A kínai orvoslás elméletrendszere és diagnosztikai módszertana

1. A hagyományos kínai
orvoslás
ismeretrendszerének
alapjai
Dr. Oravecz Márk

2. Mi a mai óra célja?
 Egy kis általános műveltség
megszerzése
 Megérteni a kínai orvoslás kezelései
mögötti elméleti hátteret
 Megismerni a kínai orvoslás
vizsgálati módszereit

3. A KÍNAI ORVOSLÁS
ELMÉLETI
MODELLJEI

4. Yin-yang elmélet
 Hagyományos kínai kultúra alapvetése
 Egy alapvető és közvetlen megfigyelés a
természeti jelenségekkel kapcsolatban
 Természeti jelenségek visszavezethetőek
két alapvető jellegre
 Szabályszerű változások
 Cél: természeti jelenségek értelemezése

5. A természet ellentétpárjai
 nappal és éjszaka
 hideg és meleg
 fény és sötétség
 nyár és tél
 fent és lent
 mozgás és
nyugalom
 nedvesség és
szárazság
További párokra
bonthatók:
nappal és éjszaka
nappal:
délelőtt és délután
délelőtt:
kora délelőtt
és késő délelőtt

6. YIN YANG
Éjszaka Nappal
Sötét Fényes
Hideg Meleg
Lent Fent
Nyugalom Mozgás
Nedvesség Szárazság

7. Yin és yang szabályszerűségei
I. Yin és yang ellensúlyozza egymást.
Példa:
Évszakok váltakozása:
a meleg nyár kiegyensúlyozza a hideg telet.

8. Yin és yang szabályszerűségei
II. Yin és yang egymásban gyökeredzik
Nem létezhetnek egymás nélkül.
Hideg nélkül nincs meleg,
mozgás nélkül nincs nyugalom.
Yin és yang csak párban, szerves egységben.

9. Yin és yang szabályszerűségei
III. Yin és yang egymással összhangban
fogyatkozik és növekszik
Fogyás és növekedés ciklusai
Példa:
Ősszel hűl az idő – csökken a yang jelleg,
növekszik a yin jelleg,
tavasszal ugyanez fordítva

10. Yin és yang szabályszerűségei
IV. Yin és yang egymásba alakul
Az egyik jelleg véglete: a másik jellegbe fordul át
Egyensúly
Példa:
Téli napforduló: legrövidebb nap után hosszabbodnak
a nappalok
Nyári napforduló: leghosszabbak nap után rövidülnek
a nappalok

11. A yin-yang elmélet alkalmazása
YIN
Test alsó része
Has és mellkas
Has
Belső szervek
Testüregben alul lévő
szervek (pl. vese)
Mozgató, továbbító
szervek (pl. belek)
YANG
Test felső része
Hát
Mellkas
Végtagok
Testüregben felül lévő
szervek (pl. szív)
Tároló, irányító szervek
(pl. máj)
Minden szerv saját maga is
tartalmaz yin és yang jellegeket.

12. A yin-yang elmélet alkalmazása
YIN
Funkciók anyagi
alapja
Táplálék
Fáradtság
YANG
Anyagot mozgató
funkció
Tanulás
Nem hasznosul a
táplálék
PÉLDA
HA NINCS

13. A yin-yang elmélet alkalmazása
Yin és yang jellegek egyensúlyzavara
= kóros működés
Példa:
Yang túlműködés: túlműködő élettani funkciók
Yin többlet: renyhe funkciókat, megrekedő anyagok
Egyik jelleg alulműködése:
másik jelleg
viszonylagos túlműködése

14. A yin-yang elmélet alkalmazása
 Vizsgálat: felmérni a szervezet yin-yang
egyensúlyának állapotát
 Kezelés: visszaállítani a megbomlott egyensúlyt.
Példa:
Vizsgálat: kipirult arc, hangos beszéd, ingerlékenység,
gyors, erős pulzus (yang)
Kezelés: túlműködő yang megfékezésére
(akupunktúra, gyógyszerek. stb.)

