2. ?
●A perszónák használata egy új, de terjedőben
lévő módszer, amelynek célja: az ember
kerüljön a gondolkozás középpontjába a
fejlesztés során
●Előtte egy kis gondolati helyezkedés…
2010. november 18. Perszónák 2
4. Alapprobléma
●„Könnyű azt mondani, hogy legyünk felhasználó
centrikusak”
●Gyakorlatban a felhasználói információk hogyan
kerülnek át a fejlesztésbe?
●Feladatok -> munkafolyamatok
●Felhasználói jellemzők -> ???
2010. november 18. Perszónák 4
5. Miért nehéz ez?
● Természetesebb magunknak tervezi, mint
másoknak (sőt, az öncélú tervezés néha… (khm
Apple…))
● De leggyakrabban a fejlesztők nem tagjai a célcsoportnak
● A felhasználók bonyolultak és változatosak
● Komoly erőfeszítések kellenek, hogy megértsük a
céljaikat, igényeiket
● Bizonyos csoportok igényei ellentmondanak egymásnak
● Szervezeti különbség a felhasználót ismerő (pl.:
marketing) és a fejlesztői gárda között
● A szervezeti tagoltság miatt a megfelelő információ nem
kerül a megfelelő pillanatban a megfelelő embereknek
● További létező problémák, pl.: szervezeti politika stb
2010. november 18. Perszónák 5
6. Sőt, ki az a felhasználó?
●Nyílván senki sem mondja, hogy
●„Mi sose gondolunk a felhasználóra”
●„Minket nem érdekel a felhasználó”
●Csak nem mindegy, hogy mit értenek
felhasználó alatt
●Arról nem is beszélve, amikor használhatóság = GUI
és GUI = felület kezelő kód
●Az egész szervezete belül egységes kép kell
arról, hogy mit is értenek felhasználó alatt
●Pontosan akinek a termék készül
2010. november 18. Perszónák 6
7. Perszóna > felhasználó
●Perszóna =
●Elképzelt…
●Meghatározott…
●Kézzelfogható…
…reprezentációja a célközönségnek
●A perszónák képet alkotnak a felhasználóról,
ami
●Emlékezetes
●Magával ragad
●Tevékenységre késztet
2010. november 18. Perszónák 7
9. Előnyök
●Egyedi módon magukba hordozzák a
felhasználói információkat
●Segítik a kommunikációt és a közös megértést a
résztvevők között
●Kihasználják a pszichológiai előnyt (emberekre
könnyebben emlékezünk, mint adatokra)
●Többé nem „felhasználóról” van szó, hanem
„Bélá”-ról
●Növeli az empátiát a felhasználók felé
2010. november 18. Perszónák 9
10. Perszóna életciklus
Készítést és használatot megkönnyíti az alábbi
életciklus modell:
1. Család tervezés
2. Koncepció
3. Születés és érés
4. Felnőttkor
5. Életmű és visszavonulás
2010. november 18. Perszónák 10
11. 1. Család tervezés
● A probléma meghatározása, amit meg akarunk
oldani (pl.: FEM alapján)
● Szervezeti igények felmérése
●Ez is ergonómia: akkor lesz sikeres a perszóna, ha segíti a
használói igényét = fejlesztők
● Csoport összeállítása
● Adatgyűjtés
●Kérdőív
●Interjú
●Statisztikai adatok
●stb.
●Adathiány esetén: a feltételezések is hasznosak lehetnek a
közös alap létrehozásához
2010. november 18. Perszónák 11
12. Család tervezés eredménye
●Kiderült:
●Perszónák használata megfelelő a szervezet számára
●A kulcsemberek támogatják
●Van aki foglalkozik vele
●Készült terv a továbbiakra
●Vannak kezdeti adatok
2010. november 18. Perszónák 12
14. 3. Születés és érés
● Készen áll a perszóna, de még csak „papíron”
● Élnie kell a a fejlesztők számára is:
● Tárgyak (lelet, artifakt)
● Poszter
● Manöken
● Videó
● Mindegyiknél:
● Tárgy célja
● Célközönség, időzítés, kézbesítés
● Információ elemek
● Elemek priorítása
2010. november 18. Perszónák 14
15. 4. Felnőttkor
●A tényleges használat kora
●„Részt vesz” az értekezleteken a felhasználót
képviselve
●Biztosítja a konzisztenciát a szervezetnek
●Biztosítja a megfelelő fókuszt mindenkinek
●Ott van a munkahelyen
●Minél gyakrabban használják a nevét, annál
nagyobb elfogadottság
2010. november 18. Perszónák 15
16. Perszóna használata
●Termék tervezésénél
●Mit csináljon a termék
●Milyen a környezet
●Mik legyenek a főbb jellemzők / fícsörök
●Termék készítés
●Design kérdések eldöntése
●Értékelés
●Kognitív bejárásnál
●Szerepátvételnél
2010. november 18. Perszónák 16
17. 5. Életmű és visszavonulás
●Fejlesztési ciklus végén lehet értékelni a
perszóna hasznosságát, javítási lehetőségeket
●A további termékeknél újrafelhasználható a
perszóna?
●A további termékeknél átalakítható?
2010. november 18. Perszónák 17