1. 2/A. Emelje ki az alábbi teoretikusok nevelési elgondolásának máig meghatározó
jelentőségét! (Comenius, Rousseau, Nagy László)
Johannes Amos Comenius (1592-1670)
A korabeli Morvaország egy Nivnice nevű kis falujában született. Nagy hatást gyakorolt rá a
német enciklopédista Alstedt. Egyre inkább az a meggyőződése, hogy az összes emberi
ismeretet a legegyszerűbb alapfogalmakra kell visszavezetni. Emellett ki kell dolgozni az
alapvető fogalmak egymáshoz való kapcsolódásának rendszerét is. Ez a mindent átfogó
tudomány lesz a „tudományok tudománya”- a pánszófia -, amely majd hozzásegíti az embert
ahhoz, hogy megtalálja helyét, boldogulását a világban.
Comenius 4 esztendeig (1650-1654) tartózkodott Magyarországon Lórántffy Zsuzsanna
fejedelemasszony meghívására. Sárospatakon hétosztályos pánszofikus iskolát kívánt
létrehozni, melynek minden osztályában-koncentrikus, egyre bővülő körökként-önmagában is
helytálló, de fokozatosan bővíthető ismeretrendszert akart tanítani. Itt tartózkodása alatt
ennek csak első 3 osztályát tudta kiépíteni. Megjelent tankönyvei: Vestibulum, Ianua, Atrium.
Itt tartózkodása alatt a nyelvtanítás módszerét is megújította, elkészítette a Schola Ludust,
amelyben a drámajáték segítségét alkalmazza. Anyanyelvi alapozó osztályt hozott létr, amely
számára két ábécéskönyv tervezetet is készített. Kezdet címmel és ezt követte a Lucidarium,
mely képekben mutatja be a világot a gyermekeknek. Ez volt a pedagógia történetében az
első képekkel illusztrált tankönyv.
Politikai elképzeléseihez nem talált támogatást, így elhagyta az országot, Amszterdamban
telepedett le. Ott készítette elő műveinek gyűjteményes kiadását Opera Didactica Omnia
címen, mely tartalmazza oktatástanát a Didactica Magnát. Ott fejezte be élete fő művét, az
Egyetemes Tanácskozást is, melynek munkálatai közben érte a halál, így fia gondoskodott a
főművének a megjelentetéséről.
Az ember rendeltetése
Felfogása szerint a földi élet előkészület az örökkévalóságra, de az e világi lét számos
elvégzendő feladatot tartogat.
„eszes teremtmény” az ember: meg kell ismernie önmagát és az őt körülvevő világot
„uralkodásra teremtett lény”: képes saját szükségleteit kielégíteni
„Isten képmására teremtett lény”: meg kell ismernie Istent és törvényeit, a vallás tanításait
Az embernek földi életében képzettségre, erkölcsi fejlettségre és vallásos érzületre kell szert
tennie.
Meg volt győződve az ember formálhatóságáról, nevelhetőségéről. Minden gyermeknél eleve
adott az eszesség, az uralkodásra való képesség, a vallásos jámborság kibontakoztatásának
lehetősége. Nem csak nevelhető minden gyerek, hanem nevelni is kell.
Hitt abban, hogy neveléssel a társadalmi bajok gyógyíthatók.

2. Műveiben arra törekedett, hogy egységbe ötvözze kora tudományos eredményeit a mély,
bensőségesen átélt vallásossággal. A hitből és a tudásból van összeszőve az „Ariadné-fonal”,
amelynek segítségével az ember eligazodhat a világ labirintusában.
Az oktatás szerepe az ember életében
A gyermekkorban oly mértékben nevelhető az ember, mint később soha- hangsúlyozta. A
szülők dolga gyermekeik helyes nevelése, de kevesen vannak, akik jól értenek hozzá. Ezért
képzett tanítókra van szükség, a nyilvános iskolai oktatás mellett foglal állást.
Olyan didaktikai és metodikai alapelveket állapított meg, melyek azóta az iskolai gyakorlat
szerves részévé váltak. Alapelvei:
a.)szemléletesség: a konkrét tapasztalatszerzés fontosságát hangsúlyozza
b.)tudatosság elve: tekintélyelvűség elleni állásfoglalás
c.)rendszeresség: a tanítási anyag szerkezeti felépítése logikus legyen, az ismeretek
egymásra épüljenek.
d.)következetesség: az életkori sajátosságokon túl az értelmi fejlődés menetét is szem előtt
tartja
e.)a tananyag koncentrikus bővítésének az elve: az iskola minden fokán mindent kell tanítani,
fokozatosan bővülő terjedelemben, így egységes rendszert alkothatnak az ismeretek.
További szabályokat fektet le, hogy a tanításban haladjunk:
az egyszerűtől az összetett,
a konkréttól az elvont,
a tényektől a következtetések,
a könnyűtől a nehéz,
a közelitől a távoli felé.
A tények tanításáról azt írja: , hogy a tanítás akkor lesz eredményes:
ha nem mindent tanítunk meg, hanem csak az alapvető dolgokat,
ha nem külön-külön tanítunk meg mindent, hanem amit lehet csoportosan
ha semmit sem tanítunk teljesen újként, hanem mindent úgy, mint ami a már korábban
ismertekből származik.
A Nagy oktatástanban négylépcsős iskolarendszert vázol fel, amelynek minden fokozata 6
esztendeig tartó nevelést ölel fel:
1 a kisgyermekkor iskolája az anyai öl
2 a gyermekkor iskolája a tudományos játék, a nyilvános népiskola
3.a serdülőkor iskolája a latin iskola, a gimnázium

