1. 2. oldal
Tartalomjegyzék
1 Bevezetés........................................................................................................................4
2 Állami szervek................................................................................................................5
2.1 Országgyűlés...........................................................................................................6
2.2 Köztársasági elnöki hivatal .....................................................................................6
2.3 Kormány..................................................................................................................7
2.4 Bíróságok ................................................................................................................7
2.5 Ügyészségek............................................................................................................8
2.6 Alkotmánybíróság...................................................................................................8
3 Helyi önkormányzatok, Bénye község önkormányzatának bemutatása.........................8
3.1 Önkormányzatok szabályozása ...............................................................................9
3.1.1 Magyarországi törvények jogszabályok kapcsolata a helyi
önkormányzatokkal, az önkormányzatiság kialakulása .................................................9
3.1.2 Európai uniós irányelvek, szabályozások hatása az önkormányzatok
működésére...................................................................................................................10
3.2 Bénye Község Önkormányzatának legfőbb bevételei, az adók ............................10
3.2.1 Adótani alapfogalmak....................................................................................12
3.2.2 Az adóztatás és adózás alapelvei ...................................................................15
3.2.3 Az adórendszer fogalma, az adórendszer és az integráció összefüggése ......16
3.2.4 Adóhatóságok ................................................................................................17
3.3 Bénye Község Önkormányzatának kiadásai .........................................................18
3.4 Bénye Község Önkormányzatának számvitele .....................................................18
3.4.1 Beszámolási kötelezettség .............................................................................18
3.4.2 A beszámoló célja, részei...............................................................................19
3.4.3 A számviteli alapelvek és azok gyakorlati alkalmazása. ...............................21
3.4.4 Az eszközök és a források a mérlegben.........................................................24
3.4.5 A mérleg és a leltár jellemzői. .......................................................................25

2. 3. oldal
3.4.6 A leltározás célja és módszerei......................Error! Bookmark not defined.
4 Járási hivatalok, a Monori Járás bemutatása ................................................................25
4.1 Járásokról általában...............................................................................................25
4.2 Monori járás ..........................................................................................................27
5 Körjegyzőség, Bénye és Káva Községek Körjegyzőségének bemutatása ...................28
5.1 Körjegyzőség.........................................................................................................28
5.2 Bénye és Káva Községek Körjegyzőségének bemutatásaError! Bookmark not
defined.
5.2.1 Bénye és Káva Községek Körjegyzőségénél használt informatikai
megoldások...................................................................................................................32
5.3 Költségvetési szerv megszűntetése .......................................................................34
6 Közös önkormányzati hivatal, Péteri Közös Önkormányzati Hivatal bemutatása.......35
6.1 Péteri Közös hivatal létrejötte...............................................................................35
6.2 Kommunikáció a közös hivatal tagjai között........................................................37
6.2.1 A személyközi kommunikáció hatékonysága................................................37
6.2.2 A személyközi kommunikáció sajátosságai – interakció a csoportban .........39
7 Változások ....................................................................Error! Bookmark not defined.
8 A dolgozat összegzése..................................................Error! Bookmark not defined.
9 Irodalomjegyzék...........................................................................................................40

3. 4. oldal
1 Bevezetés
Mindennapi életünk velejárója a változás. Mindannyiunk számára természetes,
hogy a világ, amelyben élünk, mozgásban van. Gyorsan változó világunkban a változás
mára normává vált: egyetlen intézmény sem képes túlélni a holnapot változások nélkül.
Bár néha ezek a változások fájdalmasak és kockázatosak, s kemény munkát követelnek.
Csak a változások vezetői képesek többet tenni, mint egyszerűen alkalmazkodni, a
legnagyobb kihívás pedig, hogy a vezetés képessé váljon a változások vezetésére. [17]
A változás szele leggyakrabban kívülről érinti meg a szervezeteket, leggyakrabban
ezek a hatások azok, melyek felett a szervezetek meglehetősen kis mértékű kontrollt
gyakorolhatnak, ilyen lehet például a törvényi változás, társadalmi probléma vagy a
gazdasági ciklus változása. [17]
Nyári szakmai gyakorlatomat Bénye és Káva Községek Körjegyzőségénél, azon
belül Bénye Község Önkormányzatánál töltöttem, ez idő alatt rengeteget hallottam a
közelgő változásokról, mára a körjegyzőség megszűnt, jogutódja Péteri Közös
Önkormányzati Hivatala lett. Nyáron sok vita folyt még, hogy melyek lesznek azok a
feladat- és hatáskörök, melyek megmaradnak helyi szinten, és melyek azok, melyek
központi irányítás alá, főként a járási hivatalokhoz kerülnek. Gyakorlatom ideje alatt, majd
az iskola elkezdésével is figyelemmel kísértem a napi hírekben, hogy mi lesz a
körjegyzőségek és vele együtt a kisebb települések sorsa Magyarországon. Mivel a
változások minden kis-települést érintenek fontosnak és aktuálisnak tartom ezt a témát.
Dolgozatom megírásában felhasználtam a témával foglalkozó jogszabályokat, az érintett
kompetenciák tankönyveit, a témában megjelent hazai irodalom remekeit, továbbá
használtam internetes forrásokat olyan témákban, melyek tekintetében nem állt
rendelkezésemre szakirodalom. Véleményem szerint dolgozatom azok számára lehet
hasznos, akiket érdekelnek az átalakítások, változások. Sajnálatos módon viszont nem
segíthetek témámmal a helyi önkormányzat döntésében, mivel a váltás nem választható,
hanem kötelező jellegű, így a következtetések levonásával csak arra van módom
rávilágítani, hogy véleményem szerint mennyiben lett jobb a rendszer, de javaslatokat
fogalmazok meg további változtatásokra a rendszer optimalizálása érdekében.
Dolgozatom sarokpontjai az állami szervek bemutatása, a helyi és térségi
önkormányzatok bemutatása Bénye község önkormányzatán keresztül, a járások
bemutatása a Monori Járáson keresztül, körjegyzőségek bemutatása, Bénye és Káva

4. 5. oldal
Községek körjegyzőségén keresztül, a közös önkormányzatok bemutatása, Péteri Közös
Önkormányzati Hivatalán keresztüla 2013. január 1-ei változások kiemelésével e szervek
tekintetében. Vajon hatékonyak-e ezek a változások? Jobban járnak-e a települések lakói?
Hasznos-e az államháztartás egészére nézve? Miként élik meg a változásokat az
intézmények dolgozói? Kutatásom folyamán ezekre a kérdésekre kerestem a
választ.Továbbá fő témaként fejteném ki azönkormányzat-gazdálkodási feladatokat, a
pénzügyekkel kapcsolatos feladatokat, a számviteli feladatokat, a számítástechnikai-
informatikai feladatokat valamint az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti
kommunikációs feladatokat. A dolgozat készítéséhez primer kutatásként a költségvetési
szervek dolgozóit kérdeztem szóban új, gyakorlati információk szerzésére és személyes
ügyintés során szerzett tapasztalataimat használtam fel. Azért ezt a módszert választottam,
mert a dolgozatom megírása során még folytak az átalakítások, így a lakosság és egyben az
ügyfelek még nem, vagy csak nagyon kis számban tapasztalták meg az új rendszert, ebből
adódóan nem voltak alkalmasak elégedettségi vizsgálatra.
Az elméleti háttér leírása mellett a gyakorlat bemutatására is törekedtem
dolgozatomban, ebben legnagyobb szerepet a Bénye Község Önkormányzata kapta, hiszen
az elméleti háttér is ebben a témában állt rendelkezésre a legnagyobb hányadban, de a
dolgozat terjedelme és a rendelkezésre álló szakirodalom határain belül igyekeztem
bemutatni Bénye és Káva Községek Körjegyzőségének, illetve Péteri Közös
Önkormányzati hivatalának gyakorlatát is bizonyos témák kifejtésén belül.
2 Állami szervek
Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok a helyi
önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatokat ellátó finanszírozó
gazdálkodásának rendszere. Az államháztartásban a gazdálkodás éves költségvetés alapján
történik. A közfeladatokat az államháztartás alrendszerei a jogszabályokban kialakított
munkamegosztásban látják el, mely feladatok finanszírozásához az alrendszerek a
költségvetésben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá.[21]
Államháztartás bevételei különösen:
o Közhatalmi bevételek (adók, illetékek, járulék hozzájárulás, bírság, díj)
o Közszolgáltatások ellenértéke
o Támogatások (főként az Európai Uniótól)
o Nemzeti vagyon bevételei

5. 6. oldal
o Kapott kamatok
Államháztartás kiadásai különösen:
o Költségvetési szervek működése
o Közfeladatok finanszírozása
o Fizetési kötelezettségek (Európai Unió és egyéb nemzetközi szervek felé)
o Társadalombiztosítási ellátások
o Nemzeti vagyon kiadásai
o Alrendszerek adósságai [21]
2.1 Országgyűlés
Magyarország legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. Az
Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom
alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányozás szervezetét, irányítását és feltételeit. E
jogkörében az Országgyűlés megalkotja Magyarország alaptörvényét, törvényeket alkot,
meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét, megállapítja az államháztartás
mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását. Továbbá dönt a
Kormány programjáról, megköti Magyarország külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő
fontosságú nemzetközi szerződéseket, dönt a hadi és megyékkel kapcsolatos kérdésekben.
Megválasztja Magyarország Köztársasági elnökét, a miniszterelnököt, az
Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és
alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. A Kormánynak javaslatára
azt a helyi képviselő testületet, amelynek működése az Alaptörvénnyel ellentététes. [8]
2.2 Köztársasági elnöki hivatal
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és
őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök a Magyar
Honvédség főparancsnoka. A köztársasági elnök képviseli Magyarországot, részt vehet és
felszólalhat az Országgyűlés ülésein, törvényt kezdeményezhet, országos népszavazást
kezdeményezhet, kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és
polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az
országos népszavazás időpontját, továbbá különleges jogrendet érintő döntéseket hoz és
összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, feloszlathatja az Országgyűlést. Az elfogadott
törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az
Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, javaslatot
tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa

6. 7. oldal
személyére, kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét, továbbá
megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és kialakítja hivatala
szervezetét. [27]
A köztársasági elnök az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi
szerződés kötelező hatályát, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket.Kinevezi
a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv
vezetőjét és az egyetemi tanárokat. Megbízza az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti
a tábornokokat, törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz,
valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését. Gyakorolja az egyéni
kegyelmezés jogát, dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben,
továbbá dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben
és a köztársasági elnök dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe
utal.[27]
2.3 Kormány
A kormány a legfőbb végrehajtó hatalmi szerv, a közigazgatás legfőbb irányítója.
Ez azt jelenti, hogy az országgyűlés, mint törvényhozó szerv által hozott döntéseket
végrehajtja, valamint a kormányprogramban tett célkitűzéseit megvalósítja. A Kormány a
végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit
az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A
magyar kormányt a miniszterelnök és a miniszterek alkotják. A kormány élén a
miniszterelnök áll. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több
miniszterelnök-helyettest jelöl ki.[38]
2.4 Bíróságok
Magyarországon 2012. január 1-től az igazságszolgáltatást a következő bíróságok
gyakorolják: a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, a járásbíróság és a kerületi bíróság (a
továbbiakban együtt: járásbíróság), valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság. A
járásbíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság. A járásbíróság első fokon jár
el. A járásbíróságot elnök vezeti. A közigazgatási és munkaügyi bíróság első fokon jár el a
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti, a munkaviszonyból és a
munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, valamint a törvény által hatáskörébe utalt
egyéb ügyekben. A közigazgatási és munkaügyi bíróságot elnök vezeti.[40]

