2. 2
Tartalomjegyzék
Bevezetés................................................................................................................................................. 3
I. A helyszín ............................................................................................................................................ 4
1. Települési előírások és szabályozások ................................................................................................ 4
2. A terület lehatárolása........................................................................................................................... 6
3. A település adottságai és korlátozó tényezők...................................................................................... 7
II. Marketing.......................................................................................................................................... 13
III. Állattartás, állattenyésztés............................................................................................................... 15
1. Bevezetés........................................................................................................................................... 15
2. Szarvasmarha..................................................................................................................................... 15
3. Sertés................................................................................................................................................. 18
IV. Növénytermesztés ........................................................................................................................... 20
1. Támogatás, termelési célkitűzés........................................................................................................ 20
2. Adottságok......................................................................................................................................... 20
3. Földhasználat..................................................................................................................................... 21
4. Technológia....................................................................................................................................... 22
Mellékletek............................................................................................................................................ 26
3. 3
Bevezetés
Siófok a Balaton déli partjának keleti oldalán helyezkedik el. Idegenforgalmi és turisztikai
szempontból a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet egyik kulcsfontosságú települése. A Balaton egyik
fővárosának is nevezik Siófokot. A város gazdasági, turisztikai és idegenforgalmi szempontból is
egységesnek tekinthető. A Balaton déli partján a növénytermesztés a jellemzőbb, a szőlő kevésbé
hangsúlyos a gyümölcstermesztés mellett, de a szántóföldi növények termesztése a legelterjedtebb.
A tervezett 100 ha-os birtok Siófok nyugati határán helyezkedik el, a beépített területektől
nem messze. A birtokhoz kiépített úthálózat vezet. A területből 50,2 ha-on saját felhasználásra
takarmányozási célokat ellátó növénytermesztés folyik, illetve 40 ha-on állattartás és legeltetéses
hasznosítás a cél. A tartott állatokat a piacon élőállatként értékesítem. Az Angus szarvasmarha fajtát
steak húsnak, a Magyar lapály sertést pedig bacon húsnak az éttermek számára.
4. 4
I. A helyszín
1. Települési előírások és szabályozások
A Településszerkezeti terven az 1. ábrán jól látható, hogy Siófok város a Balaton partja mentén
terjeszkedett, a beépítések aránya a part mentén és a centrumban magas. A mezőgazdasági területek a
város déli, délnyugati, illetve nyugati határán helyezkednek el.
1.ábra. Siófok Település szerkezeti terv
Forrás: Siófok TszT
A Szabályozási Terv tervezett birtok területére vonatkozórészletét a 2.ábra mutatja be. A kiválasztott
terület a gazdaság számára általános mezőgazdasági területű övezetben helyezkedik el. Északról és
délről erdővédő sáv határolja a területet. Nyugatról vízgazdálkodási terület fogja közre, ami a Töreki
tavak védettsége miatt ökológiai hálózat stádiumban is áll. Keletről a belterületi határvonal található.
5. 5
2.ábra. Siófok Szabályozási Terv részlete a birtokra
Forrás: Siófok SzAT
Mezőgazdasági területek (Má)
A mezőgazdasági területeken – a telek övezeti besorolásától, művelési ágától és méreteitől
függően elhelyezhetők a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat gazdasági építményei,
továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, valamint lakóépületek.
A mezőgazdasági területeken szabadonállóan kell elhelyezni az építményeket, a gazdasági
épületek építménymagassága legfeljebb 4,0 m, a lakófunkciót is tartalmazó épületeké pedig legfeljebb
6,0 m lehet és csak magastetős épületet szabad építeni. A mezőgazdasági területeken a telek
területének 10%-át meg nem haladó kiterjedésű és a telek rendeltetésszerű használatát szolgáló
terepszint alatti építmény, illetőleg önálló pince is elhelyezhető. A mezőgazdasági területeken
legfeljebb 1,6 m magas, szögesdrót nélküli, dróthálós kerítést szabad csak építeni, amely mellé
tájhonos cserjesort kell ültetni.
Az „Má” jelű általános mezőgazdasági területen szántóföldi művelés esetén, 20 ha-nál
nagyobb telken, a telek rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület
építhető, de a telek beépítettsége a telek 0,3%-át, valamint az 1000 m²-t nem haladhatja meg. Gyep
művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő
épület építhető, de a telek beépítettsége a telek 1%-át, valamint az 1000 m²-t nem haladhatja meg. Az
„Má-á” jelű általános mezőgazdasági övezetben a 3. ábra alapján szabad épületet elhelyezni.
6. 6
3.ábra. Beépítésre nem szánt területek telekalakítási és beépítési határszámai
Forrás: Siófok HÉSz
Mezőgazdasági térségi területfelhasználású terület
Mezőgazdasági tájhasználat
Siófok területén több olyan távlati fejlesztésről van szó, amely a mezőgazdasági területek
csökkenésével jár. A ma még mezőgazdasági hasznosítású tartalék belterületek ütemezett
igénybevétele, az újonnan javasolt belterületbe-vonások, a külterületet érintő közúthálózat
fejlesztése, a Békás-tó környéki szabadidős terület kialakítása mind csökkenti a termesztő
felületeket.
Erdőgazdálkodás
Siófok területének erdősültsége alacsony. Az elmúlt időszakban új erdő telepítésére alapvetően a
Töreki tavak természetvédelem alatt álló területén került sor. Az üzemtervezett erdők területe a
távlatban is csak kismértékben növekedhet. A távlati erdőtelepítés, fásítás jellemző célterületei
kisléptékű, mint az út menti fásítások, a külterületi mezőgazdasági utak melletti mezővédő
erdősávok, a Békás-tó környéke, Töreki környezete és a halastavak védett területe, illetve a dögkút
környezete.
2. A terület lehatárolása
A Siófokra tervezett birtok a város nyugati oldalán található, Balatonszéplak közelében. A
beépítettség erre folyamatosan csökken, így fokozatosan növekszik a művelés alá vont területek
aránya. A 2 blokkból álló terület teljes nagysága 94,73 ha. A 4. ábra a Siófokra tervezett birtok
elhelyezkedését szemlélteti.
