Spirituális beavatási tanulmányok 7

1. Kozma Szilárd író és asztrológus:
Amazónia és az amazónok
Az ókori mondák egy Amazónia nevű, kimondottan csak nők által lakott országról
(államról?) tudósítanak. Ez, a férfiakat és a férfi társadalmat eleve ellenségnek - és
így a férfiakkal való együttélést és együttműködést kizáró, eleve elutasító - nők
által lakott ország, úgy biztosította a fennmaradását, hogy a kegyetlenségig is
elmenő, rendkívüli bátor (nő) harcosai, akiknek már a kamaszkor elején levágták az
őket a harcban zavaró mellüket, harci zsákmányként kimondottan csak lány
gyermekeket raboltak az ellenséges országok területeiről.
Lehet, sőt, több mint valószínű, hogy mindez csak költött mítosz, de ma már
tudjuk, hogy minden mítosznak szellemi és spirituális, sőt: pszichikai valóság-
alapja is létezik. Ahogy mondja Hamvas Béla az ókori (aranykori) nyelvek
különböző színvonalairól szóló tanulmányában: az a metafizikai tudás, amit a
mítoszok rejtenek magukban, sokkal értelmesebb a mai filozófiai spekulációknál,
az un. természettudomány szegényes és szürke információ-halmazáról nem is
beszélve.
Az asztrológia legújabb felfedezései szerint azokat személyiségünket és így a
sorsunkat is meghatározó, negatív kauzális programokat, amelyeknek a nem (!)
ismerete következtében elkövetjük az életünk nagy tévedéseit (vétkeit: elvétjük az
életünk igazi, spirituális célját) és amelyek következtében, nem csak hogy
boldogtalanná válunk, de a krónikussá és végül halálossá váló betegségeinket is, a
szó szoros értelmében “legyártjuk”, az anyai ági női ősszüleinktől (anyai nagy-
déd- ük- és szépnagyanyáinktól) örököljük. A betegséghajlamainkat és a negatív
személyi tulajdonságainkat is okozó szellemi programok úgy keletkeznek és akkor
implantálódnak egy - egy magzatot létrehívó kauzális szellemi struktúrába - az anya
mágikus erejű teremtő képzeletébe - , hogy a foganás előtt és a foganás
időszakában a jövendő gyermek édesanyja, valamilyen okból kifolyólag erősen
megbánja azt, hogy a korábbi gyermekeit megszülte (többnyire az anyának a
gyermek apjára, annak a szüleire, vagy a saját szüleire való fojtott haragvás,
neheztelés, vagy egyszerűen az anyának a más jellegű, például az anyagi szűkösség
miatt keletkező csendes, de huzamos sors-neheztelése miatt, de lehet ez a
megbánási és neheztelési ok például a személyi vágyainak és ambícióinak a
megvalósulási lehetőségének az elvesztéséből következő sors-neheztelés is) és ha
ezek a kívül érzékelhetetlen, de belül intenzíven és huzamosan (folyamatosan, vagy
alkalomszerűen) átélt ellenséges érzések - gondolatok, negatív és ellenséges sors-
képzetek behatolnak az anya finom szellemi struktúráiba. Ilyen romboló programok
keletkeznek például a jövendő anyákban a felnőtt gyermek és az idős szülő között
történő “nyilvános” kiátkozások alkalmával is, de az örökletes romboló szellemi

2. programok akkor is létrejönnek, ha a keletkezésük oka a külvilág, vagy épp az azt
létrehozó-elindító anya számára sem nyilvánvaló. Romboló programok keletkeznek
az ismételt művi abortuszok esetében is, vagy akkor is, ha a rendszeres szexuális
életet folytató jövendő anya sok éven át védekezik a gyermekáldás ellen, lehet a
védekezési módszer akár a legszelídebb fajta is.