7. 8. oldal
2.5 Ügyészségek
Magyarország legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes
személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről,
valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy
veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Az ügyészség képviseli a
vádat a bírósági eljárásban és felügyeletet gyakorol a büntetés végrehajtás törvényessége
felett.[8]
2.6 Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság jogelődje hazánkban az 1984 óta működő Alkotmányjogi
Tanács volt, amelynek hatásköre csupán a normakontrollt foglalta magában. E szerv
munkáját működésének megkezdésétől folyamatosan több, jogos kritika érte. Ennek oka
részben a hatásköri korlátok (pl. Országgyűlés által alkotott jogszabállyal szembeni
intézkedésre a hatásköre nem terjedt ki), az eljárást indítványozók viszonylag szűk köre,
továbbá személyi összetétele. Az Alkotmányjogi Tanács működését befolyásoló
társadalmi, politikai viszonyok miatt ennek az egyetlen hatásköri feladatának sem tudott
maradéktalanul eleget tenni. Az Alkotmánybíróság létrehozásáról a rendszerváltás előtti
Országgyűlés határozott még 1989 januárjában. Az Alkotmánybíróság szervezetéről,
hatásköréről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú egyeztető
tárgyalásokon született megállapodás és döntés. A tárgyalásokon rögzített álláspontoknak
megfelelően került sor az Alkotmány módosítására, mely beiktatta az alaptörvénybe az
Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság az
Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. [8]
3 Helyi önkormányzatok, Bénye község önkormányzatának bemutatása
A települési önkormányzatok a községekben, a városokban, járásszékhely
városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek. A területi
önkormányzatok pedig a megyékben. A fővárosi önkormányzat egyszerre települési és
területi önkormányzat is. Területi szinten a megyei önkormányzatok helyezkednek el. A
kétszintű önkormányzati rendszer sajátossága, hogy a helyi önkormányzatok - tekintettel
arra, hogy csak helyi szinten épülnek ki - nem rendelkeznek központtal, így az egyes
önkormányzatok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, a rendszer valamennyi
(azonos szintű) önkormányzata azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A
községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei jogú városnak, a fővárosnak és

8. 9. oldal
kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak ugyanakkor értelemszerűen egymástól
eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. [41]
A helyi önkormányzatok központi állami szervekkel való kapcsolatrendszerében
meghatározó, hogy a helyi önkormányzatok önálló hatalmi tényezőt jelentenek, nagy
önállósággal rendelkeznek, az államszervezet részei, de közvetlenül nincsenek alárendelve
egyetlen szervezetnek sem. E kapcsolatrendszerben kiemelkedő szerepe van az
Országgyűlésnek, hiszen a helyi önkormányzatokra vonatkozó törvénykezés alapja az
Alaptörvényben szerepel, melyet az Országgyűlés alkotott. Az Országgyűlés feloszlathatja
az Alaptörvényben megfogalmazottakkal ellenkezően működő önkormányzati képviselő-
testületet. Az Alaptörvény rendelkezései szerint a köztársasági elnök tűzi ki a helyi
önkormányzati általános választásokat. A Kormány biztosítja a helyi önkormányzatok
törvényességi ellenőrzését, továbbá irányítja az államigazgatási feladatok ellátását.[9]
A helyi önkormányzatok fontos kapcsolatban állnak a helyben működő civil
szervezetekkel, hiszen a civil szervezetek nagyon fontos szerepet játszanak a helyi
közösségek életében, ezért fontos, hogy érdemi párbeszéd, alakuljon ki közöttük,fontos,
hogy egymást kölcsönösen tájékoztassák.Az önkormányzatok rendelkezésre bocsájtanak a
civil szervezetek számára pénzbeli, vagy természetbeni támogatásokat, segítik a civil
szervezetek adminisztratív, szakmai feladatait és közösen szerveznek programokat.[9]
3.1 Önkormányzatok szabályozása
Számos rendelkezés érvényesül a helyi és települési önkormányzatokkal
kapcsolatban. Legáltalánosabb körben vannak az Európai Unió által meghatározott
irányelvek, rendelkezések. Országos szinten megjelennek törvényi rendelkezések és az
alaptörvény is számos módon befolyásolja az önkormányzatok szabályozását. Továbbá
számos társulásnak lehet tagja egy önkormányzat, amelyek különféle egyéb irányelveket
írhatnak elő számukra.
3.1.1 Magyarországi törvények jogszabályok kapcsolata a helyi
önkormányzatokkal, az önkormányzatiság kialakulása
Az önkormányzatiság kialakulása két irányból közelíthető meg, a helyi igazgatás
első mérföldköve a középkor városállamisága volt, melyek esetében az autonómia egyes
jogkörei az uralkodó által adományozottak voltak (pl. vásártartási jog), lehetőséget
teremtve a földesúri hatalomtól történő elhatárolódásra. Az így újonnan létrejött új
település, a város kialakította a saját önálló és független szervezetrendszerét. Az

9. 10. oldal
önkormányzatiság másik kiemelendő előzménye a középkori rendiség, amely immáron
nem csupán kisebb településeken (városok) szerveződött, hanem nagyobb területeken (több
megyére kiterjedően). Magyarország önkormányzati rendszere 1984-ig háromszintű volt,
hiszen a jelenleg is működő megyék és községek, városok közé beékelődtek a járások,
amelyek 2013. január elsején visszatértek a rendszerbe. 1948 és 2012 között a magyar
önkormányzati rendszer kétszintű volt, tekintettel arra, hogy a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az Alaptörvény is települési,
illetve területi szintet különböztet meg. A települési illetve a területi önkormányzatokat
összefoglaló néven helyi önkormányzatoknak nevezzük. [41]
3.1.2 Európai uniós irányelvek, szabályozások hatása az önkormányzatok
működésére
Ahhoz hogy a helyi önkormányzatok, mint magyar jogalkotó szervek ne alkossanak
a közösségi joggal ellentétes jogszabályt, pontosan kell hogy ismerjék jogalkotási
hatáskörük határait, magát a közösségi jogot, illetve a közösségi vívmányokat, amely
magában foglalja az Európai Unió teljes joganyagát.[33][7]
Az Európai Közigazgatási Terület kialakulásában jelentős szerepet játszott az Európa
Tanács által 1985. október 15-én elfogadott Helyi önkormányzatok Európai Chartája,
amely három részből és összesen tizennyolc cikkből áll. Első cikke a Preambulum, amely
elvi szinten tartalmazza a helyi önkormányzatok alapvető jellemzőit. A Charta első része
tartalmazza a dokumentum érdemi mondanivalóját. A Charta második része vegyes
rendelkezéseket tartalmaz a tagállamokra vonatkozóan és a harmadik része megfogalmazza
a követelményeket a magyar szabályozással kapcsolatban, valamint arról is rendelkezik,
hogy mely követelményeknek kell megfelelnie azoknak a tagállamoknak, amelyek nem
csatlakoztak a Chartához, de a közösségnek tagjai.[33]
Az Európai Uniós tagállamok államszervei-, közigazgatási szervei vonatkozásában
az az elvárása az Uniónak, hogy e szervek legyenek képesek a közösségi jog és a közösségi
vívmányok hatékony alkalmazására és érvényesítésére. Az európai standard struktúra
értelmében a több mint 3000 települési önkormányzatunk pazarlóan felesleges kicsiny
országunk tekintetében.[33]
3.2 Bénye Község Önkormányzatának legfőbb bevételei, az adók
Bénye Község Önkormányzata vállalkozási tevékenységet nem folytat. Mondhatjuk
azt, hogy klasszikus költségvetési szerv, ami maradványérdekeltségű. Az önkormányzat

10. 11. oldal
közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel,
kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás
része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés a
központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési
kapcsolatokkal kötődik.
Az önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és a jogszabályokból adódó
feladatait saját költségvetési szerve útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával,
szolgáltatások vásárlásával, illetve egyéb módon látja el. Az önkormányzat feladataihoz
igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit és a pénzügyi előírások keretei között
önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. Az önkormányzat a feladatai ellátásának
feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől
átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint
támogatásokból teremti meg. [1]
Bénye Község Önkormányzata bevételeit négycsoportba sorolhatjuk, melyek
sorban:
o Működési bevételek
o Felhalmozási költségvetési bevételek
o Kölcsönök
o Finanszírozási célú pénzügyi műveletek [11]
Működési bevételnek az intézmény rezsi jellegű (általános működési) költségei
finanszírozását szolgáló bevételek tekintendők. Bénye Község Önkormányzatánál ilyenek
az intézményi működési bevételek, helyi adók, átengedett központi adók, általános
működési támogatás és központosított előirányzatok. Melyekre összesen a 2013-as évre a
Bényei Önkormányzat előirányzata 66 757 000 Ft. Bénye Község Önkormányzata a 2013.
évi költségvetési tervezetében a támogatás értékű bevételek összesen 37 839 000 Ft-ot
tesznek ki, míg kölcsön felvételét nem tervezik. Finanszírozási célú pénzügyi műveleteiből
összesen 31 443 000 Ft bevételt határozott meg előirányzatként. [34] [11]
Működési bevételből helyi adó 5 200 000 Ft, átengedett központi adó 1 360 000 Ft.
Az adó az állam által jogszabályban, egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható,
közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, folyamatos vagy egyszeri fizetési kötelezettség, állami
bevétel. A központi kiadások decentralizálásának világrendszere erősödő tendenciája
következtében egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi adók. A helyi adóztatás nem

