Település Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példány
•
0 likes•273 views
Település Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példány
Recommended
Recommended
More Related Content
More from Önkormányzat Kővágószőlős
More from Önkormányzat Kővágószőlős (20)
Település Arculati Kézikönyv-Egyezeteő-munkaközi példány
- 1. KŐVÁGÓSZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017
- 3. BEVEZETŐ Településeink élhetőségét alapvetően az épített- és a természeti környezet elemei határozzák meg. Épületeink állapota, minősége, esztétikai megjelenése jelentősen befolyásolják komfort érzetünket és településünk arculatát. A települési közösség és az önkormányzat közös feladata, hogy ezeket a feltárt épített- és természeti értékeket megőrizzék, gondoskodjanak a védelmükről, ugyanakkor lehetőséget is biztosítsanak a település további fejlődéséhez. Az építészeti arculat megőrzése érdekében fontos hogy a védett épületek, épületrészek mintaként szolgáljanak mindenki számára, az átalakítások, bővítések és új építések a hagyományokhoz igazodóan létesüljenek. Kővágószőlősön az élet ünnepei során régi mondókák, rigmusok élednek újjá, hagyományos kézműves technikákat hívnak segítségül egy-egy tárgy előállítása kapcsán, ezt a hagyományos szemléletet kívánjuk az építészetben is általánossá, elfogadottá tenni az épületek felújítása, átalakítása, bővítése kapcsán. E kiadvány ehhez igyekszik könnyen érthető, kézzelfogható segítséget nyújtani, nagymértékben támaszkodva a Kokas és Társa Tervező kft. által 2014-ben készített, jelenleg is hatályos településrendezési eszközök alátámasztó munkarészének, az építészeti értékvizsgálat és javaslat című kiváló minőségű és részletezettségű anyagára.
- 4. IMPRESSZUM Kővágószőlős Község Önkormányzata www.kovagoszolos.hu 7673 Kővágószőlős, Rákóczi u. 34. 36-72-564-081 Polgármester: Sándor Tibor Főépítész: Bánfalvi Zoltán Készítette: Bánfalvi Zoltán, Görgényiné Fehér Zsófia Fotók: Kátai László, Bánfalvi Zoltán, Kővágószőlős Község Önkormányzat honlap, internet Építészeti útmutató ábrái: Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit kft. Hatályos településrendezési eszközök: 4/2014. (VI.17) illetve 6/2016. (II.23.) Önkormányzati rendelet A hatályos településrendezési eszközök készítői: Kokas és Társa Tervező kft. , Pécsi Mérmű bt. Építészeti értékvizsgálat: Balog Farkas Csaba Örökségvédelmi hatástanulmány: Balog Farkas Csaba, Kovalicky Gergely Helyi építési szabályzat és Szabályozási terv: Kokas Ignác, Pap Zsuzsa Történelmi és kataszteri térképek: Arcanum Adatbázis kft. , www.mapire.hu Kővágószőlős 2017
- 5. TARTALOMJEGYZÉK Bevezető Impresszum A település bemutatása 6 Kővágószőlős öröksége 14 Eltérő karakterű településrészek 28 Óváralja Újváralja Lakóparkok Váradliget Építészeti útmutató 18 Magasság Tetőhajlásszög Tetőforma Telepítés Színek Terepalakítás Kerítések Kertek Erkélyek, tornácok Ajtók, ablakok Homlokzatképzésre Részletek Mai példák 36 Utcák, terek 40 Hirdetések, reklámtáblák 42
- 7. 7 Kővágószőlős a baranyai megyeszékhely Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegyalján, a Jakab-hegy lábánál fekszik, Cserkút és Kővágótöttös között. Egy 1290 körül keletkezett oklevél említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét, mely elnevezés a XI. századi szőlőműves és szőlővel, borral adózó szolgáló népeitől származik. A kővágó jelzőt a török uralmat követő időszakban 1773-ban kapta, a településen a mezőgazdaság mellett jellemző kőbányász és kőfaragó mesterségek nyomán. A 6-os számú főút vonalától a Cserkúti dombok választják el, a hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület otthona. A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tőzegmoha stb.) A település fölé emelkedő közel 600 m-es geológiailag is különleges, markáns Jakab-hegy 1978-tól védett. A hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot, melyek a falu meghatározó természetvédelmi értékei: a Babás-szerkövek, a Remete barlang, melynek természetes üregét később szerény igényű remeték tágították tovább és a Zsongorkő-kilátó, ahonnan káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását, jó időben láthatók az országhatáron túl a Szlavóniai hegyek körvonalai, előtérben a Dráva síkság több településével. A település épületállományának jelentős része is a vörös homokkő felhasználásával létesült. Ez a helyben kitermelt alapanyag építészetben elnyert nagy szerepe adja a község és a környék egyik legszembetűnőbb jellegzetességét, a temető több évszázados síremlékei, az épületek alapjai, kerítések is jórészt ebből készültek.
