A parazitizmusról,úgy mint mint az összett rendszerek korpuszkuláris alap habitusának álltalánositása és "mindenhatósága"

1. Paraziták
Az élősködök természetrajza 1. (Vázlat)
Világunk megértésében nagy akadály az a intellektuális szemérem amivel bizonyos fogalmakat
kezelünk. tesszük ezt jóindulatból,társadalmi,politikai vallási,erkölcsi okokból,vagy mert
kényelmetlen beszélni róla.
Témánk a parazitizmus, kendőzetlenül.
Nem is gondolnánk –hiba –hogy milyen egyetemes és elterjedt viselkedési forma az összetett
rendszerek és azon belül a biológiai objektumok –közelebbről az ember és szervezetei viselkedési
rendszereiben,az élősködés.
Nevezzük gazdaállatnak és parazitának ezt a kapcsolatot. Él és virul,legyen az bármilyen összetett
rendszer. (Lsd:Korpuszkularizmus)
Nem vállalkozhatom teljes mélységében az állapotok kivizsgálására. Azonban néhány szempontot
szeretnék megismertetni,hogy közelebb kerüljünk a jelenség kedvezőtlen alapformáinak
kiküszöbölésében. Valamint induló kutatás és párbeszéd alapján a „kényes” téma megszűnjön
kínosnak lenni.
Meghatározásaim a korpuszkularizmus megállapításaira és megfigyeléseire alapozódik és az ember
,valamint szervezetei viszonylatában tárul elő.
A parazitizmus kiváltó okai
Alaphelyzet a parazitizmus kialakulására a gond kezelés módozatainak megválasztása és az adott
helyzet nehézségeivel szembeni stratégia kialakítása.
A két egymással ellenpontot alkotó csoport habitusa
Probléma aktív (Pa.)
Probléma passzív (Pp.)
A Pa. csoport minden megközelítése az egyéni eszköztár és az együttműködés, valamint a környezet
által felkínált pillanatnyi lehetőségek anyagi felhasználásával történik.
A Pp. csoport minden megközelítése a környezet kínálta lehetőségek megcsapolása és kés állapotok
átvételével történik.
Miután az ember fokozatosan rögzül habitus törvényei kereteiben,a csoport besorolás nehezen
meghatározható,de kitűnik egyes etnikai csoportok,vagy társaságok, intézmények, szervezetek
viselkedésében,hogy a belső működési rendszer mire alapul.
Így vannak minden árnyalatú esetek,az ember szervezeti állapotai nem az ésszerűség vezérli.
Minden biológiai objektum kihasználja a környezetét,de a társak kihasználása mégis elenyésző