A szellemi sors-program viszont megszakad a fiú utódok vonalán és mindössze a
biológiai sajátosságok továbbadása történik az apák és utódok között, mert az apa
nem adhatja át a finom, spirituális programokat a gyermekeiknek, hiszen nem
benne fogan meg a magzat és nem ő érleli ki a magzatot kilenc hónapig a testében
(és ezáltal a lelkében), nem ő befolyásolja annak a finom struktúráit rá gondolva és
vele együtt érezve, intenzíven róla képzelegve még álmában is. De amennyiben
csupán a biológiai tényeket is vesszük alapul, kiderül, hogy az anyaméhben fejlődő
lány utódokban a női petesejtek már az magzati lét első hónapjaiban kialakulnak a
fejlődő magzat petefészkében és a lány bébik már kész petesejt állománnyal
születnek a világra úgy, hogy ez után több petesejtjük nem is jön létre, hanem
ezekből inkább több elhal miközben a gyermek felnőtté válik. Vagyis, amennyiben
az anyjában fejlődő, életre készülődő lány-magzatnak a jövendő utódaira
gondolunk, kiderül, hogy ezeknek a lehetséges jövendő utódoknak az életadó
petesejt-csiráihoz még a nagymama szervezete szállítja és szolgálja a kialakuláshoz
szükséges alapsejteket és a sejtfejlődéshez szükséges anyagot - ami természetesen
át van itatódva a saját spirituális struktúrájával. Magyarán: az a női petesejt-csira,
amely az én biológiai lényem alapját képezi, már a nagymamámban magzatként
érlelődő édesanyám petefészkében alakult ki és vívta meg a harcát a
fennmaradásáért a többi, elhalásra ítélt petesejt-csirával szemben, amikor még talán
a fiatal nagyanyámban sem jutott eszébe, hogy neki valamikor unokái is lesznek.
És így tovább: az én jövendő unokáim biológiai lét-alapját képező petesejt-csirák,
öt és másfél évvel ezelőtt, már magzat korukban: Emőkében alakultak ki a most
járni tanuló (Etelka), és szaladgáló - mesét hallgató (Medárda) gyermekeink
magzatkori petefészkében! Természetes tehát, hogy ezek az unokák inkább az
Emőke szellemisége által lesznek átszőve, az ő anyai ági vonalán örökölt spirituális
programoknak lesznek a megtestesülései és hordozói, mint az általam
örökölteknek, vagy a jövendő vejeim által örökölt spirituális fejlődési élet-
programoknak. Hiszen a mi nyüzsgő, petesejt-termékenyítő spermiumaink
állandóan, minden mag- kilövellés után újra termelődnek és ezáltal kicserélődnek.
Vagyis ha nem is a pillanatnyi, de mindenképp csak az időszaki lelki és spirituális
állapotaink által és jóval kevesebb hatást gyakorló személyes szellemi erővel
lehetnek meghatározódva (programozva), mint a nők petesejtjei. Persze,
tagadhatatlan, hogy az apa is át tud adni ilyen programokat a neveléssel, egyéni
példával, az általa instaurált, vagy a szüleitől átvett, hasonló családi szokásokkal,
de ezek a (a személyi horoszkópokban meg sem jelenő!) nevelés és tanítás útján
keletkező pszichikai és mentális szokások (programok) nem annyira rejtettek és

3. nem megváltoztathatatlanok mint amennyire mélyen rejtettek és meghatározóak az
egyén kauzális struktúráiba rejtett, anyai ági szellemi örökségek.
Ezért az erősen személy-ellenes, illetve az ellentétes nemű személyekkel szembeni
agresszivitásnak az igazi (kauzális) okai, az ősanyáknak (ük, déd és nagyanyáknak
a, kimondottan a férfiakkal szemben táplált (az utódok nagyapjával, dédapjával és
ükapjával szemben, illetve általában a férfiakkal szemben) és lélekbe rejtetten, és
képzeletbe fojtottan átélt haragjában, gyűlöletében, megvetésében, de főként a
rejtett bosszúvágyában gyökereznek. De gyökerezhetnek, a maszkulin
tulajdonságokkal (maszkulin jelleggel) felruházott, és ezeknek az ősanyáknak a
“nehéz sorsot adó” Istennel, vagy más, misztikus sors-erőkkel szemben érzett
neheztelésében és kimondottan a szellemi dimenziókban: vallásos képzelődések
szintjén, tehát nagyon mélyen és huzamosan átélt lázongásában, ellenséges
(ateista!) mentalitásában is. Ezeket, az utódok horoszkópjában többnyire a
jellegzetesen maszkulin típusú bolygóknak: Napnak, a Marsnak, a Jupiternek és az
Uránusznak a sűrű negatív fényszögelése által jelzett örökletes programokat, Fény
ellenes programoknak neveztük el. (Jin= a Szeretet, a feminitás első princípiuma és
a Jang = a Fény, illetve a maszkulinitás első teremtő princípiuma.)