11. 12. oldal
egységes különböző országok között, sőt bizonyos keretek között még egy országon belül
is más és más helyi adókkal, adómértékekkel találkozhatunk, ez annak köszönhető, hogy a
helyiadó-törvény keret jellegű. Az önkormányzatok finanszírozásában kiemelt jelentősége
van a helyi adóbevételeknek. A helyi adók rendszere az önkormányzatok gazdasági
önállóságának feltételeit hivatott megteremteni azáltal, hogy lehetőséget teremt a helyi
adópolitika kialakítására és a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására.[11] [20]
[20]
1. ábra: a helyi adók rendszere
Bénye Község Önkormányzatánál a helyi adók meghatározása rendeleti úton történik.
A magánszemélyek kommunális adója 6.000.-Ft/ingatlan/év, a helyi iparűzési adó az
adóalap után évi 2 %, az önkormányzat más adót nem vet ki, de beszedi központilag
kivetett gépjárműadót. Az adóterhek beszedése egyre nehezebb feladat az önkormányzat
számára, így sajnálatos módon egyre gyakrabban kell a behajtás eszközeihez nyúlnia,
melyek a következők:
o Felszólítás: drasztikusabb fellépés előtt az önkormányzat köteles kétszer
felszólítani az adóst, hogy fizesse ki tartozását, vagy egyezzenek meg
részletfizetésben
o Letiltás: letiltás történhet jövedelemből, vagy nyugdíjból a bankszámla terhére,
amennyiben az önkormányzat nem ismeri az adós bankszámlaszámát, úgy
kérheti ezt az információt a NAV-tól, vagy a társadalombiztosítótól.
o Ingó, ingatlan terhelés: 50 000 Ft felett az adósság jelzálogjogként terhelhető az
adós tulajdonára.[10] [12]
Helyiadók
Vagyoni típusú
adók
Építményadó
Telekadó
Kommunális
jellegű adók
Idegenforgalmi
adó
Kommunális adó
Magánszemélyek
kommunális adója
Vállalkozók
kommunális adója
Helyi iparűzési adó

12. 13. oldal
3.2.1 Adótani alapfogalmak
Az állam vagy más közjogi testület által egyoldalúan megállapított, kényszer útján
behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevételeket adónak nevezzük.[7]
Az adó alanya az a természetes, vagy jogi személy, egyéb szervezet, amelyre
vonatkozóan valamely adóról szóló törvény adókötelezettséget állapít meg. A törvény
meghatározza a lehetséges adóalanyok körét. Helyi adók szempontjából adóalannyá válhat
o a magánszemély,
o a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
o a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi
egyesülése. [20]
Az adó tárgya az a dolog, jog, jogosultság, tény, tevékenység, amely adófizetési
kötelezettséget von maga után. Az adó tárgya szerint beszélhetünk
o jövedelmet terhelő adókról (személyi jövedelemadó, társasági adó)
o vagyont terhelő adókról, amely a vagyon nagyságára alapítja az adózást
(építményadó, telekadó, gépjárműadó)
o fogyasztást terhelő adóról (áfa, jövedéki adó). [20]
Ezek a pontok az adónemek jellemző csoportjai, azonban nem lehet minden konkrét
adófajtát a fenti kategóriákba egyértelműen besorolni, erre nagyon jó példa az
egyszerűsített vállalkozói adó, amely a jövedelemadó és a fogyasztáshoz kapcsolt adó
szerepét egyaránt betölti.
Adóteher viselés alapján megkülönböztetünk
o Közvetlen (direkt, vagy egyenes) adót, ezek jövedelmet terhelő és vagyoni
típusú adók
o Közvetett (indirekt) adók, ezek jellemzően a fogyasztást terhelő adók. [20]
A követlen adó jellemzője, hogy az adóalany és az adót végső soron megfizető
ugyanaz a személy, vagy szervezet, aki az adóval elszámolni köteles, viseli annak terhét
is.Közvetett adó esetében más az adóalany és más az adó terhét viselő, ugyanis az adóalany
az általa befizetett adót az eladott áru árában, illetve a végzett szolgáltatás díjában a
vevőre, a végső fogyasztóra hárítja át.[20]
A direkt adó alanya közvetett módon nem hárítja tovább az adót, azt a saját
jövedelméből fizeti, az a saját vagyoni helyzetét terheli. Az ilyen adók jövedelemhez, vagy

13. 14. oldal
a vagyon nagyságához kapcsolódnak. Az indirekt adók termékhez vagy szolgáltatáshoz
kötődnek, azaz fogyasztást terhelő adók. Ebbe a csoportosításba már minden adónem
egyértelműen besorolható.[20]
Az adóztatás jogosultsága szerint vannak
o Központi adók, amelyek a központi költségvetésbe, alapokba folynak be
(hazánkban az áfa, a fogyasztási adó, a társasági adó sorolható ide)
o A kormányzat más szintjén lévő regionális adók, más néven helyi adók, amelyek a
szövetségi, a tagállami, a megyei, a települési költségvetést gyarapítják (ma
Magyarországon ebbe a kategóriába tartozik az idegenforgalmi adó, a kommunális
adó)
o Vegyes adók, amelyek bevételét megosztják a különböző szintű büdzsék között
(ilyen volt korábban a gépjárműadó). [20]
Az adók felhasználásuk szempontjából lehetnek
o Általános adók, amelyeknek nincsen meghatározott rendeltetése, azok a
költségvetési bevételek általános forrását képezik (szja, áfa),
o Céladók, amelyek előre meghatározott célok finanszírozására szolgálnak
(szakképzési hozzájárulás). [20]
Adóalanyok szerint beszélhetünk
o Természetes személyeket terhelő adókról (szja, munkavállalói járulék)
o Jogi személyek, egyéb szervezetek által fizetendő adókról (társasági adó). [20]
A fenti felsorolás természetesen nem teljes, hiszen számtalan módon is
csoportosíthatjuk az adókat, de lényegesnek tartom még említeni az OECD szerinti, illetve
a Nemzetközi Valutaalapnál alkalmazott klasszifikációt:
o Jövedelem, profit és tőkenyereség utáni adók,
o Társadalombiztosítási befizetések
o Bérek és alkalmazotti létszám (munkaerő) után fizetett adók
o Vagyonadók
o Áruk és szolgáltatások adója
o Nemzetközi kereskedelemhez és tranzakciókhoz kapcsolt adók
o Egyéb adók.[20]

14. 15. oldal
Az adóalap az pénzben, vagy más természetes mértékegységben kifejezett
mennyiség, ami után az adót adókulcs, vagy adótétel alkalmazásával kell kiszámítani. [7]
Az adó mértéke azt fejezi ki, hogy az adóalap, vagy annak egysége után mennyi
adót kell fizetni. Az adómérték egységnyi adóalapra jutó adóösszeg. Adótétel, ha
azadómérték fix összeg. Adókulcs, ha az adó mértéke az adóalap meghatározott százaléka.
[7] [20]
Adómentesség esetén a jogszabály kivételt enged az általános adókötelezettségek
alól: részlegesen vagy teljesen, illetve ideiglenesen vagy véglegesen bizonyos adótárgyakat
vagy adóalanyokat kikapcsol az adózásból.[20]
Az adókedvezmények a fizetendő adó összegéből igénybe vehető – általában
feltételekkel kötött – preferenciák. Az igénybe vehető kedvezményekről jogszabályok
rendelkeznek. [7] [20]
3.2.2 Az adóztatás és adózás alapelvei
A legfontosabb modern adóztatási alapelveket az alábbiakban fogalmazhatjuk meg:
Haszonelv: a haszonelv azt mondja, hogy a különböző személyeket, szervezeteket a
társadalmi jelentőségükből rájuk jutó „haszon” arányában kell megadóztatni. [20]
Méltányosság és fizetőképesség elve: Ez az elv szerint az adóterheket a fizetésre
kötelezettek között fizetőképességükkel arányosan kell szétosztani. Az egyik
követelménye az úgynevezett horizontális méltányosság (egyenlőkkel való egyenlő
bánásmód), másik pedig a vertikális méltányosság (a nem egyelőeket különbözőképpen
kell adóztatni). A fizetőképesség elve szerint az adófizetés nem veszélyeztetheti az
adóalany létfenntartását. [20]
Megbízhatóság elve:Az adóterhek biztonságos megfizetését feltételezi. Azt a
következményt fogalmazza meg, hogy az adó nem haladhatja meg azt a mértéket, amit az
adózók még meg tudnak fizetni. Jonathan Swift „adózási egyszeregynek” nevezte azt a
jelenséget, amikor az adómértékek kétszeresére emelése már nem jár az adóbevételek
megduplázásával, ez az elmélet visszafele is igaz lehet.[20]
Kiszámíthatóság elve: az a kívánalmat fogalmazza meg, hogy az adórendszer ne
változzon túl gyakran, az adóterhek minimum középtávon viszonylag stabilak és legalább
tendenciájukban kiszámíthatóak legyenek. [20]

15. 16. oldal
Érvényesíthetőség elve: a könnyen teljesíthetőség követelményét hangsúlyozza,
ami azt jelenti, hogy az adózás szabályai legyenek áttekinthetőek, egyértelműek,
egyszerűen alkalmazhatóak és lehetőleg az adókötelezettek számára legkedvezőbb helyen
és időben irányozzák elő a fizetési kötelezettséget. [20]
Jutányosság elve: gazdaságossági szemléletet tükröz, megköveteli, hogy az adóból
származó költségvetési bevételek és a megszerzésük érdekében felmerült ráfordítások
racionális arányban álljanak egymással. [20]
Konzisztencia elve: Ez az adórendszer belső harmóniájának, a többi gazdasági
szabályozóval való összehangoltságának, valamint a nemzetközi szabályokhoz,
szokásokhoz való illeszkedésének követelményét fogalmazza meg. Ez az elv kitüntetett
jelentőséggel bír hazánkban, hiszen az Európai Unió tagjaiként igazodnunk kell a
közösségi szabályokhoz, elvárásokhoz. [20]
Továbbá léteznek adózási alapelvek, amelyek a következők:
Egyenlőségi elv: vállaljon mindenki azonos áldozatot. [21]
Áldozatelmélet: a magasabb jövedelműek többet fizessenek. [21]
Hatékonysági elv: degresszív adó a célszerű, mert a progresszív adó a hatékony
területekről allokál tőkét a kevésbé hatékonyakra. [21]
Fogyasztási elv: a társadalmi összetermelésből való igénybevétel alapján fizessünk
adót, mivel az a megtakarításra ösztönöz, bár a legszegényebbek fogyasztását korlátozza.
[21]
Viszontszolgáltatási elv: az adó az állam által biztosított szolgáltatások ellenértéke.
[21]
Az adómorál az adóztatás alapelvein alapul. Bénye Község Önkormányzata
adómorálja abban jelenik meg, hogy a vállalkozásokat eredményük százalékában
adóztatja,a magánszemélyek lehetőséget kapnak részletfizetésre, az adókat egyértelműen
veti ki, az adómértékeket több évre határozza meg. [25]
3.2.3 Az adórendszer fogalma, az adórendszer és az integráció összefüggése
Az adórendszer egy országban adott időszakban alkalmazott adónemek összességének és a
működtetett adóügyi intézményeknek az összefüggő rendszere. Az adórendszer az

