Kővágószőlős örökségvédelmi hatástanulmány

K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T.
ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA
Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
KÕVÁGÓSZÕLÕS
BALOG FARKAS CSABA
(Pécsi Mérmû Bt.)
építészet
KOVALICZKY GERGELY
régészet
- 2014 -

Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány 2
Kõvágószõlõs településrendezési tervei és helyi építési szabályzata
I. VIZSGÁLAT
1. TÖRTÉNETI LEÍRÁS
1.1. TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Kõvágószõlõs története nem választható el a szomszédos Kõvágótöttös és Cserkút
történetétõl, így a fejezet néhol ezekre a településekre is utal.
a település látképe a Petõfi utca felõl
Az emberiség történetében mindenkor és mindenütt fontos szerepet töltöttek be a
hegységek. Barlangjaik menedékül, lakóhelyül szolgáltak, élõviláguk táplálékot kínált a
letelepülõ embernek, a nehezen járható erdõségek, a kiemelkedõ csúcsok pedig jó feltételét
adták a rejtõzésnek, illetve a védekezésnek. Bizonyságul szolgálnak erre az emberi élet
kezdetére utaló nyomok a barlangokban, a remetelakok, kolostorok, várak romjai. A
hegységeknek eme korai szerepébõl nem maradt ki a Mecsek hegység vonulata sem.
A Dél-Dunántúl állandó jellegû benépesedése barlangi leletek alapján az i.e. 5. évezredre
tehetõ. Az õskori ember jelenlétét a Nyugati-Mecsekben több szórványlelet bizonyítja.
Cserkúton a szõlõhegyen az újkõkorból származó kõék, törött kõbalta, gránitból készült
kaptafa alakú balta került elõ, Kõvágótõttösön pattintott kovapengéket, nyéllyukas
kõcsákányt, törött kõbaltákat találtak. Bronzkori szórványleletek is elõkerültek:
Kõvágószõlõsön a 6-os út mellett bronztû és edények, Cserkúton a Dulimán dülõben bronz
tokosbalta és karperectöredékek, ismeretlen lelõhelyû töredékes bronzspirális és
karperecek, Kõvágótõttösön bronz tokosbalta és tokos bronzlándzsa.
Az i.e. elsõ évezred elején a nyugat felõl érkezõ és a Dunántúlon megtelepült urnasíros
kultúra népe vette birtokba a Mecsek területét. Az õ emlékeik is megtalálhatók a Nyugati-
Mecsek lábánál fekvõ települések (Kõvágótõttös, Kõvágószõlõs és Cserkút) területén, illetve
a föléjük magasodó Jakab-hegy fennsíkján.

Az i.e. 8.sz.-ban, a korai vaskor idején egy másik nép, a hallstatti kultúra népe építette
települése védelmére a Jakab-hegy fennsíkját körülvevõ földsáncokat, amelyek a mai napig
felfedezhetõk részben Kõvágószõlõs, részben Pécs területét érintve. Az erõdítmény már
méreteit tekintve is egyedülálló a Kárpát-medencében. A település temetõje a földvártól
nyugatra terült el. Az erdõben ma is látható mesterséges földhalmok mind egy-egy halomsírt
takarnak. A halottakat elhamvasztották, a hamvakat urnába tették, mellé használati tárgyakat
helyeztek és kõgyûrûvel vették körül, majd földbõl halmot emeltek fölé. Kora vaskori leletek a
másik két település területén is elõkerültek: Kõvágótõttõsön a cigánytelep közelében 2-2,5 m
magas halmok láthatók, körülöttük sok cserép található a felszínen, Fehérkõn egy nagy és
több kisebb halom fedezhetõ fel. Cserkúton kisgyermek urnasírjában urnát, csészét és
behúzott peremû tálat találtak.
A hallstatti kultúra népét követték az elsõ, név szerint ismert népek, az illírek és a pannonok,
majd az i.e. 4.sz.-tól az õ helyüket a kelták vették át. Megszállták a Jakab-hegyi földvárat is.
Ittlétüket bizonyítja a kõvágószõlõsi vízesésnél talált vaskard, lándzsahegy és vaskarperec,
valamint a delta-útnál talált csontvázas sír is. Cserkúton kelta sírokból vaskardok és köpüs
vaslándzsa került elõ.
A Dunántúl területét ezután érte a római hódítás. A Mecsek déli és nyugati lejtõin épültek ki a
nagy római útvonalak Savaria (Szombathely) és Gorsium (Tác) felé. A hegyvonulat római
emlékekben nem gazdag, mivel a letelepülõk inkább a lankás, vagy sík területeken
építkeztek. A Kõvágószõlõs területén található volt l. bányaüzemtõl északra, illetve nyugatra,
a Kajdacsi-patak mentén azonban nagyobb település lehetett, amit edénytöredékek,
bronztárgyak, római cserépmaradványok valószínûsítenek. A területen római kori sírokat is
találtak hagymafejes fibula, bronzkarperec, csiholóvas, tányér és terra sigillata edénytöredék
melléklettel. A meddõhányótól ÉNY-ra római villa nyomaira (kiszedett falak helye, terrazzo-
padló, rostélyos kemence) bukkantak. (A villa területén késõbbi, a villa alapfalait átvágó, lV-
V. szd.-i földbevájt lakóházat is találtak, közepén cölöplyukkal, ÉNY-i sarkában téglákkal
kirakott aljú tûzhellyel. Ezen túl több paticsfalú, földbemélyített ház maradványa és
hulladékgödör került elõ.) A cserkúti szõlõhegyen római kori agyagmécsest, hagymafejes
bronzfibulákat, vastût, bronztöredékeket, kis oszloptöredéket találtak. Kõvágótõttösön
Tótvártól DNY-ra római cserép és téglák, a szõlõkben sánc nyomai lelhetõk fel. Tortyogón a
Vlll. sz. kútnál téglák, edénytöredékek és tetõfedõ cserepek kerültek felszínre.
A virágzó római kultúrának a népvándorlás vihara vetett véget, a Mecsek vidékére is
eljutottak a különbözõ népvándorláskori népek. A hegyvonulat a hunok, a keleti gótok, a
gepidák, a longobárdok, majd az avarok uralma alá került. Ittlétüket a három település
területén több régészeti lelet bizonyítja. Kõvágószõlõsön a 6-os út mellett közmûépítésnél 15
népvándorláskori sírt találtak edény, kés, vaskarika, tûzcsiholó, nyílhegy, bronzcsat,
ezüstkarika melléklettel. A községtõl 2 km-re délre 6 db csontvázas sír került elõ. A nõi
sírokhoz gazdag melléklet tartozott: gyöngysor, csontfésû, csat, fibulák. Az 1. sír sugaras
hátú fémtükre alapján a temetkezések Attila-korabeliek. Ugyanitt két lósírra is bukkantak.
Cserkút területén a 6-os úttól északra 3, kelet-nyugat irányú sírt tártak fel nyílhegy, vashegy
és patkó melléklettel. A Zsebe-domb fölötti Újhegy dûlõben valaha longobárd temetõ lehetett.
Az itt talált nõi sír gazdag ezüstmellékletet tartalmazott (2 db ezüstfibula, 2 db ezüst
fülbevaló, 2 db kürtõsvégû bizánci ezüstkarperec, 1 db ezüstgyûrû, 35 db ezüst ruhadísz, 10
db ezüst sodrony, 2 db ezüst karika). Ádám János szõlõjében 1932-ben 28 longobárd sírra
leltek. Néhány sírt koporsó-formán kövekkel raktak körül. A sírokban gyöngyszemeket,
késeket, fésûket és 8 db ezüstlemez-töredéket találtak.
A települések területén számos avarkori emlék került elõ. Kõvágószõlõsön az uránbánya
építkezései során (1954) több avar lovassírt dúltak fel, amelyekben zablákat és kengyeleket
is elhelyeztek. A falutól 1,5 km-re délre lévõ dombtetõn csontvázak és egy lovassír került elõ.
A településre bevezetõ úttól jobbra, az üzemekkel szemben nagykiterjedésû avar temetõ
valószínûsíthetõ, amelyet az építkezések során feldúltak. Kecevölgyben két késõ-avarkori

sírra bukkantak: az egyik egy gazdag mellékletû nõi sír, a másik pedig egy lósír. Cserkúton a
Sántha-szõlõben 1959-ben avarkori edények és töredékeik kerültek felszínre. 1954-ben
Kelenfi Nándor szõlõjében hét avar sír leletére bukkantak. Avarkori temetõ két sírjából
préselt ezüstlemezekbõl álló nyakdísz, gyûrû, kürtõsvégû bizánci ezüstkarperec, fibulák,
fülbevalók és övveretek kerültek elõ.
A honfoglaló magyarok a 9.sz. végén telepedtek meg Baranyában, kultúrájuk kezdeti
emlékei a kereszténység felvételét követõ idõszakból maradtak fenn. A Szent István
rendelkezése nyomán (minden tíz falu építsen egy templomot) felépült templomok némelyike
fennmaradt az utókorra. Közéjük tartozik a Xll. és Xlll.sz.-ban épült cserkúti, kõvágószõlõsi
és kõvágótõttösi templom is, amelyek országosan védett mûemlékek.
A Pécstõl nyugatra fekvõ Mecsekalji települések elsõ írásos említése a Xlll. század végérõl
való: 1290 körül a pécsi káptalan által állított nemes tanuk között Szöllõsiek és Cserkútiak
(CHERKUTH) is vannak. Kõvágótöttöst 1302-ben említik elõször THUTHEUS néven.
Kõvágószõlõs Brüsztle szerint nevét a többi „Szöllõs”-tõl megkülönböztetésül köves határa
miatt kapta, kõvájást nem említ. Ennek ellenére valószínû, hogy a település nevét a falu
határában folytatott szõlõmûvelésrõl, és a területén található kõbányáról kapta. Tõttös a
kõbányászatra utaló „kõvágó” elõtagot hivatalosan csak 1904-tõl viseli a többi Tõttöstõl való
megkülönböztetésül. Cserkút nevét „Csar”-ra keresztelt forrásáról kapta, ami fontos szerepet
játszott a falu életében: ivó- és itatóvízként egyaránt használták, és ide jártak mosni az
asszonyok. Az uránbányászat következtében vize elapadt, de a bányászat befejeztével
1990-ben újra megjelent.
1333-35-ben a pápai tizeddel kapcsolatos összeírásokban mindhárom települést említik,
mint önálló pappal bíró helységet. Kezdetektõl fogva a pécsi káptalan birtokai.
1561-ben Kõvágószõlõsön 9 benépesített jobbágytelket számolnak.
1620-ban Kõvágószõlõs már önálló plébánia.
1695-ben a falu lakói római katolikus magyar parasztok, nemzetiségüket az itt élõk
családnevei bizonyítják: Kovacs, Borbas, Haju, Berta, Herju, Petre, Konkol, Kelenffi, Farkis,
Heydu.
A török idõszakban a Mecsek vidékén nagyobb csatározásokra nem került sor. A település a
török uralom alatt is a pécsi püspökséghez tartoztak, de török földesuruk is volt.
1718-tól Kõvágószõlõsnek saját tanítója van.
1721-ben Kõvágószõlõs önálló plébánia, filiálisai Cserkút, Tõtös, Bakonya és Boda. Az ez
évi Canoni Visitatio megállapítja, hogy a falunak régi, mûvészi értékû kõtemploma van
boltíves szentéllyel, kõbõl hasított ajtókkal és ablakokkal, a déli ajtón 1512-bõl származó
felirattal. A templom körül kõfallal körülvett temetõ található középkori kápolnamaradvánnyal.
1752-ben Kõvágószõlõs területén 62 lakóház és 3 vizimalom áll.
Öt évvel késõbb az összeírások alapján a településen 523 római katolikus magyar lakik.
A XVlll.sz. végén Pécs elnyerte a szabad királyi város rangot és ez lehetõvé tette a város és
környékének gyorsabb ütemû fejlõdését. A békés fejlõdés eredményeként a XlX.sz.
közepére nagyjából létrejött a város és környéke mai arculata. 1858-ban készült térképek
szerint Kõvágószõlõs máig megmaradt alapszerkezete és beépítése kialakult ekkorra. Az