7. 7
4. ábra. Siófokon tervezett birtok elhelyezkedése
Forrás: téka.hu
3. A település adottságai és korlátozó tényezők
A Siófokra tervezett gazdálkodási terület a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozik. A
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Fejlesztési Koncepciójában található övezeti besorolások
közül a területet érintőek a következők.
Ökológiai folyosó övezete közvetlenül nem érinti a tervezett gazdaság területét, de
meghatározó a továbbiakban. a nyugati szomszédságában található a Töreki-tó, amely beletartozik az
ökológiai folyosó területébe.
A balatoni látkép érdekében a belterületeken kívül, gyakorlatilag a teljes külterületi térség
térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, illetve az övezetbe tartozó települési térség
besoroláshoz tartozik. Ennek a birtokközpont kialakításakor van jelentősége az építés szempontjából.
Siófok Balaton parti térség lévén, a Balatonhoz való közelsége miatt a település teljes területe
felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny, illetve nitrátérzékeny terület. Ezt a külterjes állattartás
illetve a növények trágyázása során kell figyelembe venni.
Felszíni vízminőség-védelmi területi övezet a Töreki tóra terjed ki, mely nem közvetlenül, de
érinti a gazdaságot a működése szempontjából.
Birtoktérkép
A tervezett birtok központja a két tábla csatlakozásának keleti pontján helyezkedik el, amit a
zölddel jelölt téglalap jelöl. A különböző kiszolgáló létesítmények itt találhatóak. A két blokk között
nincs szükség betonút kiépítése, hiszen a terület a városhoz közel helyezkedik el, ahol megfelelő az
úthálózat kiépítettsége. A terület felosztását az 5.ábra szemlélteti.
8. 8
5. ábra. Birtoktérkép
Forrás: MePar.hu
A terület agrárpotenciálja
A termésátlagok Siófokon illetve a Dunántúl déli részén az országos átlaghoz képes átlagosan
1,1 t-val magasabb termés értékeket érnek el a gazdálkodók.
Alkalmazott növények a vetésforgóban:
kukorica: 7,5-8 t/ha
napraforgó: 3 t/ha
tavaszi árpa: 5 t/ha
lucerna: 5 t/ha
A Szántóterületek településenkénti átlagos aranykorona értéke alapján 27,1-29,5 aranykorona értékű
területbesorolású kategóriába tartozik Siófok.
A gazdaság adatai
A gazdaság MePar blokk azonosító oldaláról kimásolt adatlapokból jól leolvasható, hogy a
területet természetvédelmi besorolás nem érinti, illetve nem minősül kedvezőtlen adottságú területnek
sem. A 2 tábla adatait a 6. és 7. ábra tartalmazza.
9. 9
6. ábra. RK6E1-5-12 blokk 2014. évi adatlapja (10-01 verzió)
Megye Somogy
Település Siófok
Támogatható terület 50.22 ha
Összes terület 53.85 ha
Lejtős terület 0.00 ha
KAT Nem
Natura2000 Nem
ÉTT Nem
Nitrátérzékeny terület B
Sérülékeny vízbázis védőterülete Meghatározás alatt
Változás az előző évről Változás nem történt
Magas Természeti Értékű Terület (EMVA) Nem
Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (EMVA) Nem
Árvíz-veszélyeztetett terület (EMVA) Nem
Szélerózióval veszélyeztetett terület (EMVA) Nem
Forrás: Mepar.hu
7.ábra. R2MM1-9-12 blokk 2014. évi adatlapja (10-01 verzió)
Megye Somogy
Település Siófok
Támogatható terület 39.49 ha
Összes terület 40.89 ha
Lejtős terület 0.10 ha
KAT Nem
Natura2000 Nem
ÉTT Nem
Nitrátérzékeny terület B
Sérülékeny vízbázis védőterülete Meghatározás alatt
Változás az előző évről Változás nem történt
Magas Természeti Értékű Terület (EMVA) Nem
Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (EMVA) Nem
Árvíz-veszélyeztetett terület (EMVA) Nem
Szélerózióval veszélyeztetett terület (EMVA) Nem
Forrás: Mepar.hu
A terület állateltartó képessége
A teljes terület nagysága 94,74 ha. Ebből 50,2 ha növénytermesztési célt szolgál. 40 ha-os
terület állattenyésztésre illetve gyepnek fenntartott terület. 30 db szarvasmarha és 10 db sertés a
gazdaság induló létszáma. Számosállat értékbe átszámítva 34 db.
Az általam megválasztott állatlétszámot képes a terület eltartani, és későbbi fejlesztésre is van
lehetőség. A 8.ábra a terület állateltartó képességét szemlélteti.
10. 10
8.ábra. A birtok állateltartó képessége
Forrás: SZIE KTI
A birtokközpont kialakításának vizsgálata
A gazdaság Siófok külterületén helyezkedik el. A belterülethez közel található, így a
szükséges infrastrukturális fejlesztések könnyen kivitelezhetők, illetve a költségek szempontjából is
kedvező elhelyezkedésű, hiszen a főhálózatra kapcsolódáshoz nem kell nagy távolságot megtenni.
A tervezett birtok központja a két tábla csatlakozásának keleti pontján helyezkedik el. A
központot egy bevezető szakaszon betonút köti össze a 2 blokk között már korábban kiépített úttesttel.
A teljes területből (94,74 ha) 50,2 ha növénytermesztési, és 40 ha állattenyésztési célt szolgál.
A maradék területen kerül kialakításra a birtokközpont a szükséges létesítményekkel, a HÉSz-ben
meghatározott korlátozások alapján, illetve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervében
meghatározottak alapján.