3. 4.az ifjúkor iskolája az akadémia és külföldi utazások
Comenius írta le elsőként részletesen a máig is érvényben lévő osztály- és
tanórarendszert. A tanulók egyszerre kezdjék a tanulást, fokozatos képzést kapjanak. Az
iskolába történő felvétel ősszel történjék, a tanév tavasszal fejeződjön be. A tanító
egyszerre végezzen együttes munkát az egész osztállyal, egyórás foglalkozásokra
bontva.
Túlzásai: egy tanító akár 300gyermeket is taníthat, valamennyi embernek megtanítható
minden.
Iskolakoncepcióját tovább építi, az emberi élet hét korszaka szerint alakít ki lépcsőzetes,
élethosszig tartó iskolarendszert.
Iskola: 1. születésé; 2.csecsemőkoré; 3. gyermekkoré; 4. kamaszkoré; 5. ifjúkoré; 6.
férfikoré; 7. öregkoré; 8. halálé
Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)
A XVIII. századot joggal nevezték a pedagógia századának, ugyanis szinte nem volt olyan
író, filozófus aki ne foglalkozott volna pedagógiai kérdésekkel.
Rousseau is közéjük tartozott, akinek a neveléssel-oktatással kapcsolatos gondolatai
fordulópontot jelentettek a pedagógiában.
1760-ban született 3 műve: az Új Heloise, a Társadalmi Szerződés és az Emil avagy a
nevelésről.
Véleménye szerint a gyermek jónak születik, de romlottá teszi a társadalmi közeg, amiben
él.
A negatív nevelés:
Újítása a pedagógiai alaphelyzet megfordítása. A pedagógia a gyermek köré rendelődött,
mely új nevelési módszereket eredményezett.
A gyermeknek mindenekelőtt meg kell lesni a természetét, a nevelőnek ismereteket kell
gyűjtenie neveltjéről. Elsősorban az érzelmeken, a képzeleten keresztül akar hatni. A
nevelő legfontosabb feladata nem az, hogy növendéke fejét teletömje tudománnyal,
hanem mindenekelőtt alkalmassá kell tennie őt a nevelésre, ügyelnie kell, hogy a gyermek
spontán fejlődése zavartalan legyen. Ezért a gyermeket „fallal2 kell körülbástyázni, amely
megóvja őt a társadalom káros hatásaitól. Ezt a nevelést nevezi ő negatív nevelésnek,
amely aktív tevékenység; a gyermekre fejlesztő hatást gyakorló nevelési körülmények
megteremtése. A nevelő szinte valósággal megrendezi a gyermek életkörülményeit,
miközben ő láthatatlan marad. Így válik tanítójává a könyvek helyett maga az élet.
Életkori szakaszok:

4. A gyermeki fejlődés szakaszait 5 periódusra osztja. Ezeknek egy-egy könyv felel meg az
Emilben.
Első könyv: A születéstől 2 éves korig-testi nevelés
Második könyv: 2 éves kortól 12.-érzékszervek nevelés
Harmadik könyv: 12-15-értelmi nevelés
Negyedik könyv: 15-házasságkötésig-erkölcsi nevelés
Ötödik könyv: Sophie nevelése
Rousseau hatása:
1762-től egymás után jelentek meg nevelésről írások. Divattá vált pedagógiai kérdésekről
társalogni a szalonokban. A jómódúak a magánúton való nevelést részesítették előnyben.
Egyre többen fogadtak házitanítót, mely korántsem volt minden tekintetben kielégítő. A
magánnevelés pátján álló szülők egy idő múlva feladták álláspontjukat, belátták, hogy a
családi ház nem képes maradéktalanul ellátni a gyerekek nevelésének, oktatásának
sokrétű feladatait.
Nagy lászló (1857-1931)
A hazai gyermektanulmány-gyermeklélektan nemzetközi hírű képviselője, kutató tudósa.
1910-es években elérkezettnek látta az időt arra, hogy kutatásainak eredményeit a
gyakorlatba átültesse, ennek nyomán született meg1915-ben a társaság Domokos
Lászlóné vezette budapesti „Új Iskolája”. Első jelentős munkája, az 1908-ban megjelenő A
gyermek érdeklődésének lélektana, amelyben a gyermeki érdeklődés fejlődésrajzát
mutatja be.
Az Új Iskola számára kidolgozott tantervében, a gyermeki fejlődés sajátosságaiból indult
ki.
1-2. év: a szubjektív érdeklődés kora, amelynek fő feladata a gyermeki kedélyvilágban
felkelteni a nemes, értékes iránti érdeklődést.
3-4. év: az objektív érdeklődés kora, a gyermek külső tapasztalatszerzési lehetőségeinek
biztosítása áll a középpontban.
5-6. év: a gyakorlatias gondolkodás kora, legfőbb feladat a gyermek gyakorlati
tevékenységlehetőségeinek biztosítása.
7-8. év: a gyermek erkölcsi, esztétikai fogékonyságának kialakulási időszaka, legfőbb
feladat a helyes önismeret kialakítása.