iparosodás, a bányászat sok embernek adott munkalehetõséget. Ez érezhetõ a település
népességszámának folyamatos növekedésén is.
A népesség és a házak számának alakulása 1828 és 1877 között
Kõvágószõlõs
népesség
száma
házak
száma
1828 142
1835-36 786 146
1838 759 146
1841 861 145
1845-46 890 151
1850 897 158
1857 960 171
1877 915 190
A lakosság mindvégig zömmel római katolikus magyar, a tanítás is magyarul folyik.
1867-ben említik, hogy Kõvágószõlõstõl DNY-ra földalatti római sírboltot találtak, belsõ falai
többféle színû emberi és állati alakokkal voltak befestve, egy egyszerû kõkoporsó állt benne.
A koporsót összetörték és eladták.
Kõvágószõlõsön 1869-ben 5 középület és 175 magánépület állt, mindegyik földszintes.
1905-ben Kõvágószõlõs körjegyzõségi székhely lesz. Hozzátartozik Cserkút és
Kõvágótõttös, 1938-tól pedig Bakonya is.
A települést a szomszédos Kõvágótöttössel és Cserkúttal együtt 1928-ban villamosítják.
A két világháború között a gazdaság viszonylag gyorsan talpra állt, és megkezdõdött a
Mecsek hegység turisztikai, idegenforgalmi hasznosítása is. Turistautakat, pihenõhelyeket
jelöltek ki, vonzó lett a Jakab-hegy és környéke is.
A népességszám és a lakásszám alakulása 1930 és 1970 között
Kõvágószõlõs
népesség
száma
lakás-
szám
1930 177
1940-41 671 178
1949-50 685 174
1960 1438 197
1970 1980 239
A ll. világháború viszonylag csekély károkat okozott a vidéken. Az ötvenes évek erõltetett
iparosítása bizonyos mértékig megváltoztatta az egész hegység morfológiáját. A Jakab-hegy
lejtõi alatt megkezdett uránbányászat nyomán magas meddõhányók keletkeztek a növényi
kultúrák és az erdõk helyén mindhárom település, de elsõsorban Kõvágószõlõs területét
érintve. Az iparosítás miatt kibõvült munkalehetõségek következtében Kõvágószõlõs
lakossága ugrásszerûen megnõtt.

Napjainkra az uránbányászat megszûnésével a település életében eddig meghatározó
jövedelemszerzési forrás elapadt, a jövõ megélhetési lehetõségeit az önkormányzatok a
megüresedett üzemi létesítmények munkahelyteremtõ vállalkozások számára történõ
hasznosításában, illetve a települések és környezetük épített és természeti értékein alapuló
idegenforgalom fellendítésében látják.
(forrás: Bm. Levéltár, dr. Zsolt Zsigmond: Kõvágótöttös földrajzi nevei, Magyarország megyei
kézikönyvei, A Mecsek természetjáró kalauza)
Elsõ katonai felmérés (1780-1784)

Második katonai felmérés (1806-1869)

Harmadik katonai felmérés (1869-1884)
Negyedik katonai felmérés (1896-1914)

1.2. RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG FELMÉRÉSE
ld. régészeti munkarészt
2. TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS
TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TÁJTÖRTÉNET
Eredendõen a területeken évezredek óta megtalálhatóak a különbözõ kultúrák, melyek ott is
hagyták nyomaikat a területen. A bronzkor elõtti idõkben hatalmas erdõtömb borította a
vidéket. Ez volt az elsõdleges tájhasználat. Ez utáni idõkben terjedt el a földmûvelés, és
ekkor kezdtek területeket elhódítani az erdõbõl a földmûvelés számára. A Mecsekben élõ
emberek ekkor már földvárakat építettek, melynek nyomai ma is megvannak. Ettõl kezdve
különbözõ korszakokból vannak régészeti leletek a területen. Az erdõgazdálkodás, azonban
végig kísérte minden kornak a tájhasználatát.
Kõvágószõlõs neve két fõbb tevékenységbõl ered. A szõlõmûvelésbõl, és kõbányászati,
kõfaragói tevékenységbõl. Az elõbbihez a Mecsek déli fekvésû lejtõi, az utóbbihoz a
környéken található nagy mennyiségû homokkõ adta a kiváló lehetõséget. Korábbi idõkben a
kiváló termõhelyû szõlõterületek körbe vették a települést.
A szõlõterületektõl D-re nagy kiterjedésû legelõterületek voltak, melyeket sok, a Mecsekrõl
lezúduló vízfolyás szabdalt apróbb területekre. Ezeken a részeken az állattartásra voltak
kedvezõbbek az adottságok.
A nagy szõlõterületek az idõk folyamán lecsökkentek. Sajnálatos módon a felhagyott
szõlõparcellák száma az óta is fokozatosan növekszik.
A szántóföldi növénytermesztés a kiirtott erdõk helyén, az alacsonyabb hegylábi sík
területeken fokozatosan állandósult.
Az 50-es években a bányászat beindulásával újból jelentõs erdõterületeket irtottak ki.
Kialakult az új településrész a Golgota, mely elsõ sorban az idetelepült bányászoknak adott
otthont. A 6-os úttól D-re esõ területrészeken is nagy kiterjedésû ipari üzem jött létre, mely a
bányászati tevékenységhez kapcsolódott. A bányászati technológia nagy felszíni területeket
vett igénybe a meddõ, és a technológia végtermékek miatt. Ezeknek a területeknek a
rekultivációja még a mai napig is folyik.
Mivel a tájrehabilitációra még hosszú évekig szükség van, és a szakmai megfelelõség
szerint folyamatosan végezni kell ezért a település D-i részét az OTrT komplex
tájrehabilitációt igénylõ terület-ként jelöli meg. Ez országos területrendezési tervben
megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet,
amelybe a felhagyott ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte
következményeképp kialakult, maradandóan megváltozott és károsodott összefüggõ
területek tartoznak. A szerkezeti és szabályozási tervlapon feltüntetésre került ez a terület.
2.1. TÁJHASZNÁLATI VIZSGÁLAT
Nehezen lehet még egy olyan heterogén tájhasználatú tájat fellelni, mint amilyen
Kõvágószõlõs településnek a külterületét jellemzi. Szántóföldi gazdálkodás.
erdõgazdálkodás és neves kertgazdálkodás, valamikori ipari tájhasználatú területek
rekultivációval, természetvédelmi területek, vízvédelmi területek, vannak egymás mellett.
Mezõgazdaság
A mezõgazdasági területek nagyobb része a belterülettõl Ny-ra, és D - en a közigazgatási
határ mentén helyezkednek el.
A mezõgazdasági területek szántók, kert és ültevényterületek, / a valamikori zártkertek /, és
gyepfelületek.
A talajminõség meghatározza a mezõgazdasági termelés lehetõségeit. A tervezési terület

nagyobb részén, melyek a magasabb fekvésû területek, homokkõre települt podzolos barna
erdõtalajok a jellemzõek. A mélyebb fekvésû részeken alluviális üledéken kialakult réti talajok
jöttek létre. Az utóbbi helyeken jelentõsebb mértékû szántóföldi mûvelés folyik.
A tervezési terület szántóterületei közül vannak olyanok, melyek különlegesen jó termõhelyi
adottságokkal rendelkeznek. Ezzel az OTrT is foglalkozik, és övezetként jelöli meg a
rendezési tervekben. A kiváló termõhelyi adottságú szántóterület olyan országos
területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben
alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal
rendelkezõ, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért
mezõgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak.
A területre vonatkozó elõírásokat az OTrT 15.§ alatt fogalmazza meg, A Megyei Rendezési
Terv a 2.10.2. fejezet alatt fogalmazza meg a területet védõ rendelkezéseit. A szerkezeti
tervlapon feltüntetésre került ez az övezet.
Kertgazdálkodás – Szõlõtermesztés
A térségben az ültetvényterületek / szõlõ / kialakítása és mûvelése igen jelentõs, és azon
túlmenõen optimális tájhasználatot jelent. A táj egésze beletartozik a Mecseki borvidék
Pécsi körzetébe az 1997 évi CXXI. törvény értelmében. Ezek a területek az országos
szõlõkataszter szerint I. osztályú területek, melyek a minõségi bortermelésre alkalmasak. Ez
a törvény foglalkozik az árutermelõ szõlõ telepítésével, és megszüntetésével, továbbá a
borvidék területén telepíthetõ szõlõfajtákkal is.
Erdõgazdálkodás
A térségben az erdõgazdálkodás nagy jelentõségû, és terjedelmét tekintve is igen nagy
területet foglal el. Az erdõterületek elsõ sorban a települések vonalától É-ra helyezkednek el,
a meredek, és egyébként kevéssé termékeny felszíneken.
Rendeltetésüket tekintve az erdõk gazdasági és védelmi céllal kerültek telepítésre. A védelmi
cél elsõdlegesen a meredek hegyoldali részekre a jellemzõ, itt a talajvédelem, az
erózióvédelem az, ami a telepített erdõ elsõdleges feladata. Ahol a természetvédelmi
hatóság természetvédelmi területet jelölt ki, ott az erdõmûvelés, erdõfenntartás, és
esetenként a telepítés is a természetvédelem érdekeit kell hogy szolgálja elsõdlegesen.
Az erdõterületek jelentõs része különlegesen jó termõhelyi adottságokkal rendelkezik. Ezzel
az OTrT is foglalkozik, és övezetként jelöli meg a rendezési tervekben. A kiváló termõhelyi
adottságú erdõterületeket az OTrT övezetként jelöli meg, és ezt a helyi és a térségi
rendezési tervek is alkalmazzák. Ebbe az övezetbe, az õshonos fafajokból álló
erdõtársulások fenntartására leginkább alkalmas, és az erdõ hármas funkcióját egymással
összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdõterületek tartoznak.
A területre vonatkozó elõírásokat az OTrT 16.§-a alatt fogalmazza meg. A Megyei Rendezési
Terv a 2.10.4. fejezet alatt fogalmazza meg a területet védõ rendelkezéseit. A szerkezeti
tervlapon feltüntetésre került ez az övezet.
Ipari tevékenység által érintett területek
A térség jelentõs ásványvagyona az ércbányászat által hasznosult. Ez föld alatti bányászati
tevékenységet jelentett, melyhez a felszínen ipari telephelyek, és meddõhányók, valamint
egyéb technológiai melléktermékek elhelyezését szolgáló területek alakultak ki. Ma már ezek
helyén erdõsített dombok, és gyepesített sík rekultivált területek vannak, melyek formájukat
tekintve a tájbaillõek, funkciójukat tekintve az erdõ kifejlõdése után, hosszabb idõ múlva
lesznek a táj biológiailag aktív részei
A felszíni üzemi területek területarány tekintetében jelentõs helyet foglalnak el. A volt I.
üzem területe, és a volt III. üzem területe egymástól elkülönülve helyezkednek el. A volt III.
üzem területe aránylag áttekinthetõbb, a volt I. üzem területe több kisebb-nagyobb
különbözõ üzemi területet foglal magában. Ezek a telephelyek fokozatosan alakulnak,
változnak, jó példái annak, hogy a telken belüli rendezettség, a tájhoz és a tevékenységhez
méltó épített környezet kialakítása folytán tájkímélõ területhasználat alakítható ki ebben a
természeti környezetben is. Az az állapot, hogy az egyes üzemek, üzemrészek új

