt a magyar jogrendben (persze azausztrál jogrendben sem) az állítólagoscselekmény idején, 1944-ben. Hét éves huzavona és a megvádoltmeghurcoltatása árán történt meg azegyszerû döntés arról, hogy nincs jogalap akiadatásra. Ausztráliában nem foglalkoztaka vád tárgyával, sem a megvádolt 1
  2. 2. ártatlanságát hangsúlyozó nyilatkozatával.Az ausztrál kormány elmulasztotta étékelniegy állampolgára ügyét, azonnalletartóztatással élt, majd csak magasóvadék és utazási tilalom elrendelésévelvárta a kiadatás fizikai lehetôségét.Kizárólag a kiadatás jogi megalapozottságavolt a téma, amiközben egy túlbuzgópolitikusi rendeletre egy idôre nehézfegyházi fogvatartást viselt el ZentaiKároly. Nem szólva a folyamatos bûnözôimegbélyegzésrôl, ami foglalkoztatta szintefolyamatosan a világmédiát. Költséges jogivédekezéssel remélte elkerülni ameghurcoltatást, miközben hajlandónaknyilatkozott kérdésekre eskü alattválaszolni, érveinek bizonyítékaival. Két ország, Magyarország és Ausztráliaközött folyt ez a kiadatási ügy, ami kétpályán futott. Mind a magyar, mind azausztál kormány számára a motivációpolitikai, eleget tenni egy zsidó szervezetkövetelésének, amely szervezet évtizedekenkeresztül sikeresen mûködött úgynevezettháborús bûnösök felkutatása, éstöbbségüknek az illetékes államban törvényelé állítása terén. A két kormánymegegyezett abban, hogy egy 68 évvelezelôtti bûntényt háborús bûncselekménykéntkezelnek. Erre azért volt szükség, mert 2
  3. 3. minden egyéb osztályozásban érvényesül azelévülés elve. Anglia, Franciaország, az EgyesültÁllamok és a Szovjetunió 1945. augusztus 8-án Londonban egyezményt kötött az európaitengelyhatalmak háborús bûnöseineküldözésérôl és megbüntetésérôl. Ez azegyezmény kimondta, hogy a háborús bûnösökfelelôsségrevonására Nemzetközi KatonaiTörvényszéket kell létrehozni, amely négytagból és négy póttagból áll, ôket alondoni egyezmény aláírói jelölik ki. A VaeVictis elv alapján állva csak aháborúvesztes országok polgárait lehetháborús bûnösnek nyilvánítani. A gyôztesekminden cselekedetét igazolja, hogy ôk abéke érdekében harcoltak. Magyarországontöbb „háborús bûnöst” ítéltek halálra éssúlyos szabadságvesztésre, mintNémetországban. Magyarországon különlegeshelyzet jött létre a népbíróságok, at ÁVOill. ÁVH mûködésével. Ennek emléke ez anagy készség, hogy lehessen még néhányperrel feleleveníteni a régi kéjesítélkezéseket. A háborús bûn fogalmával nemcsak az abaj, hogy részrehajló, vagyis csak azoknakaz országoknak a polgárait érinti, amelyeklegyôzött ellenségként maradtak a porondona háború végén, de magával a fogalommal isbaj van. A háború a gyakorlatban és a 3
  4. 4. nemzetközi jogban is a legalizálttömeggyilkosságnak, embertelenségnek,rombolásnak az ideje. Mi van a háború utánibûnökkel? Amikor évezredek gyakorlata amegbékélés, a számvetés. A kétfelvonásosvilágháborúnak termése a békétlen béke, atrianonista békétlenség folyamatossága, amagyar múlt fasiszta megbélyegzése, afolytonos nácizás. Az MTI-híradás – amit minden magyar újságátvett – így fogalmaz: „A 90 éves Zentai amásodik világháború alatt a náci rezsimmelszövetségben álló magyar hadseregbenszolgált.” Hogy is van ez? A német kormányés a magyar hadsereg szövetsége? Ígyleszünk nácik. És a hazaiinternacionalisták hajtogatják, hogy amagyar nép még elmulasztotta feldolgozni amúltját. A Magyar Nemzet szerdai számábanolvassuk: „John Griffin, Ausztráliabudapesti nagykövete átadta NavracsicsTibor közigazgatási és igazságügyiminiszternek azt a jegyzéket, amelybenAusztrália hivatalosan tájékoztatjahazánkat az ausztrál legfelsôbb bíróságdöntésérôl, miszerint nem adható kiMagyarországnak a háborús bûncselekménnyelgyanúsított Zentai Károly. Az MNO úgytudja, a rövid személyes találkozónNavracsics Tibor úgy reagált: sajnálatosnak 4
  5. 5. tartja az ausztrál legfelsôbb bíróságdöntését, mert az meghiúsítja azigazságszolgáltatási eljárás lefolytatásátaz ügyben. Az igazságügyi miniszter úgyvélte: csak egy ilyen eljárás soránderülhetne fény arra, hogy Zentai Károlybûnös vagy ártatlan. A magyar kormányálláspontja szerint pedig elkövetettbûncselekmények nem maradhatnakbüntetlenül.” Jogrend és politika ritkán járnak együtta jó úton. Navracsics úr politikuskéntnyilatkozott, megfelelôen (politicallycorrect módon) annak a nemzetközimédiaérdeklôdésnek, amely ennek ajelentéktelen ügynek minden apró részletétszenzációszinten tálal, amiben rendszeresenmegfogalmazódik Magyarország „náciszövetség” múltja. Ennek az ex-enemymúltnak az ébrentartását nagy apparátusszolgálja. Az ausztrál legfelsôbb bíróság tettehelyre mindkét kormány politikai buzgalmát.Igazán, mi ausztráliai magyarok azt vártuka nemzeti kormánytól, hogy a Zuroff-félevádaskodást elfogadó korábbi kormány és akatonai ügyészség lépését felülvizsgáltatjaolyan értelemben, hogy a megfogalmazott vádelég erôs-e hivatalos vádemelésre. Aminiszter úr figyelmét felhívtuk arészletek ismeretében annak lehetôségére, 5
  6. 6. hogy az ügy vádemelésre sem alkalmas, és csakfelelôtlen intézkedés a beteg idôs embert avilág másik végére cipelni. Mindemellett megnyugtató számunkra aminiszter úr kijelentése, miszerint a magyarkormány álláspontja hogy az elkövetettbûncselekmények nem maradhatnak büntetlenül.Van elég sepernivaló országon belül. Csapó Endre írása a budapesti Magyar Hírlap aug. 19–20-i számában. 6

×