11. 11
Térképi dokumentumok
A 9. ábra szemlélteti, hogy Siófokon az ültetvénytelepítés és a szántó művelési ág
meghatározó. A terület talajtípusára a mészkőlepedékes csernozjom talaj jellemző, melyet a 10.ábra
mutat. A 11. ábra a területhasznosítási irányt ábrázolja birtok szinten, ahol az ültetvény és a szántó
dominál. A térlépen látszik, hogy ahova a növényeket tervezem telepíteni nagyobb részt gyümölcsös
áll. Viszont a terepi vizsgálaton azt tapasztaltam, hogy ott szántóföldi növény termesztése folyik. A
helyszínen a terület hasznosítása nem a térkép alapján zajlik. A RK6E1-5-12 blokkon
gyümölcstermesztés, a R2MM1-9-12 blokkon pedig növénytermesztés folyik. A város teljes területe
nitrátérzékeny a Balatontól való távolsága miatt, térképi szemléltetése így nem szükséges. A gazdaság
elhelyezkedése Siófokon a 4. ábrán, a gazdaság felosztása pedig az 5. ábrán látható.
9.ábra. Siófok művelési ágai
13. 13
II. Marketing
1. Bevezetés
Dunántúlon a Balaton déli partján a növénytermesztés a meghatározó gazdasági termelési forma.
Gyümölcs illetve a szőlőtermesztés igen elterjedt, az optimális klímaviszonyok miatt, melyben a
Balatonnak befolyásoló szerepe van. Többnyire kisebb területek, de meghatározó számúak. Emellett
szántóföldi növények termesztésével is foglalkoznak, nagyobb összefüggő területeken
A Dunántúlon illetve Somogy megyében az állattartás nem haladja meg a növénytermesztést.
Jellemzően a szarvasmarhatartás terjedt el. A környéken nagyobb tejipari beszállítók vannak. Kisebb
családi gazdaságok önellátásra illetve a község igényeire specializálódtak.
A Balaton közelsége miatt a terület teljes egészében nitrátérzékeny területi besorolásban szerepel.
Ez a korlátozó tényező jelentősen meghatározza a területen az állattartó gazdaságok számát.
2. Vevőkör
Siófok turista célponti helyzetéből adódóan sok lehetőséget rejt. Nem csak belföldi látogatókra
épít a város, hanem külföldi nyaralókra is. Ebből adódóan jól ki lehet használni a városnak ezt a
kedvező tulajdonságát.
A szarvasmarha tartás piaci terméke az Angus fajtából készített tőkehús. A borjak fél évesen érik
el a vágási súlyt, a 300 kg-ot. Az Angus borjak húsa nagyon kelendő steak húsnak. Ez a húsfajta
jellemzően drága, de keresett.
A Magyar lapály sertésből bacon hús állítható elő. A baconsüldők 90 kg-osan fél évesen érik el a
vágási súlyt, amelyből jó bacon hús nyerhető.
Tehát az elsődleges vevők az éttermek, akik a végső felhasználókat, a célzott vevőkört
kiszolgálják. A városban, illetve a környéken számos alkalommal tartanak különböző rendezvényeket,
melyek szintén nem csak magyarokat vonzanak.
3. Termékek előnyei
Siófok turista központi helyzetét érdemes kihasználni. A termékek eladhatóak a város
optimális helyzetéből adódóan, kihasználva Siófok turista központi adottságát. A nyaralásuk alatt ide
látogató vendégek hajlandóak megfizetni a termék árát, hiszen ilyenkor mindig szabadabban is
költekeznek.
Az árat tekintve van egy drágább árkategóriájú steak hús, illetve egy középkategóriás baconhús
termék. Ily módon szélesebb vevőkört tudok kiszolgálni a termékekkel. A minőség mindegyik termék
esetében fontos, és hangsúlyos. A jó minőséget garantálja a termékeknek megfelelő súlyú és korú
levágott állatok, illetve a legeltetett állattartás a szarvasmarha esetében, a sertéseknél pedig a kifutó
biztosítják a szabadon való mozgást.
A városhoz igen közel helyezkedik el a birtok, ezen kívül kiépített út is vezet az autópályához.
Ami a korlátozottságot jelenti az a viszonylagos eldugottsága. Közvetlenül az útról nem lehet látni a
birtokot, másrészt a város szélén helyezkedik el a terület, de reklámtáblákkal egyszerűen megtalálható
a helyszín. Összességében a termék elérhetőségét a közelség és megközelíthetőség miatt jóra
értékelhető.
A Balaton déli partján a piacot általánosan hús hiány jellemzi, hiszen növénytermesztésre
szakosodtak inkább a gazdák. Így nincs nagy konkurencia helyzet. ez a helyzet az ügyfelekkel való
kapcsolat kiépítését nehezíti. Viszont a termék helyi előállítású, így olcsóbb a beszállítás költsége az
éttermeknek, ami nagy előnyt jelent.
A termék megismertetéséhez különböző reklámok lévén, illetve éttermekkel személyes
megbeszélés során.
14. 14
4. Értékesítési csatornák
A termékek eladásakor közvetlen értékesítésre nem kerül sor, hiszen tőkehúsként kerülnek eladásra a
terméke. Így a gazdaságból a helyi éttermek számára kerülnek értékesítésre. Saját céges szállítási
szolgáltatással az új vállalkozás költséghatékonyabb lehet.
5. SWOT elemzés
A vevők szemszögéből a termékek helyzetének megítélésére SWOT elemzést használok.