5. Nagy László elveire alapozva jött létre az első hazai reformiskola, 6-14 évesek számára.
Az első 4 osztály elemi oktatást biztosított, a következő 4 osztály a középfokú oktatás alsó
tagozatát adta.
A gyermekközpontú pedagógiai felfogás terjesztése érdekében széles körű népszerűsítő
munkába kezdtek: tanfolyamokat szerveztek, könyveket, folyóiratokat adtak ki.
/
3/A. A családi szocializáció. A család és iskola kapcsolata. (család, családfunkciók,
szocializáció, korai szocializáció, szülő-modell, szülői hatásformák, családi
neveléstípusok, családi munkamegosztás, a szabadidő eltöltése, családszerkezet, család-
iskola kapcsolat, kapcsolati formák, tudatos kapcsolattartás)
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt 1997-ben fogadta el a
magyar Országgyűlés. Az új törvény a gyermek, a család védelmére, a megelőzésre
helyezi a hangsúlyt, és minden olyan intézményre, amely gyermekekkel kapcsolatban áll,
„gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolatos feladatot” ró.
Átalakuló szülői minták:
Szakirodalmak alapján, soha a világtörténelem során nem nehezedett még az apákra és
anyákra olyan súlyú felelősség, mint napjainkban. Korábban a nagycsaládoknak
hihetetlenül erős mintaadó szerepük volt. A gyerekek az őket körülvevő személyek közül
választhattak modellt, bizalmast. Ma sem várható el a szülőtől, hogy ő jelentse gyermeke
számára az egyetlen követendő modellt.
A teljes családok szembeállítása a csonka családokkal szemben nem helyes. A régebbi
időkben nagyon kevés egész család létezett. Az anyák közül sokan meghaltak szülés
közben vagy rövid időn belül. Így gyakran nőttek fel a gyerekek anya nélkül. A háborúk,
járványok sem kímélték az embereket.
Igaz viszont, hogy korábban a generációk együtt éltek, egy zárt közösségben. A
nagycsalád és a szomszédság együttese nagyon határozott és biztos normarendszert
képviselt és működtetett. Ezek a hagyományos családi közösségek helyben dolgoztak.
Ennek az életformának volt egy fontos funkciója: folyamatosan látható volt a dolgozó szülő
és általában a dolgozó környezet. Így a gyerekek belenőttek ebbe a rendszerbe,
megtanulták a tennivalókat. A tekintély, bizalom, szeretet, a szokások a mintakövetés
alapján hagyományozódtak.
Mára kialakult a minőségi idő(quality time) fogalma: ha a szülő napi 25 percig intenzíven
figyel gyermekére, akkor nem olyan nagy baj, ha egész nap nincs vele. Azonban a
természetes, organikus nevelődést az jelentené, ha a gyermek a felnőtt körül
lábatlankodva elleshetné a mintákat, viselkedést, tevékenységeket, és nem kellene külön
foglalkozás keretében tanítania őt. Napjainkban ez nem jellemző, és a szülő semmiféle
segítséget nem kap feladatai ellátásához.
A szülő felelőssége óriási, el kell döntenie, hogy az általa képviselt életmintából, mit ad át.
Miközben a gyermek közösségbe jár, egészen másfajta hatások érik. A gyermek életében

6. részt vevő felnőttek sem az értékrendjüket, sem a módszereiket nem egyeztetik
egymással, és gyakran ők maguk sincsenek tisztában azzal, hogyan látják a világot,
hogyan alakult személyiségük, mi okozza a feszültségeiket, elégedetlenségüket.
Család és iskola:
A tankötelezettség, iskolába járás csak a XIX. századtól kötelező. Ezzel megszűnt az a
közeg, amelyben a gyermekek mindent megtanulhattak, ami életükhöz szükséges volt.
Mára az iskolát úgy tekintjük, mint a család olyan ellenpólusát, ahol a gyerek egy másfajta
felnőtt autoritással, mintával találkozik. Hiszen a családi és iskolai minták nem feltétlenül
esnek egybe. A szülő és a pedagógus, a család és az iskola egymással partneri
kapcsolatban áll. A modellt szolgáló felnőtteknek, tisztában kell lenniük saját és a többiek
értékrendjével, hogy a különbségeket és hasonlóságokat össze tudják vetni. Ellenkező
esetben a hatások kioltják egymást. A gyermek még nem képes eldönteni, hogy milyen
mintákat kövessen, vannak viszont érzelmi kötődései, indulatai.
Az iskola gyakran azt várja a családtól, hogy készen, azaz az iskolai élet követelményeire
szocializáltan biztosítsa a gyereket az iskola számára, és vállalja azokat a terheket,
melyet az iskola nem tud vagy akar biztosítani. A pedagógusok általában nincsenek
felkészülve a gyermekek problémáinak megoldására. Szakmai segítségre lenne
szükségük, a felelősséget a szülőkre és sajnos gyakran a gyerekre hárítják.
Korábban a gyerekek fegyelmezettek voltak, végre hajtották a feladatokat, mára a helyzet
kissé megváltozott. Megváltoztak a gyerekek, a körülmények és az egész világ.
Az igazán jó iskolákban a pedagógusok tudása, személyisége, és a gyerekek elfogadása,
tisztelete eredményezi a sikereket.
Napjainkban a jó munkaerő rugalmas, képes a váltásra és változásra. Egyre inkább
alapkövetelmény az élethosszig tartó tanulás képessége.
Reagálás a változásokra:
Az oktatási rendszer minél inkább gyerekre szabott legyen, hiszen a távoli cél, hogy a mai
tanulók majd hatékony, munkára fogható felnőttek legyenek. Ez pedig csak akkor
lehetséges, ha az ember jól érzi magát a bőrében, képes az önnön érdekei
érvényesítésére, a képességei legjavát tudja előhívni, kész az élethosszig tartó tanulásra.
A másik oldalon a család nem megrendelő, hanem kliens. Ebben az esetben az iskola a
szolgáltató. Az adófizetők pénzéből fenntartanak egy intézményt, amelyikben a klienst ki
kell szolgálni. A gyerekkel a leghatékonyabb módon kell elsajátíttatni az ismereteket,
készségeket, fontos hogy jól érezzék magukat, és szüleikkel együtt aktív részesei és
alkotói lehessenek az iskoláknak.
Az iskolába kerülő gyermeknél is szükség lenne annak megvizsgálása, hogy az ő
személyiségéhez és adottságaihoz, ki a legmegfelelőbb tanító, tanár, iskolatípus, oktatási
módszer.