- 8. 8 Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismertek régészeti leletek, a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett, a korai vaskori fémművesség és a kereskedelem központja. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasodó Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett, melynek hatalmas sáncait a kora vaskori Hallstatti kultúra népe emelte Kr.e. 750 körül. Ők tekinthetők a későbbi pannon és illír népesség ősének. Később Kr.e. 350 körül a kelták foglalták el a fennsíkot és megerősítették a sáncokat. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek. A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre. A IV. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az V. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő. A VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről. A magyarok a X. században jelentek meg a mai falu helyén. A korai magyar középkortól a falu a Szent Istváni alapítású pécsi püspökséghez
- 9. 9 tartozott, aminek köszönhető a románkori műemlék templom és a hegytetőn, de már Pécshez tartózóan, a ma már csak restaurált romjaiban látható pálos kolostor építése. A török megszállás időszakában a Mecsek vidékén nagyobb csatározásokra nem került sor, ennek és védett elhelyezkedésének köszönhetően a település épségben átvészelte a török kor háborúit, oszmán építészeti emlékek nem találhatóak területén. A történelem folyamán mindig helyi központnak számított, 1620-ban Kővágószőlős már önálló plébánia, később filiálisai Cserkút, Tőttös, Bakonya és Boda. 1905-ben Kővágószőlős körjegyzőségi székhely lesz, hozzátartozik Cserkút és Kővágótőttös, 1938-tól pedig Bakonya is. A két világháború között megkezdődött a Mecsek hegység turisztikai, idegenforgalmi hasznosítása, turistautakat, pihenőhelyeket jelöltek ki, vonzó lett a Jakab- hegy és környéke is. A ll. világháború viszonylag csekély károkat okozott a vidéken. Az ötvenes évek erőltetett iparosítása bizonyos mértékig megváltoztatta az egész hegység morfológiáját. A Jakab-hegy mélyebb rétegeiben található zöld homokkő uránt tartalmaz, ennek kiaknázására a hegy lejtői alatt az 1950-s évek közepétől megkezdett mélyműveléses kitermelésű uránbányászat átalakította a környékbeli települések épített és természeti képét. Kővágószőlős területét az I. és III. bányaüzem aknái, tárói, kiszolgáló épületei valamint az 1964-ben létesített Ércdúsító-, és Kísérleti Kutató Üzem (ÉDÜ) épületegyüttese érintette. Az iparosítás miatt kibővült munkalehetőségek következtében Kővágószőlős lakossága ugrásszerűen megnőtt, melynek
- 10. 10 építészeti hatásai ma is láthatóak a településképben. Az 1989-s bányabezárási határozat 1997-ben a mecseki uránércbányászat megszűnését hozta, az érintett települések életében évtizedeken át meghatározó jövedelemszerzési forrás elapadt, a jövő megélhetési lehetőségeit az önkormányzatok a megüresedett üzemi létesítmények munkahelyteremtő vállalkozások számára történő hasznosításában, illetve a települések és környezetük épített és természeti értékein alapuló idegenforgalom fellendítésében látták, ez a folyamat napjainkban is tart. Az uránipar okozta környezeti károk felszámolása, a tájrendezési és rekultivációs folyamat irányítása az I. bányaüzem egyes épületeiben kialakított központból (ma Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis) történt, e terület köré szerveződött a település egyik ipari-, gazdasági övezete. Kővágószőlős jellegzetes hegyvidéki-hegylábi település, felfedezésre váró, izgalmas törtvonalú utcákkal. A település főleg a templom körül kialakuló központi mag köré szerveződött, már az első katonai felméréseken látszik ez a kelet-nyugat irányú elhelyezkedés, terjeszkedés, mely a hegy alján a szintvonalakkal párhuzamos könnyen kialakítható utcákra utal. A későbbi térképeken már megjelenik a déli irányú bekötő út, mely a fő útról
- 11. 11 való közvetlen megközelítést segíti. Ennek végében kialakított, a falusias környezettől eltérő többszintes, társasházas új telep az uránbányászat hozadéka. A mai utcaszerkezet a XIX. század közepére kialakultnak mondható. Fontos a szomszédos településekkel összekötő utak jelenléte, és a település ezirányú terjeszkedése. Mára a Sajgói településrész beépítésével szinte összeér Cserkúttal, ellenben a Kővágótöttös felé irányuló terjeszkedés a Hetvehely felé vezető új út létesítése, és az ekkor létrejött ipari terület a Golgota telepítése miatt megtört, új irányt vett, a régi út mentén horgásztavat alakítottak ki. Az uránbányászat kiszolgálására a település déli részén is létesült egy összekötő út Cserkút irányába. A Rákóczi utca, a település fő utcája, három teresedést köt össze. Kialakulások sorrendjében az első a keleti oldalon lévő, az Árpád kori templom köré szerveződött tér lakóépületekkel és a temetővel övezve. Ezt követte a nyugati oldali mai Hősök tere szintén lakóépületekkel és igazgatási funkciókkal, majd a közelében található volt tűzoltószertár környéke kereskedelmi jellegű és művelődési célú épületekkel. Ezt a térsort mára kiegészíthetjük a Sajgó út melletti Mária kerttel.
- 12. 12 A hegyre finom ívekkel felkúszó utcácskák ezekről a teresedésekről indulnak ki a domborzati és talajviszonyok által meghatározott módon, a völgybe ereszkedő utcák már egyenesebb vonalban létesültek. Kővágószőlősnek jelentős része külterületi besorolású, ezen területek használata még a múlt század közepén is természetközelibb állapotokat tükrözött a ma érzékelhetőnél, főleg a
- 13. 13 szőlőművelés épületei jelentek meg a telkeken. A Mecsek felsőbb részein nagy kiterjedésű erdőségek találhatóak, alattuk szőlő, rét terült el a lakott településrészek felett, a főút déli oldalán a szántók voltak túlsúlyban. Az uránbányászathoz kapcsolódó bányaüzemek, meddőhányók, perkolációs területek megjelenése jelentős változásokat hoztak a tájhasználatban. Ez a változás elsősorban a településtől délre húzódó szántókat érintette. A szőlős részeken az agglomerációs fejlődés hatásai érzékelhetőek. A környék és a település jellegzetes épületformája az utcára merőleges gerincű egyszerű tömegű, parasztház az utcára néző füles, kontyolt homlokzattal, magas lábazattal és ebben utca felőli pincelejáróval. Ez a füles homlokzati kialakítás a módosabb gazdák utcával párhuzamos gerincű házainál is megjelenik. A fő utcának tekinthető Rákóczi utcában szép számmal találhatóak, valamint a fő térként használt Hősök terét is több ilyen épület keretezi. Találhatunk itt szépen felújított, átalakított középületet, mely remek példaként szolgálhat a helyi jellegzetes anyagok modern és innovatív alkalmazására, ilyen a Buzási Andor művelődési ház.