Erősségek:
helyi termék
kedvező ár az elhelyezkedése miatt, mert nincs messze, a szállítókra költött költségek
csökkennek
jó minőségű a legeltetés és a helyben termesztett takarmánynak köszönhetően
Gyengeségek:
kis mennyiség áll rendelkezésre
új vállalkozás
belvároson kívül eső terület
már nem jellemző az állattartás a nitrátérzékeny területi besorolás miatt
Gyengeségek csökkentése:
az előállítható mennyiség növelésére a szomszédos területek megvásárlása megoldást jelenthet
új vállalkozás a régi kapcsolatokat felelevenítheti
plakátok kihelyezésével a főútról könnyen megtalálható a gazdaság
környezettudatos lépésekkel, intézkedésekkel az állattartást újra elfogadhatóvá lehet tenni
Lehetőségek:
a térségben nem túl elterjedt az állattartás, így nagyobb esély van teret nyerni a piacon
helyi éttermeknek a nyári szezonban közeli beszállítóvá válhat a gazdaság
jövőben akár turisztikai helyzetét is ki lehetne használni a városnak, akár egy állattartó-
bemutatótelepet lehetne kialakítani, esetleg az iskolákkal együttműködni
jövőben bővíteni a gazdaság méretét az állatállomány bővítése illetve turisztikai látványosság
kialakítására
Veszélyek:
a régi beszállítóknál maradnak a vevők, a biztonság érdekében nem váltanak
van rá esély, ha a gazdaság helyzete jól alakul megjelennek új piaci belépők
Veszélyek elleni intézkedések:
jó marketinget kell kialakítani az eladhatóság miatt
a versenytársak megjelenésekor, új tevékenységeket kell kapcsolni a birtokhoz, mint például a
turisztikai helyzet kiaknázása
15. 15
III. Állattartás, állattenyésztés
1. Bevezetés
Siófok város Önkormányzat állattartásról szóló rendelete alapján a terület D övezetbe tartozik,
mint külterület. Az illetékes hatóságok engedélye mellett mindenféle állattartást engedélyez
korlátozások nélkül. A kijelölt terület külterületen helyezkedik el de közel van a belterületi határhoz.
A gazdaságot északról erdővédő sáv választja el az úttesttől. Keleten a Sió Eckes feldolgozó üzem
határolja, ami belterületen helyezkedik el, így az üzem helyzetének köszönhetően a tervezett birtokot
elválasztja a lakosoktól. A területtől délre növénytermesztés folyik Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt
által. Nyugati oldalról az úttesten túl pedig a Töreki-tóval határos, ahol piros turista útvonal vezet,
illetve erdősített terület. A lakosoktól elhatárolva alkalmas a terület az állattartásra.
A térségben már nem túlzottan jellemző az állattartás, inkább a turisztikai fejlesztések a
meghatározóak illetve a környezetvédelmi előírások a nitrátérzékenység miatt is csökkentették az
állattartás jelentőségét. Korábban a sertés és a szarvasmarha (Holstein fríz, Magyar tarka) tartás volt
jellemző. A birtokon a szarvasmarhatartás a hangsúlyosabb és egy a térségen új, az Angus húsmarha
fajta tartásával foglalkozok. A sertés tartás kisebb léptékű, és a Magyar lapály fajtával foglalkozok
A fajokra esett választást az magyarázza, hogy mivel a múltban ezek a fajok voltak a
meghatározóak, már van egy viszonylag kiépített értékesítési lánc, illetve könnyen újra építhető. A
tartási mód fél-extenzívnek tekinthető, a szarvasmarhánál a legelőn tartás, a sertésnél zárt épületi tartás
valósul meg de kifutóval, illetve az épületen belül is hagyományos csoportos tartás kerül kialakításra.
Az állattartás alapvetően a turistákra épít, ebből adódóan éttermek számára szállít be húsalapanyagot.
2. Szarvasmarha
Angus fajta jellemzői:
A színeződése egyszínű fekete vagy vörös. A tehén élősúlya 450-550 kg közötti. A bika
élősúlya 700-800 kg között van.a tehén marmagassága 130 cm. A fajta angliából, skóciából származik.
Az üsző tenyésztésbevételi időpontja 13-15 hó körül lehetséges, ekkor a tenyésztésbevételi súlya 300-
340 kg körül alakul. A tejtermelési képessége 800-1000 kg. A fajtánál az ellés lefolyása könnyűnek
nevezhető. A növekedési erélye 1100-1300 g/nap, az izmoltsága jó, a vágási %-a 64-65% körüli. A
területtel, tartással szemben igénytelennek tekinthető. Hasznosítása alapvetően anyavonal.
Korcsoportok:
Szopós borjú (itatásos borjú): születéstől tejitatás befejezéséig (50-90 napig)
Választott borjú: elválasztástól 6 hónapos korig
Éven aluli növendék: 6-12 hónapos kor között
Éven felüli növendék: 12 hónapos kórtól tenyésztésbe vételig
Üsző: nöivarú szarvasmarha első ellésig
Vemhes üsző: megtermékenyítés után ellésig
Tehén: ellés után
Bika: hímivarú szarvasmarha
Tinó: fiatal korban ivartalanított hímivarú állat
Tenyészüsző: választástól tenyésztésre szánt növendék nőivarú állat
Tenyészbika: választástól tenyésztésre szánt növendék hímivarú állat
Hízó űsző: választástól hizlalásra szánt nőivarú állat
Hízó bika: választástól hizlalásra szánt hímivarú állat
Termelési irány
Húsmarha tenyésztés, borjúhizlalás a cél. A vágóborjú maximum fél éves korú, és 250-300 kg
súlyú, vágásra szánt szarvasmarha. A piaci igényektől függően természetesen lehet ennél fiatalabb,
kisebb tömegű is.
16. 16
Állományváltozási terv
Induláskor 30 db állattal rendelkezik a gazdaság. A telepi létszám 29 tehénből és 1 bikából áll. A
tenyészbikát 2017-ben saját utódával cserélem le, a 2016-os év borjai közül. 3 tehenet 2018-ban
cserélek le, melyeket szintén a 2016-os ellésből nevelek fel. Az állományváltozási naplók a
mellékletekben találhatók.
Tartási technológia
Legeltetéses állattartás folyik a szarvasmarha esetében. A megtermékenyítés természetes úton
történik. A takarmányozás ömlesztett szemestakarmányokkal illetve szénával történik. Almozás és
trágyatechnológia menete: almozás - trágyázás - trágya kezelés - trágya rakodás. Az alkalmazott
munkaeszköz a trágyamarkoló. Mélyalmos rendszer működik évente egyszeri kitrágyázással betelelés
előtt, így nem szükséges trágyatároló építése, közvetlen kerül ki a szántóföldre. A teleltetés
telelőkertben illetve pihenődombon történik.