7. Sajnos napjainkban sok a bizonytalanság, bizalmatlanság ezekre vonatkozóan. A kliens
és a szolgáltatás, a család és az iskola ugyanis nem működik együtt.
Közoktatás és gyermekvédelem:
1997 óta van érvényben a törvény, melyet még nem tekint igazán sajátjának az oktatási
ágazat. Annak ellenére, hogy a Közoktatási Törvény előírja, még nem mindenütt
működnek az iskolában félállású gyermekvédelmi felelősök. Kevés azon iskolák száma,
ahol szociális munkás dolgozik. Az iskolai feladatok elhanyagolása a pedagógusokon is
múlik. Az iskola dolga: hozzájárulni ahhoz, hogy a közeljövő generációja többet tudjon,
jobb ember legyen!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
4/A. A pedagógus. A tanár-diák viszony. (a pedagógus személyisége, modell,
pedagógusszerepek, tanári feladatok, vezetési, nevelési stílusok, pedagógiai
hatékonyság, tanár-diák viszony, konfliktusok a pedagógiai gyakorlatban)
Az iskolába kerülő gyermek magatartását, viselkedését, gondolkodásmódját befolyásolja
családi, óvodai neveltetése, kulturális öröklöttsége.
A pedagógus-gyermek kapcsolat nem lesz eredményes, ha a nevelő nem képes értéket
látni a másikban és nem rendelkezik azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy minden ember
egyedisége egyben valamilyen érték hordozója is. Feltétel nélküli elfogadás!!!!
A pedagógus modell szerepe, személyisége:
A nevelés sikerében döntő tényező a pedagógus személyisége, annak kapcsolatteremtő
képessége, személyiségformáló, fejlesztő hatása. A pedagógus szerepe komplex szerep
együttes, magas követelményekkel.
A jó pedagógus azonosulási mintát (modellt) nyújthat a gyerekeknek. Ezért tudnia kell
önmagát adni, spontán, szabad módon kell viselkednie. A jó modell szerephez fontos a
megfelelő hitelesség is. Ezek a tett és az érzelmek egységét jelentik, mind gondolati, mind
a mindennapi tevékenység területén.
A tolerancia szó türelmet, mások véleménye, meggyőződése iránti türelmességet jelent. A
pedagógusnak meg kell látnia a gyermekben a benne rejlő pozitív tulajdonságokat, amely
csak reá jellemző, mert erre építve és azt előhívva lehet tovább lépni. A közösen eltöltött
idő legyen élmény a gyereknek és pedagógusnak egyaránt.
A pedagógus személyiségének további fontos jellemzői:
-magas szintű pedagógiai, pszichológiai, módszertani műveltség, szilárd meggyőződés
-legyen kreatív
-legyen megértő
-ismerje és szeresse a reá bízott gyerekeket, érezzen felelősséget irántuk

