Bevezetés a hagyományos kínai orvoslásba

1. Bevezetés a
hagyományos
kínai orvoslásba
Dr. Oravecz Márk
Hagyományos Kínai Orvoslás Magyarországi Egyesülete

2. MI A
HAGYOMÁNYOS KÍNAI
ORVOSLÁS?
Angolul:
„traditional Chinese medicine”
Kínaiul: „dzsung jí” (中医 zhong yi)

3. HAGYOMÁNYOS, KÍNAI, ORVOSLÁS
 HAGYOMÁNYOS: több ezer éves írott
és szóbeli hagyományon alapuló
 KÍNAI: Kínából származó
ismeretrendszerű
 ORVOSLÁS: gyógyító, megelőző
tevékenység

4. „HAGYOMÁNYOS”
 Több mint 2000 éves élő hagyomány
 Állami orvosképzés 1400 éve
 Gazdag irodalmi hagyomány
 Elkülönül a
népi gyógyítástól

5. „KÍNAI”
Kínából származik, DE
Nem minden Kínából származó orvos
„hagyományos kínai orvos”
Nem minden kínai gyógynövény
„hagyományos kínai orvoslás”
PITYPANG
GINZENG

6. ALTERNATÍV?
KOMPLEMENTER?
 A kínai orvoslás Európában a
„komplementer medicina” része
 A komplementer medicina: egy nagy
gyűjtőkategória
 A kínai orvoslás egyedülálló
ismeretrendszere miatt elkülönül
komplementer medicina egyéb irányzataitól
 MTA szerint a kínai orvoslás „tudományosan
megalapozott”

7. A kínai orvoslás
ismeretrendszerének jellemzői
Materializmus
Egységes szervezet szemlélete
– makroszkópikus megismerés

8. Materializmus
 Ókor: élesen elkülönül az orvosi
tevékenység a varázslástól
 i.e. 2. század: „a betegségeket természeti
jelenségek okozzák”
 Kóroki tényezők
széles spektruma

9. A „csí” és a „meridiánok”
A szervezet működésének megfigyelések
alapján történő leírása
CSÍ: NEM „ENERGIA”
szó szerint pára
az orvoslásban:
- „funkció”
- „jelleg”

10. A „csí” és a „meridiánok”
„MERDIÁNOK”: (inkább „csatornák”)
NEM TITOKZATOS ENERGIAPÁLYÁK
AZ EMBERI TEST
MEGFIGYELÉSÉN ALAPUL
a vérkeringés és az
idegrendszer
megnyilvánulásainak
leírása

11. Yin és yang
 Eredetileg a „hegy napos és árnyas oldalai”
 Természeti jelenségek, az emberi szervezet
működésének jellegi elkülönítése

12. EGYSÉGES SZERVEZET
SZEMLÉLETE
 A szervezet egyes részeit nem választja
külön
(pl. testi és tudati funkciók kapcsolata)
 A szervezetet nem légüres térben, hanem
mindig az élőkörnyezetének
függvényében vizsgálja
(pl. időjárás, éghajlat,
társadalom stb.)

13. Szindróma differenciálás
 „Hideg” és „meleg” jellegek
megkülönböztetése
 „Többlet” és „hiány”
megkülönböztetése

14. Kínai orvoslás ismeretrendszere
 Természeti jelenségek
szabályszerűségeinek vizsgálata
 Megnyilvánulások, tünetek
alapján való rendszerezés
 Több ezer év klinikai tapasztalat:
folyamatos újraértékelés
és fejlődés

15. Írott hagyomány
 Alapvető szövegek: az i.e. 5 - i.sz.4. század
 7. század: állami orvosképzés tankönyvei
 11. század:
- orvosi szövegeket rendszerező
császári hivatalok
- nyomtatott formában terjedtek

16. Mi különbözteti meg a népi
gyógymódoktól?
 Nem tünetek tapasztalati kezelése
 Tünetek mögötti minták elemzése működési
modellek segítségével
 Ismerek írott és intézményes rendszerezése

17. MIT CSINÁL A
HAGYOMÁNYOS KÍNAI
ORVOS?

18. Hogyan zajlik egy vizsgálat?
Fizikális vizsgálatok:
Megtekintés
hallgatózás-megszaglás
Kikérdezés
tapintás
Kiemelt jelentőségű:
a nyelv és
a pulzus vizsgálata

19. Kezelési
módszerek
 Akupunktúra
és moxibuszció
 Manuálterápia
 Gyógynövények

20. AKUPRESSZÚRA
AKUPONTOK:
nem pontok, üregek
jól meghatározható 3 dimenziós topográfiai
egységek
ér-ideg kötegek közelében
ingerlésük mérhető
változásokat okoz
MOXIBUSZCIÓAKUPUNKTÚRA

21. AKUPUNKTÚRA
 Hajszálvékony tűk
 Kezelésenként 6-15 tű
 Egy kezelés kb. 30 perc
 Általában heti 2-3 kezelés

22. KÍNAI MANUÁLTERÁPIA
 Akupresszúra
 Lágyszöveti manipulációk
 Mozgató műfogások

23. Gyógynövények
 Egyénre szabott több összetevőjű receptek
 A recept összetétele hetente/naponta
változhat
 PÁROSÍTÁSOK:
- kiegyenlített hatás
- toxicitás minimalizálása
 Egészségmegőrző
termékekben is