tulajdonossal, és módosult feladatkörrel mûködnek azt bizonyítja, hogy erre az ipari-
gazdasági-kereskedelmi-szolgáltató feladatokat ellátó területre a jövõben szükség van, a
funkció életképes, és mûködik.
2.2. VÉDETT, VÉDENDÕ TÁJI-TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TERÜLETEK
A terület természeti adottságainak sokféleségébõl adódik, hogy védelemre érdemes
természeti értékekben, területekben gazdag a táj. Ezeknek az értékeknek és területeknek
állapotértékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése céljából különféle
területi védettségi kategóriák, és védelmi rendszerek jöttek létre, melyek egy része
Kõvágószõlõs területén is megjelenik. A Természetvédelmi Törvény (TVT), az Országos
Területrendezési Terv (OTrT), és Baranya Megye Területrendezési Terve (BMTRT) valamint
az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) határozza meg a
különbözõ védettségi kategóriákat.
Az egyes védelem alatt álló területek több esetben átfedik egymást. Az egyes védettségi
kategóriák egymás mellé vannak rendelve.
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendõ területek
Országos jelentõségû tájképvédelmi terület az Országos Területrendezési Tervben került
lehatárolásra, melyet a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv is alkalmaz. Ezekhez
a területekhez a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás
szempontjából védendõ tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkezõ területek, valamint a
védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak.
A területre vonatkozó elõírásokat az OTrT a 18.§ -a alatt fogalmazza meg. A Megyei
Rendezési Terv a 2.10.7 fejezetben fogalmazza meg a területet védõ rendelkezéseit. A
szerkezeti tervlapon feltüntetésre került ez az övezet.
Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy védelemre tervezett
terület, érték, emlék
Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a tervezési területen a nemzeti
parkok, és a források.
A1996. évi LIII. Törvény a Természet védelmérõl (TVT) 28. § alapján a védett természeti
területek alkothatnak nemzeti parkot.
Kõvágószõlõs közigazgatási területe a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén fekszik.
Ezt a nagy kiterjedésû védett természeti területet 2009. április 25-én a 4/2009. (IV. 10.)
KvVM rendeletben tették közzé. A tájvédelmi körzet teljes területe 10 316 ha, melybõl védett
természeti terület 9625 ha. A Tájvédelmi körzet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága
alá tartozik A Tájvédelmi körzet, létesítésének célja a Nyugat-Mecsek változatos geológiai
értékeinek, az egyedülálló mecseki növénytársulásoknak, az itt élõ védett növény- és
állatfajoknak, a karsztvidék és környékének kultúrtörténeti és tájképi értékeinek hosszú távú
megõrzése, valamint az erdõben zajló természetes folyamatok kutatásának,
megfigyelésének, továbbá a természet-közeli módon végzett erdõgazdálkodást megalapozó
gyakorlati ismeretek megszerzésének elõsegítése
Ugyancsak a nemzeti természetvédelem oltalma alatt állnak a források, amelyek akár
állandóan, akár idõszakosan jelennek meg, ex lege védettnek kell tekinteni. A források
természeti emléknek minõsülnek. Errõl nyilatkozik az 1996. évi LIII. tv. 23.§, és 28.§.-a
Egyedi tájértékekben is gazdag a település, melyek megõrzése ugyancsak nemzeti érdek.
Egyedi tájértéknek minõsül az 1996..évi LIII. törvény 6.§-a értelmében az adott tájra
jellemzõ természeti érték, képzõdmény, és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó
elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos, vagy esztétikai
szempontból a társadalom számára jelentõsége van.
A község területén az egyedi tájértékek felkutatása megtörtént, és az a Duna-Dráva Nemzeti
Park Igazgatóságnál rögzítésre került. Ezek sorát a következõ táblázat rögzíti.

megnevezés jelzet fellelhetõség pontos
hely
tulajdo-
nos
kezelõ
Avargyûrû Kõvágószõlõs 026 Jakabhegyi
kolostor körül a
gyûrûben
063/3-4,
068/11-
12,
089/3-5
090/1 által
közrefogv
a
M.Állam DDNP
Babás-
szerkövek
Kõvágószõlõs 029 Kõvágószõlõs felett
a hegyoldalban
072 M.Állam DDNP
fakereszt Kõvágószõlõs 008 Templomtér
feszület Kõvágószõlõs 007 Templomtér
Gesztenye-
fasor
Kõvágószõlõs 009 Templom és
temetõ között
halomsírok Kõvágószõlõs 025 Jakab-hegy É-i
területe
063/3 M.Állam DDNP
határjelzõ fák Kõvágószõlõs 001 Kõvágószõlõs és
cserkút külterületi
határán
081 Önko. Önko
Hõsök
emlékmûve és
park
Kõvágószõlõs 020 Hõsök tere
faluközpont
Istár kereszt Kõvágószõlõs 005 Templom és
temetõ között
Jubileumi
kereszt
Kõvágószõlõs 030 Kõvágószõlõs felett
a hegyoldalon
M.Állam DDNP
kút Kõvágószõlõs 012 Kossuth u. 14.
lakóház Kõvágószõlõs 011 Rákoczi u. 60.
lakóház Kõvágószõlõs 013 Széchenyi u.4.
lakóház Kõvágószõlõs 014 Rákoczi u. 26.
lakóház Kõvágószõlõs 015 Rákoczi u.12.
lakóház Kõvágószõlõs 016 Hõsök tere 4.
Mária szobor Kõvágószõlõs 019 Ráoczi u. 34. 97/2 Önko. Önko.
Misa kereszt Kõvágószõlõs 022 Rákoczi u.16. 97/1 egyház ÖNko
Pálos
kolostorrom
Kõvágószõlõs 031 Jakab-hegy,
Zsongor-kõ mellett
plébánia Kõvágószõlõs 010 Rákoczi u.70
Póka-híd Kõvágószõlõs 017 Rákoczi u. templom
elötti tér
97/1 Önko Önko
rom.kat.
templom és
környezete
Kõvágószõlõs 003 Rákoczi és
Széchenyi u.
keresztezõdése
1/8 egyház egyház
Sajgo kereszt Kõvágószõlõs 002 Saigoi út 322 egyház Önko.
Sasfészek Kõvágószõlõs 028 Zsongorkõtõl Ny-i
irányban
068/11 M.Állam DDNP
Síd hídja Kõvágószõlõs 021 Hunyadi utca 224/4 Önko. Önko.
Szent József
szobor
Kõvágószõlõs 006 A templom mögött
temetõ Kõvágószõlõs 004 Templomtér 5/1,5/2 egyház egyház
tûzoltószertár Kõvágószõlõs 018 Rákoczi u. 243 Önko Önko
Uránbányászati
emlékmû
Kõvágószõlõs 023 Rákoczi u,
Kõvágószõlõs
97/3 Önko. Önko.

újtelep
vásáros út Kõvágószõlõs 024 Petõc akna 067/1 M.Állam DDNP
Zsongor-kõ Kõvágószõlõs 027 Jakab-hegy,
kolostortól DNy-ra
az avargyûrû
mentén
073 M.Állam DDNP
Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt állnak a település területén a Natura 2000
hálózat területei. Az ökológiai hálózat, és a Natura 2000 terület, mivel természeti területre
vonatkoznak, mint két védettségi kategória sok helyen ugyanazt a területet fedi le.
A Natura 2000 hálózat létrehozásának jogi alapját 2004. 05. 01-tõl hazánkban is életbe lépõ
Élõhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvekre épülõ Natura 2000 területekre vonatkozó, és
annak részletes szabályairól szóló kormányrendelet képezi.(az Európai Habitat Directiva
92/43EBC és Bird Directiva 79/49/EEC) Az irányelvek értelmében a veszélyeztetett fajoknak
kedvezõ természetvédelmi helyzetet kell biztosítani, különös tekintettel a vonuló madárfajok
populációinak és élõhelyeinek megóvására. Hazánk természeti értékeinek hosszú távú
megóvása szempontjából kulcsfontosságú, hogy értékes, védendõ területeink a Natura 2000
hálózat részévé váljanak, és ez által olyan európai szintû jogi és anyagi eszközökhöz
jussanak, amelyek az eddiginél hatékonyabb védelmet biztosítanak.
Kõvágószõlõs közigazgatási területén a Natura 2000 területeket a szerkezeti terv
lehatárolja..
Az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) 6.§-a a mezõgazdasági
területek között meghatároz un. természetközeli területeket is. 30/A § szerint, ezeken a
területeken építményt elhelyezni nem lehet. A szerkezei tervlap a mocsaras területet jelöli
természetközeli területként.
Ökológiai hálózat
Az országos területrendezési terv által lehatárolt és védett terület, az országos ökológiai
hálózat övezete.
Az országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentõségû
természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtõ ökológiai
folyosók egységes, összefüggõ rendszere tartozik. Az ökológiai hálózat elemeit, a megyei
területrendezési terv különíti el további övezetekre (magterület, pufferterület, ökológiai
folyosó).
Az Országos Ökológiai hálózat területét a szerkezeti terv feltünteti. Helyrajzi számokon
alapuló lehatárolás nem történt, csupán területi. Területét az Országos Területrendezési Terv
(OTrT) határolja le a 2003. évi XXVI. Törvényben, továbbá az azóta megjelent 2008. évi
L.törvényben (mely a 2003. évi XXVI. Törvény módosításáról szól).
2008. évi L. törvény 13§-a meghatározza az övezetre vonatkozó legfontosabb
kötelezettségeket: nevezetesen:
13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei
területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhetõ ki, amely az ökológiai hálózat
természetes és természetközeli élõhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.
(2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett
helyekre vonatkozó elõírások alkalmazásával lehet.
(3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési
tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.”
Kõvágószõlõs területét az ökológiai hálózat jelentõs mértékben érinti. Az érintett terület
döntõ többsége magterület, és csak kis területi hányaddal jelenik meg az ökológiai folyosó.
Lehatárolását a településszerkezeti és a szabályozási terv tartalmazza. A lehatárolás módja
jelenleg csupán területi. Pontos, területegységre meghatározható helyrajzi számos
információ egyelõre nincs. A helyrajzi számokon alapuló területlehatárolás hiányában a
területhasználat sem kérhetõ számon maradéktalanul.

Az OTRT 2008. évi L. törvényének 23-25.§-a fogalmazza meg, a magterület, és a
pufferterület övezeteken belül végezhetõ tevékenységeket, és azok módját.
Kõvágószõlõs területén a Megyei Rendezési Terv is kijelöli a magterület, és az ökológiai
folyosó területét
Magterület: Az országos ökológiai hálózat része, kiemelt térségi és megyei területrendezési
tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élõhelyek
tartoznak, amelyek az adott területre jellemzõ természetes élõvilág fennmaradását és
életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi
jelentõségû fajnak adnak otthont. A területre vonatkozó elõírásokat az OTrT 23 §-a alatt
fogalmazza meg A szerkezeti terv tartalmazza a magterület lehatárolását.
Ökológiai folyosó: Az országos ökológiai hálózat része, kiemelt térségi és megyei
területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris
kiterjedésû, folytonos vagy megszakított élõhelyek, élõhelysávok, élõhelymozaikok,
élõhelytöredékek, élõhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntõ részben természetes
eredetûek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élõhelyek
(magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. A területre
vonatkozó elõírásokat az OTrT 24 §-a alatt fogalmazza meg. A szerkezeti terv tartalmazza
az ökológiai folyosó lehatárolását.
2.3. TÁJHASZNÁLATI ÉRTÉKELÉS
Kõvágószõlõs közigazgatási területe táji értékekben igen gazdag, hiszen a tájvédelmi
kategóriák legtöbb eleme megjelenik a területen. Ez a tájhasználat szempontjából nagy
odafigyelést, és felelõsséget jelent. A meglévõ természeti táji értékeket meg kell védenünk.
Ehhez nagy segítséget jelentenek az egyes tájvédelmi kategóriákhoz tartozó elõírások,
melyeket be kell tartani.
A jelenlegi tájhasználatot a eredeti állapot erõsítése felé kell mozdítani. Ez a belterületi,
iparterületi fásítások szakszerû intenzifikálását, a rekultivált területek folyamatos szakmai
felügyeletét és fejlesztését, és a védelem alatt álló területek elõírás szerinti használatát
jelenti.
3. TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK
A településképet alapvetõen meghatározza a változatos terepfelszín és a kanyargós
utcarendszer, ahol a fésûs beépítésû szalagtelkeken az utcára merõleges ill. párhuzamosan
álló lakóházak rendje a jellemzõ.
A település utcái összességében rendezett képet mutatnak, amit az utak minõsége, a
karbantartott padka és a bejáró hidak kialakítása határoz meg. Az utca fásítás már nem
ennyire egységes, sok helyen az örökzöldek túlnõttek és takarják az épületeket.
Az utcaképet meghatározó épületállomány állapota különbözõ, a lakóházak egy része
szépen felújított ill. karbantartott állapotú, más részük felújításra szorul. Felújításra többnyire
a homlokzatok várnak, de az épületek díszítései még fellelhetõk. A tetõfedéseket néhány
épületen elõrelátóan felújították. Erõsen leromlott állapotú épületek nem jellemzõek.

