Miért érezzük azt folyamatosan a befektetések során, hogy a cselekvéssel előrébb jutunk, mint a tétlenséggel?

1. Aktív cselekvés vs. tétlenség
1

2. Állandó dilemmák
Miért érezzük azt
folyamatosan a
befektetések során, hogy a
cselekvéssel előrébb jutunk,
mint a tétlenséggel?
A befektetők nap mint nap szembe találják magukat
vásárlási és eladási döntésekkel. Eladjam-e A részvényt és
megvegyem-e helyette B részvényt vagy várjak? Az
aktivitás és a várás következményeként előálló érzelmek
nagyon különböznek. Nézzünk rá egy szemléletes példát.
2

3. Két példa
Gábor részvényese A vállalatnak. Az elmúlt évben
felmerült benne, hogy eladná a papírt és váltana B
vállalat részvényeire, de végül nem tett semmit. Most
visszanézve azt tapasztalja, hogy jobb lett volna
váltani, mert akkor 1000 dollárral gazdagabb lenne.
Péter B vállalatnak volt a részvényese, de eladta és
váltott A vállalatra. Most visszanézve azt látja, hogyha
kitartott volna B vállalat részvényei mellett, akkor 1000
dollárral gazdagabb lenne.
Szerinted ki érzi rosszabbul magát?
3

4. Erősebb érzelmi reakció?
A válasz teljesen egyértelmű: Péter érzi sokkal rosszabbul
magát, holott a két befektető helyzete objektíve azonos.
Jelenleg mindketten A vállalat részvényesei és mindketten
ugyanannyival jártak volna jobban, ha az adott pillanatban B
vállalat részvényeit tartják. Az egyetlen szembetűnő
különbség közöttük az, hogy Péter aktív cselekvéssel, Gábor
viszont a cselekvés elmulasztásával jutott ugyanabba a
helyzetbe.
Ez a példa nagyon jól szemlélteti azt, hogy egy adott kimenet
erősebb érzelmi reakciót vált ki, hogyha aktív cselekvéssel
jutottunk oda, mintha annak elmulasztásával.
4

5. Mi történik nyereséges esetben?
A pozitív oldalon is igaz
ugyanez: az emberek
számára nagyobb öröm,
ha játszanak és úgy
nyernek, mint akkor, ha
nem játszanak, de
kapnak ugyanannyi
pénzt.
Ezért is érzi sok befektető és kereskedő azt, hogy tennie
kell valamit, mert ha az aktív cselekvés eredménye a
profit az sokkal erősebb érzelmeket (öröm) vált ki, mintha
csak passzívan végignézte volna az egészet, de a vége
ugyanaz. 5

6. Mi történik nyereséges esetben?
Sokszorosan kimutatták már, hogy a hosszú távú tőzsdei
befektetések terén a tétlenség sokkal kedvezőbb, mint az
aktivitás. Ennek ellenére a kereskedők és befektetők nagy
része nem képes ezt véghezvinni. Ennek az egyik fő oka
az, hogy úgy érezzük, akkor vagyunk hasznosak, ha
aktívan csinálunk valamit.
Erre neveltek az iskolában: a tevékenység hasznos, a
semmittevés káros és mellőzendő.
6

7. Mi történik nyereséges esetben?
Van egy másik ok is, ami miatt a fenti aszimmetria
megjelenik.
Ez pedig az alapértelmezett opciók és az
alapértelmezéstől eltérő cselekedetek közötti
különbség.
Ha a birtokunkban van egy részvény, akkor az
alapértelmezett opció, hogy nem adjuk el. Ha eladjuk és
kiderül, hogy rosszul váltottunk másik papírra az sokkal
fájóbb, mintha nem lett volna részvény és úgy maradunk
le valamiről.
7

8. Iránymentes kereskedés az egyik legjobb
példa
A fenti elvet működés közben a legjobban az iránymentes
kereskedésnél lehet megtapasztalni. Sok kezdő nem bír
magával és folyamatosan alakítja a pozíciót, piszkálgatja a
lábakat, mert akkor érzi magát hasznosnak. Holott a vége
szinte minden esetben kedvezőtlenebb, mintha nem
csinált volna semmit, csak hagyta volna az időt dolgozni
és a prémiumot magától termelődni.
Egy idő után mindenki eljut oda, hogy erre rájön és
tényleg képes ráülni a kezére. De ehhez általában meg
kell azt tapasztalnia, hogy az iránymentes stratégiáknál
az aktivitás kontraprodukív.
8

9. Keress meg bátran!
Megtalálhatsz a weben: www.opcioguru.com
És több közösségi oldalon is:
Facebook: https://www.facebook.com/opciogurufan
LinkedIn: hu.linkedin.com/pub/opcio-guru/16/902/490/
Twitter: https://twitter.com/opcioguru
Google+: https://plus.google.com/+OpcioGuruGery/posts
Skype: opcioguru
9

10. Köszönöm a figyelmet!
Kérdés esetén írj:
oktatas@opcioguru.com
10