15. Az öt elem elmélete
 Természeti szabályszerűségek
megfigyelésén alapul
 Ókori legalapvetőbb anyagok
jellegzetességei

16. FA
ALAPVETŐ
TULAJDONSÁGOK
ELVONATKOZTATOTT
JELLEGEK
Meghajlik és kiegyenesedik Rugalmasság, növekedés,
fölfelé és kifelé irányuló
mozgás

17. TŰZ
ALAPVETŐ
TULAJDONSÁGOK
ELVONATKOZTATOTT
JELLEGEK
Éget és felfelé törekszik Melegítés, felemelkedés

18. FÖLD
központi szerepet tölt be
ALAPVETŐ
TULAJDONSÁGOK
ELVONATKOZTATOTT
JELLEGEK
Befogadja a magot és
aratást nyújt
Átalakulások előidézése,
megtartás, hordozás,
begyűjtés

19. FÉM
tiszta, lefelé nehezedő és összehúzódó
ALAPVETŐ
TULAJDONSÁGOK
ELVONATKOZTATOTT
JELLEGEK
Engedelmeskedik és
átalakul
Megmunkálhatóság,
lesüllyedés, tisztaság,
összehúzódás

20. VÍZ
nedvesítő, lefelé folyó és hideg
ALAPVETŐ
TULAJDONSÁGOK
ELVONATKOZTATOTT
JELLEGEK
Nedvesít és lefelé törekszik Hűvösség, nedvesség,
lefelé mozgás

21. Az öt elem mozgó egyensúlya
Előidézés ciklusa Megfékezés ciklusa

22. Normális és rendellenes
ciklusok
Előidézés, megfékezés: normális működés
Egyensúly megbomlása:
1. Elnyomás: egy elem túlműködik és a
megfékezés ciklusában túlzottan fékez.
2. Megszégyenítés: egy elem túlműködik és
azt az elemet fékezi vissza amelyiknek őt
kellene megfékeznie.

23. Öt elem szerinti rendszerezés

24. A szervi megnyilvánulások
elmélete
 Belső szervi funkciók
külső
megnyilvánulásai
 Egyes szervekhez
számunkra idegen
funkciók társulnak

25. Hogyan alakult ki?
 Anatómiai ismeretek alapján
 Alapvető funkciók megfigyelése
(pl. tüdő – légzés, vese – kiválasztás)
 Kóros jelenségek megfigyelése
(pl. felső légúti fert.: orrfolyás, fázósság
tüdő kapcs. orr & bőr
 Kezelési tapasztalatok:
Csonttörés + vesefunkciót jav. Gyógysz. =
csont gyorsabban összeforr:
vese kapcs. csontok

26. Ezek a „szervek”
 Nem pusztán anatómiai, morfológiai
egységek
 Élettani és kórtani működési egységek
(funkciókörök).

27. A belső szervek alapvető
felosztása
Yin jellegű szervek
előállítják és tárolják az esszenciális anyagokat
tárak, tároló szervek (zang)
Yang jellegű szervek
befogadják, feldolgozzák és továbbítják az ételt és az
italt
A „tiszta” (hasznos) részt a tároló zang szerveknek
továbbítják
A „zavaros” részt kiürítik a szervezetből
váltóházak, váltó szervek (fu)

28. Az öt „társzerv” és
a hat „váltószerv”

30. A szív
 Keringés
 Tudati funkciók

31. A tüdő
 Légzés
 Keringés
 Anyagcsere

32. A lép
 Emésztés
 Anyagcsere
 Haemostasis

33. A máj
 Idegrendszer
 Tudati funkciók
 Emésztés
 Vér

34. A vese
 Kiválasztás
 Szaporodás
 Növekedés/
öröklődés
 Hormonális
funkciók

35. A váltó (fu) szervek
 A gyomor: Befogadja az ételt és az italt, lefelé továbbít.
 A vékonybél: Fogadja a gyomorból az ételt és italt, különválasztja a
tisztát, a felhasználhatót és a zavarosat, a kiválasztandót.
 A vastagbél: Fogadja a vékonybélből érkező zavaros anyagot,
kivonja belőle a nedveket és a fennmaradó használhatatlan anyagot
eltávolítja a szervezetből.
 Az epehólyag: tárolja és kibocsátja a máj által termelt
epefolyadékot, mellyel segíti a lép szállító-átalakító funkcióit.
 A húgyhólyag: Átmenetien tárolja és eltávolítja a szervezetből a
vese által előállított vizeletet.
 A hármas melegítő: több szerv hasonló funkciónak a közös
megnyilvánulása. A szervezet felső (szív és tüdő), középső (lép és
gyomor) és alsó (vese) szintjeit egybefogó rendszer. Irányítja a
szervezet különböző szintjei közötti qi- és folyadék-áramlást.