A szükséges berendezések a következők. A karámrendszer fából észül, az etetés és
itatástechnológia vályúból történik. Az állatjelölésére, állatazonosításra krotáliát alkalmaznak. Az
állatápoláshoz szükség lehet patacsípőfogó, illetve egyéb pata és csülökápolási eszközökre. A
villanypásztor pedig szakaszos legeltetés miatt szükséges
Az istálló extenzív állattartásra kialakított 3 oldalról védett épület. A tehenek elletése gulyában
majd szoptató csoportban történik a felnevelés. A borjak mozgatása az elletés utáni időszakokban a
következőképpen alakul: a főcstejes és tejtáplálás időszakában csoportos elhelyezés, utónevelés
időszakában külön az üszőborjak és a bikaborjak
A gazdaság kezdetben, szeptemberben vásárol 29 tehenet és 1 bikát. Szeptemberi
megtermékenyítés esetén a tehenek következő év májusában megellenek. A borjak 6 hónapos
korukban értékesítésre kerülnek novemberben steak húsnak. 2016-ban van átminősítés növendéknek,
így 2018-ban lecserélhetőek a kiöregedett állatok.
Takarmányozási technológia
Felhasználható takarmány alapanyagok: tavaszi árpa, kukorica, napraforgó, lucerna. 200 napos
legeltetés esetén májustól november közepéig legelőn tartózkodnak az állatok. 165 napot téli
takarmányon töltenek, amikor szénát is kapnak.
A takarmány adagok kiszámítására használt táblázatok a mellékletekben találhatóak. Az 12. ábrán
a teljes szarvasmarha állomány számára szükséges takarmány mennyiségek láthatók tonnában évekre
lebontva.
12.ábra. Szarvasmarha szükséges takarmány mennyiség
Takarmány mennyiség/t/év
Kukorica
szárított Árpa
Karba
mid
Napraf
orgó
Réti
széna,
közepes
Lucerna
széna
közepes
Legelő1.
növedék
virágzás
Legelő
nyári
fiatal
sarjú
Legelő
őszi
sarjú
2014 1582,4 1426,0 1472,0 1136,2 4163,0 2760,0 13984,0 20824,0 23180,0
2015 8132,3 7348,0 7513,0 5861,9 21631,5 14366,0 13134,8 20795,2 23051,0
2016 8223,8 7439,5 7641,1 5916,8 22074,0 14799,5 13849,4 21962,6 24403,0
2017 8441,3 7657,0 7945,6 6047,3 23071,5 15782,0 16442,8 24521,1 28187,2
2018 8312,3 7528,0 7765,0 5969,9 22351,5 15086,0 14831,6 22952,7 25946,4
Forrás: Saját
17. 17
Állateltartó képesség
40 ha legelő
Lf: 30 t/ha zöldhozam
Li: 200 nap
Lt: 30.000 kg x 40 ha
Lá= 1.200.000 / 200 x 30 = 200 db állat ellátására képes a 40 hektáros területem.
Legelő használati terv:
40 ha üde fekvésű legelő, 30 db szarvasmarha legeltetésére számolva, 5 növedék és 200 napos
legeltetési idény esetén. 1200 t a fűhozam. 30 db állat 1,62 t füvet legel le naponta. 200 nap alatt 324 t
füvet fogyasztanak el 7 nap/6adag, és 40 napos rotációval. A pontos számítást a 13.ábra szemlélteti.
13.ábra. Legelő használati terv szarvasmarha
Forrás: Saját
18. 18
Innováció:
A takarmányozás során fokhagyma kivonatot adagolnak a takarmányhoz. A brit Mootral cég
olyan adalékanyagot fejlesztett ki, amely legalább egynegyedével csökkenti a csordák
metánkibocsátását. A metán többek között az üvegházhatás kialakításában játszik nagy szerepet. A
fenntarthatóság érdekében ahol lehetőség van rá, törekedni kell a környezetkímélő megoldásokra, mint
akár a fent említett példa.
Keletkező trágya mennyiség
2014: 40,51 t
2015: 146,18 t
2016: 149,92 t
2017: 159,67 t
2018:155,52 t
3. Sertés
Magyar lapálysertés fajta jellemzői
A típusra jellemző, hogy későn érő, későn zsírosodó, nagy növekedési erélyű. A vágóérték
növelésénél különösen fontos a vékony hátszalonna és a jó húsminőség, követelmény a
stresszmentesség. Küllem: Kívánatos a nagy ráma, hosszú, feszes hát, közepesen mély mellkas, izmolt
lapocka, telt comb, jó konstitúció, szilárd csontozat, könnyű végtagok. Környezetével szemben
igényesebb, tisztavérben képességeit inkább intenzív tartásmód mellet tudja kibontakoztatni.
Korcsoportok
Sertés: tenyésztés vagy hizlalás céljából tartott különféle korú sertés
Kan: tenyésztésre szánt ivarérett hímivarú sertés,
Kocasüldő: ivarérett nőivarú sertés az első fialásig,
Koca: a nőivarú sertés megnevezése az első fialás után,
Anyakoca: a nőivarú sertés megnevezése a fialás és a malacok elválasztása közötti időszakban
(szoptató koca),
Szárazonálló koca: a nőivarú sertés megnevezése a malacok elválasztása és a következő fialás
közötti időszakban,
Malac (szopósmalac): a sertés megnevezése születésétől elválasztásig (utónevelés kezdetéig),
Utónevelt malac: a sertés megnevezése az elválasztástól tízhetes életkorig,
Hízó, ill. süldő: a sertés megnevezése tízhetes kortól vágásig, illetve tenyésztésbe állításig.
Termelési irány:
Baconsertés vagy baconsüldő amely 6–7 hónapos, 90 kg körüli súlyban vágott sertés,
amelyből jó minőségű szalonna (bacon) nyerhető.
Állományváltozási terv
A kocák évente 2 alkalommal fialnak. A fialás előtt 1-2- héttel külön boxba kerülnek. A
malacok 75 napos korukig maradnak a fialtatóban. Innen 2 hónapos korukban átkerülnek a hízlaldába.