Persze, ez nem azt jelenti, hogy a szegény, spirituálisan tájékozatlan és a férjeik,
apósaik, vagy más (pl. munkaadó, munkafelügyelő) férfiak által elnyomott
ősanyákat tesszük hibássá az utódok személyi devianciáiért, mert ez senkinek nem
válik a hasznára, de ha tudatosítottuk az okokat, amelyeket az eddigi tapasztalatok
szerint, mindig meg is találtuk az írott, vagy beszélt családi krónikákban, az
agresszivitásra való hajlam néhány év alatt feloldható és a lelki (mentális)
egészség, illetve a családi béke ezzel helyreállítható!
Ezek a tűz jegyekkel (Kos, Oroszlán, Nyilas) és azok uralkodó bolygójával
kapcsolatos, mindenképp spirituális személyiség-alakítási sorsot jelző, romboló
programok, úgy jönnek létre tehát, hogy valamelyik ősanyának a személyi akaratát,
egyéni meglátásait és ambícióit, a “program kezdő”, program-örökös” utód
foganása előtt, teljes mértékben elnyomta az ősapa, annyira és olyan körülmények
között, hogy az illető hölgynek (üknagyanyának, dédnagyanyának) a külső
ellenállásra és lázadásra még csak nem is nyílt lehetősége. Ez a lelki zártságot és
szellemi nyomást okozó negatív léthelyzet olyan belső (rejtett: többnyire még az
illető hölgy által még önmagának sem bevallott) lázadást és lelki ellenállást váltott
ki az ősanyából, amely haraggal, gyűlölettel, bosszúvággyal keveredő, a tudat
legmélyebb rétegeibe lefojtott és ezáltal a tudattalan szellemi szférákba
átpréselődött személy-ellenes, férfi-ellenes, szenvedélyes férfiúi megnyilvánulás-
ellenes, vagy Isten-ellenes kauzális agressziót, lelki ellenerőket “termelt” az anya
vagy valamelyik ősanya spirituális struktúrájában, amelyet az nem tudván nyíltan

4. kiélni, megvalósítandó - feloldandó szellemi csomagként - anélkül, hogy erről a
leghalványabb sejtése is lenne - átadott az utódainak.
Azok a lány gyermekek, akik ezeknek a férfi -és személyiség ellenes romboló
programoknak (is) a megtestesülései, az anya elnyomottsági tudatának és titkos
bosszú-vágyainak valamely szélsőséges megjelenési formáját élik meg: 1)
Ugyancsak elnyomott, vagy zavart, kiismerhetetlen, introvertált személyiséggel, de
időnként esetleg már hisztériás rohamokban felszínre kitörő rejtett agresszivitással
élik meg a házaséletüket, 2) vagy a férfi ellenes és a személyiség ellenes
mentalitást nyíltan felvállalva élik ki ezeket az amazoni késztetésekké erősödött
ösztönös személy-ellenes késztetéseiket a férjeikkel szemben, valamint a más, erős
(erőszakos) és nyíltan kinyilvánított- vagy éppenséggel látványosan akarat-gyenge
(gyáva, félénk, döntés képtelen) individualitással rendelkező személyekkel
szemben. Ők a “tűzről pattant”, “nyelves” és nem egyszer a férfiaknál is
agresszívebb női személyek, akikről a régiek épp úgy tudtak, mint a modern
pszichológusok és főként a rengeteg ízes anyós-vicc gyártó személyek. Mivel a
rezonancia és a karma törvénye alapján élettársukká vált férjeik (a nagyapák és az
apák) nem tudhatják, hogy valójában miről is van szó, az ugyancsak a saját
ősanyáiktól örökölt programjaik alapján (tehát ugyancsak az anyai ági szellemiség
szerint, de persze anélkül, hogy az apai példa meghatározó értékét kétségbe
vonnánk), két véglet szerint viszonyulnak a feleségeiknek ezekkel, az ő férfi-
személyük ellen nyíltan vagy rejtetten (pl. csendes neheztelés formájában megélt)
irányuló fenekedéseihez, uralási vágyaikhoz: 1) laza jámborsággal (nőies
béketűréssel) elfogadták a papucskorányt és a női irányítást, 2) vagy még sokkal
nagyobb terrort alkalmaztak mint az apósuk, vagy a feleségük nagyapja - dédapja
és szórványosan, vagy rendszeresen, de néha (alkohol, vagy drog hatása, stb.)
elképesztő kegyetlenséggel bántalmazzák és elverik a tűzről pattant, “nyelves”
feleségüket.