a Rákóczi utca zártsorú házsora a megújult közösségi házzal, háttérben a mûemlék
templommal
a Sajgói út eleje a mûemlék R. k. plébániaházzal és templommal

a Rákóczi utca eleje háttérben a Mecsek vonulatával
a Rákóczi utca házsora, melyben a hagyományos népi lakóházak és a polgárházak is
megtalálhatók

a Rákóczi utca díszes polgárháza, mellette a terméskõ kerítéssel és a jellegzetes épített
kiskapuval
a Hõsök tere a Rákóczi utca irányából, háttérben a Mecsek vonulatával

a Hõsök tere és a Rákóczi utca sarkán megújult tér a millenniumi emlékmûvel
a mûemlék templom látképe a temetõ felõl

a templom megközelítése a temetõ felõl
a templom déli oldalán haladó járda a vadgesztenye sorral

4. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT
4.1. Megközelítés
Kõvágószõlõs a Nyugat-Mecsek déli oldalán, a Jakab-hegy lábánál fekvõ település. A
megyeszékhely, Pécs távolsága 15 km. A település szerkezetét elsõsorban a változatos
domborzati és talajviszonyok határozták meg. Megközelítése az õsi kereskedelmi útvonalak
irányából, a mai 6-os út felõl (ma 6605 sz. út) történt. A szomszédos települések egymás
közötti kapcsolata kevésbé jelentõs nyomvonalakon zajlott.
4.2. A külterületek szerkezete
A külterületi tájhasználat a múlt század közepén a mainál természetközelibb állapotot
tükrözött. A külterületek északi egyharmadát a Mecsek erdõségei uralták. A beltelkek
környezetében a mainál jelentõsebb szõlõterületek, illetve rétek és legelõk húzódtak. Szõlõs
területének déli fele zömmel szántóföld volt. A patakvölgyekben, elsõsorban a szõlõsi
Malomsoron vizimalmok dolgoztak. Az épületek romjai néhol még láthatók, de felszerelésük
már hiányzik.
A tájhasználatban jelentõs változást az uránbányászat hozott. A bányaüzemek,
meddõhányók, perkolációs területek döntõ változást jelentettek a tájhasználatban. Ez a
változás elsõsorban a településtõl délre húzódó szántókat érintette. A meddõhányók
megjelenésével a korábbi domborzat és nem utolsósorban a látvány is sérült.
4.3. A belterületek szerkezete
A belterületek máig fennmaradt alapszerkezete, az utcák döntõ többsége a múlt század
közepére kialakult. A település szerkezetére igaz a „nõtt” jelzõ, a falu az Árpád-kori templom
körül kialakult településmag irányából terjeszkedett elsõsorban a domborzati viszonyok
függvényében.
Kõvágószõlõs jellegzetes hegyvidéki település, zeg-zugos, törtvonalú utcákkal. A fõutca, a
Rákóczi utca három nagyobb teresedést fûz fel (a templom körüli teresedés lakófunkcióval
és a temetõvel övezve, a helytörténeti kiállítás körüli teresedés kereskedelmi-vendéglátó és
tervezett mûvelõdési funkciókkal övezve, valamint a Hõsök tere lakó- és igazgatási
funkciókkal övezve). Ezekbõl a teresedésekbõl indulnak észak felé, a hegyre felkúszó, a
terepviszonyok miatt zeg-zugos, illetve dél felé, a völgybe ereszkedõ egyenesebb vonalú
lakóutcák. A település alapszerkezete a másik két községhez hasonlóan már a múlt század
közepére kialakult és zömmel be is épült. Fejlesztési igényt a század elsõ felében Pécs
erõteljesebb iparosodása, de elsõsorban az ötvenes években az uránbányászat beindítása
hozott. Ezek következtében kezdett el terjeszkedni a település elõször a Rákóczi utca
vonalában családiházas beépítéssel dél felé, illetve kiépült a Nyírfa utca. Az erõltetett
iparosítás munkáslakások építését tette szükségessé. Ennek következménye lett a falusias
környezetben idegen többszintes, többlakásos Újtelep kialakítása. A legújabban beépült
terület a Rákóczi u. keleti folytatásában a Sajgói út.

a belterület részlete

5. TELEPÜLÉSKARAKTER
5.1. TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT
A község történetileg kialakult telekstruktúrája a hagyományos, szalagtelkes formát követi,
valószínûleg elsõsorban a domborzati különbségek miatt a telekalakulatok utcánként egyedi
jellegzetességeket mutatnak.
A hosszan elnyúló szalagtelkek a település domborzatilag kedvezõbb területein (Rákóczi
utca és Hõsök tere nyugati oldala, a Hõsök terét délrõl övezõ teleksor, Dózsa György utca,
Széchenyi utca keleti oldala) voltak jellemzõk. Szélességi méretük viszonylag jelentõs volt
(14-22 m), mélységük elérte a 150-200 m-t, területük az 1800-3000 m2-t. A Petõfi és Arany
János utcák telekalakulatai már a múlt században is falusi viszonylatban kicsik voltak,
területük átlagosan 700 m2, de több helyen az 500 m2-t sem érte el. A hegyre kúszó
zegzugos utcák (Mecsek, Ady Endre, Jókai, Kossuth Lajos utca) változatos formájú és
méretû telkeket fûztek fel. Napjainkra a szalagtelkes struktúra eredeti formájában a Rákóczi
utca-Dózsa György utca vonalától nyugatra maradt fenn. Az újabb telekosztások során a
település középsõ része az eredeti állapothoz képest elaprózódott, a Hunyadi utca, Ady
Endre utca, és a Jókai utca északi nyúlványa 400-700 m2-es lakótelkeket fûz fel. Nagy
részük inkább széles, mint mély. Az új utcák közül a Zrínyi és Nyírfa utca a régi nagy telkek
végein épült ki, azokon telekmegosztást hozva létre. A Sajgói út új telekosztása a déli
oldalon mai viszonylatban nagyméretû, 18 m széles, 60-90 m mély, 1000-1500 m2 területû,
az északi oldalon hasonló szélességû, de kisebb, 900-1200 m2-es telkeket eredményezett.
Meg kell említeni a falusi telekstruktúrától teljesen idegen Újtelep telekalakulatait, ahol az
eredetileg tömbtelekként mûködõ területen a lakóépületek ma már külön helyrajzi számon,
saját külön telek nélkül úsznak a közterületben.
A hagyományos, paraszti gazdálkodást folytató, hosszan elnyúló szalagtelkeken a 40-60 m
mély lakó- és gazdasági udvar mögött a veteményeskert, majd a telek mélységének
függvényében kisebb-nagyobb, takarmánytermesztésre szolgáló kert húzódik. A porták
elrendezése soros. A lakóépületek fésûs beépítéssel, elõkert nélkül, az utcafrontra
települtek. A gazdasági épületek a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal többnyire
egybeépültek. A szélesebb telkeken, vagy a módosabb gazdák portáin a nagyméretû csûrök,
pajták a lakó- és gazdasági udvar lezárásaként a telken keresztbefordultak. Megjelennek
azonban a hegyoldalban kialakított, inkább széles, mint mély lakótelkek. Ezeken az
épületállomány az elõzõekhez hasonlóan helyezkedik el, de a nagy hátsókert helyett az
oldalkertek mérete jelentõs.
Az újabb beépítésû területeken megjelenik az elõkert (5-10, sõt helyenként 15 m), a
gazdasági épületek mérete erõteljesen csökken, leválik a lakóépületrõl, sokszor csak garázs
funkcióval (pl. Kõvágószõlõs, Rákóczi utca déli szakasza, Sajgói út). A telkek hátsó,
beépítetlen részét elsõsorban veteményesnek használják.
Külön kell foglalkozni a szõlõsi Újteleppel, ahol a lakóépületek mögötti közterületeken jobb-
rosszabb minõségben, de megjelentek a garázssorok, helyenként bódészerû, lehangoló
látványt nyújtó kialakításban.
5.2. BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK
BEÉPÍTÉSI MÓD
A település területén néhány kivétellel a hagyományos, fésûs, oldalhatáron álló beépítés
dominál. Az épületek a telkek tájolásától függõen az északi, illetve a nyugati telekhatárra
települtek. Néhol fordul csak elõ olyan utcaszakasz (a Rákóczi utca déli bevezetõ

szakaszának újabb beépítése), ahol a szabadonálló beépítés jellemzõ. Szintén szabadonálló
természetesen az Újtelep többszintes, többlakásos lakóépületeinek elhelyezése.
ÉPÜLETTÍPUSOK
A település épületállományának építészeti karaktere hasonló vonásokat mutat a környezõ
Kõvágótöttös és Cserkút településsel. Adódik ez a hasonló földrajzi fekvésbõl, a domborzati
viszonyokból, a települések egymáshoz való közelségébõl és nem utolsó sorban az itt
dolgozó, valószínûleg azonos stílusjegyeket tanult iparosok szakértelmébõl.
Épülettömegek
A hagyományos lakóépületek egyszerû, arányos tömegûek, földszintesek. Homlokzataik
szélessége az egyszerû parasztházak esetében 6 m körüli, de a polgárházak esetében sem
haladja meg a 9 m-t. A módosabb épületek az utcafronttal párhuzamos épületszárnnyal
befordultak, az utca vonalától hátrahúzott keresztszárny nem jellemzõ. Az udvari bejárat
bõvül csak esetenként zárt „koldusállás”-sal, amelynek fedése a fõtömegre merõleges
gerincû kontyolt fiatetõ.
A parasztházak párkánymagassága sík terepen nem haladja meg a 4 m-t, de lejtõs terepen,
fõleg, ha az utca felõl pincelejáró nyílik, a lejtõ alján elérheti a 4,5-5,0 m-t. A polgárházak
magasabbak, utcai párkánymagasságuk 4,5-5,5 m.
A lakóudvar végén keresztbeforduló nagy gazdasági épületek gerincmagassága a
lakóépületét eléri, sõt helyenként meg is haladja.
A közelmúltban épült lakóépületek közül a sátortetõs családiházak kontúrja közel
négyzetes, építménymagasságuk 4,5 m körüli. Ugyanez az érték jellemzõ a hetvenes-
nyolcvanas években épült épületekre is, ahol megjelent a tetõtérbeépítés. Az épületek
szélességi mérete 10-12 m-re nõtt, ami aránytalanul nagy tömegeket eredményezett.
A szõlõsi Újtelep lakóházai telepszerû, többlakásos, háromszintes épületek, a lejtõs terep
miatt átlagosan 10 m körüli építménymagassággal, a maga nemében arányos tömegekkel.
Alaprajz
Az épületek alaprajzi kialakítása változatos. A hagyományos parasztházak alaprajzi
elrendezése soros. A tornác egyik településen sem jellemzõ, ha volt is, az átalakítások során
teljes hosszában beépült, az alaprajz kétsorossá bõvült. A második utcai helyiség (szoba,
ritkábban kamra) az udvarra néz. Az épületek egy bejáraton keresztül közelíthetõk meg, ami
az udvarról nyílik. A bejáratot többnyire semmi sem védi, néhány esetben épült csak elé
eleinte valószínûleg nyitott, majd körbefalazott és nyílásokkal ellátott „kódisállás”.
Lábazat
A lakóépületek lábazati anyaga hagyományosan a területen bányászott vörös homokkõ,
amelyet néhol levakoltak, és a felmenõ falakétól elütõ színûre meszeltek.
A gazdasági épületek lábazata szintén vörös homokkõ, többnyire nyers, látható állapotban
tartva.
Az újabb beépítések esetében is jellemzõ a terméskõ lábazat, de itt már a vakolt tégla
használata is gyakori, illetve a hetvenes-nyolcvanas évek épületei többnyire nyersbeton
lábazatra épültek. .