8. -a személyes vonzerő, gyermekszeretet, kiegyensúlyozottság
-legyen humorérzéke
-legyen tekintélye, melynek alapja a magas szintű szakmai felkészültség
Az iskola -pedagógus-tanuló kapcsolata:
A kapcsolat két személy közötti egyedi viszonyt jelent. Az olyan kapcsolatot amelyben az
egyik fél fölényben van asszimetrikusnak nevezzük. Ha a kapcsolat egyenrangú, akkor
szimmetrikus kapcsolatról beszélünk.
Az iskolai konfliktusok többnyire a pedagógiai normák megsértéséből adódnak. Lényeges
a normasértés céljának feltárása.
Általában helyes, ha a pedagógus egyedi, érzelemteli, pozitív viszony kialakítására
törekszik. Ez a kapcsolat motiválja a gyermeket a tanulásban és viselkedésbeli
teljesítményekre is ösztönöz.
A tanulók iskolához való viszonyát nagymértékben befolyásolják a tanárok és tanulók
között kialakult kapcsolatok. Az iskolai légkör és kapcsolati atmoszféra, a nevelő és
növendék közt kialakuló kölcsönösségi, elfogadáson alapuló viszony lehet az a katalizátor,
amely a tanítást a nevelés szintjére emeli. A pedagógus munkájában nagyon fontos
tényező az, ahogyan a tanuló munkáját értékeli, ahogyan viszonyul a tanulóhoz. A
dicséret és a büntetés lényeges nevelési és személyiségfejlesztési módszer a nevelő
eszköztárában. Az tény, hogy minden diáknak van erős pontja. A pedagógus feladata,
hogy felfedhesse a gyermekek erősségét, fejlessze pozitív hozzáállásukat, ismerje meg
céljaikat. Ennek a munkának az alapja a kölcsönös bizalom, az erre épített
kapcsolatteremtés.
A tanuló és az elvárások:
Minden emberrel szemben családja, környezete, munkahelye, az egész társadalom
különböző elvárásokat támaszt. A nevelés folyamatában is hasonló elvárások sorozata
jelenik meg.
Számosa kutató foglalkozik az elvárások hatásrendszerével, előítéletekkel, vizsgálja ezek
szerepét, hatását a személyiség fejlődésére. Ebben a folyamatban az önelvárásoknak is
jelentős szerepe van.
Torzító tényezők:
-a nevelőt befolyásolhatja a tanulók iránti rokon vagy ellenszenve
-a kontraszt hatás-egy nagyon jó felelet után a közepes feleletet is alacsonyabbra minősíti
-szubjektivitás-egyesek szeretik a talpraesett, szókimondó tanulókat, még mások nem

9. -a tanuló határozott fellépése pozitívan befolyásolhatja az értékelést, szemben a félénk
diákkal, aki a felkészületlenség érzését válthatja ki
-vannak akik ragaszkodnak az előre elképzelt jegyelosztáshoz
-káros lehet az un. „háló effektus”: egyetlen benyomás alapján vonunk le téves
következtetéseket(külsődleges jegyek)
-sztreotipizálás: a tanulóra vonatkozó megváltozhatatlan ítélet, pl. az első feleletre adott
jegy alapján történő beskatulyázás
Rogersi „elváráslánc”:
A gyerekekkel kapcsolatos információk és benyomások következtében létrejönnek a tanári
elvárások és az elvárásoktól átszőtt pedagógiai hatás.
A gyermek értékeli a tanár viselkedését és azt is, hogy a tanár hogyan vélekedik őróla.
A tanári vélemény hatást gyakorol a tanuló énképére és motivációs szintjére, mely
meghatározza a tanuló viselkedését.
Empátia:
Az iskola nevelő hatása az intézmény egészén keresztül valósul meg. A nevelés
sikerében döntő tényező a tanár, annak kapcsolatteremtő képessége, közösségformáló
ereje, hatása. A tanári szerep komplex szerep együttes, magas követelményekkel, mely
nagy fokú empátiás, beleérző készséget követel meg a tanártól.
Az empátia beleélést, ráhangolódást, érzelmi megértést jelent. A másik ember örömének,
szorongásának, fájdalmának átélését. Az empátia a másik emberre irányuló tudatos
figyelmet, szándékos odafordulást és értelmi feldolgozást kíván a nevelés során. Döntően
a kommunikáció nonverbális jelzésrendszerén alapul. Az odafordulás, elismerés, dicséret
nagy jutalomértékkel bír.
A pedagógus vezetési stílusa:
Ez nagy mértékben befolyásolja az osztályban kialakult légkört. 3 típusa:
autokratikus vezető: egyedül vezet, a döntéseit egyedül hozza. Módszerére az utasítás, a
parancs a jellemző. Az ebben a stílusban nevelkedő gyerekek visszahúzódóak, önállótlanok.
demokratikus: sok alkalmat ad a döntés előtt a dolgok megvitatására. Figyelembe veszi a
csoport véleményét. Módszere a kompromisszum keresése a vita, a meggyőzés révén.
Elmondhatják véleményüket.
laissez-faire: a vezetés hiánya, hagyjuk a dolgokat menni a maguk útján. A csoportra az
anarchia jellemző.
Konfliktusok:
Mindennapi életünk természetes velejárói-bonyodalom, összeütközés. A konfliktus során
összeütközésbe kerülünk másik személlyel vagy személyekkel. Ha a konfliktus egyetlen

10. ember pszichikumában zajlik le, akkor belső konfliktusról (intraperszonális) beszélünk.
Amennyiben személyek, embercsoportok kerülnek ellentétbe egymással, akkor külső
konfliktusról (interperszonális) beszélünk.
A konfliktusok mindig folyamat jellegűek. Ezen belül vannak nyílt és rejtett szakaszok. Fontos,
hogy képesek legyünk az összeütközések megfelelő feldolgozására, értelmezésére,
elemzésére, megoldására és hasznosítására. Minderre a gyerekeket is képessé kell tenni.
Meg kell tanítani őket saját konfliktusaik felismerésére, elviselésére, önálló megoldására.
5/A nevelési módszerek és felhasználásuk (nevelési módszerek, közvetlen,
közvetett, a megválasztást befolyásoló tényezők, beidegzés,
magatartásformálás, tudatosítás módszerei)
Nevelési módszer: a nevelési cél elérésének érdekében alkalmazott eljárás. Célja a
növendék magatartás-és tevékenységrendszerének pozitív befolyásolása, a negatív hatások
kiküszöbölése.
Eljárás alatt a módszer konkrét megnyilvánulását értjük. Ez függ:
-a nevelő találékonyságától
-aktivitásától
-felkészültségétől
-intuíciótól
Módszer: pl. a beszélgetés, felvilágosítás
A módszert meghatározó tényezők:
-a nevelés-oktatás adott célkitűzése
-a nevelési feladat
-a konkrét pedagógiai szituáció és tartalmi elemei
-a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képességeik
-a tanulóközösség sajátosságai
-a tanár felkészültsége, pedagógiai kultúráltsága
-a tanár személyisége, nevelési stílusa
A módszer alkalmazásának a törvénye: a módszerek és eljárások kombinációját kell
alakalmazni!

