2. oktatástechnológia kutatói egyetértenek azokban
hogy:
Az oktatási célú alkalmazások feltárása megoldandó
oktatástechnológiai feladat.
figyelembe kell venni az adott tanuló ill.
tanulócsoport és az intézményesített oktatás jellemzőit
ezért ezeket lényegi tervezési paraméterként kell
kezelni
Az oktatástechnológiának a közoktatásban nem
szabad kizárólag, vagy egyoldalúan az új médiumokra
alapozott megoldásokra alapozni.
Az oktatástechnológiai kutatásoknak konkrét tantervi
célok elérését, tartalmak elsajátítását bizonyíthatóan
segítő rendszerek illetve új információközlő és
készségfejlesztő tananyagok, rendszerek kifejlesztésére
kell irányulnia.
3. Az oktatástechnológia, és annak szemléletmódja az
1950-es évek USA-jából indult (Frideric Skinner).
Magyarországon az 1960-as évektől beszélhetünk
erről. (Kiss Árpád). Ezt az tette lehetővé, hogy ekkorra
terjedtek el a technikai eszközök pl.
(tömegkommunikációs médiumok).
Jelenleg az interneté és az interaktív multimédiáé a
szerep.
pontos és mérhető célok tervezése
tantárgyközpontúság helyett tanulóközpontúság
audiovizuális, elektronikus médiumok oktatási célú
használata
4. Lumsdaine elmélete:
„hardware megközelítés” & „software megközelítés”
ezek lényege: mérnöki szemlélet és módszerek
alkalmazása, az oktatás gépesítése célja az oktatás
hatékonyságának megnövelése. Speciális kifejlesztése,
amelyek az igényeket maradéktalanul kielégítik.
Tudnivalóit az OKTATÁSTECHNOLÓGIA foglalja
össze. eredményesség növelése és költségek
csökkentése végül.
5. Az oktatástechnológia a tudományos ismeretek
felhasználása jelenti.
Nagy jelentősége van :
-az oktatási célok kidolgozottságának,
-a tananyag tanulóhoz való "illesztettségének",
- az értékelés rendszerességének
-és objektivitásának.
6. Bruner nézeteire támaszkodva, az oktatástechnológia
feltehetően elvezet egy új oktatáselmélethez, amely
jellegét tekintve preszkriptív és normatív, amely képessé
tesz:
A tanulási környezet optimális irányítására, amelyben az
előre meghatározott célok elérése a tanulók számára a
legjobban biztosítható,
A tananyag sorrendjének és struktúrájának olyan
kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók azt
könnyen elsajátítsák,
Annak kifejezésére, hogy az egyik oktatási stratégia miért
hatékonyabb, mint a másik, és a tanár által tetszőlegesen
használható és a tanulók számára lényeges médiumok
megkülönböztetésére és ajánlására.
7. Az 1970-es években nagy vita az
oktatástechnológusok és a tradicionális oktatás hívei
közt. 1974-ben kézikönyv jelent meg, 1500 definícióval
eszerint: „az OT tárgya az emberi tanulás
megkönnyítése, a tanulási források szisztematikus
feltárása, fejlesztése, szervezése, alkalmazása és ezen
folyamatok irányítása révén. Magában foglalja az
oktatási rendszerek kifejlesztését, a létező tanulási
források azonosítását és ezek eljuttatását a
tanulókhoz, valamint az ehhez szükséges folyamatok
és szakemberek irányítását is, de nemcsak a
felsoroltakra korlátozódik".
8. „Az oktatásfejlesztés a tanulókkal, tanulási
feladatokkal és a tananyagátadással kapcsolatos
változókra irányuló kutatások eredményeinek
alkalmazása, az oktatási anyagok megtervezése és
előállítása, valamint ezen anyagok előre
meghatározott kritériumok alapján történő értékelése
céljából.". A meghatározás világos és egyértelmű, az
oktatásfejlesztés az OT-i kutatások módszertana, vagy
úgy is mondhatnánk, technológiája.
9. Kétségtelen a technológia jelenléte az oktatásban,
azonban A nyomtatás és a reprográfia, a fotó- és film-,
valamint a videotechnika, a hangtechnika, a
tömegkommunikáció s technológiák és a
számítógépekre alapozott információs technológiák
megjelenése az oktatásban, korunkban szükségszerű,
azonban mindezeknek a tanulás és a nevelés
szolgálatába állítása nem hozzáadással, hanem
integrációval oldható meg.