Falazóanyag
A lakóépületek közül a hagyományos parasztházak felmenõ falai vályogtéglából készültek.
A módosabb házak esetében az égetett tégla is elõfordul.
A polgárházak falazóanyaga elsõsorban a kõ, vályog-, vagy égetett téglával vegyítve.
Az egyszerûbb gazdasági épületek (baromfi- és disznóólak) vályogból készültek, a
komolyabb csûrök, pajták, górék azonban elsõsorban vörös homokkõ, több helyen nyers
tégla falazatúak.
A néhány helyen fennmaradt régi présházakat vályogból építették.
Az újabb épületek esetében a kõ és vályog helyét az égetett tégla vette át.
Tetõ
A történetileg kialakult, többnyire oldalhatáron álló lakóépületek az utcára merõleges, 40-
45 fok hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetõvel fedettek. Jellemzõ az utca felõl megjelenõ
teljes, vagy csonkakonty. Oromfalas kialakítás esetén a tetõ túlnyúlása legfeljebb egy
cserépnyi. A módosabb parasztházak az utcával párhuzamos épületszárnnyal befordultak,
amit a tetõgerinc is követ. A nagyobb polgárházak esetében az utcai épületszárny
hangsúlyos, magasabb gerincû nyeregfedésébe az alacsonyabb udvari épületszárny hátulról
metsz bele. A tetõ itt általában mindkét oldalról kontyolt. A tetõszerkezet szarufás.
A ll. világháború után épült épületeknél jelenik meg a sátortetõ, a hetvenes-nyolcvanas
évek épületei ismét visszatérnek a nyeregtetõhöz, de ekkor már nem jellemzõ a kontyolás,
hiszen a nyereg alatt megjelenik a tetõtérbeépítés. Kõvágószõlõsön a Sajgói úti beépítésnél
a nyeregtetõ az utcával párhuzamos.
A tetõfedõ anyag hagyományosan a hódfarkú cserép. Ezt sok helyen a sajtolt cserép váltotta
fel. Több épületen használtak síkpalát a tetõ fedésére. Az újabb épületeken divatossá vált a
betoncserép alkalmazása, és néhány helyen megjelentek a magyar falusi utcaképbõl kirívó
színû (kék, zöld) tetõfedõ anyagok.
A kõvágószõlõsi Újtelep egy részén lapostetõs épületek találhatók, a hetvehelyi elágazástól
délre álló házak kontyolt nyeregtetõvel épültek. Fedésük síkpala.
A gazdasági épületek szintén szimmetrikus nyeregtetõvel fedettek, macskalépcsõs,
oromfalas lezárásúak. A tetõhéjalás zömmel hódfarkú cserép.
Homlokzatosztás, díszítés
A történetileg kialakult parasztházak eredeti utcai nyílásrendje szerint az utcára többnyire
két kis ablak néz, az udvari homlokzatra az utcaival megegyezõ arányú ablakok kerültek. A
többnyire kétsorossá bõvült alaprajz következtében kialakult második utcai helyiség ablaka
legtöbbször az udvarra néz. Az épületek egybejáratúak, a feltárás az udvar felõl történik.
A parasztházak két jellegzetes típusa lelhetõ fel egyszerûbb és díszesebb formában,
valamint egymás közti átfedésekkel.

Ún. „füles” homlokzat, kontyolt
tetõvel, két utcai ablakkal,
magasított lábazattal, az utca felõl
pincelejáróval, vagy anélkül. A
homlokzatot lizénák, vakolatból
képzett könyöklõk és szemöldö-kök
tagolják eklektikus díszítõele-
mekkel.
Oromfalas utcai lezárás legfeljebb egy
cserépsornyi tetõtúlnyúlással, két utcai
ablakkal, magasított lábazattal, utcai
pincelejáróval. Az utcai homlokzat
egyszerûbb, vízszintes osztásként legfeljebb
egy cserepezett vízvezetõ párkány tagolja.
Díszítõelemek nincse-nek, vagy csak kisebb
kiállású kerete-zésként jelentkeznek.
Az eredeti utcai nyílásrend helyébe sok helyen a hármasablak lépett, megbontva a
hagyományos homlokzatosztást. Az átalakítások során a régi vakolatdíszítés is sérült,
gyakran el is tûnt. Sok a lecsupaszított utcai homlokzatú épület.
A polgárházak az utcafronton hosszan elnyúló homlokzatúak. Ha az épület nem foglalja el a
teljes telekszélességet, az utcai homlokzaton csak az egységes, szimmetrikus ablakosztás
jelenik meg. A lábazat magasított, esetleg pinceablakokkal megosztott. A homlokzatot
függõleges irányban lizénák tagolják, az ablakokat egyszerûbb esetben falsávkeretezések,
díszesebb épületnél vakolatból képzett végigfutó, vagy csak az ablakok alatt megjelenõ
könyöklõk, illetve erõsen tagolt, eklektikus szemöldökök hangsúlyozzák. Ha az épület a teljes
telekszélességet elfoglalja, az utcai homlokzaton megjelenik a kapuáthajtót lezáró kapuzat.

Jellemzõ polgárház „füles”
homlokzattal, kontyolt tetõvel,
2+1+2+kapu+2 utcai ablakrend-del,
teljes alápicézés miatt magasított
lábazattal. A homlokzatot lizénák,
vakolatból képzett könyöklõk és
szemöldö-kök tagolják eklektikus
díszítõele-mekkel.
A jellegzetes, nagyméretû gazdasági épületek homlokzata nyers homokkõ, nyers tégla,
vagy vakolt tégla. Az íves záródású nyílások környékét a falazattól eltérõ színû, a felületbõl
kiugró, míves téglaarchitektúrájú falsáv keretezések díszítik.
Díszes gazdasági épület nyers
homokkõ és tégla alkalmazásá-val.
Az épülethez illeszkedõ a ciklop
falazatú utcai kerítésfal és a vörös
homokkõ kapupillérek.
Az újabban épült lakóházakon egyértelmûen nõtt a nyílások mérete, az elõregyártott,
nagyméretû, a négyzeteshez közelítõ arányú ablakok sokszor osztás nélküliek. A
homlokzatdíszítés szinte teljesen eltûnt, legfeljebb vízszintes vakolatosztás jelenik meg az
ablakok alján és tetején.
Ablakok
A nyílászárók fa szerkezetûek. Az ablakok valaha zsalugáteresek lehettek, de napjainkra
árnyékoló szerkezetként általánossá vált a redõny. A hagyományos ablakok kapcsolt
gerébtokosak, többnyire háromszemûek, alul két nyíló szárnnyal. Egy-két helyen maradt
csak fenn hatszemû, két nyíló szárnyú, teljes magasságában nyíló ablak. Sok helyen az
eredeti két kisebb ablak helyébe egy nagy, sematikus, gyári hármasablak került.

Utcai kerítés
A hagyományõrzõ utcai kerítés kialakítása a településen azonos stílusjegyek és
építõanyagok felhasználásával történt. Elsõdleges alapanyag a környéken bányászott vörös
homokkõ, a tégla és a kovácsoltvas, esetleg a deszka. A kerítésnek négy fõ típusa figyelhetõ
meg:
Tömör kõkerítés tömör deszka, vagy
áttört kovácsoltvas kapuzattal, a
kapu két oldalán kõoszlop, tégla
fejezettel
Téglafalazatú pillérek közötti
kovácsoltvas mezõk kõ lábazaton
Alacsony kõfalon míves fejezetû kõ
vagy tégla pillérek közötti
kovácsoltvas mezõk

Tisztán kovácsoltvas kerítés
Néhány esetben a négy fõ típus egyes jegyei keverednek, vagy a kerítésre vakolat kerül.
A felsorolt kerítéstípusok a település területén sajnos nem általánosak, sok helyen az utcai
kerítés alapanyaga igénytelen, geometriai mintákban összehegesztett szögvas, vagy egész
egyszerûen drótfonat.
6. VÉDETTSÉGEK
6.1. RÉGÉSZETI
ld. régészeti munkarészt
6.2. MÛEMLÉKI
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u., hrsz.: 1
M 266
Bírság kategória: II.
R.k. plébániatemplom, román, XIII. sz.; bõvítés, részleges átalakítás, gótikus, 1512;
újjáépítés, késõ barokk, 1763-1772 (Sarlós Boldogasszony)
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u. 75., hrsz.: 2/12
M 8737
Bírság kategória: III.
R.k. plébániaház, barokk, 1784.
Kõvágószõlõs, hrsz.: 0222/51
M 11045
Római villa, és a hozzá tartozó ókeresztény mauzóleum maradványai
M 11360
Aknatorony
Kõvágószõlõs, Malomsor 6., hrsz.: 0122/11
M 9506
Bírság kategória: III.
Beazonosítatlan mûemlék, védettsége tisztázandó.

Mûemléki környezetbe tartozó ingatlanok
R.k. plébániatemplom és plébániaház mûemléki környezete
Hrsz.: 2/9, 5/1, 97/7, 97/8, 322, 325/2, 326/1, 326/2, 332, 335, 336, 337, 340/1-3, 342/1, 647,
2101, 2102
Római villa mûemléki környezete
Külön mûemléki környezet nincs kijelölve.
Aknatorony mûemléki környezete
Hrsz.: 0222/15 fennmaradó része
6.3. TERÜLETI
Nincs
6.4. EGYEDI
HELYI ÉRTÉKVÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK
H1
• Rákóczi u. 14. hrsz.: 130 lakó- és gazdasági épületek, utcai kerítés
• Rákóczi u. 16. hrsz.: 131 utcai kerítés
• Rákóczi u. 22. hrsz.: 135 utcai kerítés
• Rákóczi u. 26. hrsz.: 139/1, 139/2 lakóépület
• Rákóczi u. 28. hrsz.: 140/1 utcai kerítés
• Rákóczi u. 33. hrsz.: 65 lakóépület
• Rákóczi u. 37. hrsz.: 57 lakóépület, utcai kerítés
• Rákóczi u. 47. hrsz.: 50 lakó- és gazdasági épület
• Rákóczi u. 52. hrsz.: 358/1 utcai kerítés kapu
• Rákóczi u. 54. hrsz.: 347 uránbányász helytörténeti kiállítás, volt
iskolaépület, bányász emlékmû
• Rákóczi u. 56. hrsz.: 345 gazdasági épület, utcai kerítés
• Rákóczi u. 59. hrsz.: 37 lakóépület, utcai kerítés
• Rákóczi u. 60. hrsz.: 342/1 lakóépület
• Rákóczi u. 67. hrsz.: 28 gazdasági épület, utcai kerítés
• Rákóczi u. hrsz.: 10/2 gazdasági épület, utcai kerítés
• Rákóczi u. 36. hrsz.: 243 Helytörténeti Kiállítás épülete
(volt tûzoltószertár)
• Rákóczi u. hrsz.: 97/8 feszület, kereszt, szobor
• Rákóczi u. hrsz.: 97/3 feszület
• Rákóczi u. hrsz.: 5/1 temetõ utcai kerítés
• Rákóczi u. hrsz.: 97/1 híd (Póka-híd)
• Hõsök tere 1. hrsz.: 170 utcai kerítés
• Hõsök tere 4. hrsz.: 156/1 lakóépület (vendégház)

• Hõsök tere 11. hrsz.: 241 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés
• Hõsök tere 12. hrsz.: 242 községháza, utcai kerítés
• Hõsök tere hrsz.: 174 millenniumi emlékmû,
I-II. világháborús emlékmû,
Szent István szobor
• Orgona u. 1. hrsz.: 175 lakóépület
• Orgona u. 3. hrsz.: 176 lakóépület, utcai kerítés
• Dózsa Gy. u. 5. hrsz.: 231 gazdasági épület, utcai kerítés
• Dózsa Gy. u. 11. hrsz.: 226/1 lakóépület
• Dózsa Gy. u. 16. hrsz.: 187 lakó- és gazdasági épület, utcai kerítés
• Dózsa Gy. u. 22. hrsz.: 200/1 utcai kerítés
• Dózsa Gy. u. 24. hrsz.: 201/2 utcai kerítés kapu
• Kossuth L. u. 3. hrsz.: 339 utcai kerítés
• Kossuth L. u. 4. hrsz.: 350 utcai kerítés kapu
• Kossuth L. u. 14. hrsz.: 287 utcai kerítés kapu
• Hunyadi u. 3. hrsz.: 246 lakóépület, utcai kerítés
• Ady E. u. 14. hrsz.: 220/1 gazdasági épület, utcai kerítés
• Arany J. u. 4. hrsz.: 8 gazdasági épület, utcai kerítés kapu
• Széchenyi u. 2. hrsz.: 334 lakóépület (vendégház), utcai kerítés
• Sajgói út hrsz.: 318/2 présház, utcai kerítés
• zártkert hrsz.: 1498 présház
• Sajgói utca hrsz.: 651 feszület
• Babás-szerkövek hrsz.: 072 Jubileumi kereszt
• Jakab-hegy földsánc nyugati része István-kilátó
H2
• Petõfi S. u. 8a. hrsz.: 43/2 utcai kerítés részlet
• Rákóczi u. 48. hrsz.: 360 kapu
• Széchenyi u. 5. hrsz.: 327/2 pince ajtó kõkeret

7. ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ELEMZÉSE
7.1. MÛEMLÉKI
R. k. plébániatemplom
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u. hrsz.: 1
A település honlapján (http://www.kovagoszolos.hu/) a következõket olvashatjuk a Sarlós
Boldogasszony plébániatemplomról:
"Legjelentõsebb mûemlék a még ma is tekintélyt parancsoló tömegû templom, a XIII.
századból származó tornyával, amelynek több szintjén is megfigyelhetõek a román
ikerablakok, kosáríves kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját az 1763-
1772 között folyt átépítés során nyerte el. A középkori egyhajós templomot a torony
kivételével lebontották. Ezt a nyugati tornyot megmagasították (35 méter magas) és mögé
nagy méretû egyhajós templomot építettek Az építkezést a birtokos pécsi székesegyház
káptalanja végeztette, mivel Kõvágószõlõs egyik fontos központjuk volt, elsõsorban jelentõs
szõlõmûvelése következtében. A templom déli kapuján felirat található: Exaltata est Sancta
Dei Genitrix. 1512 (Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja. 1512.) A nyugati kapu elõtt a
gótikus támpillérek közé barokk kagylódíszes kosáríves esõfogót építettek. Az alul
csigavonallal (voluta) induló oromzat csúcsán lévõ kettõskereszt alatt alkalmazott kagylódísz
(rocaille) a jakabhegyi Szent Jakab kolostort, és a Santiago de Compostella zarándokait
megilletõ kagyló jelvényt (Jakobs-muschel) juttatja eszünkbe.
Az épület késõbarokk berendezése különösen értékes, A fõoltár Mária látogatása
Erzsébetnél ábrázoló XVIII századi oltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A baloldali
mellékoltár képe Mária-Magdolnát ábrázolja festõje ismeretlen, a jobb oldali mellékoltáron

pedig Kálvária szoborcsoport helyezkedik el, fafaragású keresztje a II. József által
megszüntetett Jakab-hegyi pálos kolostor templomából származik. A keresztúti stációk 14
képét Csonka Ferenc plébános kapta a Rómában élõ Prokop Péter papfestõtõl, aki a
cserkúti templom Szent Kereszt-oltárképét is festette az ottani stációképekkel együtt. A
templomban inkább kiállítási tárgyként, mint a berendezés szükséges részeként látható egy
fehér mészkõbõl faragott gótikus pasztofórium (szentségház), és a déli kapu mellett a helyi
vörös homokkõbõl faragott középkori szenteltvíztartó és a nyugati elõcsarnok falán lévõ
kõkereszt a Jakabhegyi pálos kolostorból került ide.
A pécsi székesegyház helyreállításakor annak barokk berendezései közül a legdekoratívabb
tárgy a székesegyház egykori Corpus Christi kápolnájából a szószék 1780 után, a
gyóntatószéket, a keresztelõkutat és a nagy fémcsillárt helyezték át ide. Feltehetõen a
templom eredeti gótikus szentségoltárához tartozhatott az a XVI. század eleji kõfaragvány,
amelyre 1772-ben a barokk újjáépítés építési feliratát vésték fel. Ez ma a templom
elõcsarnokában van elhelyezve. A 10 regiszteres orgona jelenlegi diszpozícióját a pécsi
Angster cég készítette 1941-ben. A templomot 1974-79-ben állították helyre."
R. k. plébániaház
Kõvágószõlõs, Rákóczi F. u. 75., hrsz.: 2/12
A plébániaházat a templom elkészülte után, a korábbi helyétõl távolabb építették 1784-ben,
barokk stílusban.
Az utcával párhuzamosan emelt jelentõs méretû épület bejárata elé kontyolt fióktetõvel fedett
elõteret építettek. A terepadottságok miatt, az utcáról földszintes épületet az udvar felé
alápincézték.
Az épület folytatásában épített tömör kerítés határolja az ingatlant az utcától, innen nyílik az
udvarra vezetõ tömör deszka kis- és nagykapu. Jellegzetes módon a kiskapu a magas
kerítésfalban nyílásként épült. A szintén utcával párhuzamosan álló kis melléképület utcai
fala egyben a kerítésfal is.
A plébániához tartozó gazdasági épületeket idõközben elbontották.
A plébánia melletti iskola helyén bõvült napjainkban a temetõ.
Külsõ belsõ felújítása - az épületen elhelyezett márványtáblán olvashatóan - 1984-ben
történt.

Római kori villa és a hozzá tartozó ókeresztény mauzóleum maradványai
Római villa (villagazdaság)

A Kõvágószõlõs határában, a Kajdacsi víz településrészben a MÉV Kiskút I. üzem területén
található római kori villa és sírkamra egy nagyon nehezen megközelíthetõ füves területen
helyezkedik el két növényzettel benõtt perkoláció/meddõhányó között, a lelõhelyre kiépített
út nem vezet. A római kori villa fõépületének alapfalai be vannak mutatva, a megmaradt
alapfalakat betonnal takarták le. A villától 16 m-re délre található ókeresztény mauzóleumot
1986-87-ben Hajnóczy Gyula tervei alapján rekonstruálták, a felépítmény alapfalait, oszlopait
és támpilléreit felépítették, az így létrejövõ kõoszlopok közötti falak helyét ablaküveggel
beüvegezték. A sírkamra felépítményére fa tetõszéket és vörös tetõcserepeket helyeztek. A
felépítmény belsejében a padló hiányzik és be lehet látni a sírkamrába, ezt a középsõ részt
fa-fém korlátokkal választották el. Az alépítmény rekonstruált falai jó állapotban vannak, a
sírkamra állapota azonban egészében véve elhanyagolt, az ablaküvegeket összetörték, a
sírkamra belsejében a padlószintet homok és nagy mennyiségû építési törmelék fedi. A
sírkamra falán esetlegesen megmaradt falfestmények a homok és a vastag építési törmelék-
réteg miatt nem voltak láthatók.
Aknatorony

A Jakab-hegy lábánál, Pécstõl 15 km-re nyugatra található a már római idõkben lakott
Kõvágószõlõs község. A település mai nevét az itt élõk szõlõtermelési és kõfejtési
foglalkozásáról kapta. A múlt század '50 -es éveinek elején a település határában,
Szovjetunióból érkezett kutatók uránércet fedeztek fel. A településtõl délre, annak
közigazgatási területén jött létre az I. számú bányaüzem. 1953 - 54. években a külszíni
kutatások eredményei miatt szükségessé vált az érc bányabeli kutatása. Ezért 1954 nyarán
az I. sz. kutatóaknát 42,8 méter mélyre lemélyítették, átalakítva azt a földalatti kutatást és
termelést kiszolgáló szállítóaknává. 1955 tavaszán megkezdték a II. sz. kutatóakna
mélyítését 20 méterig, majd tovább mélyítve a 40 m-es szintig szállítóaknává alakították.
1956-ban lemélyítették a 3,8 méter belsõ átmérõjû, 119 méter mélységû szállítóaknát. 1957.
végére a bányamezõ keleti és nyugati határára telepítettek egy-egy légaknát (127 m, illetve
25 m talpmélységekkel.)
Az I. bányaüzem szállítóaknájának szerelvényezése ugyan az '56-os forradalom idején leállt,
az aknát elárasztotta a víz, ám 1957-ben folytatták a beszerelését. Ekkor épült a ma is
látható acél aknatorony. A bányafát egy erre a célra kialakított fúrólyukon adták le, a
bányameddõ pedig egy ferdepályás szkipaknán lett kiszállítva. (szkip: nagyobb térfogatú
edény, ú.n. szkip alkalmazásával történik a termelvény kiszállítása).
Az I. bányaüzem 1972-ig termelt. Ez idõ alatt 154 km vágatot hajtottak ki és 2 243 000 tonna
ércet hoztak a külszínre.
A magyar uránbányászat egyetlen fennmaradt aknája - az egykori I. bányaüzem
szállítóaknájának tornya ma ipari mûemlék. Az akna ma is nyitott, a tortyogói vízbázis
védelmére az aknában víznívó szinttartást végeznek, miközben a kiemelt vizet
uránmentesítik.
A vörösréz emléktábla felirata:
URÁNÉRC BÁNYÁSZAT
I. SZÁLLÍTÓAKNA
KÕVÁGÓSZÕLÕS
ÉPÍTÉS KEZDETE: 1955
AKNAMÉLYSÉG: 119 M
A MAGYAR URÁNBÁNYÁSZAT
EGYETLEN FENNMARADT
AKNÁJA MAI SZEREPE AZ
URÁNNAL SZENNYEZETT
BÁNYAVÍZ KIEMELÉSÉVEL,
A TORTYOGÓ ÉS A PELLÉRDI
VÍZBÁZIS VÉDELME.
PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI
ALAPÍTVÁNY, MECSEKÉRC RT.
2004
(forrás: Bányász útikalauz - Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány)
7.2. EGYEDI
Az elemzést lásd az alátámasztó munkarész építészeti értékvizsgálatában.

II. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK
1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS
1.1. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK ÉRTÉKELÉSE
A jelenlegi tájhasználatnak három iránya van, nevezetesen a védelem alá helyezett értékek
fenntartása, a történelmileg kialakult tájhasználat megtartása, és a volt és meglévõ ipari
tevékenységhez tartozó területek tájbaillesztése.
A védelem alá helyezésnél konfliktusként jelenik meg az ökológiai folyosó kijelölése a
település D-i részén, és a magterület kijelölése a település K-i részén, a belterületen.
Mindkét terület védettségét felül kell vizsgálni, mert az elõírások a már korábban kialakult, és
meglévõ adottságok miatt nem tarthatók be.
Ez utóbbi tevékenységre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, különös képen a meglévõ
természeti értékek mellett. Nagy erõkkel történik ez a tevékenység, vannak is eredmények.
Egészen addig, míg a teljes rekultiváció be nem fejezõdik a térségben, és az ipari
tevékenységek tájbaillesztése maradéktalanul meg nem történik, addig ez marad a
tájhasználat egyik konfliktuspontja.
1.2. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK
Tájhasználat, tájszerkezet javaslata
A tájhasználat fejlesztését tartalmazza a terv. Amennyiben megvalósul a vízfolyás mentén
tó kialakítása, a tájhasználat gazdagodik. A tó kialakítása csakis szakmai körültekintéssel, és
a szakmaiságnak megfelelõen történhet. A tó környezetét szaktervezõvel készített
tájrendezési terv alapján kell kialakítani.
A közigazgatási területen végzett minden, szakmai elõírásoknak megfelelõ rekultivációs
tevékenység a tájhasználatot optimalizálja.
A lakóterületi fejlesztéseket a jelenlegi belterületi határon belül kell végezni.
Természetvédelmi javaslat
A tervezési terület nagy része valamilyen elõírás szerinti természetvédelmi oltalom alatt áll.
Van olyan terület, melyre több típusú védelmi elõírás vonatkozik. Ezeket az elõírásokat a
terület fenntartása során figyelembe kell venni, és be kell tartani.
Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslat
A helyi építési szabályzat tartalmazza a tájképvédelmi területekre és valamennyi övezetre
vonatkozó építési elõírásokat. Ezeket maradéktalanul be kell tartani.
A lakókörnyezet zöldfelületi elemei és fejlesztési javaslata
• Szép, és a település karakterét erõsíti az Önkormányzat épülete elõtt kialakított közpark.
A jövõben ezt, mint megõrzendõ értéket kell kezelni, és folyamatos felújítással kell
fenntartani.
• A templom és a temetõ környéke rendkívüli hangulatú, szépen kialakított a területük. A
területeket változatlan jelleggel, és változatlan rendezettséggel kell a jövõben is
megõrizni. A temetõ fontos kegyeleti helye a településnek. A temetõk fenntartásának és
üzemeltetésének, valamint a temetkezésnek a rendjét az 1999. évi XLIII. törvény, és a
végrehajtásról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet szabályozza. A törvényben, és a
végrehajtási utasításban foglaltakat be kell tartani.