16. 17. oldal
adópolitika által meghatározott, ország specifikus kategória. Áttekintést ad arról, hogy
milyen adótárgyakra, milyen adófajták vannak érvényben, kik az adók alanyai, milyenek a
jellemező adómértékek, milyen adóügyi intézményrendszer működik. A modern
adórendszerek többcsatornásak, ami azt jelenti, hogy egyidejűleg többféle adófajtát
alkalmaznak. A fejlett országok adórendszerei egyre összehangoltabbak, köszönhetően a
nemzetközi integrációs folyamatoknak és az adóegyezmények széles körű alkalmazásának,
de ennek ellenére is több tekintetben különböznek egymástól. Az adórendszer kapcsolódik
az érvényesíthetőség elvéhez, ami azt az elvárást határozza meg, hogy az adórendszert ne
lehessen kijátszani. [20]
Adózási alapelveken az adózással kapcsolatos átfogó és rendszerezett nézeteket
értjük. Adam Smith szerint a jó adórendszer:
o igazságos – a fizetőképességhez arányosan igazodó,
o egyértelmű – átlátható és kiszámítható, világos és közérthető,
o megfelelő – az adózó számára gazdaságilag alkalmas időben és módon
fizetendő
o gazdaságos – az adóztatás és az adózás teljesítésének költsége minimális.
[20]
3.2.4 Adóhatóságok
Adóhatóságnak nevezzük az adózást képviselő szervezetet. Az adóhatóságok
feladata az adózók adóztatása, ezzel összefüggésben az adók megállapítása, beszedése,
kezelése, a költségvetési támogatások kiutalása, teljes körű ellenőrzése és kapcsolódó
nyilvántartások vezetése. Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban az elsőfokú adóhatóság
áll, a másodfokú adóhatóság pedig irányítja, koordinálja az elsőfokú hatóságok
tevékenységét és jogszabályban meghatározott keretek között dönt a fellebbezések
ügyében. Az adóhatóságok felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. [7] [20]
Az adóhatóság szervezetei Magyarországon:
o a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve, mint állami adóhatóság,
o a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve, mint vámhatóság,
o az önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)
o a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes
szerveként jár el. [3]

17. 18. oldal
3.3 Bénye Község Önkormányzatának kiadásai
Bénye Község Önkormányzata mint bevételeire, úgy kiadásaira is készített
előirányzatot a 2013-as esztendőre. Ez az előirányzat költségvetés pénzügyi mérlegeként
jelenik meg, így a bevételi és kiadási főösszeg megegyezik, amely 136 069 000 Ft, amely a
következőképpen alakul: Működési költségvetési kiadás 99 935 000 Ft, felhalmozási
költségvetési kiadás 6 400 000 Ft és hiteleit 29 734 000 Ft-tal törleszti.[11]
3.4 Bénye Község Önkormányzatának számvitele
Mint minden gazdálkodó szerv, az önkormányzat is köteles számviteli munkát
végezni. A számviteli munka része a naprakész könyvelés, a számviteli alapelvek
alkalmazása, előirányzatok, beszámolók készítése.
3.4.1 Beszámolási kötelezettség
A 2000. évi C. törvény a számvitelről meghatározza a hatálya alá tartozók
beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek
vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a
nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.
A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről
a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek, így a helyi önkormányzatokra is.
[32]
„A gazdálkodó az üzleti év könyveinek lezárását követően a számviteli törvényben
meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni működéséről,
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A beszámolót magyar nyelven kell
összeállítani.”1
Az államháztartás szervezetei beszámolási kötelezettségét, a beszámolót
alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során
érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat kormányrendelet szabályozza. A
beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási
előirányzat teljesítése tükrözi. A költségvetési szervek előirányzataik alakulásáról és
teljesítéséről, vagyoni, pénzügyi és létszámhelyzetük változásáról a vonatkozó jogszabályi
rendelkezések szerint kötelesek számot adni. [18]
1
[32]-es mű, 85. oldala

18. 19. oldal
A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a
foglalkoztatottak számától függ. A vállalkozók esetében a beszámoló lehet: éves
beszámoló; egyszerűsített éves beszámoló; összevont (konszolidált éves beszámoló);
egyszerűsített beszámoló.[32]
A helyi önkormányzatok féléves és éves beszámolót készítenek. Ahhoz, hogy ezek
elkészülhessenek meghatározott időszakonként el kell végezni a zárlati feladatokat.
Bizonyos zárlati feladatokat havonta, és bizonyosakat negyedévente kell elkészíteni.[23]
3.4.2 A beszámoló célja, részei
A beszámoló célja az információszolgáltatás, mivel a piacgazdaság működéséhez
nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása
érdekében objektív információk álljanak rendelkezésre mind a vállalkozók, mind a nem
nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról. Számos piaci szereplő
igényel információkat a beszámolón keresztül, ilyenek a tulajdonosok, a hitelezők, a piaci
partnerek, a leendő tulajdonosok (azaz a befektetni szándékozók), a különböző
számlavezetők, a munkavállalók és az állam. Az információigények eltérőek, és a
beszámolónak valamennyit ki kell elégítenie.[32]
A költségvetési szerv féléves beszámoló pénzforgalmi kimutatást tartalmaz, az éves
beszámolójának pedig négy fő része van:
o Könyvviteli mérleg
o Pénzforgalmi kimutatás
o Pénzmaradvány kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, eredmény-kimutatás
o Kiegészítő melléklet. [23]
Bénye Község Önkormányzatának 2012 Éves beszámolójának első lapja a fedőlap,
amely tartalmazza a megye megnevezését, székhelyét; az irányító szerv adatait; Bénye
Község Önkormányzatának alapadatait, számjelét; az Éves beszámoló megnevezést és a
beszámolási ciklust; a beszámoló elkészítéséért kijelölt személy adatait; a szerv
vezetőjének aláírását; az ellenőrző személy adatait; a keltezést, illetve egy adatellenőrző
kódot. Második és harmadik oldalán található egy tartalomjegyzék az éves beszámolóhoz,
hiszen a különböző adatok űrlapokon szolgáltatnak számunkra információkat, jelen
beszámoló 39 adatokat hordozó űrlapot tartalmaz, melyek között megtalálható a
könyvviteli mérleg és a pénzmaradvány-kimutatás is. [43]

19. 20. oldal
A könyvviteli mérlegetminden önkormányzatnak, aKGR K11 feldolgozó
rendszerrel kell elkészíteni, így egy egységes megjelenést kapnak. Ez a megjelenés egy
144 soros 4 oszlopos megjelenést kölcsönöz a könyvviteli mérlegnek, mely sorba veszi az
önkormányzat eszközeit és forrásait sorszámmal és megnevezéssel ellátva, előző és tárgy
évi állományi értékkel ellátva. [43]
A pénzmaradvány-kimutatás egy egyoldalas űrlap, amely a záró pénzkészletet, a
forgalmazási célú finanszírozási műveletek egyenlegét, egyéb aktív és passzív pénzügyi
elszámolások összegét, előző évben (években) képzett tartalékok maradványát,
vállalkozási tevékenység pénzforgalmi vállalkozási maradványát, tárgyévi helyesbített
pénzmaradványt, finanszírozásból származó korrekciókat, pénzmaradványokból terhelő
elvonásokat, költségvetési pénzmaradványt és módosított pénzmaradványt tartalmaz ahol
szükséges összetevőkre is bontva, előző és tárgy évre vetítve. [43]
A pénzforgalmi kimutatás és az eredmény-kimutatás szorosan kapcsolódnak
egymáshoz, mivel mindkettő egy adott, konkrét év pénzmozgásait vizsgálja. Vannak
azonban lényeges különbség közöttük. Különbségként értelmezhető, hogy más a két
kimutatás célja, a pénzforgalmi kimutatás a likviditással foglalkozik, míg az eredmény-
kimutatás a tevékenység jövedelmezőségével. Az eredmény-kimutatás figyelembe veszi az
értékcsökkenést is, amely nem jár pénzmozgással, és ebből eredően nem szerepel a
pénzforgalmi kimutatásban. A beruházások és a nettó tőkemozgás (kölcsön-törlesztések,
tőke, adományok) befolyásolja a likviditási helyzetet, ezért ezek a pénzmozgások
szerepelnek a pénzforgalmi kimutatásban, ugyanakkor az eredmény-kimutatás nem
tartalmazza ezeket a tételek, mivel a tőkeköltségeket teljes mértékben lefedik az éves
tranzakciók, az értékcsökkenés, a kamatok és az osztalék. A hasonlóságok és az eltérések
alapján, az eredmény-kimutatás és pénzforgalmi kimutatás összeállításakor egyik a
másiknak a kiindulópontja lehet. A pénzforgalmi kimutatásból levezethető az eredmény-
kimutatás, ha abból kivesszük az új tőke-beáramlásokat és a beruházásokra fordított
kiadásokat, majd hozzáadjuk az értékcsökkenési leírást, az eredmény-kimutatásból is
levezethető a Cash-Flow: az eredmény-kimutatás sorait korrekciók nélkül - változatlanul -
átvesszük a Cash-Flow számára, majd korrigáljuk. Kiindulópont az adózás előtti eredmény
(korrigált eredmény), először az adott időszakban pénzmozgással nem járó tételek
korrekciójára kerül sor, a ráfordításokat visszaadjuk az eredményhez (növelő tétel), a
bevételeket levonjuk az eredményből (csökkentő tétel).A vállalkozások eredmény-
kimutatást, míg a költségvetési szervek pénzmaradvány-kimutatást készítenek. A két

20. 21. oldal
kimutatásnak vannak azonos és eltérő sorai is, céljuk is közel áll egymáshoz. Az eredmény
az adózás előtti és az adózott eredményt, míg a pénzmaradvány kimutatással költségvetési
pénzmaradványt és módosított pénzmaradványt állapítunk meg, melyek közel azonos
tartalmat hordoznak magukban.[31]
A kiegészítő melléklet számszaki részből, valamint szöveges indoklásból áll. A
számszaki bemutatás céljára az éves költségvetési beszámoló egyes űrlapjai állnak
rendelkezésre. Szöveges indoklásban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek
befolyásolták az ellátott alaptevékenységet, az előirányzattól eltérő felhasználást, továbbá
be kell mutatni azokat a rendkívüli körülményeket, amelyek a költségvetési szerv
pénzügyi, -vagyoni helyzetére hatással voltak és a költségvetés összeállításánál még nem
voltak ismertek.[18]
3.4.3 A számviteli alapelvek és azok gyakorlati alkalmazása.
A számviteli törvény úgynevezett „végtermék szabályozásra” épül, vagyis a beszámolási
kötelezettség teljesítésére helyezi a hangsúlyt. Ebből adódóan a törvény megfogalmaz
bizonyos elveket, keretjellegű szabályozásokat, melyeket a beszámoló elkészítésekor és a
könyvvezetés során a számviteli törvényben meghatározott alapelveket kell érvényesíteni.
A számviteli alapelvek a költségvetési szerv esetében a számviteli törvényben foglaltakat
betartva speciálisan kerülnek alkalmazásra. A törvényben leírtakkal azonos tartalommal
érvényesül: [32] [23]
Valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a
valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak
kell lenniük. Más megközelítésből viszont a beszámoló tételeinek leltárral való
alátámasztását jelenti, ami a leltárkészítési kötelezettséget vonja maga után.[32]
Világosság elve:A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli
törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. [32]
Folytonosság elve: Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezni az előző évzáró
adataival. Az egyezőséget az értékelés azonosságával is biztosítani kell. [32] [23]
Egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a követeléseket egyedileg kell rögzíteni és
értékelni mind a könyvelés, mind az éves beszámoló készítésekor [32] [23]
A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv: Másik nevén a lényeg a forma
felett elv a gazdasági eseményeket, ügyleteket a gazdasági tartalmuknak megfelelően kell
szerepeltetni. [32]