Fiú utódok esetében ez a személy-ellenes és férfi-ellenes anyai örökség, a
nagyapákénál is durvább, külső agresszivitásban, vagy a saját férfiasságuk és a más
férfiak “durvasága” elleni külső, vagy belső lázadozásban, a papucshősi szerep
felvállalásában és a családfői felelősség ellátásának a képtelenségében, durvább
esetekben szexuális zavarokban és impotenciában nyilvánul meg. Ritka esetekben,
többnyire valami drámai esemény, tragikus baleset (az illető férfi halála, vagy
baleset szerű mozgás- de legalábbis ütés-képtelenné válása) szokta megszüntetni és
ezeket a generációról - generációra öröklődő agresszív programokat.
A fiú utódok esetében tehát egyszerű a képlet: rejtett, vagy nyílt személyi
devianciáikkal az adott társadalom kulturális és morális tradícióinak a
függvényében, többnyire a két véglet közül valamelyik szélsőséges szerepben
kötnek ki. Vagy már egészen fiatal korukban, sőt: már kamasz korukban

5. fegyelmezhetetlen “vad motorosokká”, majd fiatal férfiakként, agresszíven
vakmerő kommandó harcosokká, nyíltan, vagy rejtetten “dolgozó” terroristákká,
vagy politikai, vállalati, esetleg egyszerű (feleség és- gyermekverő) családi
zsarnokokká és közönséges kocsma- és utca verekedőkké válnak. Vagy, mivel a
modern időkben a gyermekeket inkább csak az anyák, vagy az ugyancsak rejtett
hatalmi ambíciókkal rendelkező, többnyire nő nemű pedagógusok nevelik: túlzottan
szófogadó fiú gyermekek, kamaszként és fiatalként is a felnőtt-gyermeküket
gondozó és felnőtt-gyermeküket oktató anyukák szófogadó anyámasszony
katonájává. Később, jobb esetben - a rezonancia törvénye alapján kiválasztott és az
anyuka-anyós által ennek megfelelően nevelt -, kemény feleségeik szófogadó
szolgájává (papucshőseivé) vállnak. Rosszabb esetben, a nőuralom elkerülése
érdekében nőtlenek maradnak és a békésen sorvadó polgári társadalmak sok vizet
nem kavaró, nőtlen és családtalan agglegényei lesznek. Esetleg a toleranciáról és a
győzelem vágyának a legyőzéséről szóló ultra feminista elméletek lelkes támogatói
és tovább adói, akiket zavar minden szenvedélyesebb - férfiasabb megnyilvánulás
(akkor is persze, sőt: akkor még inkább, ha ezt egy nő részéről érzékelik) és
természetesen, zavar minden személyesség, minden nyers individuális
megnyilvánulás, egészen a nyers művészi tehetség spontán kinyilvánítása is.
Az így keletkezett Fény-ellenes családi programok modern megtestesüléseként
születő női utódok jelleme és annak megfelelő sorsa viszont ennél sokkal
árnyaltabb, izgalmasabb és érdekesebb. Hamvas Béla szerint (l. az Androgünosz c.