36. „Qi, vér és testnedvek”
elmélete
 Élettani és kórtani jelenségek funkcionális
kategóriái
 kapcsolódnak a belső szervekhez

37. Hogyan értelmezzük ezeket a
kifejezéseket?
 „Anyagok” amelyekkel a „szervek” dolgoznak
(pl. a szív által mozgatott vér)
 Szervek működésének egy-egy oldala
(pl. a szív qi mozgatja a vért)
 Funkcionális egységek melyeket több „szerv”
együtt valósít meg
(pl. a testnedvek: tüdő, lép, vese
funkcióinak megnyilvánulása)

38. Ez a „vér” = vér?
 Sok hasonlóság a kínai orvoslás és a
modern orvostudomány fogalmai között.
(Pl. vérszegénység)
 Nem szabad teljesen megfeleltetni
egymásnak a kettőt.
 Ezek az „anyagok” inkább funkcionális,
mint fizikai egységek.

40. A „qi” (ejtsd: csí)
 „qi” = a szervezet élettani funkciói
 Régi kínaiak az élő szervezet minden
megnyilvánulásáért a qi-t tartották
felelősnek
 A qi és annak rendes működése =
normális fiziológiai funkciók
 A qi elégtelensége = valamilyen
alulműködés.

41. A qi funkciói
 Előmozdítja a belső szervek működését
renyhe funkció: qi hiány
 Melegít:
fázósság: qi hiány, hőségérzet: qi megrekedés
 Védelmez: ellenállóvá teszi a szervezetet a
kórokozókkal szemben.
 Megtartja a vért és a testnedveket.
Qi gyengeség: vérzés, kóros izzadás stb.
 Átalakítja a szervezet alapvető anyagait

42. Qi dinamizmus
 qi dinamizmus = a qi mozgása
 Megszámlálhatatlanul sokféle mozgás van
a szervezetben, de alapvetően:
 Emelkedő (tápanyagok hasznosulása)
 Ereszkedő (belek lefelé továbbítanak)
 Kilépő (kilégzés)
 Belépő (belégzés)

43. Etiológia – a betegségek okai
 Emberi szervezet & külvilág:
szoros kapcsolat, egyensúlyi állapot
 Betegség = egyensúly megbomlása
 Két nagy oki kategória:
külső ok és belső ok

44. Kóroki kategóriák
Külső okok:
időjárás
fizikai, kémiai
tényezők
kórokozók
sérülések
stb.
Belső okok:
pszichés tényezők
helytelen
táplálkozás
munka és pihenés
egyensúlyzavara
stb.

45. Külső okok –
a „hat túlzás” külső tényezői
szél
hideg
nyári hőség
nedvesség
szárazság
hőség

46. Külső okok –
a „hat túlzás” külső tényezői
Normális természeti jelenségek
Betegséget okozhatnak, ha
tűl erősek
túl hirtelen változnak
nem a megfelelő időben történnek
az emberi szervezet gyenge

47. Külső okok –
a „hat túlzás” külső tényezői
 Külső tényezők:
tünetek jellege szerint időjárási jelleghez
társítás
PÉLDA:
 szél yang jellegű, mozgást okoz
 a test yang részeit támadja
 a szédülés szél jellegű
 kórokozó szédüléssel járó tünetek okoz
(pl.: a vestibularis rendszer vírusos
fertőzése) – szél jellegű

48. Kombinálódnak, átalakulnak
 Több tényező együtt – összetett kórkép:
pl: szédülés + láz, hőségérzet, kipirult arc:
szél-hőség
 Egymásba alakulnak:
pl. magas láz leesik + hideg végtagok –
meleg jellegű betegség hideg jellegűvé
alakul

49. Szél
 yang jellegű
 felső, külső részek (fej, bőr)
 hirtelen változik
(pl. vándorló fájdalom, kiütés)
 mozgást okoz (szédülés, remegés)

50. Hideg
 yin jellegű
 sérti a yang funciókat (fázósság)
 dermesztő hatású
(megzavarja a melegítő, mozgató
funkciót, megrekedést okoz a qi
dinamizmusban,
a megrekedés fájdalmat okoz).