21. 22. oldal
A sajátos könyvvezetés és a beszámoló információ tartalma miatt az alábbi
alapelvek a törvényben rögzítettek ellenére csak korlátozottan érvényesülnek: [23]
Teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági
eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, tárgyévi eredményre gyakorolt
hatását a beszámolóban ki kell mutatni. A költésvetési szerveknél a teljesség elve úgy
érvényesül, hogy a tárgyévben felmerül és teljesült gazdasági eseményeket a beszámoló
fordulónapjáig a pénzforgalmi adatok tartalmazzák. A főkönyvi könyvelésben csak a
pénzforgalmilag realizált gazdasági eseményeket jeleníthetik meg, figyelembe véve azt,
hogy a költségvetés naptári évre készül. [32] [23]
Lényegesség elve: Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy
téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználó szervezet döntéseit.
Költségvetési szerveknél a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges
indoklásánál be kell mutatni minden lényeges információt. [32] [23]
Költség-haszon összevetésének elve:Költségvetési szerveknél az információk
hasznosítása és az előállításukkal kapcsolatos kiadások egybevetésénél nem lehet
figyelembe venni azon információk előállításának kiadásait, amelynek szolgáltatását
törvények és Kormányrendeletek szabályozzák. [23]
A költségvetési szervek sajátosságaiból adódóan az alábbi alapelvek a törvényben
rögzítetteken túlmenően további kiegészítéseket tartalmaznak. [23]
A vállalkozás folytatásának elve: A gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja
tartani működését, folytatni tudja tevékenységét. Költségvetési szerveknél ez az elv úgy
érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a
költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is. A feladatok
végrehatásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeli pénzügyi
tervezéshez. [32] [23]
Következetesség elve: A beszámoló tartalmának és formájának biztosítani kell az
állandóságot, összehasonlíthatóságot. Költségvetési szerveknél a megvalósítása érdekében
az éves (féléves) költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés szerkezeti
felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel. [32] [23]
Összemérés elve: Az adott időszak eredményének, időszaki teljesítéseinek elismert
bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit kell számításba venni, függetlenül a
pénzügyi teljesítéstől. Alkalmazásakor mind az alaptevékenységnél, mind a vállalkozási
tevékenységnél a maradvány megállapításakor a ténylegesen befolyt bevételeket, a
pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben teljesített kiadásokat kell figyelembe

22. 23. oldal
venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a
ténylegesen befolyt bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben
elszámolni. [32] [23]
Óvatosság elve: Azt a követelményt fogalmazza meg, hogy nem lehet eredményt
kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A
gyakorlatban oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést
abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés
számítási alapja negatív előjelű összeget mutat. [32] [23]
Bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek, illetve a követelések és a
kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el, kivéve a függő, átfutó, kiegészítő
tételeknél, ahol viszont a halmozódás elkerülése érdekében szükséges a nettó jellegű
rendezés. Gyakorlatban az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység könyvviteli
elszámolásnál is alkalmazni kell. [32] [23]
A költségvetési szervek az időbeli elhatárolás számviteli alapelvét, a könyvvezetési
sajátosságaikból adódóan nem alkalmazza, ez az elv olyan gazdasági események kihatásait,
amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei
között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az
elszámolási időszak között megoszlik.[32] [23]
A számviteli alapelvek gyakorlati alkalmazása megjelenik a költségvetési
számvitelben és a pénzügyi számvitelben az Számviteli törvényben meghatározott
alapelveket a meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni. A számviteli alapelveken
túl a könyvvezetésés az éves költségvetési beszámoló elkészítése során. A vállalkozás
folytatásának elve alkalmazása során figyelembe kell venni a beszámolással érintett
időszakbanbekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat is. A költségvetési számvitelben
a teljesség elve oly módon érvényesül, hogy figyelembe kell venni azt, hogya költségvetés
naptári évre készül.Az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó
szabályok nem alkalmazhatók.A költségvetési számvitelben az összemérés elve oly módon
érvényesül, hogy a költségvetési és a vállalkozásimaradvány megállapításakor a
bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni. Az egyedi
értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont
követelések esetében. A költségvetési számvitelben az időbeli elhatárolás elve nem
alkalmazható. A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk
előállításának tekintetében, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály előírja. [26]

23. 24. oldal
3.4.4 Az eszközök és a források a mérlegben.
[32]
2. ábra: Eszközök megjelenése a mérlegben
A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott,
a vállalkozó működését szolgáló eszközöket függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak
a törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz. Az
eszközök mérleg szerinti főbb csoportosítását az alábbi ábrán láthatjuk. [32]
[32]
3. ábra: Forrásokmegjelenése a mérlegben
Eszközök
Befektetett
eszközök
Immateriális javak
Tárgyi eszközök
Befektetett
pénzügyi eszközök
Forgó eszközök
Készletek
Követelések
Értékpapírok
Pénzeszközök
Aktív időbeli
elhatárolások
Források
Saját tőke
Jegyzett tőke
Jegyzett, de még be nem
fizetett tőke
Tőketartalék
Eredménytartalék
Lekötött tartalék
Értékelési tartalék
Mérleg szerinti eredményCéltartalékok
Kötelezettségek
Hátrasorolt kötelezettségek
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Rövid lejáratú kötelezettségek
Passzív időbeli
elhatárolások

24. 25. oldal
Elméletileg minden eszköznek van forrása, s ez a gyakorlatban úgy jelenik meg,
hogy az eszköz főösszeg megegyezik a forrás főösszeggel, ezt eszköz-forrás egyezőségnek
nevezzük. A saját tőke a vállalkozás saját forrása.[32]
3.4.5 A mérlegés a leltár jellemzői.
A mérleg egy olyan vagyonkimutatás, amely az önkormányzat, vagy a vállalkozás
vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmányként, a szervezeti eszközöket és a
forrásokat, adott időpontra vonatkozóan, megfelelően értékelve, pénzértékben összesítve,
előírt szerkezetben tartalmazza. [32]
A leltár olyan tételes kimutatás, amely a költségvetési szerv eszközeinek és
forrásainak valóságban is meglévő állományát egy meghatározott időpontra tartalmazza, a
mérleg elemeket mutatja megjelenési forma szerint. A leltár a könyvviteli mérlegben
kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tételesen és
ellenőrizhető módon tartalmaznia kell az eszközöket mennyiségben, a forrásokat értékben.
Az eszközök nagy részét rovancsolással leltározzák. A csak értékben kimutatott
eszközöket, valamint a forrásokat egyeztetéssel kell leltározni.[23]
A leltározás történhet:
o Mennyiségi felvétellel
o Egyeztetéssel
A mennyiségi felvétel az eszközök darabszám, súly, tömeg szerinti meghatározása
megszámlálással, illetve méréssel. [23]
4 Járási hivatalok, a Monori Járás bemutatása
A járás a megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések
meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység. A járások sok
évszázados múltra tekintenek vissza, 1983 és 2012 között azonban nem léteztek. Ebben az
időszakban a járásoknak nagyjából megfelelő területi egységek a város- és
nagyközségkörnyékek, majd a kistérségek voltak.
4.1 Járások kialakulása
A járások kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó
Állam kialakításának egyik eleme.A több száz éves múltra visszatekintő járási rendszert
1983-ban szüntetették meg, így harminc év után, de új szervezeti rendben és új céllal 2013.

25. 26. oldal
január 1-jével ismét létrejöttek a magyar közigazgatás egykor szerves egységét képező
járások.A Nemzeti Együttműködés Kormányának célja olyan modern kori járások
kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi
költséggel működő rendszer létrejöttéhez. A Kormány által megfogalmazottak szerint a
járások az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységek, melyek az
államigazgatási tevékenységek, szolgáltatások döntő többségét minden magyarországi
állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosítják. [35]
Járások kialakításánál érvényesíteni kívánt cél:
o a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása
o az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez telepítése
o az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása
o az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a
szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása. [35]
Az előkészítést követően a járások kialakításának koncepcionális elveiről a
Kormány az 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozatával döntött. Mindezek alapján a
Kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű
területi és szervezeti egységének a kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és
ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.
A kialakítás alapelvei:
o gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz
o a létező ügyintézési helyszínek megőrzése
o a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú
rendezése
o a megyék határainak megőrzése. [35]
A járások és járási (fővárosi körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei
kormányhivatalok szervezeti egységeiként kerültek felállításra 2013. január 1-jével. A
járási kormányhivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten
intézendő államigazgatási feladatok ellátása. Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz
kerültek a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője
– hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek; a megyei kormányhivatalok szakigazgatási
szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és
hatáskörébe tartozó ügyek.Tehát a járások kialakításával terheket vettek le az

26. 27. oldal
önkormányzatokról, így az önkormányzatok dolgozóinak át kellett alakítaniuk feladat és
hatásköri megosztásukat, mivel más lényeges változások is életbeléptek 2013. január
elsejével a következményeket összevontan fogom bemutatni. [35]
4.2 Monori járás
Monor Város Önkormányzata képviseletében Pogácsás Tibor polgármester és a
Pest Megyei Kormányhivatal képviseletében dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott 2012.
október 16. napján, Monoron megkötötte a Monori Járási Hivatal kialakításához
kapcsolódó megállapodást. A Monori Járás területén a monori Járásszékhely Hivatalán
kívül, Gyömrőn Kirendeltség, míg Pilis, Csévharaszt, Monorierdő, Nyáregyháza, Gomba
és Péteri településeken ügysegéd biztosítja a törvény erejénél fogva átkerült járási
államigazgatási feladatok településen történő zavartalan ellátását. A megállapodás
rendelkezik a 2013. január 1. napjától törvény erejénél fogva az Önkormányzattól, és a
Polgármesteri Hivataltól a Járási Hivatalhoz átkerülő államigazgatási feladatokat ellátó
foglalkoztatottak átadásáról, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó informatikai
eszközök, és az ehhez szükséges infrastruktúra ingyenes használati jogának
biztosításáról.[36]
[37]
3. ábra: Kormányrendeletben meghatározott és tervezett járások száma megyénként
A mellékelt ábra pontosan mutatja, hogy Magyarország 19 megyéjében 175 járás
alakult. Ezek közül a legtöbb Pest megyében, köztük a Monori járás is, amelynek
illetékességi területe 11 településre terjed ki, ezek betűrendben: Bénye, Csévharaszt,
Gomba, Gyömrő, Káva, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Péteri, Pilis és Vasad.

