2. Egyre nagyobb igény vetődik fel a mezőgazdasági termelés
fenntarthatóságára (termőföld leromlása ,ivóvíz elszennyeződése )
Termelés során a mesterséges és természetes energia bevitel mérték
aránya alapján:
Ökológiai
Integrált
Iparszerű gazdálkodás
Növényvédelmi stratégiák
3. Az IFOAM (az ökológiai gazdálkodók mozgalmainak nemzetközi szervezete) szerint:
Az ökológiai mezőgazdaság magában foglalja az összes olyan mezőgazdasági
rendszert, amely környezeti, szociális, gazdasági szempontból egyaránt fenntartható
és egészséges termékek, élelmiszerek előállítását biztosítja.
Óvja a talaj termékenységét, mint a sikeres gazdálkodás kulcsát. Előtérbe helyezve a
növények, állatok és a talaj természetes egyensúlyát célul tűzi ki a mezőgazdaság és a
környezet minőségének javítását.
Jelentősen lecsökkenti a külső erőforrások bevitelét, tartózkodva a szintetikus trágyák
és növényvédő szerek használatától. Helyettük a terméshozam és ellenállóképesség
növelése érdekében a természet folyamatait engedi érvényesülni.
Az EU meghatározása szerint (834/2007/EK rendelet, 4. cikk):
Az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a termelés
során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat előnyben részesíti a külső
erőforrásokkal és természetidegen anyagokkal szemben, ezáltal a gazdaságon belül
zárt anyag- és energiaáramlás megvalósítására törekszik.
Ennek megfelelően az ökológiai gazdálkodásban tilos pl. A szintetikus növényvédő
szerek, műtrágyák és géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása.
Ökológiai gazdálkodás
4. A biológiai növényvédelem
A mezőgazdaság a legkörnyezetkárosítóbb emberi tevékenységek közé tartozik (a
kártevők és kórokozók ellen szintetikus kemikáliákat alkalmaznak)
Felismerték a mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák csökkentésének fontosságát.
Itt kerül előtérbe a biológiai növényvédelem, mely a kártevők és kórokozók ellen azok
természetes ellenségeit veti be, esetleg csapdázással vagy szaporodásuk
megakadályozásával csökkenti le a kártevők szintjét a kártételi küszöbérték alá
Előnyei:
A legkorszerűbb készítményeinek hatékonysága ma már sokszor felülmúlja a kémiai
anyagokét
Nem károsítják a környezetet, és a hasznos élő szervezeteket (katicabogár,
fürkészdarázs)
Segít visszaállítani a mezőgazdasági terület ökológiai egyensúlyát
A természetes ellenségek megkímélésével csökken, vagy megszűnik bizonyos
kártevők elleni védekezés szükségessége
Nem marad utánuk veszélyes szermaradvány a végtermékben.
Nem kell számolni az értékesítést nehezítő várakozási időkkel.
A legtöbb biológiai növényvédelmi eljárás preventív, tehát a kártételt megelőzi!
Biológiai védekezés
7. Himlő (Plum pox virus)
Tünet:
- levél: erek mentén sávos sárgászöld folt, vagy kis foltok
- gyümölcs: enyhén bemélyedő, sárgászöld gyűrű
Jellegzetes tünet a gyűrű alakú klorózis, ami inkább a levélen
látszik, de nyár végére maszkírozódik. A termés húsán ritkán, csak
súlyos fertőzés esetén láthatók a foltok,a magon inkább
Terjedés: vegetatív szaporítóanyag, beteg mag magoncai, pollen,
levéltetvek
Védekezés: megsemmisítés, vírusmentes szaporítóanyag
Vírusbetegségek
8. Nekrotikus gyűrűsfoltosság (Prunus necrotic ringspot virus)
Tünetek:
• főleg az idősebb ültetvények
• jellegzetes mézga jelenik meg
• a lombozat kiritkul, az ágak lefelé hajlanak
Terjedés:
• szaporítóanyaggal
• metszéssel
• magokkal
• virágporral
• fonalférgekkel a talajban
• Védekezés:
• egészséges szaporítóanyag
• fertőzött fák eltávolítása
9. Agrobaktériumos gyökérgolyva (Agrobacterium tumefaciens)
Tünetek:
• a kórokozó a talajban, a golyvákban 2 évig is elél, sebeken át
fertőzi a növényt
• gyökereken, gyökérnyakon apró, egyre növekvő golyvák
fejlődnek, melyek később elfásodnak, szétesnek
• visszamaradnak a növekedésben, a virágzás, terméshozás
elmaradhat
Terjedés:
• szaporító anyag
• földben maradt, szétesett golyvák
• Védekezés
• csökkenteni a sebek számát a gyökéren
Baktériumos betegségek
10. Gutaütésszerű elhalás (Pseudomonas syringae pv.
syringae, Leucostoma cincta, Monilinia laxa,
Verticillium dahliae)
Tünetek:
• a fertőzésben több kórokozó vesz részt
• elhasználja a szövetek cukortartalmát, így a fás részek
fagyérzékenység megnő
• a fagy hatására fagylécek keletkeznek, szétrepedhetnek a fás
részek
• részleges vagy teljes pusztulást okoz
• az elhalt ág alatti részből, ill. a gyökérnyakból új hajtások
törnek elő
• a beteg fa ágain és törzsén rákos sebek, mézgásodás
Terjedés:
• a levelek felületén él, a sebzéseken bejut a növénybe, metszés
• Védekezés:
• fertőzött fák eltávolítása, helyes sebkezelés, sterilizálás
11. Tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans)
Tünet:
- levél: a lemez, vagy egy része, ráncos, fodros, törékeny
sárgászöld, majd sárgásbarna
felül fehér, deres bevonat, később elhervad, lehullik, a nyélen
dudorok és vastagodások
- hajtás: sárgászöld, majd s.barna, egyenetlen vastagodás, deres
réteg, később görbül, vastagodás, deformáció
- gyümölcs: dudorok, szőrtelen, deres bevonat
Forrás:
vázág, vessző ,a levél színén az exoaszkuszból a spórák
kilövellnek a vázágra és a vesszőkre
Védekezés: rügypattanás előtt rezes lemosás
Gombabetegségek
12. Lisztharmat (Sphaerotheca pannosa var. persicae)
Tünet:
- levél: színén szabálytalan sárgászöld folt, a fonákon
nemezes epif mic bevonat, hullámos, csavart
- hajtás: foltos, nemezes mic, rövid ízköz, begörbül,
hajtásvég elszárad
vesszőn lombhullás után jól látható a bevonat
- gyümölcs: a szőr miatt eleinte nem látni, majd
kerek, szürkésfehér, világosbarna foltok
elparásodik, megkeményedik, a felülete egyenetlen
Forrás:
rügy, hajtás, virágkezdemény, a micélium áttelelő
felülete
beteg rügyből beteg hajtás és virág fejlődik
Védekezés: metszéssel eltávolítani a bevonatos,
deformálódott részeket
13. Sztigmínás levéllikasztó betegség (Stigmina carpophila)
Tünet:
- levél: vörös szegélyű, sárga közepű, kerek foltok
a foltok közepe egy idő után kiszárad és kiesik
- hajtás: a rügyek körül ovális, bordó szélű foltok
a rügyek elpusztulhatnak
- gyümölcsön: kis méretű, kerek, piros szegélyű foltok jelennek
meg
Forrás:
a kórokozó a fertőzött leveleken, vesszőkön és rügyeken telel át
több évig is fertőzőképes maradhat
tavasszal nedves körülmények között a kutikulán és a
sztómákon keresztül a levél szöveteibe jutnak
Védekezés: ősszel a fertőzött növényi részek megsemmisítésével
rügypattanás előtti lemosó permetezés
14. Monilínia (Monilinia laxa, M. fruchtigena)
Tünetek:
• gyorsan terjedő, rothadó foltok jelennek meg, felületükön
szürkés színű penészbevonat
• gyümölcsök összetöppednek, mumifikálódnak, majd részben
lehullanak, részben tavaszig a fán maradnak
• a virágok barnán elhalva a fán maradnak, azok a hajtásrészek
elhalnak, rajtuk elszáradt levelek és virágok csüngenek
• az egészséges és a beteg részek határán mézgacseppek
jelennek meg
Forrás:
a gyümölcsök sérüléseken, rovarrágásokon keresztül
fertőződnek, terjedése gyümölcsmúmiák által
csapadékos, hűvös, szeles tavaszokat követően jelenik meg
Védekezés: gyümölcsmúmiák összegyűjtése és megsemmisítése,
a fertőzött hajtásrészek eltávolítása, elégetése
15. Levéltetvek:
Fekete őszibarack levéltetű (Brachycaudus prunicola)
Hamvas őszibarack levéltetű (Hyalopterus amygdali)
Zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae)
Jelentőség:
• a tavaszi, erőteljes hajtásnövekedés időszakában támadnak
• a leveleken kolóniákat hoznak létre
• a nyár folyamán elhagyja a gyümölcsöt
• szívogatásuk következtében a levelek deformálódnak,
sárgulnak, majd lehullanak
• a mézharmaton korompenész jelenik meg
• a legnagyobb kárt a különféle vírusok terjesztésével okozzák
Kártevők
16. Barackmoly (Anarsia lieatella)
Jelentőség :
• a hernyók kora tavasszal megrágják a rügyeket és a hajtást
