Bencsik János - Éghajlatváltozás és épített környezet
1. Éghajlatváltozás hatása az építettÉghajlatváltozás hatása az épített
környezetrekörnyezetre
Bencsik JánosBencsik János
a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetőjea Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője
az MFGI igazgató-helyetteseaz MFGI igazgató-helyettese
VI. Nemzetközi Építésügyi KonferenciaVI. Nemzetközi Építésügyi Konferencia
A klímaváltozás és hatásai a régióbanA klímaváltozás és hatásai a régióban
2013. május 31.2013. május 31.
SzegedSzeged
3. Időszak:Időszak: 2071–21002071–2100,,
referencia: 1961–1990referencia: 1961–1990
Modell 1 Modell 2
tavasz
(-2) – 2
nyár
(-26) – (-20)
ősz
10 – 19
tél
(-3) – 30
> Egyértelmű nyáriEgyértelmű nyári
csökkenés (a déli éscsökkenés (a déli és
a keleti tájakona keleti tájakon
nagyobb mértékű)nagyobb mértékű)
> Hogyan (mikor)Hogyan (mikor)
kompenzálódik?kompenzálódik?
Forrás:Forrás: Szépszó Gabriella, Kovács Mária,Szépszó Gabriella, Kovács Mária,
Krüzselyi Ilona, Szabó Péter (OMSz): AzKrüzselyi Ilona, Szabó Péter (OMSz): Az
éghajlati szélsőségek következőéghajlati szélsőségek következő
évtizedekben várható változásai aévtizedekben várható változásai a
Kárpát-medencében. Rendkívüli időjárásiKárpát-medencében. Rendkívüli időjárási
események – lehetséges társadalmiesemények – lehetséges társadalmi
válaszok, 2013. március 24.válaszok, 2013. március 24.
CsapadékCsapadék--változás [%]változás [%]
4. Időszak: 2071–2100, referencia: 1961–1990Időszak: 2071–2100, referencia: 1961–1990
> Intenzitásnövekedés:Intenzitásnövekedés:
> Nyáron kevésséNyáron kevéssé
valószínűvalószínű
> Ősszel egyértelmű –Ősszel egyértelmű –
különösen a dunántúlikülönösen a dunántúli
térség érintetttérség érintett
> Pontozás: szignifikancia –Pontozás: szignifikancia –
változás > változékonyságváltozás > változékonyság
Nyár Ősz
Modell 1
Modell 2
Csapadékintenzitás: csapadékmennyiség/csapadékos nap [mm/nap]Csapadékintenzitás: csapadékmennyiség/csapadékos nap [mm/nap]
Forrás:Forrás: Szépszó Gabriella, Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter (OMSz): Az éghajlati szélsőségek következőSzépszó Gabriella, Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter (OMSz): Az éghajlati szélsőségek következő
évtizedekben várható változásai a Kárpát-medencében. Rendkívüli időjárási események – lehetséges társadalmiévtizedekben várható változásai a Kárpát-medencében. Rendkívüli időjárási események – lehetséges társadalmi
válaszok, 2013. március 24.válaszok, 2013. március 24.
CsapadékintenzitásCsapadékintenzitás
változása [%]változása [%]
ÖZÖNVÍZ
5. Várható klimatikus változások MagyarországonVárható klimatikus változások Magyarországon
> Nő az átlaghőmérséklet
> Erőteljesebben jelennek meg a hőhullámok
> A hideg hőmérsékleti értékek előfordulása csökken
> Kis mértékben csökken az éves csapadékmennyiség
> Ritkul a csapadékos napok száma
> Nyáron csapadék csökkenés várható – ősszel, télen és
tavasszal inkább növekedés valószínű
> A csapadékintenzitás jellemzően ősszel nő
> A száraz időszakok hosszabbak lesznek
> Várhatóan nőnek az extrém szélsebesség-értékek
6. BizonytalanBizonytalan hatások – elővigyázatosság elvehatások – elővigyázatosság elve
Növekvő
erdősültség
Észak-Európa
Több víz
Magasabb hozamok
Gyarapodó
erdőtüzek
Több aszály
Csökkenő
hozamok
Dél-EurópaKözép-Európa
Bizonytalanság!
?