11. A módszerek alkalmazásának a követelményei:
-a nevelési célok megvalósulását és a feladatteljesítést szolgálják
-vegyék figyelembe a tanulók személyiségét, az egyéni és életkori sajátosságokat
-formálják a tanulók valósághoz való viszonyát
-segítsék az önálló tevékenység végzésére való képességet
-segítsék a közösségi nevelést
-az alkalmazott módszerek legyenek rugalmasak, és egységes rendszerbe ágyazódva fejtsék
ki hatásukat
A nevelési módszerek csoportosítása:
Ágoston György szerint:
-a követelés
-a meggyőzés
-a gyakorlás
-az ellenőrzés, értékelés
-az elismerés
-a büntetés
Bábosik István szerint:
-közvetlen (direkt)
-közvetett (indirekt)
a.) Közvetlen -direkt-nevelési módszerek:
A nevelő közvetlenül hat a növendékre, áttételek nélkül. A nevelő hatás forrása a tanár,
befogadó a tanuló. Előnye, hogy szakszerű és folyamatos irányítottságot biztosít a nevelés
folyamatában. Emellett a közvetlen hatásrendszer korrigálja, kiegészíti a közvetett hatásokat.
Serdülőkorban óvakodni kell túlzott használatától, mert ellenállást válthat ki.
b.) Közvetett –indirekt-módszer:
Ennek a módszernek a közösségi tevékenység megszervezésére, a tanulói kölcsönhatások
irányítására alkalmas eljárásokat nevezzük.

12. A nevelő hatások alapvető forrása a tanulók közösségi tevékenysége, és a megfogalmazott
feladatok rendszere. A feladatvégzés során a tanulók között létrejövő kölcsönhatások –
interakciók -formálják a személyiséget.
-tartalmi – minőségi szempont
-formai –szervezési szempont
Az első esetben a feladat elvégzésében feltétlenül szükséges az együttműködés, a
másodikban a tevékenység egyéni feladatvégzés keretében történik
Az indirekt módszer előnye az is, hogy a legkritikusabb életkori periódusokban kikapcsolja a
tanulók személyi ellenállását, és ezáltal ösztönző rendszerüket hozzáférhetővé teszi a
formáló hatások számára.
A beidegzés módszerei:
a.) közvetlen módszerek:
-követelés: fő szabály a fokozatosság elvének betartása
-gyakoroltatás
-segítségadás módszere
-ellenőrzés módszere: követelményei, az objektivitás, a rendszeresség és a folyamatosság
-ösztönzés
-jutalmazás, mely a pozitív magatartást erősíti
A módszerek egymással összefonódva, egymásra épülve jelennek meg a nevelés
folyamatában.
b.) közvetett módszerek:
-a közösségi tevékenység megszervezésének módszere: teljes értékű részvételt biztosít.
-a perspektívák megszervezésének módszere: a célkitűzéseket egységbe foglalva integrálja
a közösség élete
-hagyományok kialakításának módszere: a közösség összetartozását erősítő magatartási –és
tevékenységbeli normák fejlesztésére irányul.
-közvetett követelés: a csoport vagy közösség egészére vagy részére irányított, a tanár által
megfogalmazott követelménytámasztást jelent.

13. -közvetett ellenőrzés: funkcióját a közösség gyakorolja, de a nevelőnek kell kialakítania,
megszerveznie az alkalmat
-közvetett ösztönzés: a csoportos elismerés, elmarasztalás, jutalmazás, büntetés formájában
valósul meg.
Magatartásformálás:
a.) közvetlen módszerek:
-elbeszélés: élményszerű formában közvetíti a viselkedési tapasztalatokat
-a tények és jelenségek bemutatásának módszere: életszerű, realisztikus körülmények között
biztosítja az erkölcsi -politikai-világnézeti normák és elvek megvalósulásának bemutatását.
-műalkotások bemutatása: pl. irodalomban, képzőművészetben élményszerűen
megfogalmazott mintákhoz kapcsolódik.
A nevelő személyes példaadása is példaképformáló tényező!!!!!
b.) közvetett módszerek:
-a tanár személyes részvétele a közösségi tevékenységben: ezen keresztül a nevelő jelzi a
tanulónak, hogy számára az adott feladat elvégzése, a tevékenység sikere nem közömbös.
-a pozitív egyéni és csoportos munkák kiemelése a közösség életéből: a figyelem irányítását
biztosítja. A figyelem középpontjába helyezett pozitív modellek a gyermekek körében
tekintélyre tesznek szert, utánzást eredményeznek.
A tudatosítás módszerei:
a.) Közvetlen módszerek
-előadás, magyarázat, beszélgetés: értékek, normák, eszmék megismertetése
-a tanulók önálló elemző munkája: a diákok komplex feladatot kapnak, melyet önállóan kell
megoldaniuk. Hatékonyságát akkor éri el, ha megfelelő időben és módon visszajelzést
kapnak a munkájukról.
b.) közvetett módszerek:
-közvetett felvilágosítás: a tanártól indul ki és az adott közösségre irányulva, szorosan
kapcsolódik valamilyen konkrét tevékenységhez.
-vita: a kölcsönös felvilágosítás alkalmainak megszervezését jelenti. Tárgya lehet: erkölcsi
probléma, egy-egy tanuló tevékenysége. A vita során nélkülözhetetlen a nevelő aktív
közreműködése, aki megállapításaival megfelelő irányba terelheti a tanuló megnyilvánulásait.