- 15. 15 A település talán legfontosabb öröksége természeti adottsága, a természeti értékekben, területekben gazdag táj és képződményei, melyek közül sok a védett, védelemre érdemes. Ezeknek az értékeknek és területeknek megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése céljából különféle területi védettségi kategóriák, és védelmi rendszerek jöttek létre. Kővágószőlős közigazgatási területén a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területére eső védett területek és kategóriák találhatóak. Ilyen a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi körzet, mint országos védelem alatt álló terület. A Natura 2000 területek közül a Mecsek (HUDD20030) és a Pécsi-sík (HUDD20066) néven kihirdetett kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és a Mecsek (HUDD10007) néven kihirdetett különleges madárvédelmi területek érintik a települést, melyen a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterület és ökológiai folyosó övezete is megtalálható. Érintett az országos és megyei területrendezési tervekben jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetével is. Közigazgatási területén 31 egyedi tájértéket tartanak nyilván, melyek közül több művészeti, építészeti alkotás. A természeti értékek közül kiemelkedőek a település nevével összeforrt Babásszerkövek és Zsongorkő kilátó. Ezek mellett jelentős a Jakab hegyen található avargyűrű, a halomsírok, a templom és temető között található gesztenye fasor, és a Cserkút felé vezető út határjelző fái. A település területét két állandó vízfolyás keresztezi, melyek a Pécsi víz vízrendszerébe tartoznak, egyik a Banyavölgyben eredő Kajdács patak, a másik ennek mellékága a Zsid patak. A Babásszerkövek a Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport. E különös csengésű név a sziklák bábuszerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta. A kelet- nyugat irányú sziklafalból a természet pusztító erői a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő évmilliók során hozták létre. Mint minden természeti képződményünkhöz a Babásszerkövekhez is köthető népi legenda, melyet most nem tárunk az érdeklődő elé, inkább látogasson el Kővágószőlősre ahol megismerheti a Zsongorkő-kilátó és Jakabhegy legendájával együtt.
- 16. 16 A Zsongorkő-kilátó A Mecsek egyik legszebb "természetes" kilátó pontja a Jakab hegyen az István kilátótól délre található ahonnan káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását. A szintén vörös homokkő természetes sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület. Közelében a Remete barlang található, rálátással a Sasfészek elnevezésű sziklaképződményre. A Sasfészek csodálatos látványt nyújtó ó szinte teljesen függőleges homokkő sziklafal, a szikla tetején valóban fészkelhetnek sasok, gyakran látni a terület felett keringő madarakat. A hegymászóknak igen jó gyakorlóhely a 20-23 méter magas fal, melyen beépített biztosítószögeket is láthatunk. A Jakab hegy déli oldalán, a Babásszerkövek legnyugatibb sziklaalakzatán áll a Jubileumi kereszt. Csáki Benjámin helyi plébános kezdeményezésére 1934- ben került felállításra illetve felszentelésre, Bátor Károly helyi káplár által. A kereszt Popilla Mihály cserkúti kőfaragó munkája, amit helybeli fuvarosok darabokban vittek fel a helyszínre. A Jakab-hegy északi oldalán található forrást, a Pálos-kutat, az 1950-s években foglalta Csokonay Sándor. Alsó triász rés- és hasadékvíz jelentkezik a 2002-ben felújított támfalas felépítmény falazatában elhelyezett kifolyócsőben, mely felett a Pálos címer látható.
- 17. 17 Kiemelkedő táji értékek a település feletti hegyoldalban található bányák. A falu nyugati része felett, a Mecsek hegy délre lejtő oldalán található egymáshoz közeli két kőbánya, valamint az ezektől kissé nyugati irányban, a hegygerinchez közel lévő „vörös bánya”, ahol igen vörös, finoman szemcsés a kő amiből régen köszörűkövet faragtak. A faluhoz közelebb lévő bányából szedték ki azokat a köveket amelyekből a főtéren lévő hősi emlékművet készítették. Készítettek itt kő kapuszárakat, itatóvályúkat, kőkereszteket, kriptafedlapot, lépcsőket, az itt kifaragott kézi darálókat, malomköveket, járdakockát messze vidékre is szállították a bányákból. Pécsett is több helyen látni a kővágószőlősi bányákból kitermelt követ. A község keleti része felett, magasan majdnem a hegygerincen volt a „nagybánya”, területe már a pécsi káptalan erdőhöz tartozott. Ebben a bányában a kitermelt haszonkő szállítására dupla vágányú iparvasutat építettek, ami nem mozdonnyal működött, hanem ingaszerűen járt a két szerelvény. Kővágószőlősön a vidéki kis településekhez képest sok az országos műemlék, a templom és a hozzá kapcsolódó plébánia épülete az első, ami eszünkbe juthat. Ezek mellett a községben műemléki védettséget élvez a település ókori és legújabb kori fejlődésének egy-egy épülete, a római kori villaépület a hozzá tartozó ókeresztény mauzóleum maradványokkal, valamint egy ipari műemlék, az aknatorony, az uránbányászat első szállító aknája.
- 18. 18 A Sarlós Boldogasszonynak szentelt még ma is tekintélyt parancsoló tömegű templom, a XIII. századból származik, tornyának több szintjén is megfigyelhetőek a román ikerablakok, kosáríves kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját az 1763-1772 között folyt átépítés során nyerte el, melynek során a középkori egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. Ezt a tornyot 35 méteres magasságig megmagasították és mögé nagyméretű egyhajós templomot építettek A nyugati kapu előtt a gótikus támpillérek közé barokk kagylódíszes kosáríves esőfogót építettek. Az alul csigavonallal induló oromzat csúcsán lévő kettőskereszt alatt alkalmazott kagylódísz a jakabhegyi Szent Jakab kolostort, és a Santiago de Compostella zarándokait megillető kagyló jelvényt (Jakobs-muschel) juttatja eszünkbe. Az épület későbarokk berendezése különösen értékes. A 10 regiszteres orgona jelenlegi diszpozícióját a pécsi Angster cég készítette 1941- ben. A templomot 1974-79-ben állították helyre. A római katolikus plébániaházat, a templom elkészülte után, korábbi helyétől távolabb építették fel 1784-ben, barokk stílusban. A templom és a plébániaház közötti gyalogútnál egy középkori eredetű malomkő fekszik, a mellette lévő rajz a hajdani plébániaház alaprajzát ismerteti. Az utcával párhuzamosan emelt jelentős méretű épület bejárata elé kontyolt fióktetővel fedett előteret építettek. A terepadottságok miatt, az utcáról földszintes épületet az udvar felé alápincézték. Az épület folytatásában épített tömör kerítés határolja az ingatlant az utcától, innen nyílik az udvarra vezető tömör deszka kis- és nagykapu. Jellegzetes módon a kiskapu a magas kerítésfalban nyílásként épült. A szintén utcával párhuzamosan álló kis melléképület utcai fala egyben a kerítésfal is. Külső-belső felújítása - az épületen elhelyezett márványtáblán olvashatóan - 1984-ben történt.