7. Az időjárási szélsőségek gyarapodnakAz időjárási szélsőségek gyarapodnak
2005. augusztus, USA: Katrina hurrikán2005. augusztus, USA: Katrina hurrikán
1322 halott, több tízezer sérült, több
százezer hajléktalan, 125 milliárd USD kár
2003: nyugat-európai hőhullám:2003: nyugat-európai hőhullám:
legalább 30ezer (!) halálos áldozat
anyagi kár: 150 milliárd Ft
2010. május-június, Észak-Magyarország: Zsófia mediterrán ciklon2010. május-június, Észak-Magyarország: Zsófia mediterrán ciklon
8. Komplex éghajlati kockázatok a települések világábanKomplex éghajlati kockázatok a települések világában
Városi hőhullámok, levegőminőség, vízminőség romlás
Árvíz, belvíz kockázat Épített környezet, kritikus infrastruktúra, szolgáltatások
Aszály kockázat Városi zöldterületek, parkok, városi fasorok
Egészségügyi kockázatok
Időjárási kockázatok Városi életminőség, idegenforgalom, műemlékek
KÖZVETLEN KOCKÁZATOKKÖZVETLEN KOCKÁZATOK
KÖZVETETT HATÁSOKKÖZVETETT HATÁSOK
> Sűrűbb és súlyosabb természeti katasztrófák (szélviharok, hirtelen lezúdulóSűrűbb és súlyosabb természeti katasztrófák (szélviharok, hirtelen lezúduló
csapadék, tűz, járványok)csapadék, tűz, járványok)
> gyorsuló urbanizáció - vidéki lakosság, környezeti menekültek a városokba tartanakgyorsuló urbanizáció - vidéki lakosság, környezeti menekültek a városokba tartanak
> Növekvő hűtési energiaigényNövekvő hűtési energiaigény
> Élelmiszer és ivóvíz szűkösség + árak növekedéseÉlelmiszer és ivóvíz szűkösség + árak növekedése
> Fogyasztási szokások változásaFogyasztási szokások változása
10. Az árvizek és a vízhiány az erőművek,
vízművek, szennyvíz tisztítók működését
veszélyezteti.
Zavarok a közüzemek működésében:Zavarok a közüzemek működésében:
Hatás a közüzemekre, infrastruktúrákra, logisztikáraHatás a közüzemekre, infrastruktúrákra, logisztikára
Zavarok a közlekedésben:Zavarok a közlekedésben:
A szélviharok, a változó látásviszonyok
kedvezőtlenül érintik a közúti, vízi és légi
közlekedést.
Zavarok a logisztikában:Zavarok a logisztikában:
Nőhet a „just in time” készletgazdálkodási
rendszerek klíma érzékenysége, mely
visszahat a gyártásra és a kereskedelemre.
11. Hatás a munkaerőre és az életmódraHatás a munkaerőre és az életmódra
Külső munkahelyek: kedvezőtlen változások
az építőiparban és a mezőgazdaságban.
Változó munkakörnyezet:Változó munkakörnyezet:
Irodai munkahelyek: a nyár kibírhatatlan -
szieszta igény.
A kerékpáros és gyalogos közlekedés
várhatóan gyarapszik.
Módosuló munkába járás:Módosuló munkába járás:
12. Hatás a tervezési, építési, fenntartási tevékenységekreHatás a tervezési, építési, fenntartási tevékenységekre
A kedvezőtlenül változó szél- és
csapadékviszonyok növelik a
kockázatot.
Épületszerkezet és kivitelezés:Épületszerkezet és kivitelezés:
Csökkenő fűtési, növekvő hűtési igény.
Beltéri klíma, épületbelső:Beltéri klíma, épületbelső:
Klíma-barát felújítás: alacsony energia
igénnyel, környezetkímélő építő-
anyagokkal.
Meglévő építmények:Meglévő építmények:
Nem lehet múltbeli környezeti
értékekre tervezni, új szabványokra
van szükség!
Tervezés:Tervezés:
13. Épületeket érintő hatások
• Növekedhetnek a víz, a szél- és a hóteher okozta károk.
• A hő megtartása mellett hangsúlyossá válik a
hőelvezetésre való képesség.
• Különösen érinti az épületek külső határoló szerkezeteit.
• Homlokzaton a nyílászárókat, burkolatokat és
árnyékolókat.
• Tetőn a tetőfedő, vízszigetelő és a tetősíkból kiálló
elemeket.