51. Nyári hőség
perzselő jellegű (magas lázzal,
erős verejtékezéssel jár)
károsítja a testnedveket.

52. Nedvesség
yin jellegű
nehéz, zavaros jellegű
(pl. elnehezült végtagok,
zavaros váladékok)

53. Szárazság
sérti a testnedveket
legkönnyebben a tüdőt
támadja, (pl.: száraz köhögés,
véres köpet)

54. Hőség / tűz
yang jellegű (pl. magas láz)
fölfelé lángoló (tudatzavar),
sérti a nedveket
(pl.szomjúságot okoz).

55. Példa: ízületi fájdalom
 Hidegre rosszabb, melegre enyhül:
HIDEG JELLEG
 Elnehezült végtagok, esős időben
rosszabb: NEDVESSÉG JELLEG
 Vándorló fájdalom: SZÉL JELLEG
 Vörös, forró, duzzadt, fáj: HŐSÉG/TŰZ
JELLEG

56. Belső kóroki tényezők
 Érzelemi tényezők
 Helytelen táplálkozás
 Munka és pihenés
egyensúlyzavara
 Túlzott belső tényezők

57. Érzelemi tényezők
Normális élettani jelenségek
Kóros folyamatokat okozhatnak, ha:
túlzott mértékűek
túl hirtelen változnak

58. Érzelmi tényezők
és a belső szervi funkciók
Elsősorban:
szív (irányítja a tudatot)
máj (szabályozza az áramlást)
Valamennyi szerv érintett lehet:
öröm - szív, bánat - tüdő, harag - máj,
rágódás - lép, félelem & ijedtség - vese
Példák:
Túlzott haragtól a máj yang feltör
Máj szabad áramlást szabályz. funkc. gátolt

59. Helytelen táplálkozás
 Qi, vér és testnedvek előállításához
táplálékra van szükség.
 LÉP & GYOMOR: táplálék feldolgozása,
tápanyagok hasznosítását
 Helytelen táplálkozás: közvetlenül a lépet
károsítja, közvetve minden szervet
Két fő típus:
1. éhezés és jóllakás rendszertelensége
2. egyoldalú táplálkozás.

60. Éhezés és jóllakás
rendszertelensége
Elégtelen táplálékbevitel:
qi és vér elégtelensége
Túlzott táplálék bevitel:
meghaladja a feldolgozó kapacitást
megrekedés: hasi puffadás, étvágytalanság,
hasmenés, stb.
Rendszertelen táplálékbevitel:
nem rendszeres időközönként
néha túl kevés, néha túl sok

61. Egyoldalú táplálkozás
Sokfajta táplálékra van szükség:
sokféle gabona, zöldség, gyümölcs, hús
Túl sok nyers, hideg étel:
belső hideg nedvesség (hasfájás, hasmenés)
Túl sok csípős, száraz, „forró” jellegű étel:
hőség a gyomorban, belekben:
(hasi puffadás, székrekedés, reflux)

62. Munka és pihenés
egyensúlyzavara
Megfelelő mértékű munka és testmozgás:
egyensúlyban, mint yin és yang
Kórfolyamatokat okozhat:
túlzásba vitt munka,
testmozgás, megerőltetés
túlzott tétlenség, pihenés

63. Megerőltetés fajtái
 Túlzott fizikai munka,
testmozgás
 Túlzott szellemi munka
 Túlzott nemi élet

64. Tétlenség
Elégtelen mozgás, túlzásba vitt
pihenés

65. Kórfolyamtok
Külső megnyilvánulások alapján
osztályozzuk a betegségeket
Elméleti modellek:
yin és yang,
qi vér és testnedvek
belső szervi megnyilvánulások

66. „Ártó” qi & „Rendes” qi
 A legalapvetőbb kórfolyamati modell
„Rendes qi”
 A szervezet normális funkciói
 Betegségekkel szembeni
ellenállóképesség
„Ártó qi”
 minden betegséget okozó tényező
gyűjtőneve.

