2.  Jellemző: politikai széttagoltság, feudális
kiváltságok
 Változás: XII-XIII. sz.: királyi bevételek növekedés
 Központosítás
 Királyi hivatalnokszervezet
 Zsoldoshadsereg
 A rendi fejlődés:
 Kiváltságos csoportok renddé válásának elősegítése
 rendi országgyűlés
 demokratikus modell alap: rendi állam

4. Az angol
 1215.: Földnélküli János: Magna Charta Libertitum
(szabadságlevél)
 lényeg: társadalmi kontroll
 1265: első parlament
 felső ház (Lordok Háza)
főpapok, főnemesek
 alsó ház (Közösségek Háza)
köznemesek, városi polgárság (képviselők)

5.  konfliktus: IV. Fülöp és VIII. Bonifác pápa között
 1302.: királyi kezdeményezésű rendi gyűlés
 Cél: társadalmi támogatás
 francia rendiség: három rend:
 papság
 nemesség
 polgárság (harmadik rend)
 Jelentés különbség: parlament és a francia
országgyűlés között

8.  Rendi állam: hatalmi egyensúly, együttműködés
(király/rendek)
 XV. sz.: királyi bevételek növekedése
Következmények:
 királyi hivatalnokszervezet megerősítése
 zsoldoshadsereg növekedése
 rendi gyűlés ritkább összehívása

9.  Új kormányzati rendszer: abszolutizmus: királyi
hatalom teljessé válása
 Abszolutizmus = királyi fölény a hatalmi versenyben
 Feltételei:
 Anyagi
 Személyes