• A volt zártkerti területrészen a beépítést nem szabad fokozni. A zártkerti területrész a
tájhasználat megõrzése mellett /szõlõtermesztés, kertgazdálkodás/ a jelenlegi beépítési
sûrûséggel õrizendõ meg.
• A jövõben is változatlan medervonallal õrizendõ meg a hegyrõl lefutó vízfolyás, árok.
• Megõrzendõk a játszóterek, melyek az értékes játszószerekkel a falukép
jellegzetességeivé váltak.
• Az épített környezet és a táj kapcsolatában semmiféle torzulás nem engedhetõ meg. A
falusias beépítést meg kell õrizni, és erõsíteni kell a jövõben is ez az ami Kõvágószõlõs
igazi varázsát jelenti.
• A település déli részén a lakóterület-bõvítések déli oldalán megmaradt gyepes felületet a
jelenlegi formájában meg kell õrizni.
• Az utcakép kialakításban az egyéni kezdeményezéseknek szabad utat lehet engedni. A
lakosságban olyan sok igyekezet, és értékmegõrzõ képesség van, amit célszerû az
utcafásításba is átmenteni.
• Új közparkok alakíthatók ki a belterületen. A temetõ déli oldalán kijelölt közpark a temetõ
és a lakóterület összezártságát hivatott oldani.
• A 6605 sz. út K-i oldalán kijelölt közpark a település kapuját is szimbolizálja.
Kialakításával majdan a D-i rész üzemi épületei teljes lezárást nyernek, továbbá K-rõl a
meddõhányó körvonalainak tompításával egyértelmûen kellemes “zöld kerettel“ fogja
nyitni a település látványát.
• A golgota területe jelenlegi állapotban rendezésre szorul, építészeti és kertépítészeti
eszközök alkalmazásával.
• Tekintettel az utcák kialakulására, a változó szélességre, a kiteresedéseknél egy-egy un.
jelzõ fa telepítése az idõk folyamán értékes táji elemmé válhat.
Az ipari-szolgáltató területek (környezet) zöldfelületi elemei, és a fejlesztési javaslata
Ezek a területek egyértelmû fejlesztési területek. Az évtizedekkel ezelõtti durva, tájromboló
területek helyébe tájbaillesztett, rekultivált területek, és ipari-szolgáltató területek alakulnak
ki, melyek kialakulását gyorsítani kell kertépítészeti módszerekkel. Így ezek a területek is a
település zöldfelületi rendszerének értékes elemei lesznek.
• A meddõhányók dombszerû kialakítása, földtakarása fásítása megtörtént. Sajnálatos
módon, és a dolog természetébõl adódóan összefüggõ erdõállomány ezeken a
területeken csak hosszú idõ elteltével lesz, mivel az extrém termõhelyi körülmények csak
igen lassú fejlõdést engednek meg a növényzet számára. Szerencsésnek ítélhetõ meg az
a helyzet, hogy a befásodás a területen elkezdõdött. De értékes, kondicionáló
növényállomány csak évtizedek múlva várható ezen a területen. A fásított
meddõhányókon a fásítás eredményét évrõl évre szakmai szempontból felül kell vizsgálni,
és értékelni, minõsíteni kell. Indokolt esetben a szükséges szakmai intézkedéseket meg
kell tenni.
• A bányászati technológiához szervesen kapcsolódó un. perkolációs területek
felszámolása is megtörtént. Itt az eredeti terephez igazodva gyepfelület kialakítása lett a
tájrendezés végcélja.
• A fásított meddõhányókon a fásítás eredményét évrõl évre szakmai szempontból felül
kell vizsgálni, és értékelni, minõsíteni kell. Indokolt esetben a szükséges szakmai
intézkedéseket meg kell tenni.
• Az ipari gazdasági területeken a telephelyek rendjét, és a telephelyek intenzív fásítását
felül kell vizsgálni. A funkciónak megfelelõ áttekinthetõséggel, és rendezettséggel,

valamint a növényzetnek a takaró, és látványt oldó képessége alkalmazásával lehet
ezeket a területeket ténylegesen tájba illeszteni.
• A volt I. üzem területén meglévõ régi telephelyeken a kerítés mentén folyamatos fa és
cserjesorral kell a telket lehatárolni. Ahol van fasor, de hiányos, ott új telepítéssel ki kell
egészíteni. Ezen túl a telken belüli anyagmozgatás ismeretében és figyelembe vételével
a burkolat nélküli felszíneken facsoportokat kell telepíteni, õshonos, lombhullató
fafajokból.
• A 097/16, 097/17, és 097/12 hrsz-ú területek a volt IlI. üzem területei, melyeken üzemi
épületek vannak ma is. Ez az üzemi épülettömb elhasználódott állapotban tájba illesztés
nélkül jelenik meg a tájban, és így erõsen tájromboló hatású. Erre a tömbre a tájba
illesztés érdekében tájtervezõ által készített komplex fásítási tervet kell készíteni, és
ennek a tervnek az alapján kell a telephelyeket fásítani. A terület jól látható helyen van a
Cserkút-Kõvágószõlõs közötti összekötõ út mellett, így a telephely zavaró látványa
nemcsak a természeti környezetet, de a lakókörnyezetet is terheli.
• Új telephelyek kialakítása is várható, hiszen a volt I. üzem területén belül a már
felszámolt telephelyek üres telkein és a perkolációs dombok helyén kialakított gyepes
terület ezt a területhasznosítást teszi lehetõvé. Az új telephelyeken következetesen ki
kell alakítani a telekhatáron a három lombkorona szintû térhatároló védõfásítást. A
telephelyen belüli burkolatlan felületet fásítani kell.
• Tekintettel az igen kedvezõtlen talajviszonyokra a fásítást tervszerûen táj-vagy
kertépítész által készített szakterv alapján kell végrehajtani. A szaktervezõ által készített
fásítási kiviteli szintû tervnek a jóváhagyandó építési tervdokumentáció részét kell
képeznie.
• Az épített környezet összképe, tájba illeszkedése szempontjából nagyon fontos a
telephelyek közti utak – utcák - állapota, útszegélyek rendezettsége. Erre fokozott
figyelmet kell fordítani.
• A tájalakítás szempontjából nagy jelentõsége van a területen belül a fontosabb utak
tájfásításának, nevezetesen a 6605 sz. út menti fásításnak, a 0222/5 hrsz. út, 022/8
hrsz.-u út, 0222/52 hrsz.-u út teljes hosszában történõ fásításának. A szakmai - táji
megfelelõség érdekében ezekre az utakra tájépítész szakember által készített komplex
fásítási tervet kell készíteni, és az elkészült terv alapján kell a fásítást kivitelezni. Bárhogy
is alakul az ipari gazdasági területek fejlõdése, ezek a fasorok kifejlett állapotukban igen
értékes táji elemek lesznek.
• A volt I. üzem környezetében igen értékes táji elem a 0232/2 hrsz.-u területen lévõ
erdõrészlet. Ezt az erdõrészletet D-i irányban indokolt megnövelni, és így a
késõbbiekben ennek az erdõrészletnek a takaró-funkcióhatároló hatása jól fog
érvényesülni.
2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI
VÁLTOZÁS
A fejezet a szerkezeti tervi leírás alapján készült.
2.1. A FELSZÍNI TERÜLETEK
1.1 A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
1.1.1 LAKÓTERÜLETEK
A település lakóterületei zömmel az OTÉK szerinti „Falusias lakóterület” területfelhasználási
kategóriába sorolhatók. Ezek elsõsorban a történetileg kialakult lakóutcák. Az uránbányászat
beindulásakor megépült Újtelep a falusias környezetbe nem illeszkedõ telepszerû,
háromszintes beépítése „Kisvárosias lakóterület” kategóriába sorolható.

A megengedett legnagyobb beépítési sûrûség
falusias lakóterületen 0,5
kisvárosias lakóterületen 1,2.
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK
A tervezett új lakóterületek „falusias lakóterület” kategóriába sorolhatók.
A Nyírfa utca déli folytatása a Rákóczi úttal párhuzamosan
A területen kb. 30 db építési telek alakítható ki részben önkormányzati tulajdonban
lévõ terület, részben magántulajdonban lévõ hátsókertek felhasználásával.
A terület jelenleg is belterület.
A Sajgói utcától délre fekvõ terület az Arany János utca és a Cserkúti út között
A terület részben jelenleg is belterület, részben kiskert és 4. minõségi osztályú
szántó. Utóbbiak belterületbe vonandók.
A területen újonnan kb. 24 db építési telek alakítható ki, a kiskertek átminõsítésével
kb. 10 db új építési telek jön létre.
Belterületbe vonás néhány telket érintõen északon és keleten
A korábbi önkormányzati döntések nyomán már a korábbi településszerkezeti tervben
is szereplõ fejlesztés a település északi és keleti belterületi határvonala melletti kb. 10
db telket érint. A telkek belterületbe vonandók.
Falusias lakóterületen újonnan kialakítható építési telkek száma összesen kb. 74 db.
A megengedett legnagyobb beépítési sûrûség 0,5.
1.1.2 VEGYES TERÜLETEK
TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET
A Rákóczi utca középsõ szakasza sorolható ide a 97/5 hrsz. közterülettõl az Arany János
utca – Kossuth Lajos utca vonaláig. Ezen az utcaszakaszon az egyébként elszórtan
elhelyezkedõ közintézmények besûrûsödnek, de a területen a lakófunkció is jelentõs.
Cél a kialakult épületsor fokozatos zártsorúsítása, továbbá közcélú funkciók elhelyezése a
meglévõ épületek átépítésével, bõvítésével.
INTÉZMÉNY TERÜLET
A település területén jelenleg a Rákóczi utca déli bevezetõ szakasza mellett található
általános iskola – óvoda – orvosi rendelõ együttes sorolható intézmény terület kategóriába.

Környezeti nevelési módszertani központ
Magánberuházásban létesül a Vörös-dombi 1614/2 és 1629/1-2 hrsz. ingatlanok
felhasználásával. A kialakításnál a tájbaillesztési szempontokat messzemenõen
figyelembe kell venni.
1.1.3 GAZDASÁGI TERÜLETEK
KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET
A település területén jelenleg kereskedelmi, szolgáltató területfelhasználási kategóriába a
66136 sz. út és a lakóterület közti területsáv telephelyei, a 6605 sz. út keleti oldalán (Rákóczi
utca déli bevezetõ szakasza) található telephelyek, továbbá a 6-os úti deltától északra
található telephely területe sorolható.
A Rákóczi utca déli, bevezetõ szakaszának nyugati oldala
A belterülethez dél felõl közvetlenül csatlakozó, jelenleg rendezetlen terület alakítható
ki erre a célra. A lakófunkció távlatban megszüntetendõ.
A 66136 sz. út és a lakóterület közti területsáv bõvítése
A kialakult kereskedelmi, szolgáltató terület keleti irányban bõvíthetõ az Arany János
utca vonaláig. A bõvítési terület kb. 0,8 ha.
A 6605 sz. út 6-os úti csomópontjának környezete
A kb. 3,2 ha-os területen elsõsorban nagyobb telekigényû kereskedelmi, szolgáltató,
illetve raktározási funkciók elhelyezését kell szorgalmazni.
IPARI TERÜLET
A település területén meglévõ ipari területek
Golgota – egyéb ipari terület
A területen szorgalmazni kell az egy tulajdonban lévõ szomszédos ingatlanok egy
helyrajzi számra egyesítését, ezzel a tulajdonviszonyok (közterület-nem közterület,
magánút, szolgalmi jogok) tisztázódnának.
Meg kell követelni a meglévõ barakk-épületek karbantartását, a meglévõ magánutak
kiépítését, a környezet tisztántartását, növényesítését.