14. Egy tatabányai esettanulmány tanulságaiEgy tatabányai esettanulmány tanulságai
2021-2050 évekre várható éghajlatváltozás milyen2021-2050 évekre várható éghajlatváltozás milyen
hatással lesz majd az épületek tetőszerkezeténekhatással lesz majd az épületek tetőszerkezetének
széllel szembeni állékonyságára ?széllel szembeni állékonyságára ?
Objektív-alapú vizsgálat: a különböző jellegű és funkciójú
tatabányai épületek – a műemléktől a panelen át az ipari
parkig - mennyire „klímabiztosak”.
Miért éppen Tatabánya? - Mert épületállománya jellemző
Magyarország egészére. - Mert a települési klímavédelem
terén jelentős lépéseket tett.
15. Egy kis tudomány: módszertani megközelítésEgy kis tudomány: módszertani megközelítés
VÁRHATÓ
HATÁS
ÉRZÉKENYSÉG
pl.növénytakaró
reagálásaa hőmérsékl.
és csapadék
viszonyokra,utak
állapotának hőmérséklet
függése stb.
Időjárás-függés
„Terhelés” „Állapot”
Gazdasági
tényezőkSÉRÜLÉKENYSÉG
Társadalmi
tényezők
ADAPTÁCIÓS
KÉPESSÉG
„Hajtóerők
”
„Hatások” „Válaszok”
KITETTSÉG
pl.hőm.,csapadék,
extremestb.model
outputok
pl.hőhullám,korai
fagyok,hirtelencsapadék
stb.
pl.árvíz,erdőtűz, aszály.
Klíma paraméterek
Természeticsapások
Időjárásijelenségek
NEM KLIMATIKUS
TÉNYEZŐK
pl.földhasználat,
életszínvonal,
infrastruktúraállapota
pl. talajtípus, domborzat,
növénytakaró összetétele
stb.
pl.természetvédelem,
időjárásbiztos építés i
Alkalmazkodásistrat.
Természetitényezők
Társ.-gazd.hajtóerők
érzékenység alkalmazkodó képességKitettség ≠ ≠
Sérülékenység
CIVAS modellCIVAS modell
16. Kutatásmódszertan
• Kutatás menete: típusépületek meghatározása + kitettség,
érzékenység, alkalmazkodóképesség vizsgálata.
• Kitettség: legjelentősebb tényező a tető magassága, kialakítása,
környezetének beépítettsége - mértékadó szélteher számítása.
• Érzékenység: a fentiek mellett függ a környezet
növényborítottságától, tetőfedő anyagok tömegétől,
tartószerkezetek állapotától és korától.
• Alkalmazkodóképesség: függ a lakók szociális helyzetétől,
gondolkodásmódjától, település anyagi helyzetétől.
• Számítások: logaritmussal, összesítéssel, térképi ábrázolással.
18. Kutatási eredmények
• A tatabányaiak 25 százaléka a
legsérülékenyebb épületállományban él,
illetve dolgozik.
• Leginkább sérülékeny épülettípusok:
szocreál többszintes társasházak, 1945 előtt
épült egy-két szintes középületek,
tízemeletes panelházak, műemléképületek.
19. Nemzeti Éghajlatváltozási StratégiaNemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
Megelőzés és alkalmazkodás a városokbanMegelőzés és alkalmazkodás a városokban
Éghajlat-
változás
városi
kockázatainak
mérséklése
Mitigáció
Adaptáció
Biztosítások
Szemléletformáló
programok
Beruházások a
közüzemi
infrastruktúrába
Élet- és
vagyonvédelmi
hálózatok
6 fő terület – NÉS alapján:6 fő terület – NÉS alapján:
> Közösségi közlekedés, gyalogos- és kerékpáros közlekedésKözösségi közlekedés, gyalogos- és kerékpáros közlekedés
> Megújuló energiahordozók elterjesztéseMegújuló energiahordozók elterjesztése
> Épületenergetikai korszerűsítésekÉpületenergetikai korszerűsítések
> Hulladék- és szennyvízkezelésHulladék- és szennyvízkezelés
> Zöld területek bővítéseZöld területek bővítése
> Árvíz- és belvíz védelem, csapadékvíz elvezetésÁrvíz- és belvíz védelem, csapadékvíz elvezetés
20. > Magyarországon az épületek fűtése ésMagyarországon az épületek fűtése és
villamosenergia fogyasztása a teljesvillamosenergia fogyasztása a teljes
energiaigény 38%-a!energiaigény 38%-a! Az energia 80%-Az energia 80%-
át a kis épületek használják el.át a kis épületek használják el.
