2. A kezdeményezés
O „Csomagrendszer”
O Egy - a termelő és a fogyasztó között kötött -
partnerségi megállapodás
O A fogyasztó a gazdálkodási év elején kifizet
egy adott összeget, mellyel jogosulttá válik a
termés bizonyos hányadára
O Kockázatot vállal, ahogy a termelő is, az adott
év időjárási és egyéb körülményeitől függő
mennyiség terem
O CSA-k termelő és a fogyasztó között kialakuló
személyes, bizalmon alapuló kapcsolat
O komoly társadalmi, szemléletformáló
tevékenységet végeznek
3. Kialakulása
O Mezőgazdasági tömegtermelés miatt a közepes
méretű gazdaságok számának csökkenése miatt
O Értékesítési csatornák híján a piacról egyre inkább
kiszoruló kis családi gazdaságokat megmentsék
O Közvetlen értékesítéssel biztosítják számukra az
anyagi stabilitást
O Termelés és fogyasztás átgondolt lokalizációja
O Élelmiszerek beltartalmi értékének, ásványianyag-
és vitamintartalmának megőrzése
O Nagy szállítási távolságok következtében fellépő
frissesség-vesztés elkerülése
O Műtrágyák és növényvédő szerek használatának
elkerülése
4. Előnyök
O Hozzájárul a helyi élelmiszerhálózatok további
fejlesztéséhez, a fenntartható élelmiszerellátás és
a helyi értékesítés térnyeréséhez
O Csökken az élelmiszer hulladékok mennyisége
O Idővel a tagok részt is vállalnak a gazdálkodásban
O Fogyasztók megbízható egészséges
élelmiszerhez jutnak
O A gazdának biztosíték a kialakult vevőkör a
megélhetésre, akikkel folyamatosan tud tervezni
O Fenntartható életmód
O Szemléletformáló tevékenység
5. Kockázatok
O Változatos vetésszerkezetet (20-30 fajta)
O A termelői szakmai tudás, rátermettség,
elhivatottság érzése
O Kötöttebb termelő-fogyasztó viszony:
fogyasztó nem képes azonosulni ezzel a fajta
gazdálkodással
O Kezdeti beruházási nehézségek
O Régiónként eltérő jövedelem
6. Kezdete
O Japánból indult a hetvenes években
O Egyesült Államokban 80-as évek végén alakultak
(ma kb. 6000)
O USA-ban elmúlt két és fél évtizedben hatalmas
sikert értek el
O Franciaországban kb. 3000
O Szent István Egyetem Környezet- és
Tájgazdálkodási Intézet - Matthew Hayes
Babatvölgyi Biokertészeti Tanüzem vezetője
hozta létre 1998-ban
7. Típusok
O Kategóriák a termelő-fogyasztó közötti
szoros kapcsolat alapján
O bevásárló közösségek
O kiszállításos ill. megrendeléses
(bio)zöldség-dobozrendszerek
O részarányos gazdálkodás rendszer: a
legszorosabb együttműködés és
elköteleződés
8. Vevőkör kialakítása
O A vásárló kör kialakítása és megtartása
kezdetben igen időigényes
O Döntő szerepű a családi összefogás, a helyi
hozzáállás
O Blogbejegyzések, hírlevelek a gazdaságban
folyó munkákról, a terményekről és a
közösségi rendezvényekről
O Kérdőívek hasznos információk, és
visszajelzés a következő szezon szervezése
szempontjából
O Kulcsfontosságú, hogy a termelő nyitott
legyen a fogyasztói visszajelzésekre
9. Kapcsolattartási módszerek
Közvetlen
O Személyes
O Gazdaság bemutatása, fórumok szervezése
O Jó benyomást tehet a gazdálkodó a
fogyasztóra
O A fogyasztónak lehetősége van személyes
kérdésekre
O Működő gazdaság esetén eredményesebb -
az alap vevőköre megvan, majd terjeszkedni
szeretne
10. Kapcsolattartási módszerek
Közvetett
O A nagyobb tömegek megszólítása
O Internet
O Idő spórolás
O Minimális költség
O Honlap, blogbejegyzések: a gazdaságban
történő tevékenységekről
O Különböző közösségi oldalak nagyobb teret
adnak (hirdetés): napi bejegyzések
11. Következtetés
O A gazdálkodó számára nagyon fontos a megfelelő
külső és belső kapcsolatok kialakítása és fenntartása
O Számára a megszokott vevőkör biztosítja a
megélhetést, ennek fenntartására, folyamatosan
kapcsolatban kell maradnia velük
O A kintről érkező alapanyagok (vetőmag)
megbízhatósága kulcsfontosságú, az ebből
megtermett, előállított termékeket adja tovább a
vásárlónak
O A vásárló, a bizalom, szimpátia és hitelesség miatt
vásárol
O Jól kiépített kapcsolatok szükségesek
