Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park osztályvezetőjének előadása az inváziós növények terjedéséről, hatásairól és az ellenük való védekezési lehezőségekről.

1. Tájidegen inváziós növények visszaszorítása
a Duna-Tisza köze legértékesebb
homokterületein
KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006
Vajda Zoltán
osztályvezető
Fülöpháza 2015. június 9.

2. • Tájidegen faj / adventív faj / jövevény faj : betelepítés,
behurcolás vagy bevándorlás útján bekerült nem őshonos faj.
• Özönfajok / inváziós fajok: olyan nem őshonos fajok,
amelyeknek elterjedési területe és populációmérete a számukra
megfelelő élőhelyen monoton módon növekszik.
• Magyarország tájidegen, agresszíven terjedő növényfajainak
eloszlása a következő képet mutatja:
64,3 % amerikai, 17,9 % dél-európai és 14,3 % ázsiai eredetű
(TAMÁS 1999).

3. Idegen fajok száma Európa néhány országában
Országok Terület (km2) Idegen fajok Fajszám/10.000 km2
Albánia 28 748 56 19,4
Ausztria 83 849 293 34,9
Dánia 43 069 239 55,5
Finnország 337 032 171 5,0
Franciaország 543 998 479 8,8
Németország 356 330 339 9,5
Görögország 131 986 85 6,4
Magyarország 93 030 208 22,3
Olaszország 301 262 294 9,7
Norvégia 324 219 194 5,9
Portugália 88 500 244 27,5
Románia 237 500 203 8,5
Spanyolország 504 750 250 4,9
Svédország 449 964 217 4,8
Svájc 41 288 280 67,0
Hollandia 41 160 265 64,0

4. A magyarországi vasútvonalak és az
adventív növények közötti
összefüggés (PRISZTER nyomán).

5. • A diaspórák jó terjedési képessége ☻
• Csírázás széles ökológiai tartományban.☻
• Kedvező reprodukciós ráta ☻
• Elnyújtott csírázási spektrum. ☻
• Rövid élettartam, gyors virágzás és termésérlelés.
• Raktározó szervek jelenléte. ☻
• Magasság. ☻
• Kedvező morfológiai jellemzők. ☻
• Erős vegetatív terjedő képesség. ☻
• Mechanikai ápolással szembeni tűrőképesség. ☻
• Alkalmazkodás a kultúrnövények életciklusához. ☻
• Allelopatikus hatás. ☻
• Herbicid rezisztencia, herbicid tolerancia. ☻
• Nagy ökológiai tűrőképesség. ☻

6. A flórára és a vegetációra gyakorolt hatás:
• Beilleszkedés a társulásba
• Őshonos növényfajok kiszorítása
• Kórokozók behurcolása
• A honos növények génkészletének befolyásolása
Az állatvilágra gyakorolt hatás:
• A növény-állat interakciók (fogyasztók, fészkelők, stb.)
számának csökkenése
• A növény-állat interakciók számának növekedése
• Az interakciók száma közel azonos marad

7. A termőhelyi tényezőkre gyakorolt hatás:
• A talaj nitrogéntartalmának feldúsulása
• Az avar- és humuszképződés felgyorsulása
• A talaj vízgazdálkodásának megváltozása
Az emberre gyakorolt közvetlen hatás:
• Allergén hatás
• Bőrgyulladás
• Rákkeltő hatás
• Mérgező hatás

8. Az Európai Unió 12 milliárd Eurót költ évente
védekezésre.
1982 óta 180 LIFE projektben 38 millió Eurót költöttek
tájidegen irtásra Natura 2000 területeken.
Az USA 80 milliárd Eurónak megfelelő pénzösszeget
fordít évente az inváziós fajok elleni védekezésre.
Inváziv Idegen Fajok Európai Jegyzéke (DAISIE) 10.822
Európán kívüli fajt sorol fel, ennek 10-15%-a jelent
potenciális veszélyt.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 163 különösen
veszélyes inváziós fajt tart számon Európában.

10. Minden rendben,
növelik a
diverzitást!
A diverzitás nem
egyenlő a fajszámmal!.
Az invazív fajoknak
lehetnek negatív hatásai
a természetes
életközösségre.
A védekezés
megtervezésénél azt a
fajt kell kiválasztani,
ami a legnagyobb
problémát okozza.