24. MEGELŐZÉS -
EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS
Régi alapelv a megelőzés
Tornagyakorlatok
Étrend
Életmód

25. A KÍNAI ORVOSLÁS
TÖRTÉNELME

26. Ókori kezdetek
 Elméleti alapok: i.e. 5. sz (Írások
könyve)
 Gyógyító tevékenységek leírása
különféle “krónikákban”: i.e. 4-2.
sz. (Történetíró Feljegyzései)
 Régészeti leletként előkerült
orvosi szövegek: i.e. 2. sz.
(Mawangdui ásatások)

27. Sárga Császár Belső Könyve
 i.e. 2. sz – i. sz. 2. sz
 Több szerző, több szövegéből
 Első rendszerezett összegzése
a kínai orvoslás
ismeretrendszerének és az
akupunktúrának
 Betegségek: természeti
jelenségek
 Napjainkban is alkalmazott
technikák
 Ma is kötelező tantárgy

28. Értekezés a hideg sérülésről és
más betegségekről
 I. sz. 3. sz.
 Kategorizálja a klinikai jeleket,
tüneteket
 Szindróma-differenciálás
gyakorlati kézikönyve
 Elsősorban gyógyszeres terápia
 Mai gyakorlatban is jelentős
receptek
 Ma is kötelező tananyag

29. Hua Tuo
 I. sz. 4. század
 Nem maradt fenn műve
 Sebészi módszereiről volt híres
 Róla szóló történeti munkákban teljes
érzéstelenség leírása
 Érzéstelenítő módszereinek
rekonstruálásával: első dokumentált teljes
érzéstelenség (1804) kb 40 évvel az
éternarkózis előtt

30. Intézményesülés, szabványosodás
Első állami egyetemek: (5.-7. századtól)
Szabvány tananyag, mely a mai
oktatásban is megjelenik
Demonstrációs modellek, nyomtatott
szövegek: (9.-11. századtól)
Szabványos akupontok,
szúrástechnikák
Orvosi szövegeket egységesítő császári
hivatalok
Nyomtatott szövegek terjedése

31. Nyomtatás
(9. sz.-tól)

32. Népjóléti intézmények a Song-
korban (10.-13. sz.)
 Országos patika-hálózat szabvány
receptekkel
 Betegellátó intézmények szegényeknek
 Árvaházak
 Hadirokkant-otthonok
 Család nélküli tetemek
elszállítása

33. Dzsürcsi és Mongol uralom
(12-14 sz.)
 Előző dinasztiáktól öröklött
intézményrendszer
 Állami intézményeken kívül jelentős orvosi
iskolák szerveződtek egy-egy mester körül

34. Ming dinasztia (14-17 sz.)
(A kínai bezárkózás évszázadai)
Nagy összegző művek
Rendszerezett füveskönyv (Ben cao gang mu)
(UNESCO Világ Emlékezete)
Akupunktúrás-moxibuszciós kompendium
(Zhen jiu da cheng)

35. Qing dinasztia (17-20.sz) és a
nyugati tudomány megjelenése
 Misszionárusok és külföldről hazatérők
hozták a “nyugati tudományt”
 Kína a 19. században már iparban,
haditechnikában elmaradott
 Nyugati-kínai tudományok
“szembenállása”

36. A “nyugati” és a “kínai” korai
integrációja
 Zhang Xichun 1918:
“nyugati” gyógyszerek
osztályozása a kínai orvoslás szerint,
mindkét eszköztár alkalmazása
 1910-es évektől:
nyugati struktúrájú HKO iskolák,
modern orvosi tantárgyakkal is

37. Kínai Népköztársaság (1949-)
 II. VH és utána polgárháború: jelentős
pusztítás: HKO jelentős erőforrás
 1950-es évek: első nyugati struktúrájú HKO
egyetemek
 1970-es évek végétől: M.Sc. és PhD.
programok

38. Kínai orvoslás nemzetközi
terjedése
 7. sz.-tól: Vietnám, Korea, Japán
 17. sz. végén első európai írások

39. HKO nemzetközi terjedése a 20.
században
 1971 Nixon kínai látogatása
James Reston újságíró vakbélműtét után
postoperatív analgesia akupunktúrával
 1977 első szabályozás az USA-ban
Ma már legtöbb államban akkreditált
felsőfokú képzés és szakvizsga
Országosan 12000 patika
Egyetemi központok (Stanford Center for
Integrative Medicine)

40. WHO és az akupunktúra
 1975: nemzetközi akupunktúrás oktató
központ
 1976: hagyományos medicinák kiemelt
szerepet kapjanak a kutatásban
 1979: 43 akupunktúrával kezelhető
betegség
 1996: ajánlások 63 további indikációról
 2003: Review and Analysis of Controlled
Clinical Trials

41. 21. század
WHO hagyományos medicina stratégia:
2014-2023
“a megbízható minőségű, biztonságos és
hatékony hagyományos orvosi eljárások
elősegítik, hogy elérhető legyen a mindenki
számára megvalósítható egészség”

42. ICD/BNO 11:
(Betegségek Nemzetközi Osztályozása)
 hagyományos kínai orvoslás betegség-
kategóriáinak felvétele
21. század

43. 21. század
2009 Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
létrehozta a
Hagyományos Kínai Orvoslás Műszaki
Bizottságát
már 31 szabvány (2018 szept.)