(április elején és közepén)
• a károsított hajtások elszáradnak
• a nyári generáció hernyói behatolnak a gyümölcsbe, és járatot
rágnak a magházig
• a gyümölcs kényszerérett lesz
• mézgafolyás, ürülék és rágási maradványok láthatók a
gyümölcsön
• a terméseken másodlagosan kórokozók jelenhetnek meg, így
azok gyakran elrothadnak
17. Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta)
Jelentőség:
• a lárva a gyümölcsbe furakszik, mézgafolyás
• a termés kényszerérett lesz, lilás színű, lehullik
• a lárvák és felgyülemlett ürülék található a mag környékén a
félig érett, puha gyümölcsben
• a fertőzött termés hamar lehullik
• monília fertőzés tüneteit is mutatja
18. Pajzstetvek:
Eperfa pajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona)
Közönséges teknős pajzstetű (Parthenolecanium corni)
Kaliforniai pajzstetű (Diaspidiouts perniciosus)
Jelentőség:
• eperfa pajzstetű: a kéreg és az ágak elhalásos tünetek,
kókuszdara szerű bevonatot képez a fákon
• kaliforniai pajzstetű: a legelterjedtebb, pajzsuk alatt
szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is
megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok"
alakulnak ki, a facsúcs elszárad, fa részleges vagy
teljes elhalása
• közönséges teknős pajzstetű: lárvái leveleken
szívogatnak, jelenlétüket elszíntelenedett foltok
mutatják, mézharmatot választanak ki, melyen
korompenész telepszik meg
19. Takácsatkák:
Közönséges takácsatka (Tetranychus urticae)
Piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi)
Jelentőség:
• szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek,
kanalasodnak
• láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok
• erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak
20. Csonthéjasok levélatkája (Aculus fokeaui)
Jelentőség:
• a leveleket szívogatják
• a párolgás növekszik, a levél barnára színeződik, és jellegzetes
ólomszínű elszíneződés jön létre
• a levelek kanalasodnak
• meleg, száraz időjárás esetén elszaporodnak
21. Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár
(Melolonthidae)
Jelentőség:
• a fiatal ültetvényeket veszélyezteti
• a bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik
• fiatal növényesetén ez gátolja a fejlődést, növekedést
• az öntözött területeket kedvelik, a füves sorközök vonzzák
• erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a
kártételt
22. Sodrómolyok (Pandemis, Recurvaria fajok)
Jelentőség:
• a hernyók megrágják a virágokat, leveleket
• főleg a gyümölcsökön okoz kárt
• szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a
gyümölcsöt, vagy rágnak bele
23. Araszolók (Operoptera brumata, Erannis spp.)
Jelentőség:
• az araszolóhernyó lyukat rág
• átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal,
éretlen gyümölcsöket
• lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré
• szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak
maguk után
25. Hatóanyag: szintetikus feromon
Feromon csapdák különböző kártevők előrejelzésére
Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) – szőlő
Nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) – szőlő
Almamoly (Cydia pomonella) – almatermésűek
Keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) – őszibarack, kajszibarack, szilva,
almatermésűek
Szilvamoly (Grapholita funebrana) –őszibarack, kajszibarack, szilva,
almatermésűek
Almailonca (Adoxophyes orana) – almatermésűek
Hatásmód:
A kihelyezett feromoncsapdák a bennük elhelyezett szintetikus feromont
tartalmazó csalétek segítségével odavonzzák az adott kártevő hímjeit
A feromonillatra repülő hímek a csapdákban elhelyezett ragacslapra ragadnak
Felhasználás:
Korai kihelyezéssel megállapítható a kártevők rajzásának kezdete
A csapdák rendszeres vizuális ellenőrzésével nyomon követhető a kártevő rajzása
A csapdák segítségével megállapítható, hogy a területen milyen erősségű kártevő
populáció él
Feromon csapdák