A hízlaldában úgy 6-7 hónapos korukig maradnak amikor elérik a 90 kg-os súlyt, és értékesítem bacon
sertésnek. A 9 kocát és az 1 kan sertést 2018-ban cserélem le saját utódokból, melyeket a 2018-as év
elején fialt utódokból nevelek fel. Miután a kocák nem szoptatnak értékesítem őket, mert kiöregedtek
Tartási technológia
A szükséges berendezések a következők: a karámrendszer fagerendából és deszkából kerül
megépítésre. Az állatmérlegelés ipari mérleggel zajlik, az etetés és itatás vályúból történik.
Állatjelölésre számjegy használatos. Kártevő mentesítés céljából rágcsáló és rovarirtó is szükséges. A
malacneveléshez infra hősugárzó lámpa szükséges.
19. 19
Az istálló felépítése 4 oldalról zárt szilárd padozatú épület, melyben a kutrica oldalfalai minimum
2,8 m-esek. A fiaztatóban a vemhes kocák egyedi kutricákban kapnak helyet, ahol infralámpa és
malacbúvó láda kerül kialakításra. Az utónevelő a malacok elválasztása után szükséges. Kialakításra
kerül a hizlalda is. Hárembeli pároztatást alkalmazok, tehát egy kanhoz kocacsoport tartozik.
Alapvetően csoportos tartás van, a tenyészkant külön leválasztva a kocáktól. párpztatás után a
vemhes kocákat elkülönítem, és elletéskor külön ellető bokszba terelem. A malacok a fialtatóból 10
hetes korukban átkerülnek az utóneveldébe majd a hizlalóba
A gazdaság indulásakor, 2014-ben szeptemberben vásárolok 9 kocát és 1 sertés kant. Szeptemberi
megtermékenyítés esetén a tehenek következő év januárban fialnak. A malacok 6 hónapos koruk után
augusztusban értékesítésre kerülnek bacon húsnak. A sertések akár kétszer is megtermékenyíthetők
egy évben így májusi megtermékenyítés esetén szeptemberben fialnak a kocák, és áprilisban
értékesíthetők. A januárban született malacok a fialtatóban tartózkodnak, majd átkerülnek a hízlaldába,
ahonnan értékesítésre kerülnek, amikor nagyjából elérik a 90 kg-os súlyt.
Takarmányozási technológia
Felhasználható takarmány alapanyagok: tavaszi árpa, kukorica, napraforgó, lucerna. A malacok 3
hetes korukig szopnak, ezután adok takarmányt nekik. 10 hetes korukban kerülnek a hízlaldába.
A takarmány adagok kiszámítására használt táblázatok a mellékletekben találhatóak. Az 14. ábrán
a teljes sertés állomány számára szükséges takarmány mennyiségek láthatók tonnában évekre
lebontva.
14.ábra. Sertés szükséges takarmány mennyiség
Takarmány mennyiség/t/év
Kukorica,
szárított Árpa
Lucerna
szilázs jó Napraforgó
2014 992,47 933,67 248,12 617,44
2015 18283,55 13340,49 3656,13 19169,86
2016 19199,05 14547,67 3857,65 19662,55
2017 19294,85 14046,18 3852,24 20305,05
2018 24444,22 18465,71 4859,49 25367,87
Forrás: Saját
Innováció:
A fiaztatóban a malacok megfelelő hőmérsékletének biztosítása érdekében, illetve
energiatakarékossági célból a malacok számára elkülönített részek hungarocell anyaggal történő
szigetelése megoldást jelenthet.
Keletkező trágya mennyiség
2014: 9,37 t
2015: 139,71 t
2016: 159,85 t
2017: 148,59 t
2018: 212,49 t
20. 20
IV. Növénytermesztés
1. Támogatás, termelési célkitűzés
A gazdasággal az Agrár Környezetgazdálkodási Integrált programban kívánok részt venni. A
gazdálkodási tevékenységének, a növénytermesztésnek alapvető célkitűzése, a saját felhasználású
termelés, az állati célokat szolgáló takarmányozás.
2. Adottságok
A gazdálkodásba vonandó területek, táblák
A teljes birtok nagysága 94,74 ha. Ebből 50,2 ha növénytermesztési célt szolgál. 40 ha-os
terület állattenyésztésre illetve gyepnek fenntartott terület. A birtok felosztását a Helyszín fejezet
13.ábra Birtoktérképe szemlélteti.
Talaj adottságai
Az agrotopográfiai talajtípus térképet a Helyszín fejezet 16. ábrája szemlélteti. A terület
talajára a csernozjom típus a jellemző. Ezeket a talajokat a humuszanyagok felhalmozódása jellemzi,
morzsalékos szerkezetű, a kalciummal telített. Erre a talajra jellemző az ősi füves növénytakaró alatt
bekövetkezett talajképződés eredményei (a zárt fűtakarón belül egyes fák vagy kisebb facsoportok
előfordulhatnak). A szántóterületek településenkénti átlagos aranykorona értéke alapján készített
térképes összesítője alapján, 27,1-29,5 aranykorona értékű kategóriába sorolható a terület.
Éghajlati jellemzők
Siófok átlagos havi középhőmérsékletei alapján a leghidegebb hónapja január, a legmelegebb
pedig július. Az évi közepes hőingás 21,9°C. Az átlagos évi csapadékösszeg 557 mm, két esősebb
(nyár és késő ősz), és két szárazabb időszak (tél közepe-kora tavasz és kora ősz) váltakozik. A
legkevesebb csapadék február-márciusban hullik, a legcsapadékosabb hónap a június.
A napsütéses órák éves összege átlagosan 2040 óra, de évente nagyon változó. A
napfénytartam maximuma a nyáron havi 250-280 óra. Minimuma november-januárban 50-75.
Az átlagos havi hőmérsékleti, csapadék illetve napfény összegeket sokéves adatok alapján
OMSZ által összeállított táblázat, a 15. ábra szemlélteti.