- 19. 19 A Kővágószőlős határában, a Kajdacsi víz településrészben a MÉV Kiskút I. üzem területén található római kori villa és ókeresztény mauzóleum egy nagyon nehezen megközelíthető füves területen helyezkedik el két növényzettel benőtt perkoláció/meddőhányó között, a lelőhelyre kiépített út nem vezet. A területen a római kori villa főépületének alapfalai vannak bemutatva, a megmaradt alapfalak betonnal való letakarásával. A villát a Kr. u. II. század második felében építették, majd a 260 körül bekövetkezett roxolán dúlás után helyreállították. A téglalap alakú villaépület bejárati homlokzatát portikusz díszítette. Ebből nyílott a keleti oldalon a villa fürdője. Az épület belső perisztíliumos udvarából nyíltak a lakóhelyiségek. A villától délre található ókeresztény mauzóleumot 1986-87-ben Hajnóczy Gyula tervei alapján rekonstruálták. A felépítmény alapfalait, oszlopait és támpilléreit felépítették, az így létrejövő kőoszlopok közötti falak helyeit beüvegezték, melyek mára sajnos erősen megrongálódtak, kitöredeztek. A felépítmény belsejében nincs födém- és padlószerkezet, így le lehetett látni a sírkamrába, ahol a padlót jelenleg homok és nagy mennyiségű építési törmelék fedi. A sírkamra falán esetlegesen megmaradt falfestmények a homok és a vastag építési törmelékréteg miatt nem láthatók. A magyar uránbányászat egyetlen fennmaradt aknája - az egykori I. bányaüzem szállítóaknájának tornya ma ipari műemlék A településtől délre, annak közigazgatási területén jött létre az I. számú bányaüzem. Az 1953 - 54 években a külszíni kutatások eredményei miatt szükségessé vált az érc bányabeli kutatása. Ezért 1954 nyarán az I. sz. kutatóaknát 42,8 méter mélyre lemélyítették, átalakítva azt a földalatti kutatást és termelést kiszolgáló szállítóaknává. Az I. bányaüzem szállítóaknájának szerelvényezése ugyan az '56-os forradalom idején leállt, az aknát elárasztotta a víz, ám 1957-ben folytatták a beszerelését. Ekkor épült a ma is látható acél aknatorony.
- 20. 20 A település számos helyi védelemre érdemes épülettel, épületrészlettel, kerítéssel, szoborral büszkélkedhet, a település szerkezetéből és rangjából adódóan a legtöbb lakóépület és gazdasági melléképület de a Sid patakra épített Póka híd, az uránbányászati kiállításnak otthont adó egykori iskolaépület, az egykori tűzoltószertár, ahol ma a helytörténeti kiállítás található és az erősen leromlott állapotú István kilátó is a védett értékek közé tartozik. Az építészeti örökség egyik jellegzetes eleme a „füles” homlokzat, amely nem csak helyi védett épületeken jelenik meg. Kővágószőlős és a környező települések kerítéseinek, épület lábazatainak, gazdasági épületeinek elsődleges alapanyaga, így az épített örökség része, a környéken bányászott vörös homokkő. A településképet meghatározzák a hagyományos kerítés kialakítások is, melyek több típusa figyelhető meg. Találhatunk tömör kőkerítést tömör deszka vagy kovácsoltvas kapuzattal, a kapuzat két oldalán téglafejezetes oszloppal. Ugyanakkor jelentős számban van áttört kerítés, alacsony kőfalra épített míves téglapillérek közötti kovácsoltvas mezőkkel, de látható tisztán kovácsoltvas kerítés is. Természetesen ezek kombinációi is előfordulnak, ahogy a modern kerítés kialakítások is megjelennek a településképben. Az építészeti örökség mellett számos hagyományos ünnep
- 21. 21 van melyek meghatározóak a község életében és a kulturális örökség továbbvitelében. Minden július első vasárnapján a középkori templom névadójának Sarlós-Boldogasszonynak ünnepe és az ehhez kapcsolódó búcsú zajlik. A bányászati tevékenység öröksége a toronyzene is, mely 2003. szeptember 08-tól munkanapokon 14 órakor csendül fel a templom tornyából. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezte, hogy a mecseki szén- és uránmedence összes bányásztelepülésén, ahonnan elődeink egykor naponta indultak munkába, a bányákba, a templomtornyokból egy időben ugyanaz a toronyzene emlékeztessen a 250 éves mecseki kőszén- és a több mint 40 éves uránbányászatra. A "Tisztelet a bányász szaknak..." kezdetű német dal Közép-Európában mint ünnepélyes bányászdal, Révay Károly szerint " Bányász himnuszként" volt általánosan ismert, magyarul először Selmecbányán a Bányászati és Erdészeti Akadémia új épületének avatásán hangzott el. Tisztelet a bányász szaknak, Jószerencse áldás lengje át Bárha napfényt odalent nem kapnak, Hőn imádják mégis a hazát...
- 22. 22 A település modernkori megjelenései
- 23. 23 A településen található egyedi tájértékek: Avargyűrű Babásszerkövek Templom téri fakereszt Templom téri feszület Templom és temető közötti gesztenye fasor Jakab hegy északi területén lévő halomsírok Kővágószőlős és Cserkút határán lévő határjelző fák Sasfészek Zsongorkő Hősök emlékműve és a körülötte lévő park Templom és temető közötti Istár kereszt Jubileumi kereszt Kossuth u. 14 telkén lévő kút Rákóczi utca 60. Széchenyi utca 4. Rákóczi utca 26. Rákóczi utca 12. Hősök tere 4. Mária szobor az Önkormányzat épülete előtt Rákóczi utcai Misa kereszt Plébánia épülete Póka híd Templom és környezete Uránbányászati emlékmű Sajgói út menti kereszt Temető területe Sid Hídja a Hunyadi utcában Szent József szobor a templom mögött Tűzoltószertár Vásáros út
- 24. 24 Nehezen lehet még egy olyan heterogén használatú tájat fellelni, mint amilyen Kővágószőlős külterületét jellemzi. Szántóföldi gazdálkodás, erdőgazdálkodás és neves kert- és szőlőgazdálkodás, valamikori ipari tájhasználatú területek rekultivációval, természetvédelmi területek, vízvédelmi területek találhatók egymás mellett sokszor egymással átfedésben.