Az uránbányászattal kapcsolatos rekultivált üzemi területek:
ÉDÜ – Pannova Ipari Park – részben egyéb, részben a környezetre jelentõs hatást gyakorló
terület
1.üzem térsége – részben egyéb, részben a környezetre jelentõs hatást gyakorló terület
3.üzem térsége – egyéb ipari terület
A 6605 sz. út Ny-i oldala az 1. üzem és a volt tsz-major közti szakaszon – egyéb ipari terület
A terület a környezetre jelentõs hatást nem gyakorló üzemi létesítmények
elhelyezésére szolgál. Területe kb. 1,5 ha.
1.1.4 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
A település különleges beépítésre szánt területeit a „TSZ-1” szerkezeti tervlap tünteti fel. A
területek részben kialakultak, a terv távlatában megtartandók, részben tervezett fejlesztések.
Temetõ területe
A temetõ területe távlatban megfelelõ, a fennmaradt régi, vörös homokkõ sírkövek
megõrzendõk.
Egyéb, helyi sajátosságot hordozó területek
• Római villa romja
A terület és környezete védett régészeti lelõhely, a romok országos mûemléki
védelem alatt állnak.
• Volt vízimalom környezete
A területen egyéni gazdálkodás folyik saját célú állattartással
• Hulladékgazdálkodási célú területek
o Szennyvíztelep
o Víztisztítási „csapadék” tározó

Idegenforgalmi célú terület a Sajgói utca déli végén
A Vörösdomb területének a lakóterület felé nézõ részét az önkormányzat az
idelátogató turisták elhelyezésére kemping céljára tartja fenn. A terület jelenleg is
belterület. A kialakításnál a tájbaillesztési szempontokat messzemenõen figyelembe
kell venni.
Idegenforgalmi célú terület a Dózsa György utca nyugati végén (1207/2 hrsz.)
Magánberuházásban megvalósuló beruházás a falusi és a borturizmushoz köthetõ
tevékenység, szálláshely szolgáltatás, az ezt kiszolgáló gazdasági funkciók, továbbá
lakófunkció elhelyezésére.
1.2 A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
1.2.1 KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK
A közlekedési területek nem képezik a hatástanulmány részét.
1.2.2 ZÖLDTERÜLETEK
A település meglévõ és tervezett zöldterületei közkertek.
Kialakult, megõrzendõ közkertek
• Hõsök terén található közkert
• Templom körüli közkert
Kialakult, megõrzendõ, területfelhasználási egységen belüli zöldfelületek
• Játszóterek
• Újtelep - kisvárosias lakóterületen
• COOP áruház mellett – településközpont területen
Közkert a temetõtõl délre
Elsõsorban pihenési célra szolgáló terület, amely a fõ funkción túl a temetõ és a
szomszédos lakóterület elválasztására szolgál. Területe kb. 2800 m2.
1.2.3 ERDÕTERÜLETEK
Az igazgatási terület erdõborítottsága jelentõs. A terület északi harmadát szinte egyöntetû
erdõség borítja. A terület a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, az országos ökológiai
hálózaton belüli magterület, Natura 2000 terület. További nagykiterjedésû erdõ található a

cserkúti határban, valamint a Pannova Ipari Park környezetében. Az elõbbi magterület, az
utóbbi északi és nyugati része ökológiai folyosó. Az országos ökológiai hálózat részét
képezõ erdõk védelmi rendeltetésûek, nagy részük kiváló termõhelyi adottságú.
Az igazgatási terület középsõ és déli részén további, kisebb erdõfoltok találhatók. Ezek
gazdasági rendeltetésûek, egy részük szintén kiváló termõhelyi adottságú.
• Az l. és lll. meddõhányó környezete a vonatkozó tájrendezési tervekben elõírtakat
alapul véve védelmi rendeltetésû erdõterület lesz.
• A Kajdács-patak északi szakasza és a volt 1. perkoláció területén kialakított
iparterület közti védelmi rendeltetésû erdõsáv megtartandó, dél felé bõvítendõ.
1.2.4 MEZÕGAZDASÁGI TERÜLETEK
KERTES MEZÕGAZDASÁGI TERÜLET
A település kertes mezõgazdasági területeinek legnagyobb része a belterülethez észak felõl
csatlakozik. Kisebb foltban jelenik meg a belterülettõl keletre, nyugatra és délre.
A mûvelési ág jellemzõen a szõlõ, a gyümölcsös és a kert, a telkek kisebb hányada gyep,
illetve szántó.
A belterülettõl északra elterülõ kertes mezõgazdasági terület a Mecseki borvidék Pécsi
körzetének része, a szõlõkataszter szerinti I. minõségi osztályú szõlõterület.
• Területi fejlesztés nem tervezett.
• A minõségi fejlesztésre kell fokozott figyelmet fordítani. Ennek érdekében a területen
található szõlõültetvények megõrzendõk.
• Mivel a terület Baranya megye területrendezési terve (a továbbiakban: BM TRT)
alapján országos jelentõségû tájképvédelmi terület, az épületállomány tájba
illesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. A vonatkozó elõírásokat a HÉSZ-ben kell
kidolgozni.
ÁLTALÁNOS MEZÕGAZDASÁGI TERÜLET
A település általános mezõgazdasági területei az igazgatási terület déli kétharmadán
találhatók. Kõvágószõlõs területén a domborzati adottságokból és a talajviszonyokból,
valamint a jelentõs kiterjedésû üzemi területekbõl adódóan az általános mezõgazdasági
területek aránya viszonylag kicsi.
A hetvehelyi úttól keletre és északra zömmel legelõ, ettõl nyugatra, illetve a vasúttól délre
elsõsorban szántó a jellemzõ mûvelési ág.
Az északi legelõk a BM TRT alapján országos jelentõségû tájképvédelmi területen találhatók,
a vasúttól délre elterülõ szántók szintén a BM TRT alapján kiváló termõhelyi adottságúak. A
Banya-völgy és a Vörös-domb térsége az országos ökológiai hálózaton belüli magterület,
egyben Natura 2000 terület. A III. meddõtõl keletre, a cserkúti határban elterülõ legelõk is
magterületen vannak. A közigazgatási terület délkeleti szélét borító legelõ az északi
területekhez hasonlóan országos jelentõségû tájképvédelmi terület, emellett ökológiai
folyosó.
A 6-os úttól északnyugatra elterülõ szántók 1. minõségi osztályúak, a többi szántó 3.-6.
minõségi osztályú.

• Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken az Országos Területrendezési
Tervben és a természetvédelmi törvényben elõírtak szerint kell eljárni.
• A hetvehelyi úttól keletre található szántók gyepesítését kell elõirányozni.
• A BM TRT ajánlásai alapján a kiváló termõhelyi adottságú szántóterületet általános
mezõgazdasági terület kategóriába javasolt sorolni. Ennek megfelelõen az igazgatási
terület déli részén a földnyilvántartás szerinti erdõterületet (valójában bozótos terület)
legelõ mûvelési ágba célszerû sorolni.
1.2.5 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK
A település területe a Pécsi víz vízrendszerébe tartozik. A 6-os út térsége az 1. üzem déli
határától a vasútig a pécs-tortyogói vízbázis hidrogeológiai „B” védõövezetében fekszik. A
hidrogeológiai védõövezet határát a településszerkezeti terv a kijelölõ határozat alapján
tünteti fel. A területen a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelmérõl szóló 123/1997.(Vll.18.) Korm.rendelet elõírásai érvényesek.
A település területét két, észak-déli irányú állandó vízfolyás keresztezi.
A Kajdács-patak a Banyavölgyben eredõ forrásból táplálva, felsõ szakaszán a hetvehelyi
úttal párhuzamosan, attól keletre folyik. A településtõl nyugatra ezen a szakaszon
magántulajdonban lévõ tó található, a tulajdonos további tó építésére vízjogi engedéllyel
rendelkezik. A vízfolyás a hetvehelyi utat keresztezve eléri a volt 1. üzem területét, ahol egy
szakaszon a földnyilvántartásban nem jelölve, magánterületen halad, majd a hetvehelyi út
mellett éri el a 6-os utat. Ezt keresztezve kelet felé fordul és hagyja el Kõvágószõlõs
területét.
A Kajdács-patak 6-os út feletti bal parti mellékága Zsíd patak néven ismert, melynek két ága
Kõvágószõlõs belterülete felõl érkezve, a III. meddõhányó K-i és Ny-i oldalán fut le.
A Zsíd patakba lefutó árkok három ágon haladnak.
A fõág a sportpálya mellett, a Rákóczi út, Hunyadi és Dózsa György utcák keresztezésével
szeli át a belterületet. Alsó szakasza nagy esésû, benõtt mederrel, a sportpálya melletti és a
Rákóczi utcát keresztezõ szakasz boltozott, zárt, kb 2,0 m átmérõjû csatorna. A Rákóczi út
felett földárok található, a Hunyadi utca feletti szakasz magántelkeken halad keresztül. A
Dózsa György utcai kétoldali árok a lépcsõsor mellett (fedett szakasz) csatlakozik a boltozott
csatornához. Ugyanitt csatlakozik K-i irányból a Jókai utca felõl jövõ ág. Ez az Ady Endre és
Jókai utca között magántelkek által közrezártan (külön helyrajzi számon) halad a község É-i
határán lévõ forrásig. A csatlakozás felett az italbolt melletti szakasza fedett.
A III. üzem felé tartó középsõ ág a Kossuth Lajos utca felõl érkezik, a Rákóczi utcát
keresztezve az Arany János utcán, majd jelenleg külterületen halad tovább a cserkúti bekötõ
útig. A Kossuth Lajos utcai árok alsó szakasza burkolt, a Rákóczi utat boltozott híd alatt
keresztezi, s burkolt mederrel folytatódik az Arany János utcában.
A harmadik ág a Sajgó dûlõ felõl érkezik. A Sajgó dûlõben az árok magánterületen halad. A
Sajgói út alatti szakasz rendezetlen. Külterületi szakasza burkolt.
Kõvágószõlõs belterületének vízelvezetése a település Ny-i oldala kivételével a Zsíd patak
vízgyûjtõjéhez, a település Ny-i oldala a Kajdács patak felsõ szakaszához tartozik. A
vízelvezetés nyílt árkos, a szûkebb utcákban folyókás.

• A vízelvezetõ rendszerek karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
• A Sajgói úttól délre beépítésre tervezett területen a házhelyosztás elõtt a vízfolyások,
árkok felmérését és rendezését el kell végezni.
• A Kajdács-patak 1. üzemet keresztezõ, földnyilvántartásban nem szereplõ szakaszát
telekalakítással rendezni kell.
1.2.6 TERMÉSZETKÖZELI TERÜLETEK
A település területén található, mocsár mûvelési ágú területek sorolandók ide. Területük az
országos ökológiai hálózaton belüli ökológiai folyosó. Természetközeli területen épületet
elhelyezni nem szabad.
1.2.7 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A település különleges beépítésre nem szánt területeit a „TSZ-1” szerkezeti tervlap tünteti
fel. A területek részben kialakultak, a terv távlatában megtartandók, részben tervezett
fejlesztések.
Sportolási célú terület – sportpálya
A nyírott füves labdarúgó pálya területe távlatban is megfelelõ, bõvítés nem tervezett. A
területen a fõ funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmények elhelyezhetõk.
• Római villa körüli védõsáv
A védõsávot a mûemlék római villarom védelmére jelölték ki, annak mûemléki
környezetében található, védett régészeti lelõhely érinti. A területet zöldfelületként kell
kezelni. A telepíthetõ növényzet elsõdlegesen gyep, vagy a régészeti lelõhelyet nem
bolygató, alacsony gyökérzetû növényállomány.
• Rekreációs célú területek
o Kb. 7000 m2-es önkormányzati beruházás a hetvehelyi és a cserkúti út
sarkán a szabadidõ hasznos eltöltését célzó funkciók elhelyezésére,
szabadtéri rendezvények lebonyolítására.
o Kb. 3,2 ha-on magánberuházás a Kajdács-patak hetvehelyi út alatti
szakasza mentén a természeti adottságokat kihasználva vízfelület,
továbbá a szabadidõ hasznos eltöltését célzó funkciók építményei
elhelyezésére.
2.2. A FELSZÍN ALATTI TERÜLETEK
A szerkezeti terv a mélymûvelésû bányatelkekkel érintett területekre állapít meg felszín alatti
területfelhasználást.
A területfelhasználási kategória különleges beépítésre nem szánt terület nyersanyag-
kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára.

Kővágószőlős örökségvédelmi hatástanulmány

Kővágószőlős örökségvédelmi hatástanulmány

Recommended

Recommended

More Related Content

Viewers also liked

Viewers also liked (6)

Similar to Kővágószőlős örökségvédelmi hatástanulmány

Similar to Kővágószőlős örökségvédelmi hatástanulmány (20)

More from Önkormányzat Kővágószőlős

More from Önkormányzat Kővágószőlős (20)

Kővágószőlős örökségvédelmi hatástanulmány