27. 28. oldal
Véleményem szerint a Monori Járás igen biztató tulajdonságokkal rendelkezik,
ezek: 330 km2
-es alapterület, lakónépesség 64.654 fő (2010-es esztendő végén). 14 évesnél
fiatalabbak aránya 16,3%, 15 és 64 év közöttiek aránya 69,4% és végül 65 évnél idősebbek
aránya 14,3%, ezek az arányok külön örömmel töltenek el, hiszen a mai magyar
társadalom népesség fogyást mutat, de ebben a járásban 2%ponttal magasabb a 14 évesnél
fiatalabbak aránya, mint a 65 év felettiek aránya.Ez a mutató egész Pest megyében
hasonlóan pozitív, ez kiderül a Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálás
országos adatainak 1.2.2.-es ábrája, amely a 70 évesek és idősebbek arányát mutatja 2011-
ben. Továbbá óvodával és általános iskolával a járás minden települése rendelkezik.[35]
[15]
5 Körjegyzőség, Bénye és Káva Községek Körjegyzőségének bemutatása
Az ezernél kevesebb lakosú, megyén belüli községek, amelyek közigazgatási területét
legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik
ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezer és ezernél több, de kétezernél
kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél
több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt
képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a településük lakosságszámának
arányában járulnak hozzá. Az ezernél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is
létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a
kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni. [2]
5.1 Bénye és Káva Községek Körjegyzőségének bemutatása
Bénye és Káva Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei közös
megállapodás alapján az önkormányzatok működtetésével, valamint az államigazgatási
ügyek döntésre történő előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására körjegyzőséget
hoztak létre, amely az új jogszabályokból adódóan 2012. december 31-én megszűnt. A
körjegyzőség jogi személyiség. A Körjegyzőség a helyi önkormányzat gazdálkodásának
végrehajtó szerve, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A
Körjegyzőség gazdálkodási tevékenységét maradvány-érdekeltségi rendszerben végzi,
vállalkozási tevékenységet nem folytat. A feladatellátás (végrehajtás) szervezeti, személyi,
pénzügyi, gazdasági feltételeit a fenntartó, felügyeleti szerv biztosítja. A képviselő-
testületek biztosítják, bocsátják rendelkezésre az önkormányzat tulajdonában lévő

28. 29. oldal
feladatvégzéshez szükséges vagyon- és pénzeszközt. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a
Körjegyzőség gazdálkodási előadója látja el. A Körjegyzőség az előirányzatok feletti
rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.[13]
[16]
Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak
meg. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző
kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített
többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával
kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak.
A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők
működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó
államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását. A körjegyzőség működésének
ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen
végzik.[2]
A Körjegyzőség jogi személy, a helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó
szerve, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A Körjegyzőség
gazdálkodási tevékenységét maradvány-érdekeltségi rendszerben végzi, vállalkozási
tevékenységet nem folytat. A feladatellátás (végrehajtás) szervezeti, személyi, pénzügyi,
gazdasági feltételeit a fenntartó, felügyeleti szerv biztosítja. A képviselő-testületek
biztosítják, bocsátják rendelkezésre az önkormányzat tulajdonában lévő feladatvégzéshez
szükséges vagyon- és pénzeszközt. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Körjegyzőség
gazdálkodási előadója látja el. A Körjegyzőség az előirányzatok feletti rendelkezési
jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.[16]
Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül
megszüntetni, fontos törvényi előírás, hogy az általános jogutóddal történő megszüntetés a
megszűnő költségvetési szervvel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. A
költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet,
mely lehet egyesítés vagy különválás. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás.
Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik és az átvevő költségvetési
szerv lesz a jogutód. Összeolvadás esetén az egyesítendő költségvetési szervek
megszűnnek, jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv. Különválás esetén
a különváló költségvetési szerv megszűnik, jogutódja az átalakítással létrejövő

29. 30. oldal
költségvetési szervek. A költségvetési szerv megszüntetéséről jogszabállyal alapított
költségvetési szerv esetén jogszabályban, a nem jogszabállyal alapított költségvetési szerv
esetén megszüntető okiratban kell rendelkezni. A költségvetési szerv jogutód nélküli
megszüntetése esetén a költségvetési szerv nem magánjogi jogai és kötelezettségei a jövőre
nézve megszűnnek azzal, hogy a megszűnés napján fennálló kötelezettségek teljesítéséért
és a követelések beszedéséért az alapító szerv vagy az alapító szerv által kijelölt szerv
felel.[30]
A körjegyző vezeti a képviselő testületek hivatalát, a Körjegyzőséget. A körjegyző
gondoskodik a körjegyzőséget létrehozó önkormányzatok működésével kapcsolatos
feladatok ellátásáról, a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
gyakorolja a munkáltatói jogokat a körjegyzőség köztisztviselői tekintetében. A
kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához,
jutalmazáshoz - a körjegyzőséget létrehozó polgármesterek - egyetértése szükséges.
Továbbá a körjegyző döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó
államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármesterek
adnak át, tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületek, a képviselő-testületek
bizottságinak ülésén, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.[14]
[43]
4. ábra – Körjegyzőség szervezeti felépítése
Körjegyző
Igazgatás
Gyámügyi feladatok
Szociális feladatok
Népesség
nyilvántartás
Hagyatéki ügyek
Titkársági feladatokBelső elenőrzés
Gazdálkodás
Pénzügyi, számviteli
feladatok
Vagyongazdálkodás
Adó ügyek

30. 31. oldal
„A gazdasági szervezet személyeknek és technikai eszközöknek szervezett csoportja,
amelyet meghatároz a munkamegosztásban elfoglalt helyzete, képes célok kitűzésére, és a
célkitűzésekben meghatározott feladatok végrehajtására.”2
A körjegyzőség szervezetének meghatározásánál elsődleges cél, hogy a
körjegyzőségi hivatal feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a jogszabályi
követelményeknek megfelelően. [21]
A Körjegyző végezte el a Polgári Törvénykönyvből eredő feladatokat
(birtokvédelem, talált tárgyak), a honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi
feladatokat. Ellátja az I. fokú építésügyi feladatokat, a munkavédelmi és tűzvédelmi
ügyeket, az anyakönyvvezetéssel kapcsolatos feladatokat. [43]
Az Igazgatás feladata volt a népesség-nyilvántartási ügyek intézése, a hatósági
bizonyítványok kiadásai, a hagyatéki leltár felvétele, a szabálysértési ügyek intézése, a
közterület- foglalási engedélyek kiadása. Továbbá intézte a Gyermekvédelmi Törvényből
eredő hatósági feladatokat, a Szociális Törvényből eredő hatósági feladatokat, a
mezőgazdasági és növényvédelmi feladatokat. Valamint döntésre előkészítette a Szociális
Törvényből és helyi önkormányzati rendeletből adódó segélyezési ügyeket, ellátta a
vállalkozásokkal kapcsolatos ellenőrzési és adminisztratív feladatokat, kezeli a személyzeti
nyilvántartásokat és hatósági ellenőrzéseket végzett.[43]
A Titkárság közvetlenül a jegyző irányítása alatt végezte munkáját.A Titkárság
feladata volt ellátni a polgármester és jegyző vonatkozásában a titkársági feladatokat,
kezelte a telefonközpontot és faxot, elvégezte a számítógépes iktatást, gondoskodott az
iktató program hibátlan működéséről. Rendezte az ügyiratok postázását, kezelte a
bérmentesítő gépet, ellátta az irattárazási, selejtezési feladatokat, kapcsolatot tartott a
levéltárral, jelezte a lakosság által észlelt hibákat, bejelentéseket a közszolgáltatók felé. A
hivatal vezetése részére gépelési és fénymásolási feladatokat látott el.[43]
A Pénzügy feladata volt elkészíteni és a képviselő testületi ülésre beterjeszteni a
negyedéves és féléves pénzügyi beszámolókat, döntésre előkészíteni és a képviselő
testületi ülésre beterjeszteni a pénzügyi koncepciót, az éves költségvetési, és a
zárszámadási anyagokat. Irányította az intézmények pénzügyeit, előkészítette a vezetői
22
[29]-es mű

31. 32. oldal
kötelezettségvállalásokat, ellenőrizte azok jogszerűségét, teljesítését. Ellátta az ingó és
ingatlan-nyilvántartást, végezte az intézményeknél a leltározást, selejtezést, elfekvő, -
leselejtezett eszközök, berendezések értékesítését. Gondoskodott a pénzügyi
nyilvántartások naprakész vezetéséről, intézte a hivatal és önkormányzati intézmények
dolgozóinak munkabérrel összefüggő feladatit, rendszeres kapcsolatot tartott a Magyar
Államkincstárral. Felettes és társhatóságoknak adatokat szolgáltatott, ellátta az adóügyi
igazgatással az önkormányzatot megillető bevételek kivetésével és beszedésével
kapcsolatos feladatokat, így különösen: gondoskodott a helyi adók és a gépjárműadó
kivetéséről és behajtásáról; az adók nyilvántartásának naprakész vezetéséről, az
idegentartozások behajtásáról, adatot szolgáltatott a felügyeleti szerveknek, döntésre
előkészítette az adórendeleteket.[43]
A körjegyzőségben részt vevő települési önkormányzatok mindegyike önálló
költségvetéssel rendelkezik, amelynek része az önkormányzat felügyelete alá tartozó
költségvetési szervek költségvetése, amelyet a körjegyző készít elő, s az illetékes
települések polgármesterei terjesztik képviselő-testületeik elé. A körjegyzőség
költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok együttes testületi ülésen döntenek.[18]
5.2 Bénye és Káva Községek Körjegyzőségénél használt informatikai
megoldások
A körjegyzőség működése során számos informatikai megoldást használtak fel az
érintettek, ezek nagy része központilag meghatározott program, a leggyakrabban használt
számítástechnikai megoldás mégis a szövegszerkesztő volt, hiszen ennek segítségével
íródtak levelek, beszámolók, rendeletek, felhívások, készülnek plakátok, ismeretterjesztők,
ügyfélfogadási rendek és más a mindennapi élet szempontjából fontos dokumentumok.
Bénye és Káva Községek Körjegyzőségének gazdálkodási főelőadója által használt
információs rendszerek a következők voltak: TTG, melyen a főkönyvi könyvelést végezte.
EBR42, mely segítségével normatíva igényléseket, lemondásokat és pályázatokat készített.
KGR k11, menynek segítségével költségvetést és beszámolót készített. Magyar
Államkincstár felé az információ szolgáltatása, havi normatív támogatások; számfejtett
bérek; normatíva kiutalások és helyi adókkal kapcsolatos információk közlése az e-adat
rendszeren keresztül történt és a CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteményét
használta, hogy naprakész legyen jogszabályokkal kapcsolatban. Kezelte a TKSZ Electra
rendszert, melyen keresztül intézte utalásait, és információt szolgáltatott a KIR (Központi