- 25. 25 A térség jelentős ásványvagyona az ércbányászat által hasznosult, ez mélyművelésű föld alatti bányászati tevékenységet jelentett, melyhez a felszínen ipari telephelyek, és meddőhányók, valamint egyéb technológiai melléktermékek elhelyezését szolgáló területek kapcsolódtak. Ma már ezek helyén erdősített dombok, és gyepesített sík rekultivált területek vannak, melyek formájukat tekintve tájbaillőek, funkciójukat tekintve az erdő kifejlődése után, hosszabb idő múlva lesznek a táj biológiailag aktív részei. Ezeknek a területeknek a rekultivációja még a mai napig is folyik.
- 26. 26 A településen található műemlékek, nyilvántartott műemléki értékek és műemléki környezetük: Plébánia templom 1 Vizimalom és gazdasági épületei 0122/11 Uránbányászati aknatorony 0222/15 Római kori villa és ókeresztény mauzóleum maradványai 0222/51 Plébánia ház 2/12 0222/15 2/12 322 325/2 326/2 332 335 336 337 340/2 342/1 5/1 97/1 97/2 97/7 97/8
- 27. 27 A településen található helyi védettségű épületek: Rákóczi u. 14. Rákóczi u. 26. Rákóczi u. 33. Rákóczi u. 37. Rákóczi u. 47. Rákóczi u. 54. Rákóczi u. 56. Rákóczi u. 59. Rákóczi u. 60. Rákóczi u. 66. Rákóczi u. 67. Rákóczi u. 70. Rákóczi u. 71. Rákóczi u. 36. Póka híd Hősök tere 4. Hősök tere 11. Hősök tere 12. Orgona u. 1. Orgona u. 3. Dózsa Gy. u. 5. Dózsa Gy. u. 11. Dózsa Gy. u. 16. Hunyadi u. 3. Ady E. u. 14. Arany J. u. 4. Széchenyi u. 2. Sajgói u. hrsz 318/2 hrsz 1498 István kilátó
- 28. 28 A településen található helyi védettségű kerítések, kapuk: Rákóczi u. 14. Rákóczi u. 16. Rákóczi u. 22. Rákóczi u. 28. Rákóczi u. 37. Rákóczi u. 52. Rákóczi u. 56. Rákóczi u. 59. Rákóczi u. 61. Rákóczi u. 67. Rákóczi u. 71. Hősök tere 1. Temető kert Hősök tere 8. Hősök tere 10. Hősök tere 11. Hősök tere 12. Orgona u. 3. Dózsa Gy. u. 5. Dózsa Gy. u. 16. Dózsa Gy. u. 22. Dózsa Gy. u. 24. Kossuth L. u. 3. Kossuth L. u. 4. Kossuth L. u. 14. Hunyadi u. 3. Ady E. 14. Arany J. u. 4. Széchenyi u. 2. Sajgói u. hrsz 318/2 Petőfi S. u. 8/a. Rákóczi u. 48. Széchenyi u. 5. A településen található helyi védettségű feszületek, szobrok: Hősök tere emlékműi Szent István szobor, világháborús emlékmű Millenniumi emlékmű Szent József szobor a templom mögött Templom és temető közötti Istár kereszt Sajgói úti feszület Rákóczi 16 előtti Misa kereszt Jubileumi kereszt
- 29. 29
- 31. 31
- 32. 32
- 33. 33 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSRÉSZ - ÓFALU Ez a terület Kővágószőlős központi, ősi része, ahol hagyományos, fésűs, oldalhatáron álló beépítés jellemző. A porták utcafronti lakóépületei előkert nélkül létesültek, mögöttük általában azonos oldalhatárra, azzal többnyire egybeépült, soros elrendezésű gazdasági épülettel. A szélesebb telkeken, vagy a módosabb gazdák portáin a nagyméretű csűrök, pajták a korábbi lakó- és gazdasági udvar lezárásaként a telken keresztbefordultak, hajlított ház jelleggel. A hagyományos lakóépületek egyszerű, arányos tömegűek, egy lakószinttel, az utcára merőleges 38- 42°-s hajlásszögű nyeregtetővel fedettek, jellemző az utca felőli teljes, vagy csonkakonty, de találunk konty nélküli oromfalas kialakítást is. A módosabb gazdák lakóépületei az utcafronttal párhuzamos épületszárnnyal befordultak, amit a tetőgerinc is követ, esetenként hangsúlyos, magasabb gerinccel, a tető itt általában mindkét oldalról kontyolt. A lakóépületek lábazati anyaga hagyományosan a területen bányászott vörös homokkő, amelyet néhol levakoltak, és a felmenő falakétól elütő színűre meszeltek. A tetőfedő anyag hagyományosan a hódfarkú cserép, ezt sok helyen már a hornyolt, sajtolt cserép váltotta fel, de találunk síkpalával fedett épületeket is. A hagyományos parasztházak eredeti utcai nyílásrendje szerint az utcára többnyire két kis ablak néz, az udvari homlokzatra az utcaival megegyező arányú ablakok kerültek. Az eredeti utcai nyílásrend helyébe sok helyen a tüzépi hármasablak lépett, megbontva a hagyományos homlokzatosztást. Az ilyen típusú átalakítások során az eredeti vakolatdíszítés is sérült, sok helyütt teljesen el is tűnt. A tornác nem jellemző, a lakóépületek egy udvar felőli bejárattal rendelkeznek, ez bővül esetenként zárt „koldusállás”-sá, amelynek fedése a főtömegre
- 34. 34 merőleges gerincű kontyolt fiatető. A település jellegzetes „füles” homlokzatai jórészt ezen a területen találhatóak, ezek, kontyolt tetővel, két utcai ablakkal, magasított lábazattal, helyenként az utca felől pincelejáróval épültek. A homlokzatot lizénák, vakolatból képzett könyöklők és szemöldökök tagolják eklektikus díszítőelemekkel. Az oromfalas épületeknél ezek lezárása legfeljebb egy cserépsornyi tetőtúlnyúlással történt. Az utcai homlokzat egyszerűbb díszítésű, vízszintes osztásként legfeljebb egy cserepezett vízvezető párkány tagolja, egyéb díszítőelemek nincsenek, vagy csak kisebb kiállású keretezések jelennek meg. A polgárházak az utcafronton hosszan elnyúló homlokzatúak. A lábazat magasított, esetleg pinceablakokkal megosztott. Ha az épület nem foglalja el a teljes telekszélességet, az utcai homlokzaton csak az egységes, szimmetrikus ablakosztás jelenik meg. A homlokzatot lizénák tagolják, az ablakokat egyszerűbb esetben falsávkeretezések, díszesebb épületnél
- 35. 35 vakolatból képzett végigfutó, vagy csak az ablakok alatt megjelenő könyöklők, illetve erősen tagolt, eklektikus szemöldökök hangsúlyozzák. Ha az épület a teljes telekszélességet elfoglalja, az utcai homlokzaton megjelenik a kapuáthajtót lezáró kapuzat is. A jellegzetes, nagyméretű gazdasági épületek homlokzata nyers homokkő, nyers tégla, vagy vakolt tégla. Az íves záródású nyílások környékét a falazattól eltérő színű, a felületből kiugró, míves téglaarchitektúrájú keretezések díszítik. Az utcaképet meghatározó épületállomány állapota különböző, a lakóházak egy része szépen felújított illetve karbantartott de természetesen vannak még felújításra szoruló épületek. A felújítások fő iránya homlokzatok, díszítések helyreállítása illetve a fedés anyagának cseréje.