67. Ártó- és rendes qi viszonya
Rendes qi jól működik, ártó qi nem túl erős:
nem alakul ki betegség
Rendes qi jól működik, ártó qi túl erős:
„többlet” jellegű betegség
Rendes qi gyenge, ártó qi viszonylag erős:
hiány jellegű betegség

68. Hagyományos kínai diagnosztika
HÍD AZ ELMÉLET ÉS A KEZELÉSEK
KÖZÖTT

69. Adatgyűjtés & osztályozás
 A diagnosztika célja: adatgyűjtés az
ún. négy vizsgálat
 A jelenségek értelmezése, az ún.
szindróma differenciálás.

70. A négy vizsgálati módszer
 Megtekintés
 Megszaglás/hallgatózás
 Kikérdezés
 Tapintás
Együttesen kell értelmezni: több támpont

71. MEGTEKINTÉS
 Vitalitás
 Bőr
 Testalkatát
 Érzékszervek és testnyílások
 Nyelv

72. Vitalitás megtekintése
Az általános vitalitás első ránézésre való
felmérése
Van „szellem” Nincs „szellem”
Testalkat és tartás
és szín
Természetes
tartás, fejlett
izomzat, fényes
arcbőr
Erőtlen tartás,
nagyfokú
soványság, sötét,
fénytelen arcbőr
Tekintet Élénk Tompa
Tudatállapot Tiszta tudat.
Természetes
beszéd és
mozdulatok
Zavaros tudat.
Abnormális
beszéd és
mozdulatok.
Légzés Egyenletes Rendszertelen

73. Arcszín megtekintése
Mindegyik szervhez tartozik egy-
egy szín
Az öt szín összessége adja az
egészséges bőrszínt
A színek és a
szervek
kapcsolatai
Szerv Szín
Máj ZöldKék
Szív Vörös
Lép Sárga
Tüdő Fehér
Vese Fekete

74. Testalkat megtekintése
 Erős testalkat: rendes qi erős
 Gyenge sovány alkat: rendes qi gyenge
 Kövér testalkat: a lép funkciózavara. Ha
étvágytalan, akkor a lép qi gyenge, ha
nagyétkű, akkor nedvesség-hőség
többlet.
 Sovány testalkat: qi és/vagy yin hiány.
Ha fokozottan energikus és nagyétkű,
akkor yin hiány, ha gyenge és
étvágytalan, akkor qi hiány.

75. A nyelv vizsgálata
Normális nyelv:
Puha
szabadon mozgó
nem túl kicsi, nem túl nagy
halványpiros színű
vékony fehér lepedékkel bevont.
Egyes alkati eltérések nem tekinthetők kóros állapotnak

76. A nyelv színe
 Sápadt nyelv: qi- és vér-
hiány, vagy yang hiány,
vagy hideg ártó
 Vörös nyelv: hőség
 Lila nyelv: qi
megrekedése, vagy hideg
ártó okozta vérpangás.

77. A nyelv alakja
· sovány nyelv: yin
hiány
· kövér, duzzadt,
fognyomos nyelv:
nedvesség többletre
és/vagy lép hiányra

78. Lepedék színe
 Fehér lepedék: hideg
jelleg
 Sárga lepedék: hőség
jelleg

79. Lepedék minősége
 Vastag lepedék: nedvesség
 Síkos nedves lepedék:
hideg vagy nedvesség
 Száraz lepedék: yin hiány
vagy hőség

80. Lepedék minősége
 Zsíros, túrószerű lepedék: étel
vagy nyálka megrekedés
 Lepergő lepedék, „térképszerű
nyelv”: lép és gyomor hiány
 Lepedék nélküli „tükörsima
nyelv”: nagyfokú yin hiány.

82. Megszaglás és hallgatózás
Beszédhang
Hallgatag, csendes: hiány vagy hideg
Hangoskodó, beszédes: hőség vagy többlet
Légzés
Érdes, gyors légzés: hőség, többlet
Apró, lassú lélegzetek: hiány, hideg
Sípoló légzés: belső nyálka-folyadék
Időnkénti nagy sóhajtás: qi dinamizmus pangása
Szagok:
erős, kellemetlen száj- vagy testszagok: hőség jelleg