14. 6/A A nevelés fogalma, célja, és a nevelési folyamat értelmezése (tervszerű, spontán
nevelés, célfunkció, nevelési cél, eszmény, nevelési folyamat, jellemzők, tevékenység, a
folyamat szerkezete)
A nevelés a különböző európai népeknél mást és mást jelent. Abban viszont mindegyik
megegyezik, hogy a fejlődésbe valamilyen beavatkozást jelent.
A XX. században bekövetkező társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos eredmények
ösztönző hatást gyakorolnak a nevelés megújítására is.
Bábosik tanulmányai alapján: az egyes nevelési koncepciók között aszerint lehet különbséget
tenni, hogy cél – és értékelmélete mennyire kidolgozott és mennyire tudatos a megvalósítás
szándéka.
A normatív nevelési koncepció:
Fontosnak tartják a hosszabb távon fennmaradó emberi –etikai értékeket. Tudatosan
törekednek az elfogadott magatartási normák közvetítésére és interorizálására a nevelés
által.
Elsősorban a direkt nevelési módszerek alkalmazásának kedvez. A nevelő hatás fő forrása a
pedagógus. A gyermek a befogadó. A pedagógus a társadalmi tartalmak vonatkozásában
szelektáló, preferáló és közvetítő szerepet is betölt.
Az értékrelativista koncepciók:
Lényege, hogy a gyermekeket életszerű körülmények között kell tevékenykedtetni. Ez
nagyfokú tapasztalatszerzést biztosít. A nevelő közvetlenül nem hat a gyermekre. A
közösséget, csoportot célirányosan szervezi és közvetett úton irányítja. Nagyban segíti a
gyermeki önállóság és autonómia kialakulását.
A nevelés fogalma:
A nevelés bonyolult, összetett folyamat. Ebben a folyamatban a gyermek általában passzív
szerepet tölt be. A fejlesztő hatás lényeges jegye, hogy ez a fejlődés csak tudatosan
megszervezett, megtervezett és irányított tevékenység révén mehet végbe. A nevelés
folyamatában nagyon fontos a hatás, hatásrendszer szerepe. Jelenti egyrészt magát a
folyamatot, hogy valaki hat valakire, másrészt ennek a folyamatnak az eredményét,
harmadrészt jelent képességet, erőt, amellyel valaki vagy valami valakiben változást idéz elő.
A fejlesztő hatás két formája:
tervszerű (intézményes) fejlesztő hatás, amelynek meghatározott célja van és ennek
eléréséhez tudatos eljárásmódokat alkalmaz.
spontán (intézményen kívüli), ide tartozik minden környezeti tényező, amellyel az egyén
valamilyen módon kapcsolatba került. Ez a kapcsolat lehet közvetett vagy közvetlen. A
spontán hatás mindig kihat a tervszerű, intézményes hatótényezőkre, azok szerepét
erősítheti vagy gyengítheti.

15. A nevelés tartalmi jegyei:
-fejlődés
-fejlesztés
-hatás
-tervezés
-irányítás
-tevékenység
-tevékenykedtetés
˙-A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított gyermeki
tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, a fejlesztő hatások révén kialakul
értékrendszere, személyisége.
-A nevelés csak emberre jellemző. Mint társadalmi tevékenység történeti jellegű, hiszen
minden kornak megvolt a maga felfogása a nevelésről.
-Nemzeti jellegű, mert minden egyed nevelésében érvényesültek az adott ország
hagyományai, felfogásai, értékei.
-Tudatos, tervszerű és szervezett.
-Fejlesztő hatású, célja az egyén képességeinek kibontakoztatása.
-Egyetemes és folyamatos, mely biztosítja az emberiség fennmaradását és az egyetemes
értékek átszármaztatását.
-Bipoláris (kétirányú), melynek jellemzője a nevelő és nevelt kölcsönös kapcsolata,
hatása.
-A nevelésben érték és valóság, pedagógiai értékeszme és valóságos gyermeki fejlesztés,
fejlődés szintézise valósul meg konkrét tevékenység által.
A nevelés folyamata:
A folyamat egyik jellemző sajátossága a sztochasztikus jelleg, melynek lényege a hatás
és annak eredménye között az ok-okozati kapcsolatok nem mutatkoznak meg
egyértelműen és azonnal. Az eredmények nem számíthatóak ki egyértelműen, hiszen az
eredmény több megoldású lehet. Ugyanis spontán tényezők is közrejátszanak, illetve
ismert vagy ismeretlen hatótényezők sem ugyanazt az eredményt váltják ki az egyes
emberekben. Az eredmények így tendenciajellegűek.