> AA hazai szén-dioxid kibocsátásokhazai szén-dioxid kibocsátások
egyharmada a lakossági és közületiegyharmada a lakossági és közületi
épületeinképületeink működtetése soránműködtetése során
keletkezik.keletkezik.
> Az épületek hőszigetelése, gépészetiAz épületek hőszigetelése, gépészeti
korszerűsítése révén az épületekbőlkorszerűsítése révén az épületekből
származószármazó COCO22-kibocsátás legalább-kibocsátás legalább
40%-kal mérsékelhető!40%-kal mérsékelhető!
Egy ígéretes kitörési lehetőség: energetikaiEgy ígéretes kitörési lehetőség: energetikai
épület rekonstrukcióépület rekonstrukció
21. A legnagyobb energiafogyasztók az EU-banA legnagyobb energiafogyasztók az EU-ban
Épületek Ipar Közlekedés Σ
szén 1,1% 3,6% 0% 4,7%4,7%
olaj 8,9% 4,3% 30,6% 43,9%43,9%
földgáz 14,4% 9,7% 0,1% 24,2%24,2%
villamos energia
11,2% 8,4% 0,6%
20,2%20,2%
megújulók 2,7% 1,5% 0,1% 4,3%4,3%
egyéb 2,1% 0,7% 0% 2,8%2,8%
ÖSSZES: 40,4%40,4% 28,3%28,3% 31,3%31,3% 100%100%
Az EU-27 energiafogyasztásának több mint 50%-áértAz EU-27 energiafogyasztásának több mint 50%-áért
kb. 300 millió épület és 200 millió jármű a „felelős”kb. 300 millió épület és 200 millió jármű a „felelős”
23. > Az EU DRM nem ad útbaigazítástAz EU DRM nem ad útbaigazítást arra, hogy az uniós szintenarra, hogy az uniós szinten
felvázolt kibocsátás-csökkentés hogyan oszlik majd meg az egyesfelvázolt kibocsátás-csökkentés hogyan oszlik majd meg az egyes
tagállamok között.tagállamok között.
> A költségek szempontjából fontos tényező a szükségesA költségek szempontjából fontos tényező a szükséges
intézkedések, beruházásokintézkedések, beruházások minél hamarabbi megkezdéseminél hamarabbi megkezdése, ugyanis, ugyanis
az időben történő cselekvés esetén a költségek valószínűlegaz időben történő cselekvés esetén a költségek valószínűleg
számottevően alacsonyabbak, mint azok késleltetett megvalósításaszámottevően alacsonyabbak, mint azok késleltetett megvalósítása
esetén.esetén.
Miért kell hazai dekarbonizációs útiterv (HDÚ)?Miért kell hazai dekarbonizációs útiterv (HDÚ)?
Alapvető nemzetstratégiai érdekünk, hogy megfelelő – a versenyképesség, aAlapvető nemzetstratégiai érdekünk, hogy megfelelő – a versenyképesség, a
technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozotttechnológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott
figyelembevételén nyugvó – magyarországi dekarbonizációs tervvel készüljünkfigyelembevételén nyugvó – magyarországi dekarbonizációs tervvel készüljünk
az európai dekarbonizációs tehermegosztásra.az európai dekarbonizációs tehermegosztásra.
24. Egy távlatos lehetőség: fenntartható településekEgy távlatos lehetőség: fenntartható települések
Tudományosan rendben. De vajon ismerjük-e az ide vezető utat?Tudományosan rendben. De vajon ismerjük-e az ide vezető utat?
25. Alkalmazkodás, biztonság és fenntarthatóságAlkalmazkodás, biztonság és fenntarthatóság
Forrás: Pálvölgyi T. – Csete M. (2012)
Gazdálkodás 56:(1)
Integrált
Településfejlesztési
Stratégia
keretrendszerében:
TELEPÜLÉSI/TÉRSÉGI
ALKALMAZKODÁSI
STRATÉGIA
ALKALMAZKODÓ
TERÜLETHASZNÁLAT
+
TELEPÜLÉSTERVEZÉS
=
FENNTARTHATÓ
FEJLESZTÉS