15. ábra Siófok átlagos havi hőmérsékleti, csapadék, napfény összegei (sokéves átlag)
(Forrás: OMSZ.hu)
21. 21
Gazdálkodást korlátozó tényezők
Az egész terület sérülékeny vízbázis meghatározás alatt áll, felszíni szennyezésre érzékeny
illetve nitrátérzékeny terület a Balaton közelsége miatt.
Talajvizsgálati eredmények
A Siófoki gazdaságban a talajvizsgálati eredményeket 2009-ben végezte az SGS Hungária Kft,
melyet a 16.ábra szemléltet.
16.ábra. Siófoki talajvizsgálati eredmény
Forrás: Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt. Talajvizsgálati eredmény
3. Földhasználat
Vetésforgó összeállításakor figyelembe vett korlátozó szempontok, tényezők
HMKÁ, AKP, AKG speciális Integrált programja. A tartott állatok takarmány adagjaiban
általában előforduló összetevők megtermelhetők legyenek. Ez alapján kiválasztott növények a
kukorica, tavaszi árpa, napraforgó és a lucerna. Minden évben legyen mind a 4 fajból a
takarmányozási célok ellátására. Minden faj hasonlóan ugyanakkora területen legyen termeszthető a
kiegyenlített takarmányozás miatt. Önmaguk után nincsenek vetve a növények környezetgazdálkodási
szempontból, kivéve a lucerna, mivel többéves növényről van szó.
Fajok visszatérülési idejének figyelembe vétele. Pillangós növények aránya min 10%. A
pillangós növények elé kalászos növények vetése javasolt. Kukorica késői betakarítása, illetve a
szármaradvány lelegeltetése miatt tavaszi vetésű növény jöhet számításba a következő évi vetésként.
Zöldtrágya növény elhelyezése az AKG Integrált program előírás miatt.
Vetésterv
A vetésforgóban 4 növényfajt alkalmazok, melyek a következők: kukorica, tavaszi árpa,
napraforgó, és a tavaszi vetésű lucerna. A kukorica alá szervestrágya kijuttatása a cél. A szervestrágya
mélyalmos tartásból származik, saját gazdaságból. A trágyatároló méretezése a legnagyobb
mennyiségre lett tervezve, melynek mennyisége az Állattartás fejezetben található. A megmaradt
szervestrágyát értékesítem, mert eltérő és kis mennyiségű maradna felhasználásra. Az első évben
pedig kiegészítésként vennem kell, mert az állatokat később szerzem be, hogy az általam termelt
növényekből biztosítsak számukra takarmányt.
Zöldtrágya növénynek csillagfürtöt vetek, a tavaszi árpa alá 2015-ben. A lucernát nem
trágyázom környezetvédelmi okok miatt, így a csillagfürt kedvező hatását a lucernánál használom fel.
A lucerna után ugyan napraforgó vetése nem javasolt a lucerna nitrogén utóhatása miatt, de
az állati takarmányozás miatt, minden évben szeretnék biztosítani mindegyik növényi fajból legalább 1
táblát. A 17. ábra szemlélteti a vetési sorrendet, illetve a növények arányát évenként hektárban és
fajonként százalékos arányban.
22. 22
17.ábra. Vetésforgó
ha tábla 2014 2015 2016 2017 2018
10,1 1 #kukorica t. árpa napraforgó #kukorica t. árpa
10 2 napraforgó zt. t. árpa lucerna lucerna lucerna
10 3 lucerna lucerna lucerna lucerna napraforgó
10 4 t. árpa #kukorica t. árpa napraforgó t. árpa
10,1 5 t. árpa napraforgó #kukorica t. árpa #kukorica
Növény 2014 2015 2016 2017 2018
Össz
ha %
napraforgó 10 10,1 10,1 10 10 50,2 20
kukorica 10,1 10 10,1 10,1 10,1 50,4 20
t. árpa 20,1 20,1 10 10,1 20,1 80,4 32
lucerna 10 10 20 20 10 70 28
Össz ha 50,2 50,2 50,2 50,2 50,2
4. Technológia
A termesztett növények, a tavaszi árpa, a napraforgó, a kukorica és a lucerna, és a
zöldtrágyának használt csillagfürt technológiai váza az alábbiakban található a 18. ábrától a 22-ig. A
szükséges vetőmag mennyiség, a növényvédőszer mennyiség, a felhasznált szervestrágya mennyiség,
illetve a várható termésátlag a 23. ábrától a 27-ig látható. A tervezett hatóanyag mennyiségek
megállapításához használt tápanyag gazdálkodási terveket a melléklet tartalmazza. A szükséges
eszközök, gépek listája a dolgozat 2. féléves részében található árakkal együtt.
18.ábra. A tavaszi árpa termesztéstechnológiája
Művelet ideje
(év/hónap)
Művelet
megnevezése
Felhasznált anyagok
megnevezése
Felhasznált anyagok
mennyisége
2014.09. tarlóhántás
2014.09. őszi szántás
2014.10. őszi alaptrágyázás Genezis NPK 5:10:30 200 kg/ha műtrágya
2015.03. simítózás
2015.03.
magágy készítés,
vetés
kombinátor , magtakaró
borona
Bojos
Vetőmagmennyiség: 170
kg/ha
2015.04. starter trágya Genezis NPK 16:9:14 250 kg/ha
2015.04. kétszikű gyomirtás Granstar 75 DF 15 g/ha
2015.05.
gombaölő
(árpa lisztharmat)
Pannon 330 EC (II.) 0,5 l/ha
2015.07. betakarítás kombájn 5,1 t/ha
2015.08.
renden szárítás
szalma lehordás
5,6 t/ha
2015.08. tarlóhántás
23. 23
19.ábra. A napraforgó termesztéstechnológiája
Művelet ideje
(év/hónap)
Művelet megnevezése
Felhasznált anyagok
megnevezése
Felhasznált anyagok
mennyisége
2014.09. tarlóhántás
2014.09. műtrágyaszórás Genezis PK 10:28 250 kg/ha
2014.09. őszi mélyszántás,elmunkálás
2015.04 simítózás/kombinátor
2015.04. magágy készítés, vetés MAS 95 IR
vetőmagmennyiség 55
ezer tő/ha
2015.04. vetéskor starter trágya
Genezis NP 20:20 +
12 S
100 kg/ha
2015.04.