16. -A nevelési folyamat tudatos, tervszerű de eredményében ellentmondásos hatásrendszer.
-A nevelés mindig közvetített bizonyos értékeket.
-A nevelés azon hatások összessége, melynek célja, hogy az egyént életfeladatai
megoldására képessé tegye.
Tény, hogy a társadalom életében felhalmozott tudást, tapasztalatot át kell származtatni,
tovább kell adni a jövő nemzedékének.
A folyamatnak fontos eleme, hogy a fiatal nemzedék az ismeretek mellett szemléletet,
értékelő készséget, képességet is kapjon. A nevelés tehát egy értékátadó, értékrendszert
kialakító, fejlesztő folyamat.
Bábosik szerinti nevelési folyamat:
Szabályozás szerinti felosztás:
irányított: ebben a normák, értékek konkrét, deklarált formában jelennek meg. A folyamatot a
pedagógus irányítja, a gyerekek az előre megtervezett tevékenységformákat hajtják végre. Ez
az irányítás kevés teret ad az önállóság kibontakoztatásának. A pedagógus jegyei: direkt
irányítás, az értékelés központő magatartás, erős kontroll, szabályozás. Hibája, hogy a túlzott
szabályozás a serdülőkortól nem bír motiváló hatással.
szabad nevelési folyamat: éppen ellenkezője az előzőnek. Kizárja a direkt irányítást, a
nevelés szerepét, fontosságát a gyermek spontán érdeklődésére, szükségleteire, életkori
sajátosságaihoz irányítják. Hátránya: a kevés támpont.
Megvalósítási bázis alapján:
befogadásra épülő nevelési folyamat: azt vallja, hogy a fejlesztő hatások fő forrása a
pedagógus. Elutasítja a gyermeki aktivitás, tevékenység és érdeklődés meghatározó
szerepét a nevelésben, a személyiség fejlődésében, fejlesztésében. Módszerében a passzív
befogadást helyezi előtérbe, gyakran alkalmaz kényszerítő, utasító hatásokat.
aktivitásra épülő: a valós, folyamatos gyermeki tevékenységet helyezik a középpontba. A
pedagógus bevonja a tervezés, szervezés és értékelés folyamatába a gyermeket. Az
irányítás: indirekt.
A nevelés egy összetett, komplex folyamat, mely mindig külsőleg irányított és a
célkitűzések megvalósítására törekszik. A célokat tevékenységek rendszerében igyekszik
elérni. A gyermekek tevékenységtípusai: a tanulás, az önkormányzati, a fizikai és
szabadidős tevékenység. Szükség van ezek szabályozására, mely az élet kezdeti
időszakában közvetlenül irányított, majd később inkább az irányítás közvetettsége,
indirekt jellege dominál.
A tevékenység különböző élethelyzeteket, problémahelyzeteket teremtünk, melynek révén
a gyermeke tapasztalatokhoz jut.
Az intellektuális logikai verbális úton biztosított hatások hozzásegítenek a konstruktív
meggyőződések kialakítására.

17. A beidegző-begyakorló hatások hozzájárulnak a szokások, jártasságok és készségek,
képességek kialakításához.
A folyamatban a nevelő hatások kiváltási forrásai a nevelési tényezők: szülők,
pedagógusok, kortársak, csoportok, a különböző feladatok. Végbe megy a személyiség
fejlesztése, a magatartásformák és különböző tevékenységrendszerek kialakítása.
A nevelési cél:
Tartalma szerint azt jelenti, hogy mit akarunk elérni, milyen értékekkel, képességekkel
rendelkező emberré kívánjuk nevelni a tanulókat. A célban megfogalmazódik egy
értékrendszer, melyhez ember –és életeszmény kötődik.
Az eszme: az eszmeiség cselekvéseket irányító meggyőződés, meghatározott értékek
szerinti világnézeti elkötelezettség.
Az eszmény: mintakép, példakép. Az ember a maga eszményképét nem egyformán
alkotja meg. Mindenki azzal a tulajdonsággal ruházza fel, amelyet ő értékesnek tart. Ez
függ az egyén értékrendszerétől, jellemétől, világnézetétől, életfelfogásától és az adott kor
társadalmi értékeitől.
Az eszménynek ösztönző, irányító és viszonyítási szerepe van a nevelésben.
Egy nevelési cél érvényességének a tényezői:
-ligitim (törvényes, jogos, méltányos, igazságos)
-ellenőrizhető, átlátható
-kritériumokat fogalmaz meg
-megvalósítható, helytálló
-megfogalmazását a nevelési gyakorlat empirikus vizsgálata előzze meg.
A nevelési cél tartalma: konkrét, egyetemes, gyakorlatban elfogadott, megvalósítható
értékeket fogalmaz meg.
A nevelés célja, embereszménye lehetőleg a művelt, szuverén, érdekeit objektíve
érvényesíteni tudó, öntevékeny, magatartásában egyetemes értékeket követő, szociális
személyiség legyen.