11. Mindenütt ott
vannak!!
Nincsenek mindenütt!!.
Fontos tudni, az
elterjedésüket, hogy meg
lehessen tervezni az
ellenük való védekezést!.

15. Fertőzöttterület
Eltávolítás
egyszerű
Nincs jelenlét
Eltávolítás
megoldható
Eltávolításnagy
befektetéstigényel
Elszórt
előfordulás
Gyakori
előfordulás
Maximális elterjedés
Csak helyi kezelés
Védekezés
költsége
A közvélemény
felfigyel a fajra
Betelepülés
Idő
Észlelés

16. • Megelőzés MINDIG a
legolcsóbb és
legcélravezetőbb stratégia!
• A korai felismerés a második
legolcsóbb és
legcélravezetőbb stratégia!

17. 40.000 km2 volt fertőzött
Cactoblastis cactorum,

19. Adaptive Management of Weeds describing management actions and decisions
confronting natural area managers (from Randall (1997), based on a diagram by
Oren Pollak).
1. Természetvédelmi
célok felállítása
2. Legveszélyesebb fajok
meghatározása
3. Védekezési
technika kiválasztása
4. Terv készítése
5. A beavatkozások
hatásának monitorozása
6. Felülvizsgálat és
változtatás

20. Selyemkóró
Asclepias syriaca
Származás, elterjedés:
– Észak-Amerika keleti síkságai
– Európába 1629-ben került, spontán
terjedése a Mediterráneumból
indult ki
– Első hazai adata: 1736, Dunántúl
– Intenzív termesztése: 1870-1950
– Oka: szörp, bor, illóolaj, selyem,
szigetelőanyag, olaj, kaucsuk.
Terjedését elősegítette:
– Felhagyott állományok
– Úthálózat és vasút fejlődése
– Talajművelés, bolygatás
– Kompetítorok kiirtása

23. Legfertőzöttebb megyék:
– Bács-Kiskun, Tolna, Jász-
Nagykun-Szolnok, Somogy,
Csongrád, Pest
Termőhelyigény
– száraz – nedves, főleg laza
talajokon (homok, lösz), zavart
élőhelyeken

24. Biotikus interakciók
– Gyökérkivonata allelopatikus sok
gabona- és gyomnövényre
– Kompetíciója még nagyobb
jelentőségű
– Az uborkamozaik-vírus,
rozsdagombák, lisztharmatgombák
és fuzárium gazdanövénye.
– gerincesek nem vagy alig legelik
Gazdasági jelentőség
– Mézelő, termése a
virágkötészetben használható

25. Magyarország selyemkóró fertőzöttsége 1989-ben:
barna szín: erős fertőzöttség, sötétkék: közepes fertőzöttség,
világoskék: gyenge fertőzöttség, narancssárga: szórványos
előfordulás, sárga szín: nem fordul elő.
Hazánk jelenlegi selyemkóró fertőzöttsége (fekete szín:
selyemkóró előfordulás).
1989 2013

27. Természetvédelmi károkozás
– Megakadályozza a természetközeli
társulások regenerációját
Kezelése
– Megelőzés: a természetközeli
vegetáció fenntartása, új egyedek
bevitelének megakadályozása
– Kis fedettség esetén:
pontpermetezés, kenés
– Nagy fedettség esetén: speciális
járókerekű gép, háti motoros
permetezőgép
– Alkalmazása bimbózáskor -
virágzás kezdetekor kedvező

30. 122 nem fertőzött
98 fertőzött
47 erősen fertőzött

32. Fotó: Gál Attila

37. 0
5
10
15
20
25
30
0 10 20 30 40 50 60
Fajszám (400 m2)
Specialistafajokszáma(400m2)
Zárt nyaras
Nyaras-borókás
Nyílt homoki gyep
Parlag
Buckaköz
Fenyves
Akácos SzántóSzőlő-gyümölcs
Forrás: MTA ÖBKI

38. 1783
1km
Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények

39. 1864
1km
Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények

40. 1883
1km
Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények

41. 1958
1km
Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények

42. 2000
Készítette: Dr. Biró Mariann
Tájidegen faültetvények

47. Projekt időtartama:
2012. július 19. – 2015. június 10.
A projekt teljes összege:
791.899.161 Ft.
Négy helyszín:
Fülöpháza (950 ha)
Orgovány (800 ha)
Bugac (350 ha)
Kéleshalom (110 ha)

53. Köszönöm a figyelmet!