gyomirtás egy és kétszikű
preemergensen
tankkombinációban
Spectrum 720 EC
(II.) + Racer (I.)-
parlagfű
1,2 l/ha + 2,5 l/ha
mechanikai gyomirtás
2015.05.
gombaölő kijuttatás
(diaporthe, fóma, alternária,
fehérpenész)
Trezor 535 SC (II.) 0,4 l/ha
2015.09. betakarítás 3 t/ha
2015.09. deszikkálás, szárítás
2015.10. tarlóhántás
20.ábra. A kukorica termesztéstechnológiája
Művelet ideje
(év/hónap)
Művelet megnevezése
Felhasznált anyagok
megnevezése
Felhasznált
anyagok
mennyisége
2014.10. istállótrágya szórás féladagú istállótrágya 20 t/ha
2014.10.
őszi mélyszántás/középmély
lazítás
2015.04. simítózás
2015.04. magágykészítés
2015.04.
vetés
műtrágyaszórás
(egy menetben)
Genezis NPK 20:5:5 +
12 S (starter)
120 kg/ha
Isztria
Csíraszám:
70 ezer db/ha
mechanikai gyomirtás
2015.05.
egy- és kétszikűek elleni
postemergens gyomirtás
Ordax (Stomp 330 +
Clio + Dash)
3,3 + 0,15 + 1,0 l/ha
2015.10. betakarítás járvaszecskázó 8 t/ha
24. 24
21.ábra. A lucerna termesztéstechnológiája
Művelet ideje
(év/hónap)
Művelet megnevezése
Felhasznált anyagok
megnevezése
Felhasznált
anyagok
mennyisége
2014.09. tarlóhántás
őszi mélyszántás,barázda
behúzás, szántás elmunkálás
2015.03.
magágy készítés
kombinátor
Olimpia
vetés (tiszta telepítés) 15 kg
2015.04.
kétszikű posztemergens
gyomirtás
Pulsar 40 SL (I.) 1,0 l/ha
2015.07.;09 2x kaszálás(1.év) dobos rotációs kasza
2016.05;
06-07;07-08;
09
4x kaszálás (2-4.év)
rendre-vágás , forgatás
rendfelszedő bálázó
pótkocsi
5 t szárazanyag
/ha/alkalom
2018.07. feltörés (4. év)
22.ábra. A csillagfürt termesztéstechnológiája
Művelet ideje
(év/hónap)
Művelet megnevezése
Felhasznált anyagok
megnevezése
Felhasznált anyagok
mennyisége
2015.03 simítózás
fogasolás
2015.03 magágy készítés,
sekély vetés
kombinátor
zöldtrágya vetés Nelly fehér virágú 110 kg
2015.07 alászántás 4 t
23.ábra. Szükséges vetőmag mennyiség
Növény Fajta
Vetőmag-
mennyiség /ha
2014 2015 2016 2017 2018
Összesen
/ha
tavaszi árpa Bojos 170 kg 3417 3417 1700 1717 3417 13668
napraforgó MAS 95 IR 55.000 csírasz.
550000 555500 555500 550000 550000 2761000
kukorica Isztria 70.000 csírasz.
707000 70000 70700 70700 70700 989100
lucerna Olimpia 15 kg 150 150 300 300 150 1050
csillagfürt Nelly 160 kg 1600 1600
24. ábra. Tervezett hatóanyag és trágya mennyiség 2. évre TGT alapján
Növény
N
(kg/ha)
P2O5
(kg/ha)
K2O
(kg/ha)
tavaszi árpa 90 80 89
napraforgó 110 100 80
kukorica 160 88 150
lucerna 0 0 0
25. 25
25.ábra. Szükséges növényvédő szer mennyiség
Növény Fajta Mire? Mennyiség
Dózis
Szüksé
glet
2014 2015 2016 2017 2018
tavaszi árpa Granstar
75 DF
gyomírtó
15
g,l/
ha
1206 301,5 301,5 150 151,5 301,5
Pannon
330 EC
(II.)
gombaölő
0,5 l/ha 40,2 10,05 10,05 5 5,05 10,05
napraforgó Spectrum
720 EC
(II.)
gyomírtó
1,2
l/ha
76,32 12 16,08 16,08 16,08 16,08
+ Racer
(I.)
parlagfű
2,5 l/ha 159 25 33,5 33,5 33,5 33,5
kukorica Ordax gyomirtó
(3 összetevő) Stomp
330
3,3 l/ha 210,21 33,33 44,22 44,22 44,22 44,22
Clio 0,15 l/ha 9,55 1,52 2,01 2,01 2,01 2,01
Dash 1 l/ha 63,7 10,1 13,4 13,4 13,4 13,4
lucerna Pulsar 40
SL (I.)
gyomirtó
1 l/ha 70 10 10 20 20 10
26.ábra. Felhasznált szervestrágya mennyiség
Év 2014 2015 2016 2017 2018
Mennyiség /
t
252,5 250 252,5 252,5 252,5
27.ábra. Várható termésátlag
Növény Fajta Termés t/ha 2014 2015 2016 2017 2018 Össz
tavaszi árpa Bojos 5 100,5 100,5 50 50,5 100,5 402
napraforgó MAS 95 IR 3 30 30,3 30,3 30 30 150,6
kukorica FAO 400-500 8 80,8 80 80,8 80,8 80,8 403,2
lucerna 1. év (10%) 2 20 0 40 0 20
2. év (36%) 7,2 0 72 0 72 0
3. év (33%) 6,6 0 0 66 0 0
4. év (21%) 4,2 0 0 0 42 0
összesen 5 (átlag) 20 72 106 114 20 332
Csillagfürt Nelly 4 40 40
A lucerna 4 éves periódusa alatt várható betakarítható mennyiségének kiszámításánál
figyelembe vettem, hogy az évek során az átlag termés eltérő százaléka termelhető meg, ennek az
állati takarmányozásnál fontos szerepe van, az adagok kiosztásánál.