83. Kikérdezés
Hideg és meleg érzetek
Túlzott fázósság: hideg vagy yang hiány.
Túlzott hőérzet: hőség vagy yin hiány.
Hőérzettel ÉS fázósság: „külső” szindróma (pl.
nátha, influenza stb.)
Izzadás
Mozgásra fokozódó erős izzadás: qi hiány
Alvás közbeni izzadás: yin hiány
Izzadás hiánya: yin hiány, külső-hideg jelleg

84. Kikérdezés
Fájdalom:
Tompa, néha fáj, néha nem: hiány jelleg
Feszülő, változó helyű: qi megrekedés
Fix helyű, szúró: vér pangás
Hidegre súlyosabb, melegre enyhébb:
hideg jelleg
Égető, hidegre enyhül: hőség jelleg

85. Kikérdezés
Étvágy és szomjúság:
Kevéssé kíván inni: hideg, nedvesség
Fokozott szomjúság: hőség
Étvágytalanság: lép qi gyengeség
Fokozott étvágy: lép és a gyomor hőség

86. Pulzusvizsgálat
 Nem emelhetjük ki
önmagában
 Nélküle nem
állíthatjuk föl a
hagyományos kínai
diagnózist

87. Módszertan
 Radialis pulzus
 Középső ujj radius distalis epiphyisie mellé,
mutató- és gyűrűs ujjaink a középső ujj mellé
 Három pozícióban és három szinten
vizsgálódunk:
 A pulzus sebességét hagyományosan a saját
lélegzetünkhöz mérten számoljuk.
(Norm: 4 / légzésciklus)

88. normál pulzus
 erőteljes,
 harmonikus, könnyed,
 négy dobbanás jut egy légzésciklusra
 legerősebben a középső szinten érezzük
 mind három pozícióban egyformán erős
(nőknél az elülső, férfiaknál a hátsó pozíció
gyakran gyengébb)

89. Gyakori kóros pulzusfajták
Felszínes:
felső szinten legerősebb
Külső szindróma
Ha gyors: hőség. Ha feszes: hideg.
Mély:
Alsó szinten legerősebb
Belső szindróma
Ha erős: többlet. Ha gyenge: hiány

90. Gyakori kóros pulzusfajták
Erős: Mindhárom szinten túlzottan erős:
Többlet
Gyenge: Mindhárom szinten túlzottan gyenge:
Hiány
Gyors: Légzésciklusonként 5 dobbanás:
Hőség
Lassú: Légzésciklusonként 3 dobbanás:
Hideg

91. Gyakori kóros pulzusfajták
Csúszós: Erőteljesen csúszkál ide-oda.
Hőség, nedvesség vagy étel megrekedés
Drótszerű: kifeszítettnek mint egy hegedű húrja.
Qi megrekedése
Érdes: akadozva jön-megy
Qi és vér hiánya miatti vérpangás
Laza: lazának, ernyedtek hullámzású.
Nedvesség vagy lép hiány

92. Gyakori kóros pulzusfajták
 28 alapvető kóros pulzustípus
 (További ritkább pulzustípusok, súlyos
állapotokban)
 Az alapvető kóros pulzusfajták
kombinálódnak

93. SZINDRÓMA-
DIFFERENCIÁLÁS
ADATOK RENDSZEREZÉSE
KEZELÉSI ELV MEGHATÁROZÁSA

94. A szindróma-differenciálás
 Vizsgálatok során gyűjtött adatok
rendszerezése
 Betegség jellegének megállapítása
 Betegség jellegéből következik a kezelés
elve

95. A szindróma-differenciálás
Jellemző szindróma típusok:
yin-yang
Többlet-hiány
Hideg-meleg
Szervi funkciók
Qi, vér és testnedvek
HKO diagnosztika TK: kb. 200 fajta típus

96. Célok a HKO diagnosztikában
 Mi a betegség jellege (szindróma)?
 Mi a betegség neve a kínai orvoslásban?
 Mi a betegség neve a modern
orvostudomány szerint?
A HKO VIZSGÁLATI MÓDSZEREI CSAK AZ
ELSŐ KÉT KÉRDÉSRE VÁLASZOLNAK!

98. KEZELÉSEK ALAPJA
 „ELV” (betegség jellege, szindróma)
 „MÓDSZER” (annak megfelelő kezelési
irányultság)
 RECEPT és GYÓGYSZER
és/vagy
 AKUPONT és TECHNIKA

99. Köszönöm a
figyelmet!
om@kinai-medicina.hu