esszéjét) a tudomány, a modern hadseregek által őrzött látszat-béke (Valódi béke
nincs sem a természeti, sem a spirituális valóságban, ezért a társadalmi béke is
látszólagos. Ahogy dr. Thorwald Dethlefesen írja az Út a teljességhez című
könyvében : a múlt századok nyugati csataterei áttevődtek a közutakra, a
kórházakba és a fogászati rendelőkbe), a demokrácia, a pedagógia és a
pszichológia, akárcsak a technikai háztartási berendezések, mind az életünk
könnyítését és kellemesebbé tételét és ezzel együtt a modern és a posztmodern
társadalmak feminizálását szolgálják. Ma már egészen jól látható, hogy az egész
civilizációnk mennyire kellemesen nőies és csak azok a tájékozatlan személyek
beszélnek kegyetlen időkről, akik nem értik, hogy miről van szó. Persze, ez nem azt
jelenti, hogy a nők, vagy a férfiak élete ezektől a boldogságot hozni hivatott, állami
és államközi gondoskodástól, eszmétől és kényelmi berendezéstől sokkal
boldogabb. Ha így lenne, nem fogynának a mesterséges boldogság-keltő szerek: az
alkohol, a kábítószer, a vibrátorok, a használat közben kéjes hangokat hallató szex-
babák, a vérnyomáscsökkentők, az altatók a nyugtatók, a serkentők és a potencia-
növelő “gyógyszerek”.
Nyugat-Magyarországi tartózkodásaim, illetve ottani asztrológusi tevékenységem
során megdöbbenve tapasztaltam, hogy a sok, jó anyagi kondícióval rendelkező,
egyedül élő (elvált, vagy pártában maradt), vonzóan szép és jó, sőt: kitűnő fizikai

6. kondícióban levő (aerobik, fitness) középkorú hölgy, amikor a gyermektelen
állapotuk megszüntetésének a szükségére hívom fel a figyelmét, egytől egyig el
kezd panaszkodni, és “cáfolhatatlan” érveket felsorakoztatni arra, hogy ott
Magyarországon, pontosan most, amikor ők megtermékenyíthetők lennének,
nincsenek ehhez megfelelő férfiak. Ilyenkor, horoszkóp nélkül is tudom, hogy a
fent leírt személy-ellenes, illetve férfi-ellenes program egy “ártatlan” áldozatával, a
férfiak és a férfiasság rafináltan képzett leszerelő mesterével, vagyis, a mondabeli
láthatatlan Amazónia polgárával van dolgom. Azzal aki, ha ne adj isten mégis
beadja a derekát és hivatalos házasságot kötne egy férfival, az a viszony minimum
pszichológiai csörtékben, vagy, amennyiben nála erősebb, vagy agresszívebb
férfire talál, testi háborúba fog torkollni előbb, vagy utóbb. Hogy a helyzetismeret
(a személyi horoszkópokból kiolvasható programok ismerete) hiányában mennyire
fajul el ez a háború, és mennyire válik a partner pszichikai, vagy fizikai kínzásáig is
elmenő szellemi, vagy fizikai erőszakká már csak kultúra, illetve spirituális
igényesség és önmérsékleti képesség kérdése.
Az asztrológiai feltárásig, mindannyiunkat a személyi horoszkópunkból
könnyen kiolvasható kauzális sors-programunk - karmánk manipulál. Az rángatja -
tuszkolja végig az életen a Nobel díjas tudósokat, az államelnököket, a
munkásokat, a tanárokat, az orvosokat, az apácákat, a prostituáltakat, a betörőket, a
hivatalnokokat, a terroristákat és a főpapokat is. Nem létezik olyan, önmagától
megvilágosodott okos ember (esetünkben okos nő!), akit ne a Sárkányfaroknak, a
Lilithnek a horoszkópjában elfoglalt pozíciójából, valamint az örökletes családi
programokra utaló jelekből kiolvasható rejtett tulajdonságai, ambíciói, félelmei és
agresszivitása irányítanának.
Így pl. a vonzóan szép, többnyire minimum főiskolai szinten képzett, művelt, a
világ dolgaiban igen jól tájékozott hölgyek mindent tudnak a férfiakról ( - Ezért is
tudják azt is, hogy olyan, aki őket boldoggá tehetné és akiknek ők gyermeket
szülnének, nincs!), csak azt nem tudják, hogy a férfiak nem keljfeljancsik és nem
járnak rugóra. Illetve tudják, de épp ezért elégedetlenek velük és éppen ezért “a
szerencsétlen fogyatékosságukért” is nézik le a férfiakat. Már hogyne
haragudnának az amazonok, ha az ostoba és az ágyban magatehetetlenné váló
férfiak becsapják és/vagy ott hagyják, vagy istenesen elbánnak velük, ahelyett,
hogy szeretnék őket, miután azoknak bebizonyították értelmi és női
felsőbbrendűségüket?