2. arányú. A választás más fajrétegek egyedeire irányul,kihasználva azt az elalakulást ami
nagyságrendek (baktériumok) vagy értelmi eltérések esetleg testi arányok különbségeire alapul.
A sokszor emlegetett szimbiózis, ostoba zsákutca amivel a parazitizmust elkendőzi a „föníciai
tudomány”. Gondoljuk meg, a problémáinkat nem másoknak hanem magunknak kell megoldani
A sz@rt Svédországban nem egy kaszt takarítja,hanem egy professzionista takarító szervezet.
A fülekből nem egy madárnak kell kivennie a bogarakat hanem a fül tulajdonosának maga.
Az ember együttműködik a parazita fölé,vagy alárendelt állapotokat felvéve belekényszeríti az
embert egy kiegyezésbe.
Ez a megállapítás értelmezi egyben a parazita egyszerű viselkedésmintáiban rejlő előnyt.
Bár az ember értelmes lény a parazita egyszerű gondolkodásával képes kijátszani azt.
A parazita az abszolút túlélő. Gondoljunk bele, amikor meghalunk, paraziták végzik az utolsó
osztozkodást maradványaink felett.
A parazitizmus azt jelenti,hogy nincs fejlődés a biológiai objektumok között, mert megengedett az
alacsonyabb,butább,kevésbé felkészült organizmusoknak is győzedelmeskednie.
Az alapképlet, Pa. halad a kiépülés felé. Feladatait az együttműködésre, kölcsönösségre
alapítja,sokszor független és önálló.
Pp. halad a túlélés felé. Feladatait a „lehet egyszerűbben is” „készen kisajátítani” típusú gondolati
sémák alapján végzi. Képtelen a gazda ,befogadó nélkül boldogulni.
Vegyük a szemétbányákat.
Egyre nagyobb akadály az exponenciálisan kiépülő anyagi javakat termelő társadalmak hulladék
kezelése.
Az ember (pa.) elégeti és megszabadul rövid úton a szeméttől,energiát teremtve belőle.
A Pp. aki parazita kiépít egy átvevő rendszert,ahol szortírozni kell és felhalmozni,kezelni,majd
egyedi csoport érdekeknek megfelelően hasznot termelnie.
A szemétbánya és körülötte kialakuló többes felfogás értelmezés más parazita
rétegek,környezet,politika,média annyira felturbózza hogy az ember képtelen rálátni az egyenes
parazitizmus mechanizmusára.
Tehát a parazitizmus lényegét tekintve trükk,bűvészmutatvány,valamiféle csalás amelynek
áldozatául esik a gazda állat/ember/szervezet.
Vegyük a munkát és az anyagi javakat.
Kérdés lehet e munka nélkül megélni ?
Bizony lehet !
A feladat olyan állapotok kialakítása amelyben a gazda állat kényszerből alárendeli magát a
parazitának. Fizet, ellátmányozza, segíti, táplálja azt.
Ma hallottam egy beszélgető idősebb pár párbeszédében: „Állam bácsi”
Az állam mint olyan nem bácsi,hanem egy végtelenül pazarló mocskos parazita.
Elemei a bürokratikus ügyrendszer/törvénytár/előírás alkotók munkát kerülő hada.
Tévedés azt gondolni,hogy mint eleme egy közösségnek egy eszméletlen nagy irányító rendszerre

3. van szükség.
A munka szétosztása és részvétel a feladatok ellátásában minimális vezetőt és szervezőt igényel. A
parazita exkalációban létezik és szükségletei között a burjánzó probléma megteremtés az egyik cél.
Figyeljünk fel,hogy az ügykezelés kóros terjedése és növekedése hogyan alkot trükkjeivel,végtelen
folyosókat,majd azok labirintusait, amelyekből csak a „felkentek” - ugye mindenki tudja kikre
gondolok ? – ismerik a kivezető utat.
Egyre nő a parazita munkanélküli - ek száma.
A közösség, társadalmasítja,majd államosítja magát –(Korpuszkularizmus)- amelyben a
parazitizmus egyszerű folyamatai alapján, az orránál fogva vezeti a gondolkodó embert.
Mit is ér a gondolkodás,ha az élősködés megtudja előzni,kitudja játszani,oldalára tudja szervezni és
alárendeli céljainak ?
Ezért mondjuk a korpuszkularizmus teremti meg a minőségi gondolkodást amelyet csak a
minőségi gondolkodók birtokolnak.
A táltos/sámán együtt él a közösséggel és munkája mellett végzi mitikus szolgálatait.
Nos,ettől az állapottól egy szörnyű pokolba kerültünk.
A ma élő embert körülveszik a ziliárd számra szaporodott bürokratikus mágusok hada.
Azon egyszerű oknál fogva,hogy nem akarta a munka nyűgét magára venni-
Nem fogunk itt megállni. Egyre több és egyre ádázabbul trükköző parazitizmusban folytatódik az
emberiség története.
Nem a háborúk,gazdasági növekedés,népszaporulat,környezetszennyez és,különböző
válságok,járványok,katasztrófák - a parazitizmus az emberiség megoldhatatlan átka.
Molnár Ferenc
Pa.