44. 21. század
2010
szellemi világörökség:
“hagyományos kínai orvoslás
akupunktúrája és moxibuszciója”
Világ emlékezete program:
Sárga Császár Belső Könyve
Rendszerezett Füveskönyv

45. 21. század
2015 Orvosi Nobel Díj
“új malária elleni terápia felfedezéséért”
Artemisinin
Egynyári üröm (Artemisia Annua)
III. Századi klasszikus szöveg alapján

46. HKO MAGYARORSZÁGON
 1850 Láner Antal: doktori értekezés az
akupunktúráról
 1963 Pálos István: első szisztematikus HKO
könyv
 1987 kínai orvosok csoportja jön
Magyarországra oktatni és praktizálni a
Magyar-Kínai Baráti Társaság meghívására
 1988 első akupunktúrás továbbképzések
orvosoknak (HIETE)

47. Szakmai társaságok
1989 Magyar Akupunktúrás Orvosok
Társasága (MAOT)
2002 Hagyományos Kínai Orvoslás
Magyarországi Egyesülete (HKOME)

48. Törvényi szablyozás
 1997 Eü.tv. szabályozza a HKO praxis
 2013 dec 17 módosítás: praxis kínai HKO
diplomával
 42/2015 EMMI rendelet szabályozza

49. MTA Állásfoglalások
 2004, 2011, 2018 állásfoglalások a
komplementer medicináról
 A hagyományos kínai orvoslást
“tudományosan megalapozott”
módszerek közé sorolják

50. Első HKO egyetemi alapképzés
Magyarországon
2010 SE-ETK és Heilongjiang University of
Chinese Medicine (HLJUCM)
létrehozzák a
HLJUCM kihelyezett tagozatát a
Semmelweis Egyetemen
Kínai HKO tanmenet
5 éves bachelor szintű képzés
4 év itthon, 1 év Kínában

51. Első HKO Konfuciusz Intézet
kontinentális Európában
2015
Pécsi Tudományegyetem (PTE) &
North China University of Science and
Technology (NCST)
Létrehozzák a
PTE ETK Hagyományos Kínai Orvoslás
Konfuciusz Intézetét
Programok a kínai és a kínai orvosi kultúráról

52. Közép-Kelet Európai
HKO Központ (terve)
 2017 alapkő-letétel
 SE-ETK & HLJUCM
 Államközi együttműködés

53. A KÍNAI ORVOSLÁS ÉS A
MODERN MEDICINA
KAPCSOLATA

54. FŐ KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
Ellátás, gyógyítás
Kutatás

55. Kínai orvoslás és a modern
medicina az ellátásban
 A mai Kínában az Eü. Ellátás 15-20%a
kínai orvoslás
 HKO kórházak: ellátás a két rendszer
kombinációján alapul

56. Európában is ötvöződik, de
kevésbé szervesen
 Két egymás mellett létező, egymástól
független rendszer
 Az együttműködés esetleges, egyéni
preferenciától függ
 Kínai orvoslás a társadalombiztosítás
és a főáramú ellátás
keretein belül
(pl. Anglia, Németország)

57. Kutatás
 Hatóanyagok kutatása: a modern
tudományba való átemelés
 Sikeres kutatások: artemisin, bilobil,
puerarin stb.
 Modern tudomány módszertanával
alkalmazható termékek
NOBEL DÍJ!!

58. Hatástani vizsgálatok
Akupunktúra hatékony:
Derékfájás
Migrén
Hányinger csillapítása (pl. terhességben,
kemoterápia után)
Fájdalomcsillapítás időskori degenerativ
ízületi elváltozásokban

59. Hatástani vizsgálatok
Sok kérdés és probléma
kísérleti módszertan
kezelések autentikussága
képzettségi háttér
fogalmak félreértelmezése
NEHÉZ DEFINITÍV KONKLÚZIÓT LEVONNI

60. PERSPEKTÍVÁK
 A kínai orvoslás módszerei tudományosan
alátámaszthatóak
 A kínai orvoslás együtt alkalmazható a
modern orvostudománnyal
 A kutatások nem egyértelműek
 Pontatlan információk, hiányos ismeretek

61. PERSPEKTÍVÁK
Pontosabb ismeretek, élethűbb kutatási
eredmények
Multidiszciplináris megközelítés
Pontos ismeretek és autentikus technikák
Nyelvi ismeretek
Biomedicina ismeretei

62. KÖSZÖNÖM
SZÉPEN
A
FIGYELMET!
Email cím: om@kinai-medicina.hu