32. 33. oldal
Információs Rendszer) segítségével. Használta a KIR3-t (Központi Illetményszámfejtő
Rendszert) az alkalmazottak bérének hó közi számfejtésére és feladására a Magyar
Államkincstár felé, alkalmazottak személyi anyagának változásakor, pl. kinevezés,
munkaviszony megszüntetés.[43]
Az adóügyekkel foglakozó előadó, a gazdálkodási főelőadóhoz hasonlóan használta
az e-adat rendszert a Magyar Államkincstár felé információk szolgáltatására, ezen kívül
még használta az ÖNKADÓ információs rendszert a helyi adók nyilvántartására,
könyvelésére.[43]
A titkársági ügyintéző kezelte az I-DOK informatikai megoldást, mely iktató
programként funkcionált a bejövő-kimenő levelezés nyilvántartására. Adatot kért a
TakarNet információs rendszeren keresztül a földhivataltól és kezelte a Bursa Hungarica
Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszert, melynek célja az esélyegyenlőség
érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való
részvételének támogatása volt.[43]
Az igazgatási előadó a Vizuál regiszter programot használta népesség-
nyilvántartásra, valamint a lakosság megoszlásának vizsgálatára. A SZOCNYT rendszer
információt szolgáltatott az előadó részére, mely egy szociális nyilvántartás a
családtámogatási ellátásban részesülőkről, valamint azokról, akikre tekintettel az ellátást
megállapították. Kezelte a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázist, menyen az az
aktív korú népesség volt nyilvántartva, aki foglalkoztatás helyettesítő támogatásban
részesült.[43]
Minden önkormányzati hivatalban van egy anyakönyvi számítógép, melyet a
Magyar Állam bocsájt az önkormányzat rendelkezésére, amelyen két program fut, a TSZR
(Települési Szolgáltató Rendszer) és az ASZA (Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer).
Bénye és Káva Községek Körjegyzőségénél a TSZR-t az igazgatási előadó népesség-
nyilvántartási adatok elérésére használta, míg az ASZA-t az anyakönyvi kivonatok
készítésére, anyakönyvi adatok változásának rögzítésére a körjegyző. A körjegyző is
használta a gazdasági előadónál már említett CompLex Jogtárat.[43]
Természetesen ezek a rendszerek nem működhetnének inputok és outputok nélkül.
Bénye és Káva Községek Körjegyzőségénél megtalálható beviteli eszköz a billentyűzet, az
egér, a lapolvasó. Vannak olyan beviteli eszközök, melyeket a körjegyzőség méretéből és

33. 34. oldal
feladataiból adódóan nem használ, ilyen a vonalkódolvasó, melyet leginkább a
kereskedelemben használnak, a botkormány, melyet elsősorban a játékprogramokhoz
használnak és a fényceruza, amely a grafikus programokkal dolgozók számára lehet fontos
beviteli eszköz. A kiviteli eszközök közül a két legelterjedtebbet a Körjegyzőség is
használja, ezek a monitor és a nyomtató, de nem használ plotter-t, amely egyfajta
rajzgépnek felel meg. Továbbá használ kiviteli-beviteli eszközöket, amelyek alkalmasak
adatbevitelre és kivitelre egyaránt, ilyen eszközök a háttértárolók és a modemek.[22]
Meglátásom szerint a bemutatott körjegyzőség informatikai felszereltsége kielégítő.
Irodái jól felszereltek, számítógépparkja fejlett, nyomtatói korszerűek.Bár a programok
nem minden esetben működtek kielégítően, ez nem a helyi informatikai felszereltségen
múlt, hanem a telített hálózattól, hiszen minden költségvetési szerv ezeket alkalmazza, így
ez a terület igényelne egy nagyobb mértékű beruházást a hatékonyabb munkavégzés
érdekében.
5.3 Költségvetési szerv megszűntetése
Bénye és Káva Községek Önkormányzatának Körjegyzőségét a 2013. január
elsején életbe lépett szabályozások értelmében meg kellett szűntetni, mivel a helyét közös
hivatal vette át.
[30]
5. ábra: Költségvetési szervek megszüntetésének módjai
Tehát jelen esetben a költségvetési szerv jogutóddal szűnt meg egyesítéssel és
beolvadással. Beolvadás esetén a beolvadó költségvetési szerv megszűnik (esetünkben
Péteri Községi Polgármesteri Hivatal, és Bénye és Káva Községek Önkormányzatának
Körjegyzősége), az átvevő költségvetési szerv lesz a jogutód (ez esetben Péteri Közös
Önkormányzati hivatal).[30]
Költségvetésiszerv
megszüntetése
Jogutóddal Átalakítás
Egyesítés
Lefokozás
Összeolvadás
Különválás
Jogutód nélkül

34. 35. oldal
6 Közös önkormányzati hivatal, Péteri Közös Önkormányzati Hivatal bemutatása
A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy
vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző
államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi
személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.[6]
6.1 Péteri Közös hivatal létrejötte
Péteri Község Önkormányzat (Képviselő-testülete), Bénye Község Önkormányzat
(Képviselő-testülete) és Káva Község Önkormányzat (Képviselő-testülete) 2012. június
28-án közös érdekeik érvényesítése, térségi szerepük növelése és közigazgatási
apparátusuk minél (költség) hatékonyabb és szakszerűbb működtetése érdekében
előszerződést kötöttek egymással.A megállapodás arra vonatkozólag jött létre, hogy
legkésőbb 2012. október 31-ig megkötik egymással a közös önkormányzati hivatal
létrehozásához szükséges megállapodást, mely alapján 2013. január 1. napjával együtt
közös önkormányzati hivatalt hoznak létre. [24]
Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi
önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási
területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer
főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati
hivatalhoz. A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma
legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. [4]
Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett
települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások
napját követő hatvan napon belül állapodnak meg. Amennyiben a határidőn belül nem
kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására, vagy ahhoz valamely település nem
6. ábra – A Péteri Közös Önkormányzati Hivatal tagjainak címerei

35. 36. oldal
tud csatlakozni, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első
napjával kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. Bénye község
lakosainak száma megközelítőleg 1.200 fő, a jogszabályból adódóan közös hivatalt kellett
alakítania, mivel Káva községgel többtíz éve dolgozik együtt, így egyértelmű volt, hogy
vele társuljon, de Káva lakosainak száma körülbelül 600 fő, ebből adódóan a két település
nem alakulhatott át körjegyzőségből közös hivatallá, hanem keresniük kellett egy harmadik
felet is. A települések vezetőségei igen jó kapcsolatot ápolnak a környező települések
vezetőivel is, így hosszas tárgyalások vették kezdetüket, hogy mely a járáson belüli
település közreműködésével jöjjön létre a közös hivatal. Közös megegyezés alapján Bénye
és Káva települések Péteri településsel kötöttek előzetes megállapodást, mivel Péteri
község lakossága több, mint 2000 főre tehető Péteri lett a közös hivatal
székhelytelepülése.[4]
Az önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. A társulási
tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják, akik a
megállapodásban meghatározott számú szavazattal rendelkeznek. A társulási tanács
döntését határozattal hozza. A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a
megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok felével rendelkező
képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de
legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő
képviselők szavazatainak több mint a felét. A tíznél több tagból álló önkormányzati
társulás társulási tanácsának érvényes döntéséhez a megállapodásban meghatározott
számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő
tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának
egyharmadát. A megállapodásban meghatározott döntéshez minősített többség szükséges.
A minősített többséghez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag
igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több
mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. A döntéshozatali
eljárás egyéb szabályairól - beleértve a szavazatarányok és a költségek viselésének
kérdését is - a társulás tagjai a társulási megállapodás keretében szabadon döntenek.
Törvény vagy a társulási megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában a társulás minden
tagját egy szavazat illeti meg.[5]

36. 37. oldal
A jegyző vezeti a közös hivatalt, gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös hivatal
köztisztviselői és munkavállalói felett.
Péteri Közös Önkormányzati Hivatala lényesen több munkavállalót foglalkoztat,
mint amennyit Bénye és Káva Községek Körjegyzősége foglalkoztatott, ez természetes,
hiszen a szervezetet érintő lakosság is kétszerese, ez leginkább szervezeti felépítésükben
mutatkozik meg. Közös hivatal tekintetében már van aljegyző, hiszen a három település
jegyzőt érintő feladatait egy személy már nem lenne képes ellátni, a közös hivatal három
ügykezelőt, két gazdálkodási ügyintézőt, egy pénzügyi vezetőt, egy könyvelőt, két adóst és
egy anyakönyvvezetőt is foglalkoztat. Összességében kimondható, hogy az ellátás
merőben ügyfélközponttúbb lett, hiszen Bénye településen a körjegyzőségi rendszerben
heti egy alkalommal volt ügyfélfogadása adós szakembernek, jelen felállás szerint pedig
minden nap jelen vagy a településen, továbbá az új rendszernek köszönhetően egyszerre
két településen lehet olyan ügyet intézni, melyhez a jegyző jelenléte szükséges, ez az
aljegyző bevonásával valósult meg. A közös hivatal közösen alkalmaz egy pályázati
referenst, így nagyobb eséllyel nyerhetnek pályázatot és ezáltal fejlődhetnek.
Közös hivatal tekintetében nagymértékű együttműködésre van szükség a
tárgyalások alkalmával. Bénye és Káva Községek Körjegyzőségénél egy-egy közös ülés
alkalmával, mikor jelen van a Körjegyző, a két település Polgármesterei; Alpolgármesterei
és a képviselő testületek tagjai a napirendi pontok megtárgyalása során együtt kell
működniük. A testületek külön-külön megvitatják a közös ülésen napirendi pontra tűzött
témákat, hogy ezzel még inkább összetartóan tudjanak viselkedni a viták során és közösen
elkezdjenek gondolkodni a lehetséges megoldásokon. Ennek köszönhetően általában már a
„csapatok” képviselnek egy álláspontot és így jutnak egy közös megállapodásra.
6.2 Kommunikáció a közös hivatal tagjai között
A kommunikáció üzenetváltás két vagy több résztvevő között, célja lehet
valaminek a megértése, egy közös nézet kialakítása valamiről. A Péteri Közös
Önkormányzati Hivatalon belül a tagok jó kommunikációja szinte alapfeltétel a hatékony
munkavégzés érdekében.[19]
6.2.1 A személyközi kommunikáció hatékonysága.
A személyközi kommunikációnak számos módját ismerjük, ezek:

37. 38. oldal
A tömegkommunikációs felszólítások hatékonysága abban rejlik, hogy akaratunk
ellenére találkozunk a reklámokkal, hirdetéssekkel nap, mint nap, ha kilépünk az utcára,
bekapcsoljuk televízió készülékünket, rádiónkat, vagy böngészünk az interneten.
Felmérések szerint ezek a módszerek meglepően hatékonyak, annak ellenére is, hogy a
felnőtt fogyasztók között általános a gyanakvás ezekkel a reklámokkal kapcsolatban.[19]
A vonzerő hatékonysága azt mondja ki, hogy minél vonzóbb egy kommunikátor,
annál hatékonyabb is, tehát ha valaki szimpatikus számunkra azonosulunk a véleményével
is, így könnyebben képes minket befolyásolni.[19]
Meggyőzés, vagy legyőzés: A meggyőzés, mint szándék azt jelenti, hogy a partner
megértse, jónak tartsa és elfogadja az elgondolásom és elvárom, hogy melléálljon, sőt akár
képviselje is, a meggyőzés az együttműködés stratégia eszköze. Legyőzésnél az az
elsődleges cél, hogy a partner valamilyen módon elfogadja az álláspontom, ennél a
módszernél tehát nem fontos, hogy a partner megértse, jónak tartsa elgondolásom, a
legyőzés a versengő stratégia eszköze. [19]
Péteri Közös Önkormányzati hivatala a meggyőzés, azaz az együttműködés
stratégiáját követi, hiszen a három település céljai és érdekei megegyeznek, egymás iránti
bizalmuk nagy. Egyik település sem törekszik az egyoldalú irányításra, a felmerülő
problémákat igyekeznek közös erővel megoldani. Egymással való kommunikációjuk
A stratégiák
dimenziói
Célok
Érdekek
Bizalom
Befolyás (hataom)
Kommunikáció
Együttműködés
Közös cél
Közös érdekeltség
Van
Kétirányú
Kétirányú, folyamatos
Versengés
Nincs közös cél
Ellenérdek
Csekély, vagy nincs
Törekvés az irányításra
Törekvés az
egyoldalúságra
7. ábra – Meggyőzési és legyőzési stratégiák dimenziói [19]

38. 39. oldal
folyamatos, többirányú és példaértékű, hiszen a távolság kiküszöbölésére egy
meglehetősen hatékony módszert találtak, amely a skype, melynek segítségével
igyekeznek tartani a napi kapcsolatok, ennek a megoldásnak köszönhetően kisebb
megbeszéléseket képesek utazás és telefon nélkül megoldani, így költségeiket is
csökkentették.
6.2.2 A személyközi kommunikáció sajátosságai – interakció a csoportban
A csoportdöntés a csoporton belüli vita, vagy egyezkedés folyamata és eredménye,
amely különböző módokon történhet, ilyen az alkudozás, a szavazás és a konszenzus,
Péteri Közös Önkormányzati Hivatala ezeket mind használja ülései során.Alku az a
folyamat, amelynek során az interakció résztvevői részben konfliktusos, részben
harmonizáló érdekeiket próbálják egyeztetni valamilyen közös egyetértés megteremtése
érdekében. A konszenzus egyetértés vagy megegyezés egy adott csoport tagjai között.
Leavitt(1951) szociológus, vizsgálta a zárt és nyitott csoportkommunikációs
rendszerek következményeit a csoport teljesítményére és a csoporttagok elégedettségére
vonatkozóan, vizsgálatában bár öttagú csoportokra összpontosít, feltételezhetjük, hogy az
általa levont következmények nagyobb csoportokra is igazak. Leavitt arra a
következtetésre jutott, hogy a „kör” minta volt a leghatékonyabb és a legkielégítőbb, mivel
lehetővé tette az információ gyors terjedését. Ülései során a közös hivatal is ezt a mintát
kívánja követni, hiszen a gyakorlat azt mutatja, hogy a testületek tagjai e módon érzik
magukat egyenlőnek és tudják kifejezni véleményüket, észrevételeiket.3
A közös hivatal kommunikál a lakossággal, ezt több csatornán keresztül végzi, így
próbál minél több lakkost elérni. Ilyen eszközök:
o Közmeghallgatás: törvényben meghatározott, szerintem ez egy nagyon fontos
kommunikációs módszer, hiszen kétirányú, amelyre az önkormányzatoknak
kevés lehetősége van
o Internet: mindhárom település rendelkezik külön weblappal, de már dolgoznak
egy közös weblap készítésén is,
o Szórólapok: az önkormányzatok rendeleteiket hirdetőtáblára is kifüggesztik,
ügyfélfogadásukat szórólapon teszik közzé, rendezvényeikre a felhívásokat a
3
fodor-göndor – kommunikáció alapjai

39. 40. oldal
települések különböző pontjain függesztik ki, a közösségi helyszíneken kisebb
szórólapokat helyeznek el
o Helyi sajtó: az önkormányzatok megjelenítenek helyi újságokat a
rendezvények népszerűsítésére, információ nyújtására, szórakoztatásra, köz-
megelégedettségre, hiszen a helyi sajtóban a lakók cikkei is megjelenhetnek.
Ezek alapján megfelelőnek tartom a lakosság tájékoztatását, mivel a fontos
információk minden érdeklődőhöz eljutnak közvetlen ráfordítás nélkül és mindemellett, ha
valakinek további tájékoztatásra lenne szüksége azt tapasztaltam, hogy az önkormányzatok
dolgozói segítőkészen állnak rendelkezésükre.
6.3 Javaslatok a további fejlesztésekre
Az ülések számával és mennyiségével jobban kellene gazdálkodnia a közös
hivatalnak, hiszen jelen helyzetben megtörténhet, hogy kettő vagy akár három ülés is
legyen egy héten, amelyeket ugyanazok a személyek, a jegyző vezetésével készítenek elő
és vezetnek le, ami roppant fárasztó feladat. Kellene készíteni egy beosztást, amely
kimondja, hogy a hónap első hete az egyik településé, a második a másiké, a harmadik a
harmadiké, a negyedik pedig amennyiben szükséges fennmaradna közös-önkormányzati
ülések alkalmára. Természetesen vannak kirívó esetek, amikor egy fontos döntést szinte
azonnal kell meghozni a testület tagjainak.
Javaslatként fogalmaznám meg azt is, hogy mivel az anyakönyvi feladatok csak
helyben, személyesen intézhetőek érdemes lenne a lehető legoptimálisabb területi beosztást
kialakítani az ilyen ügyeket végző szakembereknek. Mivel a jegyző és aljegyző is
rendelkezik anyakönyvvezetői végzettséggel, a jegyző az egyes településeken egyszerre
végezhetne jegyzői és anyakönyvvezetői ügyfélfogadást, miközben az aljegyző egy másik
településen tehetné ugyanezt. Ezt a lépést azért tartom indokoltnak, mivel bizonyos
esetekben (pl. haláleset) fontos a gyors intézkedés.
A közös hivatal igyekszik a költségek csökkentésére. Beláthatjuk, hogy a bérezés
tekintetében egyértelmű a megtakarítás, hiszen a dolgozók megosztott munkarendje ezt
idézte elő. Az internet mindennapi kommunikációra való felhasználása is a költségek
csökkenését eredményezte.

40. 41. oldal
7 Befejezés
A dolgozatban fő kérdéskör a 2013. január 1-jei változások és a változások hatásai az
államháztartás szerveire. Ennek vizsgálata érdekében bemutattam az államháztartás
szerveit, kifejtettem a helyi önkormányzatok jogi szabályozását, legfőbb bevételeit,
kiadásait és számvitelét. Megfogalmaztam a járások kialakulásának történetét és
bemutattam egy járás jelenlegi helyzetét. Vizsgálat alá vetettem az önkormányzati
társulásnak két fajtáját, a körjegyzőséget és a közös hivatalt, melyek több szempontból
össze is hasonlítottam. Körjegyzőség tekintetében írtam a szervezeti felépítésről, az
informatikai megoldások használatáról és a költségvetési szervek megszüntetéséről. Közös
hivatal keretein belül megfogalmaztam javaslataimat és bemutattam kommunikációját.
Hipotézisként vetettem fel a változások hatékonyságát, a lakosságérekeinek változását,
a változások államháztartásra gyakorolt hatását és az a dolgozóink álláspontját a
változásokkal kapcsolatban. Az egyes szervezetek részletes vizsgálatával jutottam a
következő megállapításokra. Bár még az átmeneti, nehéz időszakot éljük, már most is
érezhetjük, hogy javulás mutatkozik, amely megnyilvánul
8 Irodalomjegyzék
1. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Az önkormányzat bevételei 81-
87. §68(2012. VIII. 23.)
2. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, Körjegyzőség 39. § (1-
3)91(2012. VIII.23.)
3. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről
4. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 85. §(2013.
III. 14.)
5. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 94. §(2013.
III. 14.)
6. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól IV.
FEJEZET A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI 87. § (2013. III.
14.)
7. Almási Gáborné, Aradi Zsolt, Éles Klára, Katona Tamás, Laczkó Bálint, Lóránt
Zoltán, Spitteller Miklós – Államháztartási fogalomtár magyarázatokkal,

41. 42. oldal
szabályozási leírásokkal 2008 – SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.
– Budapest - 2008
8. Balogh Zsolt, Holló András, Kukorelli István, Sári János: Az Alkotmány
magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti kiadó Kft., Budapest, 2002
9. Bekényi
József:www.helyinfo.hu/domain2/files/modules/module15/254247CF8F03E02B.pd
f (2013. március 23.)
10. Bénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (XII.21.) számú
rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról
11. Bénye Község Önkormányzatának 1/2013 önkormányzati rendelete az
Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről
12. BÉNYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNK
11/l997.(XII.l7.) sz. rendelete a helyi iparűzési adóról.
13. Bénye Községi Önkormányzat 2./2008.(02.13)sz. rendelete az önkormányzat és
szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 45.§ (1)
14. Bénye Községi Önkormányzat 2./2008.(02.13)sz. rendelete az önkormányzat és
szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 46.§ (2)
15. Bojer Anasztázia, Kovács Marcell, Simon Éva, Vörös Csabáné, Waffenschmidt
Jánosné: 2011. évi népszámlálás 3. Országos adatok – Központi Statisztikai Hivatal
– Budapest – 2013 -
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf
16. Dosztály Csaba, Zámoly és Gánt községek önkormányzata körjegyzőségi
hivatalának szervezeti és működési szabályzata (ügyrend)
www.gant.hu/Korjegyzoseg/Korjegyzoseg_SZMSZ.doc (letöltve: 2012. augusztus
26.)
17. Farkas Ferenc: Változásmenedzsment, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft,
Budapest, 2004.
18. Farkas Sándorné dr, Juhász Géza – Önkormányzati költségvetési szervek
pénzgazdálkodásának szabályai – SALDO kiadó – 2005 -Budapest
19. Fodor László, Göndör András, Vörösné dr. Keszler Erzsébet, NeményinéGyyimesi
Ilona: A kommunikáció alapjai – Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó
Zrt. –
20. Galántainé Máté Zsuzsanna – Adó(rendszer)tan: Eu-konform magyar adók – Aula
kiadó – 2004 – Budapest