A józanul gondolkozó ember számára érthetetlen, hogy ezek a magasan képzett és
jól tájékozott hölgyek, a kiváló szépségük és nőiségük ellenére, miért maradnak
magukra, család nélkül, boldogság nélkül, vagyis miért terméketlenek? - Azért az
egyszerű tényért, mert ezek a hölgyek, nem tudják még, hogy az általuk elképzelt
férfi ideál mellett: a lelki és szellemi férfiasságukról a “koedukáció” segítségével

7. leszerelt, de ennek ellenére őket mégis boldoggá tenni képes férfiak mellett, vagyis
a fiktív keljfeljancsik mellett, még inkább boldogtalanok lennének, mint ahogy
minden, a család irányítását vaskezeiben tartó nő a lelke mélyén, még önmagának
sem bevallottan boldogtalan.
A szélsőséges jelenségeket az ellenkező pólusra átváltó polaritás törvénye is
beleszól a személy ellenes és férfi-ellenes sorsprogramok alakulásába és ahogy az,
ami az egyik ősanyánál elfojtott megnyilvánulási vágy és lázadás volt, az egyes
utódok természetében vulkánként kitörő gátlástalan individuális érvényesülési -
önérvényesítési késztetésként jelentkezik, ugyanúgy e jelenség fordítottjával: a
határozatlansággal, személytelenséggel, közömbösséggel és az akarat-gyengeséggel
is találkozunk. Emiatt a megtévesztő jelenség miatt nem kapják a pszichológusok a
betegségek okát elég mélyen és ez téveszti meg a spirituális öröklődés jelensége
többek között a modern misztikusokat is. Mivel ha zavarosan is, de a modern
misztikusok, akárcsak a természettudósok a misztikusok is lineáris logikában
(reinkarnációban) és nem az analógiák rendszerében gondolkoznak, nem találván a
logikus magyarázatot arra, hogy a béketűrő, humánus szülőknek miként lehet
“haramia” gyermeke, minden jó nevelés és pozitív szülői, rokoni és környezeti
példa és befolyás ellenére, illetve arra, hogy agresszív szülőknek miként lehet
csendes, humánus, méltányosságra és tisztességre törekvő gyermeke, a negatív
példák és környezeti hatások, valamint a genetikai örökléstan állításai ellenére?
Sőt: hogy miképpen lehet teljesen egészséges apának és aránylag egészséges
anyának beteges, vagy nyomorék gyermeke, továbbra is a keleti vallásoknak a
reinkarnációra vonatkozó dogmaként értelmezett metaforáival magyarázzák.
Egy teljesen új, értelmes és a természeti- fizikai valóság által is igazolt világ nyílt
meg előttem és gondolom, az asztrológia előtt, amikor kutató asztrológusként a
problémás sorsot tükröző horoszkópnak a tulajdonosokkal történő értelmezése és az
egyetemes törvények tanulmányozása közben rájöttem, hogy az anyák és a
nagyanyák sorsában, illetve azoknak az adott szociális és családi konjunktúrák
(lehetőségek) és morális szokások (téveszmék, tévképzetek) szerinti viselkedésében
pontosabb és konkrétabb magyarázatot találok a sorsképletek jellegére, mint a
reinkarnációs fantazmagóriákban.
A Fény-ellenes romboló programok következményének az egyik legkirívóbb esete
a Nap-fény allergia, a derekukat valamiképp mégiscsak az élet rendeltetésének
beadó modern amazonok által szült (általában persze: egyke) gyermekekre jellemző
betegség, amely arra ítéli az áldozatait, hogy egész életükben árnyékban éljenek.
Nagyon tanulságosnak és (minden cinizmus, vagy káröröm nélkül!) mulatságosnak
találom, hogy a Kohl kancellár felesége is ebben a betegségben szenved, hiszen a
Bundestag volt kancellárjánál erősebb (és nagyobb!) Nap-személyiséget és egy

8. ilyen betegségben szenvedő feleségnek, a polaritás és a rezonancia törvénye
szerinti, megfelelőbb férjet elképzelni sem lehet.
Kozma Szilárd
Lásd a részletes kifejtéseket és a vitákat á értekezéseket az:
www.aldottelet.com
www.kozmaszilarad.com
www.asztrologosz.com
www.kozmaszilard.hu - honlapjainkon, honlapjaimon.