- 36. 36 FALUSI PEREMTERÜLETEK Az újabb beépítésű területeken már megjelenik az előkert (5-10-15 m között), a gazdasági épületek mérete az életforma változásával arányban erőteljesen csökken, leválik a lakóépületről, sokszor csak garázs funkcióval bír. Az épületek már nem feltétlenül az oldalhatárra telepítettek, megjelenik a szabadonálló beépítés. A területre jellemző építések az Ady Endre és Jókai Mór utcáknál a történeti településrész telkein is megjelenik. Az 50-s években épült földszintes, közel négyzetes épületeknél jelenik meg a sátortető, a hagyományos épületekéhez hasonló ereszmagassággal. Ugyanez a magasság jellemző a 70-80-s években épült épületekre is, amik visszatértek a nyeregtetőhöz, de ekkor már nem jellemző a kontyolás, mivel megjelent a tetőtérbeépítés, helyenként tetőfelépítményekkel kombináltan. Az épületek szélességi mérete 10-12 m-re nőtt, ami aránytalanul nagy tömegeket eredményezett. Ezeken a területeken is jellemző a terméskő lábazat, de már a vakolt tégla használata is gyakori, illetve a 70-80-s évek épületei többnyire nyersbeton lábazatra épültek. Az újabb épületeken divatossá vált a betoncserép alkalmazása, és néhány helyen megjelentek a magyar falusi utcaképből kirívó színű és anyagú tetőfedő anyagok is. A nyílások méretei a technológia fejlődését követve nőttek. A sátortetős épületeknél szintén a hármasablak a jellemző, a későbbi épületeken alkalmazott
- 37. 37 előregyártott, nagyméretű, a négyzeteshez közelítő arányú ablakok sokszor osztás nélküliek. A homlokzatdíszítés szinte teljesen eltűnt, legfeljebb vízszintes vakolatosztás jelenik meg az ablakok alján és tetején.
- 38. 38 PLÉBÁNIÁTÓL KELETRE LÉVŐ KERTVÁROSI JELLEGŰ TERÜLETEK A területen található kb. 10 lakóház egy önálló karaktert képvisel az újabb építések között is. Nagy méretű előkertek jellemzők, 10-12 m-s négyzetes épületek nyeregtetővel, de a tető gerince az utcával párhuzamos irányú. A lejtés felőli homlokzat két teljes értékű szintet tartalmaz, de helyenként még egy tetőtér is létesült, melynek megvilágítását tetőfelépítmények biztosítják. A nyílások méretei szintén a technológia lehetőségeit kihasználva készülnek, a homlokzatok változatos színekben pompáznak, némileg öncélú díszítőelemekkel.
- 39. 39 TÁRSASHÁZAS TELEPÜLÉSRÉSZ - ÚJTELEP Az 1950-s évek közepétől megkezdett uránbányászat következtében kibővült munkalehetőségek Kővágószőlős lakosságszámában is jelentős emelkedést hozott. A betelepülő családok számára hirtelen sok új lakásra volt szükség, ennek megoldását egy korai lakóparkban gondolták megoldani a település vezetői, így jött létre az Újtelep néven ismert településrész. Itt a falusi arculattól eltérő szabadonállóan, telepszerűen elhelyezkedő úszótelkes, többszintes társasházak épültek, részben lapostetős részben enyhe hajlású kontyolt magastetővel. A társasházak a falusi léptékből kilépő tömegük ellenére arányosak, jól formáltak. Sajnos a gépkocsi elhelyezést nem tudták az épületekben megoldani, ezért különálló, kevésbé megformált garázssorok készültek, melyek rombolják a kialakult településképet. Az épületek között a telepítésből fakadóan kellemes arányú zöldfelületek találhatóak, az épületek földszinti részein különböző szolgáltatások alakultak ki.
- 40. 40 RÁKÓCZI ÚT DÉL-KELETI SZAKASZA – APRÓTELKES TÁRSASHÁZ A Rákóczi utca elején az Újteleppel szemben a Gologtán található barakkszerű épületben több kisméretű komfort nélküli lakás került kialakításra, a lakásokhoz tartozó apró telkekkel. Az előkertes épület 9,0 m körüli szélességű, utcával párhuzamos gerincű nyeregetővel fedett. Az épület állaga erősen leromlott, családonként eltérő homlokzati kialakítással. KERTES DŰLŐK A hegyoldali kertes, szőlős területen elszórva találhatóak a régi pincék, présházak, mezőgazdasági tárolók és az újabb építésű nyaraló- és lakóépületek. Utcaképről, jellemző elhelyezésről nem beszélhetünk, hisz a terepadottságok által kirajzolt helyen és módon épültek ezek az épületek, hol a szintvonalakkal párhuzamosan, hol azokra merőlegesen, néhol az út közelében néhol éppen a legtávolabbi részen. Az épületállomány szintén nagyon vegyes képet mutat, a régi épületek közös jellemzője a hagyományos magastetős kialakítás, apró egyszerű tömeggel, de akad itt hullámpalával fedett tároló is. Az újabb építések többsége összetett tömegű alacsonyhajlású tetővel fedett, a beépítési
- 41. 41 lehetőségeket kihasználva nagyobb alapterületekkel létesültek. Mégis, ha figyelmesen sétálunk a dűlőkön találhatunk követendő jó példát a felújításra, átalakításra ezen a kissé félre eső területen is, mint például az Év Háza díjjal jutalmazott nyaralóépület Horgas részen, Dr. Bachmann Zoltán és Borsos Ágnes DLA alkotása. Az ingatlanok művelési ága jellemzően a szőlő, a gyümölcsös és a kert, melyek a Mecseki borvidék Pécsi körzetéhez tartoznak, a szőlőkataszter szerinti I. minőségi osztályú szőlőterülettel.
- 42. 42 GOLGOTA A Kővágótöttösi elágazásnál lévő Golgotán eredetileg a vidéki uránbányászok szánt otthonokat létesítettek. Mértani precizitással telepített, barakk jellegű épületek sora, egyszerű hosszúkás nyeregtetős tömegekkel, viszonylag olcsó anyagokból készítve. Ennek megfelelően a díszítések is hiányoznak. Jelenleg már gazdasági funkciók költöztek az épületekbe, melyeket szép sorban a felújításuk is követ. GAZDASÁGI TERÜLETEK A települések gazdasági területei két alapvető csoportba sorolhatóak, a kereskedelmi, szolgáltató területek és az ipari területek. Kővágószőlős területén jelenleg három kereskedelmi, szolgáltató kategóriába sorolható terület található, ezek a Cserkúti út északi oldalán, a Rákóczi út mentén a vízmű épületei és az új telep közötti területsávban valamint a 6- os úti deltától északra helyezkednek el. A területek és így az épületek nagy része jelenleg kihasználatlan, üzemen kívüli. Az épületek vegyes képet mutatnak, alacsonyhajlású tetőkkel létesültek a korábbi technológiai igényeket szolgáló részek, az irodai funkciókat is tartalmazóak magastetősek, de mindkét típusra
- 43. 43 jellemző a nagyobb fesztávolságok, az egyszerű homlokzatképzés, a funkciónak és az építési kornak megfelelő anyagok használata. A település mai ipari területei az uránbányászathoz kapcsolódó üzemek környezetében létesültek, felhasználva a felhagyott épületeket, ezek a Kővágótöttösi elágazásnál lévő Golgota feletti rész, a 6-s úttól délre eső volt ÉDÜ, ma Pannova Ipari Park, valamint a korábbi I-s és III-s üzem területei. Ezeken a részeken találhatunk még igényesen megépített látszó téglafelülettel rendelkező épületeket, egyszerű téglány tömegekkel, alacsonyhajlású tetőkkel, de megjelennek a modern szerkezetekkel, szendvicspanelekkel készült acélvázas csarnokok is. Az ipari területeken már megkezdődött a használható épületek felújítása, funkcióval való megtöltése és újabb épületek kialakítása, ez különösen észrevehető a Golgotai csarnoknál, ami szakít a meglévő struktúrával, formavilággal. A Pannova Ipari Park központi épületének a meglévő értékekre alapozott felújítását, átalakítását Koller József és Dr. Zoltán Erzsébet tervezte, a további csarnoképületek hasznosítása folyamatban van. EGYÉB KÜLTERÜLETEK, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Az egyéb területek ebben a felosztásban az erdők, legelők, gyepes területek és az egyéb művelésű, például szántó jellegű mezőgazdasági területek. Kővágószőlős jelentős erdőterülettel rendelkezik, a közigazgatási terület északi harmadát szinte egyöntetű erdőség borítja, mely a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, az országos ökológiai hálózaton belüli magterület, Natura 2000 terület. További nagykiterjedésű erdő található a cserkúti határban, valamint a Pannova Ipari Park környezetében. A mezőgazdasági területeinek kisebb hányada gyep, legelő illetve szántó, a közigazgatási terület déli részein kiváló termőhelyi adottságú besorolással. Az egyéb külterületekhez tartozik a római kori villagazdaság területe is.
- 45. 45 Telepítés A telkek beépítésénél kövessük a kialakult utcaképet, ne telepítsük a főépületünket ettől jelentősen eltérő távolságra az utcai telekhatártól. Az utcafronttól közel egyenlő távolságra lévő épületek egységes, nyugodt ritmust eredményeznek. A túlzottan hátra húzott épület megtöri ezt az utcai ritmust, sőt a telek intimebb használatú részét, udvarát is lecsökkenti. Épületünket a kialakult oldalhatárra telepítsük, ez az elhelyezés kedvez a telekhasználatnak, a lakóépület mellett marad elegendő hely a gépjárművel való behajtásra, parkolásra, átjárásra az épület mögötti gazdálkodásra alkalmas rész irányába. A telekhatárral szöget bezáró épület megfosztja ettől a lehetőségtől a keskeny telken építkezőt.
- 46. 46 Magasság A meglévő épületek közel azonos magassággal épültek, az új épületekkel igazodjunk ehhez, ne így akarjunk kitűnni a tömegből. A túl magas ház megtöri az egységes utcaképet, túlzottan hivalkodóvá válik és esetenként a szomszédos épületek benapozottságát is korlátozza.
- 47. 47 Tetőhajlásszög A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló hajlásszöggel kell épülniük, mint környezetük. A túl meredek vagy épp túl lapos tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek a településrész utcaképébe. Esetleges tetőtér hasznosításkor az alacsony hajlásszög erősen lecsökkenti a használható alapterületet. A meredek hajlásszögű tető pedig csak alacsonyabb ereszmagasággal építhető, a helyi építési szabályzat előírásainak betartása érdekében.
- 48. 48 Tetőforma Kővágószőlősön a hagyományos egyszerű nyeregtetős épületek jellemzőek, általában utcára merőleges gerinccel, a módosabb gazdák hajlított házainak tetőgerince már az utcával párhuzamosan fut. Új épületek tömegének és így tetőformájának tervezésénél kívánatos az illeszkedés vizsgálata, ne válasszunk túl összetett tetőformát, hanem próbáljuk követni a hagyományos formavilágot, bontsuk kisebb egységekre a nagyobb felületeket.
- 49. 49 Homlokzat A tiszta logikus, arányos, egyszerű, homlokzatképzés településképileg egységes megjelenést kölcsönöz. NYÍLÁSZÁRÓK, ABLAKOK A hagyományos nyílászárók fa szerkezetűek, melyek valaha zsalugáteresek lehettek, de napjainkra árnyékoló szerkezetként általánossá vált a redőny. Ezek az ablakok kapcsolt gerébtokos szerkezetűek, többnyire háromszeműek, alul két nyíló szárnnyal. Néhány helyen maradt csak fenn hatszemű, teljes magasságában középen felnyíló szárnyú ablak, szárnyanként három osztással. Sok helyen az eredeti két kisebb ablak helyébe egy nagy, sematikus, gyári hármasablak került. Az
- 50. 50 újabban épült lakóházakon egyértelműen nőtt a nyílásméretek, az előregyártott, nagyméretű, négyzeteshez közelítő arányú ablakok sokszor osztás nélküliek. Felújításoknál, átalakításoknál törekedjünk a hagyományos parasztházak utcai nyílásrendjének kialakítására, visszaállítására, az utcára néző, osztott háromszemű két darab kisebb méretű faanyagú ablakkal. Árnyékolóként a hagyományos zsalugáter vagy a rejtett tokos redőny célszerű. KAPUK, BEJÁRATOK A hagyományos nyílászárók fa szerkezetűek, melyek valaha zsalugáteresek lehettek, de napjainkra árnyékoló szerkezetként általánossá vált a redőny. Ezek az ablakok kapcsolt gerébtokos szerkezetűek, többnyire háromszeműek, alul két nyíló szárnnyal. Néhány helyen maradt csak fenn FEDÉSEK A tetőfedő anyag hagyományosan a hódfarkú cserép, ezt már sok helyütt a sajtolt cserép váltotta fel. A település több épületén használtak síkpalát is a tető fedésére, az újabb épületeken divatossá vált a betoncserép alkalmazása és sajnos néhány helyen megjelentek a magyar falusi utcaképből kirívó színű tetőfedő anyagok. A kővágószőlősi Újtelep egy részén lapostetős épületek találhatók, a hetvehelyi elágazástól délre álló házak kontyolt nyeregtetővel épültek. Fedésük szintén síkpala. Meglévő épületek felújításánál és új épületek építésénél törekedjünk az épülethez és az utcaképhez illeszkedő formájú, anyagú és színű fedés készítésére. KERÍTÉSEK A hagyományőrző utcai kerítés kialakítása a településen azonos stílusjegyek és építőanyagok felhasználásával történt. Elsődleges alapanyag a környéken bányászott vörös homokkő, a tégla és a kovácsoltvas, esetleg a deszka. A kerítésnek négy fő típusa figyelhető meg: - tömör kőkerítés tömör deszka, vagy áttört kovácsoltvas kapuzattal, a kapu két oldalán kőoszlop, tégla fejezettel, - téglafejezetes kő oszlopok közötti kovácsoltvas mezők kő lábazaton, - alacsony kőfalon míves fejezetű tégla pillérek közötti kovácsoltvas mezők, - tisztán kovácsoltvas kerítés. Néhány esetben ezek a típusjegyek keverednek, vagy a kerítésre vakolat kerül. Az újabb épületeknél jellemző a léc- vagy deszkabetétes áttört kerítés, főképp tömör tégla, terméskő vagy csak burkolt lábazattal. Sajnos sok helyen az utcai kerítés alapanyaga igénytelen, geometriai mintákban
- 51. 51 összehegesztett szögvas, vagy egész egyszerűen drótfonat, ami a belterületeken rontja a településképet, kertes külterületeken az általános követelményeknek megfelel. Új kerítés építésénél, meglévő felújításánál, átalakításánál a hagyományos kialakításokat és építőanyagokat részesítsük előnyben, de nem feltétlenül kell hűen lemásolnunk, modernebb formákkal is kiegészíthetjük. KERTEK A hagyományőrző utcai kerítés kialakítása a településen azonos stílusjegyek és építőanyagok felhasználásával
- 53. 53 Kővágószőlősön jó példával élen jár az önkormányzat és közművelődési egységei. Modern felfogásban, de a hagyományokat tisztelve készült a Buzás Andor Művelődési ház kialakítása, hagyományos anyagú és osztású fa nyílászárókkal, hódfarkú cserépfedéssel, és az épülethez jól illeszkedő fedett bejárattal (oldaltornáccal).
- 54. 54 Szintén az önkormányzatot dícséri a volt tűzoltószertár igényes felújítása, és új funkcióval való megtöltése is. A régi síkpala fedést hagyományos cserépfedésre cserélték, ami jobban illeszkedik az épülethez és a településképbe is. Megoldották az épület csapadékvíz elvezetését is. A településen természetesen találunk magántulajdonban lévő példaértékű felújításokat, bővítéseket, mind a falu belterületén, mind a dűlők között megbújva.
- 55. 55 Az épületrészletek között is vannak előremutató példák, egy-egy ablak, kapu, oromfalképzés.
- 57. 57 A település utcái összességében rendezett képet mutatnak, amit az utak minősége, a karbantartott padka és a bejáró hidak kialakítása határoz meg. PARKOK, KERTEK, NÖVÉNYZET Az utca fásítás már nem ennyire egységes, sok helyen az örökzöldek túlnőttek és takarják az épületeket. CÉGÉREK, REKLÁMOK Szerencsére, Kővágószőlősön nem jellemző a nagyméretű, rikító cégér, üzletfelirat kihelyezése. A településen üzemelő szálláshelyek igényes, kis méretű cégéreket helyeztek el a kerítéseken vagy az épület homlokzatán. A gazdaság fejlődése során ezt a szemléletet kell továbbvinni, a környezetébe illeszkedő, belesimuló egyedi cégérek és reklámfeliratok elhelyezése javasolt.